62003CO0206[1]

A Bíróság (első tanács) 2005. január 19-i végzése. Commissioners of Customs & Excise kontra SmithKline Beecham plc. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: High Court of Justice (England and Wales), Chancery Division - Egyesült Királyság. Az eljárási szabályzat 104. cikkének 3. §-a - Közös vámtarifa - Vámtarifaszám - Nikotintapaszok - A Vámigazgatások Világszervezetének besorolásra vonatkozó állásfoglalásának jogi érvénye. C-206/03. sz. ügy.

C-206/03. sz. ügy

Commissioners of Customs & Excise

kontra

SmithKline Beecham plc

(a High Court of Justice [England & Wales], Chancery Division [Egyesült Királyság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Az eljárási szabályzat 104. cikkének 3. §-a - Közös vámtarifa - Vámtarifaszámok - Nikotintapaszok - A Vámigazgatások Világszervezete besorolásra vonatkozó állásfoglalásának jogi érvénye"

A Bíróság végzése (első tanács), 2005. január 19.

A végzés összefoglalása

1. Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok - Értelmezés - A Vámigazgatások Világszervezete besorolásra vonatkozó állásfoglalásának alapul vétele - Korlátok

2. Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok - Nikotintapaszok - Terápiás és megelőzési célú termék - A Kombinált Nómenklatúra gyógyszerekre vonatkozó 3004 vámtarifaszáma alá történő besorolás

3. Közös Vámtarifa - Az áruk besorolása - Téves kötelező érvényű tarifális felvilágosítás - A nemzeti bíróságoknak az említett felvilágosítás megsemmisítéséről, valamint a közösségi jognak megfelelő felvilágosítás kibocsátásáról való gondoskodásra vonatkozó kötelezettsége - Terjedelem

(EK 10. cikk; 2913/92 tanácsi rendelet, 12. cikk, (5) bekezdés)

1. Valamely terméknek a közösségi jogalkotó által létrehozott Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolása tekintetében nem rendelkezik kötelező jogi érvénnyel a Vámigazgatások Világszervezete e termék harmonizált áruleíró és kódrendszerbe való besorolására vonatkozó állásfoglalása, és csupán iránymutatásként szolgál a Kombinált Nómenklatúra különböző vámtarifaszámainak értelmezéséhez. Az ilyen besorolásra vonatkozó állásfoglalást figyelmen kívül kell hagyni, ha az ellentétes a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámban szereplő árumegnevezéssel.

(vö. 28. pont)

2. A Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az egyértelműen meghatározott terápiás és megelőzési célra szánt, valamint egyedi alumíniumtasakokba csomagolt, használati útmutatóval együtt egy heti adagot tartalmazó dobozban forgalmazott nikotintapaszokat, amelyek az emberi szervezet meghatározott funkcióira fejtik ki hatásukat, a 3004 vámtarifaszám alá, "gyógyszerként" kell besorolni.

(vö. 36., 39., 48. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3. Ha valamely illetékes hatóság téves kötelező érvényű tarifális felvilágosítást adott, az EK 10. cikk értelmében a nemzeti bíróság hatásköre keretein belül köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy megtörténjen az említett felvilágosítás megsemmisítése, és új, a közösségi jognak megfelelő kötelező tarifális felvilágosítás kerüljön kibocsátásra.

Ebben az összefüggésben a nemzeti bíróság által a jogorvoslat tárgyában hozandó határozatra vonatkozó részletes szabályokat és annak joghatásait a nemzeti jog határozza meg az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek korlátain belül.

E tekintetben nem ellentétes a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 12. cikkének (5) bekezdésével az, ha a nemzeti bíróság megsemmisíti a vámhatóságnak a Vámigazgatások Világszervezete besorolásra vonatkozó állásfoglalásával összhangban lévő, azonban a közösségi jogalkotó által létrehozott Kombinált Nómenklatúrába ütköző határozatát, és megállapítja, hogy valamely terméket az e besorolásra vonatkozó állásfoglalásban foglaltaktól eltérően kell besorolni.

(vö. 57. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (első tanács)

2005. január 19.(*)

"Az eljárási szabályzat 104. cikkének 3. §-a - Közös vámtarifa - Vámtarifaszámok - Nikotintapaszok - A Vámigazgatások Világszervezete besorolásra vonatkozó állásfoglalásának jogi érvénye"

A C-206/03. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

amelyet a High Court of Justice (England and Wales) Chancery Division (Egyesült Királyság) a Bírósághoz 2003. május 14-én érkezett, 2000. december 7-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Commissioners of Customs & Excise

és

a SmithKline Beecham plc

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann (előadó) tanácselnök, N. Colneric, K. Schiemann, Juhász E. és E. Levits bírák,

főtanácsnok: A. Tizzano,

hivatalvezető: R. Grass,

a kérdést előterjesztő bíróság arról történt értesítését követően, miszerint a Bíróság - eljárási szabályzata 104. cikke 3. §-ának megfelelően - indokolt végzéssel kíván határozni,

a Bíróság alapokmányának 23. cikkében meghatározott érdekeltek felhívását követően, hogy terjesszék elő az e tárgyra vonatkozó esetleges észrevételeiket,

a főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem két, a 2086/97 rendelettel (HL L 312., 1. o.) módosított, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 312., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (továbbiakban: KN), és a 82/97/EK rendelettel (HL L 17., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 8. kötet, 179. o.) módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.) (a továbbiakban: Vámkódex) 12.ºcikke (5) bekezdésének értelmezésére vonatkozó kérdést tartalmaz.

2 E kérdések a Commissioners of Customs and Excise és a SmithKline Beecham plc (a továbbiakban: SmithKline) között a dohányzásról való leszokást elősegítő nikotintapasz tarifális besorolásával kapcsolatban felmerült jogvitában vetődtek fel.

Jogi háttér

A nemzetközi szabályozás

3 A Brüsszelben, 1983. június 14-én létrejött nemzetközi egyezmény az utóbb Vámigazgatások Világszervezetévé (a továbbiakban: VVSZ) átalakult Vám-együttműködési Tanács keretében harmonizált áruleíró és kódrendszert hozott létre (a továbbiakban: a VVSZ harmonizált rendszere).

4 Ezt az egyezményt és az azt módosító 1986. június 24-i jegyzőkönyvet a Közösség nevében az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozattal (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

5 A közösségi jogalkotó számára a VVSZ harmonizált rendszere szolgált alapul a KN létrehozására. A KN megismétli a hat számjegyű vámtarifaszámokat és vámtarifa-alszámokat, és csupán hetedik és nyolcadik számjegye határozza meg az egyedi azonosító albontásokat.

A közösségi szabályozás

Az alapvető szabályok

6 A KN szakaszokból, áruosztályokból és árucsoportokból áll.

7 Az I. szakasz tartalmazza a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályokat.

8 Az 1. általános szabály szerint "[...] jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések, és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni".

9 A 3. a) általános szabály szerint, ha az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, "azt a vámtarifaszámot, amely az árut a legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak [...]."

10 A KN II. szakasza VI. áruosztályának 30. árucsoportja a "gyógyszeripari termékeket", 38. árucsoportja pedig a "vegyipar különféle termékeit" tartalmazza.

11 A KN 30. árucsoportjának 3004 vámtarifaszáma alá tartoznak a "gyógyszerek (a 3002, 3005 vagy a 3006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével), amelyek kevert vagy nem kevert termékekből készültek, terápiás vagy megelőzési célra, kimért adagokban vagy formákban (beleértve a bőrön keresztül ható formába kiszerelt készítményeket) vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben".

12 A KN 38. árucsoportjának 3824 vámtarifaszáma alá tartoznak az "elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; másutt nem említett vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is)".

13 A 38. árucsoport 1. megjegyzése szerint "[n]em tartoznak ebbe az árucsoportba [...] a gyógyszerek [...]".

Az eljárási szabályok

14 A Vámkódex 12. cikkének (1) bekezdése szerint a "vámhatóságok a bizottsági eljárásnak megfelelően eljárva, írásbeli kérelemre kötelező érvényű tarifális felvilágosítást [...] adnak".

15 E cikk (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"A kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válik:

a) a tarifális felvilágosítás esetében:

i. ha valamely rendelet elfogadása esetén a felvilágosítás már nem felel meg az abban foglalt rendelkezéseknek;

ii. ha az már nem egyeztethető össze a 20. cikk (6) bekezdésében említett nómenklatúrák magyarázatával:

- közösségi szinten a Kombinált Nómenklatúrához fűzött magyarázó megjegyzések módosításai miatt vagy az Európai Közösségek Bíróságának valamely ítélete következtében,

- nemzetközi szinten valamely besorolási állásfoglalás vagy az 1952-ben Vám-együttműködési Tanács elnevezéssel létrehozott Vámigazgatások Világszervezete által elfogadott Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Nómenklatúrájához fűzött magyarázó megjegyzések módosítása következtében;

iii) ha azt a 9. cikknek megfelelően visszavonják vagy módosítják, feltéve hogy a visszavonásról vagy a módosításról a jogosultat értesítik.

Az i. és ii. alpontban szereplő esetekben a kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válásának időpontja az említett intézkedések kihirdetésének napja vagy, nemzetközi intézkedések esetében, az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C sorozatában közzétett bizottsági közlemény kelte.

[...]"

16 A Vámkódex 243. cikke szerint:

"(1) Bármely személynek joga van jogorvoslati kérelmet benyújtani a vámhatóság által a vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatban hozott olyan határozatok ellen, amelyek őt közvetlenül és személyesen érintik.

[...]

(2) A jogorvoslati jog:

a) első fokon a tagállamok által erre a célra kijelölt vámhatóság előtt;

b) ezt követően valamely olyan független testület előtt gyakorolható, amely bíróság vagy ezzel egyenértékű szakosodott testület lehet, a tagállamokban hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelően."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

17 A SmithKline "Niquitin CQ" néven olyan testre helyezhető nikotintapaszokat importál kereskedelmi forgalomba hozatal céljára, amelyek a bőrön keresztül meghatározott mértékű nikotint juttatnak a szervezetbe. Ezeket egyedi alumíniumtasakokba csomagolják, és használati útmutatóval együtt egyheti adagot tartalmazó dobozban forgalmazzák. E nikotintapaszokat helyettesítő terápiaként alkalmazzák, amelyek azáltal, hogy csökkentik az elvonási tüneteket, segítik az érintett személyt a dohányzásról való leszokásban.

18 A SmithKline 1998. október 8-án a jelen ügy tárgyát képező termék tekintetében kötelező érvényű tarifális felvilágosítást kért a Commissioners of Customs and Excise-tól.

19 A Commissioners of Customs and Excise 1998. október 11-én olyan kötelező érvényű tarifális felvilágosítást adott, amely szerint ez a termék a KN 3824 vámtarifaszám alá tartozik (a továbbiakban: a vitatott határozat).

20 A SmithKline úgy ítélte meg, hogy ez a besorolás téves volt, mivel szerinte ezeket a nikotintapaszokat a KN 3004 vámtarifaszám alá kell besorolni, így a VAT and Duties Tribunal (Egyesült Királyság) előtt megtámadta a vitatott határozatot, amelyet az utóbbi megsemmisített. Ezt követően, mivel a Commissioners of Customs and Excise véleménye szerint a határozatában szereplő besorolás helyes volt, a VAT and Duties Tribunal határozata ellen fellebbezett a High Court of Justice (England and Wales) Chancery Divisionhöz.

21 Ilyen körülmények között a High Court felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) A [KN] 3004 vámtarifaszáma értelmezhető-e úgy, hogy az magában foglalja a nikotintapasz formájában megjelenő olyan árut, amelyet a dohányzásról való leszokáshoz használnak, és amely alumíniumtasakokba csomagolt, bőrön keresztül felszívódó nikotinnal átitatott ragtapaszból áll?

2) Abban az esetben, ha:

a) valamely tagállam vámhatósága [a Vámkódex] 12. cikkének megfelelően kötelező érvényű tarifális felvilágosítást adott az áruról;

b) a kérdéses kötelező érvényű tarifális felvilágosítás megfelel a [VVSZ] által előzetesen közzétett besorolásra vonatkozó állásfoglalásnak, amelyet a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdésének megfelelően bizottsági közleményben tettek közzé;

c) a Vámkódex 243. cikkének megfelelően az importáló keresetet indított a jogorvoslat tárgyában eljáró nemzeti bíróság előtt;

és

d) a jogorvoslat tárgyában eljáró bíróság nem ért egyet a besorolásra vonatkozó állásfoglalással;

a Vámkódex 12. cikkének (5) bekezdése értelmezhető-e úgy, hogy az előírja vagy lehetővé teszi a jogorvoslat tárgyában eljáró bíróságnak, hogy a vámhatóság határozatát megsemmisítse anélkül, hogy a [VVSZ] besorolásra vonatkozó állásfoglalásával összhangban nem lévő kötelező érvényű tarifális felvilágosítást adna, ugyanakkor megállapítva, hogy a terméket az állásfoglalásban foglaltaktól eltérően is be lehet helyesen sorolni?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

22 Figyelembe véve egyrészről, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által előterjesztett kérdésekre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, és másrészről, hogy az nem enged teret semmilyen ésszerű kétségnek, a Bíróság az eljárási szabályzata 104. cikkének 3. §-ával összhangban indokolt végzéssel hozza meg a határozatát.

23 Az első kérdés megválaszolása előtt azonban meg kell vizsgálni egy azzal összefüggő kérdést, azaz hogy valamely termék KN szerinti besorolásának keretében milyen jogi érvény tulajdonítható a VVSZ e termék harmonizált rendszerbe való besorolására vonatkozó állásfoglalásának. Ha ugyanis a VVSZ besorolásra vonatkozó állásfoglalása kötelező érvényű, akkor a jelen ügy tárgyát képező terméket magától értetetődően ennek az állásfoglalásnak megfelelően kell besorolni.

A KN szerinti besorolás keretében a VVSZ besorolásra vonatkozó állásfoglalásának jogi érvényéről

24 Meg kell állapítani, hogy a szerződő felekre nem kötelezőek a VVSZ keretében kibocsátott besorolásra vonatkozó állásfoglalások, csupán az értelmezés egyik fontos elemét jelentik (e tekintetben lásd a 38/75. sz., Nederlandse Spoorwegen ügyben 1975. november 19-én hozott ítélet [EBHT 1975., 1439. o.] 24. pontját). Ezeket figyelmen kívül kell hagyni, ha értelmezésük összeegyeztethetetlen a kérdéses KN szerinti vámtarifaszám tételeivel, vagy ha nyilvánvalóan túllépik a VVSZ mérlegelési jogkörét (e tekintetben lásd a fent hivatkozott Nederlandse Spoorwegen ügyben hozott ítéletet).

25 Ráadásul az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy a VVSZ keretében kidolgozott magyarázó megjegyzések anélkül tartalmaznak hasznos elemeket a különböző vámtarifaszámok értelmezéséhez, hogy kötelező jogi érvénnyel rendelkeznének (lásd a C-201/96. sz. LTM-ügyben 1997. november 6-án hozott ítélet [EBHT 1997., I-6147. o.] 17. pontját, a C-270/96. sz., Laboratoires Sarget ügyben 1998. március 12-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-1121. o.] 16. pontját, a C-328/97. sz., Glob-Sped ügyben 1998. december 10-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-8357. o.] 26. pontját és a C-280/97. sz., ROSE Elektrotechnik ügyben 1999. február 9-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-2397. o.] 18. pontját).

26 Mivel az ítélkezési gyakorlat nem tesz különbséget a VVSZ keretében kidolgozott besorolásra vonatkozó állásfoglalás és az ugyanezen szervezet által kibocsátott magyarázó megjegyzések értelmező ereje között (lásd a 14/70. sz. Bakels-ügyben 1970. december 8-án hozott ítélet [EBHT 1970., 1001. o.] 11. pontját, a 12/71. sz. Henck-ügyben 1971. július 14-én hozott ítélet [EBHT 1971., 743. o.] 7. pontját, a 13/71. sz. Henck-ügyben 1971. július 14-én hozott ítélet [EBHT 1971., 767. o.] 7. pontját, a 14/71. sz. Henck-ügyben 1971. július 14-én hozott ítélet [EBHT 1971., 779. o.] 3. pontját, a 77/71. sz., Gervais.Danone ügyben 1971. december 15-én hozott ítélet [EBHT 1971, 1127. o.] 5. pontját és a 35/75. sz. Matisa-ügyben 1975. október 23-án hozott ítélet [EBHT 1975., 1205. o.] 2. pontját), azt kell megállapítani, hogy annak ellenére, hogy a magyarázó megjegyzések, illetve a VVSZ valamely termék harmonizált rendszer szerinti besorolására vonatkozó állásfoglalásai iránymutatásként szolgálnak az adott termék KN szerinti besorolásában, és hasznos elemeket tartalmaznak a KN különböző vámtarifaszámainak értelmezéséhez, nem rendelkeznek kötelező jogi érvénnyel.

27 Ezen túlmenően az Egyesült Királyság állításával ellentétben a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontja ii. alpontjának második francia bekezdése nem írja elő, hogy kötelező jogi érvénnyel rendelkezne a termék KN szerinti besorolása keretében a besorolásra vonatkozó állásfoglalás. Ez a rendelkezés csupán a VVSZ besorolásra vonatkozó új állásfoglalásának egy már létező, kötelező érvényű tarifális felvilágosításra gyakorolt különleges hatásait szabályozza.

28 Következésképpen a jelen ügy tárgyát képező termék KN szerinti besorolása tekintetében nem rendelkezik kötelező jogi érvénnyel a VVSZ e termék harmonizált rendszerbe való besorolására vonatkozó állásfoglalása, és csupán iránymutatásként szolgál a KN különböző vámtarifaszámainak értelmezéséhez. Az ilyen besorolásra vonatkozó állásfoglalást figyelmen kívül kell hagyni, ha az ellentétes a KN szerinti vámtarifaszámban szereplő árumegnevezéssel.

Az első kérdésről: a tarifális besorolás

29 A kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésében lényegében arra vár választ, hogy a jelen ügy tárgyát képező nikotintapaszokhoz hasonló termékeket a KN 3004 vagy 3824 vámtarifaszáma alá kell-e besorolni.

30 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzés megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának döntő szempontjai általában azok objektív jellemzőiben és tulajdonságaiban keresendők, amint azokat a KN szerinti vámtarifszámokban szereplő árumegnevezések meghatározzák (lásd a 175/82. sz. Dinter-ügyben 1983. március 17-én hozott ítélet [EBHT 1983., 969. o.] 10. pontját, a C-459/93. sz. Thyssen Haniel Logistic ügyben 1995. június 1-jén hozott ítélet [EBHT 1995., I-1381. o.] 8. pontját, a C-106/94. és C-139/94. sz., Colin és Dupré egyesített ügyekben 1995. december 14-én hozott ítélet [EBHT 1995., I-4759. o.] 22. pontját, valamint a fent hivatkozott LTM-ügyben hozott ítélet 17. pontját).

31 A KN 3004 vámtarifaszámot a Bíróság úgy ítélte meg, hogy e szerint azon termékek minősülnek "gyógyszernek", amelyeket egyértelműen meghatározott terápiás vagy megelőzési célra szánnak, és amelyek az emberi szervezet egyes funkcióira fejtik ki hatásukat (e tekintetben lásd a C-177/91. sz. Bioforce-ügyben 1993. január 14-én hozott ítélet [EBHT 1993., I-45. o.] 12. pontját, a C-405/95. sz. Bioforce-ügyben 1997. május 15-én hozott ítélet [EBHT 1997., I-2581. o.] 18. pontját, a fenti hivatkozott Laboratoires Sarget ügyben hozott ítélet 28. pontját, valamint a Glob Sped ügyben hozott ítélet 29. és 30. pontját).

32 Ilyen összefüggésben azon körülmény ellenére is, hogy - mint ahogy az Európai Közösségek Hivatalos Lapja 1998. szeptember 15-i számában közzétett, "Az Európai Közösségek kombinált nómenklatúrájának magyarázó megjegyzései" című bizottsági közlemény 30. árucsoportjában szereplő általános megállapításokból is következik - bár nincs jelentősége az ezen árucsoportba történő besorolás szempontjából annak, hogy ezen áruknak a forgalomba hozatal szerinti tagállamban gyógyszerként forgalmazási engedéllyel kell rendelkezniük, ez mindazonáltal kiegészítő iránymutatásként szolgálhat a KN 3004 vámtarifaszám objektív jellemzői és tulajdonságai mellett (e tekintetben lásd a fent hivatkozott Bioforce-ügyben 1997. május 15-én hozott ítélet 16. pontját és az LTM-ügyben hozott ítélet 23-26. pontját).

33 Azon tényt illetően, hogy ezen árukat gyógyszerként szerelik ki, vagy kizárólag gyógyszertárakban kerülnek forgalomba, arra kell emlékeztetni, hogy sem a 3004 vámtarifaszám szerinti árumegnevezés, sem a KN 30. árucsoportjának bevezetésében szereplő, az áruk ezen árucsoportba való besorolására vonatkozó megjegyzések nem határozzák meg ezen áru kiszerelését vagy árusításának helyét. Következésképpen, még ha ezek a körülmények relevánsnak is tekinthetők, akkor sincsen meghatározó befolyásuk az áruk KN szerinti besorolása során (e tekintetben lásd a fent hivatkozott LTM-ügyben hozott ítélet 28. pontját).

34 Ezzel ellentétben e rendelkezés alkalmazásának egyik feltételét jelenti az a tény, hogy e termékek kimért adagokban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben jelennek meg, mint ahogy azt a 3004 vámtarifaszám szövege is tartalmazza.

35 Az előzőekre figyelemmel a KN szerinti besorolás szempontjából a Bíróság rendelkezésére álló adatok alapján azt kell megállapítani, hogy a jelen ügy tárgyát képező nikotintapaszhoz hasonló termékeket a 3004 vámtarifaszám szerinti "gyógyszernek" kell tekinteni.

36 Valójában az ügy irataiból, és különösen a SmithKline által hivatkozott tudományos beszámolókból és szakvéleményekből az következik, hogy ezeket a tapaszokat egyértelműen meghatározott terápiás és megelőzési célra szánják, amelyek az emberi szervezet meghatározott funkcióira fejtik ki hatásukat.

37 E tapaszok egyrészről a nikotin- (illetve dohány-) függőség és az ezzel együtt járó elvonási tünetek elismert kezelését képezik.

38 Másrészről, mint ahogy azt a Bizottság írásbeli észrevételeiben és a Bíróság eljárási szabályzatának 54a. cikke alapján feltett kérdésre adott válaszában is hangsúlyozta, e tapaszok azzal, hogy segítenek az érintett személynek a dohányzásról való leszokásban, csökkentik a dohányzással összefüggő betegségek kialakulását és annak kockázatát.

39 Ráadásul az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az következik, hogy a jelen ügy tárgyát képező nikotintapaszokat egyedi alumíniumtasakokba csomagolják, és használati útmutatóval együtt egyheti adagot tartalmazó dobozban forgalmazzák.

40 Ezen elemekre figyelemmel nem fogadható el az Egyesült Királyság Kormányának azon érvelése, amely elutasítja a jelen ügy tárgyát képező termék "gyógyszerként" történő besorolását a KN 3004 vámtarifaszám alá.

41 Azon érvelést illetően, amely szerint a nikotintapaszok nem szolgálnak egyértelműen meghatározott terápiás vagy megelőzési célt, mivel ugyanazt azt az összetevőt, azaz a nikotint tartalmazzák, mint amely a függőséget okozza, arra kell emlékeztetni, hogy ez a körülmény önmagában nem kérdőjelezi meg a jelen ügy tárgyát képező termék gyógyszerként történő besorolását a KN 3004 vámtarifaszám alá.

42 Valójában az ügy irataiból az következik, hogy a helyettesítő terápia keretében, tapasz formájában adagolt nikotin a dohányzás során felszívódó nikotintól eltérő hatást eredményez. Mivel a nikotin hatása a bevitel sebességétől függ, és mivel ez a sebesség a belélegzéskor, tüdőben történő felszívódás esetén sokkal nagyobb, mint amikor a bőrön keresztül szívódik fel, az ilyen tapaszok hatékonyan csökkenthetik a dohányfüggőséget.

43 Egyébként - amint azt a SmithKline is hangsúlyozta - arra is fel lehet hívni a figyelmet, hogy az oltás elve is azon alapul, hogy ugyanazon mikroorganizmus csökkentett erejű adagolását használják, mint amely az oltással megelőzni kívánt betegséget okozza.

44 Azon érvelést illetően, amely szerint a nikotin- (dohány-) függőség nem tekinthető betegségnek, mivel e függőség ártalmasságát a jelenleg ismert tények alapján a közösségi jog nem ismeri el, azt kell megállapítani, hogy valamely termék KN 3004 vámtarifaszám alá történő besorolására nincs hatással azon betegség közösségi joganyagban való elismerése, vagy ennek hiánya, amelyre a KN szerinti besoroláskor hivatkoznak.

45 Azon érveléssel kapcsolatban, amely szerint az egyes áruk kombinált nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 1988. november 16-i 3565/88/EGK bizottsági rendelet a nikotinos rágógumit nem a 3004, hanem a 2106 vámtarifaszám alá sorolja, azt kell megállapítani, hogy ez a besorolás nincs semmilyen hatással a nikotintapaszhoz hasonló, eltérő jellegű termék besorolására.

46 Azon érvelést illetően, amely szerint a nikotintapaszt a VVSZ döntése értelmében a harmonizált rendszer szerinti 3824 vámtarifaszám alá kell besorolni, a jelen végzés 28. pontjában már megállapítást nyert, hogy valamely termék KN szerinti besorolása során a VVSZ besorolásra vonatkozó állásfoglalásának nincs kötelező jogi érvénye.

47 Valamennyi fenti körülményre tekintettel, valamint mivel egyrészről a KN 3824 vámtarifaszámhoz képest a 3004 vámtarifaszám részletesebb, és másrészről a 38. árucsoport megjegyzéseiből az következik, hogy a gyógyszerek nem tartoznak a 3824 vámtarifaszám alá, a nikotintapaszt a 3004 vámtarifaszám alá kell besorolni.

48 Ilyen körülmények között az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a jelen ügy tárgyát képezőkhöz hasonló nikotintapaszokat a KN 3004 vámtarifaszám alá kell besorolni.

A második kérdésről: a közösségi joggal össze nem egyeztethető állapot orvoslására vonatkozó kötelezettség (EK 10. cikk)

49 A kérdést előterjesztő bíróság második kérdése lényegében arra irányul, hogy meddig terjed a nemzeti bíróságnak a közösségi joggal össze nem egyeztethető állapot orvoslására vonatkozó kötelezettsége.

50 Különösen azt kérdezi, hogy a közösségi jog előírja-e vagy lehetővé teszi-e a nemzeti bíróságoknak, hogy az illetékes vámhatóság határozatát megsemmisítsék anélkül, hogy azt a VVSZ besorolásra vonatkozó állásfoglalásával össze nem egyeztethető kötelező érvényű tarifális felvilágosítással váltanák fel, és ugyanakkor megállapítsák azt, hogy e terméket ezen állásfoglalástól eltérően is be lehet helyesen sorolni.

51 Azt kell megállapítani, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EK 10. cikkben előírt jóhiszemű együttműködés elve szerint a tagállamok kötelesek a közösségi jog megsértéséből eredő jogellenes következményeket megszüntetni (lásd a 6/60. sz. Humblet-ügyben 1960. december 16-án hozott ítéletet [EBHT 1960., 1125. o.] és a C-6/90. és C-9/90. sz., Frankovich és társai egyesített ügyekben 1991. november 19-én hozott ítélet [EBHT 1991., I-5357. o.] 36. pontját). Ez a kötelezettség hatáskörük keretein belül az érintett tagállam valamennyi szervére vonatkozik (e tekintetben lásd a C-8/88. sz., Németország kontra Bizottság ügyben 1990. június 12-én hozott ítélet [EBHT 1990., I-2321. o.] 13. pontját).

52 Így a tagállamok illetékes hatóságainak és bíróságainak a hatáskörük keretein belül meg kell tenniük minden szükséges általános vagy különös intézkedést annak érdekében, hogy a helytelen kötelező érvényű tarifális felvilágosítás meg nem felelését megszüntessék. Ilyen különös intézkedés lehet a téves kötelező érvényű tarifális felvilágosítás megsemmisítése, vagy a közösségi jognak megfelelő új felvilágosítás adása.

53 Ezzel összefüggésben a részletes eljárási szabályok tekintetében a Vámkódex 243-246. cikkei, valamint kiegészítő jelleggel e kódex 245. cikke és a tagállamok eljárási autonómiája szerint az egyes tagállamok belső jogrendje alkalmazandó, feltéve ugyanakkor, hogy azok nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló belső jellegű esetekre vonatkozókhoz képest (az egyenértékűség elve), és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé a közösségi jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve) (e tekintetben lásd a C-312/93. sz. Peterbroeck-ügyben 1995. december 14-én hozott ítélet [EBHT 1995., I-4599. o.] 12. pontját és a C-78/98. sz., Preston és társai ügyben 2000. május 16-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-3201. o.] 31. pontját).

54 A jelen ügyet illetően, amennyiben az illetékes hatóság téves kötelező érvényű tarifális felvilágosítást adott, a nemzeti bíróság hatáskörének keretein belül köteles minden szükséges általános és egyedi intézkedést megtenni e határozat megsemmisítése, és új, a közösségi jognak megfelelő felvilágosítás meghozatala érdekében.

55 Ebben az összefüggésben a nemzeti bíróság által a jogorvoslat tárgyában hozandó határozatra vonatkozó részletes szabályokat és annak joghatásait a nemzeti jog határozza meg az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek korlátain belül.

56 E tekintetben azt kell megállapítani, hogy - figyelembe véve annak rendkívül korlátozott hatályát - a Vámkódex 12.ºcikke (5) bekezdése a) pontja ii. alpontjának második francia bekezdése nem befolyásolja a nemzeti bíróság azon kötelezettségét, hogy megtegyen minden szükséges általános és egyedi intézkedést annak érdekében, hogy megtörténjen a téves kötelező érvényű tarifális felvilágosítás megsemmisítése, és új, a közösségi jognak megfelelő felvilágosítás kerüljön kibocsátásra. Valójában, amint az a jelen végzés 27. pontjában is megállapítást nyert, ez a rendelkezés csupán a VVSZ besorolásra vonatkozó új állásfoglalásának egy már létező kötelező érvényű tarifális felvilágosításra gyakorolt különleges hatásait szabályozza. Következésképpen nem ellentétes a Vámkódex 12. cikkének (5) bekezdésével az, ha a nemzeti bíróság megsemmisíti a vámhatóságnak a VVSZ besorolásra vonatkozó állásfoglalásával összhangban lévő határozatát, és megállapítja, hogy valamely terméket az e besorolásra vonatkozó állásfoglalásban foglaltaktól eltérően kell besorolni.

57 A második kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy ha valamely illetékes hatóság téves kötelező érvényű tarifális felvilágosítást adott, a nemzeti bíróság hatásköre keretein belül köteles az EK 10. cikk értelmében minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy megtörténjen a felvilágosítás megsemmisítése, és új, a közösségi jognak megfelelő kötelező tarifális felvilágosítás kerüljön kibocsátásra.

Ebben az összefüggésben a nemzeti bíróság által a jogorvoslat tárgyában hozandó határozatra vonatkozó részletes szabályokat és annak joghatásait a nemzeti jog határozza meg az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek korlátain belül.

E tekintetben nem ellentétes a Vámkódex 12. cikkének (5) bekezdésével az, ha a nemzeti bíróság megsemmisíti a vámhatóságnak a VVSZ besorolásra vonatkozó állásfoglalásával összhangban lévő, azonban a KN-be ütköző határozatát, és megállapítja, hogy valamely terméket az e besorolásra vonatkozó állásfoglalásban foglaltaktól eltérően kell besorolni.

A költségekről

58 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

1) A jelen ügy tárgyát képezőkhöz hasonló nikotintapaszokat az 1997. november 4-i 2086/97/EGK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 3004 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

2) Ha valamely illetékes hatóság téves kötelező érvényű tarifális felvilágosítást adott, a nemzeti bíróság hatásköre keretein belül köteles az EK 10. cikk értelmében minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy megtörténjen a felvilágosítás megsemmisítése, és új, a közösségi jognak megfelelő kötelező tarifális felvilágosítás kerüljön kibocsátásra.

Ebben az összefüggésben a nemzeti bíróság által a jogorvoslat tárgyában hozandó határozatra vonatkozó részletes szabályokat és annak joghatásait a nemzeti jog határozza meg az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek korlátain belül.

E tekintetben nem ellentétes az 1996. december 19-i 82/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 12. cikkének (5) bekezdésével az, ha a nemzeti bíróság megsemmisíti a vámhatóságnak a Vámigazgatások Világszervezete besorolásra vonatkozó állásfoglalásával összhangban lévő, azonban a 2086/97 rendelettel módosított 2658/87 tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrába ütköző határozatát, és megállapítja, hogy valamely terméket az e besorolásra vonatkozó állásfoglalásban foglaltaktól eltérően kell besorolni.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: angol.