A Fővárosi Törvényszék Pf.634870/2015/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 83. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 84. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 23. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bakos Judit Ágnes, Gáspár Miklós, Pongrácz Eszter

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.93714/2013/34., *Fővárosi Törvényszék Pf.634870/2015/5.*, Kúria Pfv.20026/2016/3.

***********

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

117. Pf..../2015/5.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Szántó Gellért ügyvéd (fél címe1.) valamint a Lesnik Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Csete Beatrix ügyvéd (fél címe2.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek -

a dr. Karakas Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Karakas Attila ügyvéd (fél címe3.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen kártérítés iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 6. P. .../2013. szám alatt indított perében a 2015. április 16. napján hozott 34. sorsz. ítélet ellen a felperes által 37. sorsz. alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi beavatkozónak 263.570 (kétszázhatvanháromezer ötszázhetven) Ft másodfokú perköltséget.

A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 1.328.200 (egymillió háromszázhuszonnyolcezer kétszáz) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg alperesnek az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül 830.000 Ft perköltséget, továbbá a beavatkozónak 30.000 Ft perköltséget. Kimondta, hogy az eljárás során felmerült 996.200 Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását az alperes kereset szerinti marasztalásával kérte.

Előadta, hogy az elsőfokú ítélet indokolása lényegében összefoglalta az alperes mulasztásait, melyekkel őt a jogérvényesítési lehetőségeitől megfosztotta, s bíróság felülvizsgálati eljárás megindítására emiatt nem került sor. Ez azonban kiegészítendő azzal, hogy az alperes nemcsak a közigazgatási bíróság előtti eljárás elmulasztásával okozott jogsérelmet, hanem az elsőfokú adóhatóság határozata elleni fellebbezés során tanúsított magatartásával is. A fellebbezést ugyanis benyújtotta, de azt nem indokolta és a fellebbezési illetéket nem rótt le. A bírósági felülvizsgálati eljárás megindításának lehetőségéről sem tájékoztatta. Amennyiben az állítólagos, de nem bizonyított betegsége miatt nem volt abban a helyzetben, hogy fellebbezési indokolást terjesszen elő, akkor erről tájékoztatnia kellett volna őt, így másik ügyvédet bízhatott volna meg. Hivatkozott a továbbiakban a Budapest i Ügyvédi Kamara fegyelmi határozatára is.

Kiemelte, hogy az alperes perbeli előadásával szemben megbízása nem csak az adóhatóság előtti eljárásra, hanem a bíróság előtti eljárásra is vonatkozott. Ezt támasztja alá az elsőfokú eljárásban csatolt APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának címzett alperesi beadvány, valamint az adóhatóság által megküldött ügyvédi meghatalmazás is. Megjegyezte, hogy az alperes a kamara fegyelmi bizottsága előtt és a jelen perben egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatokat tett a megbízási szerződés, illetve a tényvázlat létrejöttét illetően.

Kifogásolta, hogy a peres felek személyes meghallgatására nem került sor.