32018D0646[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/646 határozata (2018. április 18.) a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) és a 2241/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg. )

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/646 HATÁROZATA

(2018. április 18.)

a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) és a 2241/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. és 166. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az álláskeresés során vagy a tanulással, a tanulmányokkal vagy a munkával kapcsolatos döntéshozatalok során mindenkinek szüksége van arra, hogy tájékozódjon és útmutatást kapjon a rendelkezésre álló lehetőségekről, arról, hogy hogyan mérje fel saját készségeit, és hogy hogyan mutassa be a készségeivel és képesítéseivel kapcsolatos információkat.

(2) Az egyének, a munkáltatók, az illetékes hatóságok és szervek számára jelentős kihívást jelentenek a fogalmakat, a dokumentumok formátumát, a nyelveket, illetve az értékelési és érvényesítési módszereket érintő különbségek. Ilyen kihívások főleg akkor merülnek fel, amikor valaki egy másik országba - ideértve a harmadik országokat is - költözik, valamint amikor új állást keres, illetve tanul és életpályáját építi. Az említett kihívások kezeléséhez világos és széles körben terjesztett információkra, általánosan elfogadott értelmezésre, valamint a készségek és képesítések fokozottabb átláthatóságára van szükség.

(3) Az új európai készségfejlesztési program, amelyet a Bizottság 2016. június 10-én fogadott el, felkéri a tagállamokat, a szociális partnereket, az ágazatot és más érdekelt feleket, hogy közösen dolgozzanak tíz olyan intézkedésen, amelyek célja a készségfejlesztés minőségének és relevanciájának javítása, a készségek láthatóbbá és összehasonlíthatóbbá tétele, valamint a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés és -nyújtás és különösen az életpályára vonatkozó jobb döntésekhez szükséges tájékoztatás javítása. Az Europass keretrendszer felülvizsgálatát azon tíz intézkedés egyikeként javasolták, amelyek kulcsfontosságúak az említett célkitűzések eléréséhez és támogatásához.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata (3) létrehozott egy keretrendszert az álláskereséssel, tanulással vagy életpálya-építéssel kapcsolatos kihívások kezelésére. E határozat célja, hogy az önkéntes alapon használható "Europass" nevű dokumentumdossziéval biztosítsa a képesítések és kompetenciák átláthatóságát. Az említett határozat létrehozott továbbá nemzeti europass-központoknak nevezett nemzeti szerveket az Europass keretrendszer végrehajtása érdekében.

(5) Fő célkitűzésének elérése céljából az Europass keretrendszer középpontjában a készségek és képesítések dokumentálására szolgáló eszközök állnak. Ezen eszközök használata széles körben elterjedt az Europass internetalapú információs rendszeren keresztül.

(6) A nemzeti europass-központok támogatást nyújtanak a felhasználók számára, és előmozdítják a készségek és képesítések dokumentálását. Az Euroguidance hálózat, amely a pályaorientáció európai dimenzióját támogatja és magas minőségű információkat nyújt az egész életen át tartó pályaorientációt és a tanulási célú nemzetközi mobilitást illetően, szintén hozzájárult a készségek és képesítések uniós eszközeire vonatkozó információszolgáltatás fejlesztéséhez. Az európai képesítési keretrendszer (EKKR) nemzeti koordinációs pontjai támogatást nyújtanak a nemzeti hatóságoknak a nemzeti képesítési keretrendszerek és rendszerek EKKR-rel való megfeleltetésében, és arra összpontosítanak, hogy az EKKR-t közelebb hozzák az egyénekhez és a szervezetekhez. Biztosítani kell az említett nemzeti szolgálatok támogatását és fokozottabb koordinálását hatásuk növelése érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a nemzeti rendszerek sokféleségét.

(7) Az Europass értékeléséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2013. december 19-i jelentésében a Bizottság megállapította, hogy a nemzeti europass-központok azon küldetése, hogy növeljék az Europass ismertségét és biztosítsák az érdekelt felek számára szükséges információkat, kielégítő mintául szolgál az Europass végrehajtásához. A Bizottság ugyanakkor arra a további következtetésre jutott, hogy a legtöbb Europass-eszköz még mindig nem jutott el valamennyi potenciális felhasználóhoz és földrajzi szempontból és korcsoporttól függően egyenlőtlenül érhető el, valamint hogy az Europass keretrendszeren belüli, pályaorientációt és mobilitást támogató szolgáltatások fokozottabb koordinálása és integrálása lehetővé tenné a nagyobb számú potenciális felhasználó megcélzását.

(8) A bizonyítékok szerint az Europass-t a nagyobb digitális jártassággal rendelkező társadalmi csoportok használják, míg a kevésbé előnyös helyzetű csoportok, mint például az alacsonyabb iskolai végzettségű, az idősebb és a tartósan munkanélküli személyek gyakran nem tudnak az Europass és eszközei létezéséről, így annak előnyeit sem tudják kihasználni.

(9) Az Europass-dosszié egyike azon eszközöknek, amelyeket uniós szinten vezettek be a készségek és képesítések átláthatóságának és közérthetőségének fokozása érdekében.

(10) Az Europass-dosszié öt dokumentummintából áll. Az Europass-önéletrajzminta segítségével az érdekeltek egységes formátumban hozhatják létre önéletrajzukat. 2004-es bevezetése óta több mint 100 millió online Europass-önéletrajz készült el. Két képesítéskiegészítés-minta, nevezetesen az Europass oklevél-kiegészítés és az Europass bizonyítvány-kiegészítés tájékoztatással szolgál a képesítések tartalmáról, a képesítést megszerző személy tanulmányi eredményeiről és a képesítést adó ország oktatási rendszeréről. Az Europass nyelvi útlevél ismerteti a nyelvi készségeket. Az Europass mobilitási igazolvány mintája azokat a készségeket ismerteti, amelyeket az igazolvány tulajdonosa külföldi munkavégzésre vagy tanulásra irányuló mobilitási tapasztalat során szerzett.

(11) A 2017. május 22-i tanácsi ajánlás (4) közös viszonyítási keretrendszert biztosít, hogy segítsen az egyéneknek és a szervezeteknek a különféle képesítési rendszerek és az e rendszerekben szerzett képesítések szintjeinek az összehasonlításában.

(12) A 2012. december 20-i tanácsi ajánlás (5) felkéri a tagállamokat, hogy 2018-ig - a nemzeti szintű körülményekkel és sajátosságokkal összhangban és az általuk megfelelőnek ítélt módon - tegyék meg a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy a nem formális és az informális tanulással megszerzett ismereteiket, készségeiket és kompetenciáikat érvényesítsék, és ez alapján teljes vagy adott esetben részleges képesítést szerezzenek.

(13) Az egész életen át tartó pályaorientáció területére vonatkozó szakpolitikák, rendszerek és gyakorlatok megerősítéséről szóló, 2004. május 28-i tanácsi állásfoglalás meghatározza a valamennyi uniós polgár egész életen át tartó pályaorientációjára vonatkozó szakpolitika fő célkitűzéseit. A 2008. november 21-i tanácsi állásfoglalás (6) kiemeli a pályaorientáció fontosságát az egész életen át tartó tanulás szempontjából.

(14) A "Learning Opportunities and Qualifications in Europe" portál tájékoztatást nyújt arról, hogy a különböző európai oktatási rendszerek milyen tanulási lehetőségeket és képesítéseket nyújtanak, valamint összehasonlítja az EKKR-t használó tagállami képesítési keretrendszereket.

(15) Az "EU Skills Panorama" (uniós készségkörkép portál) a különböző foglalkozásokhoz és a konkrét ágazatokhoz szükséges készségekkel kapcsolatban nyújt információkat, ideértve a kereslettel és a kínálattal kapcsolatban nemzeti szinten.

(16) Az álláslehetőségek és más munkaerőpiaci trendek elemzése bevált módja a készségekkel kapcsolatos információgyűjtésnek és -nyújtásnak, ami elősegíti a készség- és munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, valamint a képesítés-kereslet és a képesítés-kínálat közötti eltérések megértését.

(17) A Bizottság által a tagállamokkal és az érdekeltek felekkel szoros együttműködésben kidolgozott és folyamatosan aktualizált, a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások többnyelvű európai osztályozásának (ESCO) célja, hogy előmozdítsa az oktatás és képzés, valamint a munkavégzés céljából a készségek és képesítések átláthatóságát. Megfelelő tesztelést követően és a tagállamok álláspontjának kellő figyelembevételével a Bizottság az Europass keretrendszeren belül felhasználhatja az ESCO-t; az ESCO tagállamok általi használata önkéntes alapon történik, a tagállamok által elvégzett tesztelést és értékelést követően.

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (7) által létrehozott foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (EURES-hálózat) egy olyan együttműködési hálózat, amelynek célja az információk cseréje, valamint az álláskeresők és a munkáltatók közötti interakció elősegítése. Díjmentesen nyújt segítséget azoknak az álláskeresőknek, akik egy másik országba kívánnak költözni, és segíti azokat a munkáltatókat, akik más országokból szeretnének munkaerőt toborozni. Az Europass és az EURES portálok közötti szinergiák és együttműködés erősíthetik mindkét szolgáltatás hatását.

(19) A munkaerőpiaci folyamatok, úgymint az álláslehetőségek közzététele, a jelentkezés, a készségfelmérés és a toborzás egyre gyakrabban az interneten keresztül történnek olyan eszközök segítségével, amelyek a közösségi médiát, nagy adathalmazokat és más technológiákat használnak. A jelentkezők kiválasztásához használt eszközök és folyamatok a formális, nem formális és informális keretek között szerzett készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos információkra keresnek rá.

(20) A formális, nem formális és informális tanulásra jelenleg új formákban és új keretek között is sor kerül, és számos szolgáltató nyújt képzéseket, különösen digitális technológiák és platformok, távoktatás, e-oktatás, társaktól való tanulás, virtuális szabadegyetemek és nyitott oktatási segédanyagok felhasználása révén. Továbbá a készségek, tapasztalatok és tanulmányi eredmények elismerése különböző formákban történhet, például képzést igazoló digitális kitűzők révén. A digitális technológiák a nem formális tanulás, mint például az ifjúsági munka és az önkéntesség során elsajátított készségek terén is használatosak.

(21) E határozat alkalmazásában a készségeket tágan kell értelmezni; ezek lefednek mindent, amit egy személy tud, ért és meg tud tenni. A készségek a tanulási eredmények különböző típusaira vonatkoznak, ideértve az ismereteket és a kompetenciákat, valamint az ismeretek alkalmazásának és a know-how használatának képességét feladatok elvégzése és problémák megoldása érdekében. A szakmai készségek elismert fontosságán túl elfogadott, hogy a transzverzális vagy humán készségek - mint például a kritikus gondolkodás, a csapatmunka, a problémamegoldás és a kreativitás, a digitális vagy nyelvi készségek - egyre fontosabbá válnak, és a személyes és a szakmai kiteljesedés alapvető előfeltételei, valamint különböző területeken alkalmazhatók. Az egyének számára hasznosak lehetnek az ilyen és egyéb készségek értékelésére és leírására szolgáló eszközök és iránymutatások.

(22) Az egyének hagyományosan önéletrajzban ismertették a megszerzett készségeikre és képesítéseikre vonatkozó információkat, amelyhez kiegészítő dokumentumokat, például bizonyítványokat vagy okleveleket csatoltak. Napjainkban olyan új eszközök állnak rendelkezésre, amelyek különböző online felületek és digitális formátumok használatával tudják elősegíteni a készségek és képesítések bemutatását. Az említett új eszközök képesek támogatni a különböző kereteken belül megszerzett készségekre vonatkozó önértékelést is.

(23) Az Europass keretrendszernek ki kell elégítenie a jelenlegi és a jövőbeli igényeket. A felhasználóknak eszközökre van szükségük készségeik és képesítéseik dokumentálásához. Továbbá a készségfelmérésre és a készségekre vonatkozó önértékelésre szolgáló eszközök, valamint a releváns információkhoz való hozzáférés - ideértve az érvényesítési lehetőségekre és a pályaorientációra vonatkozó információkat is - előnyös lehet a foglalkoztatással és a tanulási lehetőségekkel kapcsolatos döntések meghozatalához.

(24) A készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos uniós eszközöknek igazodniuk kell a változó gyakorlatokhoz és a technológiai fejlődéshez annak érdekében, hogy továbbra is relevánsak és előnyösek legyenek a felhasználók számára. Ezt többek között innovatív elemek, mint például interaktív eszközök, dokumentumok szerkesztése és tervezése létrehozásával kell elérni, törekedve átfogóbb, eredményesebb és hatékonyabb eszközök biztosítására és az egyszerűsítésre, valamint az egymással összefüggő eszközök - többek között a harmadik felek által kifejlesztett eszközök - közötti jobb technikai átjárhatóság és szinergiák biztosítására, illetve figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit is. Továbbá hitelesítési műveleteket lehetne alkalmazni a készségekre és képesítésekre vonatkozó digitális dokumentumok ellenőrzésének támogatására.

(25) A változó igények kielégítése érdekében ezért a 2241/2004/EK határozattal létrehozott Europass keretrendszert egy új keretrendszerrel kell felváltani.

(26) Az új Europass keretrendszernek meg kell felelnie az összes egyéni végfelhasználó, így a tanulók, az álláskeresők - ideértve a munkanélküli személyeket és a munkavállalókat is -, valamint más érdekelt felek, mint például a munkáltatók (különösen a kis- és középvállalkozások), a kereskedelmi kamarák, a civil társadalmi szervezetek, az önkéntesek, a pályaorientációs szakemberek, az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek, az oktatási és képzési szolgáltatók, az ifjúsági szervezetek, a fiatalok számára munkát biztosító szervezetek, az illetékes nemzeti hatóságok és a szakpolitikai döntéshozók igényeinek és elvárásainak. E keretrendszernek figyelembe kell vennie továbbá az Unióba érkező vagy ott élő harmadik országbeli állampolgárok szükségleteit is, hogy ezáltal támogassa integrációjukat.

(27) Az Europass keretrendszert tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy lehetővé tegye a különböző - és különösen a nem formális és informális tanulás keretében megszerzett - tanulás- és készségtípusok leírását.

(28) Az Europass keretrendszert a visszajelzéseken, valamint a többek között felmérések és tesztelés révén megfogalmazott követelmények összegyűjtésén alapuló, felhasználóközpontú megközelítéssel kell kidolgozni, figyelmet fordítva az Europass-célcsoportok konkrét jelenlegi és jövőbeli igényeire. Az Europass jellemzőinek tükrözniük kell különösen a tagállamok és az Unió elkötelezettségét az iránt, hogy a fogyatékossággal élő személyek egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek a munkaerőpiachoz és az információs és kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez. Az Europass-eszközöknek jól érzékelhetőeknek, kezelhetőeknek, érthetőeknek és stabiloknak kell lenniük, lehetővé téve ezáltal, hogy hozzáférhetőbbek legyenek a felhasználók, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára.

(29) Az Europass keretrendszer aktualizálását és módosítását az érdekelt felekkel, mint például a foglalkoztatási szolgálatokkal, a pályaorientációs szakemberekkel, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a szociális partnerekkel, így a szakszervezetekkel és a munkáltatói érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve, valamint a folyamatban lévő szakpolitikai együttműködés - mint például az európai felsőoktatási térségben bevezetett bolognai folyamat - teljes mértékű tiszteletben tartásával kell végrehajtani. Az Europass keretrendszer sikeres fejlesztéséhez és végrehajtásához kiemelkedően fontos a Bizottság, a tagállamok és az érdekelt felek közötti konstruktív együttműködés.

(30) Az e határozat alapján tárolt és kezelt személyes adatok kezelése tekintetében alkalmazni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogot és a tagállami végrehajtási intézkedéseket. A felhasználóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy korlátozzák a személyes adataikhoz való hozzáférést.

(31) A keretrendszerben való részvétel lehetőségét biztosítani kell az Európai Gazdasági Térség olyan tagjainak, amelyek az Uniónak nem tagállamai, valamint a csatlakozó országok, az Unió tagjelölt országai, valamint potenciális tagjelölt országai számára is, mivel érdeklődésük és az Unióval fennálló együttműködésük hosszú múltra tekint vissza ezen a téren. A részvétel az Unió és ezen országok közötti kapcsolatokat szabályozó eszközök vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történik. Az Europass keretrendszeren keresztül a készségekre és képesítésekre vonatkozóan rendelkezésre bocsátott információknak a résztvevő országokon túlmenően országok és oktatási rendszerek szélesebb körére kell kiterjedniük, figyelembe véve az Unióból kiáramló és az Unióba beáramló migrációs mozgásokat.

(32) A Bizottság gondoskodik e határozat következetes végrehajtásáról és nyomon követéséről a tagállamok és az érdekelt felek képviselőiből álló Europass tanácsadó csoport útján. A tanácsadó csoportnak különösen egy stratégiai megközelítést kell kidolgoznia az Europass végrehajtása és jövőbeli fejlesztése tekintetében, és tanácsot kell adnia a webalapú eszközök - többek között tesztelés révén történő - fejlesztésével kapcsolatban, valamint az Europass online platformon keresztül nyújtott információkat illetően, adott esetben más csoportokkal együttműködve.

(33) E határozat végrehajtásának társfinanszírozását többek között az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (8) által létrehozott, Erasmus+ uniós program biztosítja. Az említett rendelet alapján létrehozott bizottság részt vesz az Europass végrehajtása terén elért haladásról, valamint az Europass jövőbeli fejlesztéséről szóló stratégiai megbeszéléseken.

(34) mivel e határozat célját, nevezetesen egy különösen nemzetközi foglalkoztatási és tanulási mobilitási célú, átfogó és átjárható eszköz- és információs keretrendszer létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(35) Általános elvként a tagállamokra háruló kötelezettségeknek, illetve adminisztratív és pénzügyi terheknek egyensúlyban kell állniuk a költségekkel és az előnyökkel.

(36) Az e határozattal összefüggésben végrehajtott tevékenységeket az uniós ügynökségek, különösen az Európai Szakképzésfejlesztési Központ támogatják szakértelmükkel, az ügynökségek hatáskörébe tartozó területeken belül.

(37) A 2241/2004/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni, a korábban kiadott Europass-dokumentumok érvényességének vagy státuszának sérelme nélkül. Az új keretrendszeren belül minden létrehozott Europass-dokumentummintát fenn kell tartani mindaddig, amíg e határozattal összhangban sor nem kerül a szükséges változtatásokra vagy aktualizálásokra. Az Europass online platformra való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a 2241/2004/EK határozat által létrehozott Europass internetalapú információs rendszert mindaddig működtetni kell, amíg az Europass online platform létre nem jön és működőképessé nem válik,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a határozat európai keretrendszert hoz létre, amely a formális, nem formális és informális keretek között, többek között gyakorlati tapasztalatok, mobilitás és önkéntesség során megszerzett készségek és képesítések átláthatóságát és közérthetőségét hivatott elősegíteni ("Europass").

(2) Az Europass olyan webalapú eszközökből és releváns elérhető információkból, többek között a pályaorientáció európai dimenzióját támogató információkból áll, amelyek online platformon keresztül érhetőek el, és a nemzeti szolgálatok támogatják őket azzal a céllal, hogy segítsék a felhasználókat abban, hogy jobban kommunikálhassák és bemutathassák készségeiket és képesítéseiket, valamint hogy összehasonlíthassák a képesítéseket.

(3) Az Europass a következőket célozza meg:

a) egyéni végfelhasználók, mint például tanulók, álláskeresők, munkavállalók és önkéntesek, és

b) érdekelt felek, mint például oktatási és képzési szolgáltatók, pályaorientációs szakemberek, munkáltatók, állami foglalkoztatási szolgálatok, szociális partnerek, a fiatalok számára munkát biztosító szervezetek, ifjúsági szervezetek és szakpolitikai döntéshozók.

(4) Az Europass használata önkéntes, és az e határozatban meghatározottakon kívül nem keletkeztet kötelezettségeket és jogokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a) "bizonyítvány-kiegészítés": az illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott, a szakképzést igazoló vagy képesítési bizonyítványhoz csatolt olyan dokumentum, amelynek célja, hogy harmadik személyek számára - különösen más országokban - megkönnyítse az adott képesítéssel rendelkező személy tanulmányi eredményeinek, valamint az elvégzett képzés jellegének, szintjének, hátterének, tartalmának és státuszának, továbbá a megszerzett készségeknek a megértését;

b) "oklevél-kiegészítés": az illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott, a felsőfokú oklevélhez csatolt dokumentum, amelynek célja, hogy harmadik személyek számára - különösen más országokban - megkönnyítse az adott képesítéssel rendelkező személy tanulmányi eredményeinek, valamint az elvégzett képzés jellegének, szintjének, hátterének, tartalmának és státuszának, továbbá a megszerzett készségeknek a megértését;

c) "Europass-kiegészítések": az illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott dokumentumegyüttes, amely tartalmazza például az oklevél-kiegészítéseket és a bizonyítvány-kiegészítéseket;

d) "pályaorientáció": olyan tartós folyamat, amelynek segítségével különféle egyéni és kollektív tevékenységek révén az egyének meghatározhatják képességeiket, készségeiket és érdeklődésüket abból a célból, hogy oktatásra, képzésre és foglalkozásra vonatkozó döntéseket hozzanak, és irányítsák életútjukat olyan tanulási, munka- és más környezetben, amelyben az említett képességek és készségek megtanulhatók vagy felhasználhatók;

e) "a pályaorientáció európai dimenziója": uniós szintű együttműködés és támogatás az Unión belüli pályaorientációra vonatkozó szakpolitikák, rendszerek és gyakorlatok megerősítése érdekében;

f) "képesítés": értékelési és érvényesítési folyamat formális eredménye; megszerzésének feltétele, hogy egy illetékes hatóság vagy szerv megállapítsa, hogy az egyén adott sztenderdeknek megfelelő tanulási eredményt ért el;

g) "készségfelmérés": az egyének formális, nem formális vagy informális keretek között megszerzett készségeinek - önértékelés vagy egy harmadik fél által végzett hitelesített értékelés, vagy mindkettő révén végzett - értékeléséhez, méréséhez és adott esetben leírásához használt folyamat vagy módszer;

h) "készségekre vonatkozó önértékelés": az egyének által a készségek meghatározott leírásának való megfeleltetés révén a készségeikre vonatkozóan végzett szisztematikus gondolkodás folyamata;

i) "készségekkel kapcsolatos információgyűjtés és -nyújtás": a munkaerőpiaccal kapcsolatos meglévő forrásokból származó, a készségekre vonatkozó összesített adatok, valamint az oktatási és képzési rendszerben a vonatkozó tanulási lehetőségek bármilyen rendelkezésre álló, mennyiségi vagy minőségi elemzése, amely hozzájárulhat az pályaorientációhoz és a tanácsadáshoz, a felvételi eljárásokhoz, valamint az oktatási, képzési és életpálya-lehetőségek megválasztásához;

j) "hitelesítési szolgáltatások": olyan technikai eljárások, mint például az elektronikus aláírások és a honlap-hitelesítés, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy az Europass-on keresztül ellenőrizzenek információkat, mint például a személyazonosságukat;

k) "technikai átjárhatóság": az információs és kommunikációs technológiai rendszerek azon képessége, hogy együttműködjenek egymással az információk megosztásának lehetővé tétele érdekében, és amelyet az összes fél és az információk tulajdonosai közötti megállapodás révén érnek el;

l) "érvényesítés": az illetékes hatóság vagy szerv megerősítési folyamata arról, hogy az egyén elérte az adott sztenderddel mért tanulási eredményeket, ideértve a nem formális és informális tanulási keretek között megszerzett tanulási eredményeket is, és amely folyamat négy különálló szakaszból áll, nevezetesen az értékelés eredményeinek azonosításából, dokumentálásából, értékeléséből és tanúsításából a nemzeti körülményekkel összhangban, adott esetben teljes képesítés, kreditek vagy részképesítés formájában;

m) "nyílt szabványok": együttműködési folyamat során kidolgozott technikai szabványok, amelyeket azért tettek közzé, hogy azokat bármely érdekelt fél szabadon felhasználhassa;

n) "online platform": olyan webalapú alkalmazás, amely információkat és eszközöket biztosít a végfelhasználók számára, és lehetővé teszi számukra, hogy meghatározott feladatokat az interneten végezzenek el;

o) "személyes adat": bármely olyan információ, amely azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozik.

3. cikk

Online platform

(1) Az Europass egy online platformon keresztül webalapú eszközöket biztosít a következőkhöz:

a) személyes információk különböző formátumokban, többek között önéletrajzmintákban történő dokumentálása és leírása;

b) a munka- és tanulási tapasztalatok, többek között mobilitás és önkéntesség során szerzett készségek és képesítések dokumentálása és leírása;

c) készségfelmérés és készségekre vonatkozó önértékelés;

d) a képesítések tanulmányi eredményeinek dokumentálása, többek között az 5. cikkben említett Europass-kiegészítésminták.

A c) pontban említett Europass-eszközöknek a készségfelmérésre és a készségekre vonatkozó önértékelésre való felhasználása nem vezet közvetlenül képesítések hivatalos elismeréséhez vagy kiadásához.

(2) Az Europass online platform biztosítja a rendelkezésre álló információkat vagy a rendelkezésre álló információkra mutató linkeket a következő témákban:

a) tanulási lehetőségek;

b) képesítések és képesítési keretrendszerek vagy rendszerek;

c) a nem formális és az informális tanulás érvényesítésének lehetőségei;

d) különböző országok, többek között harmadik országok elismerési gyakorlatai és vonatkozó jogszabályai;

e) nemzetközi tanulási mobilitásra és életpálya-építésre vonatkozó pályaorientációs szolgáltatások;

f) készségekkel kapcsolatos információgyűjtés és -nyújtás a vonatkozó uniós szintű tevékenységek, valamint a hatáskörükbe tartozó területeken az ügynökségek által;

g) készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos olyan információk, amelyek fontosak lehetnek az Unióba érkező vagy ott tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok sajátos szükségletei szempontjából, integrációjuk elősegítése érdekében.

4. cikk

Főbb elvek és jellemzők

(1) Az Europass online platform és a webalapú eszközök - ideértve azok tartalmát és funkcionalitását - felhasználóbarát, biztonságos és minden felhasználó számára ingyenesen hozzáférhető.

(2) Az Europass online platform és a webalapú eszközök - ideértve azok tartalmát és funkcionalitását - a vonatkozó uniós jogban meghatározott hozzáférhetőségi követelményeknek megfelelően hozzáférhető a fogyatékossággal élő személyek számára.

(3) A webalapú Europass-eszközök ingyenesen hozzáférhető, nyílt szabványokat használnak, hogy a tagállamok és egyéb érdekelt felek önkéntes alapon használhassák őket.

(4) A webalapú Europass-eszközök adott esetben és a nemzeti körülményekkel összhangban az EKKR-re hivatkoznak a képesítésekkel kapcsolatos információk, a nemzeti oktatási és képzési rendszerek leírása és más releváns témák vonatkozásában.

(5) Az Europass online platform a felhasználók számára személyes adatok tárolására szolgáló opciót, például személyes profilt is tartalmazhat. Uniós adatvédelmi jogszabályok vonatkoznak az említett személyes adatok kezelésére. A felhasználók számára több lehetőséget is biztosítani kell, hogy korlátozhassák az adataikhoz vagy bizonyos paraméterekhez való hozzáférést.

(6) Az Europass támogatja hitelesítési szolgáltatások használatát bármely digitális dokumentum vagy a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos információk megjelenítése vonatkozásában.

(7) A webalapú Europass-eszközök az Unió intézményeinek a hivatalos nyelvein állnak rendelkezésre.

(8) A webalapú Europass-eszközök támogatják és biztosítják a technikai átjárhatóságot és a szinergiákat az uniós és adott esetben nemzeti szinten rendelkezésre bocsátott egyéb releváns eszközökkel és szolgáltatásokkal.

5. cikk

Europass-kiegészítések

(1) Az Europass-kiegészítéseket az illetékes hatóságok vagy szervek bocsátják ki a dokumentummintákkal összhangban. A könnyebb érthetőség és az információk hiánytalan ismertetésének biztosítása érdekében be kell tartani különösen a dokumentumminták egyes tételeinek sorrendjét.

(2) Az (1) bekezdésben említett dokumentummintákat a tagállamokkal és más érdekelt felekkel, például az Európa Tanáccsal és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével szoros együttműködésben és velük konzultálva a Bizottság dolgozza ki, és szükség esetén felülvizsgálja őket a kiegészítések relevanciájának és használhatóságának biztosítása érdekében.

(3) Az Europass-kiegészítéseket ingyenesen és lehetőség szerint elektronikus formában bocsátják ki. Az Europass-kiegészítéseket a nemzeti nyelven és lehetőség szerint egy másik európai nyelven kell kibocsátani.

(4) Az Europass-kiegészítések nem helyettesítik az eredeti okleveleket és bizonyítványokat, és nem minősülnek az eredeti oklevél vagy bizonyítvány más országok illetékes hatóságai vagy szervei által történő hivatalos elismerésének.

6. cikk

A Bizottság feladatai

(1) A Bizottság kezeli az Europass online platformot. E tekintetben a Bizottság:

a) biztosítja a 3. cikk (2) bekezdésében említett uniós szintű információk, illetve az ilyen rendelkezésre álló információkra mutató linkek elérhetőségét és magas minőségét;

b) kidolgozza, teszteli és szükség esetén aktualizálja az Europass online platformot, beleértve a nyílt szabványokat, összhangban a felhasználói igényekkel és a technológiai fejlődéssel, valamint a munkaerőpiacon, illetve az oktatás és képzés terén bekövetkező változásokkal;

c) figyelemmel kíséri a legújabb technológiai újításokat, és amennyiben relevánsak, beépíti azokat, amelyek képesek javítani az Europass keretrendszer hozzáférhetőségét az idősebb személyek és a fogyatékossággal élő személyek számára;

d) biztosítja, hogy az Europass online platform - ideértve a nyílt szabványokat is - fejlesztése vagy frissítése támogassa az információk konzisztenciáját, és egyértelmű hozzáadott értékről tanúskodjék;

e) biztosítja a webalapú eszközök, különösen az értékelési és önértékelési eszközök teljeskörű tesztelését és minőségbiztosítását; és

f) biztosítja az Europass online platform - ideértve a felhasználói igényeknek megfelelő webalapú eszközöket is - minőségét és ellenőrzi a hatékonyságát.

(2) A Bizottság gondoskodik e határozat hatékony végrehajtásáról. E tekintetben a Bizottság:

a) biztosítja a tagállamok aktív részvételét és szerepvállalását a stratégiai tervezésben, beleértve a stratégiai célkitűzések meghatározását és megvalósítását, a minőségbiztosítást és finanszírozást, valamint kellően figyelembe veszi a tagállamok álláspontját;

b) biztosítja a tagállamok aktív részvételét és szerepvállalását az Europass online platform - ideértve a nyílt szabványokat is - fejlesztésében, tesztelésében, aktualizálásában és értékelésében, valamint kellően figyelembe veszi a tagállamok álláspontját;

c) biztosítja, hogy az érdekelt felek uniós szinten részt vegyenek e határozat végrehajtásában és értékelésében;

d) kialakítja a tanulási tevékenységeket és a legjobb gyakorlatok cseréjét a tagállamok között, és adott esetben, a tagállamok kérésére elősegíti a partneri tanácsadást; és

e) biztosítja, hogy a releváns felhasználók és érdekelt felek, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára hatékony és megfelelő uniós szintű promóciós, pályaorientációs és információs tevékenységek valósuljanak meg.

7. cikk

A tagállamok feladatai

(1) Az illetékes nemzeti szolgálatokon keresztül, valamint a végrehajtásra és a szervezésre vonatkozó nemzeti szabályok sérelme nélkül a tagállamok felelnek e határozat nemzeti szintű végrehajtásáért. E tekintetben a tagállamok:

a) koordinálják a webalapú Europass-eszközök végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeket;

b) előmozdítják az Europass használatát és javítják annak ismertségét és láthatóságát;

c) előmozdítják a nemzetközi tanulási mobilitásra és életpálya-építésre vonatkozó pályaorientációt nyújtó szolgáltatásokat - adott esetben ideértve az egyéni pályaorientációs szolgáltatásokat is - és azokról információkat nyújtanak;

d) rendelkezésre bocsátják a tanulási lehetőségekre, képesítésekre és elismerési gyakorlatokra vonatkozó információkat az Europass online platformon, többek között a megfelelő nemzeti honlapokra mutató linkek révén;

e) bevonják valamennyi érintett ágazat érdekelt feleit a felelősségi körükbe tartozó tevékenységekbe, és előmozdítják a köz- és a magánszféra érdekelt felei közötti együttműködést ezeken a területeken.

(2) A 3. cikk (2) bekezdése szerinti információnyújtás az Europass online platformhoz nem keletkeztet további kötelezettségeket a tagállamok számára.

8. cikk

Adatkezelés és -védelem

Az e határozatban előírt intézkedéseket a személyes adatok védelmével kapcsolatos uniós jogszabályokkal összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (9) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (10).

9. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1) A Bizottság a vonatkozó oktatási, képzési és foglalkoztatási szakpolitikai keretrendszerekkel összefüggésben megfelelő módon jelentést készít az e határozat elfogadását követően elért előrehaladásról és a várható jövőbeli fejleményekről.

(2) 2023. május 23-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határozat végrehajtásáról és hatásáról.

(3) Az értékelést független szerv végzi a Bizottság által a tagállamokkal konzultálva kialakított minőségi és mennyiségi mutatók alapján.

10. cikk

Részt vevő országok

(1) Az e határozatban említett tevékenységekben való részvétel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételek szerint nyitva áll az Európai Gazdasági Térség azon tagjai számára, amelyek nem tagállamai az Uniónak.

(2) A részvétel lehetősége nyitva áll a csatlakozó államok, az Unió tagjelölt országai, valamint potenciális tagjelölt országai számára is, az Unióval kötött megállapodásaikkal összhangban.

11. cikk

Pénzügyi rendelkezések

E határozat nemzeti szintű végrehajtását uniós programok társfinanszírozzák. Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1) A 2241/2004/EK határozat hatályát veszti.

(2) A 2241/2004/EK határozat által létrehozott Europass internetalapú információs rendszert mindaddig működtetni kell, amíg az e határozat által létrehozott Europass online platform létre nem jön és működőképessé nem válik.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2018. április 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

L. PAVLOVA

(1) HL C 173., 2017.5.31., 45. o.

(2) Az Európai Parlament 2018. március 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. április 12-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata (2004. december 15.) a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről (Europass) (HL L 390., 2004.12.31., 6. o.).

(4) A Tanács ajánlása (2017. május 22.) az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről, valamint az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről (HL C 189., 2017.6.15., 15. o.).

(5) A Tanács ajánlása (2012. december 20.) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (HL C 398., 2012.12.22., 1. o.).

(6) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által kialakított állásfoglalás (2008. november 21.) a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról (HL C 319., 2008.12.13., 4. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (2016. április 13.) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról (HL L 107., 2016.4.22., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az "Erasmus+": elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).