Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 1983.3.120 I. A gyermektartásdíj százalékos megállapítása esetén az alapösszeg helyes megállapításának jelentősége van, miután a jogosult - szükség esetén -az alapösszeg erejéig kérhet végrehajtást, és igényelheti a gyermektartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását [12/1974. (V. 14.) MT sz. r. 2. § (1) bek., 8/1974. (VI. 27.) IM sz. r. 1. § (1) bek., PK 409. sz.].

II. A házasság egyező akaratnyilvánítás alapján történő felbontására irányuló nyilatkozatot a feleknek személyesen kell a bíróság előtt megtenniük. Nem elég tehát, ha az alperes a keresetlevélre úgy nyilatkozik, hogy a házasság felbontását nem ellenzi, vagy azt maga is kéri. A felek személyes megjelenésének nemcsak a békítés megkísérlése végett van jelentősége, hanem azért is, mert az egyező akaratnyilvánítás őszinteségéről, véglegességéről és befolyásmentességéről a bíróság elsősorban a házastársak személyes nyilatkozata alapján győződhet meg [Csjt. 18. § (1) bek., 9. sz. Irányelv 4. pont].

III. A közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó egyezséget a bíróság csak abban az esetben hagyhatja jóvá, ha az végrehajtható. Végrehajthatatlan az az egyezség, amelyben a felek arra kötelezik magukat, hogy a közös tulajdonban lévő ingatlant eladják és a vételárat megfelezik [Pp. 148. § (2) bek.].

A peres felek 1960. május 28-án kötöttek házasságot, melyből 1963. február 25-én Ilona, 1971. április 18-án pedig István nevü gyermekük született. A peres felek a házassági együttélést a közös tulajdonban álló ingatlanban folytatták.

A felperes a keresetében a házasság felbontását, a gyermekeknek nála történő elhelyezését és az alperesnek gyermektartásdíj fizetésére kötelezését kérte.

Az alperes az első tárgyaláson nem jelent meg, jogi képviselője útján akként nyilatkozott, hogy a házasság felbontását nem ellenzi és a gyermekek elhelyezése, láthatása és tartása kérdésében hajlandó egyezséget kötni.

Az ezen a tárgyaláson a felperes és az alperes jogi képviselője által kötött egyezség szerint a gyermekek a felperesnél nyernek elhelyezést, az alperes pedig 1980. augusztus 1-től kezdődően keresete 20-20%-át, gyermekenként legalább havi 600 forintot köteles gyermektartásdíj címén fizetni. Az egyezség kiterjedt a gyermekek láthatásának kérdésére is. A bíróság az egyezséget jóváhagyta.

Az 1981. augusztus 25-i tárgyaláson a felperes előadta, hogy a közös lakásból az alperes tűrhetetlen magatartása miatt elköltözött, majd a peres felek ún. kiegészítő egyezséget kötöttek. Az egyezség szerint a peres felek megállapodtak abban, hogy a közös lakásukat három hónapon belül eladják, a befolyó vételárat egymás között megfelezik. Ebbe a vételárba azonban elszámolják a közös vagyonba tartozó és a felperes által elvitt ingóságok értékét. A beszámítás a közös vagyon megosztásának szabályai szerint történik. A bíróság a kiegészítő egyezséget jóváhagyta, majd ugyanilyen szám alatt hozott ítéletével a peres felek házasságát egyező akaratnyilvánításuk alapján felbontotta.

Az egyezséget jóváhagyó végzések fellebbezés hiányában, az ítélet pedig a peres feleknek a fellebbezésről való lemondása folytán első fokon jogerőre emelkedett.

Az egyezséget jóváhagyó végzések a gyermektartásdíjra vonatkozó része, a kiegészítő egyezséget jóváhagyó végzés és az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

1. A 8/1974. (VI. 27.) IM számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a gyermektartásdíj megállapítása iránti keresetlevél benyújtása után hivatalból szerzi be a kötelezett - és szükség esetén a gyermeket gondozó szülő - jövedelmi és vagyoni viszonyainak megállapítására vonatkozó adatokat.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!