6/1972. (XI. 23.) IM rendelet
az elmeosztályon (alkoholelvonó-osztályon) elhelyezés törvényességének ellenőrzéséről, valamint az alkoholista, illetőleg a kábítószerélvező személy gyermeke tartásának biztosításáról
Az 1958. évi 5. számú tvr. 21. §-ában, továbbá a 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 19. és 20. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a költségmentesség vonatkozásában a pénzügyminiszterrel, a gyógyintézetekre vonatkozó rendelkezések tekintetében pedig az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
Az elmeosztályon elhelyezés törvényességének ellenőrzése
1. §
(1) Az elmeosztályon, illetőleg az ideg-elmeosztály elmerészlegén (a továbbiakban együtt: elmeosztály) elhelyezett személy felülvizsgálatának kezdeményezésére, illetőleg az eljárás törvényességének ellenőrzésére (1972. évi II. tv 33-34. §) az a járásbíróság (városi, kerületi bíróság; a továbbiakban: járásbíróság) illetékes, amelynek területén az elmeosztály van.
(2) Budapesten az (1) bekezdésben említett ügyekben a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.
2. §
(1) A járásbíróság az orvosi felülvizsgálatot akár hivatalból, akár a hozzáérkezett bejelentés (kérelem, előterjesztés stb.) alapján kezdeményezheti. Erre vonatkozó megkeresését a kórház igazgatójának küldi meg.
(2) A rendszeres, valamint a külön kérelem, illetőleg a megkeresés alapján indult orvosi felülvizsgálat időpontját a járásbírósággal egyetértésben az elmeosztály vezetője határozza meg, aki a felülvizsgálatra kerülő személy adatait (név, születési év, hely és anyja neve), valamint az elmeosztályra felvétel napját közli a járásbírósággal.
(3) Az elmeosztályon elhelyezett személy megjelenéséről, valamint képviselője, továbbá a kérelmező, illetőleg az esetleg meghallgatásra kerülő személyek értesítéséről az elmeosztály vezetője gondoskodik.
(4) A járásbíróság a felülvizsgálati napokon minden olyan eljárás törvényességét ellenőrzi, amelynek során a felülvizsgálatot végző orvosi bizottság megállapította a gyógykezelés szükségességét.
3. §
(1) A járásbíróság rögtön az orvosi felülvizsgálatot követően, a nemperes eljárás szabályai szerint, népi ülnökök közreműködése nélkül jár el.
(2) Az eljárásról szabályszerűen értesített személyek távolmaradása az eljárást nem akadályozza, a járásbíróság azonban - szükség esetében - új határnapot tűzhet ki.
(3) Az eljárás - a felek kereseti és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül - költségmentes.
4. §
(1) A járásbíróság szükség esetén meghallgatja az elmeosztályon elhelyezett személyt, a kérelmezőt, esetleg más érdekelteket, megtekinti a kórházi feljegyzéseket, illetőleg szakértői felülvizsgálat végett az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságát keresi meg és egyben a megfigyelésre, valamint a vélemény előterjesztésére legfeljebb hatvannapos határidőt állapít meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésekre vonatkozó indítványok a járásbíróságot nem kötik. Ha az elmeosztályon történő gyógykezelés szükségességét megállapító orvosi bizottsági határozat aggályosnak mutatkozik, a járásbíróság köteles a szakértői felülvizsgálatot elrendelni.
(3) Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának véleményét a járásbíróság annak előterjesztését követő felülvizsgálati napon ismerteti. Ha az elmeosztályon elhelyezett személyt a vélemény ismertetése előtt elbocsátották, a járásbíróság a véleményt nem ismerteti, hanem azt az elbocsátásra vonatkozó kórházi igazolással együtt az iratokhoz csatolja és az eljárást megszünteti.
5. §
(1) A járásbíróság az orvosi felülvizsgálat befejezése után a bizottság eljárásának törvényessége felől határoz. Az eljárás törvényességének megállapítása esetében a járásbíróság - szükség szerint - meghatározza azt az időpontot is, amelynek elteltéig az elbocsátás iránti kérelem nem ismételhető meg.
(2) Ha az eljárás alaki okokból nem volt törvényes (pl. a bizottság nem volt szabályszerűen megalakítva) a járásbíróság új orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet.
(3) A határozathirdetés időpontjáról a járásbíróság a kórház igazgatóját csak akkor értesíti, ha a határozathirdetés előtt ismerteti az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának véleményét.
6. §
(1) A járásbíróság végzését a kórház igazgatójával, az ügyésszel, az elmeosztályon elhelyezett személlyel, illetőleg képviselőjével, valamint a felülvizsgálatot kérő személlyel (szervvel) - amennyiben az eljáráson jelen vannak szóval, egyébként írásban - közli. A végzés ellen az említettek fellebbezéssel élhetnek.
(2) Az eljáráson jelenlevő jogosultak [(1) bek.] a végzés kihirdetését követően nyomban kötelesek nyilatkozni, kívánnak-e fellebbezéssel élni. Nyilatkozatukat a járásbíróság jegyzőkönyvbe foglalja. A szóban előterjesztett fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(3) A járásbíróság végzését jogerőre emelkedése után - ha az elmeosztályon elhelyezett személy törvényes képviseletéről intézkedni kell - megküldi a gyámhatóságnak.
7. §
A járásbíróság eljárása során a betegfelvételi naplót és a betegekre vonatkozó feljegyzéseket megtekintheti. Ha ennek során megállapítja, hogy a felülvizsgálat az elmeosztályon elhelyezett valamely személy vonatkozásában határidőben nem történt meg, kezdeményezi a felülvizsgálatot és értesíti az elmeosztály felügyeleti hatóságát.
Az alkoholista, illetőleg a kábítószer-élvező elbocsátásával kapcsolatos bírósági eljárás
8. §
Az alkoholelvonó osztályon (részlegen) elhelyezett alkoholista, illetőleg az elmeosztályon elhelyezett kábítószer-élvező (gyógyszert kóros mértékben fogyasztó) elbocsátása iránti kérelem elutasítása esetében az eljárás törvényességének ellenőrzésére (1972. évi II. tv 35. és 37. §) e rendelet 1-7. §-aiban foglaltak megfelelően irányadók.
Az alkoholista (kábítószer-élvező) gyermekének tartása
9. §
(1) Ha az alkoholista (kábítószer-élvező, gyógyszert kóros mértékben fogyasztó) nem tesz elegét a vele egy háztartásban élő és tartásra jogosult gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségének, a bíróság elrendelheti, hogy a más címen levont összegek után fennmaradó munkabérének (járandóságának) legfeljebb ötven százalékát a gyermeket gondozó másik szülőnek, a gyermek más hozzátartozójának (nagyszülő, nagykorú testvér stb.), illetőleg gyámjának fizessék ki.
(2) Az intézkedés felől az ügyész indítványa alapján az érdekelt személy lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes járásbíróság nemperes eljárásban népi ülnökök közreműködése nélkül határoz.
(3) Az eljárás - a felek kereseti és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül - költségmentes.
10. §
(1) A járásbíróság az indítványt - annak előterjesztésétől számított - nyolc napon belül tárgyalja. A tárgyalás időpontjáról értesíteni kell az ügyészt. A házastárs, illetőleg a gyermeket gondozó hozzátartozó a tanúvallomást nem tagadhatja meg.
(2) A tárgyalás előkészítése során a járásbíróság beszerzi az eljárás alá vont személy munkáltatójának (a járandóságát folyósító szervnek) igazolását arról, hogy mennyi az eljárás alá vont személy teljes munkabére (járandósága) és azt milyen levonások terhelik.
11. §
(1) Az ügyésznek vagy az eljárást kezdeményező szerv képviselőjének távolléte nem akadálya a tárgyalás megtartásának és az érdemi határozat meghozatalának, a járásbíróság azonban - ha a tényállás megállapítása érdekében szükségesnek tartja - ismételt idézést bocsáthat ki.
(2) Ha az eljárás alá vont személy az első tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a járásbíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása után dönthet az ügyész indítványa felől. Újabb tárgyalási határnap kitűzése mellett a bíróság elrendelheti az eljárás alá vont személy elővezetését is.
12. §
(1) A járásbíróság az ügyész indítványáról végzéssel határoz. Marasztaló végzésében megjelöli az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét, munkahelyét és a személyazonossága megállapításához szükséges egyéb adatait, meghatározza azt az összeget, amelyet az eljárás alá vont személy munkabéréből (járandóságából) a házastárs vagy a gondozó kezéhez kell kifizetni, végül megjelöli a házastárs (gondozó) nevét, lakcímét és a személyazonosságának megállapításához szükséges egyéb adatokat. A végzést indokolni kell.
(2) A járásbíróság a gyermek tartásának biztosítására szolgáló összeget az összes körülmények figyelembevételével határozza meg. Az összeg viszszamenőleg való megfizetésére az eljárás alá vont személyt nem lehet kötelezni.
(3) Annak meghatározásánál, hogy mennyi a levont összegek után fennmaradó (kifizetésre kerülő) munkabér (járandóság), valamennyi olyan követelést figyelembe kell venni, amely akár a bírósági, akár más hatósági határozattal, vagy anélkül is a munkabérből (járandóságból) levonható (Vht. 139-140., 144-147., 157-158., 169/A. §), függetlenül attól, hogy ezek a követelések sorrendben a gyermektartásdíj után következnek, illetőleg, hogy a munkabér (járandóság) 33%-áig, 50%-áig, vagy annak teljes összege erejéig levonhatók.
(4) A marasztaló végzésben a járásbíróság kötelezi az eljárás alá vont személyt az esetleg felmerült eljárási költségek megfizetésére is.
(5) Ha az ügyész az indítványt visszavonja, a járásbíróság az eljárást megszünteti. Ilyen esetben az esetleg felmerült eljárási költségek az államot terhelik.
13. §
(1) A járásbíróság a marasztaló végzést haladéktalanul megküldi a munkabért (járandóságot folyósító szervnek azzal, hogy a gyermek tartásának biztosítására szolgáló összeget - a végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - első ízben a marasztaló végzés hozzáérkezését követő legközelebbi bérfizetéskor (járandóság folyósításakor) fizesse ki a végzésben megjelölt személy kezéhez. Az eljárási költségeket pedig a járásbíróság külön értesítésétől függően vonja le az eljárás alá vont személy munkabéréből (járandóságából) és azt fizesse ki a megjelölt személynek.
(2) A munkáltatónak (a járandóságot folyósító szervnek) a levonással és átutalással kapcsolatos kötelességeire a Vht. rendelkezései megfelelően irányadók (Vht. 149., 151-159., 164., 166-169/A. §, Vhté. 18. §).
14. §
(1) A járásbíróság végzése ellen a Pp általános rendelkezései szerint van helye fellebbezésnek. A végzésnek az a része, amely a gyermek tartásának biztosítása céljából elrendelte az eljárás alá vont személy munkabére (járandósága) meghatározott részének a házastárs (gondozó) kezéhez való kifizetését, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(2) A járásbíróság végzésének az (1) bekezdésben megjelölt része az eljárás alá vont személy kérelmére - új eljárás lefolytatása után - bármikor megváltoztatható. Új ügyészi indítvány esetében a járásbíróság - az említett eljárás lefolytatása után - bármikor hozhat a korábbitól eltérő tartalmú újabb határozatot.
(3) A marasztaló végzés megváltoztatásának akkor van helye, ha módosultak azok a körülmények, amelyek a marasztaló határozat hozatalára okot adtak.
15. §
Ha a bíróság a tartásdíj felől akár ítéletben, akár ideiglenes intézkedés során hozott végzésben dönt, határozatában az e rendelet alapján hozott végzést hatályon kívül helyezi.
Hatálybalépés
16. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell; egyidejűleg a 8/1966. (X. 4.) IM rendelet hatályát veszti.
Dr. Korom Mihály s. k.,
igazságügyminiszter