BH 2024.1.24 I. Az Európai Unió Bíróságához előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány nem teszi kötelezővé más, folyamatban lévő eljárások felfüggesztését. Más bíróság vagy a Kúria más tanácsa ebből az okból akkor függeszti fel a saját eljárását, ha maga is megállapítja, hogy az alkalmazandó európai jog értelme nem világos, és az előtte folyamatban lévő ügy - annak körülményeire tekintettel - a kötelező értelmezés hiányában nem dönthető el.
II. Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikkében említett eljárás keretében, amely a nemzeti bíróságok és az Európai Unió Bírósága feladatainak világos szétválasztásán alapul, a jogvita tényállásának a megállapítása és értékelése, valamint a nemzeti jog értelmezése és alkalmazása kizárólag a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyancsak kizárólag a jogvitában eljáró és a meghozandó bírósági határozatért felelős nemzeti bíróság feladata annak megítélése is, hogy - tekintettel az ügy különleges jellemzőire - szükséges-e az Európai Unió Bírósága előzetes döntése.
III. A felperessel szemben fennálló nemzetbiztonsági kockázat alátámasztásául szolgáló adatokat az eljáró bíróság a fél erre történő hivatkozása esetén köteles megismerni és vizsgálni, hogy azok alapján az eljáró szakhatóság okszerűen jutott-e a szakhatósági állásfoglalásában rögzített megállapításra [2017. évi I. törvény (Kp.) 32. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 126. § (2) bek.; 2007. évi II. törvény (Harmtv.) 37. § (2) bek. g) pont, 87/B. § (4) bek.].
Pertörténet:
Fővárosi Törvényszék K.701016/2023/15., Kúria Kfv.37517/2023/12. (*BH 2024.1.24*)
***********
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága, mint elsőfokú idegenrendészeti hatóság a 2021. szeptember 21-én kelt 106-1-48403/8/2021-L. számú határozatával az orosz állampolgár felperes letelepedett státuszát, valamint nemzeti letelepedési engedélyét visszavonta a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 37. § (2) bekezdés g) pontja alapján, figyelemmel a 87/B. § (4) bekezdésére, miután az Alkotmányvédelmi Hivatal 2021. szeptember 14-én kelt AH/43372-2/2021-2. számú - az AH/43372-1/2021-1. számú minősített adatot tartalmazó iratokon alapuló - szakhatósági állásfoglalása szerint a felperes tartózkodása veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát.
[2] Az elsőfokú bíróság 2022. október 25-én kelt 102.K.700.492/2022/46. számú jogerős ítélete folytán megismételt másodfokú eljárása eredményeként az I. rendű alperes a 2023. január 9-én kelt - kijavított - 106-L-1173/34/2022. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Beszerezte a Belügyminiszter - mint a II. rendű alperes jogelődje - 2021. december 13-án kelt BM/16371-3/2021. számú, az Alkotmányvédelmi Hivatal minősített adatot tartalmazó iratain alapuló szakhatósági állásfoglalását, amely megerősítette, hogy a felperes letelepedése veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát.
A felperes keresete, az alperesek védekezése
[3] A felperes keresetében elsődlegesen az I. rendű alperes határozatának az elsőfokú idegenrendészeti hatóság határozatára és a szakhatósági állásfoglalásokra is kiterjedő megsemmisítését, másodsorban a megsemmisítés mellett az idegenrendészeti hatóság új eljárásra kötelezését is kérte.
[4] Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a hatósági határozatok alapjául szolgáló szakhatósági állásfoglalások megalapozatlanok. Sérelmezte, hogy a határozatok nem felelnek meg a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2003/109/EK irányelv) foglaltaknak. Kifogásolta, hogy nem ismerhette meg a rá vonatkozó szakhatósági állásfoglalások lényegét, a súlyos döntés alapjára az I. rendű alperes határozata sem utal. Hivatkozott az Európai Unió (a továbbiakban: EU) Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: Charta), valamint az EU Bíróságának (a továbbiakban: EUB) a C-159/21. számú ügyben hozott ítéletére. Kérte a peres eljárásnak a Szegedi Törvényszék által az EUB előtt kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásokra (EUB C-420/22., C-528/22.) tekintettel történő felfüggesztését.
[5] Az I. és a II. rendű alperesek védekezése a kereset elutasítására irányult, mert álláspontjuk szerint az I. rendű alperes határozata megalapozott és jogszerű.
A jogerős ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság a 2023. június 1-jén kelt és jogerős ítéletével a keresetet elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
[7] Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az I. rendű alperes a megismételt eljárásban a korábbi bírósági iránymutatásnak eleget tett. A felperes esetében a nemzeti letelepedési engedélyt kötelező volt visszavonni, mert magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti. Az elsőfokú bíróság a minősített adatot tartalmazó iratokba betekintett, és megállapította, hogy valós és jelen idejű veszélyeztetésről van szó, amely adatokkal kellőképpen alátámasztott. Ezen iratbetekintéssel - megítélése szerint - kellő jogvédelmet biztosított a felperes számára. Kifejtette, hogy a 2003/109/EK irányelvet a Harmtv.-be átültették, és az alapján is jogszerűen vissza lehet vonni a letelepedési engedélyt, hogyha a külföldi kellően súlyos veszélyt jelent a nemzetbiztonságra. Rámutatott, hogy az EUB C-159/21. számú ügyben hozott ítéletében írtak a jelen idegenrendészeti tárgyú eljárásban nem lehettek irányadók, mivel azt a döntést menekültügyben hozták. A felperes által előterjesztett, a peres eljárásnak a folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásokra (EUB C-420/22., C-528/22.) tekintettel történő felfüggesztése iránti kérelmet elutasította azzal az indokkal, hogy a szegedi eljárás felperese magyar állampolgár családtagjára tekintettel családegyesítési célú tartózkodási engedéllyel rendelkezett, és kérdés volt az is, hogy a felperes a huzamos tartózkodási irányelv hatálya alá tartozik. A jelen per felperesének nincs magyar állampolgár családtagja. Ez olyan lényeges különbség a két ügy tényállásában, amely miatt a felfüggesztésnek nem lehetett helye.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelmek
[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Perköltséget számított fel.
[9] Kifejtette, hogy a folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárások (EUB C-420/22., C-528/22.) a jelen eljárás jogszerűségére is kihathatnak, ezért indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati eljárást függessze fel ezen eljárások befejezéséig. Ennek hiányában kérte az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését a következő kérdésekben:
1. A minősített adatokhoz történő hozzáférésre vonatkozó magyar jogszabályok összhangban állnak-e a letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok esetében az 2003/109/EK irányelv 6., 9. és 12. cikkeivel és az Charta 47. cikkével?
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!