A Debreceni Törvényszék P.20673/2011/6. számú határozata kártalanítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 355. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 580. §, 581. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Törvényszék P.20673/2011/6.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.20574/2011/5. (ÍH 2012.34)

***********

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

10.P.20.673/2011/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a dr. Szilvási Ágnes ügyvéd (...) által képviselt ... ( ...) felperesnek a ... (...; ügyintéző: dr. Kun István) által képviselt ... ellen kártalanítás megfizetése iránt indított perében - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000.- (Egyszázezer) forint perköltséget.

A le nem rótt 600.000.- (Hatszázezer) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérheti.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha az csak az ítélet indokolása irányul.

Az ítélettel szemben fellebbezést előterjesztő fél számára az ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező. Amennyiben a fellebbezést előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, a fellebbezést a bíróság hivatalból elutasítja.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy jogi képviseletet ellátó pártfogó ügyvéd kirendelését a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatától kérhetik. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Bármely fél kérelmére azonban tárgyalást tart, melyet a fellebbező fél a fellebbezésében kérhet.

I n d o k o l á s

A bíróság a tényállást a felek előadása, az általuk okiratok, a ... Megyei Bíróság ... sz. irata alapján állapította meg.

A ... Megyei Bíróság első fokon 2011. április 14. napján jogerőre emelkedett ... sz. ítéletével a felperest felmentette az ellene emberölés bűntettének kísérlete és két rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vádak alól.

A felperes 2008. november 10. napjától 2008. november 12. napjáig őrizet, 2008. december 20. napjáig előzetes letartóztatás, ezt követően 2011. január 3. napjáig ideiglenes kényszergyógykezelés kényszerintézkedés hatálya alatt állt.

A felperes ellen az eljárás azért indult, mivel a D. település, V. u. ... ... sz. alatti, volt házastársával B. É.-vel közös tulajdonú lakásukban 2008. november 10. napján 5 óta 38 perc körüli időpontban a hálószobában volt házastársát egy 12,3 cm pengehosszúságú késsel, közepes erővel, több alkalommal megszúrta. B. É.-t a szúrások a hasán, mellkasán, és jobb lábszárán érték. A cselekményre oly módon került sor, hogy B. É. a felperessel a hálószobában aludt. Észlelte, hogy a felperes hirtelen felül, majd a párnája alól elővett késsel több alkalommal megszúrta őt. B. É. kiáltására a szomszéd szobában alvó gyermekeik a ...-ban született A. és a ...-ban született L. a szülők hálószobájába átszaladtak, ahol is annak voltak tanúi, hogy édesanyjuk hanyatt fekszik az ágyon, a felperesi édesapa pedig a jobb oldalán fölé hajolva mellette térdelt, egyik kezében szorongatva a kést és két karjuk össze volt kapaszkodva, miközben édesanyjuk próbálta eltolni édesapjukat magától. Édesanyjuk kérte a gyermekeket, hogy szóljanak a szomszédnak. Az L. utónevű gyermek odament a felpereshez, megfogta a jobb kezét és próbálta lehúzni őt az édesanyjáról. Mire a vádlott odafordult a gyermekéhez és közölte vele, hogy amennyiben nem hagyja abban, őt is megszúrja.

Ezt követően a szomszéd lakásból érkező B. I. a felperestől a kést elvette. A ... Megyei Bíróság fenti számú ítéletében a felperest azért mentette fel, mivel a cselekmény elkövetésekor elmebetegségben szenvedett.

Ebből eredően a felperes a terhére rótt cselekmény idején annak társadalomra való veszélyességének felismerésére képtelen volt.

A cselekmény után a felperest őrizetbe vették, majd a ... Megyei Bíróság ... sz. határozatával előzetes letartóztatásba helyezte, mely 2008. december 20-áig tartott, amikor is a ... sz. határozattal elrendelték ideiglenes gyógykezelését.

A felperes kényszergyógykezelése az IMEI-ben történt meg, az sikeres volt, így a felmentéssel egyidejűleg a felperes kényszergyógykezelése nem került elrendelésre. A kényszergyógykezelés alatt ... év ... hó ... napján felperes a házastársától elvált. Gyermekeivel a kapcsolatot nem tartja.

2011. január 3. napján a ... Megyei Bíróság ... sz. végzésével a felperes ideiglenes kényszergyógykezelését megszüntette és elrendelte azonnali szabadlábra helyezését. A határozat indokolása szerint az eljárás során, 2010. november 10., 15-én, illetőleg 17-én a bíróság tárgyalást tartott, amelynek keretében az iratokhoz csatolták a ... Intézet (a továbbiakban: IMEI) által előterjesztett elmeorvosi lelet és véleményt, amely szerint a felperes további elmeosztályos gyógykezelése - a felperest kezelő orvosok szerint - szükségtelen.

Erre is figyelemmel a bíróság kirendelte M. K. igazságügyi elmeorvos szakértőt, aki szakvéleményében (...) úgy foglalt állást, hogy a felperes további kényszergyógykezelése nem indokolt. Rögzíti ugyanakkor a szakvélemény, hogy a felperes üldöztetéses téboly állapota sorsszerű megbetegedésnek tekinthető. Teljes bizonyossággal nem zárható ki, hogy betegségének aktív tünetei a jövőben nem jelentkeznek, így az sem zárható ki, hogy hasonló cselekményt követ el.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000.001.- Ft tőkét, és annak 2011. április 18. napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra járó törvényes kamatait, valamint a perköltséget.

Jogcímül hivatkozott az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 580. §-a (1) bekezdésének II/a. pontjára, valamint a Ptk. 355. §-ának (1) bekezdésére.

A fenti összeget nemvagyoni kártérítésként kérte megítélni. Utalt arra, hogy a felperes 26 napon állt a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt. Munkahelyét elvesztette, fogva tartása alatt gyermekeivel a kapcsolatot tartani nem tudta.