3382/2012. (XII. 30.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa utólagos normakontroll, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség, alkotmányjogi panasz, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközként való elismerés tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 66. § (2) bekezdése elleni utólagos normakontroll és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 66. § (2) bekezdésével összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló indítványt, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Választási Iroda által kiadott "Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére a 2008. évi országos népszavazáson" közjogi szervezetszabályozó eszközként történő elismerésére irányuló indítványt, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Választási Iroda által kiadott "Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére a 2008. évi országos népszavazáson" 3.2.3.3. pontjába foglaltak, továbbá a Somogy Megyei Bíróság 3.Kvk.20. 405/2008/1. végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: korábbi Abtv.) 48. §-a alapján 2008. április 30-án benyújtott alkotmányjogi panaszában az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Választási Iroda által kiadott "Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére a 2008. évi országos népszavazáson" (a továbbiakban: Tájékoztató) 3.2.3.3. pontjába foglaltak ex tunc hatályú alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, továbbá a Somogy Megyei Bíróág előtt 3.Kvk.20.405/2008. számon folyamatban volt ügyben a Tájékoztató alkotmányellenesnek tartott pontja alkalmazásának kizárását kérte. Indítványozta emellett azt is, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapítson meg az Alkotmánybíróság azért, mert a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 66. § (2) bekezdése, amely szerint a szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben, nem szabályozta, mi minősül személyazonosság és lakcím megállapítására alkalmas igazolványnak.

[2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a 2008. évi országos népszavazáson aktív választójogával kívánt élni, ám a szavazatszámláló bizottság - arra való hivatkozással, hogy régi típusú személyi igazolványa lejárt, lakcímkártyával pedig nem rendelkezett - ezt visszautasította. Ugyanezt a döntést hozta akkor is feljegyzési formában, amikor az indítványozó érvényes útlevelével és vezetői engedélyével jelent meg a szavazatszámláló bizottság előtt, hivatkozva arra, hogy a váIasztói névjegyzék és az abba vaIó felvételről szóló értesítő közokirat. A fellebbezés során eljáró Somogy Megyei Területi Választási Bizottság 4/2008. (III. 9.) számú határozatával jóváhagyta a szavazatszámláló bizottság döntését, utalva arra, hogy a határozat meghozatala helyett feljegyzésben történt visszautasítás olyan eljárási hiba volt, ami érdemben nem befolyásolta az érdemben jogszerű visszautasító döntést. A Területi Választási Bizottság - hivatkozva a Tájékoztató 3.2.3.3. pontjában foglaltakra is - arra az álláspontra helyezkedett, hogy helyesen járt el a szavazatszámláló bizottság, mivel az indítványozó hitelt érdemlően nem tudta igazolni a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 15. § (6) bekezdése szerinti adattartalmú lakcímét. Az indítványozó kérelmére született 3.Kvk. 20.405/2008/1. végzésében a Somogy Megyei Bíróság a Somogy Megyei Területi Választási Bizottság 4/2008. (III. 9.) számú határozatát - annak helyes indokai folytán - helybenhagyta.

[3] Az indítványozó álláspontja szerint a Tájékoztató nem határozhatta meg, hogy egy alapjog gyakorlásának melyek a feltételei, azt a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 8. § (2) bekezdése alapján csak törvény rendezhetné, ám a Ve. 66. § (2) bekezdése ezt nem teszi, ami a választójog egyenlőségét sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet eredményez.

[4] 3. Mivel 2012. január 1-jén az Alkotmány helyébe az Alaptörvény lépett, az Alkotmánybíróság XX/835-1/2012. számú végzésében felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzon arról, fenn kívánja-e tartani alkotmányjogi panaszát, és ha igen, nyilatkozzon arról is, mely alaptörvényi rendelkezést sért a támadott norma. A végzésre adott válaszában az indítványozó - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiak ban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése, 27. §-a és 73. § (1) bekezdése alapján - részben fenntartotta, részben kiegészítette az eredeti alkotmányjogi panasz eljárás iránti kérelmében foglaltakat.

[5] 4. Fenntartva a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség iránti kérelmét, kérte - az indítvány tartalma szerint - utólagos normakontroll eljárásban a Ve. 66. § (2) bekezdése, míg az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Tájékoztató ügyében alkalmazott rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel azok sértik egyenlő választójog Alaptörvény XV. és XXIII. cikkébe foglalt rendelkezéseit, továbbá az alapjog-korlátozás formai követelményeire vonatkozó I. cikk (3) bekezdését és T. cikkét is. Annak megállapítását is indítványozta, hogy a Tájékoztató - indítvány tartalma szerint - közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősül. Kérte továbbá a tájékoztató rendelkezésének kizárását a Somogy Megyei Bíróság előtti 3.Kvk.20.405/2008. számú jogerősen lezárt eljárásában. Másodlagos indítványi kérelemként az Abtv. 27. §-a alapján kérte a fent i bírói döntés alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisítését.

[6] 5. Mivel az indítványozó nem tartozik az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerinti indítványozói körbe, ezért nem indítványozhatja a (bírósági végzésben egyébként nem is alkalmazott) Ve. 66. § (2) bekezdése utólagos absztrakt normakontrollját. Az indítványozói jogosultság hiánya ugyancsak fennáll a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állító panasz indítványára, mivel az az Abtv. 46. § (1) bekezdése szerint hivatalbóli eljárás. Indítványozói jogosultság hiányában végül azt sem kérheti külön az indítványozó az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a Tájékoztató közjogi szervezetszabályozó eszköz jellegét. Ezen indítványi kérelmeket az Alkotmánybíróság - az Abtv. 64. § b) pontjára tekintettel - visszautasította.

[7] 6. Az indítványozó 2008. április 30-án fordult a korábbi Abtv. 48. §-a alapján az Alkotmánybírósághoz a Somogy Megyei Bíróság előtti 3.Kvk.20.405/ 2008/1. számú végzésével kapcsolatban. A jogerős végzés 2008. március 14-én kelt, így az alkotmányjogi panaszt nyilvánvalóan a régi Abtv. szerinti hatvan napos határidőn belül terjesztették elő. Az Abtv. 73. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság előtt az Abtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő alkotmányjogi panaszok esetében az Alkotmánybíróság eljárását az Abtv. rendelkezései szerint le kell folytatni, ha az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó indítványozási jogosultsága az Abtv. rendelkezései alapján fennáll. Az alkotmányjogi panasz kiegészítésére és megújítására 2012. március 31-ig volt lehetősége az indítványozónak. Az indítványozó válaszlevele az Alkotmánybíróság XX/835-1/2012. számú végzésére 2012. március 30-án - határidőben - érkezett.

[8] 7. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.

[9] 7.1. Az Alkotmánybíróság először az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panaszról döntött. Az Abtv. 26. § (1) bekezdésében szabályozott panasz esetében a panasz benyújtásának feltétele, hogy az alapjogsérelemnek a támadott jogszabályi rendelkezés bírósági alkalmazása révén kell bekövetkeznie. Az indítványozó ügyében megállapítható, hogy a Tájékoztató támadott szabályát nem alkalmazta az ügyében eljárt bíróság. Az alkotmányjogi panasz e formai feltételnek nem felel meg, ezért ezt az indítványi kérelmet az Alkotmánybíróság - az Abtv. 64. § d) pontja alapján - visszautasította.

[10] 7.2. Az indítványozó másodlagos indítványi kérelemként kérte alkotmányjogi panaszának Abtv. 27. § szerinti elbírálását és a Somogy Megyei Bíróság előtti 3.Kvk.20.405/2008/1. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Abtv. 74. §-ából az következik, hogy a jogalkotó csak az Abtv. hatálya lépését (2012. január 1-jét) követően nyitotta meg a valódi alkotmányjogi panasz előterjesztésének lehetőségét, az azt megelőzően jogerősen lezárult eljárások tekintetében nem, így az indítványozó indítványozói jogosultsága e vonatkozásban sem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság - az Abtv. 64. § b) pontja alapján - ezt az indítványi kérelmet is visszautasította.

Budapest, 2012. december 17.

Dr. Holló András s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/835/2012.