32006D0668[1]

2006/668/EK: A Bizottság határozata ( 2006. szeptember 29. ) a tagállamokban található vágósertés-állományok szalmonellafertőzöttségét vizsgáló alapfelmérésre vonatkozó közösségi pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2006) 4306. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. szeptember 29.)

a tagállamokban található vágósertés-állományok szalmonellafertőzöttségét vizsgáló alapfelmérésre vonatkozó közösségi pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2006) 4306. számú dokumentummal történt)

(2006/668/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 20. cikkére,

mivel:

(1) A 90/424/EGK határozat értelmében a Közösségnek vagy vállalnia kell az állat-egészségügyi törvényalkotáshoz és az állat-egészségügyi oktatás vagy képzés fejlesztéséhez szükséges technikai és tudományos intézkedések kidolgozását, vagy támogatnia kell a tagállamokat ezen feladatok végrehajtásában.

(2) A szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikke értelmében 2007 végéig közösségi célkitűzést kell megállapítani a vágósertés-állományok szalmonellafertőzöttségének csökkentésére.

(3) 2006. március 16-i találkozóján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testülete a Bizottság kérésére véleményt fogadott el a "Szalmonella sertéstenyésztési kockázatának felmérésével és annak csökkentésére vonatkozó lehetőséggel" kapcsolatban. A vélemény technikai előírásokat javasol az EU-ban lévő hízósertések szalmonellafertőzöttségének alapfelmérésére.

(4) A közösségi cél meghatározása céljából a tagállamok vágósertés-állományainak szalmonellafertőzöttségére vonatkozó összehasonlítható adatok szükségesek. Ilyen információ nem áll rendelkezésre, ezért olyan, a megadott időszakra kiterjedő, külön felmérést kell végezni a vágósertések szalmonellafertőzöttségének megállapítására, amely figyelembe veszi a lehetséges szezonális változásokat.

(5) Az EFSA véleménye a csípőbéltáji nyirokcsomókból szerzett mintavételt javasolja a vágóhídra küldött sertés szalmonellafertőzöttségi fokának megállapítására. Ezért ezt a mintavételt kell alkalmazni a vágósertések szalmonellafertőzöttségének ellenőrzési eszközeként. Az alapfelmérés felhasználható, a sertések utazás és a pihentető istállóba helyezés során történő megfertőződése következményeinek, csakúgy, mint a hasított test fertőződését a vágás során a hasított testből vett tamponminták értékeléséhez. Ezenkívül szerológiai módszereket fejlesztettek ki a sertések szalmonellafertőzöttségének megállapítására, amelyek a 2160/2003/EK rendelet 5. cikkével összhangban végrehajtandó nemzeti ellenőrzési programok keretében felhasználhatók a sertések szalmonellafertőzöttségének ellenőrzésére.

(6) Több tagállam is önként jelentkezett kiegészítő vizsgálatok elvégzésére, amelyeket a hasított testből vett tamponminták vagy a nyers hús levén végzett szerológiai vizsgálatok révén hajtanak végre.

(7) A felmérés célja a közösségi állat-egészségügyi szabályozáshoz szükséges technikai információ biztosítása. Mivel a tagállamok vágósertéseinek szalmonellafertőzöttségére vonatkozó összehasonlító adatok összegyűjtése kiemelkedő jelentőséggel bír, a Közösség pénzügyi hozzájárulást biztosít a tagállamok számára a felmérés megadott követelményeinek teljesítéséhez. A laboratóriumi vizsgálatok során felmerülő teljes költség visszatéríthető egy megadott összeghatárig. Az egyéb felmerülő költségekre vonatkozóan - mintavétel, utazás, adminisztráció stb. - semmiféle közösségi pénzügyi hozzájárulás nem igényelhető.

(8) A közösségi pénzügyi hozzájárulás feltétele, hogy a felmérés megfeleljen a vonatkozó közösségi szabályozásnak és bizonyos egyéb feltételeknek is.

(9) A közösségi pénzügyi hozzájárulás biztosításának feltétele, hogy a tagállam sikeresen hajtsa végre a megadott műveleteket, és hogy a hatóságok az előírt határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsássák a felméréshez szükséges információkat.

(10) Az euróval kapcsolatos agromonetáris szabályok megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendelet (3) 1. cikkének d) pontja szerinti nemzeti pénznemekben benyújtott kifizetési kérelmeknél meg kell határozni az átváltási árfolyamot.

(11) Az e határozatban meghozott intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A felmérés célja, általános rendelkezések

(1) A felmérés célja a Salmonella spp. kórokozó előfordulásának vizsgálata a vágóhídon mintavételezett vágósertésállományban. A felmérés ezzel egyidejűleg lehetővé teszi a hasított testek vágóhídi fertőződésével és a bakteriológiai és szerológiai vizsgálatok közötti viszonnyal kapcsolatos adatgyűjtést.

(2) A felmérés eredményei segítségével a 2160/2003/EK rendelet 4. cikkében megadottaknak megfelelően kell meghatározni a legjobb módszert a közösségi célok elérésére és a célok tekintetében elért előrelépés értékelésére.

(3) A felmérés a 2006. október 1-jétől kezdődő egyéves időszakot vizsgálja.

(4) E határozat alkalmazásában az "illetékes hatóság" a tagállam által a 2160/2003/EK rendelet 3. cikkének megfelelően kijelölt hatóságot vagy hatóságokat jelenti.

2. cikk

Műszaki előírások

A vágósertéseken végzett felmérést a tagállamoknak kell megszervezniük, és azt 2006. október 1-jétől kezdődően kell végrehajtaniuk a vágóhidakon. A mintavételt és a vizsgálatot az illetékes hatóság végzi el, vagy annak felügyelete alatt történik.

A mintavételt és a vizsgálatot az I. mellékletben meghatározott rendelkezésekkel öszhangban kell végrehajtani.

3. cikk

Az adatok összegyűjtése, értékelés és jelentés

(1) A 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 9. cikke (1) bekezdésében meghatározott éves nemzeti jelentés elkészítéséért felelős illetékes hatóság összegyűjti és kiértékeli az e határozat 2. cikkének megfelelő módon kapott eredményeket, és a felméréshez szükséges adatokról és azok értékeléséről beszámol a Bizottságnak.

(2) A Bizottság az adatokat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság rendelkezésére bocsátja elemzés céljából.

(3) A nemzeti szinten összesített adatokat és eredményeket a titkosságot biztosító formában hozzák nyilvánosságra.

4. cikk

A közösségi pénzügyi hozzájárulás alkalmazási köre

(1) A Közösség a tagállamok számára a laboratóriumi vizsgálatok, a Salmonella spp. bakteriológiai kimutatása és a megfelelő izolátumok szerotipizálása során felmerült költségek fedezésére pénzügyi hozzájárulást biztosít.

(2) A Salmonella spp. bakteriológiai kimutatásához vizsgálatonként legfeljebb 20 euro, a megfelelő izolátumok szerotipizálásához vizsgálatonként legfeljebb 30 euro, a nyers hús levének szerológiai vizsgálatához pedig legfeljebb 10 euro közösségi pénzügyi hozzájárulás igényelhető.

(3) A felmérés időszakára biztosított közösségi pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a II. mellékletben meghatározott összegeket.

5. cikk

A közösségi pénzügyi hozzájárulás feltételei

(1) A 4. cikkben meghatározott, a tagállamok részére biztosított pénzügyi hozzájárulás feltétele, hogy a felmérés végrehajtása a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történjen, beleértve a versenyjogra és a közbeszerzési szerződések elbírálására vonatkozó szabályozást, valamint hogy a felmérés megfeleljen az alábbi feltételeknek:

a) a felmérés végrehajtásához szükséges törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések legkésőbb 2006. október 1-jéig hatályba lépnek;

b) az adott tagállam legkésőbb 2007. február 28-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátja a felmérés első három hónapjára vonatkozó időközi jelentést. Az időközi jelentésnek tartalmaznia kell a III. mellékletben kért, a biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testületnek a "Szalmonella sertéstenyésztési kockázatának felmérésével és annak csökkentésére vonatkozó lehetőséggel" kapcsolatban a Bizottság kérésére elfogadott véleményével kapcsolatos valamennyi információt;

c) a tagállamnak legkésőbb 2007. október 31-ig a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania a felmérés technikai lebonyolításáról szóló zárójelentést a felmerült költségekre vonatkozó igazolásokkal, valamint a 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. közötti időszak során kapott eredményeket; a felmerült költségekre vonatkozó igazolásnak legalább a III. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmaznia;

d) a felmérésnek eredményesen kell lezárulnia.

(2) Az érintett tagállam kérésére a II. mellékletben megadott összeg 50 %-a előleg formájában folyósítható.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megadott határidő be nem tartása a pénzügyi hozzájárulás fokozatos csökkentését eredményezi: 2007. november 15-ig 25 %-os csökkentést, 2007. december 1-jéig 50 %-os csökkentést, illetve 2007. december 15-ig 100 %-os csökkentést.

6. cikk

Nemzeti pénznemben benyújtott kérelmeknél alkalmazandó átváltási árfolyam

Az "n." hónapban a nemzeti valutában benyújtott kérelmekre vonatkozó átváltási árfolyam az "n + 1." hónap tizedik napján érvényes átváltási árfolyam vagy az említett napot megelőző első árfolyamjegyzési nap árfolyama.

7. cikk

Kérelem

Ezt a határozatot 2006. október 1-jétől kell alkalmazni.

8. cikk

A címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. szeptember 29-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb a 2006/53/EK határozattal (HL L 29., 2006.2.2., 37. o.) módosított határozat.

(2) HL L 325., 2003.12.12., 1. o. A legutóbb az 1003/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 170., 2005.7.1., 12. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 349., 1998.12.24., 1. o.

(4) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.

I. MELLÉKLET

A 2. cikkel összhangban lévő műszaki előírások

1. Mintavételi keret

A mintavételt megelőző legalább három hónapon át a tagállamban tartott sertések minimális csoportjából az 1. táblázattal összhangban, véletlenszerűen kell mintát venni.

1. táblázat

Minimális mintanagyság

A tagállamoknak 10 %-kal több mintát kell venniük arra az esetre, ha különböző okokból kifolyólag bizonyos mintákat kizárnának a vizsgálatból.

A mintavételt havi lebontásban kell rétegezni annak biztosítása céljából, hogy minden évszakban történjen mintavétel.

A mintavételt a mintavételben részt vevő vágóhidanként kell rétegezni és úgy, hogy az arányos legyen a vágóhíd kapacitásával. A tagállamok minden vágóhidat az előző évi vágott hízósertés-forgalom nagysága alapján osztályoznak. Így minden tagállam megállapítja, mely üzemekre jut az összes hízósertésvágások legalább 80 %-a.

A tanulmányban részt vevő vágóhidakon mintázandó sertések és hasított testek teljes számát úgy becsüljük meg, hogy a mintavételek számát megszorozzuk (pl. 2 400) az előző évben levágott hízósertések arányával. Ha például egy vágóhíd a kiválasztott létesítményekben levágott hízósertések 25 %-át vágta le (amelyek az egy tagállamban levágott hízósertések legalább 80 %-át jelentik), akkor (2 400 × 0,25) 600 sertésből kell mintát venni. A mintavételt 12 hónapra lebontva egyenlően kell elosztani, vagyis 50 sertés jusson egy hónapra. A 2. táblázat egy másik példát mutat.

Természetesen ha egy vágóhíd beszünteti tevékenységét, vagy egy új vágóhidat nyitottak, vagy ha a felmérés lebonyolítása során egy vágóhíd kapacitásában jelentős változás következik be, a becsült kapacitást ennek megfelelően ki kell igazítani.

2. táblázat

A vágóhidak súlyozása az egyes vágóhidakon mintavétel alá eső vágósertések számának meghatározása céljából; a mintavétel alá eső állatok számának kiszámítása vágóhidanként

Minden hónapban minden vágóhídhoz véletlenszerűen ki kell választani egy 1 és 31 közötti számot. Amennyiben ez a véletlenszerűen kiválasztott szám abban a hónapban egy vágási napnak felel meg, akkor azt a napot választják ki mintavételre. Ellenkező esetben egy másik számot választanak ki véletlenszerűen. Ezt az eljárást havonta egyszer alkalmazzák, és egészen addig ismétlik meg, amíg az adott vágóhídon nem sikerült mintát venni. Az AXD vágóhídon például az eljárást legalább 36-szor ismétlik meg ahhoz, hogy legalább 36 munkanapot válasszanak véletlenszerűen. Természetesen lehetséges, hogy ugyanazon a napon több, mint egy hasított testből vegyenek mintát.

Mivel az adott napon levágott állatok száma nagymértékben eltérhet, az egyes állatok véletlenszerű kiválasztását a véletlenszerűen kiválasztott mintavételezés napján a vágóhídon kell végrehajtani. Az adott napon levágott állatok száma ismert, és a vágóhíd személyzete a rendelkezésükre bocsátott randomlista segítségével - amelyet a tagállamok vágóhídjain az adott napon levágásra ítélt lehető legnagyobb számú hízósertéseknél is nagyobb maximális szám alapján állítottak össze -, véletlenszerűen kiválaszt egy vagy több hasított testet.

A 3. táblázat a randomlista példáját mutatja.

3. táblázat

Randomtáblázat

Nem tartoznak az alapfelmérésbe a következő állatok:

- az 50 kg-nál kisebb vagy a 170 kg-nál nagyobb élősúlyú állatok,

- a kényszervágott állatok,

- a fogyasztásra egyáltalán nem alkalmas hasított testek.

2. Minták

2.1. A minták általánosságban

Az alábbi mintákat gyűjtik össze:

- a csípőbéltáji nyirokcsomók összesített mintáit, vagy az összes kiválasztott sertés legalább öt különböző csípőbéltáji nyirokcsomóját. Amennyiben lehetséges, legalább 25 gramm zsírmentes vagy kötőszövet nélküli nyirokcsomót kell összegyűjteni,

- a 2. bekezdés 3. pontjával összhangban a hasított test négy részén végzett szivacsos kenetvizsgálat, a kiválasztott sertésekből véletlenszerűen kiválasztott, összesen legalább 384 sertésen. A szivacsos mintavételt a 17604 ISO-szabvány legfrissebb kiadásával összhangban kell alkalmazni. A szivacsos mintavételt Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Dániában, Franciaországban, Írországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Ausztriában, Lengyelországban, Szlovéniában, Svédországban és az Egyesült Királyságban kell elvégezni,

- izomzati minta, amelyet az összes sertés nyers húsának levéből vagy véréből vesznek szerológiai vizsgálat céljából. Elegendő nyak- és rekeszizmot kell levenni ahhoz, hogy annyi levet nyerhessünk a húsból, hogy annak egy részét a későbbi összehasonlító elemzések céljára lefagyasszák és tárolják. A mintavételt Dániában, Németországban, Franciaországban, Írországban, Cipruson, Litvániában, Hollandiában, Szlovéniában, Svédországban és az Egyesült Királyságban kell elvégezni.

A vágóhídon mintavétel alá vett izmot nyilvántartásba kell venni, amelynek tartalmaznia kell a mintavétel dátumát és pontos idejét, illetve a mintavétel szállításával/kézbesítésével megbízott futárszolgálat nevét.

2.2. A csípőbéltáji nyirokcsomókból vett minták részletei

A caecumhoz legközelebb eső, a caecum és a csípőbél közötti rész mesenteriumának szakadása láthatóvá teszi a csípőbéltáji nyirokcsomókat a szakadás általi nyílt felületen. A nyirokcsomók egyenkénti mintavétele esetén a nyirokcsomóról kés nélkül, kesztyű használatával, kézzel kell mintát venni. A nyirokcsomót vagy az összesített mintákat egy, a dátummal, órával, illetve a vágóhíd és a mintavétel azonosítószámával ellátott műanyag zacskóba kell belehelyezni.

2.3. A hasított testből szivacsos eljárással vett mintákkal kapcsolatos részletes tudnivalók

A hasított testből vett mintát kizsigerelés után, de a hűtés előtt kell elvégezni. A mintavétel helyén egy körülbelül 100 cm2-es felületet kell egyetlen dörzsszivaccsal végigdörzsölni a 17604 ISO-szabvány A. mellékletében megjelölt és számozott alábbi helyeken:

- hátulsó végtag, középső rész (9),

- has, oldalirányú része (has, 3),

- középhátrész (hát, 4),

- toka (7).

Két felületet a szivacs egyik oldalával, kettő másikat pedig a szivacs másik oldalával dörzsölnek végig. A dörzsölést végző személynek megfelelő nyomást kell gyakorolnia ahhoz, hogy a hasított test alsó részét kissé eltávolítsa a mintavevőtől (2-től 5 mm-ig). Az egyes mintavételi felületeket körülbelül 10-szer kell vertikálisan és 10-szer horizontálisan a szivaccsal végigdörzsölni. A sablonok használatakor ügyelni kell a hasított testek közötti keresztfertőződés elkerülésére.

A mintát maximum 7 oC-on szabad a tárolás és a szállítás során őrizni. A műanyag zacskón szerepel a dátum, az időpont, a vágóhíd és a minta azonosítószáma.

3. Szállítás

A mintákat a mintavételt követő 36 órán belül gyorspostával vagy futárral kell a megfelelő laboratóriumba küldeni és a mintavételt követő legkésőbb 72 órán belül kell a laboratóriumba érkezniük. A 72 óránál később érkezett mintákat figyelmen kívül kell hagyni, kivéve, ha a mintavételt követő 96 órán belül megvizsgálják őket és ha a hűtési lánc nem szakadt meg.

4. A minták elemzése

Az elemzést és a szerotípus-meghatározást a nemzeti referencialaboratóriumok végzik (NRL). Amennyiben a nemzeti referencialaboratórium nem tudja elvégezni az elemzéseket, vagy az nem az a laboratórium, amely a kimutatást rutinszerűen végzi, az elemzések végrehajtására az illetékes hatóságok korlátozott számban kijelölhetnek más, a szalmonella elleni védekezési programba bevont laboratóriumokat. E laboratóriumoknak bizonyítottan jártasnak kell lenniük az előírt kimutatási módszer alkalmazásában, ezenkívül egy, az ISO 17025 szabványnak megfelelő minőségbiztosítási rendszert kell alkalmazniuk, és alá kell vetniük magukat a nemzeti referencialaboratóriumok felülvizsgálatának.

A mintákat a bakteriológiai vizsgálatok megkezdéséig, amelyet a kézhezvételtől számított 24 órán belül, de legkésőbb 96 órával a mintavételt követően kell végrehajtani, lefagyasztva őrzik a laboratóriumban.

A szerológiai vizsgálat céljából vett izomzati mintákat az elemzés kezdetéig, amelyet közvetlenül a kiolvasztás után kell végrehajtani, lefagyasztva őrzik.

4.1. A bakteriológiai vizsgálatoknak alávetett minták előkészítése

Az elemzés előtt a nyirokcsomók felületét tiszta alkoholba mártják és levegőn megszárítják.

Az összes nyirokcsomót összegyűjtik és műanyag zacskóba zárják, amelyet aztán egy kalapács, vagy hasonló eszköz segítségével szétzúznak.

A homogenizált nyirokcsomókat le kell mérni és egy steril, 1:10-hez hígítású, előmelegített pufferolt peptonvízoldatot (BPW) tartalmazó steril tárolóedénybe kell helyezni. A tárolóedényt összesen (18 ± 2) órán át (37 ± 1) °C fokon inkubálni kell.

A szivacs segítségével vett mintákhoz 100 ml pufferolt peptonvizet (BPW) kell adni elődúsítás céljából. A mintát 37 fokon kell egy éjszakán keresztül inkubálni és a módosított félfolyékony Rappaport-Vassiladis-közeget (MSRV) használva kell a szalmonellavizsgálatot elvégezni (a 6579:2002(E) ISO-szabvány D. melléklettervezete).

4.2. A bakteriológiai vizsgálat kimutatási módszere

A hollandiai bilthoveni Közösségi Szalmonella Referencialaboratórium (CRL) által ajánlott módszert kell használni. E módszert az ISO 6579 (2002) D. melléklete tervezetének jelenlegi változata ismerteti: "A Salmonella spp.-nek az állati bélsárban, valamint az elsődleges termelés szintjén vett mintákban történő kimutatása." E módszerben egyedül egy félfolyékony közeget (MSRV) használnak szelektív táptalajként.

4.3. Szerotipizálás

Minden egyes Salmonella spp.-ként izolált és azonosított törzset a Kaufmann-White-féle módszer szerint kell szerotipizálni.

A CRL részére 16 tipizálható törzset és 16 nem tipizálható izolátumot kell elküldeni minőségbiztosítás céljából. Ha ennél kevesebb törzset izoláltak, akkor az összest el kell küldeni.

4.4. Fágtipizálás

A Salmonella typhimurium és enteritidis szerotípusai izolátumainak fágtipizálásához (fakultatív) az egyesült királyságbeli colindale-i Egészségvédelmi Ügynökség (Health Protection Agency - HPA) WHO referenciaközpontja által a szalmonella fágtipizálására leírt módszert kell használni.

4.5. Az antimikrobás érzékenység vizsgálata

Antimikrobás érzékenység esetén (fakultatív) hiteles és ellenőrzött módszert kell a vizsgálathoz használni, olyat, amilyet a National Committee for Clinical Laboratory Standards (NCCLS, 2005. január 1-je óta: "Clinical and Laboratory Standards Institute" - CLSI) ajánl.

Mind az agar diffúziós, mind a léhígítású módszerek használata elfogadható. A kapott eredményeket mennyiségi (MIC a hígítási módszerhez és inhibíciószóna-átmérő a diffúziós módszerhez) és minőségi adatokként (az ellenálló izolátumok aránya) is közzé kell tenni. A minőségi adatoknak az antibiotikum-rezisztencia vizsgálat európai bizottságának (European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing - EUCAST) járványügyi küszöbértékekre vonatkozó értelmezésén alapulnak: http://www.eucast.org

Az izolátumokat az alábbi antibiotikum-rezisztencia vizsgálatok alá kell vetni:

- Ampicillin vagy Amoxicillin

- Tetraciklin

- Kloramfenicol

- Florfenicol

- Nalidixinsav

- Ciprofloxacin vagy Enrofloxacin

- Szulfonamid (lehetőleg szulfametaxol)

- Szulfonamid/Trimetoprim vagy trimetoprim

- Gentamicin

- Sztreptomicin

- Kanamicin (lehetőleg) vagy Neomicin

- Harmadik generációs cefalosporin (lehetőleg cefotaxim)

- Colistin (fakultatív)

A tanulmány kezdete előtt a tagállamokat arra ösztönzik, hogy képzéseket szervezzenek a részvevő felek számára.

5. Nyilvántartás és a minták tárolása

A mintákon elvégzett bakteriológiai vizsgálatokat a 4. táblázatban bemutatott, vagy ahhoz hasonló minta szerint kell nyilvántartásba venni.

Az izolált törzseket a tagállamok NRL kultúragyűjteményében kell tárolni, amennyiben az legalább öt évig biztosítja a törzsek épségét.

A szerológiai vizsgálatnak alávetett hús levéből vett mintákat legalább két évig kell fagyasztva tárolni.

4. táblázat

Példa a megvizsgált minták nyilvántartására

6. A tagállamok jelentései

A 2003/99/EK irányelv 9. cikke szerint az állatokban fellelhető szalmonella megfigyeléséről szóló éves nemzeti jelentés elkészítéséért felelős illetékes hatóságnak kell összegyűjtenie és kiértékelnie az eredményeket, és azokat jelentenie a Bizottság részére.

A jelentéseknek legalább az alábbi adatokat kell tartalmazniuk:

6.1. A program megvalósításának általános leírását

- A tanulmányozott populáció leírását vágóhídkapacitás szerint rétegezve,

- a randomeljárás leírását, amely magában foglalja a bejelentési rendszert,

- a kiszámított mintaméretet,

- a mintavételezésbe/vizsgálatba/tipizálásba bevont hatóságok és laboratóriumok részletes adatait,

- a tanulmány általános eredményeit (a bakteriológiai és szerológiai vizsgálat alá vetett minták, a pozitív, szerovar, fágtipizált és antibiotikum-rezisztencia vizsgálata).

6.2. Minden egyes mintavételezett állat összes adatát és a megfelelő vizsgálati eredményeket

A tagállamoknak a vizsgálati eredményeket a Bizottság által rendelkezésre bocsátott adatszótár és adatgyűjtő űrlapok felhasználásával készült nyers adatokként kell benyújtaniuk. A szótárt és az űrlapot a Bizottság állítja össze:

- a vágóhidak hivatkozási száma,

- a vágóhidak kapacitása,

- a mintavétel napja és időpontja,

- a minták referenciája (pl. szám),

- a mintavételek típusai: nyirokcsomók, hasított testek,

- a laboratóriumba szállítás dátuma.

A tagállamoknak az alábbi információkat kell összegyűjteni a laboratóriumba küldött mintákról:

- a laboratórium azonosítója (amennyiben több laboratóriumot is bevontak),

- a minták szállítási módja,

- a laboratórium általi kézhezvétel napja,

- nyirokcsomók vizsgálata esetén a mintapéldányok súlya,

- az egyes vizsgált minták eredménye: negatív vagy Salmonella spp. szalmonella szerovar, vagy nem tipizálható szerotípusok eredménye,

- az antibiotikum-rezisztencia vizsgálatának és/vagy fágtipizálásnak alávetett törzsek esetében: eredmények.

(1) Egy végtelen állományra alapozva (> 100 000 évente), 50 %-os becsült fertőzöttség, 95 %-os megbízhatósági szint és 2, 3, 4 és 5 %-os pontosság.

(2) Ennek a számnak el kell érnie legalább az adott tagállamban levágott hízósertések 80 %-át.

(3) Vagyis az adott hónap 19. napján az 5. hasított testet veszik fel a mintába.

(4) Mintavétel típusa: L = nyirokcsomók, S = tampon, M = nyers hús leve.

(5) n.a. = nem alkalmazható (a fágtipizálásra csak a Salmonella typhimurium és a Salmonella enteritidis izolálása után kerül sor).

II. MELLÉKLET

A tagállamoknak nyújtható maximális közösségi pénzügyi hozzájárulás

III. MELLÉKLET