BH 1982.1.13 Ha a bíróság a peres fél elmeállapotának megvizsgálása érdekében gyógyintézetben történő elhelyeztetést rendel el, e rendelkezésnek ellenszegülő fél pénzbírsággal nem sújtható, hanem az idegbeteg-gondozó intézet vezetője a mentőszolgálat, esetleg a rendőrség igénybe vétele útján gondoskodik az elmeosztályra való szállításról [Pp. 308. § (2) bek., 15/1972. (VIII. 5.) EüM sz. r. 45. és 46. §, 6/1972. (XI. 23.) IM sz. r. 1-7. §]

Az első fokú bíróság végzésével 2000 Ft pénzbírsággal sújtotta az alperest és ismételten felhívta, hogy haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül vonuljon be elmeállapotának megfigyelésére a kórház elmeosztályára. Figyelmeztette, hogy amennyiben a felhívásnak nem tesz eleget, újabb pénzbírsággal sújtja.

Az alperes fellebbezésében az első fokú bíróság végzésének a megváltoztatását kérte arra hivatkozással, hogy vele szemben pénzbírság nem szabható ki. A fellebbezés alapos.

Az eljárás adataiból megállapítható, hogy az első fokú bíróság elrendelte az alperes elmeállapotának megfigyelését és egy hónapra a Sz-i Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmekórtani Klinikájára beutalta. Az alperes e végzés ellen

fellebbezéssel élt és név szerint meg nem nevezett budapesti intézetbe kérte beutalását. A másodfokú bíróság az alperes elmeállapotának szakértői megvizsgálására és megfigyelésére egy hónapra a Sz-i Városi Tanács Kórháza Elmeosztályát jelölte ki. A kórház osztályvezető főorvosa 1980. július 26-án közölte az első fokú bírósággal hogy az alperest 1980. július 11-re eredménytelenül idézték felvételre. Az 1980. szeptember 17-i átiratában bejelentette, hogy az alperes szakértői vizsgálatát nem tudja elvégezni, mert az osztályon nem jelent meg.