BH 2007.1.19 I. Nem vezethet a tag kizárásához, ha egy másik társaságban folytatott vezető tisztségviselői tevékenysége során ennek érdekeit képviseli - A tag kizárását a taggyűlésről való távolmaradása sem alapozhatja meg [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) 29. § (1) bek., 49. § (1) bek.].

II. Ha a szóban kihirdetett ítélet helyesen 8 napos, de az írásban közölt határozat tévesen 15 napos jogorvoslati határidőről ad tájékoztatást, a 8 napos határidőn túl benyújtott fellebbezést nem lehet elkésettnek tekinteni [Gt. 50. § (6) bek.; Pp. 220. § (3) bek.].

Az M. Építőipari Bt. beltagja az M. Befektetési és Építőipari Kft., míg kültagjai felperes és az E. B. GmbH. Az M. Építőipari Bt. üzletvezetője a beltag kft., melynek egyik ügyvezetője jelen per alperese, aki egyben tagja is jelen per felperesének.

A felperes 2004. április 28-ára taggyűlést hívott össze, melynek napirendjén többek között az alperessel szemben kizárási per megindítására vonatkozó határozati javaslat szerepelt. A felperes a taggyűlési meghívót 2004. április 7-én adta postára, amit az alperes 2004. április 28-án vett át. Ugyanakkor a felperes jogi képviselője 2004. április 16-án személyesen is átadta a meghívót az alperesnek. Az alperes a taggyűlésen nem jelent meg. Az ugyanaznap megtartott megismételt taggyűlésen 01/2004. számú határozat felhatalmazta az ügyvezetőt az alperes kizárására vonatkozó perindításra. Ennek indokaként került másik megjelölésre, hogy az alperes az M. Bt. legfőbb szervi ülésén a felperes kizárására szavazott, nem adott kellő tájékoztatást a bt.-ügyeivel kapcsolatban, illetve, hogy több alkalommal a felperes hitelét rontó nyilatkozatot tett harmadik személyek előtt. Az alperes nem tett eleget pénzbetét befizetési kötelezettségének, nem jelent meg a kizárásáról határozó taggyűlésen, melyen pótbefizetés elrendeléséről, esetleges tőkeemelésről kívántak dönteni, távolmaradásával a társaság céljának ellehetetlenítésére törekedett.

Felperes keresetében az alperes kizárását kezdeményezte. A perindítási határozatban megjelölt okokon kívül arra is hivatkozott, hogy 2004 áprilisában az alperes és az M. Bt. két másik tulajdonosa a felperes akkori felszámolóját megkeresték, hogy a felperesnek a bt.-ben levő vagyoni érdekeltségét megszerezhessék.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A 2004. november 8-ai tárgyaláson a felperes 7/F/1. alatt kereseti kérelmet terjesztett elő, melyben a 2004. november 2-ai taggyűlési határozat alapján is kérte az alperes kizárását. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint az eljáró bíró a felperes "kereset kiegészítését" a jegyzőkönyvhöz F/1. szám alatt csatolja. 2005. május 16-án kelt beadványában a felperes megismételte, hogy 2004. november 8-án ismételt keresetet nyújtott be.

Az elsőfokú bíróság 2005. április 21-én kelt ítéletében az alperest a felperesi társaságból kizárta, rendelkezett az elsőfokú perköltség viseléséről. Bár az ítélet kihirdetésekor az hangzott el, hogy az ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni, a leírt ítéletben 15 napos fellebbezési határidő került megjelölésre. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, az alperesnek azon magatartása, hogy a bt. legfőbb szervi ülésén a felperes társaság kizárására szavazott, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 49. §-a (1) bekezdését valósítja meg, vagyis az alperes magatartása a felperes társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztette. Az alperes semmivel sem bizonyította, hogy a felperes társaság elleni felszámolás az M. Bt. gazdasági életben betöltött szerepét negatívan befolyásolta volna. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, bár a 2004. április 28-ai taggyűlésre az alperes szabályszerűen meghívásra nem került, az alperesnek együtt kellett volna működnie a felperessel, hogy a felperes elleni felszámolási eljárás elkerülhető legyen. Az alperes szándéka az elsőfokú bíróság álláspontja szerint arra irányult, hogy a felperes kizárásra kerüljön az M. Bt.-ből. Az elsőfokú bíróság ítéletét a személyesen eljáró alperes 2005. május 12-én vette át.

A még mindig személyesen eljáró alperes fellebbezését 2005. május 23-án adta postára, majd 2005. július 17-én érkezett meg a jogi képviselő által elkészített ellenjegyzett fellebbezés az elsőfokú bírósághoz.

A másodfokú bíróság 2005. szeptember 26-án kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 150 000 Ft első- és másodfokú perköltséget. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, az alperes a fellebbezés benyújtásával nem késett el, ugyanis a jogorvoslati tájékoztatás hiánya, vagy pontatlansága miatt a kialakult bírói gyakorlat szerint a feleket joghátrány nem érheti, igazolási kérelmet előterjeszteni ilyen esetben nem szükséges. Álláspontja szerint a felperes az alperest a 2004. április 28-ai taggyűlésre szabályszerűen meghívta, figyelemmel a Gt. 153. § (2) bekezdésében, illetve 7. § (2) bekezdésében foglaltakra, egyébként is az alperes a meghívót bizonyítottan a taggyűlés előtt 10 nappal kézhez kapta. A 2004. november 8­án benyújtott, a 2004. november 2-ai taggyűléssel összefüggő beadvány a másodfokú bíróság álláspontja szerint eljárásjogi szempontból nem minősül önálló keresetlevélnek, mert azt a Pp. 93. §-a és a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 23. §-ának (1) bekezdéséből következően a bírósági irodán kellett volna benyújtani, vagy a bírósági gyűjtőszekrénybe kellett volna bedobni. Az elsőfokú bíróság pedig e kereset egyesítéséről nem határozott. A felperes 2004. november 8-ai beadványa eljárásjogi értelemben a kereset kiterjesztésének minősül [Pp. 146. § (1) bekezdés]. A Gt. 50. § (2) bekezdésében írtakra tekintettel a felperes kereset kiterjesztése nem volt elbírálható. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből az is következik, hogy a perindítási határozatban nem szereplő, de a keresetlevélben előadott ok nem vizsgálható a kizárás iránti perben. A másodfokú bíróság ezt követően kifejtette, hogy az alperes nem valósított meg olyan magatartást, mely a felperes társaságból történő kizárását jogszerűvé tenné. Hangsúlyozta, a felperes az M. Bt. 2003. július 18-ai legfőbb szervi ülésén a jogi személy beltag szervezeti képviselőjeként szavazott a felperes kizárásáról. Figyelemmel a Gt. 9. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. 219. § (2) bekezdésére a képviselő cselekményei által a képviselt személy válik jogosítottá, illetve kötelezetté. Az alperesnek, mint a bt. beltagja ügyvezetőjének a Gt. 29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kft. érdekének elsődlegességét kellett figyelembe vennie. E követelményeknek megfelelő eljárása nem minősülhet olyan magatartásnak, mely miatt kizárása jogszerű lenne. Az M. Bt.-vel kapcsolatos tájékoztatás elmulasztása sem az alperest terheli közvetlenül, hanem a bt. jogi személy beltagját. A tájékoztatás elmulasztása esetén a felperes a Gt. 27. §-a szerint járhatott volna el. A kft. tagjának joga, hogy a kft. taggyűlésén részt vegyen, ugyanakkor nem kötelezettsége, ebből kifolyólag nem lehet a tag kizárása annak következménye, hogy a tag nem vett részt olyan taggyűlésen, melyen a társaság érdekeit alapvetően érintő kérdések kerültek megtárgyalásra. Az egyéb kizárási okok, így a felperesre sérelmes kifejezések használata, illetve a pénzbetét befizetésének elmulasztása a peres eljárás során bizonyítást nem nyert, így ennek jogkövetkezményeit a felperes tartozik viselni.