A Kaposvári Törvényszék K.20562/2012/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 260. §] Bíró: Kováts Judit

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Törvényszék K.20300/2008/7., Kúria Kfv.37369/2008/8., *Kaposvári Törvényszék K.20562/2012/10.*, Kúria Kfv.37019/2014/4.

***********

A Kaposvári Törvényszék

6.K.20.562/2012/10.szám

A Kaposvári Törvényszék dr.Gyöngyösi Zoltán ügyvéd (....) és házastárs hozzátartozó (1116 Budapest, Zebegény u.5.) által képviselt felperes neve ésw címe perújító felperesnek - a dr.Raskoványi Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Somogy Megyei Kormányhivatal (7400 Kaposvár, Csokonai u.3.) perújított alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében (perújítás) - mely perbe a perújított alperes nyertessége érdekében dr.Czirmes György ügyvéd (...) által képviselt Alperesi beavatkozó 1 (...) I. rendű, Alperesi beavatkozó 3 (...) II. rendű, és Alperesi beavatkozó 2 (...) III. rendű perújított alperesi beavatkozók beavatkoztak - meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a perújító felperes perújítási kérelmét elutasítja, és a Somogy Megyei Bíróság 5.K.20.300/2008/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A bíróság kötelezi a perújító felperest, hogy fizessen meg a perújított alperes részére 10.000 (tízezer) Ft, az alperesi beavatkozók részére egyetemlegesen 30.000 (harmincezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a perújító felperest, hogy fizessen meg 20.000 (húszezer) Ft eljárási illetéket külön felhívásra, az állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS:

Marcali Város Önkormányzatának Jegyzője 2007. október 31. napján kelt, 12412-6/2007. számú határozatával elutasította a perújító felperesnek a ...-i .... helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra benyújtott utcai kerítés építése iránti kérelmét. Az elsőfokú határozat indokolása szerint az érintett ingatlan a Balatonszemes Község Kertgazdasági- Mezőgazdasági (volt zártkerti) területeire vonatkozó, a 10/2002. (VI.17.) sz. rendelettel jóváhagyott és az elsőfokú határozat meghozatalakor is hatályos szabályozási terve és helyi építési szabályzata szerint az Mk(L)-sz-3-4,0-2000(3000) jelű övezetbe tartozik, amely külterületi mezőgazdasági, kertgazdasági övezet. A 10/2002. (VI.17.) sz. önkormányzati rendelet 5. § (8) bekezdése szerint az érintett övezetben kerítés nem létesíthető, élősövény csak a területen őshonos cserjéből alakítható ki (tujából, sövényfenyőből vagy más tűlevelű jellegű, örökzöld növényből nem).

Az elsőfokú határozat indokolása utal arra is, hogy a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 17. §-a, valamint ugyanezen rendelet 19. § (2) bekezdése alapján az építésügyi hatóság az engedélyt többek között akkor tagadja meg, ha a tervezett építési munka a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal ellenkezik, illetve a 17. §-ban meghatározott követelményeknek nem felel meg.

A perújító felperesek fellebbezése folytán eljáró alperesi jogelőd, a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Kaposvár 2008. január 9. napján kelt, 2-123/2008/I. számú határozatával a perújító felperes fellebbezését elutasította, és a támadott elsőfokú határozatot helybenhagyta, mivel az jogszerű.

A másodfokú határozat indokolása a következőket tartalmazza:

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM számú rendelet 9. § (1) bekezdés ak) pontja szerint utcafronti telek határán kerítés létesítése építési engedélyköteles. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 18. § (1) bekezdése alapján építési munkát végezni a hatályos építésügyi előírások és jogszabályok megtartását túl, csak a szabályozási terv és helyi építésügyi szabályzat előírásainak megfelelően szabad. Balatonszemes községre vonatkozó építésügyi előírásokat a bel- és külterület Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 13/2005. (VII.25.) számú önkormányzati rendelet (HÉSZ) tartalmazza. A rendelet 5. § (23) bekezdése a községre vonatkozó általános szabályok között a külterületi beépítésre nem szánt területen kerítés elhelyezését a következőképpen szabályozza: "a telekhatártól min. 0,5 m behúzva, saját területen csak élő sövény vagy 1,60 m-nél alacsonyabb vadvédelmi drótháló, dróthálóval átszőtt sövénykerítés létesíthető". A balatonföldvári építésügyi hatóság (a 2006. novemberében kelt levelében) a fenti jogszabályi előírásról - tévesen, mint tárgyi ingatlanra vonatkozó szabályozásról - tájékoztatta a perújító felperest. A hatóság a perújító felperes korábbi ügyében hozott másodfokú határozatban tájékoztatta a perújító felperest, hogy az eljárással érintett ingatlanára nem a fenti építésügyi előírás vonatkozik. A 13/2005. (VII.25.) számú önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése ugyanis arról rendelkezik, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki a TSZ: 1917/2000. számú Kertgazdasági-Mezőgazdasági terület szabályozási tervével érintett területekre. Ezekre a területekre ugyanis külön szabályozási terv és HÉSZ készült, melyet a 10/2002. (VI.17.) sz. önkormányzati rendelet hagyott jóvá. A kérelemmel érintett ingatlan a kertgazdasági területre érvényes szabályozási terv szerint Mk(L) jelű külterületi mezőgazdasági- kertgazdasági övezetbe tartozik, ezért rá nem a külterületre vonatkozó általános előírás, hanem ez utóbbi jogszabály előírásai vonatkoznak. A 10/2002. (VI.7.) számú önkormányzati rendelet 5. § (8) bekezdése szerint ebben az övezetben kerítés nem létesíthető, élő sövény csak a területen őshonos cserjéből alakítható ki. Mivel a helyi építésügyi szabályzat az adott övezetben nem teszi lehetővé a kerítés építését - utalással a 46/1997. (XII.29.) KTM.sz. rendelet 19. § (2) bekezdésében foglaltakra, - az építési engedély iránti kérelem elutasítása jogszerű.

A másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát keresetlevél benyújtásával kérte a perújító felperes, kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra utasítását. Indokolásul a perújító felperes keresetlevelében arra hivatkozott, hogy aggályos a 10/2002.(VI.17.) önkormányzati rendelet alkalmazása, mivel semmi bizonyíték nincs arra, hogy az létezne, arról a Balatonszemes Önkormányzata Helyi Építési Szabályzata, vagyis a 13/2005. (VII.25.) Ör. (HÉSZ) sem tesz említést. A HÉSZ 32. § (5) és (6) bekezdéséből az derül ki, hogy a TSZ 1917/2000. számú Kertgazdasági-mezőgazdasági ingatlanok a HÉSZ hatálya alá esnek, és mivel a tárgyi ingatlan is ilyen, ezért rá nem vonatkozhatnak a talán nem is létező 10/2002. (VI.17.) Ör. szabályai. A HÉSZ 5. § (23) bekezdése a perújító felperes szerint nem értelmezhető úgy, hogy a telekhatáron magán nem lehet kerítést létesíteni, mely értelmezést alátámasztja a másodfokú hatóság az alperes 2007. január 26-án kelt, 3-1638/2/2006. számú levele is. Mivel a HÉSZ 5. § (23) bekezdése nem zárja ki, hogy a telekhatáron közvetlenül a sövényen kívül bármiféle kerítést is építeni lehessen, ezért annak építése megengedett. Tehát a felperes jogi álláspontja az volt, hogy a HÉSZ alapján köteles elbírálni a felperesi kérelmet a hatóság, ugyanakkor a HÉSZ 5. § (23) bekezdése nem lehet akadálya a tervezett építkezésnek. A perújított alperes kérte a kereset elutasítását, ellenkérelmében megismételte a határozatában írottakat és ismételten a 10/2002. (VI.17.) számú önkormányzati rendelet 5. § (8) bekezdésében foglaltakra hivatkozással azt az álláspontját fejtette ki, hogy az elsőfokú határozat határozata jogszerű volt, az érintett ingatlanon kerítés abban az övezetben nem létesíthető, élő sövény csak a területen őshonos cserjéből alakítható ki, kifejtette ismét, hogy Balatonszemes Község Önkormányzata a 10/2002. (VI.17.) számú rendeletével elfogadott a kertgazdasági területbe két övezet tartozik, MK és MKL jelű, az érintett ingatlant az utóbbi övezetbe sorolja és ezért ennek a rendeletnek az előírásait kellett alkalmazni.