A Kúria Pfv.20930/2015/8. számú precedensképes határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 206. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 582. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]
A határozat elvi tartalma:
I. A sportegyesület munkavállalója számára a jogviszony megszűnésekor az egyesület szponzora részéről juttatott személygépkocsi közös-, illetve különvagyoni jellege a házastársak közötti elszámolás során.
II. A felsőfokú tanulmányok biztosítása érdekében harmadik személy által kifizetett tandíj ajándék jellege, illetve visszakövetelhetősége.
1952. IV. Tv. 28. § (1) b), 1959. IV. Tv. 579. §, 1959. IV. Tv. 582. § (3), 1952. III. Tv. 164. § (1), 1952. III. Tv. 206. § (1)
Kapcsolódó határozatok:
Szolnoki Törvényszék P.21254/2010/126., Szegedi Ítélőtábla P.21254/2010/129., Szegedi Ítélőtábla Pf.20586/2014/4., *Kúria Pfv.20930/2015/8.* (BH 2016.7.174)
***********
A Kúria a felperesnek az I. rendű, a II. rendű, az V. rendű, a VI. rendű, a VII. rendű, a VIII. rendű, a IX. rendű, a X. rendű, a XI. rendű, a XII. rendű, a XIII. rendű, a XIV. rendű, a XV. rendű, a XVI. rendű, a XVII. rendű, a XVIII. rendű, a XIX. rendű, a XX. rendű, a XXI. rendű és a XXII. rendű alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt a Szolnoki Törvényszéken 10.P.21.254/2010. számon indult perében a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.586/2014/4. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 144., 145. és Pf. 8. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit részben hatályon kívül helyezi.
A feljegyzett elsőfokú eljárási és viszontkereseti illetéket 1.980.600 (egymillió-kilencszáznyolcvanezer-hatszáz) forintban állapítja meg, amelyből a felperes által fizetendő illetéket 1.121.000 (egymillió-százhuszonegyezer) forintra leszállítja, az I. rendű alperes által fizetendő illetéket 859.600 (nyolcszázötvenkilencezer-hatszáz) forintra felemeli.
A felperes által fizetendő elsőfokú perköltséget 220.000 (kétszázhúszezer) forintra leszállítja.
A jogerős ítélet egyéb rendelkezéseit hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 15 napon belül 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A le nem rótt 446.100 (négyszáznegyvenhatezer-száz) forint felülvizsgálati eljárási illetékből a felperest 419.300 (négyszáztizenkilencezer-háromszáz) forint, az I. rendű alperest 26.800 (huszonhatezer-nyolcszáz) forint megfizetésére kötelezi az állam javára, külön felhívásra, az abban megjelölt módon és időben.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes és az I. rendű alperes 1991-től élettársakként, 1994. július 15. napjától házastársakként éltek együtt, kapcsolatukból két gyermek született. A házastársak hosszabb ideig külföldön éltek, az I. rendű alperes sportolóként dolgozott, a felperes alkalmi munkákat végzett és Magyarországon levelező tagozaton jogi tanulmányokat folytatott. Az I. rendű alperes 1994-ben és 1995-ben sportbaleseteket szenvedett, a külföldi biztosítótól 1997-ben és 1999-ben egyösszegű juttatásokban, illetőleg járadékban részesült. Az őt igazoló külföldi sportegyesület megszűnését követően a korábban használatába adott O. típusú személygépkocsi a tulajdonába került.
A házastársak az együttélés alatt azonos arányú közös tulajdonként több ingatlant szereztek. 1997 áprilisában megvásárolták a Sz., L. úti lakást, majd felújították. Az ingatlant 2002 márciusában értékesítették, majd megvették a Sz., S. u. alatti társasházi lakást és az egyik gépkocsitárolót. A lakás vételárának egy részét a II. rendű alperestől felvett kölcsönből fedezték, a tároló a további alperesekkel osztatlan közös tulajdonban áll. A házasfelek 2000 augusztusában T.-n vásároltak egy zártkerti ingatlant és azon beruházásokat végeztek.
Az életközösség alatt az I. rendű alperes főiskolai tanulmányokat folytatott, a teljes 573.000 forint összegű tandíjat a felperes édesanyja egyenlítette ki és vejét a vizsgákra rendszeresen felkészítette.
A házastársak életközössége 2008. december 17-én megszűnt, 2009. február 1-jén a felperes a gyermekekkel együtt a S. utcai ingatlanból elköltözött. 2009 októberében élettársi kapcsolatot létesített és beköltözött élettársa ingatlanába. A felperes elköltözése óta a lakást és a teremgarázst az I. rendű alperes tartja birtokában, fizeti a II. rendű alperestől egy H. típusú személygépkocsira felvett kölcsön részleteit, a biztosítási díjakat, és a közös költséget.
A felperes keresetében a házastársi közös vagyon megosztása keretében a fenti ingatlanokra vonatkozóan többlet tulajdoni igényt érvényesített, - többek között - annak megállapítását kérte, hogy a Só. utcai lakásingatlanon a házastársak tulajdonszerzése a felperesre kedvezőbb 5254/10000 - 4746/10000 arányú. A módosított tulajdoni hányada alapján kérte a lakásingatlan, illetve a garázs közös tulajdonának megszüntetését és az I. rendű alperestől többlethasználati díjat igényelt 2009. február 1. napjától kezdődően a közös tulajdon megszüntetéséig a S. utcai lakásingatlant és a teremgarázst illetően. Keresete ténybeli alapjaként arra hivatkozott, hogy lakás elhagyására az I. rendű alperes tettleges magatartása miatt, illetve azért kényszerült, mert alappal tartott az újabb bántalmazástól. Az I. rendű alperes védekezése szerint a felperes a lakásból kényszerítő körülmény nélkül önként, más személlyel létesített kapcsolata miatt távozott. A lakásban csak egy szobát és a kiszolgáló helyiségeket használja.
A felperes engedményezés alapján, ajándék visszakövetelése jogcímén 1.273.000 forint megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest, amelyből 573.000 forint az édesanyja által az I. rendű főiskolai tanulmányaira kifizetett tandíj és 700.000 forint a részére adott, a vizsgákra felkészítő órák díja. Állította, hogy édesanyja a házasság tartósságába vetett bizalomra tekintettel nyújtotta az ajándékot, feltevése az I. rendű alperes magatartása miatt véglegesen meghiúsult. Az I. rendű alperes álláspontja szerint az ajándék nem követelhető vissza, mivel az ajándékozó a juttatást nem kötötte feltevéshez.
Az I. rendű alperes viszontkeresettel maga is kérte az ingatlanokra többlet tulajdoni hányadának megállapítását és - többek között - 2009. február 1-től a közös tulajdon megszüntetéséig többlethasználati díjat igényelt a zártkerti ingatlan után. A S. utcai lakásingatlanban a felperes tulajdoni hányadát 8/200, saját tulajdoni illetőségét 192/200 részben határozta meg. Arra hivatkozott, hogy a különvagyonát képező Opel Vectra gépjármű 1996 nyár végi értékesítéséből befolyt eladási árából fedezték a L. úti ingatlan vételárának túlnyomó részét. A S. utcai ingatlan vételáránál pedig a korábbi lakás eladási ára részben felhasználásra került. Állította, hogy a gépkocsit sportegyesülete és a munkaszerződése 1995. évi megszűnésekor az egyesület szponzorától személyes búcsú ajándékként kapta. A felperes viszont arra hivatkozott, hogy a gépkocsi az I. rendű alperes munkaviszonyával összefüggő közös vagyoni juttatás volt.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!