BH 2018.5.156 A jegyzőkönyv átadása nem jelenti a Ket. 32. § (1) bekezdése szerinti előzetes érdemi kérdés eldöntését, így nincs helye a felfüggesztés megszüntetésének és a kérelem érdemi elbírálásának [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 32. § (1) bek., 2003. évi XCII. tv. (Art.) 104. § (1) bek., 105. § (1) bek., 121. §, 128. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2014. június 10. napján átvezetési és kiutalási kérelem folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez elnevezésű kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz és az általános forgalmiadó-számláról az illetékek számlára kérte túlfizetés átvezetését. Az adóhatóság megállapította, hogy a felperesnél az általános forgalmi adó egyenlegét befolyásoló revízió van folyamatban, ezért az átvezetési kérelem alapján indult eljárást a határozatával felfüggesztette.

[2] Az általános forgalmiadó-ellenőrzés a jegyzőkönyv 2015. szeptember 21-ei átadásával lezárult, erre figyelemmel az elsőfokú adóhatóság a felfüggesztést megszüntette és határozatával a felperes kérelmét elutasította. Miután a felperesnél jogosulatlan általános forgalmiadó-visszaigénylést állapítottak meg, emiatt a felperes folyószámla-egyenlege a kért átvezetést nem teszi lehetővé

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2016. február 8. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 104. § (1) bekezdésének értelmében az ellenőrzés a jegyzőkönyveknek a felperes részére történő postára adásával lezárult, így a felfüggesztés megszüntetésére jogszerűen került sor. Azt is rögzítette, hogy időközben a jegyzőkönyvben foglalt megállapításokat az adóhatóság határozataiban realizálta, a visszaigényelhető adó összegét mind a két időszak tekintetében 0 Ft-ban állapította meg, így a felperes folyószámláján többlet nem áll rendelkezésre, ezért jogszerű az elsőfokú adóhatóság a kérelmet elutasító döntése.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében vitatta azt az alperesi jogértelmezést, mely szerint a jegyzőkönyv átadásával az ellenőrzés lezártnak minősül, így érdemben lehet dönteni az átvezetési kérelemről.

[5] Az alperes ellenkérelmében a határozati indokait fenntartva kérte a kereset elutasítását.

Az elsőfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Nézete szerint jogszerűen döntött az adóhatóság, amikor az Art. 104. § (1) bekezdése alapján a jegyzőkönyv átadásával az ellenőrzést lezártnak tekintette és a döntött a felfüggesztett eljárás továbbfolytatásáról. Az ellenőrzés befejeződését nem az adóhatósági határozat jogerőre emelkedése, hanem a jegyzőkönyv átadása, a postára adás jelenti. Azzal is egyetértett, hogy a felperes bevallásában vallott adó-visszaigénylés összegének a bevallás feldolgozását követő adófolyószámlára könyvelése nem jelenti azt, hogy a bevallásban foglaltakat az adóhatóság elfogadta. Utalt arra is, hogy az önellenőrzés nem teszi lehetővé a kiutalási kérelem átvezetési kérelemre történő módosítását.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének teljesítése, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra történő utasítása érdekében.

[8] Nézete szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § (1) bekezdését, 221. § (1) bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 32. § (1) bekezdését, 50. § (1) bekezdését. A Ket. 32. § (1) bekezdésére történő utalással állította, hogy a jogszabályhely helytálló értelmezése szerint érdemi határozat mindaddig nem születhet, míg az előzetes eljárás jogerős befejezésére és jogerős határozat meghozatalára nem kerül sor. Így tévedett a hatóság, amikor a jegyzőkönyv átadására figyelemmel az eljárás felfüggesztését megszüntette és az átvezetés iránti kérelemről döntött. Ez azért sem állja meg helyét, mert a jegyzőkönyvre a felperes észrevételeket terjesztett elő, melyek figyelembevételével a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát jogszabálysértésre hivatkozással megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot az eljárás teljes körű megismétlésére kötelezte. Hivatkozott arra is, hogy az átvezetési kérelem és az ellenőrzési eljárás szorosan összefügg egymással, miután az adóhatóság azon szerződések színleltségét állítva állapította meg az áfa jogosulatlan visszaigénylését, mely alapján a 10 214 444 Ft-os visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabta, melynek kiegyenlítése érdekében a felperes átvezetési kérelmet terjesztett elő. Nézete szerint az eljárások egymásra történő épülése folytán a jogerős döntés bevárásáig az átvezetési kérelemről dönteni nem lehet. E tekintetben a Ket. 32. § (1) bekezdésében írtakra hivatkozva és az Art. 104. § (4) bekezdésében foglaltak alapján állította, hogy a jegyzőkönyv átadásával vagy postára adásával az ellenőrzés nem zárult le, hiszen az Art. 104. § (4) és (4a) bekezdése értemében azt meghatározott esetekben folytatni kell. Az eljárások lezárását sem az adóhatóság, sem a bíróság nem megfelelően tisztázta, ezzel megsértette a Ket. 50. § (1) bekezdés, illetőleg a Pp. 206. §, 221. § (1) bekezdésében foglaltakat.

[9] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[10] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos.

[11] A Kúriának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a Ket. 32. § (1) bekezdése szerinti eljárás felfüggesztésének megszüntetésére az Art. 104. § (1) bekezdése alapján az ellenőrzés befejezése, a jegyzőkönyv átadása folytán jogszerűen került-e sor.

[12] Ahhoz, hogy ez a kérdés jogszerűen kerüljön eldöntésre, utalni kell az adóigazgatási eljárás szakaszaira, ahol elkülönül egymástól az ellenőrzés és az adóhatósági eljárás. Az ellenőrzés során az adóhatóság a bizonyítás lefolytatásával tárja fel azt a tényállást, amelyhez a későbbiekben a jogszabálysértést, vagy annak hiányát kapcsolja. Az Art. 105. §-ának megfelelően, az ellenőrzés eredményétől függetlenül, határozatot kell hoznia a megállapításokról. A hatósági eljárás "ellenőrzés eredményétől független" döntési kötelezettsége nem csupán azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy az ellenőrzés az adózó terhére vagy javára szolgáló megállapításokat tett, kell határozatot hoznia, hanem azt is magában foglalja, hogy az ellenőrzés, a bizonyításon kívül, semmiben nem eredményez kötőerőt a hatósági eljárás számára.

[13] Ezt fogalmazza meg az Art. 121. § (1) bekezdése is: Az adóhatóság, ha a hatósági eljárást ellenőrzés előzte meg, az ellenőrzés során feltárt tényállást veszi alapul, illetőleg, ha az a tényállás tisztázásához szükséges, az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytat le. Mindez azt eredményezi, hogy ugyanazon bizonyítékok alapján az adóhatósági eljárásban lehet más tényállást feltártnak tekinteni, illetőleg az objektív tényállásból lehet más adójogi jogszabálysértést, vagy annak hiányát megállapítani, mint amilyen következtetésre az ellenőrzés jutott. Mindebből következően az ellenőrzési jegyzőkönyv, még ha tartalmaz is adókülönbözet-számítást, -levezetést, -megállapítást, nem jelenti az előzetes kérdés érdemi el­bírálását, amelyre nézve az eljárás felfüggesztésre került.