A Nyíregyházi Törvényszék P.21134/2014/18. számú határozata kártérítés (SZEMÉLYISÉGI JOG megsértésével okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Krajcsovics Józsefné dr. Illés Ibolya

Nyíregyházi Törvényszék

1.P.21.134/2014/18. szám

A Nyíregyházi Törvényszék a Győző és Lenes Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek - Dr. Czifra Károly ügyvéd ~ által képviselt alperessel szemben személyiségi jog megsértésének megállapítása és kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 30.000 Ft (Harmincezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljáró bíróságon 3 példányban benyújtható, a Debreceni ítélőtáblához címzett fellebbezéssel lehet élni.

A Debreceni ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; a felek ezt kérték;

megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Indokolás

2007. március 9-én a felperes és Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Központja (TEGYEK) között létrejött megállapodás szerint a felperest, mint nevelőszülőt nyilvántartásba vetiék, és területileg az Ú-i Nevelőszülői Hálózathoz tartozott. A nyilvántartásba vétellel és a működési engedély alapján kezdetben két férőhelyben állapodott meg a nevelőszülő és a működtető, majd a megállapodás 2008. július 1-től történt módosítása után négy, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, illetve utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet lehetett a felperesnél, mint nevelőszülőnél elhelyezni, ami nem jelentett feltétlen

kötelezettséget a működtető számára.

A felperes, mint nevelőszülőnél 2007. március 9-én egy 2005-ben született kisfiút, míg 2007. november 28-án három, 2000-ben, 2002-ben, és 2007-ben született kislányt, féltestvéreket, helyezett el a gyámhatóság.

2011. szeptember 1-től átvette az alperes az Ú-i Nevelőszülői Hálózat üzemeltetését a TEGYEK-től, fenntartva az üzemeltetés folyamatosságát, és ekkor K/2 számon újabb "Alapmegállapodás"-t kötött az alperes a felperessel a nevelőszülői tevékenységről (iratok között 6/A/4, sorszám). A megállapodás a gondozásba kihelyezéstől érvényes.

A nevelőszülőt megilleti a nevelőszülői díj, a nevelési díj, az ellátmány és a megigényelt családi pótlék, melyekből az utóbbi hármat a gyermekek szükségleteire kell fordítani.

A megállapodás részletesen tartalmazza az általános szabályok mellett a nevelőszülő feladatait.

Együttműködési kötelezettsége volt a működtetővel, a nevelőszülői tanácsadóval, a gyámi- gondozói tanácsadóval, az ellátási és a gyámi tevékenységet ellenőrző gyámhivatallal, a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, és tájékoztatási kötelezettsége is volt a saját körülményeit illetően. Az 1/4. és 1/5. részben írtakat az V.-VI. pontokban részletszabályokkal is kitöltötték a 261/2002.(XII. 18.) Kormány rendelet alapján.

A III. pont utal a nevelőszülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programra, mely alapján a nevelőszülők a nevelési-gondozási feladataikat végzik. A nevelőszülő a vállalásait a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülése érdekében tette.

A nevelőszülői jogviszony megszűnésére, megszüntethetőségére vonatkozó szabályokat részletezi a szerződés VIII. pontja, és emellett a VI. pont szabályozza azokat az eseteket, amikor a működtető a megállapodást felmondhatja.

Eszerint a nevelőszülői jogviszony megszüntethető felmondással is.

A jogorvoslat tekintetében megállapodtak abban, hogy a gyámi feladatokkal, és a gondozás-nevelés feladataival kapcsolatos vitás kérdésekben az illetékes városi gyámhivatalhoz, míg a nevelőszülői tevékenység kérdéseit érintő jogvita esetén az illetékes városi bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért. (IX/1. és 2. pont)

A nevelőszülők szakmai alkalmasságát három évente felülvizsgálja a működtető a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet módszertana alapján.

2011. október 15-e és december 15-e között az alperesi hálózathoz tartozó nevelőszülők három évente esedékes szakmai, pszichológiai alkalmasságának felülvizsgálatát végezték. (261/2002 (XII. 18.) Korm. r. 5. § (1) bekezdés)

Az intézményi pszichológus a 2011. október 28-i véleményében B.Iné-t, mint nevelőszülőt nem találta alkalmasnak a nevelőszülői munka folytatására, (keresetlevél 1/7. melléklet)

Az intézményi pszichológus véleménye mellett a gyámi tanácsadó és a nevelőszülői tanácsadó is minősítette nevelőszülő működését és a skálán a legalacsonyabb, a megfelelt minősítést kapta. (9. jzk.2. oldal, B.Z.G. korábbi igazgató tanúvallomása)

Az intézmény igazgatója a vizsgálatban résztvevőkkel együtt úgy döntött, hogy felkérnek egy intézménytől független klinikai szakpszichológust is, O.G., hogy vizsgálja meg a B.I-né nevelőszülőt az alkalmasság, vagy alkalmatlanság kérdésével kapcsolatban.

2011 decemberében az alperes igazgatója értekezletet tartott a nevelőszülőknek, megköszönte a nevelőszülők munkáját és a nyilvánosság előtt olyan tájékoztatást adott, hogy minden nevelőszülő sikeresen teljesítette a pszichológiai tesztet.

2012. január 18-án az alperes igazgatója és a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője elment a felperes lakására és ott közölték vele, hogy a pszichológiai vizsgálata nem megfelelő és a két nagylány hamarosan elkerül tőle. Tájékoztatták arról is, hogy lesz egy rendkívüli pszichológiai vizsgálata is január 25-én (3. jegyzőkönyv 7. oldal, felperesi nyilatkozat).

O.G. klinikai szakpszichológus 2012. január 30-án készült véleménye összegzése szerint B.I-né nevelőszülő személyiségvonásai kedvezőtlen irányba befolyásolhatják a rábízott gyerekek érzelmi-és személyiségfejlődését, ezért a nevelőszülői szerep ellátására alkalmatlannak találta.

A működtető a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek gondozási helyének megváltoztatását kezdeményezte az illetékes gyámhivataloknál. 2011. december 27-én elküldte a szociális és gyámhivatalnak az intézményi pszichológus által készített véleményt, hogy B.I-né nevelőszülő nem alkalmas a nevelőszülői munka folytatására. Kísérőlevél nem volt, így a gyámhivatal hivatalból indított eljárást. Majd 2012. február 3-án a rendkívüli pszichológiai vizsgálat eredményét küldték el, és február 23-án kérte a gyámhivatalt a gondozási hely megváltoztatására.

Az alperes, mint működtető a 2012. július 26-án kelt K/2-I. számú iratában a felperessel, mint nevelőszülővel kötött nevelőszülői megállapodást (alapmegállapodást) aznapi hatállyal felmondta az 1997. évi XXXI. törvény 66/E § (2) bekezdés b) pontjára utalással.