A Győri Ítélőtábla Pf.20338/2007/10. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 182. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 339. §] Bírók: Havasiné dr. Orbán Mária, Maurer Ádám, Világi Erzsébet

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az ítélőtábla a dr. Haller Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Haller Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Völner Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fazekas Ildikó ügyvéd ) által képviselt "A" alperes ellen kártérítés megállapítása iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2007. július 6-án kelt 10.P.21.103/2005/53. számú ítéletével szemben, az alperes által 56. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 960.000,- (Kilencszázhatvanezer) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 49.000.000,- Ft-ot, továbbá ezen összegnek 2006. március 1-étől járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint 2.450.000,- Ft + 20 % ÁFA ügyvédi munkadíjat és 367.000,- Ft szakértői költséget, az államnak pedig 900.000,- Ft feljegyzett kereseti illetéket. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül helyezzen letétbe 19.304,- Ft szakértői költséget.

Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperes tulajdonát képezik a Helység 1, ... szám alatt található ... és .... hrsz-ú ingatlanok (az "...." nevet viselő étterem, panzió és parkoló).

A ...ot elkerülő ....es út építését az alperes 2003. őszén kezdte meg, a műszaki átadásra 2005-ben, az üzembe helyezésre 2006. március 1-jén került sor.

Az útépítés előtt a felperes .... hrsz-ú ingatlanából ... m2-es, a ....es hrsz-ú ingatlanából ... m2-es terület került kisajátításra. A kisajátítással kapcsolatos értékveszteségre hivatkozással a felperes a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított pert. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a K.20.254/2004/32. sorszámú ítéletében a keresetet elutasította, kifejtve, hogy a majdani zaj- és porártalom, a kilátás csökkenése, az ingatlanra történő rálátás nem a kisajátításnak, hanem az út megépítésének a lehetséges következménye, a felperes a károsodás bekövetkeztekor polgári perben érvényesítheti igényeit az út üzemeltetőjével szemben.

A közigazgatási perben "B" a két ingatlan együttes forgalmi értékét 237.700.000,- Ft-ban határozta meg, az út forgalmiérték-csökkentő hatását zajszint-túllépés hiánya esetén 10 %-ban megállapítva. Kifejtette, hogy az esetleges zajszint-túllépés nagyságának függvényében ez az értékcsökkenés további 5 %-os is lehet.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a .... tetőterében helyezkedik el a panzió, az északra tájolt szobákból a Dunára és a mögötte levő ...i szigetre nyílik kilátás. A Duna-ág az ingatlan falától 60 m-re van.

Az elsőfokú bíróság a környezetvédelmi szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a ...es út a felperes ingatlanai esetében a környezeti zajterhelés mértékét befolyásolja. A ...-es út zajterhelésétől korábban védett, Duna felöli homlokzat előtt a nappali időszakban 10-12 dBA, az éjszakai időszakban 6-10 dBA értékkel emelkedett a zajszint. Az út átadását követően a környezethasználat, a környezet-szennyezettség, így a zajszennyezettség is növekedett. Az éjszakai időszakban mind a szabadtéri környezetben, mind az ingatlanon lévő lakószobákban is határérték feletti zajterhelés alakult ki. Az út megépítését megelőzően a ...-es úton bonyolódott a forgalom, amely a területet jelentős mértékben igénybe vette, mind éjszaka, mind nappal határérték feletti zajterhelést okozott. Az épületeknek voltak azonban olyan homlokzatai és mögöttük olyan lakóhelyiségei, amelyek védett helyzetben voltak, határérték alatti terhelés érte őket. Az eleve kedvezőtlen környezeti állapot minőségét érzékelhető mértékben rontotta a ...-es út megépítése. A Duna felöli oldal zajterhelésének jelentős megnövekedése szubjektív, érzékszervi úton is jól észlelhető. Hatása oly mértékben zavaró, hogy a Duna felöli ingatlanrészek pihenésre való rendeltetésszerű használatát nagymértékben korlátozza, a zajhatás kiküszöbölésére lenne szükség, azonban ennek utólagos megvalósítása nehéz. A költséges zajgátló falak felépítése a táj és a panoráma jellegét erősen megváltoztatnák.

A 117-es út megépítésével és használatával a felperesi ingatlan környezeti állapotában jól érzékelhető romlás következett be, amely az ingatlan forgalmi értékét csökkenti.

A bíróság ítélete indokolásában kifejtette, hogy az ingatlanok értékét "B" 261.000.000,- Ft-ban, "C" pedig 230.000.000,- Ft-ban határozta meg. "B" az úttal kapcsolatos károsító hatások értékcsökkentő hatását a környezetvédelmi szakértői vélemény ismeretében 20 %-ban határozta meg, ezen belül a zajhatás értékcsökkenését 10 %-os mértékűre tette.

A bíróság a környezetvédelmi szakértő álláspontjára is figyelemmel kifejtette, hogy a környezeti ártalom minősége több tényezőből tevődik össze. A szubjektív tényezők sokszor meghatározóbbak, így még határérték alatti szennyezés is okozhat érdeksérelmet. A zajterhelés jellemzően szubjektív, vegetatív idegrendszeri hatásokat vált ki. Fontos annak figyelembevétele, hogy a változást megelőző állapot milyen volt, egy meglévő, amúgy is zajjal szennyezett állapotot a beruházás tovább súlyosbított.

A Duna-parti oldalon jelentősen romlott a zajszennyezettség.

A környezeti ártalomnak jelentős esztétikai kihatása is van. A vízterületnek a közelsége, a vízre való rálátás lehetősége minőséget javító és egyben értéknövelő tényező volt. A Dunával való közvetlen kapcsolat elvesztése, a magasított útról az ingatlanra való belátás, továbbá a Duna-partra és a vízterületre való kilátás korlátozott, ez jelentős értékcsökkenést okoz.

A bíróság utalt arra is, hogy a beruházás ugyan a közérdeket szolgálta, de jelentős egyéni érdeksérelmet keletkeztetett.

Kifejtette, hogy a felperes ingatlanaiban az elkerülő út megépítése következtében forgalmi értékcsökkenés következett be, a Ptk. 100. §-a és a 339. § (1) bekezdése alapján ennek megtérítésére köteles az alperes. Az út megépítésével kapcsolatos zajártalom a kertes családi házas övezetben található ingatlan esetében hátrányt okozott. A beruházás építési engedély alapján történt, ez azonban nem mentesíti a kár megtérítése alól az alperest, hisz nem is tett meg minden tőle elvárhatót a kár elhárítása, enyhítése érdekében. Nem alakított ki zajgátló falakat, az általa ültetett növényzet csak 10-20 év múlva lesz alkalmas a zajhatás mérséklésére.

A felperes követelésének összegszerűsége tekintetében a bíróság elfogadta a szakvélemények által meghatározott forgalmi értékek közötti 10-15 %-os eltérést, a felperes számítási módjának megfelelően a két szakértői véleményben meghatározott forgalmi érték átlagát tekintette az ingatlan forgalmi értékének. Az értékcsökkenés mértékére "B" szakvéleményét fogadta el és - a BH.2002/258. és a BH.1980/87-es számú eseti döntésekre is tekintettel - 20 %-os értékcsökkenés megfizetésére kötelezte az alperest.