A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20154/2020/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. §] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Örkényi László

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.154/2020/3.

A Fővárosi Ítélőtábla az SBGK Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Tószegi Renáta ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, levelezési cím: alperesi képviselő levelezési címe, ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. december 16. napján meghozott 65.P.22.535/2019/6. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára az állam javára 80.000 (Nyolcvanezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes kiadásában megjelenő "hetilap neve" (a továbbiakban: "hetilap rövidített neve") 2019. április 18-i nyomtatott számában, a ... rovatban, "..." felcímekkel, "cikk címe" címmel egy írás (a továbbiakban: cikk) jelent meg politikus és oligarcha feleségek körüli közpénzekről. A cikk szerint adóforintok milliói, esetenként milliárdjai fordulnak meg férjeik kezén azoknak a politikus és oligarcha feleségeknek, akik egyre hivalkodóbban jelennek meg a szűrt, vagy kevésbé szűrt nyilvánosság előtt. Az írás "1. sz. személy", "2. sz. személy", "3. sz. személy", "4. sz. személy", "5. sz. személy" és "6. sz. személy" mellett a felperessel is foglalkozik. Rámutat, hogy a felperes és házastársa, "7. sz. személy" vagyonukat egyebek mellett az "cég neve" 13 milliárd forintos uniós, majd hazai állami támogatásának köszönhetik. Ennek alapján a cikk a felperest a legbefolyásosabb oligarcha feleségnek titulálja, utalva a felperes tisztségviselő édesapjára is. A cikk szerint a felperes a többiekkel nem szívesen közösködik, a közösségi médiában ma már egyáltalán nincs jelen, de férjén keresztül ömlik rá a közpénz, és leginkább méregdrága óráival, táskáival és ruháival hívja fel magára a figyelmet. A szerzők a cikket egy az alperes munkatársa által a ... eseményen készített, a felperest "8. sz. személy" és "6. sz. személy" társaságában, gyermekével a karjában ábrázoló fényképpel (a továbbiakban: fotó) illusztrálták.

[2] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a cikkben közzétett fotó elkészítésével és felhasználásával megsértette a képmáshoz való jogát. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől és kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy adjon elégtételt. Ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot oly módon, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, az újság következő számában tegye közzé a jogerős ítélet rendelkező részét az alábbi felvezető szöveggel: "A "hetilap rövidített neve" nyomtatott sajtótermékének 2019. április 18. napján megjelent 16. számában a "cikk címe" című cikkben készített, felperes neve t ábrázoló fényképnek a hozzájárulása nélküli elkészítésével és nyilvánosságra hozatalával megsértettük felperes neve képmáshoz fűződő személyiségi jogát. A történtek miatt elnézést kérünk." Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest 35.000 forint plusz ÁFA perköltségének megfizetésére.

[3] Keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. §-ára, 2:43. §-ának g) pontjára, 2:48. §-ának (1) bekezdésére, valamint 2:51. §-ának (1) bekezdés a), b) és c) pontjára alapította. Kifejtette, hogy a fotó elkészítéséhez és felhasználásához nem járult hozzá, az sem tömegfelvételnek, sem nyilvános közéleti szereplésről készített felvételnek nem minősül, ő pedig nem közszereplő. A fotó ráadásul egy olyan eseményen, az eseményen készült, amely a cikk tárgyától, tartalmától független, a fotó a cikkben foglaltak alátámasztásához szükségtelen volt. Az eseményen magánszemélyként vett részt, napszemüveget, fekete ruhát viselt, kerülte a feltűnést, ezzel is utalva arra, hogy nem kíván arccal megjelenni. Kifejtette, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) által a Németország kontra Hannover ügyben (a továbbiakban: Hannover ügy) a monacói hercegi család tekintetében kifejtetteket nem lehet analóg módon alkalmazni rá, a tisztségviselő lányára. A közszereplő fogalmát az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: ügynök tv.) definiálja és ennek alapján ő nem tekinthető közszereplőnek, mert még az alperes által hivatkozott turisztikai területen sem formálja a közvéleményt. A kép felhasználását illetően - eseti döntésekre hivatkozva - állította, hogy azt a készítés jogszerűségétől függetlenül, külön kell vizsgálni. Perköltség igényét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: költségrendelet) 3. §-ának (3) bekezdésére és a mellékelt költségjegyzékre alapította azzal, hogy képviselője áfa-körbe tartozik.

[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes 2x30.000 forint + áfa perköltségben marasztalását kérte.

[5] Érdemben előadta, hogy az Alkotmánybíróság 3145/2018. (V. 7.) AB határozata (a továbbiakban: ABH) alapján a felperes közéleti szereplőnek minősül. A cikk közéleti témát, az állami vagyon és az államhoz vagy a kormánypárthoz közel álló személyiségek hozzátartozói közötti kapcsolatot dolgozta fel, ez indokolta a felperes képmásának felhasználását. Utalt az EJEB Hannover ügyben kifejtett álláspontjára, ahol a bíróság jogszerűnek találta a monacói hercegi család tagjairól magántevékenységük közben készült felvétel felhasználását, mert a téma közérdeklődésre tartott számot. Kifejtette, hogy a bíróságnak ilyen esetekben azt kell mérlegelnie, hogy a közlés, melynek illusztrációjaként a képmás megjelent, a bulvár-kíváncsiság kielégítését szolgálja vagy valódi közéleti témát dolgoz fel. Ezt és a Ptk. 2:44. §-ának (1) bekezdését figyelembe véve pedig nem sértette a felperes képmás védelméhez fűződő jogát. A fotó elkészítése körében arra hivatkozott, hogy egy nyilvános közéleti eseményen való megjelenés indokolta azt, ezért nem volt jogsértő. Azzal pedig, hogy a felperes egy nyilvános eseményen megjelent a gyermekével, ráutaló magatartásával hozzájárulását fejezte ki. Perköltség igényét a költségrendelet 2. §-ára és a csatolt költségjegyzékre alapította azzal, hogy képviselője áfa-körbe tartozik.

[6] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 forint perköltséget áfával és a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket.