62006CJ0435_SUM[1]

A Bíróság (nagytanács) 2007. november 27-i ítélete. C. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Korkein hallinto-oikeus - Finnország. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Joghatóság, a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban - 2201/2003 EK rendelet - Tárgyi és időbeli hatály - A "polgári ügyek" fogalma - Gyermek azonnali állami gondozásba vételéről és a saját családján kívül való elhelyezésről szóló határozat - A közjog hatálya alá tartozó gyermekvédelmi intézkedések. C-435/06. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2007. november 27. ( *1 )

"Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban - 2201/2003/EK rendelet - Tárgyi és időbeli hatály - A »polgári ügyek« fogalma - Gyermek azonnali állami gondozásba vételéről és a saját családján kívül való elhelyezéséről szóló határozat - A közjog hatálya alá tartozó gyermekvédelmi intézkedések"

A C-435/06. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Korkein hallinto-oikeus (Finnország) a Bírósághoz

2006. október 17-én érkezett, 2006. október 13-i határozatával terjesztett elő az előtte

C

ügyében indult eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: V. Skouris elnök, P. Jann, C. W. A. Timmermans, A. Rosas, K. Lenaerts és A. Tizzano tanácselnökök, R. Schintgen, J. N. Cunha Rodrigues (előadó), R. Silva de Lapuerta, J.-C. Bonichot, T. von Danwitz és A. Arabadjiev bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- C képviseletében M. Fredman asianajaja,

- a finn kormány képviseletében A. Guimaraes-Purokoski, meghatalmazotti minőségben,

- a német kormány képviseletében M. Lumma, meghatalmazotti minőségben,

- a francia kormány képviseletében G. de Bergues és A.-L. During, meghatalmazotti minőségben,

- a holland kormány képviseletében H. G. Sevenster, meghatalmazotti minőségben,

- a szlovák kormány képviseletében J. Čorba, meghatalmazotti minőségben,

- a svéd kormány képviseletében A. Kruse, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. Wilderspin és P. Aalto, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2007. szeptember 20-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2004. december 2-i 2116/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 367., 1. o.) módosított, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 338., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 243. o.; a továbbiakban: a 2201/2003 rendelet) értelmezésére vonatkozik.

2 A jelen kérelem előterjesztésére az A és B gyermekek anyja, C által a l'Oulun hallinto-oikeus (ouluni közigazgatási bíróság [Finnország]) azon határozata ellen benyújtott kereset alapján indult eljárás keretében került sor, amelyben megerősítette a finn rendőrségnek e gyermekek svéd hatóságoknak történő átadását.

Jogi háttér

A közösségi jog

3 Az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmányhoz csatolt, északi együttműködésről szóló 28. közös nyilatkozat (HL 1994., C 241., 21. o. és HL 1995., L 1., 1. o.) a következőképpen rendelkezik:

"A szerződő felek megállapítják azt a tényt, hogy Svédország, Finnország és Norvégia, mint az Európai Unió tagállamai a közösségi joggal és az Európai Unióról szóló szerződés egyéb rendelkezéseivel teljes összhangban kívánják folytatni a közöttük, valamint a harmadik országokkal és területekkel fennálló északi együttműködést."

4 A 2201/2003 rendelet (5) preambulumbekezdése a következőképpen szól:

"Annak érdekében, hogy minden gyermek számára egyenlőséget biztosítsanak, e rendelet kiterjed a szülői felelősségre vonatkozó valamennyi határozatra, beleértve a gyermek védelmére vonatkozó intézkedéseket is, függetlenül attól, hogy azok házassági jogi eljáráshoz kapcsolódnak-e."

5 E rendelet 1. cikke a következőképpen rendelkezik: "(1) Ezt a rendeletet a bíróság jellegétől függetlenül az alábbiakkal kapcsolatos polgári ügyekben kell alkalmazni: [...] (2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett ügyek különösen a következőkkel foglalkoznak: [...] [...]"

b) a szülői felelősség megállapítása, gyakorlása, átruházása, korlátozása vagy megszüntetése.

a) felügyeleti jog és kapcsolattartási jog [helyesen: láthatási jog];

d) a gyermek nevelőszülőknél való elhelyezése vagy intézményi gondozásba helyezése;

6 A 2201/2003 rendelet 2. cikkének értelmében: "E rendelet alkalmazásában: [...] [...] [...] [...]"

1. »bíróság«: a tagállamok valamennyi, az 1. cikk alapján az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben joghatósággal rendelkező hatósága;

4. »határozat«: a [...] szülői felelősségre vonatkozó határozat, amelyet egy tagállam bírósága mond ki, függetlenül a határozat elnevezésétől, ideértve az ítéletet vagy végzést;

7. »szülői felelősség«: egy gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jog és kötelesség, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály hatálya, illetve jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol. A szülői felelősség magában foglalja a felügyeleti jogot és a láthatási jogot is;

9. »felügyeleti jog«: a gyermek gondozásával kapcsolatos jogok és kötelességek, és különösen a gyermek tartózkodási helye meghatározásának joga;

7 E rendelet 8. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Egy tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek olyan gyermek feletti szülői felelősségre vonatkozó ügyekben, aki a bíróság megkeresésekor az adott tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik."

8 Az említett rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján: "Egy bíróság megkeresettnek tekintendő:

a) az eljárást megindító irat, illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontjában, amennyiben a kérelmező ezt követően nem mulasztja el az alperes részére történő kézbesítés érdekében számára előírt intézkedések megtételét."

9 A 2201/2003 rendelet 59. cikke a következőképpen szól: "(1) A 60., 63.. 64. cikk és e cikk (2) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, e rendelet hatályon kívül helyezi a tagállamokban azokat az e rendelet hatálybalépésének időpontjában fennálló, két vagy több tagállam között kötött egyezményeket, amelyek az e rendelet által szabályozott ügyekre vonatkoznak.

a) Finnország és Svédország nyilatkozatot tehet arról, hogy kölcsönös kapcsolataiban e rendelet szabályai helyett teljes egészében vagy részben a házasságról, örökbefogadásról és gyámságról szóló nemzetközi magánjogi rendelkezéseket tartalmazó, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország között 1931. február 6-án kötött egyezményt és a csatolt záró jegyzőkönyvet fogja alkalmazni. Ezen nyilatkozatokat mellékelni kell e rendelethez, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Az említett tagállamok ezeket a nyilatkozatokat egészben vagy részben bármikor visszavonhatják. [...]"

10 E rendelet 64. cikke szerint:

"(1) E rendeletet csak a 72. cikk szerinti alkalmazási időpontot követően megindult jogi eljárásokra, elkészített, illetve nyilvántartásba vett végrehajtható okiratokra és a felek által megkötött egyezségekre alkalmazandók.

(2) Az e rendelet alkalmazási időpontja előtt, ám [a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. május 29-i] 1347/2000/EK [tanácsi] rendelet [HL L 160., 191. o.] hatálybalépése után indított eljárásokban az e rendelet alkalmazási időpontját követően hozott határozatokat e rendelet III. fejezetének rendelkezéseivel összhangban kell elismerni és végrehajtani, amennyiben a joghatóságot olyan szabályok alapján állapították meg, amelyek megegyeznek vagy a II. fejezetben, vagy az 1347/2000[...] rendeletben, vagy az eredeti eljárás helye szerinti tagállam és a megkeresett tagállam között kötött és az eljárás megindulásakor hatályban lévő egyezménnyel.

[...]"

11 A 72. cikkével összhangban a 2201/2003 rendelet 2004. augusztus 1-jén lépett hatályba és 2005. március 1-jétől alkalmazandó, a 67., 68., 69. és a 70. cikk kivételével, amelyek 2004. augusztus 1-jétől alkalmazandók.

A nemzeti jogrendszerek

12 A kiskorúak védelmével kapcsolatos különös intézkedésekről szóló svéd törvény (lag med särskilda bestämmelser om vård av unga, SFS, 1990., 52. sz.) olyan gyermekvédelmi intézkedéseket határoz meg, mint a szülők akarata ellenére történő állami gondozásba vétel és elhelyezés. Amennyiben egy gyermek egészsége és fejlődése veszélyeztetve van, az önkormányzat szociális bizottsága kérheti a länsrättot (tartományi közigazgatási bíróság), hogy fogadjon el megfelelő intézkedéseket. Sürgős esetben eleinte ez a bizottság maga is elrendelheti ezen intézkedéseket, feltéve, hogy a länsrätt azokat megerősíti.

13 Valamely személynek a gondozására vagy kezelésére vonatkozó határozatok végrehajtása érdekében Izland, Norvégia, Svédország vagy Dánia számára történő átadásról szóló törvény (laki huoltoa tai hoitoa koskevan päätöksen täytäntöönpanoa varten tapahtuvasta luovuttamisesta Islantiin, Norjaan, Ruotsiin tai Tanskaan (761/1970); a továbbiakban: 761/1970. évi törvény) 1. §-ának (1) bekezdése szerint az, akit az izlandi, norvég, svéd vagy dán hatóságok határozata alapján gondozni vagy kezelni kell, e törvény értelmében az e határozat végrehajtására irányuló megkeresés alapján Finnországból az érintett államnak átadható.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

14 2005. február 23-án L város szociális bizottsága úgy határozott, hogy az e városban lakóhellyel rendelkező A és B gyermekeket azonnal állami gondozásba veszi a gyermekek nevelőszülőknél való elhelyezése céljából. Mind a 2001-ben született A, mind az 1999-ben született B finn állampolgárságú, azonban A svéd állampolgársággal is rendelkezik.

15 2005. március 1-jén C gyermekeivel, A-val és B-vel Finnországba költözött. E tagállamba való költözésüket 2005. március 2-án vették nyilvántartásba. A finn hatóságok az új lakóhelyet 2005. március 1-jei hatállyal 2005. március 10-én vették nyilvántartásba.

16 L város szociális bizottságának határozatát 2005. március 3-án megerősítette a länsrätten i K län (K tartományi közigazgatási bíróság [Svédország]), amelyet e célból 2005. február 25-én kerestek meg. A svéd jog e bírósági jóváhagyási eljárást minden olyan esetben előírja, amelyben gyermek állami gondozásba vétele szülői egyetértés nélkül történik.

17 Mivel a Kammarrätt i M (M közigazgatási fellebbezési bíróság [Svédország]) elismerte a svéd bíróságok joghatóságát az ügyben, elutasította C által a länsrätten i K län határozata ellen benyújtott keresetet.

18 A svéd bíróságok e joghatóságát 2006. június 20-án megerősítette a Regeringsrätten (legfelsőbb közigazgatási bíróság [Svédország]).

19 A länsrätten i K län határozata kihirdetésének napján a svéd rendőrkapitányság megkeresést intézett H város - amely városban a gyermekek a nagyanyjuknál tartózkodtak - finn rendőrkapitányságához a határozat végrehajtása céljából. Ezt a megkeresést a 761/1970. sz. törvény alapján nyújtották be.

20 A 2005. március 8-I határozatával a finn rendőrkapitányság elrendelte A és B gyermekek Svédországnak történő átadását. C keresetet nyújtott be e határozat ellen a l'Oulun hallinto-oikeushoz, amely e keresetet elutasította.

21 C ezt követően fellebbezést nyújtott be a Korkein hallinto-oikeushoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság), amely megállapította, hogy az alapügy eldöntéséhez a 2201/2003 rendelet hatályának az értelmezésére van szüksége.

22 Megállapítva, hogy Finnországban gyermek állami gondozásba vételére és elhelyezésére vonatkozó döntés a közjog hatálya alá tartozik, a Korkein hallinto-oikeus felteszi a kérdést, hogy egy ilyen határozat az e rendeletben meghatározott polgári ügyek fogalmába tartozik-e. Ezenkívül, mivel Finnországban a gyermekvédelem nem csak egy, hanem számos határozat elfogadását követeli meg, ez a bíróság azt a kérdést is felteszi, hogy az említett rendelet mind a gyermek állami gondozásba vételéről, mind elhelyezéséről, vagy csak az elhelyezéséről szóló határozatra vonatkozik-e.

23 Ilyen feltétek mellett a Korkein hallinto-oikeus úgy határozott, hogy felfüggeszti az előtte folyamatban lévő eljárást, és a következő kérdéseket terjeszti előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

"1)

a) Alkalmazható-e a [...] 2201/2003 [...] tanácsi rendelet a jelen ügyben szóban forgóhoz hasonló határozat minden részében történő végrehajtására, ha ezt a határozatot egy gyermek azonnali állami gondozásba vételére és a saját családján kívül, nevelőszülőknél való elhelyezésre is vonatkozó egyetlen határozat formájában, a közjogba tartozó gyermekvédelem keretében hozták,

b) vagy a [2201/2003] rendelet - annak 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel - csak a határozat azon részére alkalmazható, amely a saját családon kívüli, nevelőszülőknél való elhelyezésre vonatkozik,

c) és az utolsóként említett esetben alkalmazható-e a [2201/2003] rendelet arra az elhelyezésre vonatkozó határozatra, amely az állami gondozásba vételre vonatkozó határozat részét képezi, akkor is, ha maga az állami gondozásba vételre vonatkozó határozat - amelytől az elhelyezésre vonatkozó határozat függ - azon jogszabályok hatálya alá tartozna, amelyek az ítéletek és közigazgatási határozatok kölcsönös elismerésére és végrehajtására vonatkoznak, és amelyeket az érintett tagállamok együttműködése formájában harmonizáltak?

2) Ha az első kérdés a) pontjára igenlő a válasz, akkor - figyelembe véve azt a tényt, hogy a [2201/2003] rendeletben ezeket az Északi Országok Tanácsának szorgalmazására harmonizált, a közjogba tartozó, állami gondozásra vonatkozó határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó jogszabályokat nem vették figyelembe, csak a megfelelő, a polgári jog területén elfogadott egyezményt - lehetséges-e mégis alkalmazni egy gyermek állami gondozásba vételére az előbb említett harmonizált jogszabályokat, amelyek a közigazgatási határozatok közigazgatási hatóságok együttműködésének formájában történő közvetlen elismerésén és végrehajtásán alapulnak?

3) Ha az első kérdés a) pontjára igenlő, a második kérdésre pedig nemleges válasz adandó, akkor időbeli szempontból a [2201/2003] rendelet hatálya alá tartozik-e a jogvita, ha a [2201/2003] rendelet 72. cikkét és 64. cikkének (2) bekezdését, valamint az északi országok előbb említett, a közjogba tartozó elhelyezési határozatokra vonatkozó harmonizált jogszabályait is figyelembe vesszük, és a svéd hatóságok mind az azonnali állami gondozásba vételre vonatkozó, mind a nevelőszülőknél való elhelyezésre vonatkozó határozatukat 2005. február 23-án hozták, az azonnali állami gondozásba vételre vonatkozó határozatukat megerősítés céljából 2005. február 25-én terjesztették a länsrätt elé, amely ezen előterjesztés alapján 2005. március 3-án a határozatot megerősítette?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az a) pont alatti első kérdésről

24 E kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy a 2201/2003 rendelet 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy egyrészt az alkalmazandó egy gyermek azonnali állami gondozásba vételét és a saját családján kívül, nevelőszülőknél való elhelyezést elrendelő egyetlen határozatra, és másrészt, hogy e határozat e rendelkezés értelmében a "polgári ügyek" fogalmába tartozik, ha ezt a határozatot a közjog gyermekvédelemre vonatkozó szabályainak a keretében fogadták el.

25 Valamely gyermek állami gondozásba vételéről szóló határozattal kapcsolatban meg kell állapítani, hogy ez a határozat a szülői felelősségre vonatkozik-e, és hogy ennek következtében a 2201/2003 rendelet hatálya alá tartozik-e.

26 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 2201/2003 rendeletet annak 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a bíróság jellegétől függetlenül a szülői felelősség megállapításával, gyakorlásával, átruházásával, korlátozásával vagy megszüntetésével kapcsolatos polgári ügyekben kell alkalmazni. E rendelet 2. cikkének 1. pontja alapján "bíróság" továbbá a tagállamok valamennyi, e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben joghatósággal rendelkező hatósága.

27 Ugyanezen rendelet 2. cikkének 7. pontja alapján a "szülői felelősség" magában foglal egy gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jogot és kötelességet, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály hatálya, illetve jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol, különösen a felügyeleti jogot és a láthatási jogot.

28 Egy gyermek állami gondozásba vétele nem szerepel kifejezetten azon ügyek között, amelyek az említett rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően a szülői felelősségre vonatkoznak.

29 Ez a körülmény azonban nem zárhat ki valamely gyermek állami gondozásba vételéről szóló határozatot a 2201/2003 rendelet hatálya alól.

30 E rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett "különösen" kifejezés ugyanis azzal jár, hogy az e rendelkezésben szereplő felsorolás jelzésértékű.

31 Ezenkívül a 2201/2003 rendelet (5) preambulumbekezdéséből következik, hogy annak érdekében, hogy minden gyermek számára egyenlőséget biztosítsanak, e rendelet kiterjed a szülői felelősségre vonatkozó valamennyi határozatra, beleértve a gyermek védelmére vonatkozó intézkedéseket is.

32 Az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, gyermek állami gondozásba vételéről szóló határozat a jellegénél fogva a közjog hatálya alá tartozó olyan intézkedés keretébe tartozik, amelynek a célja a gyermekek védelméhez és támogatásához kapcsolódó követelmények kielégítése.

33 Továbbá a Bírósághoz benyújtott iratból kitűnik, hogy Finnországban valamely gyermek állami gondozásba vétele azzal jár, hogy e tagállam szociális bizottságainak a gyermek lakóhelyének a meghatározásához kapcsolódó hatáskört biztosít. Ez az intézkedés érintheti a felügyeleti jog gyakorlását, amely a 2201/2003 rendelet 2. cikkének 9. pontja alapján pontosan magában foglalja a gyermek lakóhelye meghatározásának a jogát. Így e hatáskör a szülői felelősséget érinti, mivel - e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján - a felügyeleti jog a felelősséghez kacsolódó ügyek egyike.

34 Ami az elhelyezést illeti, meg kell jegyezni, hogy a 2201/2003 rendelet 1. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően valamely gyermek nevelőszülőknél való elhelyezése vagy intézményi gondozásba helyezése a szülői felelősségre vonatkozó ügyek részét képezi.

35 Amint azt a főtanácsnok indítványának 28. pontjában megjegyezte, az állami gondozásba vétel és az elhelyezés egymáshoz szorosan kapcsolódó aktusok, mivel egyrészt az állami gondozásba vételt külön csak ideiglenes intézkedésként lehet elfogadni, és másrészt valamely gyermek szülők akarata ellenére történő elhelyezése csak a gyermeknek az illetékes hatóságok által történő állami gondozásba vételét követően lehetséges.

36 Ilyen körülmények között a 2201/2003 rendelet hatályának valamely gyermek állami gondozásba vételéről szóló határozat esetében történő kizárása aláássa e rendelet hatékonyságát azokban a tagállamokban, amelyekben a gyermekvédelem, beleértve a gyermekelhelyezést, több határozat elfogadását követeli meg. Ezenkívül, mivel más tagállamok ezt a védelmet egyetlen határozaton keresztül biztosítják, az érintett gyermekek egyenlő bánásmódja veszélybe kerülhet.

37 A 2201/2003 rendelettel kapcsolatban meg kell határozni, hogy az alkalmazandó-e a közjog hatálya alá tartozó, gyermek állami gondozásba vételéről és elhelyezéséről szóló határozatokra.

38 A 2201/2003 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése tartalmazza azt az elvet, miszerint e rendelet hatálya a polgári ügyekre terjed ki, azonban nem határozza meg e fogalom tartalmát és alkalmazási körét.

39 Fontos emlékeztetni, hogy a Dánia, Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló, 1978. október 9-i egyezménnyel (HL L 304., 1. o. és - módosított szöveg - 77. o.), a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1982. október 25-i egyezménnyel (HL L 388., 1. o.), a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1989. május 26-i egyezménnyel (HL L 285., 1. o.), valamint az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. november 29-i egyezménnyel (HL 1997., C 15., 1. o.) módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló 1968. szeptember 27-i egyezmény (HL 1972. L 299., 32. o.; a továbbiakban: Brüsszeli Egyezmény) keretében a Bíróságot kérték, hogy értelmezze ezen egyezmény 1. cikke első albekezésének első mondatában szereplő "polgári és kereskedelmi ügyek" fogalmát.

40 A Bíróság többször megállapította, hogy a Brüsszeli Egyezményből a szerződő államokra és az érdekelt személyekre nézve keletkező jogok és kötelezettségek lehetséges legjobb biztosítása érdekében az említett rendelkezés kifejezéseit nem egyszerűen valamely érintett állam vagy államok belső joga alá való utalásként kell értelmezni. "A polgári és kereskedelmi ügyek" meghatározást önálló fogalomként, egyrészt az egyezmény céljára és felépítésére, másrészt a nemzeti jogrendszerek összességéből következő alapelvekre hivatkozással kell értelmezni (lásd a C-292/05. sz, Lechouritou és társai ügyben 2007. február 15-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-1519. o.] 29. pontját és a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

41 Míg az alapeljárás felperese, az észrevételeket benyújtó többi tagállam és az Európai Közösségek Bizottsága elfogadta, hogy a "polgári ügyek" 2201/2003 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének értelmében vett fogalmát a közösségi jog keretében önállóan is értelmezni kell, a svéd kormány azzal érvel, hogy gyermek állami gondozásba vételéről és elhelyezéséről szóló határozat, amely a közhatalom gyakorlását foglalja magában, nem tartozik e rendelet hatálya alá.

42 Elméletének alátámasztására a svéd kormány a Bíróság ítélkezési gyakorlatára hivatkozik, miszerint bár egyes olyan jogviták, amelyekben valamely hatóság áll szemben egy magánszeméllyel, a Brüsszeli Egyezmény tárgyi hatálya alá tartozhat, ez nem vonatkozik arra az esetre, amikor a hatóság közhatalmat gyakorol (a C-167/00. sz. Henkel-ügyben 2002. október 1-jén hozott ítélet [EBHT 2002., I-8111. o.] 26. és 30. pontja és a C-266/01. sz. Préservatrice foncière TIARD ügyben 2003. május 15-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-4867. o.] 22. pontja).

43 A svéd kormány szerint nehéz elképzelni olyan határozatot, amely esetében a közhatalom gyakorlása nyilvánvalóbban kitűnik, mint a gyermek állami gondozásba vételéről szóló határozat, amely bizonyos körülmények között a gyermek szabadságának elvonásával is járhat.

44 A 2201/2003 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének ezen értelmezése nem elfogadható.

45 Mivel ugyanis a "polgári ügyek" fogalmát a 2201/2003 rendelet célkitűzéseinek fényében kell értelmezni, ha egy gyermek állami gondozásba vételéről és elhelyezéséről szóló határozatokat, amelyek egyes tagállamokban a közjog hatálya alá tartoznak, ezen egyetlen oknál fogva kellene kizárni e rendelet hatálya alól, éppen a szülői felelősség területén hozott határozatok kölcsönös elismerésének és végrehajtásának a célja kerülne nyilvánvalóan veszélybe. Ilyen körülmények között meg kell jegyezni, hogy a 2201/2003 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének és 2. cikke 1. pontjának rendelkezéseiből kitűnik, hogy sem a tagállamok bírósági szervezete, sem a közigazgatási hatóságoknak tulajdonított hatáskörök nem befolyásolhatják e rendelet hatályát és a polgári ügyek fogalmának az értelmezését.

46 Következésképpen a "polgári ügyek" fogalmát önállóan kell értelmezni.

47 Kizárólag a 2201/2003 rendeletnek a tagállamokban történő egységes alkalmazása - amely megköveteli, hogy e rendelet hatályát a közösségi jog alapján és ne a nemzeti jog alapján értelmezzék - tudja biztosítani az e rendelet által kitűzött célok megvalósítását, amelyek közül az érintett gyermekek egyenlő bánásmódja az egyik.

48 A 2201/2003 rendelet (5) preambulumebekezdése alapján ez a célkitűzés csak akkor valósul meg, ha a szülői felelősség területén hozott valamennyi határozat e rendelet hatálya alá tartozik.

49 Ez a felelősség az adott rendelet 2. cikke 7. pontjában tág meghatározás tárgyát képezi, mivel magában foglal egy gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jogot és kötelességet, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály hatálya, illetve jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol.

50 Amint azt a főtanácsnok indítványának 44. pontjában említette, e tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a szülői felelősséget egy állami védelmi intézkedés vagy a felügyeleti jogot gyakorló vagy gyakorlók kezdeményezésére hozott határozat érinti.

51 A "polgári ügyek" fogalmát tehát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglal akár olyan intézkedéseket, amelyek valamely tagállam jogában a közjog hatálya alá tartoznak.

52 Ezt az értelmezést ráadásul megerősíti a 2201/2003 rendelet tizedik preambulumbekezdése, miszerint e rendelet nem alkalmazandó "az oktatást vagy az egészségügyet érintő általános jellegű közjogi intézkedésekre". Ez a kizárás megerősíti, hogy a közösségi jogalkotó nem kívánta a közjog hatálya alá tartozó összes intézkedést kizárni az említett rendelet hatálya alól.

53 A fenti megállapítások fényében az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2201/2003 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a "polgári ügyek" fogalma e rendelkezés értelmében kiterjed olyan egyetlen határozatra, amely egy gyermek azonnali állami gondozásba vételét és a saját családján kívül, nevelőszülőknél való elhelyezést rendeli el, ha ezt a határozatot a közjog gyermekvédelemre vonatkozó szabályainak a keretében fogadták el.

A b) és c) pontban említett első kérdésről

54 Ezeket a kérdéseket a kérdést előterjesztő bíróság csak abban az esetben teszi fel, ha a Bíróság az a) pont alatti első kérdésre adott válaszában a "polgári ügyek" fogalmát a 2201/2003 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének értelmében úgy értelmezi, hogy azok nem foglalnak magukban olyan egyetlen határozatot, amely egy gyermek azonnali állami gondozásba vételét és a saját családján kívül, nevelőszülőknél való elhelyezést rendeli el, ha ezt a határozatot a közjog hatálya alá tartozó gyermekvédelemi szabályok keretében fogadták el.

55 Az a) pont alatti első kérdésre adott válaszra tekintettel a b) és c) pont alatti kérdésekre nem kell választ adni.

A második kérdésről

56 Ezzel a kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy a 2201/2003 rendeletet úgy kell-e értelmezni, hogy az északi államok közötti együttműködés keretében elfogadott, személyek állami gondozásba vételéről és elhelyezéséről szóló közigazgatási határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó harmonizált nemzeti szabályozás alkalmazható az említett rendelet hatálya alá tartozó, gyermek állami gondozásba vételéről szóló határozatra, ha ez a rendelet arról nem rendelkezik.

57 E tekintetben emlékeztetni kell, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a közösségi jogi rendelkezéseket - hatáskörének keretei között - alkalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani e normák teljes érvényesülését, szükség esetén - saját hatáskörénél fogva - eltekintve a nemzeti jogszabályok közösségi joggal ellentétes rendelkezéseinek alkalmazásától (lásd többek között a 106/77. sz. Simmenthal-ügyben 1978. március 9-én hozott ítélet [EBHT 1977., 629. o.] 21-24. pontját; a C-213/89. sz., Factortame és társai ügyben 1990. június 19-én hozott ítélet [EBHT 1990., I-2433. o.] 19-21. pontját és a C-119/05. sz. Lucchini-ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-6199. o.] 61. pontját).

58 A 2201/2003 rendelet 59. cikke (1) bekezdésének megfelelően hatályon kívül helyezi a tagállamokban az ez utóbbiak között kötött egyezményeket, amelyek az e rendelet által szabályozott ügyekre vonatkoznak.

59 Az említett rendelet 59. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján "Finnország és Svédország nyilatkozatot tehet arról, hogy kölcsönös kapcsolataiban e rendelet szabályai helyett teljes egészében vagy részben a házasságról, örökbefogadásról és gyámságról szóló nemzetközi magánjogi rendelkezéseket tartalmazó, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország között 1931. február 6-án kötött egyezményt és a csatolt záró jegyzőkönyvet fogja alkalmazni."

60 Ez az egyetlen, a jelen ítélet 58. pontjában említettől eltérő rendelkezés. Azt, mint olyan, szigorúan kell értelmezni.

61 Az északi államok között a személyek állami gondozásba vételéről és elhelyezéséről szóló közigazgatási határozatok elismerésének és végrehajtásának területén történő együttműködés nem szerepel a 2201/2003 rendeletben kimerítően felsorolt kivételek között.

62 A 761/1970. sz. törvényhez hasonló harmonizált nemzeti szabályozás nem alkalmazható tehát a 2201/2003 rendelet hatálya alá tartozó, gyermek állami gondozásba vételéről és elhelyezéséről szóló határozatra.

63 Ezt a megállapítást nem gyengíti az északi együttműködésről szóló 28. közös nyilatkozat.

64 Az említett nyilatkozat alapján ugyanis az Unió északi együttműködésben részes tagállamai vállalják, hogy ezt az együttműködést a közösségi joggal összhangban folytatják.

65 Ebből következik, hogy ezen együttműködésnek tiszteletben kell tartania a közösségi jogrend alapelveit.

66 Így a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2201/2003 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az északi államok közötti együttműködés keretében elfogadott, személyek állami gondozásba vételéről és elhelyezéséről szóló közigazgatási határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó harmonizált nemzeti szabályozás nem alkalmazható e rendelet hatálya alá tartozó, gyermek állami gondozásba vételéről szóló határozatra.

A harmadik kérdésről

67 E kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy a 2201/2003 rendeletet úgy kell-e értelmezni, hogy az időbeli szempontból alkalmazható-e egy alapügyhöz hasonló ügyben.

68 Annak 64. cikkéből és 72. cikke (1) bekezdéséből kitűnik, hogy a 2201/2003 rendelet csak a 2005. március 1-je után megindult jogi eljárásokra, elkészített, illetve nyilvántartásba vett végrehajtható okiratokra, és a felek által megkötött egyezségekre alkalmazandó.

69 Ezentúl e rendelet 64. cikke (2) bekezdése előírja, hogy "[a]z e rendelet alkalmazási időpontja előtt, ám az 1347/2000[...] rendelet hatálybalépése után indított eljárásokban az e rendelet alkalmazási időpontját követően hozott határozatokat e rendelet III. fejezetének rendelkezéseivel összhangban kell elismerni és végrehajtani, amennyiben a joghatóságot olyan szabályok alapján állapították meg, amelyek megegyeznek vagy a II. fejezetben, vagy az 1347/2000[...] rendeletben, vagy az eredeti eljárás helye szerinti tagállam és a megkeresett tagállam között kötött és az eljárás megindulásakor hatályban lévő egyezménnyel."

70 Az alapügyhöz hasonló ügyben a 2201/2003 rendelet csak akkor alkalmazandó, ha a jelen ítélet előző pontjában említett három kumulatív feltétel teljesül.

71 Ami az első feltételt illeti, fontos megállapítani, hogy az alapügy tényállásának értékelésére kizárólagos hatáskörrel rendelkező, kérdést előterjesztő bíróság szerint a határozat, amelynek a végrehajtásáról szó van, a länsrätten i K län 2005. március 3-i határozata. Azt tehát a 2201/2003 rendelet alkalmazásának időpontját követően hozták.

72 Ami a második feltételt illeti, a kérdést előterjesztő bíróság határozatából kitűnik, hogy A és B gyermekek állami gondozásba vételének eljárása 2004 őszén, vagyis a 2201/2003 rendelet alkalmazása előtt, azonban az 1347/2000 rendelet 46. cikke alapján ez utóbbi rendelet 2001. március 1-jei hatályba lépését követően kezdődött. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy valóban ez-e a helyzet.

73 A jelen ítélet 69. pontjában említett harmadik feltétellel kapcsolatban a következőket kell megállapítani.

74 A 2201/2003 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően egy tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek olyan gyermek feletti szülői felelősségre vonatkozó ügyekben, aki a bíróság megkeresésekor az adott tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

75 A nemzeti jog alapján a Regeringsrätten 2006. június 20-i határozatával megerősítette a svéd bíróságok joghatóságát az ügyben. Ez a bíróság megállapította, hogy az A és B gyermek családi helyzetére vonatkozó vizsgálat szociális bizottság által történő megindításának időpontjában a gyermekek Svédországban, a länsrätten i K län illetékességi területén tartózkodtak.

76 Ebből következik, hogy a 2201/2003 rendelet 64. cikke (2) bekezdésének értelmében a nemzeti jog alapján alkalmazott joghatósági szabályok megfelelnek az e rendelet által előírt szabályoknak. Következésképpen a harmadik feltétel teljesült.

77 A fentiekből következik, hogy a harmadik kérdésre - a tényállás értékelésétől függően, amelyben a kérdést előterjesztő bíróság kizárólagos hatáskörrel bír - azt a választ kell adni, hogy a 2201/2003 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az időbeli szempontból alkalmazandó az alapügyhöz hasonló ügyben.

A költségekről

78 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

1) A 2004. december 2-i 2116/2004/EK tanácsi rendelettel módosított, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a "polgári ügyek" fogalma e rendelkezés értelmében kiterjed olyan egyetlen határozatra, amely egy gyermek azonnali állami gondozásba vételét és a saját családján kívül, nevelőszülőknél való elhelyezést rendeli el, ha ezt a határozatot a közjog hatálya alá tartozó gyermekvédelemi szabályok keretében fogadták el.

2) A 2116/2004 rendelettel módosított 2201/2003 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az északi államok közötti együttműködés keretében elfogadott, személyek állami gondozásba vételéről és elhelyezéséről szóló közigazgatási határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó harmonizált nemzeti szabályozás nem alkalmazható e rendelet hatálya alá tartozó, gyermek állami gondozásba vételéről szóló határozatra.

3) A tényállás értékelésétől függően, amelyben a kérdést előterjesztő bíróság kizárólagos hatáskörrel bír, a 2116/2004 rendelettel módosított 2201/2003 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az időbeli szempontból alkalmazandó az alapügyhöz hasonló ügyben.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: finn.