8/1974. (VI. 27.) IM rendelet

a gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet végrehajtásáról

A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a gyermektartásdíj kiutalása és behajtása vonatkozásában a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

(Az R. 1-4. §-ához)

1. §

(1) A bíróság a gyermektartásdíj (a továbbiakban: tartásdíj) megállapítása iránti keresetlevél benyújtása után hivatalból szerzi be a kötelezett - és szükség esetében a gyermeket gondozó szülő - jövedelmi és vagyoni viszonyainak megállapítására vonatkozó adatokat.

(2) A tartásdíj alapjául szolgáló munkabért és egyéb juttatást (jövedelmet stb.) a mellékletben foglaltak alapján általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes kereset (jövedelem stb.) figyelembevételével kell kiszámítani.

(3) A tartásdíj megállapítása, illetőleg felemelése iránti kereset alapján a bíróság szükség esetében nyomban ideiglenes intézkedéssel (Pp. 156. §) kötelezi az alperest a tartásdíj megfizetésére.

2. §

(1) Tartós külföldi (diplomáciai, külkereskedelmi, tudományos, műszaki stb.) szolgálatot teljesítő dolgozó esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi beosztására megállapított munkabér és juttatás. Ennek összegéről a bíróság megkeresésére a munkáltató ad tájékoztatást.

(2) Nemzetközi szervezetnél alkalmazásban álló kötelezett esetén a tartásdíj alapjául szolgáló munkabérről és juttatásról a bíróság az Igazságügyi Minisztériumtól kér tájékoztatást.

3. §

(1) A bíróság az összes körülmények gondos mérlegelésével állapítja meg, milyen esetben indokolt a tartásdíjat százalékosan vagy határozott összegben meghatározni. Mellőzni kell a tartásdíj százalékos megállapítását, ha az a jövedelem nagyarányú változása folytán méltánytalan eredményre vezetne, vagy a behajtásnál különös nehézséget okozna.

(2) Ha a bíróság úgy látja indokoltnak, hogy a tartásdíjat százalékosan állapítja meg, külön határozza meg, hogy

a) a bérköltség terhére rendszeresen

b) a részesedési alap terhére pénzbeli részesedésként

c) hűségjutalomként, céljutalomként, más hasonló juttatásként

kifizetett összeg hány százaléka illeti meg a jogosultat tartásdíjként.

(3) A tartásdíj alapösszege a bérköltség terhére kifizetett minden rendszeres díjazásnak a bíróság által meghatározott százaléka, amelyet a bíróság forint-összegben és százalékban egyaránt megjelöl.

(4) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott díjazásoknak a bíróság - az alapösszegen felül - olyan százalékát állapítja meg tartásdíjként, hogy az az alapösszeggel együtt megfeleljen az R. 1. §-ában foglalt mértéknek.

(Az R. 5. §-ához)

4. §

(1) A R. 5. §-a szerinti eljárásnak abban az esetben van helye, ha a bíróság a tartásdíjat (szüléssel kapcsolatos követelést) már megállapította és határozata végrehajtható. Ennek hiányában a bíróságnak először e követelések felől kell határoznia.

(2) Ha a bíróság határozata értelmében a vagyonelkobzás alá esett ingatlan volt tulajdonosa tartásdíj (szüléssel kapcsolatos követelés) fizetésére köteles, a tartásdíj megállapítására illetékes bíróság (a továbbiakban: bíróság) nem peres eljárás során állapítja meg, hogy az állam a már lejárt és a jövőben előreláthatólag esedékes tartásdíj, továbbá a szüléssel kapcsolatos követelések fejében - figyelembe véve az ingatlan értékét - milyen összegért felelős, és egyúttal megállapítja a havonta kifizetésre kerülő részleteket is. Az ingatlan értékét adó- és értékbizonyítvány alapján kell megállapítani. Az államot az elkobzott ingatlan kezelője képviseli.

(3) A bíróság által megállapított teljes összeget az ingatlan kezelője bírósági letétbe helyezi. A bíróság a letétet kiutaló végzésben felhívja a bírósági gazdasági hivatalt, hogy a megállapított részleteket minden hónap 5. napjáig, havonta előre utalja ki a jogosultnak. A bíróság a végzést az Általános Értékforgalmi Banknak, valamint a gyámhatóságnak is egyidejűleg megküldi.

5. §

(1) A tartásra köteles személy a tartásdíj fizetési kötelezettsége alól a 4. §-ban foglalt esetben sem mentesül.

(2) A jogosult a külföldre távozott személlyel szemben a tartásdíjat (a szüléssel kapcsolatos követelést) személyesen vagy a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok útján érvényesítheti. A jogosult a részére közvetlenül befolyt összegről értesíti a bírósági gazdasági hivatalt.

(3) Az Általános Értékforgalmi Bank a tartásra köteles személytől külföldről befolyt összegről a 4. § szerint kifizetést teljesítő bírósági gazdasági hivatalt minden esetben haladéktalanul tájékoztatja.

(4) A (2) és a (3) bekezdés szerint befolyt összeggel a 4. § alapján kiutalásra kerülő összeget csökkenteni kell.

(Az R. 6. §-ához)

6. §

(1) A tartásdíj százalékos megállapítása esetében a munkáltató a bérköltség terhére kifizetett valamennyi rendszeres díjazásból a bíróság határozatában megjelölt összeget (az alapösszeget) minden hónapban levonja és a jogosult részére kiutalja. A levonás alapja az említett díjazásoknak a munkabért terhelő adó és a nyugdíjjárulék levonása után fennmaradó összege (Vht. 142. §).

(2) Ha az (1) bekezdés (az adóval és a nyugdíjjárulékkal csökkentett díjazás) alapján kiszámított százalékos tartásdíj összege az alapösszegnél [3. § (3) bekezdése] magasabb, a munkáltató a többletet is kiutalja a jogosultnak, ha viszont alacsonyabb, az alapösszeget utalja ki. Ha a kifizetett díjazás olyan összegű, hogy - a tartásdíj levonására vonatkozó szabályok alapján - még az alapösszeg levonása sem lehetséges, azt, illetőleg annak le nem vont részét hátralékként nyilvántartja és - amint erre lehetőség nyílik - azt folyamatosan levonja.

(3) A részesedési alap terhére kifizetett pénzbeli részesedés, hűségjutalom, céljutalom és más hasonló juttatás [3. § (2) bekezdés b) és c) pont] terhére megállapított százalékot a munkáltató az említett díjazásokból azok kifizetésekor nyomban levonja és kiutalja a jogosultnak.

7. §

(1) A munkáltató, valamint alkalmazottja a polgári jogi, illetőleg a munkajogi és a büntetőjogi szabályok szerint felel azért, hogy a bíróság határozatának megfelelő tartásdíjat levonja, és a jogosult részére a megjelölt határidőig kifizesse [Vht. 149-169/A. §].

(2) A munkáltató köteles mind a bíróság, mind más hatóság vagy szerv munkáját elősegíteni annak érdekében, hogy a jogosult a tartásdíjat kellő időben megkapja.

(3) A munkáltató - az előző bekezdésekben foglalt kötelezettségének teljesítése mellett - a társadalmi szervezetek közreműködésével mozdítsa elő olyan munkahelyi légkör kialakulását, amely a tartásdíj-fizetési kötelezettségét nem teljesítő, a tartásdíj fizetése alól mentesülni kívánó dolgozó magatartását elítéli, és a dolgozót helyes irányú társadalmi ráhatással arra ösztönzi, hogy kötelezettségének önként tegyen eleget.

(Az R 7-8. §-ához)

8. §

(1) Ha a tartásdíj átmenetileg behajthatatlan, és a gyermek megfelelő tartása - a gyermeket gondozó szülő anyagi viszonyaira is tekintettel - nem biztosítható, a jogosult kérelemmel fordulhat a tartásdíjat megállapító bírósághoz, hogy rendelje el a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását.

(2) A bíróság a jogosult bejelentése alapján a lejárt tartásdíj erejéig végrehajtási lapot állít ki, és a bírósági végrehajtót a végrehajtás foganatosítása mellett utasítja, hogy állapítsa meg, miért nem utalták ki a jogosultnak a tartásdíjat.

(3) Ha a bírósági végrehajtó megállapítja, hogy a tartásdíj behajthatatlan, ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben megjelöli, és azt haladéktalanul megküldi az eljáró bíróságnak.

9. §

(1) A bíróság tárgyaláson kívül végzéssel dönt a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósításáról. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Erről a bírósági gazdasági hivatalt, a jogosultat, a kötelezettet, a kötelezett legutolsó ismert munkáltatóját, az illetékes ügyészt, valamint - külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó kötelezett esetében - az Általános Értékforgalmi Bankot a végzés kiadmányának megküldésével soron kívül értesíti.

(2) Lejárt tartásdíjat (tartasdíjhátralékot) az állam nem folyósít.

(3) A folyósítás kezdő időpontja a végzés meghozatalát követő hónap 1. napja.

10. §

(1) A tartásdíj folyósítását elrendelő végzésnek tartalmaznia kell azt a felhívást, hogy az, akinek kezéhez a bíróság a tartásdíjat folyósítja, köteles a bírósági gazdasági hivatalnak haladéktalanul jelenteni, ha a kötelezett a kezéhez közvetlenül fizet tartásdíjat.

(2) A késedelmi kamatot a kötelezett az államnak a tartásdíj folyósításától kezdődően köteles megfizetni.

(3) A bíróság a végzés meghozatalával egyidőben olyan végrehajtási lapot állít ki, amelynek alapján a végrehajtó az állam által folyósított, a bírósági gazdasági hivatal hátraléki kimutatásában feltüntetett összegeket - azok kamataival együtt - a folyósítással egyidejűleg, valamennyi összeg megtérítéséig folyamatosan behajtja.

11. §

(1) A bírósági gazdasági hivatal az előlegezett összeget a bíróság újabb intézkedéséig minden hónap 5. napjáig rendszeresen utalványozza a jogosultnak.

(2) A bírósági gazdasági hivatal az állam által folyósított tartásdíjat nyilvántartja, és - a bíróság által kiállított végrehajtási lap alapján (10. §) - legalább fél évenként gondoskodik a behajtás megkísérléséről. Ennek érdekében a bírósági végrehajtónak megküldi a folyósított összegekre vonatkozó hátraléki kimutatást.

12. §

(1) A jogosult, a kötelezett munkáltatója, illetőleg a bírósági végrehajtó, ha arról szerez tudomást, hogy a tartásdíj végrehajtása a tartásra köteles személlyel szemben lehetővé válik, a bíróságot haladéktalanul értesíti. A munkáltató a tartásdíj végrehajtásának biztosítására a kötelezett munkabérének és juttatásának 50%-át a bíróság további intézkedéséig egyidejűleg bírósági letétbe helyezi, és erről a bíróságot ugyancsak tájékoztatja.

(2) A bíróság - az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján - a tartásdíj állam általi folyósítását elrendelő végzését hatályon kívül helyezi, és felhívja a bírósági gazdasági hivatalt, hogy a végzés meghozatalát követő hónap 1. napjától kezdődően szüntesse meg a tartásdíj állam által történő folyósítását. Ez a végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A bíróság a végzését a 9. § (1) bekezdésében felsoroltaknak, valamint a bírósági végrehajtónak is megküldi.

(3) A kötelezettől behajtott összeg elszámolása során a folyamatos tartásdíjat, a fennmaradó összegből a lejárt (hátralékos) tartásdíjat, ezek kiegyenlítése után pedig az állam által előlegezett tartásdíjat kell - a késedelmi kamatok felszámolása mellett - kiegyenlíteni.

13. §

(1) A tartási kötelezettséget nem érinti, hogy az állam a jogosult részére ideiglenesen tartásdíjat folyósított. Ilyen esetben a jogosult képviselője a hozzá közvetlenül befolyt tartásdíjról a bírósági gazdasági hivatalt haladéktalanul köteles értesíteni. Ha a lejárt tartásdíjat a kötelezettől behajtották, a jogosult a tartásdíjhátralékként részére megfizetett összegből az állam által folyósított tartásdíjat köteles az államnak visszatéríteni.

(2) A tartásdíj érvényesítésére az 5. § megfelelően irányadó.

(Az R. 9. §-ához)

14. §

(1) Ez a rendelet 1974. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A bíróság a határozott összegben megítélt tartásdíj fizetési kötelezettséget a jogosult kérelmére, a kötelezett meghallgatása nélkül is nemperes eljárás során hozott végzéssel százalékos mértékben történő fizetésre módosíthatja. Ebben az esetben a tartásdíj alapösszege az eddig folyósított tartásdíj, a százalék pedig annak a jövedelemnek a megfelelő része, amelynek alapján a bíróság a tartásdíjat annak idején meghatározta. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

Dr. Markója Imre s. k.,

igazságügyi minisztériumi államtitkár

Melléklet a 8/1974. (VI. 27.) IM számú rendelethez

A tartásdíj megállapításának alapja

(Tájékoztató)

Munkaviszony alapján járó jövedelem

- a bérköltség terhére kifizetett minden díjazás,

- a részesedési alap terhére pénzbeli részesedésként kifizetett minden díjazás (prémium, jutalom, nyereségprémium és nyereségjutalom, év végi részesedés, újítási és pályázati díj stb.).

- hűségjutalom és

- a céljutalom;

Szövetkezeti tagság alapján járó jövedelem

- a munkadíj és minden más bérjellegű juttatás,

- részesedés (osztalék),

- a szövetkezeti tisztségviselő tiszteletdíja,

- a háztáji gazdaságból, valamint a tagsági viszonyból eredő minden egyéb jövedelem;

Az alkotó- és munkaközösségi tagság alapján járó jövedelem

- a munkaközösségtől járó valamennyi díj;

Egyéb jövedelem

- (akkor is, ha a kötelezettnek munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony, alkotó- vagy munkaközösségi tagság alapján is van jövedelme):

- a jövedelemadó alá eső minden bevétel (így különösen a magánkisiparos és a magánkiskereskedő jövedelme, a szerzői jogdíj, a képző- és iparművészeti alkotásért járó ellenérték),

- jövedelemadó alá nem vont minden egyéb bevétel.