ÍH 2015.25 SZERZŐI JOG - JOGOSULATLAN FELHASZNÁLÁS - A GAZDAGODÁS FOGALMA

A szerzői jogban a gazdagodás visszatérítése - a Ptk. szerinti jogalap nélküli gazdagodástól eltérő tartalmú - objektív alapú polgári jogi igény. E haszon legkisebb mértéke pedig annak a jogdíjnak az összege, melyet jogszerűen engedélyezett felhasználás esetén a jogsértőnek a felhasználásért fizetni kellett volna (emiatt ez az összeg akkor is visszafizetendő, ha a jogsértőnek a jogsértésből haszna nem vagy éppen anyagi vesztesége származott) [Szjt. 94. § (1) bekezdés e) pont].

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi jogelőd és az E. Bt. között 2006.04.05. napján megbízási szerződés jött létre az alperesi jogelőd által gyártott és forgalmazott sörök reklámkampányához kapcsolódó reklámfilm sorozat elkészítésére. (A továbbiakban első szerződés.)

E szerződés 3.3. pontja rögzítette, hogy a felperes a szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a közreműködésével elkészült reklámfilmeket az E. Bt. mint megbízó Magyarország területén a felhasználás első napjától számított 1 évig terjedő időszakban felhasználja a következő megjelenési formákban: elektronikus médiában, égi- és földi sugárzású magyar nyelvű televíziós csatornákon, interneten, moziban, kivetítőn és egyéb elektronikus médiában.

A felperes ahhoz is hozzájárult, hogy a közreműködésével elkészült reklámfilmet a megbízó és az alperes szakmai célokra felhasználhassa, szakmai rendezvényeken, konferenciákon és egyéb sörrel kapcsolatos rendezvényeken, valamint azt az internetes honlapjukon bemutassa és azt referencia anyagként időbeli korlát nélkül felhasználja.

Ugyanezen felek között 2006. november 6. napján újabb szerződés (a továbbiakban: második szerződés) jött létre a reklámsorozat második részére vonatkozóan. A szerződés 3.4. pontja az első szerződés fenti 3.3. pontjával azonos felhasználási hozzájárulást tartalmazott.

A felhasználási jogok átruházása tekintetében a felperes, mint előadó művész és az E. Bt. között létrejött fenti szerződések tartalma megegyezett az alperesi jogelőd és az E. Bt. Között létrejött szerződés tartalmával.

Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a fenti szerződések alapján a reklámfilmek 2006. és 2007. évtől jelentek meg, közzétételük lehetősége 2008. december 31. napjával megszűnt, azonban az alperes márka specifikus facebook oldalán azok ezt követően is fellelhetőek és elérhetőek voltak.

Felperes módosított keresetében elsődlegesen a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. - a továbbiakban Szjt. - 74. § (1) bekezdése alapján [az Szjt. 73. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglalt felhasználásra tekintettel] felhasználási díj, másodsorban az Szjt. 94. § (2) bekezdése alapján kártérítés címén 1 428 750 forint és annak 2008. december 31. napjától számított törvényes késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Arra hivatkozott, hogy a felperes az alperessel ugyan nem állt közvetlen szerződéses kapcsolatban, azonban az E. Bt.-n keresztül azonos tartalommal átruházott felhasználói jogokon túlterjeszkedett az alperes, ezért elsődlegesen felhasználói jogdíj másodsorban kártérítés megfizetésére köteles.

A második reklámszerződés 3.1. pontja utolsó bekezdése szerint amennyiben a megbízó a következő évben a B…… 2 sorozat reklámfilmjeiből egy vagy több reklámfilmet ismét fel kíván használni, úgy a megbízottat a második sorozatban elkészített reklámfilmek újabb egy éves időtartamban történő felhasználásáért 125 000 forint + áfa/film felhasználási díj illeti meg. Az első évadban készült filmek vonatkozásában az első szerződés ilyen rendelkezést ugyan nem tartalmaz, azonban a filmek hasonló jellegére tekintettel azok vonatkozásában is alkalmazható a későbbi érték. Emiatt a felperes az első évad vonatkozásában 4, a második évad tekintetében 5, összesen 9 film után filmenként 125 000 forint + áfa, összesen 1 428 750 forint megfizetésére köteles.

Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte, arra hivatkozással, hogy a felperesnek - szerződéses jogviszony hiányában - a keresetben megjelölt igény érvényesítésére nincs perbeli jogképessége (helyesen kereshetőségi joga), ugyanis nem szerzője, csupán szereplője a leforgatott reklámfilmnek és az Szjt. 73. § (2) bekezdése alapján több személy közreműködése esetén az előadóművészek a jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják. Ehhez hasonló kitételt tartalmaz az első reklámszerződés 4.3. pontja és a második reklámszerződés 4.2. pontja is, emiatt az igény érvényesítésére nem a felperesnek, hanem az E. Bt.-nek lenne lehetősége.

A kereset érdemében - azt mind jogalap, mind összegszerűség tekintetében vitatva - annak elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződő felek egyértelműen megkülönböztették az internetet, mint reklámfelületet, ahol az elhelyezett hirdetésekért fizetni kell (az időben korlátozott felhasználási jog csak ehhez kapcsolódott) és a saját honlapot, mely szintén az interneten üzemel. Ezt igazolja az is, hogy az első szerződés 3.5. pontja, a második szerződés 3.4. pontja a reklámfotók felhasználásával összefüggésben az internetet a reklámfelületek között sorolja fel.

Saját facebook honlapja nem minősül fizetős reklámfelületnek vagy egyéb médiumnak (a facebook ingyenes) azon fizetett hirdetést kizárólag a facebook üzemeltető cég helyezhet el, mely jól elkülöníthetően a honlap tartalma melletti jobb oldali sávban jelenik meg, tartalmában pedig független a honlap tulajdonosától, a reklám mindig a látogató személyéhez kapcsolódóan jelenik meg. A reklámfilmek az E. Bt.-vel megkötött szerződésekben biztosított időszakon túl nem kerültek reklámcéllal felhasználásra. A saját honlapon történő felhasználás - így a facebook-on történő felhasználás is - időbeli korlát nélkül biztosított volt számára.

Álláspontja szerint a felperest kár nem érte azáltal, hogy a filmek megjelentek az alperes honlapján. Azzal a felperesnek is tisztában kell lennie, hogy ami egyszer fizetett hirdetésként vagy más formában felkerül az internetre, az gyakorlatilag törölhetetlen, a perbeli filmeket pedig mások is közzétették. A további reklámcélú felhasználás esetén is csak akkor lett volna a felperes jogosult díjazásra, ha a sörbarátok sorozat harmadik szériája mellett használta volna fel az alperes a korábbi reklámfilmeket, ami nem történt meg (felperes a reklámfilmek harmadik szériájában már nem is szerepelt).

Az alperesi védekezés kapcsán a felperes utalt arra, hogy a reklámfilmek szereplői nem tekintendők előadóművészi együttesnek, az igényt a felperes saját személyében érvényesítheti. Előadóművészek együtteséről csak akkor beszélhetünk, ha több előadóművész közös néven fejt ki előadóművészi teljesítményt, ezzel szemben a felperes a per tárgyát képező filmekben nem együttes tagjaként, hanem önállóan színészként szerepelt. Ellenkező esetben az E. Bt. sem külön és önállóan a színészekkel, mint előadóművészekkel, hanem az együttes képviselőjével szerződött volna.

A felhasználási jog terjedelméből pedig egyértelmű, hogy milyen jogokat tartott fenn magának a felperes, mint előadóművész. A facebook akkor sem minősíthető az alperes honlapjának, ha azon lehetőség van profiljának megjelenítésére, ugyanis az a facebook Inc honlapja és nem az alperesé. A profil tartalmát csak a facebook által meghatározott korlátok között befolyásolhatja az alperes. Azon alperesi érvelés pedig értelmezhetetlen, hogy a facebook profilon a felperes szereplésével készült első két sorozat darabjait nem a sörbarátok sorozat harmadik szériája mellett használta fel az alperes, hiszen a facebook profil a sorozat valamennyi, így a felperes szereplésével, illetve a felperes szereplése nélkül készült filmet tartalmazta. Az nem mentesíti a jogsértő magatartás következményei alól az alperest, hogy mások is közzétették a per tárgyát képező filmeket.