A Fővárosi Törvényszék Pf.634870/2015/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 83. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 84. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 23. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bakos Judit Ágnes, Gáspár Miklós, Pongrácz Eszter

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

117. Pf..../2015/5.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Szántó Gellért ügyvéd (fél címe1.) valamint a Lesnik Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Csete Beatrix ügyvéd (fél címe2.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek -

a dr. Karakas Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Karakas Attila ügyvéd (fél címe3.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen kártérítés iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 6. P. .../2013. szám alatt indított perében a 2015. április 16. napján hozott 34. sorsz. ítélet ellen a felperes által 37. sorsz. alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi beavatkozónak 263.570 (kétszázhatvanháromezer ötszázhetven) Ft másodfokú perköltséget.

A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 1.328.200 (egymillió háromszázhuszonnyolcezer kétszáz) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg alperesnek az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül 830.000 Ft perköltséget, továbbá a beavatkozónak 30.000 Ft perköltséget. Kimondta, hogy az eljárás során felmerült 996.200 Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását az alperes kereset szerinti marasztalásával kérte.

Előadta, hogy az elsőfokú ítélet indokolása lényegében összefoglalta az alperes mulasztásait, melyekkel őt a jogérvényesítési lehetőségeitől megfosztotta, s bíróság felülvizsgálati eljárás megindítására emiatt nem került sor. Ez azonban kiegészítendő azzal, hogy az alperes nemcsak a közigazgatási bíróság előtti eljárás elmulasztásával okozott jogsérelmet, hanem az elsőfokú adóhatóság határozata elleni fellebbezés során tanúsított magatartásával is. A fellebbezést ugyanis benyújtotta, de azt nem indokolta és a fellebbezési illetéket nem rótt le. A bírósági felülvizsgálati eljárás megindításának lehetőségéről sem tájékoztatta. Amennyiben az állítólagos, de nem bizonyított betegsége miatt nem volt abban a helyzetben, hogy fellebbezési indokolást terjesszen elő, akkor erről tájékoztatnia kellett volna őt, így másik ügyvédet bízhatott volna meg. Hivatkozott a továbbiakban a Budapest i Ügyvédi Kamara fegyelmi határozatára is.

Kiemelte, hogy az alperes perbeli előadásával szemben megbízása nem csak az adóhatóság előtti eljárásra, hanem a bíróság előtti eljárásra is vonatkozott. Ezt támasztja alá az elsőfokú eljárásban csatolt APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának címzett alperesi beadvány, valamint az adóhatóság által megküldött ügyvédi meghatalmazás is. Megjegyezte, hogy az alperes a kamara fegyelmi bizottsága előtt és a jelen perben egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatokat tett a megbízási szerződés, illetve a tényvázlat létrejöttét illetően.

Kifogásolta, hogy a peres felek személyes meghallgatására nem került sor.

A kár bekövetkeztét és összegét nem általánosságban, és nem az életvitel elnehezülésében jelölte meg, hanem konkrétan az adóhatósági határozatok szerint fennálló fizetési kötelezettségében, illetve a folyamatban lévő végrehajtási eljárásban. Az adóhatósági határozatok az eljáró bíróság rendelkezésére állnak, melyek tartalma nem volt vitatott. Továbbra is fenntartotta tanúbizonyítási indítványait, és adóügyi, pénzügyi szakértő kirendelését kérte annak igazolása érdekében, hogy érdemi, kellően indokolt és okiratokkal alátámasztott fellebbezés esetén mi lett volna a másodfokú határozat vagy a közigazgatási bírósági eljárás eredménye. Utalt a BDT 2002.580 számú eseti döntésre is. Ennek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljáró bíróságnak csupán abban az esetben nem lett volna lehetősége "árnyékper" lefolytatására, ha jogerős bírósági ítélet született volna a felperes fizetési kötelezettsége tárgyában. Azonban az adóhatósági határozatok felülvizsgálata bírósági szakba nem jutott. Másrészt az "árnyékper" nem az adóhatóság és felperes közötti jogviszonyt kialakító korábbi jogerős határozat megváltoztatására, hanem a felperes és alperes közötti kárigény elbírálására irányul.

Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai alapján történő helybenhagyására irányult.