A Debreceni Ítélőtábla Pf.20301/2020/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 169. §, 252. §, 253. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 4/A. §] Bírók: Árok Krisztián, Molnár Tibor Tamás, Pribula László

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.301/2020/6.

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Fekete Margit ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - a Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Kovátsits László ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes neve (cím) I. rendű és II. rendű alperes neve (cím) II. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében az Egri Törvényszék 12.P.20.062/2020/13. számú ítélete ellen az alperesek 14. sorszám alatt benyújtott és 16. sorszám alatt kiegészített fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét részben megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Mellőzi a beszámítási kifogás elutasítására vonatkozó rendelkezést, valamint az alperesek elsőfokú perköltségben marasztalását. Megállapítja, hogy a felek az elsőfokú eljárási költségeiket maguk viselik. A felperes által az államnak fizetendő le nem rótt kereseti illetéket 150 000 (Százötvenezer) forintra, az alperesek által az államnak egyetemlegesen fizetendő le nem rótt viszontkereseti illetéket 150 000 (Százötvenezer) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 25 400 (Huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50 800 (Ötvenezer-nyolcszáz) forint másodfokú perköltséget.

A felperest 120 000 (Százhúszezer) forint, az I. rendű alperest pedig 200 000 (Kétszázezer) forint le nem rótt fellebbezési illeték állam részére, külön felhívásra történő megfizetésére kötelezi.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

[1] A felperes ügyvédként dolgozik, 1990-től kezdődően aktívan részt vesz a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és az országos politikában, 2001-ig a Fidesz tagjaként, azóta pedig az általa alapított Ö. Sz-Sz-B M. F. Sz. elnökeként.

[2] Az alperesek a Fidesz Magyar Polgári Szövetség tagjai. Az I. rendű alperes 1998-tól országgyűlési képviselő. A II. rendű alperes minden választáson a férjének: az I. rendű alperesnek a kampányfőnöke volt, 2014. óta pedig Ny. polgármestere.

[3] Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ny-i székhelyű 6. számú egyéni választókerületében a Fidesz választókerületi elnöke az I. rendű alperes volt, aki 2013. november 6. napjára, Ny-ra hívta össze a választókerületi szervezet közgyűlését a 2014. évi országgyűlési választáson induló egyéni képviselőjelölt megválasztása céljából. A gyűlésen legalább 100 helyi Fidesz tag vett részt, akik egyhangúan támogatták, hogy a választókerületben az I. rendű alperes induljon a Fidesz képviselőjelöltjeként. Ezt követően a szervezők kivetítő segítségével bemutatták a választókerület már ismertté vált két másik egyéni képviselőjelöltjének: a felperesnek, valamint a Jobbik által jelölt K. S.-nak az internetes honlapját, majd - az alperesek jóváhagyásával - legalább 100 példányban kiosztottak egy fekete-fehér összehajtott A/4-es szórólapot, amelynek első három oldala a "Hasfelmetsző Jacket is lepipálja felperes neve, a szabolcsi rém", a negyedik oldala pedig a "Botrány 'felperes neve' tárgyalásán" című cikket és azok internetes elérhetőségét tartalmazta. A szórólap egy példányát a gyűlés egyik résztvevője, K. F. a barátjának, az azóta elhunyt R. F.-nek adta át, aki azt a felpereshez továbbította.

[4] A felperes 2014. február 7. napján pert indított az alperesekkel szemben a választókerületi gyűlésen kiosztott szórólappal elkövetett személyiségi jogsértés jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt, amelyben - kijelölés folytán - az Egri Törvényszék járt el. Az alperesek a per során tagadták, hogy a felperes által kifogásolt szórólapok ott voltak a gyűlés helyszínén és a jóváhagyásukkal kiosztásra kerültek a résztvevőknek. Ezért a felperes - az állításainak igazolása érdekében - hangrögzítő berendezést helyezett el K. F. lakásában, amellyel rögzítette az I. rendű alperes és K. F. között 2015. április 26-án lezajlott beszélgetést. Ennek során az I. rendű alperes nem tagadta a szórólapok kiosztását, épp ellenkezőleg: arról kívánta meggyőzni K. F.et, hogy mindez csupán egy belső pártügy, amellyel nem érdemes komolyan foglalkozni. Úgy nyilatkozott, hogy mivel K. F. a szórólapot megmutatta R. F.-nek, a bíróságra kell járnia, ahol a felperes "hamis tanúkat állított." Ezért a felperest "moslék embernek" nevezte azzal, hogy "tudom, hogy magának nem, de énnekem az." A szórólap tartalmára utalva kijelentette, hogy az egész "egy pitiáner ügy, rákapcsolnak az internetre, bekattint, oszt ott van." A felperest "romlott embernek" titulálta azért, mert egyes beszélgetésekről hangfelvételt készített. Kijelentette, hogy " felperes neve meg akar ölni bennünket. Tetszik érteni? Hát ez egy maffiavezér, egy szarházi. (...) Elmondom magának, hogy én 'felperes nevének' sok szívességet tettem. Még anno, amikor a Fideszben volt, de meggyőződésem, hogy ő egy maffiavezér. Tetszik érteni? . (...) És a parancsot megkapta, hogy ezt kell csinálni és akkor járkál magukhoz, felveszi magnóra, majd meglátja."

[5] Miután a per során meghallgatott tanúk tagadták a szórólapok kiosztását, a felperes benyújtotta az Egri Törvényszékre a beszélgetésről készített hangfelvételt, amelyet a bíróság bizonyítékként elfogadott és az elsőfokú tárgyaláson meghallgatott. A II. rendű alperes a hangfelvétel leiratának teljes szövegét elektronikus úton megküldte B. község polgármesterének: dr. A. K.-nak, valamint a barátainak, amelyet a per 2016. október 25-én megtartott tárgyalásán elismert.

[6] Az Egri Törvényszék a 2016. november 22-én kelt 12.P.20.657/2016/26. számú ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes a választási gyűlésen kiosztott szórólapokban foglalt valótlan tények híresztelésével megsértette a felperes jóhírnevét és vele szemben alkalmazta a személyiségi jogsértés jogkövetkezményeit. A felek fellebbezése folytán eljárt Debreceni Ítélőtábla a 2017. június 1-én kelt Pf.I.20.174/2017/5. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és - egyebek mellett - megállapította, hogy a személyiségi jogsértést a II. rendű alperes is elkövette, így vele szemben is alkalmazta annak jogkövetkezményeit. A Kúria 2018. október 10-én kelt Pfv.IV.21.636/2017/12. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A határozatának indokolásában kifejtette, hogy az eljárt bíróságok az eset körülményeire figyelemmel jogszerűen értékelték bizonyítékként azokat a hangfelvételeket, amelyeket a felperes az alperesek tudta nélkül készített a velük folytatott beszélgetésekről, ezek nélkül ugyanis a felperes nem tudta volna igazolni a tényállításait. Az Alkotmánybíróság a 2019. szeptember 30-án meghozott IV/686-4/2019. számú végzésével visszautasította az alperesek által a Kúria ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt.