261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet

a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) a nevelőszülői hálózatot működtető területi gyermekvédelmi szakszolgálatra, gyermekotthonra, nem állami szervre, valamint a helyettes szülői hálózatot vagy az önálló helyettes szülői ellátást működtető gyermekjóléti szolgálatra, települési önkormányzatra, továbbá a helyettes szülői hálózatot működtető nem állami szervre (a továbbiakban együtt: működtető),

b)[1] az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülőre, hivatásos nevelőszülőre, speciális hivatásos nevelőszülőre és különleges hivatásos nevelőszülőre, valamint az átmeneti gondozás keretében ideiglenes jelleggel ellátást biztosító helyettes szülőre.

A nevelőszülőre, a hivatásos nevelőszülőre, a speciális hivatásos nevelőszülőre és a különleges hivatásos nevelőszülőre vonatkozó közös szabályok[2]

2. §[3]

E rendelet 2-14. §-ának alkalmazása során nevelőszülő alatt a hivatásos nevelőszülőt, a speciális hivatásos nevelőszülőt és a különleges hivatásos nevelőszülőt is érteni kell.

3. §

Határozott idejű nevelőszülői jogviszony esetén a jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni.

4. §[4]

(1) A Gyvt. 54. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott, a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti korkülönbségre, valamint a felkészítő tanfolyamra vonatkozó rendelkezésektől a gyermek érdekében kivételesen akkor indokolt eltérni, ha a gyermek hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését.

(2)[5] A speciális hivatásos nevelőszülő által nevelt gyermekek közül - saját gyermekét is beszámítva - legfeljebb kettő lehet speciális ellátást igénylő gyermek.

(3)[6] A különleges hivatásos nevelőszülő által nevelt gyermekek közül - saját gyermekét is beszámítva - legfeljebb kettő lehet különleges ellátást igénylő gyermek.

(4)[7] Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével a (2) és (3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni.

5. §[8]

(1) A működtető a nevelőszülő szakmai alkalmasságát, ideértve a pszichológiai alkalmasságot is, háromévente felülvizsgálja.

(2) A gyámi, gondozói tanácsadó, a nevelőszülői tanácsadó, a hivatásos gyám és a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője a működtetőnél rendkívüli felülvizsgálatot kezdeményez, ha ezt

a) a működési engedélyben szereplő feltételek megváltozása,

b) a nevelőszülő élethelyzetének megváltozása,

c) a nevelőszülő egészségi állapotának, ideértve a személyiségállapotát is, romlása szükségessé teszi.

6. §

(1) A működtető a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja a nevelőszülő felkészítését, képzését, valamint folyamatosan segíti a nevelőszülőt szakmai tevékenységének ellátásában, különös tekintettel a helyettesítésre és a nevelőszülői tanácsadásra. A működtető továbbá szervezi a nevelőszülő továbbképzését, ellátja szakmai ellenőrzését.

(2) A nevelőszülő a továbbképzésen köteles részt venni. A továbbképzéssel összefüggésben felmerülő költségek a működtetőt terhelik.

7. §

(1) A működtető tájékoztatja a nevelőszülőt a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire, az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról.

(2) A nevelőszülő haladéktalanul tájékoztatja a működtetőt

a) a gyermek és a fiatal felnőtt iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről, illetve megszakításáról;

b) arról, ha a gyermek és a fiatal felnőtt munkaviszonyt létesít, továbbá a fiatal felnőtt hozzájárulása esetén a fiatal felnőtt keresetéről;

c) a gyermekkel és a fiatal felnőttel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről, a nevelőszülőtől történő 24 órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről;

d) a saját életkörülményeiben bekövetkezett lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa nevelt gyermek életében, így különösen a nevelőszülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról, munkanélkülivé válásáról, anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról, lakóhely megváltoztatásának szándékáról, 30 napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról, egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes ellátni a gyermeket.

8. §

(1) Amennyiben a gyermeket soron kívül el kell helyezni a nevelőszülőtől, a működtető tájékoztatja a nevelőszülőt, hogy erre a Gyvt. 66/E. §-ának (7) bekezdésében felsorolt mely ok alapján kerül sor.

(2)[9] Az (1) bekezdésben meghatározott soron kívüli elhelyezés esetén a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: gyámhivatal) új gondozási helyet kijelölő határozatának meghozataláig a nevelőszülő a gyermekkel nem érintkezhet.

9. §

(1) A nevelőszülői jogviszony fennállását nem érinti, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmenetileg a nevelőszülő háztartásán kívül tartózkodik, így különösen ha a gyermek kollégiumi, diákotthoni elhelyezésben részesül, katonai szolgálatot teljesít, vagy üdülés, illetve gyógyintézeti kezelés céljából tartózkodik a háztartáson kívül.

(2) A napközbeni ellátás keretében történő étkezésért, valamint a kollégiumban, illetve diákotthonban biztosított ellátásért a személyi térítési díjat a nevelőszülő fizeti meg.

10. §

A működtető a nevelőszülővel, hivatásos nevelőszülővel kötött megállapodást, illetve a foglalkoztatási jogviszonyt felmondhatja, ha

a)[10] a nevelőszülő előzetes bejelentés vagy a gyámhivatal engedélye nélkül 30 napnál hosszabb időre külföldre távozott;

b) a nevelőszülő a működtető engedélye nélkül más működtetővel is megállapodást kötött;

c) a nevelőszülő a működtető felé történő tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget;

d) körülményei, illetőleg magatartása a szakmai szabályok szerinti feladatellátást tartósan akadályozza vagy ellehetetleníti.

11. §

(1) A nevelőszülőnek akkor is jár a nevelési díj és az ellátmány, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt munkaviszonyt létesít és önálló keresettel rendelkezik.

(2) A működtető a tárgyhónapra esedékes nevelési díjat és ellátmányt a tárgyhónap 15. napjáig folyósítja a nevelőszülőnek.

12. §

(1) A működtető és a nevelőszülő megállapodhatnak a nevelőszülő nem rendszeres, igazolt költségeinek a megtérítésében, különösen akkor, ha a gyermek egészséges fejlődéséhez nagy összegű gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges, illetve a gyermek személyiségfejlődését jelentősen elősegítő kezelésen, foglalkozáson való részvétel és az ehhez szükséges eszközök beszerzése válik indokolttá.

(2) A működtető megtéríti a gyámi feladatot ellátó nevelőszülőnek a gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatban felmerült, a gondozás-nevelés körén kívül eső indokolt költségeit.

(3) A Gyvt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt magasabb összegű nevelési díjat a működtető a változást követő hónap első napjától folyósítja.

13. §

(1) A működtető folyamatosan figyelemmel kíséri a nevelési díj és az ellátmány felhasználását, szükség esetén segítséget nyújt a gazdálkodáshoz.

(2) Ha feltehető, hogy a nevelőszülő a nevelési díjat és az ellátmányt nem a gyermek, fiatal felnőtt ellátására használja fel, a működtető-amennyiben súlyosabb intézkedés megtétele nem indokolt - az erről való tudomásszerzést követő hónap első napjától tételes elszámolást ír elő. Amennyiben a nevelőszülő a tételes elszámolásnak nem tesz eleget, a működtető az illetékes gyámhivatalnál intézkedést kezdeményez.

14. §

(1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a nevelőszülői díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni.

(2) Ha a gyermek a Gyvt. 66/E. § (6)-(8) bekezdéseiben felsorolt intézkedések miatt került ki a nevelőszülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a nevelőszülőt díjazás nem illeti meg.

A hivatásos nevelőszülőre, a speciális hivatásos nevelőszülőre és a különleges hivatásos nevelőszülőre vonatkozó külön szabályok[11]

15. §

(1)[12] E rendelet 15-17. §-ának alkalmazása során hivatásos nevelőszülő alatt a speciális hivatásos nevelőszülőt és a különleges hivatásos nevelőszülőt is érteni kell.

(2) A hivatásos nevelőszülőnek járó tizenharmadik havi díjat a tárgyévet követő január hónapban kell kifizetni. A tizenharmadik havi díj - a működtető döntése alapján - a tárgyév december hónapjában is kifizethető.

(3) Ha a hivatásos nevelőszülői jogviszony a (2) bekezdésben meghatározott időpont előtt szűnik meg, a tizenharmadik havi díjat a jogviszony megszűnésekor kell kifizetni. Ebben az esetben a tizenharmadik havi díj mértéke a kifizetés időpontjában esedékes hivatásos nevelőszülői díjnak megfelelő összeg.

16. §

(1) A hivatásos nevelőszülő jubileumi jutalomra jogosító idejébe beleszámít

a)[13] a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött idő;

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő;

c)[14] a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő,

d) a szolgálati jogviszony időtartama;

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban eltöltött idő.

(2) A jubileumi jutalmat az esedékesség napján, de legkésőbb az azt követő hónap 10. napjáig kell kifizetni.

17. §[15]

A hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnésekor (megszüntetésekor) a működtető a hivatásos nevelőszülő részére kiadja a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolást, amely az ott meghatározottakon kívül tartalmazza[16]

a) a tizenharmadik havi díjnak a hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnése (megszüntetése) évében történő kifizetését, illetve ennek elmaradását,

b) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját,

c) a hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnésének (megszüntetésének) módját.

A helyettes szülői jogviszony

18. §

(1) A gyermek átmeneti gondozását ellátó helyettes szülőt a kiskorú törvényes képviselőjének kérelmére a működtető jelöli ki. A működtető a helyettes szülővel kötött megállapodásról értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.

(2) A kijelölés során a működtető figyelembe veszi a törvényes képviselőnek a helyettes szülő személyére vonatkozó kérelmét, a helyettes szülőnél nevelkedő gyermekek számát [Gyvt. 49. § (3) bek.], valamint a helyettesítő védelem során a gyermeket megillető jogokat [Gyvt. 7. § (3) bek.].

(3) A kijelölés során törekedni kell arra, hogy a gyermek átmeneti gondozása - lehetőség szerint - óvoda-, illetve iskolaváltoztatás nélkül történjen.

19. §

(1)[17] A helyettes szülő alkalmasságának felülvizsgálatára az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendkívüli felülvizsgálatot a gyermekjóléti szolgálat, valamint a helyettes szülői tanácsadó kezdeményezi a működtetőnél.

(2) A működtető szakmai tanáccsal segíti a helyettes szülő tevékenységét és szervezi továbbképzését.

20. §

A gyermeknek az átmeneti gondozás során felmerülő veszélyeztetettsége esetén a működtető - a gyermekjóléti szolgálat szakmai véleménye és a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján - az új helyettes szülő kijelölésével egyidejűleg felmondja a helyettes szülővel kötött megállapodást.

21. §

(1) A helyettes szülőt arra az időtartamra illeti meg a nevelési díj és az ellátmány, amely alatt - a működtetővel kötött megállapodás alapján - a gyermek ideiglenes jellegű, teljes körű ellátását saját háztartásában biztosítja.

(2) Ha a gyermek a 20. §-ban meghatározott intézkedés alapján került ki a helyettes szülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a helyettes szülőt tevékenységéért helyettes szülői díj nem illeti meg.

22. §

A helyettes szülő jogviszonyára és díjazására a 7-13. §-ban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.

23. §

Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Kiss Elemér s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter