Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

31998R2799[1]

A Tanács 2799/98/EK rendelete (1998. december 15.) az euró bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról

A Tanács 2799/98/EK rendelete

(1998. december 15.)

az euró bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 42. és 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

tekintettel a Monetáris Bizottság véleményére [4],

(1) mivel az euró bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet [5] előírja, hogy 1999. január 1-jétől a gazdasági és monetáris unióban részt vevő tagállamok pénzneme az euró; mivel

- a közös agrárpolitika céljából alkalmazandó elszámolási egységről és átváltási árfolyamokról szóló, 1992. december 28-i 3813/92/EGK tanácsi rendelet [6],

- a bizonyos nemzeti valuták mezőgazdasági átváltási árfolyamának csökkenése miatti kiegyenlítés szabályozásáról szóló, 1995. június 29-i 1527/95/EK tanácsi rendelet [7],

- a mezőgazdasági átváltási árfolyamok 1996. július 1-je előtti észlelhető csökkenése miatti kiegyenlítés szabályozásáról szóló, 1995. december 18-i 2990/95/EK tanácsi rendelet [8],

- a gazdasági jövedelmeket érintő észrevehető átértékeléssel kapcsolatos intézkedések és visszatérítések meghatározásáról szóló, 1997. április 22-i 724/97/EK tanácsi rendelet [9]

alapján meghatározott agromonetáris megállapodások lényegében az egyes devizák tényleges árfolyamataitól eltérő sajátos mezőgazdasági átváltási árfolyamok rendszerét képezik; mivel ez a rendszer az euró bevezetésével nem egyeztethető össze; mivel ki kell alakítani az új helyzethez igazított agromonetáris megállapodásokat, és hatályon kívül kell helyezni a korábbi agromonetáris megállapodások létrehozásáról szóló rendeleteket;

(2) mivel a jelenlegi pénzügyi helyzetben, ahol a devizaárfolyamok és mezőgazdasági átváltási árfolyamok között mérsékelt különbségek állnak fenn, lehetőség van a tényleges pénzügyi helyzethez közelebb álló, egyszerűbb agromonetáris rendszer felállítására; mivel ennek következményeként a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokban az euróban rögzített áraknak és összegeknek a részt nem vevő tagállamok nemzeti pénznemére történő átváltása az euró és az említett nemzeti pénznemek közötti árfolyamon is elvégezhető; mivel ennek a rendelkezésnek a további előnye, hogy lényegesen leegyszerűsíti a közös agrárpolitika irányítását;

(3) mivel az euró és a nemzeti pénznem közötti átváltási árfolyam valamely adott művelet ideje alatt is változhat; mivel meg kell határozni az érintett összegekre alkalmazandó árfolyamot; mivel általában tekintettel kell lenni arra a tényre, amelynek révén az adott művelet gazdasági célja megvalósul; mivel az alkalmazott átváltási árfolyamnak a szóban forgó tény bekövetkeztének napján jegyzett árfolyamnak kell lennie; mivel szükség lehet e meghatározó ügyleti tény megállapítására, illetve arra, hogy azt mégse alkalmazzák, bizonyos kritériumok, különösen az árfolyammozgások gyorsaságának figyelembevételével;

(4) mivel az árakra és a közvetlen támogatás kivételével az egyéb összegekre lehetséges hatással bíró jelentős pénznem-felértékelések esetén a mezőgazdaságból származó jövedelmek bizonyos feltételek mellett csökkenhetnek; mivel mindez csökkenő mértékű, átmeneti anyagi támogatás előírását teheti indokolttá az újraértékelések hatásainak ellensúlyozása, valamint annak érdekében, hogy a gazdaság általános szabályaival összeegyeztethető módon lépést lehessen tartani a mezőgazdasági árak alakulásával;

(5) mivel a jelentős pénznem-felértékelések egyes, nemzeti pénznemben folyósított közvetlen támogatásokra gyakorolt hatásainak ellensúlyozásához a konkrét támogatások jellegéhez igazított egyedi szabályokra van szükség;

(6) mivel a kompenzációs támogatás finanszírozására vonatkozó finanszírozási megállapodásoknak meg kell határozniuk az Európai Unió és a tagállamok pénzügyi hozzájárulását;

(7) mivel hosszabb távon a gazdaság egyéb ágazataihoz hasonlóan a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell a tényleges pénzügyi helyzethez; mivel ennek megfelelően szükség van a kompenzációs megállapodásokra vonatkozó határidő megállapítására; mivel a határidő meghatározása része a költségvetési fegyelemnek;

(8) mivel ésszerű indokok szólnak amellett, hogy különleges szabályokat határozzanak meg az Európai Unión belül vagy a világpiacon kialakuló olyan rendkívüli helyzetek kezelésére, amelyek az egységes agrárpolitika keretében kialakított megállapodások hatékony működésének biztosítása érdekében azonnali cselekvést igényelnek;

(9) mivel a gazdasági és monetáris unióban részt nem vevő tagállamok számára is lehetővé kell tenni, hogy a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokból eredő kiadásaikat ne nemzeti pénznemben, hanem euróban fedezzék; mivel intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy ez a lehetőség ne járhasson indokolatlan előnnyel sem a kifizetést teljesítő fél, sem annak kedvezményezettje számára;

(10) mivel az új agromonetáris megállapodások bevezetésének elősegítése érdekében átmeneti intézkedések bevezetésének lehetőségéről kell rendelkezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

a) "közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusok":

- közvetlenül vagy közvetve a Szerződés 43. cikkén alapuló jogi aktusok, a Közös Vámtarifa, valamint a mezőgazdasági és ipari termékekre egyaránt alkalmazandó vámjogszabályok egyéb jogi aktusainak kivételével,

- mezőgazdasági termékekből feldolgozott és egyedi kereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozó árucikkekre alkalmazandó jogi aktusok;

b) "résztvevő tagállamok": azok a tagállamok, amelyek a Szerződéssel összhangban a közös valutát bevezették;

c) "részt nem vevő tagállamok": azok a tagállamok, amelyek a közös valutát nem vezették be;

d) "nemzeti pénznemek": a részt nem vevő tagállamok és harmadik országok nemzeti pénznemei;

e) "átváltási árfolyam": az euró és a nemzeti pénznem közötti devizapiaci árfolyam;

f) "észlelhető újraértékelés": olyan helyzet, amikor az átlagos éves átváltási árfolyam nem éri el a megelőző három év során alkalmazott és a legalacsonyabb átlagos éves átváltási árfolyamként meghatározott küszöbértéket és az 1999. január 1-jei átváltási árfolyamot;

g) "újraértékelés észlelhető része": az a százalékos arány, amellyel az éves átlag elmarad az f) pontban említett küszöbértéktől.

2. cikk

(1) A közös agrárpolitika jogi aktusaiban rögzített árakat és összegeket euróban fejezik ki.

(2) A résztvevő tagállamokban ezeket az árakat és összegeket euróban fizetik ki, illetve szedik be. A többi tagállamban ezeket az árakat és összegeket átváltási árfolyam felhasználásával átváltják a tagállamok nemzeti pénznemére, és a 8. cikk sérelme nélkül nemzeti pénznemben fizetik ki, illetve szedik be.

(3) Mindazonáltal a közös agrárpolitikára vonatkozó valamely jogi aktusban euróban rögzített és a tagállamok által nemzeti pénznemben alkalmazandó, behozatallal kapcsolatos összegek, illetve kiviteli adók esetén az átváltási árfolyam kivételesen megegyezik a 2913/92/EGK rendelet [10] 18. cikkének (1) bekezdése értelmében alkalmazandó árfolyammal.

3. cikk

(1) Az átváltási árfolyamot meghatározó ügyleti tény:

- a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben beszedett vagy kifizetett összegek esetében a behozatali vagy kiviteli vámeljárás befejezése,

- az összes többi esetben az a tény, amely által a művelet gazdasági célja megvalósul.

(2) Azokban az esetekben, ahol az (1) bekezdésben említett tény pontosításra szorul, illetve azt a piacszervezésre vagy a szóban forgó összegre jellemző sajátos okból kifolyólag nem lehet figyelembe venni, a 9. cikkben leírt eljárásnak megfelelően, az egyedi meghatározó ügyleti tényt az alábbi kritériumok figyelembevételével kell meghatározni:

a) az átváltási árfolyam kiigazításainak mihamarabbi tényleges alkalmazhatósága;

b) a különböző piacszervezések keretében végzett hasonló tevékenységeket meghatározó ügyleti tények hasonlósága;

c) az egységes piacszervezéssel kapcsolatos árakra és összegekre vonatkozó meghatározó ügyleti tények következetessége;

d) a megfelelő átváltási árfolyamok alkalmazására vonatkozó ellenőrzések megvalósíthatósága és hatékonysága.

4. cikk

(1) Az 5. cikkben felsoroltakat kivéve az árak és összegek tekintetében a tagállam észlelhető újraértékelés esetében a mezőgazdasági termelők részére kompenzációs támogatást nyújthat. A kifizetéseket az észlelhető újraértékelés hónapját követő március hótól kezdődően három egymást követő, egyenként tizenkét havi részletben kell teljesíteni.

Ezeket a kompenzációs kifizetéseket kizárólag valamely meghatározott megelőző időszak termeléséhez kapcsolódó támogatás formájában lehet teljesíteni. A kompenzációs kifizetések nem részesíthetik előnyben a termelés semmiféle konkrét fajtáját, illetve nem függhetnek a meghatározott időszakot követően végzett termelő tevékenységtől.

(2) A kompenzációs támogatás első részletének maximális összegét az érintett tagállam egészére a 9. cikkben meghatározott eljárással összhangban határozzák meg úgy, hogy az újraértékelés észlelhető részét megszorozzák a melléklet 1-3. pontja szerinti egyösszegű jövedelemvesztéssel.

(3) Az első részlet maximális összegét adott esetben a tárgyév folyamán az észlelhető újraértékelés időpontjáig megfigyelt piaci helyzet figyelembevételével csökkentik, illetve törlik.

(4) A (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott összeg 2,6 %-os észlelhető újraértékelést meg nem haladó része tekintetében semmilyen támogatást nem nyújtanak.

(5) A második és harmadik részlet keretében kifizetett valamennyi összeget az előző részlet szintjének megfelelően legalább az első részlet keretében kifizetett összeg egyharmadával csökkentik.

A második és harmadik részlet keretében kifizetett összegeket a vonatkozó részlet első hónapját megelőző hónap kezdetéig nyilvántartott árfolyammozgások a jövedelmekre gyakorolt hatásának függvényében, valamint az ugyanezen időszak során megfigyelt piaci helyzet figyelembevételével csökkentik, illetve törlik.

(6) A piaci helyzetet a (3) bekezdéssel és az (5) bekezdés második albekezdésével összhangban az alábbi kritériumoknak megfelelően veszik figyelembe:

Egy vagy több részlet összege egy vagy több ágazatban csökkenthető abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy:

a) abban az évben, amelynek során észlelhető újraértékelés következett be, illetve az előző részlet kezdete és a szóban forgó részlet első hónapját megelőző hónap kezdete közötti időszak során az átlagos piaci ár az érintett tagállamban megegyezett azoknak a tagállamoknak az átlagos piaci áraival, amely tagállamok pénznemeit érintően ugyanezen időszak során nem következett be észlelhető újraértékelés, illetve meghaladta azokat. A piaci árakat a piaci árakra vonatkozó 100 értékű bázisindex alapján hasonlítják össze nemzeti pénznemben vagy euróban;

vagy

b) az érintett ágazatban a meghatározó ügyleti tény dátumai és az észlelhető újraértékelés dátuma között olyan összefüggés áll fenn, hogy ennek alapján nem indokolt arra következtetni, hogy az újraértékelés a vizsgált időszak során éreztette a hatását.

Azokban az esetekben, ahol a b) pontban foglaltakat alkalmazzák, a 4. cikk (5) bekezdésében említett legalább egyharmados csökkenést annak az első részletnek az összege alapján határozzák meg, amelyet abban az esetben folyósítottak volna, ha a b) pontot nem alkalmazzák.

Ezek a kritériumok az új fejleményeknek megfelelően a 9. cikkben megállapított eljárással összhangban módosíthatók.

5. cikk

(1) Azokban az esetekben, ahol a meghatározó ügyleti tény napján

- az egy hektár, illetve egy élőállat után számított átalányösszegű támogatás esetén,

vagy

- az egy juh vagy egy kecske után számított kompenzációs támogatás esetén,

vagy

- a strukturális vagy környezetvédelmi jellegű támogatás esetén

alkalmazandó árfolyam alacsonyabb a korábban alkalmazott árfolyamnál, az érintett tagállam a meghatározó ügyleti tény napjától kezdődően három egymást követő, egyenként tizenkét havi részletben kompenzációs kifizetéseket teljesíthet a mezőgazdasági termelők részére.

A kompenzációs támogatást az első albekezdésben említett támogatásokon és összegeken felül kell folyósítani.

(2) A kompenzációs támogatás első részletének maximális összegét az érintett tagállam egészére a 9. cikkben meghatározott eljárásnál leírtak szerint, a melléklet 4. pontjának megfelelően határozzák meg. Mindazonáltal a tagállamok eltekinthetnek a kompenzációs támogatás folyósításától abban az esetben, ha ez az összeg 0,5 %-nál kisebb mértékű csökkenésnek felel meg.

(3) A második és harmadik részlet keretében kifizetett valamennyi összeget az előző részlet szintjének megfelelően legalább az első részlet keretében kifizetett összeg egyharmadával csökkentik.

(4) A (3) bekezdésben említett összegeket szükség esetén, a második és harmadik részlet első napján nyilvántartott árfolyammozgások jövedelmekre gyakorolt hatásának függvényében csökkentik, illetve törlik.

(5) Ezt a cikket nem kell alkalmazni azokra az összegekre, amelyekre az új árfolyam alkalmazását közvetlenül megelőző huszonnégy hónap során az új árfolyamnál alacsonyabb árfolyamot alkalmaztak.

6. cikk

(1) A Közösség finanszírozási hozzájárulása a következő:

- a 4. cikkben említett kompenzációs támogatásként ténylegesen kifizetett összegek 50 %-a,

- az 5. cikkben említett kompenzációs támogatásként folyósítható összegek 50 %-a. Mindazonáltal a tagállamok kivonhatják magukat a támogatás finanszírozásában való nemzeti részvétel alól.

(2) A közös agrárpolitika finanszírozásának alkalmazásában ezt a hozzájárulást a mezőgazdasági piacok stabilizálását szolgáló intervenció részének kell tekinteni.

7. cikk

(1) Abban az esetben, ha a nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusok alkalmazását, a Bizottság dönt azokról a megfelelő biztonsági intézkedésekről, amelyek szükség esetén eltérhetnek a közös agrárpolitikával kapcsolatos meglévő jogi aktusoktól.

A Tanácsot és a tagállamokat haladéktalanul értesítik az első albekezdésben említett intézkedésekről.

Az egyes tagállamok a biztonsági intézkedésekről szóló értesítésük napját követő három munkanapon keresztül fordulhatnak a Tanácshoz, és kérhetik a Bizottság határozatának felülvizsgálatát.

A Tanács a szóban forgó intézkedések kihirdetését követő egy hónapon keresztül minősített többséggel új, a Bizottság határozatától eltérő határozatot hozhat.

(2) Abban az esetben, ha valamely nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusok alkalmazását, a Bizottság az ezekben a jogi aktusokban a számára biztosított hatáskörével élve a konkrét esetekben eltérhet ettől a rendelettől, különösen az alábbi esetekben:

- ha valamely ország a megszokottól eltérő átváltási módszereket, például több eltérő átváltási árfolyamot alkalmaz, vagy bartermegállapodásokat működtet,

- ha valamely országok pénznemeit a hivatalos devizapiacokon nem jegyzik, vagy ha az ilyen pénznemek árfolyammozgásainak torzító hatásuk lehet a kereskedelemre.

8. cikk

(1) Abban az esetben, ha valamely részt nem vevő tagállam olyan döntést hoz, amelynek értelmében a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokból eredő kiadásokat nem saját nemzeti pénznemében, hanem euróban fizeti ki, a tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az euró használata ne jelentsen rendszeres előnyt a nemzeti pénznem használatához képest.

(2) A tagállam értesíti a Bizottságot a tervezett intézkedésekről azok hatálybalépését megelőzően. Az intézkedések nem léptethetők érvénybe mindaddig, amíg a Bizottság azokat el nem fogadta.

9. cikk

Ennek a rendeletnek a részletes alkalmazási szabályait az alábbi eljárásoknak megfelelően hozzák meg:

a) a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 1766/92/EGK tanácsi rendelet [11] 23. cikke;

vagy

b) a mezőgazdasági, illetve halászati termékek piacának közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek vonatkozó cikkei;

vagy

c) valamely hasonló eljárás bevezetéséről szóló egyéb közösségi rendelkezések vonatkozó cikkei.

10. cikk

(1) Abban az esetben, ha ennek a rendeletnek a kezdeti alkalmazását elősegítendő, átmeneti intézkedésekre van szükség, a Bizottság a 9. cikkben megállapított eljárással összhangban hozza meg ezeket az intézkedéseket, és ezek az intézkedések kizárólag az új megállapodások bevezetésének megkönnyítéséhez feltétlenül szükséges ideig maradnak hatályban.

(2) A 3813/92/EGK, az 1527/95/EK, a 2990/95/EK és a 724/97/EK rendelet hatályát veszti.

(3) A közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokban a mezőgazdasági átváltási árfolyamokra való hivatkozásokat 1999. január 1-jétől a nemzeti pénzegységek tekintetében a Tanács által a Szerződés 109l. cikkének (4) bekezdésével összhangban visszavonhatatlanul rögzített átváltási árfolyamra, a nemzeti pénznemek tekintetében pedig e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében, illetve adott esetben 2. cikkének (3) bekezdésében említett árfolyamra való hivatkozásként kell értelmezni.

A közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokban az ecu reprezentatív piaci árfolyamára való hivatkozásokat 1999. január 1-jétől az euró átváltási árfolyamára vonatkozó hivatkozásokként kell értelmezni.

A 3813/92/EGK és 724/97/EK rendeletben előírt kompenzációs támogatásra való hivatkozásokat ennek a rendeletnek a 4., 5. és 6. cikkére való hivatkozásokként kell értelmezni.

A 3813/92/EGK rendelet 6. cikkében előírt meghatározó ügyleti tényekre hivatkozásokat ennek a rendeletnek a 3. cikkére való hivatkozásokként kell értelmezni.

11. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendeletet 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 4., 5. és 6. cikket kizárólag a 2002. január 1. előtt bekövetkezett észlelhető újraértékelésekre kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1998. december 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

W. Molterer

[1] HL C 224., 1998.7.17., 15. o.

[2] HL C 328., 1998.10.26.

[3] 1998. szeptember 9-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] 1998. szeptember 30-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[5] HL L 139., 1998.5.11., 1. o.

[6] HL L 387., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb a 150/95/EK rendelettel (HL L 22., 1995.1.31., 1. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 148., 1995.6.30., 1. o.

[8] HL L 312., 1995.12.23., 7. o. A legutóbb az 1451/96/EK rendelettel (HL L 187., 1996.7.26., 1. o.) módosított rendelet.

[9] HL L 108., 1997.4.25., 9. o. A legutóbb a 942/98/EK rendelettel (HL L 132., 1998.5.6., 1. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 82/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított rendelet (HL L 17., 1997. 1.21., 1. o.).

[11] HL L 181., 1992.7.1., 21. o. A legutóbb a 923/96/EK bizottsági rendelettel (HL L 126., 1996.5.24., 37. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. A rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett egyösszegű jövedelemvesztés az alábbiakkal egyenlő:

a) az alábbiak 1 %-ának összege:

- a végleges mezőgazdasági termelés gabonafélékből, beleértve a rizst, cukorrépából, tejből és tejtermékekből, valamint marha- és borjúhúsból, továbbá

- az első francia bekezdésben nem említett termékek vonatkozásában a közösségi szabályozásnak megfelelően a termelő számára kötelező minimális árat előíró szerződés alapján szállított termékek mennyiségeinek értéke, továbbá

- a mezőgazdasági termelők részére kifizetett támogatások és jövedelemtámogatások, a rendelet 5. cikkében említett kivételtől eltekintve;

b) az alábbiak levonását követően:

- állati takarmány formájában megvalósuló termelőfelhasználás értékének 0,5 %-a, továbbá

- a csökkenésnek az adóra gyakorolt hatása az a. ponttal és az előző francia bekezdéssel kapcsolatos műveletekből származó piaci árakon hozzáadott bruttó értéken,

- az alábbi tételekre vonatkozó becsült EMOGA kiadások 1 %-ának megfelelő levonás:

- a hektáronkénti átalánytámogatás teljes összege,

- a strukturális vagy környezetvédelmi támogatás összegének fele, valamint

- a birka- és kecskehús után fizetett támogatás 130 %-a.

2. Az 1.a. pont második és harmadik francia bekezdésében említett összegek nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha az összegük nem éri el a tagállam végleges mezőgazdasági termelésének 0,01 %-át az adott ágazatban.

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a termelő ágazatok megfelelnek az Eurostat mezőgazdaságra vonatkozó gazdasági jelentéseiben meghatározott alábbi statisztikai csoportoknak, illetve összesített csoportoknak:

1. Gabonafélék és rizs

2. Cukorrépa

3. Tej és tejtermékek

4. Marha- és borjúhús

5. Olajos magvak és olívaolaj

6. Friss gyümölcs és zöldség

7. Burgonyafélék

8. Bor és must

9. Virágok és faiskolai növények

10. Sertéshús

11. Birka- és kecskehús

12. Tojás és baromfi

13. Egyéb.

3. Az egyösszegű jövedelemvesztést az alábbiakra vonatkozó információk alapján kell meghatározni:

a) az Eurostat az észlelhető újraértékelés napját megelőző teljes naptári évről rendelkezésre álló, a mezőgazdaságra vonatkozó gazdasági jelentései az 1.a. pont első francia bekezdése és az 1.b. pont első és második francia bekezdése tekintetében;

b) az alábbiakra vonatkozó költségvetési eredmények, illetve ezek hiányában a költségvetések, a költségvetés-tervezetek vagy az előzetes költségvetés-tervezetek:

- az 1.a. pont második és harmadik francia bekezdése tekintetében az a. pontban említett évre vonatkozó jövedelem,

- az 1.b. pont harmadik francia bekezdése tekintetében a gabonafélék azon gazdasági évében kezdődő költségvetési év, amelynek során az észlelhető újraértékelés bekövetkezett.

Határesetekben a 2. pont alkalmazásánál a fenti a. pontban említett információk mérlegelése során az előző két év vonatkozó adatait is figyelembe kell venni.

4. A rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett támogatást e melléklet 3. pontja b) alpontjának első francia bekezdésében említett adatok függvényében számítják ki.

--------------------------------------------------

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31998R2799 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31998R2799&locale=hu

Tartalomjegyzék