31998R2799[1]

A Tanács 2799/98/EK rendelete (1998. december 15.) az euró bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról

A Tanács 2799/98/EK rendelete

(1998. december 15.)

az euró bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 42. és 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

tekintettel a Monetáris Bizottság véleményére [4],

(1) mivel az euró bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet [5] előírja, hogy 1999. január 1-jétől a gazdasági és monetáris unióban részt vevő tagállamok pénzneme az euró; mivel

- a közös agrárpolitika céljából alkalmazandó elszámolási egységről és átváltási árfolyamokról szóló, 1992. december 28-i 3813/92/EGK tanácsi rendelet [6],

- a bizonyos nemzeti valuták mezőgazdasági átváltási árfolyamának csökkenése miatti kiegyenlítés szabályozásáról szóló, 1995. június 29-i 1527/95/EK tanácsi rendelet [7],

- a mezőgazdasági átváltási árfolyamok 1996. július 1-je előtti észlelhető csökkenése miatti kiegyenlítés szabályozásáról szóló, 1995. december 18-i 2990/95/EK tanácsi rendelet [8],

- a gazdasági jövedelmeket érintő észrevehető átértékeléssel kapcsolatos intézkedések és visszatérítések meghatározásáról szóló, 1997. április 22-i 724/97/EK tanácsi rendelet [9]

alapján meghatározott agromonetáris megállapodások lényegében az egyes devizák tényleges árfolyamataitól eltérő sajátos mezőgazdasági átváltási árfolyamok rendszerét képezik; mivel ez a rendszer az euró bevezetésével nem egyeztethető össze; mivel ki kell alakítani az új helyzethez igazított agromonetáris megállapodásokat, és hatályon kívül kell helyezni a korábbi agromonetáris megállapodások létrehozásáról szóló rendeleteket;

(2) mivel a jelenlegi pénzügyi helyzetben, ahol a devizaárfolyamok és mezőgazdasági átváltási árfolyamok között mérsékelt különbségek állnak fenn, lehetőség van a tényleges pénzügyi helyzethez közelebb álló, egyszerűbb agromonetáris rendszer felállítására; mivel ennek következményeként a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokban az euróban rögzített áraknak és összegeknek a részt nem vevő tagállamok nemzeti pénznemére történő átváltása az euró és az említett nemzeti pénznemek közötti árfolyamon is elvégezhető; mivel ennek a rendelkezésnek a további előnye, hogy lényegesen leegyszerűsíti a közös agrárpolitika irányítását;

(3) mivel az euró és a nemzeti pénznem közötti átváltási árfolyam valamely adott művelet ideje alatt is változhat; mivel meg kell határozni az érintett összegekre alkalmazandó árfolyamot; mivel általában tekintettel kell lenni arra a tényre, amelynek révén az adott művelet gazdasági célja megvalósul; mivel az alkalmazott átváltási árfolyamnak a szóban forgó tény bekövetkeztének napján jegyzett árfolyamnak kell lennie; mivel szükség lehet e meghatározó ügyleti tény megállapítására, illetve arra, hogy azt mégse alkalmazzák, bizonyos kritériumok, különösen az árfolyammozgások gyorsaságának figyelembevételével;

(4) mivel az árakra és a közvetlen támogatás kivételével az egyéb összegekre lehetséges hatással bíró jelentős pénznem-felértékelések esetén a mezőgazdaságból származó jövedelmek bizonyos feltételek mellett csökkenhetnek; mivel mindez csökkenő mértékű, átmeneti anyagi támogatás előírását teheti indokolttá az újraértékelések hatásainak ellensúlyozása, valamint annak érdekében, hogy a gazdaság általános szabályaival összeegyeztethető módon lépést lehessen tartani a mezőgazdasági árak alakulásával;

(5) mivel a jelentős pénznem-felértékelések egyes, nemzeti pénznemben folyósított közvetlen támogatásokra gyakorolt hatásainak ellensúlyozásához a konkrét támogatások jellegéhez igazított egyedi szabályokra van szükség;

(6) mivel a kompenzációs támogatás finanszírozására vonatkozó finanszírozási megállapodásoknak meg kell határozniuk az Európai Unió és a tagállamok pénzügyi hozzájárulását;

(7) mivel hosszabb távon a gazdaság egyéb ágazataihoz hasonlóan a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell a tényleges pénzügyi helyzethez; mivel ennek megfelelően szükség van a kompenzációs megállapodásokra vonatkozó határidő megállapítására; mivel a határidő meghatározása része a költségvetési fegyelemnek;

(8) mivel ésszerű indokok szólnak amellett, hogy különleges szabályokat határozzanak meg az Európai Unión belül vagy a világpiacon kialakuló olyan rendkívüli helyzetek kezelésére, amelyek az egységes agrárpolitika keretében kialakított megállapodások hatékony működésének biztosítása érdekében azonnali cselekvést igényelnek;

(9) mivel a gazdasági és monetáris unióban részt nem vevő tagállamok számára is lehetővé kell tenni, hogy a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokból eredő kiadásaikat ne nemzeti pénznemben, hanem euróban fedezzék; mivel intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy ez a lehetőség ne járhasson indokolatlan előnnyel sem a kifizetést teljesítő fél, sem annak kedvezményezettje számára;

(10) mivel az új agromonetáris megállapodások bevezetésének elősegítése érdekében átmeneti intézkedések bevezetésének lehetőségéről kell rendelkezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

a) "közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusok":

- közvetlenül vagy közvetve a Szerződés 43. cikkén alapuló jogi aktusok, a Közös Vámtarifa, valamint a mezőgazdasági és ipari termékekre egyaránt alkalmazandó vámjogszabályok egyéb jogi aktusainak kivételével,

- mezőgazdasági termékekből feldolgozott és egyedi kereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozó árucikkekre alkalmazandó jogi aktusok;

b) "résztvevő tagállamok": azok a tagállamok, amelyek a Szerződéssel összhangban a közös valutát bevezették;

c) "részt nem vevő tagállamok": azok a tagállamok, amelyek a közös valutát nem vezették be;

d) "nemzeti pénznemek": a részt nem vevő tagállamok és harmadik országok nemzeti pénznemei;

e) "átváltási árfolyam": az euró és a nemzeti pénznem közötti devizapiaci árfolyam;

f) "észlelhető újraértékelés": olyan helyzet, amikor az átlagos éves átváltási árfolyam nem éri el a megelőző három év során alkalmazott és a legalacsonyabb átlagos éves átváltási árfolyamként meghatározott küszöbértéket és az 1999. január 1-jei átváltási árfolyamot;

g) "újraértékelés észlelhető része": az a százalékos arány, amellyel az éves átlag elmarad az f) pontban említett küszöbértéktől.

2. cikk

(1) A közös agrárpolitika jogi aktusaiban rögzített árakat és összegeket euróban fejezik ki.

(2) A résztvevő tagállamokban ezeket az árakat és összegeket euróban fizetik ki, illetve szedik be. A többi tagállamban ezeket az árakat és összegeket átváltási árfolyam felhasználásával átváltják a tagállamok nemzeti pénznemére, és a 8. cikk sérelme nélkül nemzeti pénznemben fizetik ki, illetve szedik be.

(3) Mindazonáltal a közös agrárpolitikára vonatkozó valamely jogi aktusban euróban rögzített és a tagállamok által nemzeti pénznemben alkalmazandó, behozatallal kapcsolatos összegek, illetve kiviteli adók esetén az átváltási árfolyam kivételesen megegyezik a 2913/92/EGK rendelet [10] 18. cikkének (1) bekezdése értelmében alkalmazandó árfolyammal.

3. cikk

(1) Az átváltási árfolyamot meghatározó ügyleti tény:

- a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben beszedett vagy kifizetett összegek esetében a behozatali vagy kiviteli vámeljárás befejezése,

- az összes többi esetben az a tény, amely által a művelet gazdasági célja megvalósul.

(2) Azokban az esetekben, ahol az (1) bekezdésben említett tény pontosításra szorul, illetve azt a piacszervezésre vagy a szóban forgó összegre jellemző sajátos okból kifolyólag nem lehet figyelembe venni, a 9. cikkben leírt eljárásnak megfelelően, az egyedi meghatározó ügyleti tényt az alábbi kritériumok figyelembevételével kell meghatározni:

a) az átváltási árfolyam kiigazításainak mihamarabbi tényleges alkalmazhatósága;

b) a különböző piacszervezések keretében végzett hasonló tevékenységeket meghatározó ügyleti tények hasonlósága;

c) az egységes piacszervezéssel kapcsolatos árakra és összegekre vonatkozó meghatározó ügyleti tények következetessége;

d) a megfelelő átváltási árfolyamok alkalmazására vonatkozó ellenőrzések megvalósíthatósága és hatékonysága.

4. cikk

(1) Az 5. cikkben felsoroltakat kivéve az árak és összegek tekintetében a tagállam észlelhető újraértékelés esetében a mezőgazdasági termelők részére kompenzációs támogatást nyújthat. A kifizetéseket az észlelhető újraértékelés hónapját követő március hótól kezdődően három egymást követő, egyenként tizenkét havi részletben kell teljesíteni.

Ezeket a kompenzációs kifizetéseket kizárólag valamely meghatározott megelőző időszak termeléséhez kapcsolódó támogatás formájában lehet teljesíteni. A kompenzációs kifizetések nem részesíthetik előnyben a termelés semmiféle konkrét fajtáját, illetve nem függhetnek a meghatározott időszakot követően végzett termelő tevékenységtől.

(2) A kompenzációs támogatás első részletének maximális összegét az érintett tagállam egészére a 9. cikkben meghatározott eljárással összhangban határozzák meg úgy, hogy az újraértékelés észlelhető részét megszorozzák a melléklet 1-3. pontja szerinti egyösszegű jövedelemvesztéssel.

(3) Az első részlet maximális összegét adott esetben a tárgyév folyamán az észlelhető újraértékelés időpontjáig megfigyelt piaci helyzet figyelembevételével csökkentik, illetve törlik.

(4) A (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott összeg 2,6 %-os észlelhető újraértékelést meg nem haladó része tekintetében semmilyen támogatást nem nyújtanak.

(5) A második és harmadik részlet keretében kifizetett valamennyi összeget az előző részlet szintjének megfelelően legalább az első részlet keretében kifizetett összeg egyharmadával csökkentik.

A második és harmadik részlet keretében kifizetett összegeket a vonatkozó részlet első hónapját megelőző hónap kezdetéig nyilvántartott árfolyammozgások a jövedelmekre gyakorolt hatásának függvényében, valamint az ugyanezen időszak során megfigyelt piaci helyzet figyelembevételével csökkentik, illetve törlik.

(6) A piaci helyzetet a (3) bekezdéssel és az (5) bekezdés második albekezdésével összhangban az alábbi kritériumoknak megfelelően veszik figyelembe:

Egy vagy több részlet összege egy vagy több ágazatban csökkenthető abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy:

a) abban az évben, amelynek során észlelhető újraértékelés következett be, illetve az előző részlet kezdete és a szóban forgó részlet első hónapját megelőző hónap kezdete közötti időszak során az átlagos piaci ár az érintett tagállamban megegyezett azoknak a tagállamoknak az átlagos piaci áraival, amely tagállamok pénznemeit érintően ugyanezen időszak során nem következett be észlelhető újraértékelés, illetve meghaladta azokat. A piaci árakat a piaci árakra vonatkozó 100 értékű bázisindex alapján hasonlítják össze nemzeti pénznemben vagy euróban;

vagy

b) az érintett ágazatban a meghatározó ügyleti tény dátumai és az észlelhető újraértékelés dátuma között olyan összefüggés áll fenn, hogy ennek alapján nem indokolt arra következtetni, hogy az újraértékelés a vizsgált időszak során éreztette a hatását.

Azokban az esetekben, ahol a b) pontban foglaltakat alkalmazzák, a 4. cikk (5) bekezdésében említett legalább egyharmados csökkenést annak az első részletnek az összege alapján határozzák meg, amelyet abban az esetben folyósítottak volna, ha a b) pontot nem alkalmazzák.

Ezek a kritériumok az új fejleményeknek megfelelően a 9. cikkben megállapított eljárással összhangban módosíthatók.

5. cikk

(1) Azokban az esetekben, ahol a meghatározó ügyleti tény napján

- az egy hektár, illetve egy élőállat után számított átalányösszegű támogatás esetén,

vagy

- az egy juh vagy egy kecske után számított kompenzációs támogatás esetén,

vagy

- a strukturális vagy környezetvédelmi jellegű támogatás esetén

alkalmazandó árfolyam alacsonyabb a korábban alkalmazott árfolyamnál, az érintett tagállam a meghatározó ügyleti tény napjától kezdődően három egymást követő, egyenként tizenkét havi részletben kompenzációs kifizetéseket teljesíthet a mezőgazdasági termelők részére.

A kompenzációs támogatást az első albekezdésben említett támogatásokon és összegeken felül kell folyósítani.

(2) A kompenzációs támogatás első részletének maximális összegét az érintett tagállam egészére a 9. cikkben meghatározott eljárásnál leírtak szerint, a melléklet 4. pontjának megfelelően határozzák meg. Mindazonáltal a tagállamok eltekinthetnek a kompenzációs támogatás folyósításától abban az esetben, ha ez az összeg 0,5 %-nál kisebb mértékű csökkenésnek felel meg.

(3) A második és harmadik részlet keretében kifizetett valamennyi összeget az előző részlet szintjének megfelelően legalább az első részlet keretében kifizetett összeg egyharmadával csökkentik.

(4) A (3) bekezdésben említett összegeket szükség esetén, a második és harmadik részlet első napján nyilvántartott árfolyammozgások jövedelmekre gyakorolt hatásának függvényében csökkentik, illetve törlik.

(5) Ezt a cikket nem kell alkalmazni azokra az összegekre, amelyekre az új árfolyam alkalmazását közvetlenül megelőző huszonnégy hónap során az új árfolyamnál alacsonyabb árfolyamot alkalmaztak.

6. cikk

(1) A Közösség finanszírozási hozzájárulása a következő:

- a 4. cikkben említett kompenzációs támogatásként ténylegesen kifizetett összegek 50 %-a,

- az 5. cikkben említett kompenzációs támogatásként folyósítható összegek 50 %-a. Mindazonáltal a tagállamok kivonhatják magukat a támogatás finanszírozásában való nemzeti részvétel alól.

(2) A közös agrárpolitika finanszírozásának alkalmazásában ezt a hozzájárulást a mezőgazdasági piacok stabilizálását szolgáló intervenció részének kell tekinteni.

7. cikk

(1) Abban az esetben, ha a nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusok alkalmazását, a Bizottság dönt azokról a megfelelő biztonsági intézkedésekről, amelyek szükség esetén eltérhetnek a közös agrárpolitikával kapcsolatos meglévő jogi aktusoktól.

A Tanácsot és a tagállamokat haladéktalanul értesítik az első albekezdésben említett intézkedésekről.

Az egyes tagállamok a biztonsági intézkedésekről szóló értesítésük napját követő három munkanapon keresztül fordulhatnak a Tanácshoz, és kérhetik a Bizottság határozatának felülvizsgálatát.

A Tanács a szóban forgó intézkedések kihirdetését követő egy hónapon keresztül minősített többséggel új, a Bizottság határozatától eltérő határozatot hozhat.

(2) Abban az esetben, ha valamely nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusok alkalmazását, a Bizottság az ezekben a jogi aktusokban a számára biztosított hatáskörével élve a konkrét esetekben eltérhet ettől a rendelettől, különösen az alábbi esetekben:

- ha valamely ország a megszokottól eltérő átváltási módszereket, például több eltérő átváltási árfolyamot alkalmaz, vagy bartermegállapodásokat működtet,

- ha valamely országok pénznemeit a hivatalos devizapiacokon nem jegyzik, vagy ha az ilyen pénznemek árfolyammozgásainak torzító hatásuk lehet a kereskedelemre.

8. cikk

(1) Abban az esetben, ha valamely részt nem vevő tagállam olyan döntést hoz, amelynek értelmében a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokból eredő kiadásokat nem saját nemzeti pénznemében, hanem euróban fizeti ki, a tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az euró használata ne jelentsen rendszeres előnyt a nemzeti pénznem használatához képest.

(2) A tagállam értesíti a Bizottságot a tervezett intézkedésekről azok hatálybalépését megelőzően. Az intézkedések nem léptethetők érvénybe mindaddig, amíg a Bizottság azokat el nem fogadta.

9. cikk

Ennek a rendeletnek a részletes alkalmazási szabályait az alábbi eljárásoknak megfelelően hozzák meg:

a) a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 1766/92/EGK tanácsi rendelet [11] 23. cikke;

vagy

b) a mezőgazdasági, illetve halászati termékek piacának közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek vonatkozó cikkei;

vagy

c) valamely hasonló eljárás bevezetéséről szóló egyéb közösségi rendelkezések vonatkozó cikkei.

10. cikk

(1) Abban az esetben, ha ennek a rendeletnek a kezdeti alkalmazását elősegítendő, átmeneti intézkedésekre van szükség, a Bizottság a 9. cikkben megállapított eljárással összhangban hozza meg ezeket az intézkedéseket, és ezek az intézkedések kizárólag az új megállapodások bevezetésének megkönnyítéséhez feltétlenül szükséges ideig maradnak hatályban.

(2) A 3813/92/EGK, az 1527/95/EK, a 2990/95/EK és a 724/97/EK rendelet hatályát veszti.

(3) A közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokban a mezőgazdasági átváltási árfolyamokra való hivatkozásokat 1999. január 1-jétől a nemzeti pénzegységek tekintetében a Tanács által a Szerződés 109l. cikkének (4) bekezdésével összhangban visszavonhatatlanul rögzített átváltási árfolyamra, a nemzeti pénznemek tekintetében pedig e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében, illetve adott esetben 2. cikkének (3) bekezdésében említett árfolyamra való hivatkozásként kell értelmezni.

A közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokban az ecu reprezentatív piaci árfolyamára való hivatkozásokat 1999. január 1-jétől az euró átváltási árfolyamára vonatkozó hivatkozásokként kell értelmezni.

A 3813/92/EGK és 724/97/EK rendeletben előírt kompenzációs támogatásra való hivatkozásokat ennek a rendeletnek a 4., 5. és 6. cikkére való hivatkozásokként kell értelmezni.

A 3813/92/EGK rendelet 6. cikkében előírt meghatározó ügyleti tényekre hivatkozásokat ennek a rendeletnek a 3. cikkére való hivatkozásokként kell értelmezni.

11. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendeletet 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 4., 5. és 6. cikket kizárólag a 2002. január 1. előtt bekövetkezett észlelhető újraértékelésekre kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1998. december 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

W. Molterer

[1] HL C 224., 1998.7.17., 15. o.

[2] HL C 328., 1998.10.26.

[3] 1998. szeptember 9-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] 1998. szeptember 30-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[5] HL L 139., 1998.5.11., 1. o.

[6] HL L 387., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb a 150/95/EK rendelettel (HL L 22., 1995.1.31., 1. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 148., 1995.6.30., 1. o.

[8] HL L 312., 1995.12.23., 7. o. A legutóbb az 1451/96/EK rendelettel (HL L 187., 1996.7.26., 1. o.) módosított rendelet.

[9] HL L 108., 1997.4.25., 9. o. A legutóbb a 942/98/EK rendelettel (HL L 132., 1998.5.6., 1. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 82/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított rendelet (HL L 17., 1997. 1.21., 1. o.).

[11] HL L 181., 1992.7.1., 21. o. A legutóbb a 923/96/EK bizottsági rendelettel (HL L 126., 1996.5.24., 37. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. A rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett egyösszegű jövedelemvesztés az alábbiakkal egyenlő:

a) az alábbiak 1 %-ának összege:

- a végleges mezőgazdasági termelés gabonafélékből, beleértve a rizst, cukorrépából, tejből és tejtermékekből, valamint marha- és borjúhúsból, továbbá

- az első francia bekezdésben nem említett termékek vonatkozásában a közösségi szabályozásnak megfelelően a termelő számára kötelező minimális árat előíró szerződés alapján szállított termékek mennyiségeinek értéke, továbbá

- a mezőgazdasági termelők részére kifizetett támogatások és jövedelemtámogatások, a rendelet 5. cikkében említett kivételtől eltekintve;

b) az alábbiak levonását követően:

- állati takarmány formájában megvalósuló termelőfelhasználás értékének 0,5 %-a, továbbá

- a csökkenésnek az adóra gyakorolt hatása az a. ponttal és az előző francia bekezdéssel kapcsolatos műveletekből származó piaci árakon hozzáadott bruttó értéken,

- az alábbi tételekre vonatkozó becsült EMOGA kiadások 1 %-ának megfelelő levonás:

- a hektáronkénti átalánytámogatás teljes összege,

- a strukturális vagy környezetvédelmi támogatás összegének fele, valamint

- a birka- és kecskehús után fizetett támogatás 130 %-a.

2. Az 1.a. pont második és harmadik francia bekezdésében említett összegek nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha az összegük nem éri el a tagállam végleges mezőgazdasági termelésének 0,01 %-át az adott ágazatban.

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a termelő ágazatok megfelelnek az Eurostat mezőgazdaságra vonatkozó gazdasági jelentéseiben meghatározott alábbi statisztikai csoportoknak, illetve összesített csoportoknak:

1. Gabonafélék és rizs

2. Cukorrépa

3. Tej és tejtermékek

4. Marha- és borjúhús

5. Olajos magvak és olívaolaj

6. Friss gyümölcs és zöldség

7. Burgonyafélék

8. Bor és must

9. Virágok és faiskolai növények

10. Sertéshús

11. Birka- és kecskehús

12. Tojás és baromfi

13. Egyéb.

3. Az egyösszegű jövedelemvesztést az alábbiakra vonatkozó információk alapján kell meghatározni:

a) az Eurostat az észlelhető újraértékelés napját megelőző teljes naptári évről rendelkezésre álló, a mezőgazdaságra vonatkozó gazdasági jelentései az 1.a. pont első francia bekezdése és az 1.b. pont első és második francia bekezdése tekintetében;

b) az alábbiakra vonatkozó költségvetési eredmények, illetve ezek hiányában a költségvetések, a költségvetés-tervezetek vagy az előzetes költségvetés-tervezetek:

- az 1.a. pont második és harmadik francia bekezdése tekintetében az a. pontban említett évre vonatkozó jövedelem,

- az 1.b. pont harmadik francia bekezdése tekintetében a gabonafélék azon gazdasági évében kezdődő költségvetési év, amelynek során az észlelhető újraértékelés bekövetkezett.

Határesetekben a 2. pont alkalmazásánál a fenti a. pontban említett információk mérlegelése során az előző két év vonatkozó adatait is figyelembe kell venni.

4. A rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett támogatást e melléklet 3. pontja b) alpontjának első francia bekezdésében említett adatok függvényében számítják ki.

--------------------------------------------------