Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 2007.1.19 I. Nem vezethet a tag kizárásához, ha egy másik társaságban folytatott vezető tisztségviselői tevékenysége során ennek érdekeit képviseli - A tag kizárását a taggyűlésről való távolmaradása sem alapozhatja meg [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) 29. § (1) bek., 49. § (1) bek.].

II. Ha a szóban kihirdetett ítélet helyesen 8 napos, de az írásban közölt határozat tévesen 15 napos jogorvoslati határidőről ad tájékoztatást, a 8 napos határidőn túl benyújtott fellebbezést nem lehet elkésettnek tekinteni [Gt. 50. § (6) bek.; Pp. 220. § (3) bek.].

Az M. Építőipari Bt. beltagja az M. Befektetési és Építőipari Kft., míg kültagjai felperes és az E. B. GmbH. Az M. Építőipari Bt. üzletvezetője a beltag kft., melynek egyik ügyvezetője jelen per alperese, aki egyben tagja is jelen per felperesének.

A felperes 2004. április 28-ára taggyűlést hívott össze, melynek napirendjén többek között az alperessel szemben kizárási per megindítására vonatkozó határozati javaslat szerepelt. A felperes a taggyűlési meghívót 2004. április 7-én adta postára, amit az alperes 2004. április 28-án vett át. Ugyanakkor a felperes jogi képviselője 2004. április 16-án személyesen is átadta a meghívót az alperesnek. Az alperes a taggyűlésen nem jelent meg. Az ugyanaznap megtartott megismételt taggyűlésen 01/2004. számú határozat felhatalmazta az ügyvezetőt az alperes kizárására vonatkozó perindításra. Ennek indokaként került másik megjelölésre, hogy az alperes az M. Bt. legfőbb szervi ülésén a felperes kizárására szavazott, nem adott kellő tájékoztatást a bt.-ügyeivel kapcsolatban, illetve, hogy több alkalommal a felperes hitelét rontó nyilatkozatot tett harmadik személyek előtt. Az alperes nem tett eleget pénzbetét befizetési kötelezettségének, nem jelent meg a kizárásáról határozó taggyűlésen, melyen pótbefizetés elrendeléséről, esetleges tőkeemelésről kívántak dönteni, távolmaradásával a társaság céljának ellehetetlenítésére törekedett.

Felperes keresetében az alperes kizárását kezdeményezte. A perindítási határozatban megjelölt okokon kívül arra is hivatkozott, hogy 2004 áprilisában az alperes és az M. Bt. két másik tulajdonosa a felperes akkori felszámolóját megkeresték, hogy a felperesnek a bt.-ben levő vagyoni érdekeltségét megszerezhessék.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A 2004. november 8-ai tárgyaláson a felperes 7/F/1. alatt kereseti kérelmet terjesztett elő, melyben a 2004. november 2-ai taggyűlési határozat alapján is kérte az alperes kizárását. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint az eljáró bíró a felperes "kereset kiegészítését" a jegyzőkönyvhöz F/1. szám alatt csatolja. 2005. május 16-án kelt beadványában a felperes megismételte, hogy 2004. november 8-án ismételt keresetet nyújtott be.

Az elsőfokú bíróság 2005. április 21-én kelt ítéletében az alperest a felperesi társaságból kizárta, rendelkezett az elsőfokú perköltség viseléséről. Bár az ítélet kihirdetésekor az hangzott el, hogy az ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni, a leírt ítéletben 15 napos fellebbezési határidő került megjelölésre. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, az alperesnek azon magatartása, hogy a bt. legfőbb szervi ülésén a felperes társaság kizárására szavazott, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 49. §-a (1) bekezdését valósítja meg, vagyis az alperes magatartása a felperes társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztette. Az alperes semmivel sem bizonyította, hogy a felperes társaság elleni felszámolás az M. Bt. gazdasági életben betöltött szerepét negatívan befolyásolta volna. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, bár a 2004. április 28-ai taggyűlésre az alperes szabályszerűen meghívásra nem került, az alperesnek együtt kellett volna működnie a felperessel, hogy a felperes elleni felszámolási eljárás elkerülhető legyen. Az alperes szándéka az elsőfokú bíróság álláspontja szerint arra irányult, hogy a felperes kizárásra kerüljön az M. Bt.-ből. Az elsőfokú bíróság ítéletét a személyesen eljáró alperes 2005. május 12-én vette át.

A még mindig személyesen eljáró alperes fellebbezését 2005. május 23-án adta postára, majd 2005. július 17-én érkezett meg a jogi képviselő által elkészített ellenjegyzett fellebbezés az elsőfokú bírósághoz.

A másodfokú bíróság 2005. szeptember 26-án kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 150 000 Ft első- és másodfokú perköltséget. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, az alperes a fellebbezés benyújtásával nem késett el, ugyanis a jogorvoslati tájékoztatás hiánya, vagy pontatlansága miatt a kialakult bírói gyakorlat szerint a feleket joghátrány nem érheti, igazolási kérelmet előterjeszteni ilyen esetben nem szükséges. Álláspontja szerint a felperes az alperest a 2004. április 28-ai taggyűlésre szabályszerűen meghívta, figyelemmel a Gt. 153. § (2) bekezdésében, illetve 7. § (2) bekezdésében foglaltakra, egyébként is az alperes a meghívót bizonyítottan a taggyűlés előtt 10 nappal kézhez kapta. A 2004. november 8­án benyújtott, a 2004. november 2-ai taggyűléssel összefüggő beadvány a másodfokú bíróság álláspontja szerint eljárásjogi szempontból nem minősül önálló keresetlevélnek, mert azt a Pp. 93. §-a és a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 23. §-ának (1) bekezdéséből következően a bírósági irodán kellett volna benyújtani, vagy a bírósági gyűjtőszekrénybe kellett volna bedobni. Az elsőfokú bíróság pedig e kereset egyesítéséről nem határozott. A felperes 2004. november 8-ai beadványa eljárásjogi értelemben a kereset kiterjesztésének minősül [Pp. 146. § (1) bekezdés]. A Gt. 50. § (2) bekezdésében írtakra tekintettel a felperes kereset kiterjesztése nem volt elbírálható. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből az is következik, hogy a perindítási határozatban nem szereplő, de a keresetlevélben előadott ok nem vizsgálható a kizárás iránti perben. A másodfokú bíróság ezt követően kifejtette, hogy az alperes nem valósított meg olyan magatartást, mely a felperes társaságból történő kizárását jogszerűvé tenné. Hangsúlyozta, a felperes az M. Bt. 2003. július 18-ai legfőbb szervi ülésén a jogi személy beltag szervezeti képviselőjeként szavazott a felperes kizárásáról. Figyelemmel a Gt. 9. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. 219. § (2) bekezdésére a képviselő cselekményei által a képviselt személy válik jogosítottá, illetve kötelezetté. Az alperesnek, mint a bt. beltagja ügyvezetőjének a Gt. 29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kft. érdekének elsődlegességét kellett figyelembe vennie. E követelményeknek megfelelő eljárása nem minősülhet olyan magatartásnak, mely miatt kizárása jogszerű lenne. Az M. Bt.-vel kapcsolatos tájékoztatás elmulasztása sem az alperest terheli közvetlenül, hanem a bt. jogi személy beltagját. A tájékoztatás elmulasztása esetén a felperes a Gt. 27. §-a szerint járhatott volna el. A kft. tagjának joga, hogy a kft. taggyűlésén részt vegyen, ugyanakkor nem kötelezettsége, ebből kifolyólag nem lehet a tag kizárása annak következménye, hogy a tag nem vett részt olyan taggyűlésen, melyen a társaság érdekeit alapvetően érintő kérdések kerültek megtárgyalásra. Az egyéb kizárási okok, így a felperesre sérelmes kifejezések használata, illetve a pénzbetét befizetésének elmulasztása a peres eljárás során bizonyítást nem nyert, így ennek jogkövetkezményeit a felperes tartozik viselni.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!