BH 1981.9.383 Ha a társadalombiztosítási szerv az ellátás jogalap nélküli felvétele miatt az örökössel szemben kíván igényt érvényesíteni, követelését csak polgári peres vagy nemperes eljárás útján érvényesítheti [Ptk. 7. §, 1975. évi II. tv. 106., 107. §, 17/1975. (VI. 14.) MT sz. r. 250. § (2) bek.].

Néhai B. A. mezőgazdasági szövetkezeti járadékát az alperes házastársi pótlékkal kiegészítve folyósította. A járadékos felesége 1975. augusztus havában meghalt. Az alperes a járadékos 1978. március 1-én bekövetkezett haláláig továbbra is folyósította a házastársi pótlékot, mert a járadékos nem jelentette be a házastársa halálát.

Az alperes ilyen előzmények után határozatot hozott, amelyben a járadékos gyermekét - a felperest - 9602 forint jogalap nélkül felvett ellátás megtérítésére kötelezte. A határozat indokai szerint a felperes mint a meghalt járadékos örököse köteles a követelt összeget megfizetni. A felperesnek a határozat ellen benyújtott felszólalását a társadalombiztosítási bizottság elutasította és az alperes határozatát helyben hagyta.

A felperes a másodfokon hozott határozat ellen keresettel fordult a bírósághoz. Kérte a határozat hatályon kívül helyezését és a megtérítési kötelezettség alóli mentesítését. Arra hivatkozott, hogy az apja nem volt rosszhiszemű a házastársi pótlék felvételénél, mert nem tudta, hogy a felesége halálát be kellett volna jelentenie az alperesnek. Hivatkozott arra is, hogy az apjával nem élt közös háztartásban.

Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéletének indokaiban megállapította, hogy a házastársi pótlékot megállapító határozatból a felperes apjának tudomást kellett szereznie arról, hogy házastársa halálát be kell jelentenie a nyugdíjfolyósító szervnek. Minthogy ezt nem tette meg, felróható mulasztás terheli a házastársi pótlék jogalap nélküli felvételében. A hagyaték összege az alperes követelésének összegét meghaladja, így a felperes megtérítési kötelezettsége fennáll.

Az első fokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett és kérte annak megváltoztatásával a megtérítési kötelezettség alóli mentesítését.

A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta, mert az első fokú bíróság ítéleti döntésével és annak jogi indokolásával egyetértett.