32014R1374[1]

Az Európai Központi Bank 1374/2014/EU rendelete ( 2014. november 28. ) a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2014/50)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1374/2014/EU RENDELETE

(2014. november 28.)

a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről

(EKB/2014/50)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1) A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Európai Központi Bankkal (EKB) szemben fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az EKB-nak - a nemzeti központi bankok (NKB-k) közreműködésével - joga van a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatainak ellátásához szükséges mértékben statisztikai adatokat gyűjteni az adatszolgáltatói körtől. A 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjából következik, hogy az EKB-val szembeni - többek között a monetáris és pénzügyi statisztikák területén fennálló - adatszolgáltatási kötelezettségek céljára a biztosítók az adatszolgáltatói kör részét képezik. A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése továbbá rögzíti, hogy kellően indokolt esetekben az EKB-nak joga van a statisztikai adatokat konszolidált formában gyűjteni. A 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy az adatszolgáltatói kör keretein belül jelölje ki a tényleges adatszolgáltatói kört, valamint feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek alól.

(2) A biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek előírásának fő célja, hogy az EKB megfelelő statisztikai adatokkal rendelkezzen a biztosítók alszektorának pénzügyi tevékenységeiről azon - egy gazdasági területnek tekintett - tagállamokban, amelyeknek a pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok). A biztosítókra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés a rendszeres és eseti elemzési igények kielégítése, a monetáris és pénzügyi elemzés végzése során az EKB támogatása, valamint a KBER-nek a pénzügyi rendszer stabilitásához való hozzájárulása érdekében szükséges.

(3) Az NKB-knak jogosultnak kell lenniük arra, hogy az adatszolgáltatói körhöz tartozó biztosítóktól tágabb statisztikai adatszolgáltatási keret részeként gyűjtsenek adatokat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az EKB statisztikai követelményeinek teljesítését. Ilyen esetekben biztosítani kell az átláthatóságot oly módon, hogy az adatszolgáltatókat tájékoztatják az adatgyűjtés különböző statisztikai céljairól.

(4) A biztosítókat terhelő adatszolgáltatási terhek minimalizálása érdekében az NKB-knak jogosultnak kell lenniük arra, hogy az e rendelet szerinti adatszolgáltatási követelményeiket összekapcsolják az 1011/2012/EU európai központi banki rendelet (EKB/2012/24) (3) szerinti adatszolgáltatási követelményeikkel.

(5) Szoros összefüggés áll fenn az NKB-k által e rendelet alapján statisztikai célokra gyűjtött adatok, valamint az illetékes nemzeti hatóságok által a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) kialakított keretek között felügyeleti célokra gyűjtött adatok között. Figyelemmel az EKB-nak a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 5.1. cikkében rögzített azon általános feladatára, hogy a statisztika területén együttműködést folytasson, valamint az adminisztratív terhek korlátozása és a feladatok megkettőzésének elkerülése érdekében az NKB-k az e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat levezethetik a 2009/138/EK irányelv, valamint az irányelvet átültető nemzeti jogszabály alapján gyűjtött adatokból, figyelemmel az érintett NKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság közötti esetleges együttműködési megállapodás feltételeire. A 2009/138/EK irányelv 70. cikke úgy rendelkezik, hogy az illetékes nemzeti hatóságok hatóság az említett irányelv szerinti feladatai ellátásához szükséges információkat továbbíthatja NKB-knak és pénzügyi hatósági minőségükben hasonló feladatot ellátó egyéb szerveknek.

(6) Az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) kialakított számlák európai rendszere (a továbbiakban: ESA 2010) előírja, hogy a gazdasági egységek eszközeit és forrásait abban az országban kell jelenteni, ahol az adott egység rezidens. Az adatszolgáltatási teher minimalizálása érdekében, amennyiben az NKB-k az e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelv alapján gyűjtött adatokból vezetik le, azon biztosítók fióktelepeinek eszközei és forrásai, amelyek vállalatközpontja az Európai Gazdasági Térségben (EGT) rezidens, összevonhatók a vállalatközpontéval. A biztosítók fióktelepeiről korlátozott adatokat kell gyűjteni a méretük, valamint az ESA 2010-től való esetleges eltérések figyelemmel kísérése érdekében.

(7) Az e rendelet alapján történő statisztikai adatgyűjtésre alkalmazni kell a bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására vonatkozó, a 2533/98/EK rendelet 8. cikkében szereplő előírásokat.

(8) Annak elismerése mellett, hogy a KBER Alapokmányának 34.1. cikke szerint elfogadott rendeletek azokra a tagállamokra nem ruháznak jogokat és nem rónak kötelezettségeket, amelyeknek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: nem euroövezeti tagállamok), a KBER Alapokmányának 5. cikke egyformán vonatkozik az euroövezeti és nem euroövezeti tagállamokra. A 2533/98/EK rendelet (17) preambulumbekezdése rögzíti, hogy a KBER Alapokmányának 5. cikke, az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együttesen értelmezve, magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem euroövezeti tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése céljából, valamint a statisztika területén kellő időben előkészületeket kell tenni arra, hogy euroövezeti tagállammá válhassanak.

(9) A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják az EKB rendeleteiben vagy határozataiban meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését.

(10) Legkésőbb 2020-ig a Kormányzótanácsnak értékelnie kell az alábbiak előnyeit és költségeit: a) a negyedéves adatszolgáltatási lefedettség növelése a biztosítók minden egyes euroövezeti tagállamokban fennálló teljes piaci részesedésének 80 %-áról 95 %-ára; b) a biztosítók fióktelepei eszközeinek és forrásainak külön jelentése, amennyiben a fióktelepek euroövezeti tagállamokban, a fióktelepek anyavállalatai pedig az EGT-ben rezidensek; és c) az adatszolgáltatók általi adattovábbítás határidejének további csökkentése az azon negyedév végét követő négy hétre, amelyre az adatok vonatkoznak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "biztosítók" (az ESA 2010 128 alszektora): azon pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzügyi közvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában.

E fogalommeghatározás körébe tartoznak:

a) azon pénzügyi vállalatok vagy kvázivállalatok, amelyek életbiztosítási szolgáltatásokat nyújtanak, amelynek keretében a szerződők rendszeresen vagy egy összegben fizetnek egy adott biztosítónak, amiért cserébe a biztosító garantálja, hogy egy adott időpontban vagy annál korábban egy megállapodás szerinti összeget vagy járadékot biztosít a szerződők számára;

b) azon pénzügyi vállalatok vagy kvázivállalatok, amelyek nem-életbiztosítási szolgáltatásokat nyújtanak, például olyan kockázatok fedezése érdekében, mint a balesetek, a betegség, a tűzesetek vagy hitel nemfizetése;

c) azon pénzügyi vállalatok vagy kvázivállalatok, amelyek viszontbiztosítási szolgáltatásokat nyújtanak, amelynek keretében a biztosító a váratlanul nagy számú vagy különösen nagy összegű követelések elleni védelem céljából vásárol biztosítást.

Nem tartoznak e fogalommeghatározás körébe:

a) az 1073/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/38) (6) 1. cikkében meghatározott befektetési alapok;

b) az 1075/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/40) (7) 1. cikkében meghatározott, értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok;

c) az 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) (8) 1. cikkében meghatározott monetáris pénzügyi intézmények;

d) az ESA 2010 2.105. bekezdésében meghatározott nyugdíjpénztárak.

2. "fióktelep": egy biztosító vagy viszontbiztosító jogi személyiséggel nem rendelkező képviselete vagy fióktelepe, a vállalatközpont kivételével;

3. "leányvállalat": olyan jogi személyiséggel rendelkező egység, amelyben egy másik egység többségi vagy kizárólagos részesedéssel rendelkezik;

4. "adatszolgáltató": jelentését a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében szereplő meghatározás tartalmazza;

5. "rezidens": jelentését a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében szereplő meghatározás tartalmazza. E rendelet alkalmazásában, amennyiben egy jogalany nem rendelkezik fizikai dimenzióval, azt, hogy melyik terület rezidense, azon gazdasági terület alapján kell meghatározni, amelynek a joga szerint a vállalkozást bejegyezték. Amennyiben az egység nem rendelkezik jogi személyiséggel, azt, hogy melyik terület rezidense, jogi székhelye, vagyis azon ország alapján kell meghatározni, amelynek jogrendszere az egység létrehozását és fennállását szabályozza;

6. "érintett NKB": azon euroövezeti tagállam NKB-ja, amelyben a biztosító rezidens;

7. "érintett illetékes nemzeti hatóság": azon euroövezeti tagállam illetékes nemzeti hatósága, amelyben a biztosító rezidens;

8. "értékpapíronkénti adatok": az egyes értékpapírokra lebontott adatok;

9. "tételes adatok": az egyes eszközökre vagy eszközökre vagy forrásokra lebontott adatok;

10. "aggregált adatok": az egyes eszközökre vagy forrásokra le nem bontott adatok;

11. "pénzügyi tranzakciók": a pénzügyi eszközök vagy források létrejöttéből, megszüntetéséből vagy tulajdonjogának megváltozásából eredő tranzakciók, a II. melléklet 5. részében részletesebben leírtaknak megfelelően;

12. "ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelések": az eszközök és források értékelésének azon változásai, amelyek az eszközök és források árának változásából és/vagy az árfolyamok által a külföldi valutában denominált eszközök és források értékére gyakorolt hatásokból erednek, a II. melléklet 5. részében részletesebben leírtaknak megfelelően.

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatói kör

(1) Amennyiben az NKB-k az ESA 2010 alapján gyűjtenek adatokat, amely előírja, hogy a gazdasági egységek eszközeit és forrásait abban az országban kell jelenteni, ahol ezen egységek rezidensek, a tényleges adatszolgáltatói kört az érintett euroövezeti tagállam területén rezidens biztosítók alkotják.

(2) Amennyiben az NKB-k az e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelv vagy az irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabály rendelkezései alapján gyűjtött adatokból vezetik le, a tényleges adatszolgáltatói kört az alábbiak alkotják:

a) az érintett euroövezeti tagállam területén bejegyzett és rezidens biztosítók, beleértve azokat a leányvállalatokat is, amelyeknek az anyavállalata e területen kívül található;

b) az a) pontban megjelölt biztosítók azon fióktelepei, amelyek az érintett euroövezeti tagállam területén kívül rezidensek; és

c) az érintett euroövezeti tagállamban rezidens azon biztosítók fióktelepei, amelyek vállalatközpontja az EGT-n kívül található.

Azon biztosítók fióktelepei, amelyek valamely euroövezeti tagállamban rezidensek, és amelyek vállalatközpontja az EGT-n belül található, nem képezik a tényleges adatszolgáltatói kör részét.

(3) A tényleges adatszolgáltatói körbe tartozó biztosítók teljes körű statisztikai adatszolgáltatásra kötelezettek, kivéve, ha a 7. cikk szerint megadott bármely eltérés alkalmazandó.

3. cikk

A biztosítók statisztikai célú jegyzéke

(1) Az EKB Igazgatósága az e rendelet szerinti tényleges adatszolgáltatói kört alkotó biztosítókról statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet. A jegyzék alapulhat a nemzeti hatóságok által a biztosítókról jelenleg készített jegyzékeken (amennyiben ilyen jegyzékek rendelkezésre állnak), kiegészítve azon biztosítók egyéb jegyzékeivel, amelyek a "biztosító" 1. cikkben szereplő meghatározása alá tartoznak.

(2) Az érintett NKB felkérheti a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt adatszolgáltatót, hogy bocsássa rendelkezésére a fióktelepeire vonatkozó szükséges információkat, amennyiben ezen információk a jegyzék céljára szükségesek.

(3) Az NKB-k és az EKB megfelelő formátumban hozzáférhetővé teszik a jegyzéket és annak frissített változatait, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát, vagy az érintett adatszolgáltatók kérésére nyomtatott formátumban.

(4) Amennyiben az e cikkben említett jegyzék legutolsó elektronikus változata hibás, az EKB nem alkalmaz szankciót azon adatszolgáltatókkal szemben, amelyek nem tettek megfelelően eleget a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben jóhiszeműen bíztak a hibás jegyzékben.

4. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1) Az adatszolgáltatók az érintett NKB részére -akár közvetlenül, akár a helyi együttműködési megállapodások alapján az érintett illetékes nemzeti hatóságon keresztül - továbbá az I. és II. mellékletnek megfelelően adatot szolgáltatnak a következőkről:

a) negyedévente a biztosítók eszközeinek és forrásainak negyedév végi állományadatai, valamint az 5. cikkel összhangban adott esetben negyedéves átértékelési kiigazítások vagy pénzügyi tranzakciók;

b) negyedévente a nem-életbiztosítási technikai tartalékok negyedév végi állományadatai üzletág szerinti bontásban;

c) évente a nem-életbiztosítási technikai tartalékok év végi állományadatai üzletág és földrajzi terület szerinti bontásban.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített követelmények mellett az euroövezeti tagállamok területén bejegyzett és rezidens biztosító adatszolgáltatók - akár közvetlenül, akár a helyi együttműködési megállapodások alapján az érintett illetékes nemzeti hatóságon keresztül - az érintett NKB rendelkezésére bocsátják a díjbevételre, a felmerült kárigényekre és a kifizetett jutalékokra vonatkozó adatokat. Ezeket az adatokat évente, az I. és II. mellékletnek megfelelően kell szolgáltatni.

(3) Az NKB-k az e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelvvel kialakított keretek között gyűjtött következő adatokból is megszerezhetik:

a) az NKB-k részére az illetékes nemzeti hatóságok által továbbított, a felügyeleti adatszolgáltatás céljára szolgáló mennyiségi adatszolgáltatási formanyomtatványokban szereplő adatok, függetlenül attól, hogy az NKB és az illetékes nemzeti hatóság külön került létrehozásra vagy egy intézményen belül integrált, a két szerv közötti helyi együttműködési megállapodásoknak megfelelően; vagy

b) az adatszolgáltatók által közvetlenül és egyidejűleg az NKB és az illetékes nemzeti hatóság részére megküldött, a felügyeleti adatszolgáltatás céljára szolgáló mennyiségi adatszolgáltatási formanyomtatványokban szereplő adatok.

Amennyiben a felügyeleti adatszolgáltatás céljára szolgáló mennyiségi adatszolgáltatási formanyomtatvány az e rendelet szerinti statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez szükséges adatokat tartalmaz, az NKB-k az adatminőség biztosításához szükséges teljes formanyomtatványhoz és bármely kapcsolódó formanyomtatványhoz hozzáféréssel rendelkeznek.

A tagállamok együttműködési megállapodásokat alakíthatnak ki annak érdekében, hogy az érintett illetékes nemzeti hatóság központosított módon gyűjtse a 2009/138/EK irányelvvel kialakított keret szerinti adatszolgáltatási követelményeket és az e rendeletben meghatározott további adatszolgáltatási követelményeket egyaránt kielégítő információkat, a nemzeti joggal és az adott esetben az EKB által meghatározott harmonizált feltételekkel összhangban.

(4) Az NKB-k tájékoztatják az adatszolgáltatókat arról, hogy adataik gyűjtése milyen célokat szolgál.

5. cikk

Átértékelési kiigazítások és pénzügyi tranzakciók

Az átértékelési kiigazításokra és a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó, az I. mellékletben részletesebben meghatározott és a II. mellékletben leírt információk megszerzése a következőképpen történik:

a) az adatszolgáltatók az érintett NKB utasításai függvényében az átértékelési kiigazításokra és/vagy a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó aggregált adatokat jelentenek;

b) az NKB-k az értékpapír-tranzakciók értékére vonatkozó közelítéseket vagy az értékpapíronkénti adatokból vezetik le, vagy az adatszolgáltatóktól értékpapíronként közvetlenül gyűjtik az ilyen tranzakciókra vonatkozó adatokat. Az NKB-k hasonló megközelítést követhetnek az értékpapíroktól különböző eszközök esetében a tételes adatok gyűjtése során;

c) a biztosítók által fenntartott biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos pénzügyi tranzakciók értékére vonatkozó közelítéseket:

i. az adatszolgáltatók vezetik le, az érintett NKB - euroövezeti szinten adott esetben meghatározott közös bevett gyakorlatokon alapuló - útmutatásának megfelelően; vagy

ii. az érintett NKB vezeti le a biztosítók által szolgáltatott adatok alapján.

6. cikk

Számviteli szabályok

(1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az e rendelet szerinti adatszolgáltatás céljából a biztosítók által követendő számviteli szabályokat a 2009/138/EK irányelvet átültető vonatkozó nemzeti jogszabály vagy az NKB-k utasításai alapján a biztosítók által követendő bármely más nemzeti vagy nemzetközi standard határozza meg.

(2) A biztosítók által az (1) bekezdésnek megfelelően követett számviteli szabályok követelményei mellett a biztosítók által tartott, és az I. melléklet 2.1. táblázatában és 2.2. táblázatában "névértékként" megjelölt betéteket és hiteleket negyedév végi fennálló tőkeösszegen kell jelenteni. A vonatkozó számviteli szabályoknak megfelelően meghatározott leírásokat és leértékeléseket ez az összeg nem tartalmazza.

(3) Az egyes euroövezeti tagállamokban érvényes számviteli gyakorlatok és nettósítási eljárások sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és forrást bruttó összegben kell jelenteni.

7. cikk

Eltérések

(1) A kis biztosítók részére eltérések adhatók az alábbiak szerint:

a) az NKB-k a - 2009/138/EK irányelv 35. cikkének (6) bekezdésében meghatározott - piaci részesedést tekintve legkisebb biztosítóknak eltérést adhatnak azzal a feltétellel, hogy a negyedéves aggregált mérleghez hozzájáruló biztosítók minden egyes euroövezeti tagállamban a biztosítók teljes piaci részesedésének legalább 80 %-át képviseljék;

b) az a) pont alapján eltérésben részesülő biztosítók a 4. cikkben meghatározott adatszolgáltatási követelményeknek évente tesznek eleget oly módon, hogy az éves aggregált mérleghez hozzájáruló biztosítók minden egyes euroövezeti tagállamban a biztosítók teljes piaci részesedésének legalább 95 %-át képviseljék;

c) az a) és a b) pont alapján adatszolgáltatásra nem köteles biztosítók az érintett NKB által meghatározott, szűkebb körű információkat jelentenek.

d) Az NKB-k évente kellő időben ellenőrzik az a) és b) pontban rögzített feltételek teljesülését annak érdekében, hogy az eltérést a következő naptári év kezdetétől számított hatállyal szükség szerint megadják vagy visszavonják.

(2) Az NKB-k eltérést adhatnak a biztosítók részére a készpénz- és betétállomány névértéken történő jelentése tekintetében.

Amennyiben az összesítés magasabb szintjén gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a rezidens biztosítók készpénz- és betétállománya a biztosítók nemzeti összesített mérlegfőösszegének kevesebb mint 10 %-át és az állomány tekintetében az euroövezeti biztosítók készpénz- és betétállományának kevesebb mint 10 %-át teszi ki, az érintett NKB dönthet úgy, hogy nem kéri a készpénz- és betétállomány névértéken történő jelentését. Az érintett NKB tájékoztatja az adatszolgáltatókat e döntéséről.

(3) A biztosítók dönthetnek úgy, hogy nem élnek az eltéréssel, és ehelyett teljesítik a 4. cikkben meghatározott, teljes körű statisztikai adatszolgáltatási követelményeket. Amennyiben valamely biztosító így dönt, az eltérések bármely későbbi igénybevétele esetét be kell szereznie az érintett NKB előzetes jóváhagyását.

8. cikk

Az adatszolgáltatás határideje

(1) A 2016-os év tekintetében az adatszolgáltatók az előírt negyedéves adatokat legkésőbb azon negyedév végét követő nyolc héttel, amely negyedévre az adatok vonatkoznak, továbbítják az érintett NKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság, vagy a helyi együttműködési megállapodásoknak megfelelően mindkettő részére. E határidő ezt követően évente egy héttel rövidül, és a 2019-ben véget érő negyedévek esetében öt hetet tesz majd ki.

(2) A 2016-os év tekintetében az adatszolgáltatók az előírt éves adatokat legkésőbb azon év végét követő 20 héttel, amely évre az adatok vonatkoznak, továbbítják az érintett NKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság, vagy a helyi együttműködési megállapodásoknak megfelelően mindkettő részére. E határidő ezt követően évente két héttel rövidül, és 2019-ben 14 hetet tesz majd ki.

9. cikk

Minimumelőírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1) Az adatszolgáltatók betartják a statisztikai adatszolgáltatási követelményeket, az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott minimumszabályokkal összhangban.

(2) Az NKB-k a nemzeti követelményekkel összhangban meghatározzák és végrehajtják az adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák az előírt statisztikai információk szolgáltatását, és lehetővé tegyék az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

10. cikk

Egyesülések, szétválások és szervezeti átalakítások

Egyesülés, szétválás vagy olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségeik teljesítésére, az érintett adatszolgáltatók tájékoztatják az érintett NKB-t, közvetlenül vagy a helyi együttműködési megállapodásoknak megfelelően az érintett illetékes nemzeti hatóságon keresztül, - amint az ilyen művelet végrehajtásának szándékát nyilvánosságra hozzák, azonban annak hatálybalépését megelőzően - az e rendeletben rögzített statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.

11. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendelet szerint szolgáltatandó információk kötelező begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB ezen információk kötelező begyűjtésére, illetve ellenőrzésére vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-k e jogosultságukat különösen akkor gyakorolják, ha valamely adatszolgáltató nem tesz eleget az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, az e rendelet III. mellékletében meghatározott minimumszabályoknak.

12. cikk

Első adatszolgáltatás

(1) Az első adatszolgáltatás a 2016. első negyedévére vonatkozó negyedéves adatokkal és a 2016-ra vonatkozó éves adatokkal kezdődik.

(2) A 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett biztosítók a 2016-os referenciaévtől kezdődően jelentenek éves adatokat. Emellett 2016 elejétől a biztosítók alszektorára vonatkozó statisztikák összeállítása érdekében e biztosítók 2016. első negyedévére a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban teljes adatkészletet jelentenek.

13. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. november 28-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2) HL C 427., 2014.11.28., 1. o.

(3) Az Európai Központi Bank 1011/2012/EU rendelete (2012. október 17.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról (EKB/2012/24) (HL L 305., 2012.11.1., 6. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(6) Az Európai Központi Bank 1073/2013/EU rendelete (2013. október 18.) a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról (EKB/2013/38) (HL L 297., 2013.11.7., 73. o.).

(7) Az Európai Központi Bank 1075/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról (EKB/2013/40) (HL L 297., 2013.11.7., 107. o.).

(8) Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).

I. MELLÉKLET

STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

1. RÉSZ

Általános statisztikai adatszolgáltatási követelmények

1. A tényleges adatszolgáltatói körnek negyedévente a következő statisztikai adatokat kell szolgáltatnia:

a) értékpapíronkénti adatok az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok esetében;

b) az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírokra vonatkozó adatok, értékpapíronként vagy aggregált módon, instrumentum-/futamidő-kategóriák és szerződő felek szerinti bontásban;

c) az értékpapíron kívüli eszközökre és forrásokra vonatkozó adatok, tételesen vagy aggregált módon, instrumentum-/futamidő-kategóriák és szerződő felek szerinti bontásban.

2. Az aggregált adatokat állományként és - az érintett NKB utasításaival összhangban - az alábbiak alapján kell jelenteni: a) ár- és árfolyamváltozások miatti kiigazítások; vagy b) pénzügyi tranzakciók.

3. Az euroövezeti tagállamok területén bejegyzett és rezidens biztosítóknak emellett évente a biztosítási díjakra, kárigényekre és jutalékokra vonatkozó adatokat is szolgáltatniuk kell, azonosítva a belföldön, illetve külföldi fióktelepeken keresztül végzett tevékenységeket, az Európai Gazdasági Térség (EGT) országai esetében országonkénti bontásban.

4. Az érintett NKB részére értékpapíronkénti alapon szolgáltatandó adatokat az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok esetében a 2.1. táblázat, az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírok esetében a 2.2. táblázat tartalmazza. Az aggregált negyedéves statisztikai adatszolgáltatási követelményeket az állományok esetében az 1a. és 1b. táblázat, az ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelések vagy a pénzügyi tranzakciók esetében a 3a. és 3b. táblázat tartalmazza. A biztosítási díjakra, kárigényekre és jutalékokra vonatkozó éves adatszolgáltatási követelményeket a 4. táblázat tartalmazza.

2. RÉSZ

Biztosítástechnikai tartalékok

1. A biztosítástechnikai tartalékokat illetően, amennyiben az adatok közvetlenül nem azonosíthatók, az adatszolgáltatók az alábbiakban felsorolt negyedéves adatszolgáltatási követelmények céljára az érintett NKB - euroövezeti szinten meghatározott közös bevált gyakorlatokon alapuló - útmutatásaival összhangban közelítéseket vezetnek le:

a) az eszközök tekintetében, az adatszolgáltató részére nem életbiztosítási technikai tartalékként fenntartott viszontbiztosítást nyújtó szervezet rezidens országára vonatkozó adatok (viszontbiztosítási megtérülések);

b) a források tekintetében az alábbiakra vonatkozó adatok:

i. a biztosítástechnikai tartalékokkal rendelkezők rezidens országa (élet és nem-élet külön), amelyet az azon tagállamokban rezidens biztosítók szolgáltatnak, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok);

ii. nyugdíjjogosultságok, amelyek a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre vonatkoznak (befizetésekkel meghatározott, szolgáltatással meghatározott és hibrid rendszerek szerinti bontásban);

iii. pénzügyi tranzakciók és/vagy átértékelési kiigazítások valamennyi előírt bontásra vonatkozóan, a 3a. és 3b. táblázatban foglaltaknak megfelelően.

2. Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy az előírt információkat olyan adatokból vezetik le, amelyek tekintetében szükségesnek ítélik, hogy azokat e rész alkalmazásában az adatszolgáltatóktól megköveteljék.

3. RÉSZ

Adatszolgáltatási táblázatok

1a. táblázat

Negyedéves állományok

1b. táblázat

Negyedéves állományok (2)

2. táblázat

Előírt értékpapíronkénti adatok

A 2.1. és a 2.2. táblázatban szereplő mezők adatait a "hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok", "tulajdoni részesedések" és "befektetési jegyek/egységek" (a II. melléklet 1. részének A. táblázatában meghatározott) instrumentumkategóriába sorolt minden egyes értékpapír esetében jelenteni kell. A 2.1. táblázat azon értékpapírokra vonatkozik, amelyek rendelkeznek ISIN-kóddal, a 2.2. táblázat pedig az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírokra.

2.1. táblázat

ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok állományai

Az egyes mezőkre vonatkozó adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően kell jelenteni:

1. Az 1. mezőre vonatkozó adatokat jelenteni kell.

2. Amennyiben az érintett NKB közvetlenül nem gyűjt értékpapíronkénti adatokat a pénzügyi tranzakciókról, a 2., 3. és 4. mező közül kettőre vonatkozóan adatokat kell jelenteni (vagyis a 2. és 3. mező; a 2. és 4. mező; vagy a 3. és 4. mező). Amennyiben a 3. mezőre vonatkozóan gyűjtik az adatokat, úgy a 3b. mezőre vonatkozóan is kell adatokat gyűjteni.

3. Amennyiben az érintett NKB közvetlenül gyűjt értékpapíronkénti adatokat a pénzügyi tranzakciókról, a következő mezőkre vonatkozóan is kell adatokat jelenteni:

a) 5. mező; vagy 6. és 7. mező; és

b) 4. mező; vagy 2. és 3. mező.

4. Az érintett NKB előírhatja, hogy az adatszolgáltatók a 8., 9., 10. és 11. mezőre vonatkozóan is jelentsenek adatokat.

2.2. táblázat

ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírok állományai

Az egyes mezőkre vonatkozó adatokat az alábbiak szerint kell jelenteni: vagy a) minden egyes értékpapírra; vagy b) tetszőleges számú értékpapírt egyetlen tételként aggregálva.

Az a) esetén a következő szabályok érvényesülnek:

1. Az 1., 12., 13., 14. és 15. mezőre vonatkozó adatokat jelenteni kell.

2. Amennyiben az érintett NKB közvetlenül nem gyűjt értékpapíronkénti adatokat a pénzügyi tranzakciókról, a 2., 3. és 4. mező közül kettőre vonatkozóan adatokat kell jelenteni (vagyis a 2. és 3. mező; a 2. és 4. mező; vagy a 3. és 4. mező). Amennyiben a 3. mezőre vonatkozóan gyűjtik az adatokat, úgy a 3b. mezőre vonatkozóan is kell adatokat gyűjteni.

3. Amennyiben az érintett NKB közvetlenül gyűjt értékpapíronkénti adatokat a tranzakciókról, a következő mezőkre vonatkozóan is kell adatokat jelenteni:

a) 5. mező; vagy 6. és 7. mező; és

b) 4. mező; vagy 2. és 3. mező.

4. Az érintett NKB előírhatja, hogy az adatszolgáltatók a 3b., 8., 9., 10. és 11. mezőre vonatkozóan is jelentsenek adatokat. A b) esetén a következő szabályok érvényesülnek:

1. A 4., 12., 13., 14. és 15. mezőre vonatkozó adatokat jelenteni kell.

2. Vagy az 5., vagy a 10. és 16. mezőre vonatkozó adatokat egyaránt jelenteni kell.

3. Az érintett NKB előírhatja, hogy az adatszolgáltatók a 8., 9. és 11. mezőre vonatkozóan is jelentsenek adatokat.

3a. táblázat

Negyedéves átértékelési kiigazítások vagy pénzügyi tranzakciók

3b. táblázat

Negyedéves átértékelési kiigazítások vagy pénzügyi tranzakciók

4. táblázat

Éves biztosítási díjak, kárigények és jutalékok

(1) Ha az adatszolgáltató nincs olyan helyzetben, hogy közvetlenül azonosítani tudja a szerződő fél rezidens országát, levezethet közelítéseket, vagy jelenthet az érintett NKB által kért egyéb információkat annak érdekében, hogy az érintett NKB levezethesse a közelítéseket (az e rendelet I. mellékletének 2. részében foglaltaknak megfelelően).

(2) Kivéve, ha éves gyakoriság került feltüntetésre.

(3) A nem euroövezeti tagállamok esetében az "MPI-k" és "nem MPI-k" a "bankokra" és "nem bankokra" utalnak.

(4) Ha az adatszolgáltató nincs olyan helyzetben, hogy közvetlenül azonosítani tudja az információt, levezethet közelítéseket, vagy jelenthet az érintett NKB által kért egyéb információkat annak érdekében, hogy az érintett NKB levezethesse a közelítéseket (az e rendelet I. mellékletének 2. részében foglaltaknak megfelelően). A nem euroövezeti tagállamok esetében az "MPI-k" és "nem MPI-k" a "bankokra" és "nem bankokra" utalnak.

(5) Az érintett NKB előírhatja, hogy az adatszolgáltatók külön azonosítsák a "háztartások" (S.14) és a "háztartásokat segítő nonprofit intézmények" (S.15) alszektort.

(6) Ha az adatszolgáltató nincs olyan helyzetben, hogy közvetlenül azonosítani tudja a szerződő fél rezidens országát, levezethet közelítéseket, vagy jelenthet az érintett NKB által kért egyéb információkat annak érdekében, hogy az érintett NKB levezethesse a közelítéseket (az e rendelet I. mellékletének 2. részében foglaltaknak megfelelően).

(7) A nem euroövezeti tagállamok esetében az "MPI-k" és "nem MPI-k" a "bankokra" és "nem bankokra" utalnak.

(8) Ha az adatszolgáltató nincs olyan helyzetben, hogy közvetlenül azonosítani tudja a szerződő fél rezidens országát, levezethet közelítéseket, vagy jelenthet az érintett NKB által kért egyéb információkat annak érdekében, hogy az érintett NKB levezethesse a közelítéseket (az e rendelet I. mellékletének 2. részében foglaltaknak megfelelően).

(9) Az összeg magában foglalja a Szerződés 56. cikke szerinti szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlása során végzett üzleti tevékenységet.

II. MELLÉKLET

LEÍRÁSOK

1. RÉSZ

Az instrumentumkategóriák leírása

1. Az A. táblázat az instrumentumkategóriák részletes standard leírását tartalmazza, amelyet a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) e rendeletnek megfelelően át kell ültetniük nemzeti kategóriáikba. Sem a táblázatban szereplő egyes pénzügyi instrumentumok felsorolása, sem megfelelő leírásaik nem tekintendők kimerítőnek. A leírások az 549/2013/EU rendelettel kialakított számlák európai rendszerére (a továbbiakban: ESA 2010) hivatkoznak.

2. Egyes instrumentumkategóriák esetében futamidő szerinti bontást kell megadni. Ez az alábbiakra vonatkozik:

a) eredeti futamidő, vagyis a kibocsátáskori futamidő, ami a pénzügyi instrumentum azon rögzített élettartama, amely előtt nem váltható vissza, pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vagy amely előtt csak szankció mellett váltható vissza, pl. bizonyos típusú betétek; vagy

b) hátralévő futamidő, vagyis a pénzügyi instrumentum fennmaradó élettartama az adatszolgáltatási időszak végén, amely előtt nem váltható vissza, pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vagy amely előtt csak szankció mellett váltható vissza, pl. bizonyos típusú betétek.

3. A pénzügyi követelések megkülönböztethetők aszerint, hogy átruházhatók-e vagy nem. Egy követelés akkor átruházható, ha tulajdonjoga azonnal átruházható az egyik félről a másikra átadás vagy forgatmányozás, illetve származtatott pénzügyi eszközök esetében ellenirányú ügylet kötése révén. Míg bármelyik pénzügyi instrumentummal lehet kereskedni, az átruházható instrumentumokat szervezett tőzsdén történő vagy "tőzsdén kívüli" (OTC) kereskedésre tervezték, azonban a tényleges kereskedés nem képezi az átruházhatóság szükségszerű feltételét.

A. táblázat

Az instrumentumkategóriák leírása a biztosítók eszközei és forrásai körében

ESZKÖZÖK

FORRÁSOK

2. RÉSZ

Az értékpapíronkénti attribútumok leírása

B. táblázat

Az értékpapíronkénti attribútumok leírása

3. RÉSZ

C. táblázat

A biztosítási díjak, kárigények és jutalékok leírása

4. RÉSZ

Leírások szektor szerint

A standard szektor szerinti besorolást az ESA 2010 határozza meg. A D. táblázat e szektorok részletes leírását tartalmazza, amelyet az NKB-knak e rendeletnek megfelelően át kell ültetniük nemzeti besorolásaikba. Az azon tagállamok területén rezidens szerződő felek, amelyek pénzneme az euro, szektoruk szerint kerülnek azonosításra, az Európai Központi Bank (EKB) által vezetett statisztikai célú jegyzékekkel, valamint a szerződő felek statisztikai célú besorolására vonatkozóan az EKB "Monetary Financial Institutions and Markets Statistics Sector Manual: Guidance for the Statistical Classification of Customers" (A monetáris-pénzügyi intézményi és piaci statisztikai szektor kézikönyve: Útmutató az ügyfelek statisztikai besorolásához) című dokumentumában (2) rögzített útmutatással összhangban.

D. táblázat

Leírások szektor szerint

5. RÉSZ

A pénzügyi tranzakciók és az átértékelési kiigazítások leírása e rendelet alkalmazásában

1. A "pénzügyi tranzakciókat" az adott időszak végi adatszolgáltatási napokon fennálló állományok helyzete közötti különbségként azonosítják, amelyekből kiszűrik az (ár- és árfolyamváltozások miatti) "átértékelési kiigazítások" és az "átsorolások és egyéb kiigazítások" miatti változások hatásait. Az EKB-nak statisztikai információkra van szüksége a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatok összeállítása céljából az "átsorolások és egyéb kiigazításokkal" és az "ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelésekkel" járó kiigazítások formájában.

2. Az "ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelések" az eszközök/források értékelésében bekövetkező változásokat tükrözik, amelyek az eszközök/források nyilvántartási vagy piaci árának változásából, vagy a devizában denominált eszközök és források euróban kifejezett értékét érintő árfolyamváltozásokból származnak. Az ár átértékelése figyelembe veszi az adott időszak végi állományok értékében időközben a nyilvántartási érték változásai miatt bekövetkezett változásokat (azaz az eszköztartási nyereséget/veszteséget). Az euróval szembeni, az adott időszak végén jelentkező árfolyamváltozások szintén változásokat idéznek elő a devizaeszközök/-források értékében, azok euróban való kifejezésekor. Mivel ezek a változások eszköztartási nyereséget/veszteséget képviselnek, és nem pénzügyi tranzakciókból erednek, ezeket a hatásokat ki kell szűrni a pénzügyi tranzakciós adatokból. Az "ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelések" alapelvként szintén figyelembe veszik az eszközök/források körében végzett tranzakciókból származó értékelési változásokat (azaz a realizált nyereségre/veszteségre); mindazonáltal ebben a tekintetben eltérő nemzeti gyakorlatok léteznek.

(1) Az Európai Központi Bank EKB/2011/23 iránymutatása (2011. december 9.) az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről (HL L 65., 2012.3.3., 1. o.).

(2) 2007. március, elérhető az EKB honlapján: https://www.ecb.europa.eu/.

III. MELLÉKLET

A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓI KÖR ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMSZABÁLYOK

Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése érdekében.

1. Az adattovábbításra vonatkozó minimumszabályok:

a) az adatszolgáltatást időben és az érintett NKB által előírt határidőkön belül kell teljesíteni;

b) a statisztikai jelentések formájának és formátumának meg kell felelnie az érintett NKB által előírt technikai adatszolgáltatási követelményeknek;

c) az adatszolgáltatónak meg kell adnia egy vagy több kapcsolattartó elérhetőségét az érintett NKB-nak;

d) be kell tartani az érintett NKB részére történő adattovábbításra vonatkozó technikai előírásokat;

e) ha az érintett NKB előírja, az értékpapíronkénti adatszolgáltatás esetében az adatszolgáltató köteles az azon értékpapírok azonosításához szükséges további információk (például a kibocsátó neve, a kibocsátás napja) szolgáltatására, amelyek értékpapír-azonosító kódja hibás vagy nem nyilvános.

2. A pontosságra vonatkozó minimumszabályok:

a) a statisztikai információk helyessége érdekében: teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (például a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

b) az adatszolgáltatók legyenek képesek információkat szolgáltatni az átadott adatok által jelzett összes fejleményről;

c) a statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük és nem tartalmazhatnak folyamatos és strukturális hiányosságokat; a meglevő hiányosságokat el kell ismerni és meg kell magyarázni az érintett NKB-nak, és amennyiben lehet, azokat a lehető leggyorsabban át kell hidalni;

d) az adatszolgáltatóknak követniük kell az érintett NKB által az adatok technikai átadására vonatkozóan megadott dimenziókat, kerekítési szabályokat és tizedesjegy-beállításokat.

3. A koncepcionális megfelelés minimumszabályai:

a) a statisztikai információknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak;

b) az e meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket;

c) az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4. A revíziókra vonatkozó minimumszabályok:

Be kell tartani az EKB és az érintett NKB-k által meghatározott revíziós irányelveket és eljárásokat. A rendszeres revíziótól eltérő revíziókhoz magyarázó megjegyzéseket kell fűzni.