32013R1296[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete ( 2013. december 11. ) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1296/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. CÍM

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet létrehozza az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programját (a továbbiakban: a program), amelynek célja, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia, annak kiemelt céljai, integrált iránymutatásai és kiemelt kezdeményezései végrehajtásához, pénzügyi támogatást nyújtva az Unió célkitűzéseinek megvalósításához a minőségi és fenntartható foglalkoztatás magas szintjének előmozdítása, a megfelelő és tisztességes szociális védelem biztosítása, a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem és a munkakörülmények javítása tekintetében.

(2) A program 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tart.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"Szociális vállalkozás" :

társasági formájától függetlenül olyan vállalkozás, amely:

a) társasági szerződésének, alapszabályának, illetve bármely egyéb alapító dokumentumának megfelelően elsődleges célként a mérhető és kedvező szociális hatások elérését tűzi ki, nem pedig nyereség termelését tulajdonosai, tagjai és az érintett felek számára, és amely:

i. társadalmi megtérülést létrehozó szolgáltatásokat nyújt vagy árukat hoz létre, és/vagy

ii. árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja a szociális célkitűzését szolgálja;

b) nyereségét elsősorban és legnagyobbrészt elsődleges célkitűzésének megvalósítására használja, valamint a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti szétosztására vonatkozó előzetesen meghatározott olyan eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik,amelyek biztosítják, hogy a szétosztás ne veszélyeztesse az elsődleges célkitűzés elérését; és

c) vállalkozásalapú, elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén;

2.

"Mikrohitel" : 25 000 EUR-t meg nem haladó kölcsön.

3.

"Mikrovállalkozás" : tíznél kevesebb munkavállalót alkalmazó vállalkozás - beleértve az önfoglalkoztatókat is -, amelynek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t, a 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak ( 1 ) megfelelően.

4.

"Mikrofinanszírozás" : magában foglalja a hitelhez nehezen hozzáférő személyek és mikrovállalkozások számára nyújtott garanciákat, mikrohitelt, sajáttőkét és kvázi-sajáttőkét;

5.

"Szociális innováció" : célkitűzéseiket és eszközeiket tekintve egyaránt szociális jellegű innovációk, elsősorban olyanok, amelyek olyan új elképzelések (termékek, szolgáltatások és modellek) kifejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatosak, amelyek egyidőben elégítenek ki társadalmi igényeket és hoznak létre új társadalmi kapcsolatokat vagy együttműködéseket, és ezáltal jótékonyak a társadalom számára és fokozzák a társadalom cselekvési képességét;

6.

"Szociálpolitikai kísérletek" : olyan szakpolitikai beavatkozások, amelyek innovatív válaszokat nyújtanak társadalmi igényekre, és amelyeket kis körben, olyan feltételek mellett hajtanak végre, ahol biztosított a hatásuk értékelése, annak érdekében, hogy meggyőző eredmények esetén szélesebb körben is meg lehessen ismételni az alkalmazásukat.

3. cikk

A program felépítése

(1) A program az alábbi három egymást kiegészítő területet foglalja magában:

a) A Progress terület, amely támogatást nyújt az 1. cikkben és a vonatkozó uniós jogszabályokban említett uniós eszközök és politikák kidolgozásához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez, és előmozdítja a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt, valamint a szociális innovációt és fejlődést, a szociális partnerekkel, civil társadalmi szervezetekkel és köz- és magánjogi testületekkel együttműködve;

b) Az EURES terület, amely támogatja az EURES által végzett tevékenységeket - azaz az EGT tagállamok, a Svájci Államszövetség és szociális partnerek, foglalkoztatási szolgáltatások egyéb nyújtói és más érdekelt felek által kijelölt szakmai szolgáltatásokat - az információcsere és -terjesztés, illetve az együttműködés más formáinak, például határokon átnyúló partnerségeknek a kialakítása érdekében, a munkavállalók önkéntes földrajzi mobilitásának méltányos módon történő előmozdítása, valamint a magas szintű minőségi és fenntartható foglalkoztatás előmozdítása céljából;

c) A mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás területe, amely javítja a 26. cikk szerint meghatározott jogi és természetes személyek finanszírozáshoz jutását, és a finanszírozási források rendelkezésre állását.

(2) Az e címben rögzített közös rendelkezéseket alkalmazni kell az 1. cikk a), b) és c) pontjában meghatározott mindhárom területre, a II. cím egyedi előírásai mellett.

4. cikk

A program általános célkitűzései

(1) A program az alábbi általános célkitűzések elérésére törekszik:

a) A felelősségvállalás megerősítése a politikai döntéshozók körében minden szinten, továbbá konkrét, összehangolt és innovatív fellépések megvalósítása uniós és tagállami szinten az 1. cikkben említett területekre vonatkozó uniós célkitűzések tekintetében, a szociális partnerekkel, civil szervezetekkel valamint köz- és magánjogi testületekkel szoros együttműködésben;

b) Megfelelő, hozzáférhető és hatékony szociális védőrendszerek és munkaerőpiacok létrehozásának támogatása és a politikai reform elősegítése az 1. cikkben említett területeken, különösen a tisztességes munka és munkakörülmények, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén a megelőzési kultúra, a munka és magánélet közötti egészségesebb egyensúly, a szociális célkitűzések vonatkozásában a jó kormányzás - beleértve a konvergenciát -, valamint a kölcsönös tanulás és szociális innováció előmozdításával;

c) Annak biztosítása, hogy az 1. cikkben említett területekre vonatkozó uniós jogot eredményesen alkalmazzák, és szükség esetén az uniós jog modernizálásához való hozzájárulás a tisztességes munkára vonatkozó elvekkel összhangban és az intelligens szabályozási elvek figyelembevételével;

d) A munkavállalók önkéntes földrajzi mobilitásának méltányos módon történő előmozdítása és a munkalehetőségek ösztönzése kiváló minőségű és befogadó, nyitott és mindenki számára hozzáférhető uniós munkaerőpiacok létrehozásával, egyidejűleg uniószerte tiszteletben tartva a munkavállalói jogokat, beleértve a szabad mozgást is;

e) A foglalkoztatás és a társadalmi befogadás előmozdítása a mikrofinanszírozás elérhetőségének és hozzáférhetőségének javításával a mikrovállalkozást indítani kívánó sérülékeny személyek, valamint a meglévő mikrovállalkozások számára, illetve a finanszírozás hozzáférhetőségének javítása a szociális vállalkozások számára.

(2) A fenti célkitűzések megvalósítása során a program valamennyi területén és valamennyi tevékenysége keretében az alábbiakra törekszik:

a) a sérülékeny csoportok, például a fiatalok különleges figyelemmel kísérése;

b) A nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, többek között a nemek közötti egyenlőség érvényesítése, valamint szükség esetén a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés révén;

c) a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem;

d) a minőségi és fenntartható foglalkoztatás magas szintjének előmozdítása, a megfelelő és tisztességes szociális biztonság garantálása, a hosszú távú munkanélküliség leküzdése és a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az uniós politikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során.

5. cikk

Költségvetés

(1) A program végrehajtásához szükséges pénzügyi előirányzat a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra folyó árakkal számolva 919 469 000 EUR.

(2) A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a program teljes időszaka alatt átlagosan az alábbi indikatív százalékos részarányok alkalmazandók:

a) legalább 55 % a Progress terület számára;

b) legalább 18 % az EURES terület számára;

c) legalább 18 % a mikrofinanszírozás és szociális vállalkozások terület számára.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett előirányzat legfeljebb 2 %-át igénybe veheti a program végrehajtását elősegítő operatív kiadások finanszírozásához.

(4) A Bizottság az (1) bekezdésben említett előirányzatot igénybe veheti a technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtást céljára, különösen az ellenőrzés, a fordítási tevékenység kihelyezése, a szakértői ülések, és a Bizottság és a kedvezményezettek kölcsönös érdekét szolgáló tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek esetében.

(5) Az éves előirányzatokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell engedélyeznie a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokon belül.

6. cikk

Együttes fellépés

A program támogatható tevékenységeit más uniós eszközökkel együtt is meg lehet valósítani, feltéve, hogy az ilyen közös fellépés mind a program, mind a többi érintett eszköz célkitűzéseinek megfelel.

7. cikk

Összhang és kiegészítő jelleg

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a program tevékenységei összhangban vannak más uniós intézkedésekkel, például az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 2 ) meghatározott Közös Stratégiai Keret által szabályozott Európai Strukturális és Beruházási Alappal és különösen az ESZA-val és kiegészítik azokat.

(2) A program kiegészít más uniós programokat, azok egyedi eljárásainak sérelme nélkül. A támogatható költségek nem részesülhetnek kettős finanszírozásban, és szoros szinergiákat kell teremteni a program, más uniós programok és az Európai Strukturális és Beruházási Alap (ESIF), különösen az Európai Szociális Alap (ESZA) között.

(3) A program által támogatott tevékenységek megfelelnek az uniós és tagállami jogszabályoknak, köztük az állami támogatásra vonatkozó jogszabályoknak, valamint az alapvető ILO-egyezményeknek.

(4) Az összhangot és a kiegészítő jelleget a helyi és regionális hatóságok szoros bevonása révén is biztosítani kell.

8. cikk

Együttműködés az érintett szervekkel

A Bizottság a Foglalkoztatási és Szociális Bizottsággal, a Szociális Védelmi Bizottsággal, a Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Tanácsadó Bizottsággal, a munkakapcsolatokért felelős főigazgatók csoportjával és a Munkavállalók Szabad Mozgásával Foglalkozó Tanácsadó Bizottsággal létrehozza a szükséges kapcsolatokat annak biztosítása érdekében, hogy rendszeresen és megfelelően tájékoztassa őket a program végrehajtásának eredményeiről. A Bizottság a program szempontjából releváns politikákkal, eszközökkel és fellépésekkel foglalkozó többi bizottságot is tájékoztatja.

9. cikk

Az eredmények terjesztése és a kommunikáció

(1) A Bizottság tájékoztatja az uniós szereplőket, közöttük a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket a program megvalósításának eredményeiről, és erről eszmecserét kezdeményez velük.

(2) A program keretében végrehajtott intézkedések eredményeiről rendszeres jelleggel megfelelő tájékoztatást kell nyújtani az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága, továbbá a szociális partnerek és a nagyközönség számára, és ezen eredményeket terjeszteni kell hatásuk, fenntarthatóságuk és hozzáadott uniós értékük maximalizálásának érdekében.

(3) A kommunikációs tevékenységek az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához is hozzájárulnak, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez és információt szolgáltatnak a nyilvánosságnak e prioritásokról.

10. cikk

Pénzügyi céltartalékok

(1) A Bizottság a programot a költségvetési rendeletnek megfelelőéin irányítja.

(2) A támogatási megállapodás határozza meg, hogy az Unió pénzügyi hozzájárulásának mely része alapul majd az elszámolható költségek megtérítésén, és mely része átalányfinanszírozáson vagy átalányösszegen.

11. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő megelőző intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy amikor az e program szerint finanszírozott intézkedéseket végrehajtják, az Unió pénzügyi érdekei csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek ellen védelemben részesüljenek eredményes ellenőrzések, valamint - szabálytalanságok felfedezése esetén - a tévesen kifizetett összegek elsősorban beszámítás útján történő behajtása, szükség esetén pedig hathatós, arányos és visszatartó büntetések révén, az EUMSZ 325. cikkének, a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek ( 3 ) és a költségvetési rendeletnek megfelelően.

(2) A Bizottság vagy képviselői és a Számvevőszék hatáskörrel rendelkeznek, hogy dokumentumok alapján és a helyszínen ellenőrizzék a kedvezményezetteket, illetve a program keretében uniós támogatáshoz jutott vállalkozókat és alvállalkozókat.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) - a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanács rendeletben ( 4 ) és a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletben ( 5 ) - meghatározott rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően vizsgálatokat, közöttük helyszíni ellenőrzéseket végezhet annak megállapítása érdekében, hogy történt-e csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit érintő bármely más jogellenes tevékenység a program keretében finanszírozott támogatási megállapodás, határozat vagy szerződés kapcsán.

(4) Az 1., 2. és 3. bekezdés sérelme nélkül az e program végrehajtásából származó szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten feljogosítják a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot, hogy hatáskörükkel összhangban a fenti bekezdésekben említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek el.

12. cikk

Nyomon követés

A program rendszeres nyomon követése, szakpolitikai és finanszírozási prioritásainak szükséges kiigazítása érdekében a Bizottság előzetes mennyiségi és minőségi nyomonkövetési jelentést dolgoz ki az első évről, azt követően pedig három, kétéves időszakot felölelő jelentést készít és küld az Európai Parlament és a Tanács számára. A jelentéseket tájékoztatás céljából megküldik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára is. A jelentéseknek tartalmazniuk kell a program eredményeit és azt, hogy milyen mértékben alkalmazták a nők és férfiak közötti egyenlőségre és annak érvényesítésére vonatkozó elveket, valamint a megkülönböztetésmentességre vonatkozó megfontolásokat, ideértve a hozzáférhetőség kérdéseit, a program tevékenységei során. A jelentéseket a program átláthatóságának növelése érdekében nyilvánosságra kell hozni.

13. cikk

Értékelés

(1) A program félidős értékelését 2017. július 1-jéig kell elvégezni a célkitűzései teljesítésében elért eredmények felmérése, az Unión belüli szociális környezet alakítása, az uniós jogszabályozásban eszközölt minden számottevő változtatás, a program forrásfelhasználása hatékonyságának megállapítása és az uniós hozzáadott érték megállapítása érdekében. A félidős értékelés eredményeit megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) Ha az e cikk (1) bekezdésében említett értékelés vagy az 1672/2006/EK határozat 19. cikke vagy a 283/2010/EU határozat 9. cikke szerint végzett bármely értékelés komoly hiányosságokat állapít meg a program tekintetében, akkor a Bizottság adott esetben a program megfelelő módosításait tartalmazó javaslatot nyújt be az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben figyelembe veszi az értékelés eredményeit.

(3) A Bizottság a program 2020 utánra történő meghosszabbítására vonatkozó bármely javaslat benyújtása előtt értékelést terjeszt az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága elé a program koncepciójának a 2014 és 2020 közötti időszakban tapasztalt erősségeiről és gyengeségeiről.

(4) A Bizottság 2022. december 31-ig elvégzi a program hatásainak és az uniós hozzáadott értéknek az utólagos értékelését, és az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára. A jelentést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

II. CÍM

A PROGRAM TERÜLETEIRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Progress terület

14. cikk

Tematikus szakaszok és finanszírozás

(1) A Progress terület támogatja az a), b) és c) pontban említett tematikus szakaszok intézkedéseit. A program teljes időtartama alatt, a Progress terület számára meghatározott különböző tematikus szakaszok közötti teljes keretösszeg indikatív megoszlásának tiszteletben kell tartania az alábbi minimális százalékarányokat:

a) foglalkoztatás, különösen az ifjúsági munkanélküliség felszámolása érdekében: 20 %;

b) szociális védelem, társadalmi befogadás, valamint a szegénység csökkentése és megelőzése: 45 %;

c) munkakörülmények: 7 %.

A fennmaradó részt az első albekezdés a), b) vagy c) pontjában említett tematikus szakaszok közül egy vagy több számára, vagy ezek kombinációjának kell kiosztani.

(2) A Progress területre szánt összegek jelentős részét a társadalmi kísérletek mint az innovatív megoldásokat továbbfejlesztésük céljából tesztelő és értékelő módszer előmozdítására kell kiosztani.

15. cikk

Egyedi célkitűzések

A 4. cikkben meghatározott általános célkitűzések mellett a Progress terület egyedi célkitűzései a következők:

a) jó minőségű összehasonlító elemzési tudásbázis kialakítása és terjesztése annak biztosítása érdekében, hogy az 1. cikkben említett területekre vonatkozó uniós politikák szilárd tényeken alapuljanak és tükrözzék az egyes tagállamok és a programban részt vevő egyéb országok szükségleteit, kihívásait és körülményeit;

b) az eredményes és inkluzív információmegosztás, a kölcsönös tanulás és az 1. cikkben említett területekre vonatkozó uniós politikákról folytatott párbeszéd elősegítése uniós, nemzeti és nemzetközi szinten annak érdekében, hogy ez segítse a tagállamokat és a programban részt vevő egyéb országokat politikáik kialakítása és az uniós jog végrehajtása során;

c) pénzügyi támogatás nyújtása a szociális és munkaerő-piaci politikai innovációk tesztelése érdekében, és szükség esetén a fő szereplők szociálpolitikai kísérletek megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitásának kiépítése, valamint a vonatkozó tudásbázis és szakértelem elérhetővé tétele;

d) pénzügyi támogatás nyújtása az uniós és nemzeti szervezeteknek az 1. cikkben és a vonatkozó uniós jogban említett területekre vonatkozó uniós eszközök és szakpolitikák kialakításához, előmozdításához és támogatásához szükséges kapacitásaik növelése érdekében.

16. cikk

Tevékenységtípusok

Az alábbi típusú fellépések finanszírozhatók a Progress terület keretében:

(1) Elemző tevékenységek:

a) Adatok és statisztikák gyűjtése, minőségi és mennyiségi kritériumokat egyaránt figyelembe véve, valamint közös módszertanok, osztályozások, mikroszimulációk, mutatók és referenciaértékek kifejlesztése, lehetőség szerint nemek és korcsoportok szerinti lebontásban;

b) felmérések, tanulmányok, elemzések és jelentések, többek között szakértői hálózatok finanszírozásán keresztül, valamint a tematikus szakaszok szerinti szakértői háttér kialakítása;

c) köz- és magánjogi testületek által végzett minőségi és mennyiségi értékelések és hatásvizsgálatok,

d) az uniós jog átültetésének és alkalmazásának nyomon követése és értékelése;

e) a társadalompolitikai kísérletek, mint az innovatív megoldások tesztelésére és értékelésére szolgáló módszerek kidolgozása és megvalósítása az utóbbiak továbbfejlesztése érdekében;

f) a fenti elemzési tevékenységek eredményeinek terjesztése.

(2) Kölcsönös tanulási, tudatosságépítési és terjesztési tevékenységek:

a) információcsere a jó gyakorlatokról, az innovatív megközelítésekről és tapasztalatokról és azok terjesztése, szakértői értékelések, összehasonlító teljesítményértékelés és kölcsönös tanulás európai szinten;

b) a Tanács elnöksége által szervezett események, konferenciák és szemináriumok;

c) gyakorlati jogi és politikai szakemberek képzése;

d) iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok tervezetének elkészítése és közzétételük, valamint a program által támogatott fellépésekkel kapcsolatos tájékoztatási, kommunikációs és népszerűsítési tevékenységek;

e) tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek;

f) az Unió politikájára és jogszabályaira, valamint a munkaerő-piacra vonatkozó információk cseréjét és terjesztését biztosító információs rendszerek fejlesztése és karbantartása.

(3) Támogatás az alábbiak vonatkozásában:

a) azon kulcsfontosságú uniós szintű hálózatok működési költségeinek a támogatása, amelyek tevékenységei kapcsolódnak és hozzájárulnak a Progress terület célkitűzéseihez;

b) a nemzeti közigazgatások és a tagállamok által kijelölt, a földrajzi mobilitásért felelős szakszolgálatok, valamint a mikrohitelnyújtók kapacitásának fejlesztése;

c) munkacsoportok szervezése nemzeti tisztviselőkből a közösségi jog végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében;

d) szakértői testületek és más fontos érdekelt felek, nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint foglalkoztatási szolgálatok európai szintű hálózatba szervezése és együttműködése;

e) európai szintű - többek között a kulcsfontosságú tematikus szakaszokkal foglalkozó - megfigyelő szervezetek finanszírozása;

f) a nemzeti közigazgatások közötti személyzetcserék.

17. cikk

Uniós társfinanszírozás

Abban az esetben, amikor pályázati felhívást követően kerül sor a Progress területhez tartozó tevékenységek finanszírozására, a tevékenységek olyan uniós társfinanszírozásban részesülhetnek, amely általános szabályként nem haladhatja meg az összes támogatható kiadás 80 %-át. Az említett felső határértéket meghaladó pénzügyi támogatás csak kellően megindokolt, kivételes esetekben nyújtható.

18. cikk

Részvétel

(1) A Progress terület nyitva áll a következők előtt:

a) a tagállamok;

b) az EGT államok az EGT-megállapodásnak megfelelően és az EFTA tagállamok;

c) a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az uniós programokban történő részvételükre vonatkozó keretmegállapodásokban meghatározott általános elveknek és általános feltételeknek és kikötéseknek megfelelően.

(2) A Progress terület nyitva áll valamennyi állami és/vagy magán szervezet, szereplő és intézmény, különösen a következők előtt:

a) nemzeti, regionális és helyi hatóságok;

b) a foglalkoztatási szolgálatok;

c) az uniós jog által létrehozott szakmai testületek;

d) a szociális partnerek;

e) nem kormányzati szervezetek;

f) felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek;

g) értékelő és hatásvizsgáló szakemberek;

h) nemzeti statisztikai hivatalok;

i) a média.

(3) A Bizottság együttműködhet nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal, az OECD-vel, az ILO-val és az ENSZ más testületeivel, valamint a Világbankkal.

(4) A Bizottság együttműködhet a programban részt nem vevő harmadik országokkal. Az ilyen harmadik országok képviselői részt vehetnek olyan kölcsönös érdekű rendezvényeken (például konferenciákon, munkaértekezleteken és szemináriumokon), amelyeket a programban résztvevő országokban tartanak, és részvételük költségét a program fedezheti.

II. FEJEZET

EURES terület

19. cikk

Tematikus szakaszok és finanszírozás

Az EURES terület keretében az a), b) és c) pontban említett tematikus szakaszok intézkedéseinek támogatására kerül sor. A program teljes időtartama alatt, az EURES terület számára meghatározott különböző tematikus szakaszok közötti összegek indikatív megoszlásának tiszteletben kell tartania az alábbi minimális százalékarányokat:

a) az álláslehetőségek, álláspályázatok és bármely kapcsolódó információ átláthatósága a pályázók és a munkaadók számára: 15 %;

b) a munkavállalók felvételét és elhelyezkedését támogató szolgáltatások kialakítása az állásajánlatok és álláspályázatok uniós szintű cseréje révén, különös tekintettel a célzott mobilitási programokra: 15 %;

c) határokon átnyúló partnerségek: 18 %.

A fennmaradó részt az első bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett tematikus szakaszok közül egy vagy több számára, vagy ezek kombinációjának kell kiosztani.

20. cikk

Egyedi célkitűzések

A 4. cikkben meghatározott általános célkitűzések mellett az EURES terület egyedi célkitűzései a következők:

a) annak biztosítása, hogy az álláslehetőségek, az álláspályázatok, a megfelelő információk és a tanácsadás, valamint bármely ehhez kapcsolódó, például az élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos információk átláthatók legyenek a potenciális pályázók és a munkaadók számára. Ezt az információk országok közötti, régiók közötti és határokon átnyúló cseréjével és terjesztésével kell elérni az állásajánlatokra és álláspályázatokra vonatkozó szabványos átjárhatósági módok alkalmazásával, valamint egyéb megfelelő eszközzel, például egyéni tanácsadással és mentorálással, különösen az alacsony képzettségűek számára;

b) az EURES közvetítésre és toborzásra, valamint minőségi és fenntartható foglalkoztatás elősegítésére irányuló szolgáltatásainak támogatása az állásajánlatok és álláspályázatok európai léptékű közvetítése révén; az EURES szolgáltatásainak támogatásának ki kell terjednie a közvetítés különböző fázisára a felvételre való előzetes felkészítéstől kezdve a felvétel utáni segítségnyújtásig a pályázó sikeres munkaerő-piaci integrációjának biztosítása érdekében; az ilyen támogatási szolgáltatások az üres álláshelyek betöltését szolgáló célzott mobilitási programokat is magukban foglalhatnak:

21. cikk

A tevékenységek típusai

Az EURES területet a következők finanszírozására lehet használni a személyek Unión belüli önkéntes, tisztességes alapokon történő mobilitását, valamint a mobilitást akadályozó tényezők felszámolását előmozdító intézkedések, különösen:

a) az EURES határokon átnyúló partnerségeinek kialakítása és tevékenységei, amennyiben azt a határ menti térségek tekintetében illetékes szolgálatok kérik;

b) határ menti ingázó munkavállalók számára nyújtott tájékoztatás, tanácsadás, munkaerő-felvételi és elhelyezkedési szolgáltatások;

c) az állásajánlatok és az álláspályázatok cseréjéhez szükséges többnyelvű digitális platform kialakítása;

d) pályázati felhívások alapján célzott mobilitási programok kialakítása az üres álláshelyek betöltésére a felismert munkaerő-piaci hiányosságok felismerése esetében, a mobilitásra hajlandóságot mutató munkavállalók segítése, illetve amennyiben egyértelmű gazdasági igényekre derül fény;

e) kölcsönös tanulási tevékenységek az EURES szereplői között, valamint EURES-tanácsadók -többek között az EURES határon átnyúló partnerségekkel kapcsolatos tanácsadás nyújtói - képzése;

f) tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, amelyek felhívják a figyelmet a földrajzi és a munkahelyi mobilitás előnyeire általában, valamint konkrétan az EURES tevékenységeire és az általa nyújtott szolgáltatásokra;

22. cikk

Uniós társfinanszírozás

Abban az esetben, amikor pályázati felhívást követően kerül sor az EURES területhez tartozó tevékenységek finanszírozására, a tevékenységek olyan uniós társfinanszírozásban részesülhetnek, amely általános szabályként nem haladhatja meg az összes támogatható kiadás 95 %-át. Az említett felső határértéket meghaladó pénzügyi támogatás csak kellően megindokolt, kivételes esetekben nyújtható.

24. cikk

Részvétel

(1) A Progress terület nyitva áll a következők előtt:

a) a tagállamok;

b) az EGT államok az EGT-megállapodásnak megfelelően, valamint a Svájci Államszövetség az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásnak ( 6 ) megfelelően.

(2) Az EURES terület nyitva áll valamennyi olyan, a tagállamok vagy a Bizottság által kijelölt szervezet, szereplő és intézmény előtt, amely teljesíti az EURES-ben való részvétel feltételeit, az (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 7 ) meghatározottak szerint. Ilyen szervezetek, szereplők és intézmények különösen:

a) a nemzeti, regionális és helyi hatóságok;

b) a foglalkoztatási szolgálatok;

c) a szociális partnerszervezetek és más érdekelt felek.

III. FEJEZET

A mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás területe

25. cikk

Tematikus szakaszok és finanszírozás

A mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás terület keretében az alábbi a) és b) pontban említett tematikus szakaszok intézkedéseinek támogatására kerül sor.

A program teljes időtartama alatt, a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás terület számára meghatározott különböző tematikus szakaszok közötti összegek indikatív megoszlásának tiszteletben kell tartania az alábbi minimális százalékarányokat:

a) mikrofinanszírozás kiszolgáltatott csoportok és mikrovállalkozások számára: 35 %;

b) szociális vállalkozások: 35 %.

A fennmaradó részt az első bekezdés a) vagy a b) pontjában említett tematikus szakaszok közül egy vagy több számára, vagy ezek kombinációjának kell kiosztani.

26. cikk

Egyedi célkitűzések

A 4. cikkben meghatározott általános célkitűzések mellett a mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási terület egyedi célkitűzései a következők:

a) mikrofinanszírozás hozzáférhetőségének és elérhetőségének növelése az alábbiak számára:

i. olyan sérülékeny személyek, akik elveszítették munkájukat, vagy akiket ez a veszély fenyeget, vagy akiknek nehézséget jelent a munkaerőpiacra való belépés vagy visszatérés, valamint olyan, a társadalmi kirekesztés által fenyegetett vagy már kirekesztett személyek, akik a hagyományos hitelpiachoz való hozzáférés tekintetében hátrányos helyzetben vannak, és akik saját mikrovállalkozásukat szeretnék elindítani vagy továbbfejleszteni;

ii. mikrovállalkozások induláskor és a fejlesztés szakaszában egyaránt, különösen az a) pontban említett személyeket alkalmazó mikrovállalkozások;

b) a mikrohitel szolgáltatók intézményi kapacitásának kiépítése;

c) a szociális beruházási piac fejlesztésének támogatása, és a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, legfeljebb 500 000 EUR sajáttőke, kvázi-sajáttőke, hiteleszköz és támogatás rendelkezésére bocsátása révén olyan szociális vállalkozások számára, amelyek éves forgalma nem haladja meg a 30 millió EUR-t, vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 30 millió EUR-t, és amelyek cégformája nem kollektív befektetési vállalkozás.

A kiegészítő jelleg biztosítása érdekében ezen intézkedéseket a Bizottságnak és a tagállamoknak - saját hatásköri területeiken - szorosan össze kell hangolniuk a kohéziós politika és a nemzeti politikák keretében végrehajtott intézkedésekkel.

27. cikk

Tevékenységtípusok

A mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozások támogatása, ideértve az intézményi kapacitás bővítésének támogatását is, elsősorban a költségvetési rendelet első részének VIII. címében meghatározott pénzügyi eszközök, valamint a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás területről származó támogatások révén.

28. cikk

Részvétel

(1) A mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás területén való részvétel nyitva áll a nemzeti, regionális vagy helyi szinten a 18. cikk (1) bekezdésében említett országokban létrehozott és ott az alábbiakat szolgáltató köz- és magánjogi testületek előtt:

a) mikrofinanszírozás egyének és mikrovállalkozások számára; és/vagy

b) finanszírozás szociális vállalkozások számára.

(2) A Bizottság biztosítja, hogy a területhez a tagállamokban valamennyi köz- és magánjogi testület megkülönböztetésmentesen hozzáférhessen.

(3) A végső kedvezményezettek elérése és versenyképes és életképes mikrovállalkozások létrehozása érdekében az 1. bekezdés a) pontja szerinti tevékenységeket köz- és magánjogi testületeknek szorosan együtt kell működniük a mikrohitel végső kedvezményezettjeit képviselő szervezetekkel, ideértve a civil társadalmi - különösen az ESZA támogatásban részesülő - szervezeteket, és mentorálási és oktatási programokat kell nyújtaniuk ilyen végső kedvezményezettek számára. Ezzel összefüggésben a kedvezményezetteket megfelelő módon nyomon kell követni a mikrovállalkozás létrehozása előtt és után egyaránt.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységeket folytató köz- és magánjogi testületeknek a kormányzás, az irányítás és az ügyfelek védelmét magas színvonalon kell biztosítaniuk a mikrohitel nyújtására vonatkozó európai magatartási kódex elveinek megfelelően, és annak megakadályozására kell törekedniük, hogy a személyek és vállalkozások túlzottan eladósodjanak például amiatt, mert a számukra nyújtott kölcsön olyan magas kamatokkal vagy olyan feltételekkel jár együtt, amelyek valószínűleg fizetésképtelenségükhöz vezetnek.

29. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

Az együttes fellépések kivételével a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás területén odaítélt költségvetési előirányzat minden pénzügyi eszköz segítségével végrehajtott fellépés teljes költségét fedezi, beleértve a pénzügyi közvetítők felé történő fizetési kötelezettséget, mint például a garanciális veszteségeket, az uniós forrásokat kezelő szervezeti egységek kezelési díjait, valamint minden más támogatható kiadást.

30. cikk

Irányítás

(1) A 27. cikkben említett eszközök és támogatások végrehajtása érdekében a Bizottság megállapodásokat köthet a költségvetési rendelet 139. cikkének (4) bekezdésében felsorolt intézményekkel, és különösen az Európai Beruházási Bankkal és az Európai Beruházási Alappal E megállapodások rendelkezései részletesen szabályozzák az ezen szervekre bízott feladatok végrehajtását, ideértve azokat a rendelkezéseket is, amelyek szerint biztosítaniuk kell a meglévő uniós vagy nemzeti pénzügyi eszközök kiegészítését és az azokkal való koordinációt, és a források tagállamok és egyéb résztvevő országok közötti kiegyensúlyozott elosztását. A költségvetési rendelet első részének VIII. címében meghatározott pénzügyi eszközöket rendelkezésre lehet bocsátani kifejezetten az erre a célra létrehozott befektetési eszközön keresztül, amelyet a program alapjai, más beruházók vagy ezek kombinációja finanszírozhat.

(2) E különleges befektetési eszköz többek között kölcsönöket, saját tőkét és kockázatmegosztási eszközöket bocsáthat a közvetítő szervezetek rendelkezésére, vagy közvetlen finanszírozást biztosít szociális vállalkozások számára, vagy mindkettőt. A saját tőke biztosítható többek között megszerezhető tőkerészesedések, csendestársi részesedések, részvényesi kölcsönök, valamint a befektetőknek felajánlott különféle típusú tőkerészesedések egyes kombinációinak formájában.

(3) Az e terület keretében közvetlenül vagy közvetetten támogatott mikrohitelek feltételeinek - többek között a kamatlábaknak - tükrözniük kell a támogatás előnyeit, valamint a hitelhez kapcsolódó kockázatok és a hitellel összefüggő finanszírozási kiadások tekintetében igazolhatóknak kell lenniük.

(4) A költségvetési rendelet 140. cikke (6) bekezdésének megfelelően egy pénzügyi eszköz éves kifizetéseit 2024. január 1-jéig az adott a pénzügyi eszközhöz kell rendelni, a bevételeknek pedig az igazgatási költségek és díjak levonását követően az Unió általános költségvetésébe kell befolyniuk. A már a 2007-2013-ra szóló többéves pénzügyi keretben létrehozott pénzügyi eszközök esetében az előző időszakban kezdődött műveletek éves kifizetéseit és bevételeit a jelenlegi időszak pénzügyi eszközéhez kell rendelni.

(5) Az (1) bekezdésben említett szervezeti egységekkel kötött megállapodások lejártakor vagy a speciális beruházási eszköz beruházási időszakának a lejárta után az egyenleg Uniót illető részét be kell fizetni az Unió általános költségvetésébe.

(6) Az e cikk (1) bekezdésében említett szervezeti egységek és adott esetben alapkezelőik írásos megállapodásokat kötnek a 28. cikkben említett köz- és magánjogi testületekkel. Ezek a megállapodások rögzítik, hogy az említett szolgáltatást nyújtó állami és magánszervezetek a mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási terület keretében rendelkezésükre bocsátott forrásokat kötelesek a 26. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban felhasználni, valamint adatokat szolgáltatni a 31. cikkben említett, végrehajtásról szóló éves jelentések összeállításához.

31. cikk

Végrehajtási jelentések

(1) A 30. cikk (1) bekezdésében említett szervek és adott esetben az alapkezelők éves végrehajtási jelentéseket küldenek a Bizottság számára, amelyek leírják a támogatásban részesült tevékenységeket és azok pénzügyi végrehajtását, a finanszírozás és a beruházások elosztását és hozzáférhetőségét ágazatonként, földrajzi térségenként és kedvezményezett típusonként. E jelentések ugyancsak feltüntetik az elfogadott és a visszautasított kérelmeket minden egyes egyedi célkitűzés tekintetében, valamint az érintett köz- és magánjogi testületekkel kötött szerződéseket, a finanszírozott intézkedéseket és azok eredményeit, beleértve azok társadalmi hatását, a munkahelyteremtést és a nyújtott támogatás fenntarthatóságát. E jelentéseket a Bizottság tájékoztatás céljából megküldi az Európai Parlamentnek.

(2) Az említett éves végrehajtási jelentésekben szolgáltatott információknak a 12. cikkben meghatározott két évenkénti monitoring jelentésekben is szerepelniük kell. Ezeknek a nyomonkövetési jelentéseknek tartalmazniuk kell a 283/2010/EU határozat 8. cikke (2) bekezdésében meghatározott éves jelentéseket, a kommunikációs tevékenységekre vonatkozó részletes információkat, valamint az egyéb uniós eszközök, nevezetesen az ESZA tekintetében a kiegészítő jellegre vonatkozó információkat.

III. CÍM

MUNKAPROGRAMOK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Munkaprogramok

A Bizottság mindhárom területre vonatkozóan munkaprogramokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el. E végrehajtási jogi aktusokat a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A munkaprogramok adott esetben három éves futamidőre szólnak, és tartalmazzák a finanszírozandó tevékenységek leírását, az Unió által támogatandó tevékenységek kiválasztására vonatkozó eljárást, a földrajzi lefedettséget, a célközönséget és egy indikatív végrehajtási időkeretet. Tartalmazzák továbbá az egyes célkitűzésekhez rendelt összegeket. A munkaprogramok erősítik a program koherenciáját azáltal, hogy feltüntetik a három terület közötti kapcsolatokat.

35. cikk

További végrehajtási intézkedések

A program végrehajtásához szükséges intézkedéseket - például a program értékelésének kritériumai, ideértve a költséghatékonysággal és az eredmények terjesztésére és továbbítására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos kritériumokat is - a 36. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni

36. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

37. cikk

Átmeneti intézkedések

A 2014. január 1-je előtt az 1672/2006/EK határozat 4., 5. és 6. cikkében említett intézkedések továbbra is a nevezett határozat hatálya alá esnek. Az említett intézkedések tekintetében a Bizottságot az e rendelet 36. cikkében említett bizottság segíti.

38. cikk

Értékelés

(1) Az e rendelet 13. cikkének (4) bekezdésében meghatározott záró értékelésnek tartalmaznia kell a 283/2010/EU határozat 9. cikkében meghatározott záró értékelést.

(2) A Bizottság legkésőbb a szervezetekkel kötött megállapodások lejárta után egy évvel elvégzi a mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási terület külön záró értékelését.

39. cikk

A 283/2010/EU határozat módosításai

Az 283/2010/EU határozat következőképpen módosul:

(1) A 5. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az eszköz lejártakor az egyenleg Uniót illető részét rendelkezésre kell bocsátani mikrofinanszírozás és szociális vállalkozások támogatásának céljára az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról szóló 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.] ( *1 ).

(2) A 8. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

40. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

( 2 ) Az Európai Parlamenti és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17-én) a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (Lásd e Hivatalos Lap 320. oldalát).

( 3 ) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács -i 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

( 5 ) A Tanács 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

( 6 ) HL L 114., 2002.4.30., 6. o.

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (2016. április 13.) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról (HL L 107., 2016.4.22.,. 1. o.)

( *1 ) HL L 347, 2013.12.20., 238 o."