BH+ 2008.11.498 A cégjegyzékből törölt cég nevében számlát kibocsátó személy kártérítési felelőssége a szabálytalan számláért megállapítható [Ptk. 339. §].

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék P.20218/2007/11., Debreceni Ítélőtábla Pf.20554/2007/6., Kúria Pfv.20487/2008/4. (*BH+ 2008.11.498*)

***********

2000. december 19-én az alperes, mint megrendelő és a Kft., mint vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre a 300 adagos iskolai és óvodai főzőkonyha és étterem kivitelezésére 38 399 410 forint prognosztizált átalányáron. A szerződésben a felperest a vállalkozó szerződés módosítására jogosult képviselőjeként (ügyvezetőként) tüntették fel, pedig a felperes nem volt sem tagja, sem alkalmazottja a Kft.-nek. A szerződést a Kft. tényleges ügyvezetője, B. L. írta alá. 2001. január 29-én a fenti munkára a Kft. alvállalkozási szerződést kötött a felperessel, mint egyéni vállalkozóval 36 000 000 forint díj kikötése mellett. 2001. január 29-én kelt az a nyilatkozat is, amelyben a Kft. felhatalmazta a felperest, hogy a pályázaton elnyert 300 adagos konyha és étterem kapcsán felmerülő ügyekben a Kft. bélyegzőjét használja, és a Kft. nevében aláírjon. Majd ugyanezen felek között létrejött egy engedményező nyilatkozat, eszerint a kivitelezési munkák anyag- és pénzügyi elszámolását Végső Illés, azaz a felperes építési vállalkozó, mint alvállalkozó végezze el az egymás között megkötött szerződés alapján. Ebben az időben a felperes és B. L. között rokoni kapcsolat állt fenn.

A felperes alvállalkozók bevonásával 2001. február 11. és 2001. év vége között elvégezte a kivitelezést, és a Kft. bélyegzőjével ellátva négy számlát bocsátott ki. 2002. január 8-án tartottak egyeztetést a pót- és többletmunkák tárgyában, ezen az egyeztetésen a felperes, mint a Kft. képviselője jelent meg. Itt rögzítették, hogy a vállalkozó jogosult a végszámla összegére, 3 100 000 forint + áfára. Az egyeztetés eredményeként az alperes elfogadott bizonyos pótmunkákat, ugyanakkor érvényesítette az elmaradó munkák értékét, a különbözeti 785 093 forint pótmunkadíjat az alperes kiegyenlítette. Ugyanakkor nem fogadta el pótmunkaként a felperesi összesítés utolsó két tételét, az összesen 3 670 394 forint pótmunkára vonatkozó díjat.

2002 márciusában az alperesnél APEH ellenőrzés kezdődött, és az adóhatóság az alperes terhére 1 905 000 forint jogosulatlan visszaigénylést állapított meg; ennek az összegnek a kiutalását megtagadta, és 381 000 forint adóbírságot szabott ki. A fenti megállapítás indoka az volt, hogy a Kft.-t a cégjegyzékből 2001. szeptember 13-án a cégbíróság törölte, de a cég ezt követően is bocsátott ki számlákat az alperes felé, és az alperes ennek adótartalmát is vissza akarta igényelni. A cég törlését követően a Kft. számla kibocsátására nem volt jogosult, a számlák nem feleltek meg az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény és a számviteli törvény előírásainak. Az alperes e határozat alapján 2 442 900 forinttól esett el, összesen ennyi kár érte. A későbbiekben az alperes ezen adóügyi határozatra tekintettel tagadta meg a felperes még hiányzó vállalkozói díjának kiegyenlítését. A per során azonban a felek e körben - a bíróság által jóváhagyott - egyezséget kötöttek, az alperes által elismert 3 038 910 forint vállalkozói díjból levonva az adóban keletkezett kárt az alperes 595 900 forint és kamatai megfizetését vállalta; ezen vállalásának eleget is tett.

A perbeli egyezséget követően a felperes módosított keresetében 6 650 394 forint és ennek 2002. január 8. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a szerződés szerint járó még ki nem fizetett vállalkozói díja, valamint pótmunka díja címén. Az alperes - beszámítási kifogására, illetve viszontkeresetére hivatkozással - kérte a kereset elutasítását. Álláspontja értelmében a felperes nem jogosult a 3 670 394 forint összegű pót- és többletmunka díjra, mivel a felek átalányáras szerződést kötöttek. Kérte a felperes követelésébe beszámítani az adóhatóságnak kifizetett bírság, valamint a vissza nem igényelhető adó összegét, mint a felperes által okozott kártérítés összegét. A felperesnek ugyanis tudnia kellett a Kft. törléséről, így jogosulatlanul bocsátott ki számlát a Kft. nevében, ezzel az alperesnek kárt okozott.