1007/2004. (II. 12.) Korm. határozat

az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról

I.

Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel általános szabályai

1. Az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő magyar hivatalos álláspont (a továbbiakban: tárgyalási álláspont) kialakítására irányuló eljárásra a kormányzati döntés-előkészítés általános szabályait az e határozatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A közös kül- és biztonságpolitikai, valamint az európai biztonság- és védelempolitikai kérdésekre a határozat rendelkezéseit az abban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.[1]

2. Ez a határozat az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, valamint a külügyminiszter feladat- és hatáskörére, az Európai Ügyek Hivatalára, továbbá az Európai Ügyek Kabinetjére vonatkozó szabályok figyelembevételével alkalmazandó.[2]

3. Az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő tárgyalási álláspont kialakításának fórumai: az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai (a továbbiakban: szakértői csoport), az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, a közigazgatási államtitkári értekezlet, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: tárca nélküli miniszter) által külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott tárcaközi vagy miniszteri szintű egyeztetés, az Európai Ügyek Kabinetje és a Kormány.[3]

4. Az Európai Ügyek Hivatala (a továbbiakban: MEH-EÜH) az Európai Unió intézményeitől beérkező iratokat (a továbbiakban: uniós tervezetek) a tárgyalási álláspont kialakítása céljából elektronikus formában a szakértői csoportokhoz továbbítja. Az uniós tervezeteket egyidejűleg elektronikusan megküldi az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium részére is.[4]

5. E határozat rendelkezéseit az Európai Bizottság mellett tagállami részvétellel működő bizottságokban képviselendő álláspont kialakítására és képviseletére is megfelelően alkalmazni kell.

II.

Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság

6. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) feladata - összhangban az 1. pont rendelkezéseivel - a kormányzati integrációs politika, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítése, koordinálása, végrehajtása és ellenőrzése, továbbá az uniós döntéshozatalban képviselendő tárgyalási álláspontok előkészítése, kidolgozása és - jogszabály vagy kormányhatározat eltérő rendelkezése hiányában -annak meghatározása.[5]

7. A politikai, gazdasági, költségvetési vagy társadalmi jelentőségénél fogva a magyar érdekek szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy a kormányzat általános integrációs politikája szempontjából meghatározó fontosságú kérdéseket (a továbbiakban: stratégiai kérdések) - a 31. pontban foglaltak szerint - az Európai Ügyek Kabinetje, illetve szükség szerint a Kormány elé kell terjeszteni.[6]

7/A. A tárca nélküli miniszter együttműködve az érintett miniszterekkel - és figyelemmel az Európai Unió elnökségi programjára - az elnökségi ciklus elején javaslatot tesz a Kormánynak azokra az uniós témákra, amelyekkel a Kormánynak a féléves munkaterve keretében foglalkozni indokolt, illetve amelyek a Kormány döntését igénylő szakaszba kerülnek. A tárca nélküli miniszter együttműködve az érintett miniszterekkel szükség szerint felhívja a Kormány figyelmét azokra az uniós témákra, amelyek- az Európai Unió döntéshozatali eljárásához igazodva - a későbbiekben a Kormány döntését igénylik.[7]

8. Az EKTB elnöke a tárca nélküli miniszter, helyettes vezetője a a MEH-EÜH elnöke. Az EKTB tagjai a közigazgatási államtitkári értekezleten képviselettel rendelkező minisztériumok (országos hatáskörű szervek) és a tárca nélküli miniszterek hivatalai integrációs kérdésekért felelős egy-egy vezető köztisztviselője (a továbbiakban: EKTB-tag).[8]

9. Az EKTB üléseinek állandó meghívottja a miniszterelnök kabinetfőnökének, a Miniszterelnöki Hivatal általános politikai államtitkárának, Kormányirodájának, valamint a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkárának képviselője. A feladatkörét érintő napirendi pontok esetében az EKTB ülésének tagja az országos hatáskörű szerv vezetője, a kormánybiztos, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az EKTB ülésére az EKTB elnöke más személyt is meghívhat.[9]

10. Az EKTB-tagot a miniszter vagy az országos hatáskörű szerv vezetője jelöli ki. Az EKTB-tag gondoskodik a minisztérium (országos hatáskörű szerv) európai integrációs feladatainak egységes képviseletéről, összehangolja a minisztérium első helyi felelősségével működő szakértői csoportok munkáját, továbbá képviseli a minisztériumot (országos hatáskörű szervet) az EKTB-ben. Az EKTB tagot felhatalmazással rendelkező köztisztviselő helyettesítheti.

11. Az EKTB hetente legalább egyszer egyeztető ülést tart, amelynek elsődleges feladata az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) üléseit előkészítő Állandó Képviselők Bizottsága (a továbbiakban: COREPER) és az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok ülésén képviselendő tárgyalási álláspontok meghatározása. Az EKTB a COREPER és az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok ülésén szereplő minden napirendi ponthoz tárgyalási álláspontot, illetőleg - a 7. pont szerinti stratégiai kérdésekben - tárgyalási álláspont-javaslatot határoz meg. Az álláspont-javaslat elfogadására - a 31. pontban foglaltak megfelelő alkalmazásával - kormány-előterjesztést kell benyújtani. A tárgyalási álláspont tervezetének elkészítésért - a miniszteriális felelősség figyelembevételével - a szakértői csoport, beterjesztéséért a szakértői csoport vezetője és az első helyi felelős minisztérium EKTB-tagja a felelős. Az EKTB ülésének összehívását a Kormány és az EKTB bármely tagja is kezdeményezheti.

12. Az EKTB a Tanács ülése előtt előkészítő ülést tart. A Tanács különböző formációinak előkészítéséért a miniszterek az 1. számú mellékletben foglalt felelősségi rendnek megfelelően, és a jelen határozat rendelkezéseinek megtartásával felelnek. A Tanács ülésén képviselendő álláspontot az első helyi felelős minisztérium EKTB-tagja az EKTB elé terjeszti.

12/A. Amennyiben az Európai Unió döntéshozatali rendje indokolja, az EKTB a tárgyalási álláspontot írásos eljárásban fogadja el. Az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok munkájáról a felelős EKTB-tag rendszeresen tájékoztatja az EKTB-t.[10]

13. Az Európai Tanács üléseinek napirendi pontjait - feladat- és hatáskörében - a külügyminiszter és a tárca nélküli miniszter készíti elő, együttműködve a Miniszterelnöki Hivatallal.[11]

14. Az EKTB titkársági feladatainak ellátásáról - így különösen az ülésanyagok összeállításáról és a résztvevőknek történő megküldéséről, a szakértői csoportok nyilvántartásáról - a MEH-EÜH gondoskodik. Az EKTB Titkársága a tárgyalási álláspontok tervezeteit a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletének (a továbbiakban: Állandó Képviselet) megküldi.[12]

15. Az EKTB ülését - az EKTB elnökének irányításával - az EKTB Titkársága hívja össze és szervezi. Az EKTB ülésének napirendjét - az EKTB-tagjai javaslatainak figyelembevételével és az EKTB elnökének jóváhagyásával - az EKTB Titkársága határozza meg, igazodva az Európai Unió döntéshozatali rendjéhez, valamint az Európai Tanács, a Tanács és egyéb előkészítő testületeinek munkatervéhez.

16. Az EKTB üléseiről emlékeztető készül. A vitás kérdések tekintetében az emlékeztető - szükség szerint - tartalmazza a kisebbségi véleményt. Az emlékeztető elkészítéséről és az érintettek részére történő megküldéséről - az ülést követő két munkanapon belül - az EKTB Titkársága gondoskodik.

17. Az EKTB működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.

III.

A szakértői csoport

18. A Kormány a kormányzati integrációs politika, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítésére, a közösségi politikák alakulásának követésére és a szükséges kormányzati intézkedések koordinálására szakértői csoportokat hoz létre. A szakértői csoportok listáját a határozat 2. számú melléklete tartalmazza.

19. A szakértői csoport tagjai a téma szerint első helyi felelős és társfelelős minisztérium, illetve országos hatáskörű szerv, továbbá az Európai Ügyek Hivatala, az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium (horizontális kormányzati szervek), valamint az Állandó Képviselet (illetékes) köztisztviselői. A szakértői csoport vezetője engedélyezheti más érdekelt államigazgatási szerv képviselőinek részvételét a szakértői csoport munkájában. Vita esetén a részvétel kérdésében az EKTB dönt.[13]

20. A szakértői csoport vezetőjét az első helyi felelős miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője jelöli ki, és gondoskodik a szakértői csoport működéséhez szükséges munkafeltételek biztosításáról. A szakértői csoport vezetőjének feladata a szakértői csoport munkájának irányítása és összehangolása, a tanácsi munkacsoportokban részt vevő szakértői csoporttag kijelölése, a tárgyalási álláspontok egyeztetése, a tárgyalási álláspontra vonatkozó egyeztetett javaslat kialakítása, valamint - az első helyi felelős minisztérium EKTB-tagjával együttműködve - az egyeztetett tárgyalási álláspont tervezetek EKTB napirendre vételének kezdeményezése és benyújtása.

20/A. A szakértői csoport feladata, hogy - a felelős EKTB-taggal együttműködve - az Európai Bizottság által a Tanácsnak beterjesztett új uniós tervezetre vonatkozó tárgyalási álláspontot (induló tárgyalási álláspont) az EKTB részére benyújtsa.[14]

21. A szakértői csoport tagjai között szakmai kérdésekben a feladatmegosztás a kormányzati feladat- és hatáskörmegosztás általános rendjéhez igazodik. Ehhez igazodva a szakértői csoport tagja felel az induló tárgyalási álláspontnak a kidolgozásáért minden tanácsi formációban képviselendő tárgyalási álláspont kialakítása esetén.[15]

A szakértői csoport szükség esetén szakértői alcsoportot hozhat létre. A szakértői csoport működésére vonatkozó részletes szabályokat az EKTB ügyrendje határozza meg.

22. A közösségi vívmányok hazai jogrendszerbe való átültetése érdekében szükséges intézkedéseket a felelős minisztérium az illetékes szakértői csoporttal egyeztetve készíti elő.

23. Az egyéb tanácsi előkészítő-bizottságok ülésén képviselendő tárgyalási álláspont kialakítása érdekében az első helyi felelős minisztérium - jelen határozat rendelkezéseinek megtartásával - tárcaközi egyeztetést folytathat, melynek eredményéről tájékoztatja az EKTB-t. A 27. pont alá tartozó kérdések esetében a tárgyalási álláspontokat jóváhagyásra az EKTB elé terjeszti. A tárcaközi egyeztetésre a horizontális kormányzati szervek képviselőjét meg kell hívni.[16]

IV.

A tárgyalási álláspont kialakítása

24. Az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő tárgyalási álláspont tervezetét véleménynyilvánítás céljából, határidő megjelölésével a szakértői csoport vezetője a szakértői csoport tagjainak megküldi. Határidőn belüli válasz hiánya az egyetértés kifejezését jelenti.

25. A tárgyalási álláspont tervezetnek tartalmaznia kell a pontosan megfogalmazott álláspontot és annak rövid indoklását, továbbá az uniós tervezet várható költségvetési hatásait és - ha a tárgyalási álláspont meghatározásához szükséges - a társadalmi, gazdasági hatásainak, valamint az abból következő hazai jogalkotási, intézményfejlesztési feladatoknak a bemutatását. A tárgyalási álláspont tervezetben meg kell határozni a tárgyalások során érvényesíteni kívánt célokat és érdekeket. A tárgyalási álláspont tervezetben ki kell térni az uniós tervezet magyar nyelvű szövegének elfogadhatóságára, és - szükség szerint - csatolni kell a magyar szövegre vonatkozó módosítási javaslatokat. A tárgyalási álláspont tervezet - szükség szerint - magyar, angol vagy mindkét nyelven tartalmazza a felszólalási javaslatot és annak indoklását.[17]

26. A tanácsi munkacsoportokban képviselendő tárgyalási álláspontot a szakértői csoport szintjén kell meghatározni, kivéve a következő pontban meghatározott eseteket.

27. Az EKTB ülésére be kell nyújtani a tárgyalási álláspont tervezetet, ha

a) a tanácsi munkacsoportokban képviselendő tárgyalási álláspont tekintetében a szakértői csoportban az egyeztetések ellenére véleményeltérés maradt fenn,

b) a kérdés a Tanács, a COREPER vagy a Tanácsot előkészítő egyéb bizottság soron következő ülésének napirendjén szerepel,

c) az álláspont meghatározása a Kormány hatáskörébe tartozó ügyben szükséges,

d) a c) pontban foglalt esetkörön kívül stratégiai jelentőségű tárgyalási álláspontra vonatkozó, az Európai Ügyek Kabinetje vagy szükség esetén a Kormány döntését igénylő kérdést érint.[18]

27/A. Az EKTB ülésére benyújtott tárgyalási álláspont tervezeteket az EKTB Titkársága elektronikus úton továbbítja az EKTB-tagoknak és az EKTB állandó meghívottjainak.[19]

28. Napirendre csak az e határozatban foglalt követelmények - ideértve a határozat 1. pontja folytán alkalmazandó általános ügyrendi és jogalkotási előírásokat is - megtartásával benyújtott tárgyalási álláspont tervezete tűzhető.

29. A szakértői csoport egyhangú javaslata esetén az EKTB a tárgyalási álláspont tervezetek elfogadásáról vita nélkül is határozhat.

30. A Tanács üléseit előkészítő speciális bizottságokban képviselendő álláspont kialakítására - ha az EKTB soros ülésén ez nem lehetséges - az EKTB elnökének egyetértésével, az EKTB Titkárságának egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett kerül sor.

31. A 7. pontban meghatározott - az uniós tagság stratégiai kérdéseiről szóló tárgyalási álláspontnak az EKTB-ben való megtárgyalását követően készítendő -előterjesztést az illetékes szakminiszter és a tárca nélküli miniszter közösen nyújtja be az Európai Ügyek Kabinetjének, illetőleg a Kormánynak. Az így benyújtott előterjesztést a közigazgatási államtitkári értekezlet előzetesen megtárgyalja. Az előterjesztéshez csatolni kell az EKTB vonatkozó üléséről szóló jelentést.[20]

31/A. Az Európai Uniónak a közös kül- és biztonságpolitikai, valamint az európai biztonság- és védelempolitikai kérdéseire vonatkozó kormányzati koordináció ellátásáért a külügyminiszter a felelős. Az erre irányuló tevékenységről a Külügyminisztérium EKTB-tagja szükség szerint tájékoztatja az EKTB-t.[21]

V.

A tárgyalási álláspont képviselete és az információáramlás

32. A tárgyalási álláspontok képviseletéről az érintett miniszterek, az általuk kijelölt személyek és az Állandó Képviselet - az EKTB-vel együttműködve, e határozat rendelkezései szerint - gondoskodnak.

33. Az EKTB Titkársága gondoskodik az EKTB, az Európai Ügyek Kabinetje vagy a Kormány által jóváhagyott tárgyalási álláspontnak az Állandó Képviselet részére történő továbbításáról, valamint azok nyilvántartásáról. A közös kül- és biztonságpolitikai, valamint az európai biztonság- és védelempolitikai kérdésekben a tárgyalási álláspontot a Külügyminisztérium - az Állandó Képviselet vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett - továbbítja az Állandó Képviselet Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalának. Az Európai Unió bővítésével összefüggő tárgyalási álláspontnak az Állandó Képviseletre való továbbításáról a Külügyminisztérium gondoskodik.[22]

34. Az EKTB helyettes vezetője tájékoztatja a közigazgatási államtitkári értekezletet az EKTB tevékenységéről. A Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatja a közigazgatási államtitkári értekezletet az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának, valamint az európai biztonság- és védelempolitikájának aktuális kérdéseiről. Az EKTB üléséről készített jelentést a tárca nélküli miniszter a közigazgatási államtitkári értekezletre és a kormányülésre tájékoztatásul benyújtja.[23]

35. A tanácsi munkacsoportokban a szakértői csoport vezetője által kijelölt tag képviseli a tárgyalási álláspontot. A résztvevő szakértői csoporttag a tanácsi munkacsoport ülését követő egy munkanapon belül jelentésben köteles tájékoztatni a szakértői csoport vezetőjét és tagjait, az első helyi felelős minisztérium EKTB-tagját, valamint az EKTB Titkárságát.

36. A COREPER-ben és a Tanács egyéb előkészítő bizottságaiban a tárgyalási álláspontot képviselő köztisztviselő egy munkanapon belül jelentésben köteles tájékoztatni az EKTB Titkárságát. A jelentések szétosztásáról az EKTB Titkársága gondoskodik.

37. A Kormány tagjai a Tanács üléseiről az ülést követő két munkanapon belül jelentést készítenek a Kormány részére, amelyet eljuttatnak az EKTB Titkárságára is. A jelentésben tájékoztatást kell adni a tanácsülés döntéseiből adódó feladatokról is. A jelentések elektronikus szétosztásáról az EKTB Titkársága gondoskodik.[24]

VI.

A Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete szervezeti szabályainak alapelvei

38. Az Állandó Képviselet ellátja és segíti a Magyar Köztársaság Kormányának képviseletét az Európai Unió szerveinél.

39. Az Állandó Képviselet folyamatos és állandó szakmai kapcsolatot tart a kormányzati szervekkel, részt vesz az Európai Unió intézményeiben képviselendő tárgyalási álláspontok tervezeteinek kialakításában, és gondoskodik a magyar részvétel elősegítéséről.

40. Az Állandó Képviselet vezetője elősegíti a Kormánynak az Európai Unió intézményeiben való képviseletét. Képviseli a Kormányt a COREPER II munkájában, részt vesz az Európai Unió Tanácsának ülésein, illetőleg az illetékes miniszter vagy államtitkár távolléte esetén képviseli a Kormányt.

41. Az Állandó Képviselet vezetőjének általános ügyekért felelős szakmai helyettese képviseli a Kormányt a COREPER I munkájában, részt vesz az Európai Unió Tanácsának a COREPER I által előkészített ülésein.

42. A Kormányt a Politikai és Biztonsági Bizottság ülésein a Kül- és Biztonságpolitikai Hivatal nagyköved rangú vezetője képviseli, aki egyben az Állandó Képviselet vezetőjének kül- és biztonságpolitikai kérdésekért felelős szakmai helyettese.

43. Az Állandó Képviselet szakdiplomatái az állandó képviselő, illetve általános ügyekért felelős szakmai helyettesének vagy kül- és biztonságpolitikai kérdésekért felelős szakmai helyettesének (a továbbiakban: az Állandó Képviselet illetékes vezetői) irányítása alatt végzik munkájukat.

44. Az Európai Unió döntéshozatali eljárásához kapcsolódó utasításokat - kivéve a 45. pontban meghatározott esetekben - a kormányzati szervek a MEH-EÜH-n keresztül továbbítják az Állandó Képviselet illetékes szakdiplomatájának. A kül- és biztonságpolitikai kérdések esetében az utasításokat a Külügyminisztérium továbbítja az Állandó Képviselet Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalának vezetőjéhez.[25]

45. Az Európai Unió döntéshozatali eljárásához nem kapcsolódó egyéb utasításokat és a tanácsi munkacsoportokban képviselendő tárgyalási álláspontokra vonatkozó utasításokat a kormányzati szervek a MEH-EÜH elnökének, - illetve kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a Külügyminisztériumnak - és az Állandó Képviselet illetékes vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett továbbítják a szakdiplomatának. A szakdiplomata az Állandó Képviselet illetékes vezetőjének és a MEH-EÜH elnökének - illetve kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a Külügyminisztériumnak - egyidejű tájékoztatásával jelent a kiküldő minisztériumnak vagy illetékességgel rendelkező szaktárcának.[26]

46. Az Állandó Képviselet illetékes vezetője vagy a a MEH-EÜH elnöke - az illetékes szaktárca egyidejű tájékoztatása és egyeztetés kezdeményezése mellett - a szakdiplomatáknak adott utasítás végrehajtását indokolt esetben felfüggesztheti.[27]

47. Az Állandó Képviselet diplomatái az EKTB szakértői csoportok tagjai, a tárcaközi egyeztetés szabályait rájuk is megfelelően alkalmazni kell. Az Állandó Képviselet diplomatái a szakértői csoport vezetőjének kijelölése alapján képviselik a kormányzati álláspontot a tanácsi munkacsoportokban és arról e határozat rendelkezéseinek alkalmazásával jelentést tesznek.

48. Az Állandó Képviselet szervezeti és működési rendjének részletes szabályait - e határozat rendelkezéseinek figyelembevételével, az EKTB javaslata alapján - a külügyminiszter állapítja meg.

VII.[28]

Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséből adódó kormányzati feladatok ellátásának rendje

Az európai uniós tervezetek továbbítása, az országgyűlési értesítés elkészítésének rendje

49. Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: törvény) meghatározott európai uniós tervezeteket, illetve az Országgyűlés által pontosan megjelölt további dokumentumokat - a 71. pontban foglaltak kivételével - a MEH-EÜH továbbítja az Országgyűlésnek.

50. A minősített adatot tartalmazó uniós tervezetekről a MEH-EÜH listát állít össze, melyet rendszeresen megküld az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés kérésére a listán szereplő dokumentumok - a minősített adatot tartalmazó uniós dokumentumokra vonatkozó jogszabályok szerint - a Külügyminisztérium NATO-EU Nyilvántartójában hozzáférhetők.

51. A törvény 2. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint a törvényhozási tárgykörbe tartozó, vagy a törvény 2. §-ának (4) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság szempontjából rendkívüli jelentőségű uniós tervezeteket megjelölő, az Országgyűlésnek szóló értesítést (a továbbiakban: országgyűlési értesítés)- a 71. pontban foglaltak kivételével - a MEH-EÜH készíti elő.

52. A törvényhozási tárgykörbe tartozó uniós tervezeteknek az országgyűlési értesítésben való szerepeltetéséhez az igazságügy-miniszter egyetértése szükséges.

53.Az országgyűlési értesítést az EKTB fogadja el.

54.Az EKTB által elfogadott országgyűlési értesítést a MEH-EÜH elnöke a közigazgatási államtitkári értekezlet részére az EKTB jelentés mellékleteként tájékoztatásul benyújtja. Az országgyűlési értesítést - az 55. és a 71. pontban foglalt eltéréssel - a MEH-EÜH ezt követően továbbítja az Országgyűlés illetékes bizottságának.

55. Ha az országgyűlési értesítés tartalmát érintően az EKTB-ben vita van vagy stratégiai kérdést érint, azt döntésre - a IV. fejezetben meghatározott eljárási szabályok szerint - a tárca nélküli miniszter az Európai Ügyek Kabinetje, illetve szükség szerint a Kormány elé terjeszti. Ha az országgyűlési értesítésről a Kormány dönt, az országgyűlési értesítést - a MEH-EÜH egyidejű tájékoztatásával -a Miniszterelnöki Hivatal továbbítja az Országgyűlésnek.

Az álláspont-javaslat egyeztetése

56. Ha az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága álláspont-javaslatot kér a Kormánytól az előkészítés kormányzati koordinációját a MEH-EÜH végzi.

57. Az álláspont-javaslatra vonatkozó kérést a MEH-EÜH haladéktalanul továbbítja az illetékes szakértői csoportnak és a felelős EKTB-tagnak.

58. Az illetékes szakértői csoport - a III. fejezetben meghatározott eljárási szabály szerint - a törvényben foglaltaknak megfelelő tartalommal alakítja ki az álláspont-javaslatot, amelyet - a felelős EKTB-tag útján - elfogadásra az EKTB elé terjeszt. Az álláspont-javaslat tartalmazza a felelős miniszter megjelölését is.

59. Az EKTB által elfogadott álláspont-javaslatot a MEH-EÜH elnöke a közigazgatási államtitkári értekezlet részére az EKTB jelentés mellékleteként tájékoztatásul benyújtja. Az EKTB által elfogadott álláspont-javaslatokat a MEH-EÜH ezt követően továbbítja az országgyűlés illetékes bizottságának.

60. Ha az álláspont-javaslat tartalmát érintően az EKTB-ben vita van vagy stratégiai kérdést érint, azt döntésre - a IV. fejezetben meghatározott eljárási szabályok szerint - a tárca nélküli miniszter az Európai Ügyek Kabinetje, illetve szükség szerint a Kormány elé terjeszti. Ha az álláspont-javaslatról a Kormány dönt, azt - a MEH-EÜH egyidejű tájékoztatásával - a Miniszterelnöki Hivatal továbbítja az Országgyűlés illetékes bizottságának.

61. Az 58-60. pontokban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ha az álláspont-javaslatnak az Országgyűlés részére való megküldését a Kormány kezdeményezi.

62. Ha a törvény 3. §-a (6) bekezdésének rendelkezése szerint az Országgyűlés az adott álláspont-javaslattal kapcsolatban egyeztetést kezdeményez, ennek lefolytatásáról a tárgykör szerint illetékes miniszter a tárca nélküli miniszterrel együttműködésben gondoskodik.

63.A MEH-EÜH gondoskodik az Országgyűlés illetékes bizottsága által az uniós tervezettel kapcsolatban elfogadott állásfoglalás továbbításáról az illetékes szakértői csoport, a felelős EKTB-tag és az illetékes közigazgatási államtitkár részére.

64. Az Országgyűlésnek megküldött álláspont-javaslat módosulása esetén a törvény 5. §-ának alkalmazásában az 56-63. pontoknak megfelelően kell eljárni.

Tájékoztatás az Európai Unió döntéseiről, a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával kapcsolatos feladatokról

65. Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntése után a törvény 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatót a felelős EKTB-tag terjeszti be az EKTB-nek, és a MEH-EÜH küldi meg az Országgyűlés illetékes bizottságának.

66. Ha a tájékoztató olyan döntésre vonatkozik, melynek elfogadása során a Kormány az Országgyűlés állásfoglalásától eltérő álláspontot képviselt, azt az EKTB-ben történő megtárgyalását követően a Kormány elé kell terjeszteni. A Kormány által megtárgyalt tájékoztatót - a MEH-EÜH egyidejű tájékoztatásával - a Miniszterelnöki Hivatal továbbítja az Országgyűlés illetékes bizottságának.

67. Ha a törvény 6. §-a (2) bekezdésének rendelkezései szerint szóbeli indokolási kötelezettség is fennáll, ennek ellátásáról a tanácsülésen részt vevő miniszter a tárca nélküli miniszterrel együttműködésben gondoskodik.

68. A törvény 7. §-ának (1) és (3) bekezdései alkalmazásában az Európai Tanács üléseit megelőző és az azt követő, valamint a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőző miniszterelnöki tájékoztatást - feladat- és hatáskörében - a külügyminiszter és a tárca nélküli miniszter készíti elő, együttműködve az érintett miniszterekkel és a Miniszterelnöki Hivatallal.

69. A törvény 7. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában a stratégiai jelentőségű integrációs politikai eseményekről szóló országgyűlési tájékoztató előkészítésének összehangolásáról a tárca nélküli miniszter gondoskodik, együttműködve az érintett miniszterekkel.

70. A törvény 7. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről szóló országgyűlési tájékoztatót a Kormány részére a tárca nélküli miniszter terjeszti be az érintett miniszterek bevonásával. A tájékoztató tervezetét a Kormány elé terjesztést megelőzően az EKTB és a közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyalja. A Kormány a tájékoztatót minden év március végéig nyújtja be az Országgyűlésnek.

A közös kül- és biztonságpolitikai, valamint az európai biztonság- és védelempolitikai, továbbá az Európai Unió bővítésével összefüggő kérdésekre vonatkozó koordináció[29]

71. A közös kül- és biztonságpolitikai, valamint az európai biztonság- és védelempolitikai, továbbá az Európai Unió bővítésével összefüggő témában érkező uniós dokumentumoknak az Országgyűlés részére történő továbbításáért, és az ezekkel kapcsolatos egyeztetési eljárásokért, azaz a tárgyalási álláspontok kialakításának és képviseletének koordinációjáért a külügyminiszter a felelős.

Az Európai Unió egyes intézményeibe és szerveibe jelölt magyar tagok meghallgatásával összefüggő feladatok

72. Az Európai Bizottság, az Európai Közösségek Bírósága, az Elsőfokú Bíróság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjának javasolt személy országgyűlési meghallgatásával kapcsolatos kormányzati feladatokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hangolja össze.

VIII.[30]

Az Európai Parlament magyarországi képviselői és a Kormány együttműködéséből adódó kormányzati feladatok rendje

73. Az Európai Parlament magyarországi képviselői (a továbbiakban: képviselők) és a Kormány közötti kapcsolattartás keretében a tárca nélküli miniszter az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségi ciklusa elején konzultál a képviselőkkel az elnökségi programról és a magyar prioritásokról.

74. A tárca nélküli miniszter - igazodva az Európai Unió döntéshozatalában napirenden lévő kérdésekhez és a tárcák, illetve a képviselők javaslatait figyelembe véve -szükség szerint konzultál a képviselőkkel a Kormány adott uniós tervezetre vonatkozó tárgyalási álláspontjáról. A tárca nélküli miniszternek és a MeH-EÜH elnökének szakmai irányítása mellett ilyen konzultációra az Állandó Képviseleten is sor kerülhet.

75. A képviselőknek a Kormány uniós tervezettel kapcsolatos még el nem fogadott tárgyalási álláspontjára vonatkozó megkeresései teljesítésének módjáról és a tárgyalási álláspont elfogadásáról - a IV. fejezetben meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően - az EKTB, illetve véleményeltérés vagy stratégiai jelentőségű kérdés esetén az Európai Ügyek Kabinetje, illetve a Kormány dönt.

76. A képviselőknek azokról a megkereséseiről, melyek az EKTB vagy a Kormány által már elfogadott tárgyalási álláspontra vonatkoznak, illetve melyek nem közvetlenül tárgyalási álláspontra irányulnak a minisztériumok saját hatáskörben döntenek. A minisztériumok kötelesek a képviselőknek a munkájuk elvégzéséhez szükséges tájékoztatást megadni.

77. A 73-76. pontokban meghatározott együttműködés keretében a tárca nélküli miniszter a szakminiszterekkel együttműködve jár el. A képviselők és a Kormány együttműködéséből adódó kormányzati feladatok közigazgatási szintű előkészítése és végrehajtása a MEH-EÜH feladata.

78. A közös kül- és biztonságpolitikai, valamint az európai biztonság- és védelempolitikai, továbbá az Európai Unió bővítésével összefüggő kérdésekben a képviselők és a Kormány közötti kapcsolattartásért a külügyminiszter a felelős.[31]

IX.[32]

Záró rendelkezések

79. Az EKTB kijelöli az általa tárgyalt napirendi pontok közül azokat, amelyek esetében kommunikációs tervet kell készíteni és végrehajtani. A kommunikációs tervet - a tárca nélküli miniszter hivatalával és az EKTB illetékes szakértői csoportjával együttműködve - a témáért felelős minisztérium készíti el. Az EKTB által tárgyalt kérdésekhez kapcsolódó kommunikációs tervet az EKTB hagyja jóvá. Ennek részletes szabályait az EKTB ügyrendje határozza meg.[33]

50. A Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat (a továbbiakban: H.) 4. pontjának első mondatában a "törvényalkotási programjavaslata" szövegrész helyébe a "törvényalkotási programja", harmadik mondatában a "törvényalkotási programjavaslatról" szövegrész helyébe a "törvényalkotási programról" szövegrész lép, egyidejűleg a 4. pont a következő rendelkezéssel egészül ki:[34]

"A munkaterv és a törvényalkotási program elkészítése során figyelembe kell venni az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségek ütemezését."

51. A H. 9. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségekkel kapcsolatos előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidőn belül elfogadásra kerüljenek."

52. A H. 10. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a jogszabály vagy a nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás vagy az Európai Közösségek jogszabályának, valamint egyéb közösségi vívmányainak tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítés követelményének, illetőleg az összeegyeztethető-e az Európai Unió jogszabályaival."

53. A H. 18. pontja a következő mondattal egészül ki:

"Minden, az Európai Unió jogszabályaihoz történő közelítéssel kapcsolatos és a közösségi vívmányok tárgykörét érintő előterjesztést meg kell küldeni véleményezésre az igazságügy-miniszternek, a külügyminiszternek, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszternek, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek."

54.[35]

80. Ez a határozat 2004. március 1-jén lép hatályba; egyidejűleg az európai integrációval összefüggő kormányzati feladatok felelősségi és koordinálási rendjéről szóló 1093/1994. (X. 7.) Korm. határozat 3. pontja, valamint az azt módosító 1006/1998. (I. 23.) Korm. határozat, továbbá az 1120/1999. (XII. 7.) Korm. határozat 1. és 2. pontja a hatályát veszti.[36]

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet az 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozathoz[37]

Az Európai Unió tanácsi formációi előkészítésének kormányzati felelősségi rendje

2. számú melléklet az 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozathoz[38]

Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság Szakértői Csoportjainak vezetése és tagsága