A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27114/2016/14. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 155/B. §, 339. §, 339/A. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 38. §, 43. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 58. §, 59. §, 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 10. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Tergalecz Eszter

Budapest Környéki Közigazgatási

és Munkaügyi Bíróság

7.K.27.114/2016/14.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... (...) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a ... jogi képviselő által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kötelező védőoltás alóli mentesítés ügyben hozott közigazgatási határozat (hiv.szám: ...) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

Abíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 25.000 (husznötezer) forint perköltséget és az államnak külön felhívásra 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresete, az alperes érdemi ellenkérelme, valamint a közigazgatási és peres iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A ... Kormányhivatal ... Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete (a továbbiakban: elsőfokú közigazgatási hatóság) a területileg illetékes védőnői szolgálat havi oltási jelentéséből értesült arról, hogy a felperes ... nevű gyermeke az életkorhoz kötött dTap emlékeztető védőoltást nem kapta meg. Több alkalommal felhívta a felperes mint törvényes képviselő figyelmét arra, hogy az oltás pótlását meg kell kezdeni. Amennyiben az oltás beadásának kontraindikációja van, ennek tényét alátámasztó orvosi igazolást kell eljuttatni a hatósághoz. A felperes az oltással kapcsolatos kontraindikációt nem jelentett be, egészségügyi mentesítésre irányuló kérelmet nem terjesztett elő mindamellett, hogy gyermeke az oltást továbbra sem kapta meg.

Ezt követően az elsőfokú közigazgatási hatóság ... számú határozatával elrendelte a kötelező emlékeztető védőoltás pótlását. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a ... számú határozatával az elsőfokú közigazgatási határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet terjesztett elő a határozat bírósági felülvizsgálata iránt. A közigazgatási perben a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A felperes 2015. május 7. napján nyújtott be oltás alóli mentesítés iránti kérelmet a ... Kormányhivatal ... Járási Hivatalához. A járási hivatal a kérelmet elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2015. november 6. napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. §-ára, továbbá a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998.(VI.3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 4. § -ában foglaltakra hivatkozott.

A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Hangsúlyozta, hogy az oltásra kötelező alperesi határozat ismeretében kérte, hogy a gyermeke immunitásának meglétét ellenőrizzék, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 10. § (1) bekezdésében biztosított előszűrést igényelt a gyógyszer-tájékoztatóban feltüntetett mellékhatások kizárása érdekében. A gyermekének korábban beadott kötelező védőoltások által vélhetően előidézett káros mellékhatásokra vezette vissza olthatatlanságát. Kiemelte, mentesítés alóli kérelméhez a gyermek kezelőorvosa - aki egyben anyai nagyanyja - által adott orvosi szakvéleményt csatolt, ami előzetes szűrővizsgálatok nélkül kontraindikálta az oltást. Az alperes a jogszabályok téves értelmezésével helyezkedett arra az álláspontra, hogy a gyermek nagymamája nem tekinthető véleményadásra jogosult kezelőorvosnak. A véleményben foglaltakat pedig emiatt sem az elsőfokú hatóság, sem pedig az alperes nem vizsgálta érdemben, amivel megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint 50. §-ában és 3. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat. Hivatkozott arra, hogy csak a gyermek nagyanyja - mint orvos - ismeri családi anamnézisét és teljes egészségügyi előéletét, így csak ő az aki nyilatkozni tud arról, hogy az oltás beadása milyen káros következményekkel járhat. Az volt az álláspontja, hogy a hatósági eljárás során a Ket. 58. §-ában foglaltak alkalmazásával szakértőt kellett volna bevonni a gyermek olthatóságának tisztázása érdekében. A magyar oltási rendben szereplő betegségek egyike sem fenyeget járvánnyal, így azok elleni oltást indokolatlannak és szükségtelennek tartotta. Hangsúlyozta ennek okán, hogy lelkiismeretével és világnézetével összeegyeztethetetlen az, hogy járvány hiányában a gyermekét felesleges és kockázatos beavatkozásnak tegye ki. Kifejtette, hogy a hatóság eljárása összeegyeztethetetlen az Oviedói Egyezmény kihirdetéséről szóló 2002. évi VI. törvényben rögzített, az egészségügyi beavatkozást elszenvedő személy, szabad és tájékozottságon alapuló beleegyezési jogával, amely kizárólag járványhelyzetben, katasztrófahelyzetben korlátozható.

A felperes a per első tárgyalásán módosította keresetét. Arra hivatkozott, hogy az alperes határozata sérti az Alaptörvény G) cikkének (2) bekezdésébe, valamint I. cikk (2)-(3) és II. cikkében foglalt alapvető jogokra és emberi méltósághoz fűződő jogokra vonatkozó rendelkezéseit. Emellett az Eütv. 2. § (1) bekezdésébe, 3. § k) pontjába, 5., 10., 13. §§-aiba és 15. § (6) bekezdésébe ütközik. Indítványozta igazságügyi immunulógus orvosszakértő bevezetését a perbe annak vizsgálatára, hogy gyermeke oltható-e.

Az alperes érdemi ellenkérlemében - a határozatban foglaltakat fenntartva - a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.

A felperes keresete megalapozatlan.