BH 1989.1.8 A társadalombiztosítási járulék befizetésének szándékos elmulasztása nem adócsalást, hanem csupán társadalombiztosítási szabálysértést valósít meg [Btk. 310. §, Btké. 26. §, 17/1968. (IV. 14.) számú Korm. r. 81. § és 82. §].

A városi bíróság, illetve a megyei bíróság az I. r. és a II. r. terheltek bűnösségét társtettesként elkövetett adócsalás bűntettében állapította meg, és ezért az I. r. és a II. r. terhelteket büntetéssel sújtotta.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az I. r. terhelt a társasház építőközösségének közös képviselője, míg házastársa - a II. r. terhelt - annak a társadalombiztosítási ügyeit intézte. A terheltek a kiadások csökkentése érdekében az építkezésen dolgozó alkalmi munkások egy részét nem jelentették be, illetve alacsonyabb összegű munkabérrel jelentették be a társadalombiztosítási igazgatóságnál. Így összesen 139 000 forint társadalombiztosítási járulékot titkoltak el, továbbá 24 000 forint nyugdíjjárulékot nem fizettek be.

A jogerős határozatok ellen a terheltek javára a bűnösség téves megállapítása miatt emelt törvényességi óvás alapos.

Az adó fogalmát az adócsalás szempontjából a Btké. 26. §-a határozza meg. E szerint "a Btk. 310. §-ának alkalmazása szempontjából adó az illeték, az illeték módjára fizetendő díj is, továbbá a külön jogszabályban meghatározott, az állam javára fennálló fizetési kötelezettség, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít". E rendelkezésből egyértelműen következik, hogy adócsalást csak olyan adójellegű fizetési kötelezettségre nézve lehet elkövetni, amelyet külön jogszabály kifejezetten az adóval egy tekintet alá von. Ilyen jogszabályi rendelkezés azonban a társadalombiztosítási járulékra, illetve a nyugdíjjárulékra nézve nincs.