BH 1994.11.603 I. Ha a szövetkezet megtagadja a kiválni szándékozók részére a vagyonmegosztás során nevesítéssel megállapított üzletrészük fejében vagyontárgyak kiadását, 30 napos elévülési határidőn belül keresettel a bíróságtól kérhetik a vagyonnevesítést [1992. évi I. tv. (Szvt.) 13. § (2) bek., 1992. évi II. tv. (Ámt.) 35. § (2) bek.].

II. A jogvita érdemében hozott jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelem keretei nem kötik a Legfelsőbb Bíróságot, ha a pert a tárgyalás alapján meg kell szüntetni [Pp. 275. § (2) bek.].

Az alperesi termelőszövetkezet elnöke az 1992. április 21-i keltezésű irat megküldésével értesítette a felpereseket arról, hogy az 1992. április 21-én megtartott vagyonnevesítő közgyűlésen hozott határozat alapján az I. rendű felperes részére 448 500 forint, a II. rendű felperes részére 487 500 forint, a III. rendű felperes részére 409 500 forint és a IV. rendű felperes részére 468 000 forint értékű üzletrészt nevesítettek. Miután a felperesek az alperes tudomására hozták kiválási szándékukat, az alperes az 1992. július 14-i keltezésű válaszlevelében azt közölte a felperesekkel, hogy a kiválási szándékukat nem tudja tudomásul venni, mert az 1992. évi II. törvény (Ámt.) 7. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt határidőt a felperesek elmulasztották. A szövetkezet álláspontja ugyanis az, hogy a "jogelőd" G.-i Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel kötött földkiadási szerződés folytán a felperesek részaránytulajdonukat kivitték a szövetkezetből, ezzel a tagsági viszonyuk megszűnt, annak helyreállítására pedig nem került sor.

A felperesek a keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az említett földkiadási megállapodás a tagsági viszonyukat nem szüntette meg, amiből az következik, hogy a jogvitájukra nem alkalmazható az (Ámt.) 7. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt rendelkezés. Utóbb az alperes arra történt kötelezését is kérték, hogy az általa megállapított üzletrészt az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt adja ki a felpereseknek, az 1992. április 21-i terheltségi állapotnak megfelelően.

Az alperes a felperesek keresetének elutasítását kérte. Részint arra hivatkozott, hogy az alperesi termelőszövetkezet nem jogutódja az 1974-ben egyesülés folytán létrejött G.-i Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek, ahonnan a felperesek nyugdíjba mentek; másrészt arra, hogy az előzetes földkiadási megállapodás megszüntette a felperesek tagsági viszonyát.

Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt valamennyi felperesnek adja ki a részére megállapított üzletrészük értékét, az 1992. április 21-i terheltségi állapotnak megfelelően.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. A fellebbezési kérelme arra irányult, hogy a másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva - utasítsa el a felperesek keresetét.

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, annak helyes indokaira utalással, hagyta helyben.

A jogerős másodfokú határozat ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A támadott határozat hatályon kívül helyezését, a felperesek keresetének elutasítását kérte.