1020/1995. (III. 8.) Korm. határozat

az Illyés Alapítvány Alapító Okiratának módosításáról

1. A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) módosításáról rendelkező 1993. évi XCII. törvény 40. § (6) bekezdése alapján 1994. január 1-jétől közalapítványnak minősülő Illyés Alapítvány Alapító Okiratát az 1040/1994. (V. 31.) Korm. határozattal megállapított Alapító Okiratnak a Ptk. közalapítványokra vonatkozó különös és alapítványokra vonatkozó általános szabályainak megfelelő módosításával, továbbá dr. Giczy György, dr. Tabajdi Csaba és dr. Tóth András kuratóriumi tagságukról történt lemondásának tudomásulvételével, a melléklet szerint módosított és egységes szerkezetbe foglalt tartalommal állapítja meg.

2. A Kormány felhívja a Miniszterelnöki Hivatal illetékes politikai államtitkárát, hogy az Illyés Alapítvány közalapítványkénti bírósági nyilvántartásba vételéhez szükséges intézkedéseket megtegye.

3. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 1040/1994. (V. 31.) Korm. határozat 2. pontja hatályát veszti.

Melléklet az 1020/1995. (III. 8.) Korm. határozathoz

Alapító Okirat

1. Az alapítvány elnevezése: Illyés Közalapítvány.

Az Illyés Közalapítvány a Polgári Törvénykönyv 74/G. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező közalapítvány.

2. A Közalapítvány alapítója: a Magyar Köztársaság Kormánya.

3. A Közalapítvány székhelye:

1055 Budapest V., Kossuth tér 4. Levélcím: Budapest, Pf. 2. 1357

4. A Közalapítvány célja: a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. cikkelye 3. bekezdésében rögzített, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért érzett felelősségéből adódó állami közfeladat folyamatos ellátása érdekében a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság támogatása, sajátos gondjai megoldásának elősegítése. Az Alapító szándékainak megfelelően támogatni kívánja:

a) a határainkon túl élő magyarság önazonosságának megőrzését, fejlődését és megerősödését célzó kezdeményezéseket;

b) az anyanyelv ápolását, fejlesztését szolgáló kezdeményezéseket;

c) a határainkon túl élő magyarságot érintő tudományos munkát;

d) az anyanyelvű hitélet tárgyi és személyi feltételeinek javítását;

e) a határon túli magyar kisebbségek hazai kulturális bemutatóit.

5. Csatlakozás a Közalapítványhoz

A Közalapítvány nyílt, ahhoz pénzbeli vagy más vagyonrendeléssel, illetve egyéb, vagyoni értékű felajánlással bárki csatlakozhat, akinek adományát az Alapítvány elfogadja. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. Ennek során a Kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetről, intézményről vagy magánszemélyről rendelkezésre álló információkat és - célhoz kötött felajánlások esetén - a megjelölt célt mérlegeli. Elnapolhatja a felajánlások elfogadására vonatkozó döntést, ha a csatlakozni kívánó jogi vagy magánszemélyről további információk bekérését tartja szükségesnek. Elutasíthatja azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél nem vagy csak részben illeszkedik a Közalapítvány Alapító Okiratában rögzített célokhoz. A Kuratórium köteles elutasítani azon felajánlások elfogadását, amelyek esetében a csatlakozni kívánó jogi vagy magánszemélyt erre méltatlannak ítéli, továbbá azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél ellentétes a Közalapítvány Alapító Okiratában rögzített célokkal.

6. A Közalapítvány vagyona

Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatással biztosítja az alapítványi célok megvalósulását.

Ugyancsak a mindenkori költségvetési törvényben kell meghatározni azt a keretösszeget, amelynek erejéig a Közalapítvány a rendelkezésére bocsátott költségvetési forrásokat devizában használhatja fel.

A Közalapítvány vagyona növekedhet az alapítványi vagyon hozadékával, valamint a csatlakozás során felajánlott vagyon elfogadásával is.

Mind az alapítványi vagyon, mind pedig annak hozadéka 20 000 000 Ft maradványösszegig felhasználható.

7. A Közalapítvány vagyonának szerkezete:

Az Alapító Okirat 6. pontjának negyedik bekezdése szerinti maradványösszeg a Közalapítvány törzsvagyonát képezi. A törzsvagyon hozadéka elsődlegesen a Közalapítvány működése költségeinek fedezésére fordítandó. Amennyiben a törzsvagyon hozadéka valamely évben meghaladja a Közalapítvány működési költségeit, a különbözetet a Kuratórium a Közalapítvány céljai megvalósításának finanszírozására csoportosíthatja át.

A közalapítványi vagyon törzsvagyont meghaladó része

- a Közalapítvány működési költségeinek a törzsvagyon hozadékát meghaladó része fedezésére;

- a Közalapítvány törzsvagyonának növelésére;

- a Közalapítványnak az Alapító Okirat 4. pontjában rögzített céljai megvalósításának finanszírozására

használható fel.

Mindaddig, amíg a Közalapítvány törzsvagyonának hozadéka nem biztosítja a Közalapítvány működési költségeinek teljes fedezetét, a törzsvagyont évente legalább 10 000 000 Ft-tal meg kell növelni.

8. A Közalapítvány vagyonának kezelése

A Közalapítvány vagyonának felhasználásáról az Alapító Okiratban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteit képező Vagyon- és Pénzkezelési Szabályzatban, valamint Elszámolási Szabályzatban részletezett módon a Kuratórium gondoskodik. A Kuratórium a Közalapítvány vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok ellátásába külső pénzügyi szervezetet, szakértőt vonhat be.

A konvertibilis devizában, valutában történő befizetések a devizajogszabályokban foglaltaknak megfelelően devizaszámlán helyezhetők el és használhatók fel.

9. A Közalapítvány vagyonának felhasználása

A Közalapítvány céljainak megvalósítására az Alapító Okirat 7. pontjában foglaltak figyelembevételével a Közalapítvány vagyona, valamint annak hozadékai és a céltámogatások használhatók fel.

A Kuratórium a Közalapítvány vagyonának a közalapítványi célok megvalósítására irányuló hasznosítására vonatkozó javaslatokat, kezdeményezéseket nyilvános pályázati rendszer keretében gyűjti össze, s az Alapító Okiratban rögzített célok szellemében összegszerűen is dönt a támogatások odaítéléséről, azok mértékéről és formájáról. A pályázati feltételek meghirdetésébe, a támogatások odaítéléséről történő döntés előkészítésébe és a megítélt támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésébe intézményesen bevonja a határon túli magyarság szervezeteit.

A Kuratórium a támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése céljából a támogatásban részesített pályázat jellegétől függően megállapítandó, konkrét határidő megjelölésével, tételes elszámolás megküldését írja elő a támogatásban részesített pályázóknak.

Az elszámolásokkal szemben támasztott követelményeket a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező Elszámolási Szabályzat tartalmazza. Az Elszámolási Szabályzatot a támogatás folyósítása előtt a támogatásban részesített szervezeteknek és személyeknek az abban foglaltak betartására vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozattal kell ellátniuk.

A Kuratórium az Alapító Okirat 7. pontja utolsó bekezdésében foglaltak, valamint a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében minden év elején dönt:

- a Közalapítvány működési költségeinek a törzsvagyon éves hozadékát meghaladó része fedezésére;

- a törzsvagyon növelésére;

- a Közalapítványnak az Alapító Okirat 4. pontjában rögzített céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához

felhasználható pénzeszközök mértékéről.

A Közalapítvány átmenetileg szabad - a kuratóriumi döntéseket megelőzően befolyó bevételekből, valamint a már megítélt, de technikai okokból még ki nem fizetett támogatásokból adódó - készpénzvagyona elsősorban államkötvénybe, másodsorban kamatozó banki betétbe helyezhető.

10. A Közalapítvány vagyona nyilvántartásának és a gazdálkodása eredményéről történő beszámolás alapvető szabályai.

10.1. A Közalapítvány az Alapító által a Közalapítvány céljára rendelt pénzeszközt induló tőkeként köteles kimutatni.

Tőkeváltozásként kell kimutatni:

- az alapítványi célú tevékenység eredményét;

- az Alapító rendelkezése szerint vagyonként átadott pénzeszközt.

10.2. A Közalapítvány bevételei:

a) az alapítványi célú tevékenység bevételei (minden olyan bevétel, amely nem vállalkozási célú tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is).

A Közalapítvány kiadásai:

a) az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei;

b) a Közalapítvány kezelő szervének költségei és az egyéb közvetett költségek (a Közalapítvány működési költségei).

A Közalapítvány bevételeit és kiadásait a fentiek szerinti részletezésben, elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

10.3. A Közalapítvány beszámolási kötelezettsége

A Közalapítvány egyszerűsített éves beszámolót készít a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet 12. §-ának (5) bekezdésében és 5. számú mellékletében foglaltak szerint.

10.4. A Közalapítvány könyvvezetési kötelezettsége

A Közalapítvány kettős könyvvitelt vezet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint.

10.5. A Közalapítvány gazdálkodásának értékelése

A Közalapítvány gazdálkodásának értékelése során külön kell választani az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségeit és bevételeit, valamint a Közalapítvány működési költségeit.

11. A Közalapítvány működése

11.1. Az Alapító dönt:

- a Kuratórium tagjainak megbízásáról és visszahívásáról;

- a Kuratórium elnökének és titkárának a kuratóriumi tagok közül történő kijelöléséről és visszahívásáról;

- a Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról.

11.2. A Kuratórium

A Közalapítványt a Kuratórium kezeli, az ezzel kapcsolatos technikai feladatok ellátásába megfelelő külső pénzügyi szervezetet, szakértőt bevonhat. A Kuratórium tagjai természetes személyek.

A Kuratórium 13-19 tagból áll, megbízatásuk négy évre szól.

A Kuratórium tagjai az 1998. május 15-ig terjedő időszakban:

Beke Kata 1131 Budapest, Tomori u. 17. III. 22.,

Burgert Róbert 1016 Budapest, Szirtes u. 17/a.,

Egyed Albert 1151 Budapest, Vácegres u. 23. I. 2.,

dr. Entz Géza 1118 Budapest, Ménesi út 70.,

Gellért Kis Gábor 1139 Budapest, Petneházy u. 29.,

dr. Görömbei András 4032 Debrecen, Poroszlay u. 110.,

dr. Gyenge András 1118 Budapest, Muskotály u. 7.,

Illyés Mária 1025 Budapest, Csejtei u. 2.,

Jászkuti László 1047 Budapest, Liszt Ferenc u. 6/a.,

Kardos Béla 1158 Budapest, Drégelyvár út 9. II. 15.,

dr. Keresztes Sándor 1221 Budapest, Kölcsey u. 4.,

dr. Kávássy Sándor 4954 Sonkád, Bocskay u. 23.,

Laborczi Géza 4400 Nyíregyháza, Luther tér 13.,

Németh Zsolt 1221 Budapest, Vihar u. 9/a.,

Pozsgay Imre 1026 Budapest, Gábor Áron u. 40.,

dr. Szűrös Mátyás 1112 Budapest, Meredek u. 38.,

dr. Tolnay Lajos 3530 Miskolc, Bacsó Béla u. 31.,

Tóth István 1076 Budapest, Garay u. 7. II. 27.,

dr. Vigh Károly 1026 Budapest, Riadó u. 12.

A Kuratórium elnöke az 1998. május 15-ig terjedő időszakban:

dr. Szűrös Mátyás 1112 Budapest, Meredek u. 38.

A Kuratórium titkára az 1998. május 15-ig terjedő időszakban:

dr. Tolnay Lajos 3530 Miskolc, Bacsó Béla u. 31.

A kuratóriumi tisztség megszűnik a kuratóriumi tagság megszűnésével, a tisztségről történő lemondással és a kuratóriumi tisztségből való visszahívással.

A kuratóriumi tagság megszűnik a Közalapítvány megszűnésével, a megbízatás lejártával, a tag halálával, lemondásával, illetve a tag visszahívásával.

A Kuratórium tagjai a munkájuk során felmerült és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. A Kuratórium titkára számára a Kuratórium tiszteletdíjat állapíthat meg, amelynek mértékéről ugyancsak a Kuratórium dönt.

A Kuratórium szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévenként ülésezik.

Az ülést az elnök egyetértésével a titkár hívja össze, de a testület bármely 3 tagja is kezdeményezheti az elnök egyidejű értesítése mellett.

A kuratóriumi ülés határozatképes, ha azon a Kuratórium tagjainak többsége jelen van. A döntéshozatal általában egyszerű szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Minősített, kétharmados szótöbbségre van szükség a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának, Vagyon- és Pénzkezelési Szabályzatának, Elszámolási Szabályzatának és az éves alapítványi beszámolónak az elfogadásához, továbbá az éves szinten a Közalapítvány működési költségeinek fedezésére szolgáló közalapítványi források, a Közalapítvány törzstőkéjének növelésére fordítandó források meghatározásáról és az éves szinten támogatásra előirányzott közalapítványi forrásoknak az egyes szomszédos országok magyar közösségei támogatására szolgáló keretösszegekre való felosztásáról történő döntéshez.

A Kuratórium ülésén született döntésekről mindig írásos emlékeztető készül, amelynek 8 napon belüli elkészítéséért az elnök és a titkár együttesen felel. Az emlékeztetőt minden kuratóriumi tag egyidejűleg megkapja.

A Kuratórium titkára két kuratóriumi ülés között 2 kuratóriumi tag egyetértésével soron kívül kifizetéseket engedélyezhet 300 000 Ft összeg erejéig forintban és devizában, erről azonban köteles a Kuratórium elnökét haladéktalanul, a Kuratóriumot pedig a legközelebbi ülésén tájékoztatni.

12. A Kuratórium feladata és hatásköre

A Kuratórium gondoskodik az Alapítvány céljainak megfelelő működéséről, biztosítja az alapítványi vagyon gondos kezelését.

A Kuratórium dönt:

- a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Vagyon- és Pénzkezelési Szabályzatáról, valamint Elszámolási Szabályzatáról;

- a csatlakozási kérelmek elbírálásáról;

- a pályázatok kiírásáról, azok feltételeiről, a támogatások odaítéléséről;

- a könyvvizsgáló személyéről és megbízási díjáról.

A Kuratórium javaslatot tehet az Alapítónak a kuratóriumi tag visszahívására.

A Közalapítvány könyvvezetésének, vagyonkimutatásának és a vagyonkezeléssel összefüggő egyéb technikai feladatoknak az ellátása érdekében külön szerződés szerint külső pénzügyi szervezetet, szakértőt bízhat meg, térítés ellenében.

A Kuratórium gondoskodik a pályázati feltételek meghirdetése teljes körű nyilvánosságának, továbbá a határon túli magyar közösségek alapvető érdekeinek veszélyeztetése nélkül a megítélt támogatások minél teljesebb körű nyilvánosságának biztosításáról.

A Kuratórium a határon túli magyar közösségek demokratikusan megválasztott vezetőséggel rendelkező, országos hatáskörű képviseleti és szakmai szerveit a Kuratórium munkáját segítő testületek (Alkuratóriumok) létrehozásával bízhatja meg. E testületek ajánlási joggal bírnak, javaslataik erkölcsi értékűek, a döntési jog a Kuratóriumot illeti meg.

A határon túli magyar szervezetek által létrehozott testületek (Alkuratóriumok) segítik a Kuratóriumot a pályázati feltételek nyilvános meghirdetésében, a megítélt támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésében, valamint az érintett közösségek érdekeinek sérelme vagy veszélyeztetése nélkül a támogatások minél teljesebb nyilvánosságának biztosításában. Tevékenységük ugyanakkor semmilyen tekintetben sem korlátozza a Kuratórium - mint az Alapítvány kezelő szerve - jogkörét és felelősségét.

A Kuratórium köteles a Közalapítvány működéséről az Alapítónak évente beszámolni, és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni.

13. A Közalapítvány képviselete

A Közalapítványt a Kuratórium elnöke és titkára önállóan vagy az elnök által a Kuratórium tagjai közül írásban felhatalmazott személy(ek) képviseli(k). Felkérés esetén a képviselet együttes vagy önálló voltáról nyilatkozni kell. A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseletre jogosult személy együttes aláírása szükséges.

A Közalapítvány működésének technikai segítésére a Kuratórium közalapítványi irodát hoz létre, meghatározza annak szervezetét, működését és ellenőrzi tevékenységét. A közalapítványi irodát a Kuratórium által kinevezett irodavezető irányítja.

14. A Felügyelő Bizottság

Az Alapító a Közalapítvány működése és gazdálkodása törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére 3-5 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre.

A Felügyelő Bizottság tagjait, továbbá a bizottsági tagok közül annak elnökét négyéves időtartamra a Kormány kéri fel.

A Felügyelő Bizottság tagjai a munkájuk során felmerült és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

A Felügyelő Bizottság tagjai az 1998. május 15-ig terjedő időszakban:

Donáth László 1039 Budapest, Mátyás király u. 31.,

Lábody László 1046 Budapest, Pácoló u. 15.,

Papp Julianna 1062 Budapest, Bajza u. 64. I. 2.

A Felügyelő Bizottság elnöke az 1998. május 15-ig terjedő időszakban:

Lábody László 1046 Budapest, Pácoló u. 15.

A Felügyelő Bizottság szervezeti és ügyrendjét maga határozza meg.

A Felügyelő Bizottság köteles a Közalapítvány működését az ügyek teljes körét átfogóan ellenőrizni, így különösen

- a kuratóriumi ülésekről készült emlékeztetők figyelembevételével vizsgálja a kuratóriumi döntések összhangját az Alapító Okiratban meghatározott közalapítványi célokkal,

- az éves könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét és a mérleget.

Jogosult célvizsgálatot folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látja.

Jogosult a Közalapítvány ügyeiről felvilágosítást kérni, a Közalapítvány üzleti könyveit, iratait, a pénzkezelés és utalványozás rendjét megvizsgálni.

Tevékenységének eredményéről és a Közalapítvány működéséről a Felügyelő Bizottság az Alapítónak évente jelentést tesz, a Kuratóriumot erről tájékoztatja.

15. Könyvvizsgáló

A Kuratórium a Közalapítvány pénzügyeinek és a számvitel ellenőrzésére könyvvizsgálót bíz meg.

A könyvvizsgáló megbízatása 2 éves időtartamra szól.

A könyvvizsgáló köteles egynegyed évente a Közalapítvány könyveit megvizsgálni, és ennek, továbbá az éves működés vizsgálatának eredményéről a Kuratóriumnak jelentést készíteni.

A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a Kuratórium állapítja meg.

16. Záró rendelkezések

16.1. A Közalapítvány - célja megvalósítása érdekében - együttműködik a hasonló közfeladatot ellátó állami, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal.

16.2. A Közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

16.3. A Közalapítványnak az 1993. évi XCII. törvény 8. § (9) bekezdése szerinti megszűnése esetén a Közalapítvány vagyona az Alapítót illeti meg, s azt a Közalapítvány céljaihoz hasonló célokra kell fordítani, amiről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni kell.

16.4. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott feltételekre a Polgári Törvénykönyvnek az alapítványról szóló rendelkezései (74/A-G. §-ok), az egyéb alapítványi tárgyú jogszabályok és a kapcsolódó polgári jogi rendelkezések az irányadóak.

A jelen Alapító Okiratot az Alapító képviselője, mint az Alapító akaratának mindenben megfelelőt, alulírott helyen és napon aláírta.