31991L0068[1]

A Tanács irányelve (1991. január 28.) a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1991. január 28.)

a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről

(91/68/EGK)

1. cikk

Ezen irányelv meghatározza a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételeket.

2. cikk

a) A 90/425/EGK irányelv 2. cikkében és az állatok szállítás közbeni védelméről, valamint a 90/425/EGK és a 91/496/EGK irányelv módosításáról szóló, 1991. november 19-i 91/628/EGK irányelv ( 1 ) 2. cikkében megállapított meghatározások megfelelően alkalmazandók.

b) Továbbá ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. vágásra szánt juh- vagy kecskefélék: azok a juh- vagy kecskefélékhez tartozó állatok, amelyeket közvetlenül, vagy egy engedélyezett gyűjtőállomáson keresztül vágóhídra szállítanak levágás céljából;

2. tenyésztésre szánt juh- vagy kecskefélék: az 1. és a 3. pontban említett állatokon kívül minden olyan juh- vagy kecskeféle, amelyet közvetlenül, vagy egy engedélyezett gyűjtőállomáson keresztül a rendeltetési helyre szállítanak tenyésztési és termelési célból;

3. hizlalásra szánt juh- vagy kecskefélék: az 1. és a 2. pontban említett állatokon kívül minden olyan juh- vagy kecskeféle, amelyet közvetlenül, vagy egy engedélyezett gyűjtőállomáson keresztül a rendeltetési helyre szállítanak későbbi levágásukra irányuló hizlalás céljából;

4. hivatalosan brucellózis-mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaság: az A. melléklet 1. fejezetének I. szakaszában meghatározott feltételeknek megfelelő gazdaság;

5. brucellózis-mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaság: az A. melléklet 2. fejezetében meghatározott feltételeknek megfelelő gazdaság;

6. bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség: a B. melléklet I. szakaszában felsorolt betegség;

7. hatósági állatorvos: a tagállam illetékes központi hatósága által kijelölt állatorvos;

8. származási gazdaság: olyan gazdaság, amelyben juh- vagy kecskefélék tartózkodnak folyamatosan az ezen irányelvben előírtak szerint, és ahol az illetékes hatóság által ellenőrizhető nyilvántartást vezetnek az állatok tartásáról;

9. gyűjtőállomás: olyan gyűjtőállomások és piacok, ahol hatósági állatorvos felügyelete mellett a különböző gazdaságokból származó juh- és kecskeféléket összegyűjtik a belföldi kereskedelemre szánt állatszállítmányok kialakítása céljából;

10. engedélyezett gyűjtőállomás: olyan hely, ahol a különböző gazdaságokból származó juh- és kecskeféléket összegyűjtik a Közösségen belüli kereskedelemre szánt állatszállítmányok kialakítása céljából;

11. kereskedő: olyan természetes vagy jogi személy, aki kereskedelmi céllal közvetve vagy közvetlenül állatokat ad el és vesz, aki ezen állatokkal kapcsolatosan rendszeres forgalommal rendelkezik, és aki az állatok megvásárlását követő legfeljebb 29 napon belül újra eladja vagy áthelyezi azokat az első helyről egy saját tulajdonán kívüli másik helyre, vagy közvetlenül egy ilyen vágóhídra;

12. engedélyezett kereskedői telephely: a 11. pontban meghatározott kereskedő által üzemeltetett és az illetékes hatóság által engedélyezett telephely, ahol a különböző gazdaságokból származó juh- és kecskeféléket összegyűjtik a Közösségen belüli kereskedelemre szánt állatszállítmányok kialakítása céljából;

13. szállító: a 91/628/EGK irányelv 5. cikkében említett természetes vagy jogi személy;

14. régió: egy tagállam felségterületének azon része, amely legalább 2000 km2 nagyságú, az illetékes hatóságok ellenőrzése alatt áll, és magában foglalja a következő közigazgatási körzetek legalább egyikét:

– Belgium:	province/provincie
– Németország:	Regierungsbezirk
– Dánia:	amt vagy island
– Franciaország:	département
– Olaszország:	provincia
– Luxemburg	–
– Hollandia:	RVV-kring
– Egyesült Királyság: Anglia és Wales
Észak-Írország:	county
Skócia:	district vagy island area
– Írország:	county
– Görögország:	νομός
– Spanyolország:	provincia
– Portugália:
kontinentális terület:	distrito
Portugália területénekegyéb részei:	região autónoma
– Ausztria:	Bezirk
– Svédország:	län
– Finnország:	lääni/län;

— Bulgária:	област
— Románia:	județ.

— Horvátország:	županija;

HL L 340., 1991.12.11., 17. o. A legutóbb a 95/29/EK irányelvvel (HL L 148., 1995.6.30., 52. o.) módosított irányelv.

3. cikk

(1) Vágásra szánt juh- és kecskefélék csak akkor kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, ha megfelelnek a 4., a 4a., a 4b. és a 4c. cikkben megállapított feltételeknek.

(2) Hizlalásra szánt juh- és kecskefélék csak akkor kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, ha megfelelnek a 4., a 4a., a 4b. és az 5. cikkben megállapított feltételeknek, a 7. és a 8. cikk értelmében előírható kiegészítő biztosítékok sérelme nélkül.

(3) Tenyésztésre szánt juh- és kecskefélék csak akkor kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, ha megfelelnek a 4., a 4a., a 4b., az 5. és a 6. cikkben megállapított feltételeknek, a 7. és a 8. cikk értelmében előírható kiegészítő biztosítékok sérelme nélkül.

(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a rendeltetési tagállamok illetékes hatóságai általános vagy korlátozott eltéréseket engedélyezhetnek a tenyésztésre és hizlalásra szánt juh- és kecskefélék mozgását illetően, kizárólag a Közösség belső határai mentén történő ideiglenes legeltetés céljából. Azon tagállamok, amelyek élnek ezzel az eltéréssel, tájékoztatják a Bizottságot az engedélyezett eltérések tartalmáról.

(5) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó juh- és kecskefélék a származási gazdaság elhagyásától a rendeltetési helyre érkezésükig nem kerülhetnek érintkezésbe olyan hasított körmű állatokkal, amelyek nem azonos egészségügyi állapotúak.

4. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a juh- és kecskefélék:

a) azonosítása és nyilvántartásba vétele a közösségi jogszabályokkal összhangban történjék;

b) az állatok berakodását megelőző 24 órán belül hatósági állatorvosi vizsgálaton essenek át és ne mutassák betegség klinikai tünetét;

c) nem olyan gazdaságból származnak, amely állat-egészségügyi okok miatt zárlat alatt áll és nem kerültek érintkezésbe ilyen gazdaságból származó állatokkal; az utolsó az i., ii. vagy iii. alpontban említett betegségek valamelyikében beteg, vagy arra fogékony állat levágása és/vagy ártalmatlanítása után a zárlat legalább az alábbi időtartamig fennáll:

i. 42 nap brucellózis esetén,

ii. 30 nap veszettség esetén,

iii. 15 nap lépfene esetén;

d) nem olyan gazdaságból származnak, és nem kerültek érintkezésbe olyan gazdaságból származó állatokkal, amely olyan területen található, amely a közösségi és/vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban állat-egészségügyi okok miatt az érintett fajok tekintetében zárlat vagy korlátozás alatt áll;

e) nem állnak a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos közösségi jogszabályok értelmében állat-egészségügyi korlátozás hatálya alatt, és nem vakcinázták azokat ragadós száj- és körömfájás ellen.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi állatok ne kerüljenek kereskedelmi forgalomba:

a) olyan juh- és kecskefélék, amelyeket a 90/425/EGK irányelv C. mellékletében vagy ezen irányelv B. mellékletének I. fejezetében nem említett betegségek megszüntetésére irányuló nemzeti program keretében le kell vágni;

b) olyan juh- és kecskefélék, amelyek az adott tagállam területén a Szerződés 30. cikke által indokolt egészségügyi vagy állat-egészségügyi okokból nem hozhatók kereskedelmi forgalomba.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a juh- és kecskefélék:

a) vagy a Közösség területén születtek és születésük óta ott nevelték azokat, vagy

b) azokat a közösségi jogszabályokkal összhangban egy harmadik országból hozták be.

4a. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy vágásra, tenyésztésre, illetve hizlalásra szánt juh- és kecskeféléket csak abban az esetben adjanak fel más tagállamba, ha az állatok:

a) legalább 30 napja, illetve - 30 naposnál fiatalabb állatok esetén - születésük óta folyamatosan a származási gazdaságban tartózkodtak;

b) nem olyan gazdaságból származnak, amelybe juh- és kecskeféléket vittek be a feladást megelőző 30 napban;

c) nem olyan gazdaságból származnak, amelybe harmadik országból behozott párosujjú patásokat vittek be a feladást megelőző 30 napban.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjától eltérve a tagállamok engedélyezhetik juh- és kecskefélék más tagállamba történő feladását, ha az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett állatokat teljesen elkülönítették a gazdaságban található összes többi állattól.

4b. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a (2)-(6) bekezdésben megállapított feltételeket alkalmazzák valamennyi juh- és kecskeféle Közösségen belüli kereskedelmére.

(2) Az egészségügyi bizonyítványban megadott másik tagállamban található végső rendeltetési helyre történő szállításukhoz szükséges utolsó bizonyítvány kiállítása előtt az állatok nem tartózkodhatnak 6 napnál tovább a származási gazdaságukon kívül.

A 9. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, vízi úton történő szállítás esetén a hatnapos határidő a vízi út időtartamával meghosszabbodik.

(3) A származási gazdaság elhagyását követően az állatokat közvetlenül a másik tagállamban található rendeltetési helyre kell szállítani.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve a juh- és kecskefélék a származási gazdaság elhagyásától a másik tagállamban található rendeltetési helyre érkezésükig csak a származási tagállam területén található egyetlen engedélyezett gyűjtőállomáson haladhatnak át.

Vágásra szánt juh- és kecskefélék esetén az engedélyezett gyűjtőállomás helyettesíthető a származási tagállam területén található engedélyezett kereskedői telephellyel.

(5) A vágásra szánt állatokat, amelyeket a rendeltetési tagállamba érkezésükkor a vágóhídra vittek, a lehető leghamarabb, de legkésőbb az érkezésüket követő 72 órán belül le kell ott vágni.

(6) A 3. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó juh- és kecskefélék a származási gazdaság elhagyásától a rendeltetési helyre érkezésükig ne veszélyeztethessék a nem Közösségen belüli kereskedelemre szánt juh- és kecskefélék egészségügyi állapotát.

4c. cikk

(1) A 4a. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, a vágásra szánt juh- és kecskefélék kereskedelmi forgalomba bocsáthatók azt követően, hogy legalább 21 napig folyamatosan a származási gazdaságban tartózkodtak.

(2) A 4a. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, valamint az (1) bekezdés és a 4b. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a vágásra szánt juh- és kecskefélék feladhatók az olyan származási gazdaságból, ahová a feladást megelőző 21 napon belül juh- és kecskeféléket vittek be, amennyiben azokat közvetlenül egy másik tagállamban található vágóhídra szállítják azonnali vágás céljából anélkül, hogy gyűjtőállomáson vagy a 91/628/EGK irányelvvel összhangban létesített megállóhelyen haladnának át.

(3) A 4b. cikk (3) és (4) bekezdésétől eltérve és a 4b. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a vágásra szánt juh- és kecskefélék a származási gazdaság elhagyását követően a következő feltételek bármelyikének teljesülése esetén áthaladhatnak egy további gyűjtőállomáson:

a) mielőtt áthaladnának a 4b. cikk (4) bekezdésében említett, a származási tagállam területén található engedélyezett gyűjtőállomáson, az állatok megfelelnek a következő feltételeknek:

i. a származási gazdaság elhagyását követően az állatok hatósági állatorvosi felügyelet mellett egyetlen gyűjtőállomáson haladnak át, amely egyidejűleg csak legalább azonos egészségügyi állapotú állatokat fogad,

ii. a juh- és kecskefélék azonosításáról szóló közösségi jogszabályok sérelme nélkül legkésőbb a gyűjtőállomáson az állatokat olyan egyedi azonosítással látják el, amely minden esetben lehetővé teszi a származási gazdaság visszakeresését, valamint

iii. az állatokat a gyűjtőállomásról hatósági állatorvosi okmány kíséretében szállítják a 4b. cikk (4) bekezdésében említett engedélyezett gyűjtőállomásra, hogy bizonyítványt állítsanak ki róluk és közvetlenül a rendeltetési tagállamban található vágóhídra szállítsák azokat;

vagy

b) az állatok a származási tagállamból történő feladást követően áthaladhatnak egy engedélyezett gyűjtőállomáson, mielőtt a rendeltetési tagállamban található vágóhídra szállítanák azokat, a következő feltételek mellett:

i. vagy az engedélyezett gyűjtőállomás a rendeltetési tagállamban található, ahonnan az állatokat a hatósági állatorvos felelősségére közvetlenül a vágóhídra szállítják, hogy az engedélyezett gyűjtőállomásra érkezésüktől számított öt napon belül levágják azokat, vagy

ii. az engedélyezett gyűjtőállomás az egyik tranzittagállamban található, ahonnan az állatokat közvetlenül a rendeltetési tagállamban található, a 9. cikk (6) bekezdésével összhangban kiállított állat-egészségügyi bizonyítványban feltüntetett vágóhídra szállítják.

5. cikk

A 7. és 8. cikk értelmében előírható kiegészítő biztosítékok sérelme nélkül, a tenyésztésre és hízlalásra szánt juh- és kecskeféléknek a 4. cikkben megállapított feltételeken túl - a hivatalosan brucellózismentesnek, vagy brucellózismentesnek nyilvánított juh-, illetve kecskegazdaságba történő bevitel érdekében - meg kell felelniük az A. melléklet 1. fejezete D. pontja, illetve 2. fejezete D. pontja vonatkozó követelményeinek is.

6. cikk

A 7. és 8. cikk értelmében előírható kiegészítő biztosítékok sérelme nélkül, a tenyésztésre szánt állatoknak ezenfelül meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) csak olyan gazdaságból származhatnak, és csak olyan gazdaságból származó állatokkal kerülhetnek érintkezésbe:

i. amelyeken az alábbi betegségeket klinikailag nem állapították meg:

- a megelőző 6 hónapban juh fertőző elapasztását (Mycoplasma agalactiae) vagy kecske fertőző elapasztását (Mycoplasma agalactiae, M. capricolum, M. Mycoïdes var. mycoïdes"large colony"),

- a megelőző 12 hónapban paratuberkulózist vagy sajtos nyirokcsomó-gyulladást,

- a megelőző három évben tüdőadenomatózist, Maedi-Visnát vagy kecske arthritis-encephalitist. Ez az időszak azonban 12 hónapra csökken, amennyiben a Maedi-Visnával vagy kecske arthritis-encephalitissel fertőzött állatokat levágták, a többi állatnál pedig kettő, a 15. cikkben előírt eljárásnak megfelelően elismert vizsgálat negatív eredményt adott,

vagy amely - a többi betegségre vonatkozó követelmények betartásának sérelme nélkül - a fent említett egy vagy több betegség esetén, a 7. és 8. cikkel összhangban jóváhagyott program keretében, az említett betegség vagy betegségek esetére egyenértékű egészségügyi biztosítékokat nyújt;

ii. ahol az egészségügyi bizonyítvány kiállításáért felelős hatósági állatorvosnak nem jutott tudomására olyan tény, amely alapján feltételezhető, hogy az i. alpont követelményei nem teljesültek;

iii. amelynek tulajdonosa azt állítja, hogy nincs tudomása ilyen tényekről, sőt írásban kijelenti, hogy a Közösségen belüli kereskedelmi forgalomra szánt állat vagy állatok megfelelnek az i. alpontban megállapított követelményeknek;

c) fertőző mellékhere-gyulladás (B. ovis) tekintetében a tenyésztésre szánt heréletlen kosoknak:

- olyan gazdaságból kell származniuk, melyben a megelőző 12 hónapban nem állapítottak meg fertőző mellékhere-gyulladást (B. ovis),

- a feladást megelőző 60 nap során folyamatosan a fenti gazdaságban tartották azokat,

- a feladást megelőző 30 napon belül, a D. melléklettel összhangban elvégzett szerológiai vizsgálaton estek át, mely negatív eredményt adott, vagy megfelelnek a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően elismerendő, egyenértékű egészségügyi biztosítékoknak;

d) az E. melléklet III. mintájának megfelelő bizonyítvány igazolja, hogy ezek a követelmények teljesültek.

7. cikk

(1) A területének egészére vagy annak egy részére vonatkozó, kötelező vagy önkéntes nemzeti ellenőrzési programmal vagy a B. melléklet III. szakaszában említett fertőző vagy járványos betegségek valamelyikére vonatkozó nemzeti megfigyelési programmal rendelkező tagállam benyújthatja az említett programot a Bizottság számára, ismertetve különösen:

- a betegség elterjedtségét a tagállamon belül,

- a program létrehozásának okait, figyelembe véve a betegség jelenőségét és a program költségeihez viszonyított valószínű előnyeit,

- azt a földrajzi területet, ahol a programot végre fogják hajtani,

- a gazdaságokra alkalmazandó különböző minősítési kategóriákat, az egyes minősítésekhez teljesítendő követelményeket, valamint az alkalmazandó vizsgálati eljárásokat,

- a program figyelemmel kísérésére vonatkozó eljárást,

- az abban az esetben meghozandó intézkedést, ha egy gazdaság bármilyen oknál fogva elveszíti minősítését,

- az abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a program rendelkezéseivel összhangban elvégzett vizsgálatok eredményei pozitívak.

(2) A Bizottság a tagállamok által előterjesztett programokat megvizsgálja. Az (1) bekezdésben említett programok, az (1) bekezdésben megállapított kritériumoknak megfelelően, a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően hagyhatók jóvá. A Közösségen belüli kereskedelemben előírható - általános vagy korlátozott - kiegészítő biztosítékokat a programok jóváhagyásával egyidejűleg, vagy az attól számított legkésőbb három hónapon belül ugyanezen eljárásnak megfelelően kell meghatározni. Ezek a biztosítékok nem haladhatják meg a tagállam által nemzeti szinten alkalmazott biztosítékokat.

(3) A tagállamok által benyújtott programok a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően módosíthatók vagy kiegészíthetők. A már jóváhagyott programok vagy a (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott biztosítékok módosítása vagy kiegészítése ugyanannak az eljárásnak megfelelően hagyható jóvá.

(4) Az e cikknek megfelelően jóváhagyott programok részesülnek az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozat ( 2 ) 24. cikkében meghatározott közösségi finanszírozásból az abban megállapított betegségek vonatkozásában az abban megállapított feltételek szerint.

8. cikk

(1) Abban az esetben, ha egy tagállam úgy véli, hogy területe vagy területének egy része mentes a B. melléklet III. szakaszában felsorolt olyan betegségektől, amelyekre a juh- és kecskefélék fogékonyak, benyújtja a Bizottság számára a megfelelő igazoló dokumentációt, amelyben feltünteti különösen:

- a betegség jellegét és a területén való megjelenésének történetét,

- a szerológiai, mikrobiológiai, kórtani illetve járványtani vizsgálatokon, valamint azon a tényen alapuló ellenőrző vizsgálatok eredményeit, hogy a betegséget a törvény értelmében be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak,

- az időszakot, mely alatt a megfigyelést végezték,

- adott esetben azt az időszakot, mely alatt a betegség elleni vakcinázás be volt tiltva, illetve azt a földrajzi területet, amelyre ez a tilalom vonatkozott,

- a betegség hiányának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat.

(2) A Bizottság megvizsgálja a tagállam által benyújtott igazoló dokumentációt. A Közösségen belüli kereskedelmi forgalomban előírható - általános vagy korlátozott - kiegészítő biztosítékokat a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni. Ezek a biztosítékok nem haladhatják meg a tagállam által nemzeti szinten alkalmazott biztosítékokat. Amennyiben az igazoló dokumentációt 1992. január 1-je előtt nyújtották be, a kiegészítő biztosítékokról szóló határozatokat 1992. július 1-je előtt kell meg hozni.

(3) Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésben meghatározott igazoló dokumentációban bekövetkező, a betegségre vonatkozó minden változásról. A (2) bekezdésben megállapított módon meghatározott biztosítékok, ennek a tájékoztatásnak a figyelembevételével, a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően módosíthatók vagy visszavonhatók.

(4) A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálja Svédország által a juhok paratuberculosisa, illetve a juhfélék fertőző elapasztása tekintetében benyújtott bizonyítékokat. A vizsgálatot követően, amennyiben indokolt, a (2) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók. A (2) bekezdésben előírt megfelelő határozatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell fogadni. A határozatok elfogadásáig, a csatlakozási szerződés hatálybalépését követő egyéves időszakban Svédország a fenti betegségek tekintetében a saját hatályban lévő nemzeti rendelkezéseit alkalmazhatja. Az egyéves időszak szükség esetén a 15. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően meghosszabbítható.

8a. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság általi engedélyezéshez a gyűjtőállomások legalább:

a) hatósági állatorvos ellenőrzése alatt álljanak, aki biztosítja különösen a 3. cikk (5) bekezdésében foglalt rendelkezések betartását;

b) olyan területen legyenek, amely nem áll zárlat vagy korlátozás alatt a vonatkozó közösségi és/vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban;

c) használat előtt a hatósági állatorvos által előírtak szerint legyenek kitakarítva és fertőtlenítve;

d) a gyűjtőállomás befogadóképességének megfelelően rendelkezzenek a következőkkel:

- kizárólag e célra kijelölt eszközök, amennyiben gyűjtőállomásként használják,

- a be- és kirakodásra, az állatok megfelelő színvonalú elhelyezésére, itatására és etetésére, valamint a szükséges kezelések elvégzésére szolgáló megfelelő eszközök; ezen eszközöknek könnyen takaríthatónak és fertőtleníthetőnek kell lenniük,

- megfelelő vizsgálati eszközök,

- megfelelő elkülönítési eszközök,

- a helyiségek és a teherautók takarítására és fertőtlenítésére alkalmas berendezések,

- megfelelő tárolóhely a takarmány, az alom és a trágya számára,

- megfelelő szennyvízgyűjtő rendszer,

- irodahasználati lehetőség a hatósági állatorvos számára;

e) csak olyan állatokat fogadjanak, amelyeket a közösségi jogszabályokkal összhangban azonosítottak és megfelelnek az ezen irányelvben az érintett állatok kategóriájára megállapított állat-egészségügyi feltételeknek. E célból az állatok fogadásakor a tulajdonos vagy a gyűjtőállomásért felelős személy biztosítja, hogy az állatokat az érintett fajra, illetve kategóriára vonatkozó egészségügyi okmányok vagy megfelelő bizonyítványok kísérjék;

f) az illetékes hatóság rendszeres ellenőrzése alatt álljanak, annak megállapítása érdekében, hogy az engedélyezés követelményeit továbbra is betartják.

(2) A tulajdonos vagy a gyűjtőállomásért felelős személy köteles az állatokat kísérő okmányok, vagy az állatok azonosító száma vagy jelölése alapján nyilvántartásba venni vagy adatbázisban rögzíteni és legalább három évig megőrizni a következő információkat:

- a tulajdonos neve, a juh- és kecskefélék származása, be- és kilépésének időpontja, száma és azonosítása, vagy a gyűjtőállomásra bevitt állatok származási gazdaságának nyilvántartási száma, adott esetben azon gyűjtőállomás engedély- vagy nyilvántartási száma, amelyen a gyűjtőállomásra történő bevitelük előtt az állatok áthaladtak, valamint tervezett rendeltetési helyük,

- a szállító nyilvántartási száma és az állatokat a gyűjtőállomásra, illetve onnan elszállító tehergépkocsi rendszáma.

(3) Az illetékes hatóság engedélyszámot ad minden egyes engedélyezett gyűjtőállomásnak. Az engedélyeket az ezen irányelv hatálya alá tartozó egy vagy több állatfajra vagy a tenyésztésre, hizlalásra, illetve vágásra szánt állatokra lehet korlátozni.

Az illetékes hatóság összeállítja és naprakészen tartja az engedélyezett gyűjtőállomások, valamint azok egyedi engedélyszámának jegyzékét, és elérhetővé teszik azt a többi tagállam és a nyilvánosság számára.

(4) Az illetékes hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja az engedélyt abban az esetben, ha e cikket, vagy ezen irányelv más vonatkozó rendelkezéseit, vagy más egészségügyi korlátozásokra vonatkozó irányelveket megsértenek. Az engedély újból megadható, amennyiben az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a gyűjtőállomás teljes mértékben megfelel ezen irányelv valamennyi megfelelő rendelkezésének.

(5) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a gyűjtőállomások működésük során megfelelő számú feljogosított állatorvossal rendelkezzenek valamennyi feladat elvégzésére.

(6) Az e cikk egységes alkalmazásához szükséges részletes szabályokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

8b. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság valamennyi kereskedőt nyilvántartásba vegyen és a Közösségen belüli kereskedelem céljából engedélyezzen, engedélyszámot adjon ki számukra, továbbá hogy az engedéllyel rendelkező kereskedők eleget tegyenek legalább a következő feltételeknek:

a) csak olyan állatokkal kereskedhetnek, amelyek azonosítva vannak és a 3. cikkben felsorolt feltételeknek megfelelő gazdaságból származnak. E célból a kereskedő biztosítja, hogy az állatok megfelelő azonosítással legyenek ellátva és azokat adott esetben ezen irányelvnek megfelelő egészségügyi okmányok kísérjék;

b) a kereskedő köteles az állatokat kísérő okmányok, vagy az állatok azonosító száma vagy jelölései alapján nyilvántartást vagy adatbázist vezetni és legalább három évig megőrizni a következő adatokat:

- a tulajdonos neve, a juh- és kecskefélék származása, vásárlásának időpontja, kategóriája, száma és azonosítása vagy a vásárolt állatok származási gazdaságának nyilvántartási száma, adott esetben azon gyűjtőállomás engedély- vagy nyilvántartási száma, amelyen az állatok megvásárlásuk előtt áthaladtak, valamint rendeltetési helyük,

- a szállító nyilvántartási száma és/vagy az állatokat odaszállító vagy elszállító tehergépkocsi rendszáma,

- a vásárló neve és címe, valamint az állatok rendeltetési helye,

- másolatok az útvonaltervekről és/vagy az egészségügyi bizonyítványok sorszáma;

c) ha a kereskedő állatokat tart a telephelyén, biztosítania kell, hogy:

- az állatokért felelős személyzet különleges képzésben részesüljön az irányelv követelményeinek alkalmazását, valamint az állatok gondozását és jóllétét illetően,

- a hatósági állatorvos rendszeresen elvégezzen valamennyi szükséges ellenőrzést és vizsgálatot az állatokon, és minden szükséges intézkedést megtegyenek a betegségek terjedésének megelőzésére.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság a kereskedő által üzleti tevékenységével kapcsolatban használt valamennyi telephelyet nyilvántartásba vegye, és engedélyszámot adjon ki azokra, továbbá hogy azok megfeleljenek legalább a következő feltételeknek:

a) hatósági állatorvos ellenőrzése alatt kell állniuk;

b) olyan területen kell lenniük, amely a vonatkozó közösségi vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban nem áll zárlat vagy korlátozás alatt;

c) rendelkezzenek a következőkkel:

- kielégítő kapacitású megfelelő eszközök, különösen vizsgálati és elkülönítési eszközök, annak érdekében, hogy egy fertőző betegség kitörése esetén minden állat elkülöníthető legyen,

- a kirakodásra és adott esetben az állatok megfelelő színvonalú elhelyezésére, itatására és etetésére, valamint a szükséges kezelések elvégzésére szolgáló megfelelő eszközök; az eszközöknek könnyen takaríthatónak és fertőtleníthetőnek kell lenniük,

- megfelelő lerakóhely az alom és a trágya számára,

- megfelelő szennyvízgyűjtő rendszer;

d) használat előtt a hatósági állatorvos által előírtak szerint legyenek kitakarítva és fertőtlenítve.

(3) Az illetékes hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja az engedélyt abban az esetben, ha e cikket, vagy ezen irányelv más vonatkozó rendelkezéseit, vagy más egészségügyi korlátozásokra vonatkozó irányelvet megsértenek. Az engedély újból megadható, amennyiben az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a kereskedő teljes mértékben megfelel ezen irányelv valamennyi vonatkozó rendelkezésének.

(4) Az illetékes hatóság rendszeres ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjék e cikk követelményeinek teljesítéséről.

(5) A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják az engedélyezett kereskedők és az általuk a kereskedelemmel összefüggésben használt, nyilvántartásba vett létesítmények, valamint a kereskedők engedélyszámnak jegyzékét, és elérhetővé teszik azt a többi tagállam és a nyilvánosság számára.

Az e bekezdés egységes alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

8c. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 91/628/EGK irányelv 5. cikkében említett szállítók megfelelnek a következő kiegészítő feltételeknek:

a) az állatok szállítására olyan szállítóeszközöket kell használniuk,

- amelyek kialakítása olyan, hogy az állati ürülék, alom vagy takarmány nem szivároghat, illetve nem hullhat ki a járműből,

- amelyeket azonnal kitakarítanak és fertőtlenítenek minden állatszállítást és minden olyan termék szállítását követően, amelynek állat-egészségügyi kihatása lehet, valamint szükség esetén az állatok minden újabb berakodását megelőzően, az illetékes hatóság által hivatalosan engedélyezett fertőtlenítőszerek felhasználásával;

b) az illetékes hatóság által engedélyezett megfelelő takarító- és fertőtlenítőeszközökkel kell rendelkezniük, beleértve az alom és a trágya tárolására szolgáló létesítményeket is, vagy bizonyítékot kell bemutatniuk arra vonatkozóan, hogy e műveleteket az illetékes hatóság által engedélyezett harmadik személy végzi.

(2) A szállítónak minden egyes állatszállításra használt járműről nyilvántartást kell vezetnie, amely legalább a következő adatokat tartalmazza és amelyet legalább három évig meg kell őrizni:

i. az átvétel helye és időpontja, továbbá azon gazdaság, illetve gyűjtőállomás neve vagy cégneve és címe, ahol az állatokat átveszik,

ii. a kézbesítés helye és időpontja, a címzett(ek) neve vagy cégneve és címe,

iii. a szállított állatok faja és száma,

iv. a fertőtlenítés időpontja és helye,

v. a kísérőokmányok adatai, száma stb.

(3) A szállító biztosítja, hogy a szállítmány vagy az állatok a gazdaság, illetve a gyűjtőállomás elhagyásától a rendeltetési helyre érkezésig ne kerüljenek érintkezésbe alacsonyabb egészségügyi állapotú állatokkal.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítók írásbeli kötelezettséget vállaljanak különösen arra, hogy:

- megtesznek minden olyan intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy megfeleljenek ezen irányelvnek és különösen az állatokra vonatkozó megfelelő kísérőokmányok tekintetében e cikkben előírt rendelkezéseknek,

- az állatok szállítását olyan személyzetre bízzák, amely rendelkezik a szükséges képességekkel, szakmai alkalmassággal és tudással.

(5) E cikk megsértése esetén a 91/628/EGK irányelv 18. cikke megfelelően alkalmazandó.

9. cikk

(1) A juh- és kecskeféléket a rendeltetési helyükre történő szállítás során az E. mellékletben foglalt I., II., vagy III. mintának megfelelő egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. A bizonyítványnak egyetlen lapból kell állnia, vagy annak - amennyiben egynél több oldal szükséges - egy két- vagy többoldalú egységes, szétválaszthatatlan okmánynak kell lennie és azt sorozatszámmal kell ellátni. A bizonyítványt az egészségügyi vizsgálat napján, a rendeltetési ország legalább egyik hivatalos nyelvén kell kiállítani. A bizonyítvány az egészségügyi vizsgálat időpontjától számított 10 napig érvényes.

(2) A valamely állatszállítmányra vonatkozó egészségügyi bizonyítvány kiadásához - beleértve a kiegészítő biztosítékokat is - szükséges egészségügyi vizsgálat elvégezhető a származási gazdaságban, vagy az engedélyezett gyűjtőállomáson, vagy - vágásra szánt állatok esetében - az engedélyezett kereskedői telephelyen is. E célból az illetékes hatóság biztosítja, hogy az egészségügyi bizonyítványokat az ezen irányelvben előírt vizsgálatokat, látogatásokat és ellenőrzéseket követően a hatósági állatorvos állítsa ki.

(3) A gyűjtőállomás hatósági állatorvosának az állatok beérkezésekor kell elvégeznie az összes szükséges ellenőrzést.

(4) A származási tagállamban található engedélyezett gyűjtőállomásról más tagállamba szállított hizlalásra és tenyésztésre szánt juh- és kecskefélék esetében az (1) bekezdésben említett, az E. mellékletben foglalt II. vagy III. mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kizárólag a (3) bekezdésben előírt ellenőrzések és a származási gazdaságért felelős hatósági állatorvos által kitöltött, a szükséges adatokat tartalmazó hivatalos okmány alapján állítható ki.

(5) A származási tagállamban található engedélyezett gyűjtőállomásról vagy engedélyezett kereskedői telephelyről más tagállamba szállított vágásra szánt juh- és kecskefélék esetében az (1) bekezdésben említett, az E. mellékletben foglalt I. mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kizárólag a (3) bekezdésben előírt ellenőrzések és a származási gazdaságért vagy a 4c. cikk (3) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett gyűjtőállomásért felelős hatósági állatorvos által kitöltött, a szükséges adatokat tartalmazó hivatalos okmány alapján állítható ki.

(6) A 4c. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban egy engedélyezett gyűjtőállomáson áthaladó vágásra szánt juh- és kecskefélék esetében a tranzittagállamban található engedélyezett gyűjtőállomásért felelős hatósági állatorvos ad ki igazolást a rendeltetési tagállam számára az E. mellékletben foglalt I. mintának megfelelő újabb egészségügyi bizonyítvány kiállításával, amelyben a szükséges adatokat az eredeti egészségügyi bizonyítvány(ok) felhasználásával tölt ki, és amelyhez csatolja az utóbbi hitelesített másolatát. Ebben az esetben a bizonyítványok együttes érvényességi ideje nem haladhatja meg az (1) bekezdésben előírt időtartamot.

(7) Az E. mellékletben foglalt I., II., illetve III. mintának megfelelő, a Közösségen belüli kereskedelemre vonatkozó egészségügyi bizonyítványt kiállító hatósági állatorvos biztosítja, hogy az állatok mozgását a bizonyítvány kiállításának napján rögzítsék az ANIMO rendszerben.

10. cikk

(1) A 90/425/EGK irányelvben megállapított szabályokat kell alkalmazni különösen a származási helyen végzendő ellenőrzésekre, a rendeltetési tagállam által végzendő ellenőrzések megszervezésére és nyomon követésére, valamint a végrehajtandó védőintézkedésekre.

(2) A 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontja az alábbi hivatkozással egészül ki:

"A Tanács 1991. január 28-i 91/68/EGK irányelve a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről,

HL L 46., 1991.2.19., 19. o."

(3) A 90/425/EGK irányelv B. melléklete A. pontjának első francia bekezdését el kell hagyni.

11. cikk

(1) A Közösség állat-egészségügyi szakértői, ezen irányelv egységes alkalmazásához szükséges mértékben, az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve helyszíni vizsgálatokat végezhetnek. Az a tagállam, amelynek a területén vizsgálatokat végeznek, a szakértőknek feladatuk elvégzéséhez minden szükséges segítséget megad. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat e vizsgálatok eredményeiről.

(2) Az e cikk alkalmazására vonatkozó általános rendelkezéseket a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az e cikkben említett vizsgálatokra alkalmazandó szabályokat ugyanannak az eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

12. cikk

Azok a tagállamok, amelyek a juh- és kecskefélék saját területükön belüli mozgása tekintetében az 5. cikkben, valamint a 6. cikk a) és c) pontjában megállapított biztosítékokkal egyenértékű biztosítékokat nyújtó alternatív ellenőrzési rendszert alkalmaznak, viszonossági alapon eltéréseket engedélyezhetnek egymásnak a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vizsgálat, valamint a 9. cikkben meghatározott, bizonyítvány benyújtására vonatkozó kötelezettség alól. Erről tájékoztatják a Bizottságot.

14. cikk

(1) Az A. mellékletet a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva módosítja.

(2) A B., a C., a D. és az E. melléklet a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosítható.

(3) Ezen irányelv végrehajtási szabályait a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

15. cikk

(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet ( 3 ) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 4 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

17. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, melyek szükségesek ahhoz, hogy:

i. ezen irányelv 7. és 8. cikkének az irányelvről szóló értesítés napját követő két hónapon belül megfeleljenek, értve ezalatt, hogy a megfelelő nemzeti rendelkezéseket a programok jóváhagyásáig, illetve programok hiányában a ii. alpontban említett időpontig továbbra is alkalmazni kell;

ii. ezen irányelv többi rendelkezésének legkésőbb 1992. december 31-ig megfeleljenek.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

18. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

A. MELLÉKLET

1. FEJEZET

I. Hivatalosan brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaság

A. A minősítés megadása

Hivatalosan brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaság

1. az olyan gazdaság, amelyben:

a) a brucellózisra (B. melitensis) fogékony összes állat legalább 12 hónapja mentes a brucellózis klinikai vagy egyéb tüneteitől;

b) nincs brucellózis (B. melitensis) ellen vakcinázott juh- vagy kecskeféle, kivéve a legalább két évvel korábban Rev. 1 vakcinával, vagy valamilyen egyéb, az ezen irányelv 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyott vakcinával beoltott állatokat;

c) a C. mellékletnek megfelelően legalább hathónapos időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott a gazdaságban lévő és a vizsgálat időpontjában hat hónaposnál idősebb összes juh- és kecskeféle esetében; és

d) a c) pontban említett vizsgálatokat követően, már csak a gazdaságban született, vagy egy, a D. pontban megállapított feltételeknek megfelelően hivatalosan brucellózismentesnek, illetve brucellózismentesnek nyilvánított gazdaságból származó juh- és kecskefélék vannak,

és amelyben a minősítés után a B. pontban megállapított követelmények továbbra is teljesülnek;

2. az olyan gazdaság, amely a II. pontnak megfelelően hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított tagállamban vagy régióban található.

B. A minősítés fenntartása

1. Az olyan hivatalosan brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságok esetében, amelyek a Közösség területének hivatalosan brucellózismentesnek nem minősített részén fekszenek, és amelyekre, minősítésük után, az állatok bevitele a D. pont követelményeinek megfelelően történik, a hat hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék reprezentatív részét évente ellenőrizni kell. A gazdaság akkor tarthatja meg a hivatalosan brucellózis- (B. melitensis) mentes minősítést, ha a vizsgálatok eredménye negatív.

Az egyes gazdaságok esetében vizsgálandó reprezentatív számú állat az alábbiakat jelenti:

- minden hat hónaposnál idősebb heréletlen hímivarú állat,

- az előző vizsgálat óta a gazdaságba bevitt minden állat,

- a reprodukcióra alkalmas (ivarérett) kort elért, vagy már tejelő nőivarú állatok 25 %-a, de legalább gazdaságonként 50 állat, kivéve azokat a gazdaságokat, ahol 50-nél kevesebb ilyen nőivarú állat található, amely esetben az összes nőivarú állatot meg kell vizsgálni.

2. A hivatalosan brucellózismentesnek nem nyilvánított régiókban, ahol a juh- és kecskegazdaságok több mint 99 %-át hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánították, a hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságok ellenőrzésének gyakorisága 3 évre növelhető, feltéve hogy a hivatalosan brucellózismentesnek nem nyilvánított gazdaságokat hatósági ellenőrzés alá helyezik, vagy mentesítési programnak vetik alá.

C. A brucellózis gyanított vagy tényleges esetei

1. Ha egy hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságban

a) a juh- és kecskefélék közé tartozó állatok közül egy vagy több esetében brucellózisfertőzés (B. melitensis) gyanítható, a gazdaság hivatalosan brucellózismentes minősítését az illetékes hatóságnak vissza kell vonnia. A minősítés azonban ideiglenesen fel is függeszthető, ha az állatot vagy állatokat haladéktalanul leölik, vagy a betegség hivatalos megerősítéséig, vagy a betegség gyanújának hivatalos megcáfolásáig elkülönítik;

b) a brucellózisfertőzés (B. melitensis) megállapítást nyer, az illetékes hatóság csak akkor oldhatja fel az ideiglenes felfüggesztést, ha az összes fertőzött vagy betegségre fogékony fajhoz tartozó állatot levágták, és a gazdaság összes hat hónaposnál idősebb állatán a C. mellékletnek megfelelően legalább három hónapos időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott.

2. Ha az 1. pontban említett gazdaság hivatalosan brucellózismentesnek minősített régióban van, az érintett tagállamnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

Az érintett tagállam illetékes hatóságának:

a) az érintett gazdaság összes fertőzött és betegségre fogékony fajhoz tartozó állatát le kell vágnia. Az érintett tagállamnak folyamatosan tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot a helyzet alakulásáról;

b) járványügyi vizsgálatot kell végeznie, és a fertőzött állományokkal járványügyi kapcsolatban levő állományokat az 1. b) pontban meghatározott vizsgálatoknak kell alávetnie.

3. Ha a brucellózis kitörését a 2. pontnak megfelelően megállapították, a Bizottság - a brucellózis (B. melitensis) újbóli kitörése körülményeinek felmérése után, ha a felmérés indokolja ezt - a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően határozatot hoz az adott régió minősítésének felfüggesztéséről vagy viszszavonásáról. A minősítés visszavonása esetén az újbóli minősítés feltételeit ugyanezen eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

D. Állatok bevitele a hivatalosan brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságba

Juh- vagy kecskefélék csak abban az esetben vihetők be hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságba ha:

- hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságból származnak,

2. vagy:

- brucellózismentesnek nyilvánított gazdaságból származnak, és azokat

- ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően egyedileg azonosították,

- azokat soha nem vakcinázták brucellózis ellen, vagy ha vakcinázták, az több, mint két éve történt. Mindazonáltal a két évesnél idősebb nőivarú állatok, amelyeket héthónapos koruk előtt vakcináztak, szintén bevihetők a gazdaságba, és

- azokat a származási gazdaságban hatósági felügyelet mellett elkülönítették, és az elkülönítés alatt rajtuk, a C. mellékletnek megfelelően legalább hathetes időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott.

II. Hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított tagállam vagy régió

Az ezen irányelv 2. cikkének 10. pontja szerinti tagállam vagy régió a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően hivatalosan brucellózismentesnek ismerhető el, ha:

a) a területén lévő juh- vagy kecskegazdaságok legalább 99,8 %-át hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánították;

vagy

b) megfelel a következő feltételeknek:

i. a juh- vagy kecske brucellózis legalább 5 éve bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség;

ii. az elmúlt 5 évben nem állapítottak meg hivatalosan juh- vagy kecske brucellózist;

iii. legalább 3 éve tilos a vakcinázás; és

c) az e feltételeknek való megfelelését ezen irányelv 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően állapították meg;

2. amelyben az 1. pontban foglalt feltételek teljesülnek; és

- a tagállam vagy régió brucellózismentesnek (Br. Melitensis) történt elismerését követő első évben, a gazdaságokban vagy a vágóhidakon végzett szúrópróbaszerű vizsgálatok 99 %-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy a gazdaságok kevesebb, mint 0,2 %-a volt fertőzött, vagy a hat hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék legalább 10 %-án a C. mellékletnek megfelelően elvégzett vizsgálat negatív eredményt adott,

- a tagállam vagy régió brucellózismentesnek (Br. melitensis) történt elismerését követő második évtől kezdődően évente a gazdaságokban vagy a vágóhidakon végzett szúrópróbaszerű vizsgálatok 95 %-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy a gazdaságok kevesebb, mint 0,2 %-a volt fertőzött, vagy a hat hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék legalább 5 %-án a C. mellékletnek megfelelően elvégzett vizsgálat negatív eredményt adott,

- a fenti két francia bekezdésben megállapított rendelkezések a 15. cikkben megállapított eljárással összhangban módosíthatók.

ii. a minősítési feltételek továbbra is teljesülnek.

2. FEJEZET

Brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaság

A. A minősítés megadása

A. A juh- vagy kecskegazdaság brucellózis- (B. melitensis) mentesnek tekintendő:

1. amennyiben:

a) a brucellózisra (B. melitensis) fogékony összes állat legalább 12 hónapja mentes a brucellózis klinikai vagy egyéb tüneteitől;

b) a juh- és kecskefélék közé tartozó állatok mindegyike, vagy bizonyos része Rev. 1 vakcinával, illetve ezen irányelv 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyott bármilyen egyéb vakcinával lett beoltva. A vakcinázásnak a vakcinázott állatok héthónapos kora előtt kellett történnie;

c) a C. mellékletnek megfelelően legalább hat hónapos időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott a gazdaságban lévő és a vizsgálat időpontjában 18 hónaposnál idősebb összes vakcinázott juh- és kecskeféle esetében;

d) a C. mellékletnek megfelelően legalább hat hónapos időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott a gazdaságban lévő és a vizsgálat időpontjában hat hónaposnál idősebb összes nem vakcinázott juh- és kecskeféle esetében; és

e) a c) illetve d) pontban említett vizsgálatokat követően már csak a gazdaságban született, vagy a D. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően brucellózismentesnek nyilvánított gazdaságból bevitt juh- és kecskefélék vannak; továbbá

2. ahol a B. pontban meghatározott követelmények a brucellózismentessé minősítés után is teljesülnek.

B. A minősítés fenntartása

Minden gazdaságban évente vizsgálatot kell végezni reprezentatív számú juh- és kecskefélén. A gazdaság akkor tarthatja meg minősítését, ha a vizsgálatok eredménye negatív.

Az egyes gazdaságok esetében vizsgálandó reprezentatív számú állat az alábbiakat jelenti:

- minden 6 hónaposnál idősebb heréletlen, nem vakcinázott hímivarú állat,

- minden 18 hónaposnál idősebb heréletlen, vakcinázott hímivarú állat,

- minden az előző vizsgálat óta a gazdaságba bevitt állat,

C. A brucellózis gyanított vagy tényleges esetei

1. A juh- vagy kecskegazdaság brucellózismentes minősítését vissza kell vonni, ha a gazdaságban a juh- és kecskefélék közé tartozó állatok közül egy vagy több brucellózis- (B. melitensis) gyanús. A minősítés azonban ideiglenesen fel is függeszthető, ha az állatot vagy állatokat haladéktalanul leölik, vagy a betegség hivatalos megerősítéséig, vagy a betegség gyanújának hivatalos megcáfolásáig elkülönítik.

2. Ha a brucellózis- (B. melitensis) fertőzés megállapítást nyer, az ideiglenes felfüggesztés csak akkor oldható fel, ha az összes fertőzött vagy betegségre fogékony fajhoz tartozó állatot levágták, és a

- minden 18 hónaposnál idősebb vakcinázott állaton,

- minden 6 hónaposnál idősebb nem vakcinázott állaton,

a C. mellékletnek megfelelően legalább 3 hónapos időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott.

D. Állatok bevitele a brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságba

A brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságba csak az alábbi állatok vihetők be:

1. brucellózismentesnek, illetve hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságból származó juh- és kecskefélék;

2. a gazdaságok számára a 90/242/EGK határozat ( 5 ) alapján elfogadott mentesítési terveknek megfelelően a brucellózismentes minősítésnek való megfelelésre megállapított időpontig, a nem az 1. pontban említett gazdaságokból származó juh- és kecskefélék, feltéve, hogy teljesítik az alábbi feltételeket:

a) ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban egyedileg azonosítottak;

b) olyan gazdaságból származnak, amelyen a brucellózisra fogékony fajokhoz tartozó állatok nem mutatták az elmúlt 12 hónapban a brucellózis klinikai vagy egyéb jeleit;

- az elmúlt 2 évben nem vakcinázták azokat;

- a származási gazdaságban hatósági felügyelet mellett el voltak különítve, és ennek során rajtuk a C. mellékletnek megfelelően legalább hathetes időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott; vagy

ii. Rev. 1 vakcinával, vagy az ezen irányelv 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyott egyéb vakcinával hét hónapos koruk előtt és legalább 15 nappal a rendeltetési gazdaságba való bevitelük előtt be lettek oltva.

E. A minősítés megváltoztatása

A brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaság legalább két év eltelte után hivatalosan brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított gazdasággá minősíthető, ha:

a) nem tartalmaz olyan állatot, amelyet legalább az előző két évben brucellózis ellen vakcináztak;

b) a D.2. pontban megállapított feltételek a fenti időszak alatt teljesültek;

c) a második év végén, a C. melléklet alapján, a 6 hónaposnál idősebb állatokon elvégzett vizsgálat minden esetben negatív eredményt adott.

B. MELLÉKLET

I. ( 6 )

- Ragadós száj és körömfájás

- Brucellózis (B. melitensis)

- Fertőző mellékhere-gyulladás (B. ovis)

- Lépfene

- Veszettség

III.

- Fertőző elapasztás

- Paratuberkulózis

- Sajtos nyirokcsomó-gyulladás

- Tüdőadenomatózis

- Maedi-Visna

- Kecske arthritis-encephalitis

C. MELLÉKLET

Brucellózis- (B. melitensis) vizsgálatok

A gazdaság brucellózismentes minősítéséhez a brucellózis (B. melitensis) vizsgálatot a 90/242/EGK határozat mellékletében leírt bengálvörös próbával, vagy komplementkötési próbával, vagy az ezen irányelv 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően elismert bármilyen egyéb módszerrel kell végezni. A komplementkötési próba csak az állatok egyedi vizsgálatára alkalmazható.

Bengálvörös próba végzése esetén, ha a gazdaság állatainak több mint 5 %-a pozitív reakciót mutat, további vizsgálatot kell végezni a gazdaság minden állatán komplementkötési próbával.

Ha a vérsavó 20 vagy több ICFT egységet tartalmaz ml-enként, a komplement-kötési próbával végzett vizsgálat eredménye pozitívnak tekintendő.

A vizsgálat során csak a nemzeti laboratórium által jóváhagyott, és a második nemzetközi Brucella abortus elleni standard oltóanyaggal szabványosított antigének alkalmazhatók.

D. MELLÉKLET

Hivatalos fertőző mellékhere-gyulladás (Brucella ovis) vizsgálat

Komplementkötési próba:

A vizsgálat során csak a nemzeti laboratórium által jóváhagyott, és a nemzetközi Brucella ovis elleni standard oltóanyaggal szabványosított specifikus antigén alkalmazható.

A munkavérsavót a Központi Állat-egészségügyi Laboratóriumban (Weybrige, Surrey, Egyesült Királyság) előállított nemzetközi Brucella ovis elleni standard oltóanyaggal kell szabványosítani.

A vizsgálat eredménye pozitívnak tekintendő, ha a vérsavó 50 vagy több nemzetközi egységet tartalmaz ml-enként.

E. MELLÉKLET

I. MINTA