A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának határozata [Jpe.II.60.016/2023/4.]

jogegységi panasz visszautasításáról

Az ügy száma: Jpe.II.60.016/2023/4.

A felperes: Magyar Állam

A felperes képviselője: Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda (a felperes képviselőjének címe, ügyintéző: dr. S. Szabó Péter ügyvéd)

I. rendű alperes: az I. rendű alperes neve

az I. rendű alperes címe

Az I. rendű alperes képviselője: Oppenheim Ügyvédi Iroda

(az I. rendű alperes képviselőjének címe, ügyintéző: dr. Farkas Zsolt Tamás ügyvéd)

II. rendű alperes: a II. rendű alperes neve

a II. rendű alperes címe

A II. rendű alperes képviselője: Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda

(a II. rendű alperes képviselőjének címe, ügyintéző: dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd)

IV. rendű alperes: a IV. rendű alperes neve

a IV. rendű alperes címe

V. rendű alperes: az V. rendű alperes neve

az V. rendű alperes címe

A IV-V. rendű alperesek képviselői: Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda

(a IV-V. rendű alperesek képviselőjének címe1)

és Dr. Máttyus Ádám Ügyvédi Iroda

(a IV-V. rendű alperesek képviselőjének címe2, ügyintéző: dr. Fazakas Balázs ügyvéd)

per tárgya: kártérítés

A jogegységi panaszt benyújtó fél: az I. rendű alperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Gfv.VI.30.210/2022/22. számú közbenső ítélet

Rendelkező rész

A Kúria az I. rendű alperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] Az I. rendű alperes a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 41/B. § (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Gfv.VI.30.210/2022/22. számú közbenső ítéletével szemben. Kérte a végzés hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Jogegységi panaszában a Kúria Gfv.VII.30.121/2020/13. számú végzésére hivatkozott referenciahatározatként. A jogegységi panasz előterjesztője kérte emellett a jogegységi panasszal támadott közbenső ítélet végrehajtásának felfüggesztését, mivel annak alapján a Fővárosi Törvényszék 2023. április hó 20. napjára tűzte ki a kártérítési igény tárgyalására vonatkozó megismételt eljárás első tárgyalását.

[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[3] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács -hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg.

[4] A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése szerint a jogegységi panaszban - a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl - meg kell jelölni egyrészről azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, másrészről azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít.

[5] A Kúria már több döntésében utalt arra, hogy a jogegységi panasz jogintézménye nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog-, és érdeksérelmének kiküszöbölésére szolgál. Erre a bírósági eljárási törvények által szabályozott rendes és rendkívüli jogorvoslatok többirányú lehetőséget biztosítanak. A jogegységi panasz eljárás, mint ahogy a nevében is tükröződik, a közzétett határozattól eltérés feloldását, a jogegység biztosítását célozza, nem pedig újabb jogorvoslati fórumot nyit a panaszosnak, a megelőző eljárások során szükségszerűen már érvényesített jog-, és érdeksérelmének orvoslására. (Jpe.I.60.001/2021/2., Jpe.I.60.011/2021/2.)

[6] A jogegységi panasz előterjesztője a panasz 13. bekezdésében idézte a referenciahatározat [54] bekezdését, mely szerint "a szóba jöhető legkésőbbi elévülési kezdő időponttól, a végszámla kifizetésétől is eltelt az öt éves elévülési idő a felperesi kereset benyújtásáig, így az elévülés megszakadása kapcsán később kifejtettekre is figyelemmel, korábbi elévülési kezdő időpont megállapítása nem eredményezne eltérő érdemi döntést". Emellett a jogegységi panasz 24-25. bekezdéseiben a támadott határozat [79] bekezdését idézte, mely szerint az elszámolással történő átvétellel kerül az elkészült autópálya a felperes tulajdonába, "így károsodásának bekövetkezése is csak ebben az időpontban állt, állhatott be". A támadott határozat ugyanebben a bekezdésében kiemelte, hogy "a kár csak akkor következett be, amikor az oszthatatlan mű átadásával az ellenszolgáltatás esedékessé vált, a felperes hozzájutott a pénze ellenében az autópályához. Ebben az időpontban teljesítette ugyanis a felperes a szolgáltatás kartellfelárral növelt ellenértékét."

[7] A jogegységi panasz előterjesztője a panasz 29. bekezdésében kérdést tesz fel. A panasz csak felveti, hogy vajon az alapügyben, az abban érintett felek között az elévülés kérdésében meghozott, ekként maradéktalanul ügyazonosnak minősülő referenciahatározatban jogkérdésben történt-e olyan jogszabályértelmezés, amely ellentétben áll a támadott határozatban elfoglalt jogi állásponttal. A feltett kérdésre a válasz nemleges, hiszen ahogy a jogegységi panasz 30. bekezdésében a panaszt előterjesztő is rögzíti, a támadott határozat [58] bekezdése a Kúriának azon álláspontját tükrözi vissza, miszerint a Kúria a referenciahatározatban "tudatosan nem foglalt állást az elévülés kezdő időpontját illetően az adott ügyre vonatkozóan". Ezen megállapítás kapcsán maga a jogegységi panasz előterjesztője is leszögezi, hogy "Ez a megállapítás annyiban helytálló, hogy a Kúria tényleg nem kívánt állást foglalni a referenciahatározatban arról, hogy mi az elévülés kezdő időpontja. Ezt a felülvizsgálati szabályok miatt nem is tehette."

[8] A jogegységi panasz vizsgálata során a Jogegységi Panasz Tanács megállapította, hogy a jogegységi panasz előterjesztője nem állított eltérést a Kúria közzétett határozatától és az eltérés fogalmilag is kizárt, hiszen a referenciahatározat nem foglalt állást a jogegységi panasz előterjesztője által felvetett jogkérdésben, az elévülés kezdő időpontja meghatározásában. A referenciahatározat pusztán egy lehetséges értelmezését adta az elévülés kezdő időpontjának, de annak helytálló voltáról - a jogegységi panasz előterjesztője által sem vitatott módon - nem foglalt állást. A támadott határozat ezzel szemben megállapította az elévülés kezdő időpontjának kötelező értelmezését.

[9] A jogegységi panasz előterjesztője tehát nem eltérést állít a referenciahatározattól, hanem közvetlenül a támadott határozatban kialakított kötelező értelmezés megváltoztatását kívánja elérni, mely azonban nem rendeltetése a jogegységi panasznak, hiszen ez a támadott határozat újabb felülvizsgálatát jelentené. Mindezek miatt a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

Záró rész

[10] A jogegységi panasszal támadott közbenső ítélet végrehajtásának felfüggesztése nem volt engedélyezhető, figyelemmel arra, hogy a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt visszautasította.

[11] Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes, ezért a panaszos az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 3.500.000 forint illeték visszatérítését a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól kérheti.

[12] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2023. április 17.

Dr. Varga Zs. András s. k.,

a tanács elnöke,

Dr. Patyi András s. k.,

bíró,

Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k.,

bíró,

Dr. Farkas Katalin s. k.,

bíró,

Dr. Kalas Tibor s. k.,

bíró,

Dr. Gyarmathy Judit s. k.,

bíró,

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k.,

bíró,

Dr. Varga Zs. András s. k.,

a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Márton Gizella bíró helyett,

Molnár Ferencné dr. s. k.,

bíró,

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s. k.,

bíró,

Dr. Orosz Árpád s. k.,

bíró,

Salamonné dr. Piltz Judit s. k.,

bíró,

Dr. Somogyi Gábor s. k.,

bíró,

Dr. Suba Ildikó s. k.,

bíró,

Dr. Stark Marianna s. k.,

bíró,

Dr. Szabó Klára s. k.,

bíró,

Dr. Tóth Kincső s. k.,

bíró,

Dr. Puskás Péter s. k.,

bíró,

Dr. Vitál-Eigner Beáta s. k.,

bíró