1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat

a Kormány ügyrendjéről

I.

A Kormány működése

1. A Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja.

2. A Kormány rendszeresen - általában hetenként - tart ülést.

3. A Kormány határozattal állapítja meg féléves időtartamra szóló munkatervét.[1]

4. A munkaterv és a Kormány törvényalkotási programja egymással összehangolt tervezetét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az elfogadott kormányprogram alapján - is a törvényalkotási program tekintetében az igazságügyi és rendészeti miniszterrel is együttműködve, a miniszterek, a kormánybiztosok, a kormánybizottságok és a kormányhivatalok vezetőinek javaslatai figyelembevételével - készíti el. A munkatervről és a törvényalkotási programról a Kormány legkésőbb a tárgyidőszakot megelőző hónap utolsó ülésén határoz. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter intézkedik a Kormány munkatervén alapuló jogalkotási feladatok jegyzésének a Magyar Közlönyben való közzétételéről. A munkaterv és a törvényalkotási program elkészítése során figyelembe kell venni az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségek ütemezését.[2]

5.[3]

6. A munkatervben nem szereplő előterjesztés vagy jelentés e határozat előírásainak megtartásával bármikor benyújtható.

II.

A Kormány döntéseinek előkészítése Az előterjesztés tartalmi feltételei

7. A Kormányhoz benyújtott előterjesztés célja a testület döntésének kezdeményezése.

8. A nagyobb jelentőségű kormányzati döntések (pl. átfogó törvényjavaslatok, fontosabb kormányrendeletek, programok) előkészítése során a döntés közpolitikai céljáról, az elérni kívánt hatásokról és az azokhoz szükséges eszközökről a Kormánykabinet, illetve annak javaslata alapján, szükség szerint a Kormány előzetesen állást foglal.[4]

9. A törvényjavaslatokról, országgyűlési határozatokról szóló előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a jogalkotásról szóló törvényben, illetőleg az Országgyűlés Házszabályában meghatározott időpontban benyújthatók legyenek. Az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségekkel kapcsolatos előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidőn belül elfogadásra kerüljenek.[5]

10. Az előterjesztésben - a szakmai részletkérdések mellőzésével - röviden be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat, így különösen a javasolt intézkedésnek a kormányprogramhoz való illeszkedését, indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, valamint várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, egészségi, környezeti és egyéb hatásait, illetve következményeit, jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit, valamint a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentését, illetve ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevő szempontokat, továbbá hatósági eljárás esetében az elektronizálás ütemezését. Ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés az Európai Unió jogából eredő tagállami kötelezettségeket érint, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt szabályozás összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával, az európai uniós jogi aktusok átültetését vagy végrehajtását szolgáló jogszabály-tervezetekre vonatkozó előterjesztésekhez pedig részletes táblázatot kell csatolni, amelyben fel kell tüntetni, hogy az uniós jogi aktus egyes rendelkezéseinek a tervezet mely rendelkezései felelnek meg (megfelelési táblázat). Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgyra vonatkozó főbb megállapítások és javaslatok összefoglalását, továbbá a pontosan megfogalmazott döntési javaslatot. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a végrehajtási jogszabály tervezetét is.[6]

11. Azokat a vitás kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, az előterjesztésben - az eltérő vélemények ismertetésével - döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni. Ha a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi, kél vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni.

11/A. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai testületekkel, önkormányzati szövetségekkel, valamint egyéb nemkormányzati szervezetekkel és szövetségekkel (a továbbiakban: társadalmi partnerek) az előterjesztéssel kapcsolatban folytatandó egyeztetések menetrendjét, illetve a lefolytatott egyeztetések eredményét, különös tekintettel a társadalmi partnerekkel fennmaradt vitás kérdésekre.[7]

12. Ha a Kormány a jogi szabályozás indokoltságának vizsgálatára szakértői bizottságot hozott létre, annak jelentését az előterjesztéshez csatolni kell.

13. Törvénytervezet vagy országgyűlési határozattervezet esetében az előterjesztésnek tartalmaznia kell az előterjesztőnek az országgyűlési tárgyalási módra (sürgős, kivételes, kivételes és sürgős eljárás) vonatkozó javaslatát, valamint ennek indokait, továbbá az elfogadáshoz szükséges országgyűlési többség megjelölését, illetve az azt megalapozó alkotmányi rendelkezés megjelölését.[8]

14. A nem jogszabály alkotására irányuló előterjesztésben meg kell jelölni az adott kérdéssel kapcsolatos döntési hatáskör jogalapját. Az előterjesztésnek konkrétan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető határozati javaslatot kell tartalmaznia, szükség esetén rögzítve az ellenőrzés módját és felelőseit is.

15. Az előterjesztőnek javaslatot kell tennie a döntés titokvédelmi minősítésére, közzétételének módjára, valamint más jogszabályoknak és határozatoknak a döntés következtében szükségessé váló módosítására, továbbá a feleslegessé váló korábbi jogszabályok és határozatok, illetve a tervezet módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseinek a hatálybalépésüket követő hatályon kívül helyezésére is.[9]

16. Az előterjesztéshez - kivéve a kis terjedelmű, egyszerű megítélésű előterjesztéseket - vezetői összefoglalót kell készíteni, amely tartalmazza az előterjesztés rövid tartalmi összefoglalását, a kormányprogramhoz való viszonyát, előzményeit, az elérni kívánt közpolitikai célokat, az ehhez használt szabályozási és más eszközök megjelölését, a végrehajtáshoz szükséges feltételek számbavételét, azok megteremtéséhez szükséges intézkedéseket, a fenntartható finanszírozás feltételeit, a várható gazdasági, költségvetési és társadalmi hatásokat, a társadalmi partnerekkel folytatott egyeztetés eredményét, az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőségre vonatkozó nyilatkozatot, illetve a tervezettel átültetett, végrehajtott európai uniós jogi aktusok megjelölését, - ha a jogszabály-tervezetet az európai közösségi jog által meghatározottak szerint előzetesen meg kell küldeni véleményezésre az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, illetve az Európai Unió tagállamainak - a megküldési kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot, a más előterjesztéshez, illetve döntéshez való kapcsolódását, a fennmaradt vitás kérdések bemutatását és a sajtó tájékoztatására vonatkozó javaslatot.[10]

17. Ha miniszteri rendeletet más miniszterrel együttesen, vagy vele egyetértésben kell kiadni, illetve ha együttesen vagy egyetértésben kell előterjesztést tenni, és az érintettek között véleményeltérés van, a vitatott kérdésről a Kormány dönt.[11]

Az előterjesztés véleményezése

18. a) Az előterjesztés tervezetének közigazgatási egyeztetésre és a miniszteri rendelet tervezetének véleményezésre bocsátásáról - a kormányprogrammal való összhang, az időszerűség, továbbá a jogi, szakmai és pénzügyi feltételek meglétének, a társadalmi partnerekkel történő egyeztetés menetrendje megfelelőségének, valamint jogszabálytervezetek esetében a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terheire gyakorolt hatásának előzetes vizsgálatával, az előterjesztő javaslata alapján - a Miniszterelnöki Hivatalban szervezett, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter által kijelölt vezetőkből álló munkacsoport dönt, illetőleg a miniszteri rendeletek esetében véleményt nyilvánít (szakmapolitikai egyeztetés).[12]

b) A munkacsoport rendszeresen - általában hetenként - ülésezik. A munkacsoportot a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy vezeti.

c) A munkacsoport ülésére - kérésére - az előterjesztő által kijelölt vezetőt meg kell hívni.[13]

d) A szakmapolitikai egyeztetés keretében tárgyalni kért anyagokat legkésőbb az egyeztetés időpontját megelőző második munkanapon a munkaidő végéig, elektronikus formában meg kell küldeni a munkacsoport tagjainak és állandó meghívottainak. Az ülés résztvevői a tárgyalásra kerülő anyagokról az ülést megelőző munkanapon elektronikus úton tájékoztatást kapnak. A munkacsoport döntéséről az előterjesztőt a Miniszterelnöki Hivatal elektronikus úton tájékoztatja.[14]

19. A szakmapolitikai egyeztetést követően az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetét - ha törvény vagy e határozat eltérően nem rendelkezik - észrevételezés, illetőleg véleménynyilvánítás céljából meg kell küldeni[15]

a) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek , a pénzügyminiszternek, az igazságügyi és rendészeti miniszternek, a feladatkörében érintett miniszternek, kormánybiztosnak és kormányhivatal vezetőjének, akik a tervezetre észrevételt tehetnek, valamint[16]

b) a határidő megjelölésével a többi miniszternek és kormánybiztosnak, akik a tervezetről véleményt nyilváníthatnak, illetve - ha megjelölik, hogy a tervezet a feladatkörüket miként érinti - észrevételt tehetnek.

Az a) pont szerint minden, az Európai Unió jogi aktusainak átültetésével, illetve végrehajtásával kapcsolatos és az uniós vívmányok tárgykörét érintő előterjesztés és miniszteri rendelet tervezetét meg kell küldeni a külügyminiszternek.[17]

[18]

20. A bíróságok és az ügyészségek hatáskörét érintő tervezetet a Legfelsőbb Bíróság elnökének, illetőleg a legfőbb ügyésznek, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a Magyar Nemzeti Bankot és a Gazdasági Versenyhivatalt érintő tervezetet az érintett szerv elnökének is meg kell küldeni, akik a tervezetre észrevételt tehetnek.[19]

21. Ha az előterjesztés a helyi önkormányzatok feladatkörét érinti, a tervezetet véleménynyilvánításra az országos önkormányzati érdekképviseleti szerveknek meg kell küldeni. A fővárost, illetőleg a megyei önkormányzat hatáskörét érintő kormányzati döntések előkészítésébe a fővárosi főpolgármestert, illetőleg a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét is be kell vonni.

22. Jogszabály megalkotására irányuló előterjesztések előkészítésénél a jogalkotásról szóló törvény előírásaira kell figyelemmel lenni. Az ilyen előterjesztéseket egyeztetni kell az ügyben érdekelt országos önkormányzati, társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, valamint országos köztestületekkel.

23.[20]

24.[21]

25. Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetére tett észrevételeket az előterjesztő köteles egyeztetni.[22]

26. Az észrevételezési jogot[23]

a) a miniszter, az államtitkár vagy a kijelölt szakállamtitkár, illetőleg a miniszter rendelkezése alapján a kabinetfőnök,

b) a kormánybiztos, vagy

c) a kormányhivatal vezetője, illetőleg - akadályoztatása esetén - erre kijelölt helyettese

gyakorolja.

27.[24]

28. A Kormány tagjainak és a kormányhivatalok vezetőinek tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló esetén az előterjesztő a Kormány érintett tagjaitól (kormányhivatalok vezetőitől) köteles véleményt kérni.[25]

29. A véleményt az előterjesztés megérkezésétől számítolt tizenöt nap alatt kell az előterjesztővel közölni. Ha az előterjesztés súlya vagy más szempont indokolja, a véleményadásra tizenöt napnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabályalkotásra irányuló előterjesztés, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési határidő általában harminc nap.

30. A Kormány állal meghatározott esetben, vagy ha ezt fontos ok feltétlenül szükségessé teszi, a határidők általában öt munkanapnál nem rövidebb tartamban is megállapíthatók (soronkívüliség). Az előterjesztést ilyenkor a miniszter, az államtitkár vagy a kormányhivatal vezetője bocsátja véleményezésre.[26]

31. Az előterjesztő az észrevételezővel a véleményeltérési egyezteti. Az egyeztetés és az egyet nem értés tényét, valamint azt, hogy a véleményező az észrevételt fenntartotta, az előterjesztésen a név megjelölésével fel kell tüntetni. Ha az érintett határidőben nem nyilvánított véleményt, az előterjesztésben ennek tényére kell utalni. A fennmaradó vitás kérdésekben, különösen a kívánt közpolitikai cél elérését veszélyeztető észrevétel fenntartása esetén a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az államtitkári értekezletre való benyújtást megelőzően egyeztetést folytat és javaslatot tesz a vita megoldásának módjára.[27]

Az észrevétel elfogadása vagy a vitás kérdésben való megegyezés esetén az eredetileg észrevételt tevői egyetértőként kell feltüntetni.

32. Az észrevételekről folytatott közigazgatási egyeztetés keretében lehetőség szerint minden szakmai, jogi és kodifikációs kérdést le kell zárni és a lehetséges mértékig egyetértésre kell jutni.[28]

33. A társadalmi érdekegyeztetés rendjére külön jogszabályok, illetőleg megállapodások irányadók.

Az előterjesztés benyújtása

34. A Kormányhoz előterjesztést nyújthat be a Kormány tagja, a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök megbízásából a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, feladatkörében a kormánybiztos és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, továbbá a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök előzetes hozzájárulásával más szervek és személyek. A kormányhivatal által előkészített előterjesztést a kormányhivatal felügyeletét ellátó miniszter nyújtja be és képviseli a Kormány előtt.[29]

35. Az előterjesztéseket legalább két munkanappal az államtitkári értekezlet időpontja előtt, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által meghatározott példányszámban - egy példányt az előterjesztő eredeti aláírásával ellátva -, valamint elektronikusan meg kell küldeni a Miniszterelnöki Hivatalnak. Az előterjesztés átdolgozott változatát, illetve írásbeli kiegészítését e szabályok megfelelő alkalmazásával, legkésőbb a kormányülés időpontját megelőző második munkanapon kell benyújtani.[30]

36. A 35. pontban írt határidőn belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter engedélyével nyújthatóak be a halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések.[31]

37. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter megvizsgálja, hogy az államtitkári értekezletre benyújtott előterjesztés megfelel-e az e határozatban foglalt követelményeknek, és gondoskodik a meg nem felelő előterjesztések tekintetében e követelmények érvényesítéséről.[32]

38. Az előterjesztőnek - legkésőbb a Kormány ülését megelőző napon - el kell juttatnia a kormányszóvivő részére az előterjesztéssel kapcsolatos sajtóközleményre vonatkozó szövegjavaslatát.

A nemzetközi szerződéssel kapcsolatos előterjesztés

39. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztések tartalmi feltételeire, véleményezésére és benyújtására - e határozat előírásainak megfelelő alkalmazásával - külön rendelkezések az irányadók.

A módosító javaslatokkal és a képviselői önálló indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspont kialakítása

39/A. a) A nem a Kormány által benyújtott, tárgysorozatba vett törvényjavaslatokkal és országgyűlési határozati javaslatokkal, valamint a törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontról - a miniszterelnök eltérő döntése hiányában - a feladatkörrel rendelkező miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel együttesen a szakmapolitikai munkacsoport ülésére előterjesztést nyújt be, amelyet a Kormány a következő ülésén megtárgyal.[33]

b) Az Országgyűlés bizottságának ülésein a feladatkörrel rendelkező miniszter - a Kormány a) pont szerinti döntéséig - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel való egyeztetés alapján képviseli a Kormány álláspontját.

c) A törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontról az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter tájékoztatja.

d) A zárószavazás előtti módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot a feladatkörrel rendelkező miniszter - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel való egyeztetés alapján - képviseli.

A jelentés

40. A Kormányhoz, benyújtott jelentés célja döntést nem igénylő ügyben a testület tájékoztatása.

41. A Kormány tagjai, a kormányhivatalok vezetői, továbbá a Kormány képviseletére kapott megbízás alapján eljáró más személyek hivatalos külföldi tárgyalásaikról, a Kormány képviseletében külföldön történi eljárásukról és külföldiekkel belföldön folytatott hivatalos tárgyalásaikról a befejezést követő egy héten belül a Kormányhoz, jelentést nyújtanak be.[34]

42. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Kormánynak rendszeresen jelentésben ad tájékoztatást a statisztikai adatokból következtethető fontosabb társadalmi-gazdasági változásokról.

43. A jelentésre az előterjesztésre vonatkozó előírások értelemszerűen irányadók azzal, hogy a feladatok végrehajtásáról szóló jelentést nem kell egyeztetni.

Az államtitkári értekezlet[35]

44. A Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést és jelentést, ideértve a kormánybiztosok előterjesztéseit (jelentéseit) is, előzetesen államtitkári értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testületeként a kormányülések előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető és ellenőrző fórumaként működik.[36]

45. Az államtitkári értekezlet feladata a Kormány üléseinek előkészítése, amelynek során figyelembe veszi a Kormány kabinetjeinek döntés-előkészítő tevékenységét is. Ennek keretében állást foglal az előterjesztések és jelentések kormánydöntésre való alkalmasságáról, napirendre vételéről, illetőleg a további egyeztetések, valamint az előterjesztés átdolgozásának, kiegészítésének szükségességéről. Ha az államtitkári értekezlet ülésén az előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban - előkészítési vagy egyeztetési hiányosságokból adódóan - jelentősebb új elem merülne fel, az államtitkári értekezlet az előterjesztést (jelentést) leveheti a napirendjéről.[37]

46.[38]

47. Az államtitkári értekezletet a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hívja össze, szervezi és vezeti.[39]

48. Az államtitkári értekezlet napirendjét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter állapítja meg.[40]

49. Az államtitkári értekezlet napirendjére csak előzetesen egyeztetett, az e határozatban foglalt követelmények megtartásával benyújtott előterjesztés és jelentés vehető fel. E szabály alkalmazása alól a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kivételt tehet.[41]

50. Az államtitkári értekezlet résztvevői a minisztériumok és - a Miniszterelnöki Hivatal kijelölt államtitkárai. Az államtitkári értekezleten a Központi Statisztikai Hivatal elnöke állandó meghívottként vesz részt. Az államtitkári értekezletre a feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásához a Miniszterelnöki Hivatal más szakállamtitkárát, a kormánybiztost, a kormányhivatal vezetőjét, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnökét meg kell hívni. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az államtitkári értekezletre más személyt is meghívhat.[42]

51. Az államtitkári értekezleten az államtitkárt a minisztériumnak a szervezeti és működési szabályzatban ekként kijelölt szakállamtitkára vagy kabinetfőnöke helyettesítheti. E rendelkezést a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárai esetében is megfelelően alkalmazni kell. Az állandó meghívottak közül a Központi Statisztikai Hivatal elnökét a kijelölt elnökhelyettes helyettesítheti.[43]

52. Az államtitkári értekezlet a napirendjére tűzött előterjesztéseket és jelentéseket megvitatja, azok tekintetében állást foglal és a Kormánynak javaslatokat tesz.

53. Az államtitkári értekezlet kezdeményezheti, hogy az általa tárgyalt előterjesztést (jelentést) a Kormány ülése előtt - feladatkörében - a Kormány kabinetje(i), a kormánybizottság is vitassa meg. A feladatkörükbe tartozó előterjesztések (jelentések) megtárgyalásáról e testületek önállóan is dönthetnek. Az államtitkári értekezlet az előterjesztést e testületek állásfoglalását követően ismételten megvitatja, ha ez az ülés megfelelő előkészítése érdekében szükséges.[44]

54. Az előterjesztőt az államtitkári értekezlet felhívhatja arra, hogy a Kormány ülésére az értekezlet állásfoglalásának megfelelő, lehetőség szerint egyeztetett kiegészítő előterjesztést nyújtson be.

55. Ha az előterjesztés átdolgozása szükséges, az államtitkári értekezlet új, с határozat követelményeinek megfelelő előterjesztés benyújtását írhatja elő.

56. Az államtitkári értekezletről emlékeztető készül, melynek összeállításáról a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkára gondoskodik. Az emlékeztetőt a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter írja alá.[45]

57. Az előterjesztőnek a Kormány ülését megelőzően további személyes egyeztetés útján kell megkísérelnie az államtitkári értekezletet, illetőleg más döntés-előkészítő testületek ülését követően esetlegesen még fennmaradt nézetkülönbségek tisztázását és a viták lezárását.[46]

57/A. Az államtitkári értekezletre a külügyminiszter rendszeresen írásbeli jelentést nyújt be az európai uniós tagsággal összefüggő aktuális kül- és Európa-politikai kérdésekről, valamint az azokból eredő hazai feladatokról.[47]

III.

A Kormány ülése

58. Az előterjesztés vagy jelentés a kormányülés napirendjére akkor vehető fel, ha az államtitkári értekezlet - illetőleg az 53. pontban foglaltak szerint feladatkörében a Kormány kabinetje is - megtárgyalta és napirendre tűzését javasolta. E szabály alkalmazása alól a miniszterelnök kivételt tehet. Az államtitkári értekezlet állásfoglalásáról a kabinetet az előterjesztő tájékoztatja. A döntés-előkészítő testületek eltérő állásfoglalása esetén a vitás kérdésről a Kormány dönt.[48]

59. Az ülés napirendjének javaslatát - az államtitkári értekezlet állásfoglalásainak figyelembevételével - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter küldi ki az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a Kormány dönt. A miniszterelnök engedélyével - a munkaterv alapján benyújtott, illetve a jogalkotásra irányuló előterjesztések kivételével - a halaszthatatlanul sürgős ügyek szakmailag egyeztetett dokumentumai az ülés megkezdése előtt a helyszínen is szétoszthatók.[49]

60. A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai, tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők és a miniszterelnök által meghívott személyek. A meghívás személyre szólóan történik, az ülésen csak a meghívott vehet részt.

61. A Kormány ülésére állandó meghívottak:[50]

a) a miniszterelnök kabinetfőnöke, a Miniszterelnöki Hivatal általános államtitkára, valamint jogi és közigazgatási államtitkára;[51]

b)[52]

c)[53]

d) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kabinetfőnöke;

e) a kormányszóvivő(k).

61/A. A feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásához a Magyar Nemzeti Bank elnökét meg kell hívni.[54]

62. A Kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt miniszter vezeti, aki gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket e határozat a miniszterelnök hatáskörébe utal.

63. A Kormány tagjai a Kormány ülésén kötelesek részt venni. E kötelezettség alól a miniszterelnök adhat felmentést.

64. A 2006. évi LVII. törvény 31. §-ának (1) és (5) bekezdésében foglaltak alapján a Kormány ülésén a minisztert - akadályoztatása esetén - az erre kijelölt államtitkár helyettesíti.[55]

65. Amennyiben az előterjesztést nem a Kormány tagja, hanem más jogosult nyújtotta be, akadályoztatás esetén az általa kijelölt helyettese, helyettes hiányában a miniszterelnök által kijelöli személy vesz részt a napirendi pont tárgyalásán.

66. A Kormány határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

67. A Kormány tagjait a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt.[56]

68. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki.

69. A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli konzultációból és bejelentésekből áll.

70. Az írásban benyújtott előterjesztések tárgyalása a megfelelően előkészített és jóváhagyott napirend szerint történik. A szóbeli konzultáció keretében a Kormány a szóban levő ügy végleges rendezését jelentő döntést nem hoz.

71. Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Kormány - ülésen kívül - úgy is hozhat döntést, hogy az adott ügyben tagjai írásban vagy távbeszélő útján közlik állásfoglalásukat. Ennek megszervezéséről és dokumentálásáról a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkára gondoskodik.[57]

71/A. A külügyminiszter az 57/A. pont szerinti jelentésben tájékoztatja a Kormányt az európai uniós tagsággal összefüggő aktuális kül- és Európa-politikai kérdésekről, valamint az azokból eredő hazai feladatokról.[58]

71/B. A Kormány a miniszterelnök döntése alapján az államreform és a fejlesztéspolitika aktuális kérdéseiről - államigazgatási döntéshozatal nélkül - esetenként konzultatív üléseket tart.[59]

IV.

A Kormány döntései

72. A Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki, határozatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el.

73. A Kormány döntéseinek szövegét az ülés összefoglalója alapján a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkára véglegesíti, és azt a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felterjesztésében a miniszterelnök (akadályoztatása esetén a miniszterelnököt helyettesítő miniszter) írja alá.[60]

74. Ha a Kormány az előterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a szükséges utóegyeztetéseket a 73. pont szerinti eljárást megelőzően a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy koordinálja.[61]

75. A Kormánynak az Országgyűlés elé terjesztett javaslatait a miniszterelnök - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter előterjesztése alapján - küldi meg az Országgyűlés elnökének. Ennek érdekében a benyújtásra megfelelő formában előkészített javaslatot legkésőbb a kormányülést követő tizenöt napon belül, az országgyűlési tárgyaláshoz szükséges példányszámban - további három példányt mellékelve -, valamint elektronikusan a Miniszterelnöki Hivatalhoz kell eljuttatni.[62]

76.[63]

77. A miniszterelnök a Kormány ülései között - kivételesen indokolt esetben - feladatok kijelölése, nemzetközi tárgyalások lebonyolítása és megállapodások aláírása, jóváhagyása, látogatások szervezése, egyes kinevezések és felmentések ügyében, kitüntetések adományozása céljából kormányhatározatot, továbbá más esetben a Kormány felhatalmazása alapján kormányrendeletet és kormányhatározatot adhat ki. Az így hozott rendeletekről és határozatokról szóló jelentést utólagos jóváhagyásra a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nyújtja be a Kormányhoz.[64]

78. A Kormány rendeleteit, határozatait, elvi állásfoglalásait és irányelveit az üléstől számított 8 napon belül kell kihirdetni (közzétenni), illetőleg az érdekellek részére megküldeni, kivéve, ha a miniszterelnök más határidőt állapít meg.

79. A Kormány határozatait általában a Határozatok Tárában kell közzétenni. A Kormány elrendelheti a jelentősebb határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét.

A Kormány döntése alapján a Miniszterelnöki Hivatal sokszorosított formában az érdekelteknek közvetlenül küldi meg

a) az államtitkot vagy szolgálati titkol tartalmazó;

b) a kizárólag a Kormány tagjai, a kormánybiztosok, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek vezetői számára feladatot kijelölő és pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó[65]

határozatokat.

80. A külön határozatba foglalást vagy intézkedést nem igénylő döntést az összefoglalóban kell rögzíteni.[66]

81. A kormányülés dokumentumainak kezeléséről és őrzéséről, valamint a Kormány döntéseinek nyilvántartásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik.[67]

82. A kormányszóvivő az ülésről hivatalos sajtóközleményt jelentet meg, és tájékoztatja a sajtó képviselőit.

V.

A Kormány üléséről készüli összefoglaló és hangfelvétel

83. A Kormány üléséről összefoglaló és az ülés szó szerinti jegyzőkönyvéül szolgáló hangfelvétel készül. Az összefoglaló elkészítéséről - az ülést követő egy munkanapon belül - a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkára gondoskodik.[68]

84. A Kormány üléséről szóló összefoglaló tartalmazza a jelenlévők névsorát, az előterjesztések címét, a hozzászólók nevét, szavazás esetén ennek tényét és számszerű arányát, valamint a döntést.[69]

85. Az összefoglalót a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter írja alá.[70]

86. Az aláírt összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni a következő iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát:

a) az előterjesztéseket;

b) a rendeleteket és a határozatokat;

c) az Országgyűlés elé terjesztett javaslatokat és az ezekre vonatkozó átiratokat;

d) az irányelveket és az elvi állásfoglalásokat;

e) az emlékeztetőket;

f) a 71. pont szerint lefolytatott eljárás során keletkezett iratokat;

g) a Kormány két ülése között kiadott határozatokat;

h) a Kormány tagjainak megküldött jelentéseket.

87.[71]

88.[72]

89. Az összefoglaló egy-egy példányát a Kormány tagjai, a Kormány üléseinek állandó meghívottal, valamint az államtitkárok kapják meg. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az összefoglaló megküldését másnak is engedélyezheti.[73]

90. A hangfelvétel a Kormány tagjai és az állandó meghívottak személyes használatára a Miniszterelnöki Hivatalban rendelkezésre áll. A Kormány tagjainak (a kormányülés állandó meghívottainak) megbízottja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter engedélyével a felvételt meghallgathatja. Ha folyamatban lévő munkához szükséges, az érdekeltnek a hangfelvétel alapján készített kivonat adható.[74]

VI.

A Kormány döntései végrehajtásának ellenőrzése

91. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter havonta kimutatást készít a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok végrehajtásáról. A kimutatás az adott hónapban esedékes, valamint a korábban lejárt határidejű, még nem teljesített feladatokat tartalmazza. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a kimutatást megküldi a végrehajtásért felelősöknek, akik írásbeli tájékoztatást adnak a feladatok teljesítésének helyzetéről. A határidőben nem teljesített feladatokról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter rendszeresen tájékoztatja a Kormányt. A kormányhatározatokban előírt, elmulasztott határidő módosítását - indokolt esetben - a végrehajtásért felelősnek külön előterjesztésben kell kezdeményeznie.[75]

92. A miniszterelnök felhívhatja a minisztert és a kormányhivatal vezetőjét a Kormány által elrendelt feladat végrehajtásáról való beszámolásra.[76]

VII.

A Kormány egyes feladatainak ellátása

93.[77]

94.[78]

95.[79]

96.[80]

97.[81]

98.[82]

99. A Kormány döntéseit előkészítő testületek üléseiről emlékeztető készül, amely tartalmazza az ülésen részt vevők felsorolását, a testület állásfoglalását és az esetlegesen fennmaradt vitás kérdések lényegi bemutatását. Az államtitkári értekezlet , a Kormánykabinet és a Gazdasági Kabinet üléseiről készített emlékeztetőnek az érdekeltek részére történő megküldéséről a Miniszterelnöki Hivatal a kormányanyagok terjesztési rendje szerint, a többi testület emlékeztetője esetében a testület titkársága gondoskodik.[83]

100. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó koordinációs eljárásrendről, valamint az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről külön kormányhatározat rendelkezik.[84]

VIII.

Záró rendelkezések

101. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg a Kormány ügyrendjéről szóló 1025/1991. (VI. 15.) Korm. határozat, az azt módosító 1040/1991. (IX. 2.) Korm. határozat, az 1025/1992. (V. 5.) Korm. határozat, valamint az 1050/1993. (VII. 1.) Korm. határozat hatályát veszti.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozathoz[85]