32024R1263[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1263 rendelete (2024. április 29.) a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1263 RENDELETE

(2024. április 29.)

a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A tagállamok gazdaságpolitikáinak Unión belüli, az Európai Unió működéséről szóló Szerződésben (EUMSZ) előírt összehangolása magában foglalja az árstabilitás, a rendezett államháztartás és monetáris feltételek, valamint a fenntartható fizetési mérleg alapelveinek való megfelelést.

(2) A Stabilitási és Növekedési Paktum, amely kezdetben az 1466/97/EK (3) és az 1467/97/EK (4) tanácsi rendeletből, valamint az 1997. június 17-i európai tanácsi állásfoglalásból (5) állt, a rendezett és fenntartható államháztartás - mint az árstabilitás és a pénzügyi stabilitáson alapuló erős, fenntartható és inkluzív növekedés feltételei megerősítésének eszköze - célkitűzésén alapul, támogatva ezáltal az Unió fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzéseinek elérését.

(3) A költségvetési kormányzási keret az európai szemeszter részét képezi, amely az EUMSZ 121. és 148. cikkével összhangban magában foglalja a tagállamok szélesebb körű gazdaság- és foglalkoztatáspolitikáinak összehangolását és felügyeletét, ideértve a szociális jogok európai pillérét is, valamint a kapcsolódó országspecifikus ajánlásokat.

(4) A nemzeti parlamentek, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és más releváns érdekelt felek európai szemeszterbe való bevonása kulcsfontosságú a gazdaság- és költségvetési politikák iránti nemzeti felelősségvállalás, valamint az átlátható és inkluzív szakpolitikai döntéshozatal biztosítása szempontjából.

(5) Az Unió gazdasági kormányzási keretét ki kell igazítani, hogy jobban figyelembe vegye a költségvetési pozíciók, az államadósság és a gazdasági kihívások növekvő heterogenitását, valamint a tagállamok körében tapasztalható más sebezhetőségeket. A Covid19-világjárványra adott határozott szakpolitikai válasz nagyon hatékonynak bizonyult az említett járvány által okozott válság gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésében, ugyanakkor az állami és a magánszektor adósságrátáinak jelentős növekedésével járt, ami rávilágított annak fontosságára, hogy az adósságrátákat és a hiányt fokozatos, reális, tartós és növekedésbarát módon prudens szintre kell csökkenteni, mozgásteret biztosítva az anticiklikus szakpolitikáknak, valamint kezelni kell a makrogazdasági egyensúlyhiányt, egyúttal kellő figyelmet fordítva a foglalkoztatási és szociális célkitűzésekre. Ugyanakkor az uniós gazdasági kormányzási keretet ki kell igazítani, hogy segítse az Unió előtt álló közép- és hosszú távú kihívások kezelését, így például a méltányos digitális és zöld átállás - ideértve az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket is - megvalósítását, az energiabiztonság garantálását, a nyitott stratégiai autonómia támogatását, a demográfiai változások kezelését, a társadalmi és gazdasági reziliencia és a fenntartható konvergencia megerősítését, valamint a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű végrehajtását, amely kihívások mindegyike reformokat és tartósan magas szintű beruházásokat tesz szükségessé az elkövetkező években.

(6) Az Unió gazdasági kormányzási keretének elő kell mozdítania a rendezett és fenntartható államháztartást, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést, és ezért differenciáltan kell kezelnie a tagállamokat, figyelembe véve az előttük álló, az államadósság-problémákhoz kapcsolódó és gazdasági kihívásokat, és lehetővé téve többéves országspecifikus költségvetési pályák kijelölését, biztosítva ugyanakkor a hatékony többoldalú felügyeletet és tiszteletben tartva az egyenlő bánásmód elvét.

(7) A gazdasági kormányzási keret reformja e rendeletben megállapított fő célkitűzéseinek elérése, valamint a jelenlegi és jövőbeli uniós prioritások kezelése érdekében biztosítani szükséges a közberuházások megfelelő szintjét. Az olyan finanszírozási eszközök végrehajtása - mint például a jelenleg az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és Kohéziós Alapból, az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) és az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Igazságos Átmenet Alapból (IÁA) álló kohéziós politikai alapok, az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel (10) létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz, vagy az (EU) 2020/672 tanácsi rendelettel (11) létrehozott, a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz - tanulságokkal szolgálhat a beruházások és a foglalkoztatáspolitikák eredményességének és hatékonyságának javítását illetően, valamint bármely olyan uniós beruházási eszközt illetően, amely a közös uniós prioritásokra irányul.

(8) Az EUMSZ 121. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint 148. cikkének (4) bekezdésében meghatározott többoldalú felügyeleti eljárás keretében nyomon kell követni az egyes tagállamokban és az Unió egészében bekövetkező gazdasági és foglalkoztatási fejlemények teljes skáláját. Ez magában foglalja a makrogazdasági egyensúlytalanságok észlelését, illetve a túlzott egyensúlytalanságok megelőzését és kiigazítását, az 1174/2011/EU (12), illetve az 1176/2011/EU (13) európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint. Az említett gazdasági és foglalkoztatási fejlemények nyomon követése céljából a tagállamoknak középtávú költségvetési-strukturális tervek formájában információkat kell szolgáltatniuk az érintett tagállam törvényhozási ciklusának rendes hosszától függően egy négy- vagy ötéves időszakra vonatkozóan. A Bizottság - a foglalkoztatási és szociális fejleményeknek az európai szemeszter keretében végzett, integrált elemzése részeként - értékeli a felfelé irányuló társadalmi konvergencia előtt álló tagállambeli kockázatokat, továbbá - a szociális eredménytábla és a társadalmi konvergenciával kapcsolatos keret elvei alapján - nyomon követi a szociális jogok európai pillére elveinek végrehajtása terén elért eredményeket.

(9) Részletes szabályokat kell megállapítani a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek tartalmára, benyújtására, értékelésére, jóváhagyására és nyomon követésére vonatkozóan annak érdekében, hogy elő lehessen mozdítani a rendezett és fenntartható államháztartást, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést a tagállamokban, továbbá a rezilienciát többek között olyan reformok és beruházások révén, amelyek hozzájárulnak a közös uniós prioritásokhoz, és hogy meg lehessen előzni a túlzott költségvetési hiány előfordulását.

(10) A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveknek össze kell fogniuk az egyes tagállamok költségvetési politikáit, strukturális reformjait és beruházásait. Az említett terveknek kell képezniük az Unió gazdasági kormányzási keretének sarokkövét. Minden tagállamnak nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet kell benyújtania, amely meghatározza a költségvetési pályáját, valamint kiemelt állami beruházásait és reformjait, amelyek együttesen biztosítják a tartós és fokozatos adósságcsökkentést, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést, elkerülve a prociklikus költségvetési politikát. Az említett terveknek szélesebb körű reformokat és beruházásokat is magukban kell foglalniuk - többek között a közös uniós prioritásokhoz - nevezetesen a következőkhöz kapcsolódóan: a zöld átállás, ideértve az európai zöld megállapodást, valamint a klímasemlegességre - az (EU) 2021/1119 rendelettel összhangban és az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) alapján benyújtott nemzeti energia- és klímatervek végrehajtása útján - 2050-ig történő átállást; a digitális átállás, ideértve az (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi határozattal (15) létrehozott "Digitális évtized 2030 szakpolitikai program"-ot; társadalmi és gazdasági reziliencia, valamint a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, ideértve a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó, 2030-ig megvalósítandó kapcsolódó célokat; energiabiztonság; és a védelmi képességek kiépítése, adott esetben ideértve a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytűt -, vagy az említett prioritások szempontjából releváns, későbbi uniós jogi aktusokat is. Az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz működési időtartama alatt - a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek kidolgozásakor - kellően figyelembe kell venni a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben tett kötelezettségvállalásokat.

(11) A kohéziós politikai alapok szintén össze vannak hangolva az európai szemeszterrel. Az uniós költségvetés hosszú távú beruházási politikájaként az említett alapok keretében végrehajtandó reformokat és beruházásokat - a következetesség és adott esetben a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében - szintén kellően figyelembe kell venni a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek kidolgozása során.

(12) A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtását megelőzően technikai párbeszédet kell folytatni a Bizottsággal az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek Bizottság általi értékelésének tartalmaznia kell az említett technikai párbeszéd összefoglalóját. A Tanácsnak - a Bizottság ajánlásán alapján - ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza a nettó kiadási pályát, és - adott esetben - jóváhagyja a kiigazítási időszak esetleges meghosszabbítását alátámasztó reformokat és beruházásokat.

(13) Az uniós költségvetési keret egyszerűsítése és az átláthatóság növelése érdekében az egyes tagállamok tekintetében a költségvetési pálya meghatározásához és az éves költségvetési felügyelet elvégzéséhez egyetlen, az államadósság fenntarthatóságát jelző operatív mutatónak kell alapul szolgálnia. Az említett egységes operatív mutatónak a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásokon - azaz a kamatkiadásokat, a diszkrecionális bevételi intézkedéseket, az uniós programokra fordított, a teljes mértékben uniós alapokból származó bevételekből fedezett kiadásokat, az uniós finanszírozásban részesülő programok társfinanszírozásához kapcsolódó nemzeti kiadásokat, valamint a munkanélküli ellátásokhoz kapcsolódó kiadások ciklikus elemeit figyelmen kívül hagyva számított államháztartási kiadásokon - kell alapulnia. A Bizottság által a tranzakciók egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésnek minősítéséhez alkalmazott vezérelvekkel összhangban az említett egyszeri és egyéb átmeneti intézkedéseket szintén ki kell zárni a nettó kiadásokra vonatkozó mutatóból. Az említett mutató - amelyet nem érint az automatikus stabilizátorok működése, sem a közvetlen kormányzati ellenőrzésen kívül eső egyéb kiadási ingadozások - mozgásteret biztosít az anticiklikus makrogazdasági stabilizáció számára.

(14) A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtásához vezető párbeszéd kereteinek kialakítása céljából a Bizottságnak egy négyéves kiigazítási időszakra és annak legfeljebb három évvel történő esetleges meghosszabbítására kiterjedő referencia-pályát kell eljuttatnia azon tagállamok részére, amelyek államadóssága meghaladja a GDP 60 %-át, vagy amelyek költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 %-át, az EUMSZ-nek a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt (12.) jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: (12.) jegyzőkönyv) együtt értelmezett 126. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint. Az említett útvonalnak kockázatalapúnak és országspecifikusnak kell lennie, és az adósság fenntarthatóságán kell alapulnia, a jelenlegi és jövőbeli kihívásoknak egyaránt megfelelő, előretekintőbb megközelítés biztosítása érdekében.

(15) Azon tagállam kérésére, amelynek államadóssága nem haladja meg a GDP 60 %-át, és a költségvetési hiánya nem haladja meg a GDP 3 %-át, a Bizottságnak technikai információk formájában iránymutatást kell küldenie az említett tagállam számára.

(16) Azon határidőt megelőző hónapban, ameddig a Bizottságnak meg kell küldenie egy tagállam számára a referencia-pályát vagy a technikai információt, az említett tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy a Bizottsággal való technikai információcserét kérjen. Az említett technikai információcserének alkalmat kell nyújtania a legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai információknak, valamint az érintett tagállam gazdasági és költségvetési kilátásainak megvitatására, biztosítva ugyanakkor a tagállamok közötti egyenlő bánásmódot.

(17) Az Unió többoldalú költségvetési felügyeleti kerete az Eurostat által szolgáltatott statisztikai adatokon alapul, amely a Bizottság nevében felelős a nemzeti és regionális számlák európai rendszerével összhangban összeállított költségvetési adatok minőségének biztosításáért. Az Eurostatnak létre kell hoznia az uniós finanszírozásban részesülő programok nemzeti társfinanszírozására vonatkozó, azon statisztikai adatok tagállamok általi jelentéstételének keretét, amelyek szükségesek e rendelet végrehajtásához, és amelyeket az Eurostat jelenleg nem gyűjt. Amíg létre nem hozzák az ilyen adatok gyűjtésére és szolgáltatására vonatkozó keretet, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy becslésekre támaszkodjanak. Az ilyen adatok tagállamok általi szolgáltatásának formátumát, hatókörét, gyakoriságát és időzítését a releváns uniós statisztikai szerveknek kell meghatározniuk.

(18) A referencia-pályának biztosítania kell, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, még kedvezőtlen forgatókönyvek esetén is. Emellett biztosítania kell, hogy a költségvetési hiány a GDP 3 %-a alá csökkenjen és az alatt maradjon, figyelembe véve ugyanakkor azt, hogy a tagállamok a kiigazítási időszak végét követően többletköltségekkel - így például a népesség elöregedésével kapcsolatos költségekkel - szembesülhetnek. Végül, biztosítania kell az 1467/97/EK tanácsi rendelet szerinti korrekciós pályával való összhangot.

(19) Az Unió többoldalú költségvetési felügyeleti keretének eredményei terén a kiszámíthatóság javítása és a tagállamok közötti egyenlő bánásmód megerősítése érdekében a referencia-pályának előzetesen meg kell felelnie egy államadósság-fenntarthatósági védintézkedésnek. Az említett védintézkedésnek a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek tervezési szakaszában biztosítania kell, hogy az előre jelzett államadósság-ráta egy minimális éves átlaggal csökkenjen. Ez minimumkövetelményként szolgálna a referencia-pálya és a nettó kiadási pálya alapjául szolgáló erőfeszítésre vonatkozóan. Görögország még fennálló államadósságának sajátos összetétele miatt a halasztott kamatfizetések jelentős összege válik várhatóan esedékessé 2033-ban. Görögország GDP-arányos államadósságának ehhez kapcsolódó rendkívüli növekedését ezért nem lehet figyelembe venni az államadósság-fenntarthatósági védintézkedés alkalmazásakor.

(20) A referencia-pályára vonatkozó kockázatalapú követelmények várhatóan elegendőek lesznek ahhoz, hogy a költségvetési hiány szintjét jóval a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá vigyék. Annak érdekében azonban, hogy a többoldalú költségvetési felügyeleti keretet ellenállóbbá tegyék a makroszintű költségvetési változók bizonytalan alakulásával szemben, a referencia-pályának biztosítania kell közös reziliencia-célú mozgásteret is az EUMSZ-nek a (12.) jegyzőkönyvvel együtt értelmezett 126. cikke (2) bekezdésében említett hiány-referenciaértékhez képest, vagy az említett hiány-referenciaértékhez való közelítést. Az említett közös reziliencia-célú védintézkedésnek biztosítania kell költségvetési tartalékok képzését kedvezőtlen körülmények és sokkhatások esetére, ezáltal megkönnyítve az anticiklikus politikák végrehajtását az uniós költségvetési keretben.

(21) Az első nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek esetében az államadósság középtávú csökkenése megalapozottságának a Bizottság 2023. évi adósságfenntarthatósági figyelőjében leírt módszertanon kell alapulnia. Az adósságfenntarthatósági elemzéssel foglalkozó munkacsoportnak meg kell vizsgálnia a lehetséges módszertani javításokat, többek között az alapul szolgáló feltételezéseket illetően. Az említett munkacsoportnak a tagállamok, a Bizottság és az Európai Központi Bank szakértőiből kell állnia. Az említett munkacsoportnak megfigyelőként meg kell hívnia az Európai Költségvetési Tanácsot és az Európai Stabilitási Mechanizmust. Az Európai Parlament illetékes bizottsága számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felkérje a Bizottságot a módszertanának az e rendelettel létrehozott gazdasági párbeszéd keretében való ismertetésére.

(22) Annak értékelése céljából, hogy a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv négy- vagy ötéves végrehajtási időszakának végén szükség van-e további kiigazításokra, a Bizottságnak újra kell értékelnie a helyzetet, és ha a tagállam államadóssága még mindig meghaladja a GDP 60 %-át, vagy a költségvetési hiánya nagyobb a GDP 3 %-ánál, új referencia-pályát kell előterjesztenie.

(23) Minden egyes nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervnek meg kell említenie, hogy a nemzeti eljárásokkal összefüggésben mi a státusza, így különösen azt, hogy benyújtották-e a nemzeti parlamentnek, és hogy a nemzeti parlament jóváhagyta-e azt. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben azt is jelezni kell, hogy a nemzeti parlamentnek volt-e lehetősége megvitatni az előző tervre vonatkozó tanácsi ajánlást, és adott esetben bármely más tanácsi ajánlást vagy határozatot, vagy a Bizottság esetleges figyelmeztetését. A Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervhez csatolni kell a 2011/85/EU tanácsi irányelvvel (17) összhangban létrehozott független költségvetési intézmény véleményét, amennyiben az rendelkezésre áll. A második és az azt követő nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtását megelőzően minden tagállamnak konzultációt kell folytatnia - a nemzeti jogi keretével összhangban - a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal, a civil társadalmi szervezetekkel és más releváns nemzeti érdekelt felekkel. A nemzeti parlamenttel folytatott konzultációval és a konzultációs folyamattal kapcsolatos információkat bele kell foglalni a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervbe. Tekintve az első nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek elkészítésére előirányzott szorosabb határidőt, a tagállamok azt közvetlenül megelőzően is lefolytathatják a konzultációt, megfelelő határidők mellett.

(24) Újonnan kinevezett kormány esetében a tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet nyújtson be a Bizottságnak. Ha objektív körülmények akadályozzák a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv végrehajtását, a tagállam számára lehetővé kell tenni az arra irányuló kérést, hogy legkésőbb 12 hónappal a folyamatban lévő terv vége előtt nyújtsa be a Bizottságnak a felülvizsgált tervet.

(25) Amennyiben a tagállamok a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervükben olyan feltételezéseket tesznek, amelyek eltérnek a középtávú államadósság-előrejelzési kerettől, a technikai párbeszéd során és a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervükben - átlátható módon és megalapozott gazdasági érvekkel alátámasztva - meg kell magyarázniuk és indokolniuk az eltéréseket.

(26) Amennyiben a Tanács úgy ítéli meg, hogy egy tagállam felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve nem felel meg e rendelet követelményeinek, a Tanácsnak főszabályként a Bizottság által korábban megküldött eredeti referencia-pályát kell javasolnia nettó kiadási pályaként.

(27) Annak érdekében, hogy megfelelő legyen a kölcsönhatás a közös uniós keret és a nemzeti költségvetési keretek között, helyénvaló, hogy a Bizottság kizárólag a nettó kiadások alakulására alapozza arra vonatkozó értékelését, hogy a tagállamok megfelelnek-e a Tanács által számukra meghatározott nettó kiadási pályáknak. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti költségvetési célkitűzéseiket egy másik mutató - például a strukturális egyenleg - alapján határozzák meg, amennyiben nemzeti költségvetési keretük ezt írja elő.

(28) A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek értékelése során a Bizottságnak különösen a makrogazdasági és költségvetési feltételezések megalapozottságát kell megvizsgálnia annyiban, amennyiben azok eltérnek a referencia-pálya alapjául szolgáló feltételezésektől. Így különösen, a tervbe foglalandó, változatlan politikát feltételező adósság-előrejelzéseknek összehasonlíthatóaknak kell lenniük a Bizottság előrejelzéseivel.

(29) A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak és a Tanácsnak az európai szemeszter keretében, a tagállamok által benyújtott, az elért eredményekről szóló éves jelentések alapján, valamint az EUMSZ 121. és 148. cikkével összhangban nyomon kell követnie az említett tervekben foglalt reformokat és beruházásokat. E célból gazdasági párbeszédet kell folytatniuk az Európai Parlamenttel.

(30) Az Európai Parlamentnek az európai szemeszter keretében hozott döntésekkel kapcsolatos átláthatóság, elszámoltathatóság és felelősségvállalás fokozása érdekében - rendszeres és strukturált módon - megfelelően részt kell vennie az európai szemeszterben. A Tanács elnökének és a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet az e rendelet szerinti többoldalú felügyelet eredményeiről. Az e rendelettel összefüggésben biztosítandó információkat a Bizottságnak kell összeállítania és megküldenie a Tanács számára, és azokat indokolatlan késedelem nélkül az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani.

(31) A fokozatosabb adósságcsökkentés biztosítása érdekében a kiigazítási időszak legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét olyan, ellenőrizhető és időhöz kötött reformokkal és beruházásokkal támasztja alá, amelyek együttesen és összességükben fokozzák a növekedést és a rezilienciát; támogatják a költségvetési fenntarthatóságot; a közös uniós prioritásokra irányulnak; az európai szemeszter keretében tett releváns országspecifikus ajánlásokra - ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében tett ajánlásokat is -, valamint az érintett tagállam beruházási prioritásaira irányulnak, anélkül, hogy a terv időtartama alatt az egyéb nemzeti finanszírozású közberuházások szintjének csökkenéséhez vezetnének a terv kezdete előtti középtávú szinthez képest, figyelembe véve az országspecifikus kihívások hatókörét és nagyságrendjét.

(32) A kiigazítási időszak meghosszabbítását megalapozó reformoknak és beruházásoknak összhangban kell lenniük az érintett tagállam jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt kötelezettségvállalásokkal a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz működési időtartama alatt, valamint a többéves pénzügyi keret alapján jóváhagyott partnerségi megállapodással. Amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek ambiciózus reformokat és beruházásokat tartalmaznak - különösen a középtávú gazdasági növekedés és költségvetési fenntarthatóság tekintetében -, azokat úgy kell tekinteni, hogy az első nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek tekintetében megfelelnek a kiigazítási időszak meghosszabbítására vonatkozó követelményeknek.

(33) A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervekben meghatározott reformokat és beruházásokat hozzá kell igazítani a közös uniós prioritásokhoz, amelyek magukban foglalják a következők megvalósítását: méltányos zöld és digitális átállás, ideértve az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzésekkel való összhangot; társadalmi és gazdasági reziliencia, ideértve a szociális jogok európai pillérét is; energiabiztonság; és - szükség esetén - a védelmi képességek kiépítése. A Bizottságnak a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek értékelése során különös figyelmet kell fordítania az említett prioritásokra. Az említett reformoknak és beruházásoknak összhangban kell lenniük az érintett tagállam által az említett uniós prioritások megvalósítása érdekében meghatározott nemzeti stratégiák végrehajtásával is.

(34) A növekedésbarát költségvetési konszolidációs stratégiák előmozdítása érdekében a reformok és beruházások hatását - a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek keretében való végrehajtásukat követően - kellően figyelembe kell venni a későbbi tervek kidolgozásakor. Megalapozott és adatvezérelt gazdasági bizonyítékok alapján különös figyelmet kell fordítani a jövőbeli állami bevételek, kiadások és potenciális növekedés révén a költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt hatásra, valamint a közös uniós prioritásokhoz való hozzájárulásra.

(35) Amennyiben egy tagállam a megadott határidőn belül nem teljesíti kielégítően a Tanács által meghatározott fokozatosabb nettó kiadási pályát alátámasztó, határidőhöz kötött reformokat és beruházásokat, lehetővé kell tenni a Tanács számára, hogy - a Bizottság ajánlása alapján - ajánlást tegyen a kiigazítási időszak meghosszabbításának lerövidítésére, vagyis az éves kiigazítási erőfeszítés intenzitásának növelésére, kivéve, ha az eredeti határidő betartását objektív körülmények gátolják.

(36) A Bizottságnak - a nettó kiadásoknak a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való éves és kumulatív, pozitív és negatív észlelt eltéréseinek a követése céljára - minden tagállam vonatkozásában létre kell hoznia egy kontrollszámlát. A kontrollszámla nem rögzíthet eltéréseket a mentesítési rendelkezések aktiválásának időtartama alatt. Az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban, az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés elkészítésekor a Bizottságnak releváns tényezőkként kell figyelembe vennie a reformok és a beruházások végrehajtása terén elért előrehaladást, ideértve különösen az Unió közös növekedési és foglalkoztatási stratégiájának végrehajtására irányuló szakpolitikákat, és különös figyelmet kell fordítania az e rendeletben meghatározott közös uniós prioritások megvalósításához nyújtott pénzügyi hozzájárulásokra.

(37) A független költségvetési intézmények bizonyították, hogy képesek előmozdítani a költségvetési fegyelmet és megerősíteni a tagállamok államháztartásának hitelességét. A nemzeti felelősségvállalás fokozása érdekében a független költségvetési intézmények tanácsadó szerepét fenn kell tartani a megreformált uniós gazdasági kormányzási keretben, a kapacitásaik fokozatos növelése céljából.

(38) Az Európai Költségvetési Tanácsnak - állandó és függetlenebb szervként -kiemelkedőbb tanácsadói szerepet kell betöltenie az uniós gazdasági kormányzási keretben. Továbbra is értékelnie kell a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtását, fel kell mérnie az euroövezet egészére vonatkozó jövőbeli költségvetési irányvonalat, és tanácsadást kell nyújtania a Bizottság és a Tanács számára, tiszteletben tartva ugyanakkor a Bizottságnak az EUSZ-ben és az EUMSZ-ben megállapított szerepét és előjogait. Javítani kell a függetlenségét és az információkhoz való hozzáférését. A Költségvetési Tanács elnökének és tagjainak kinevezési folyamata során konzultálni kell a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel. Az említett kinevezéseknek a lehető legnagyobb mértékben biztosítaniuk kell a megfelelő földrajzi és nemek közötti egyensúlyt.

(39) A 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) alapján benyújtott költségvetésiterv-tervezetek véleményezésekor a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a költségvetésiterv-tervezetek összhangban vannak-e a Tanács által e rendelet alapján meghatározott nettó kiadási pályákkal.

(40) Az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő jelentős sokkhatások esetén olyan általános mentesítési rendelkezésre van szükség az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés kezelése céljából, amely lehetővé teszi a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való eltérést, feltéve, hogy az említett eltérés nem veszélyezteti a középtávú költségvetési fenntarthatóságot. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválásának és meghosszabbításának tanácsi ajánlás tárgyát kell képeznie, és a Tanácsnak törekednie kell arra, hogy a Bizottság ajánlását követő négy héten belül elfogadja azt. A Költségvetési Tanácsnak véleményt kell kiadnia az általános mentesítési rendelkezés meghosszabbításáról.

(41) Az általános mentesítési rendelkezés mellett szükség van egy országspecifikus mentesítési rendelkezésre is, amely lehetővé teszi a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való eltérést, amennyiben kivételes körülmények - így például a tagállam által nem befolyásolható, előre nem látható külső események - jelentős hatást gyakorolnak a tagállam államháztartására, és anticiklikus költségvetési intézkedéseket tesznek szükségessé, feltéve, hogy az ilyen eltérés nem veszélyezteti a középtávú költségvetési fenntarthatóságot. Az országspecifikus mentesítési rendelkezések aktiválásának és meghosszabbításának tanácsi ajánlás tárgyát kell képeznie, és a Tanácsnak törekednie kell arra, hogy a Bizottság ajánlását követő négy héten belül elfogadja azt, figyelembe véve az érintett tagállamnak az országspecifikus mentesítési rendelkezés aktiválására vagy meghosszabbítására irányuló kérelmét.

(42) Ez a rendelet az (EU) 2024/1264 tanácsi rendelettel (19) és az (EU) 2024/1265 (20) tanácsi irányelvvel együtt egy csomagot alkot. E három jogalkotási aktus együtt (a továbbiakban együttesen: a gazdasági kormányzási keret reformja) az uniós gazdasági kormányzási keret reformját jelenti, és beépíti az uniós jogba a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló, tanácsi irányelvvel együtt egy csomagot alkot. E három jogalkotási aktus együtt (a továbbiakban együttesen: a gazdasági kormányzási keret reformja) az uniós gazdasági kormányzási keret reformját jelenti, és beépíti az uniós jogba a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló, 2012. március 2-i szerződés (21) (a továbbiakban: az SKKSZ) III. címének (költségvetési paktum) tartalmát, az említett szerződés 16. cikkével összhangban. A gazdasági kormányzási keret reformja - az SKKSZ-nek a tagállamok általi végrehajtása terén szerzett tapasztalatokra építve - fenntartja a költségvetési paktum középtávú orientációját mint a költségvetési fegyelem és a növekedés előmozdításának eszközét. A gazdasági kormányzási keret reformja tartalmaz egy megerősített országspecifikus dimenziót, amelynek célja a nemzeti felelősségvállalás fokozása, többek között a független költségvetési intézmények tanácsadó szerepének fenntartása révén, ami lényegében a költségvetési paktumnak a nemzeti költségvetési korrekciós mechanizmusokra vonatkozó közös elveire épül, amelyeket a Bizottság a 2012. június 20-i közleményében, az SKKSZ 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban javasolt. E rendelet meghatározza a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított kiadások elemzését a költségvetési paktum által előírt átfogó megfelelőségi értékelés céljából.A költségvetési paktumhoz hasonlóan, a középtávú tervtől való ideiglenes eltérések csak kivételes körülmények között, e rendeletnek megfelelően és a kontrollszámlára vonatkozó rendelkezésekkel összhangban megengedettek. A költségvetési paktumban foglaltakhoz hasonlóan, a középtávú tervtől való jelentős eltérések esetén meghatározott időn keresztül intézkedéseket kell végrehajtani az eltérések korrekciója érdekében. A gazdasági kormányzási keret reformja megerősíti a költségvetési felügyeleti és jogérvényesítési eljárásokat a rendezett és fenntartható államháztartás, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítására vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése érdekében. A gazdasági kormányzási keret reformja tehát fenntartja a költségvetési paktumban meghatározott, a költségvetési fegyelemre és az adósság fenntarthatóságára irányuló alapvető célkitűzéseket.

(43) E rendelet hatékony végrehajtásának és megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében a Bizottságnak - a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének kikérését követően - időszerű iránymutatást kell nyújtania a tagállamok által a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveikben és az elért eredményekről szóló éves jelentéseikben szolgáltatandó információkra vonatkozóan. Az említett iránymutatást nyilvánosságra kell hozni.

(44) A többoldalú felügyeletnek a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22) meghatározott elvekkel összhangban készített, magas színvonalú és független statisztikákon kell alapulnia.

(45) Mivel e rendelet céljait, azaz a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásának és a többoldalú költségvetési felügyeletnek a biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az összehangolás és a felügyelet terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(46) A Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti meglévő határidő miatt e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg a tagállamok megalapozott gazdaságpolitikái hatékony összehangolásának biztosítása céljából, ezáltal támogatva a fenntartható és inkluzív növekedés és foglalkoztatás uniós célkitűzéseinek elérését.

(2) Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek tartalmára, benyújtására, valamint a Tanács és a Bizottság által végzett többoldalú költségvetési felügyelet részeként történő értékelésére és nyomon követésére vonatkozóan, annak érdekében, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést és a rezilienciát, továbbá hogy megakadályozza a túlzott költségvetési hiányokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "országspecifikus ajánlás": a Tanács által valamely tagállamnak címzett, az EUMSZ 121. és 148. cikkével összhangban, a gazdasági, költségvetési, foglalkoztatási és strukturális politikákra vonatkozóan évente nyújtott iránymutatás;

2. "nettó kiadás": a kamatkiadások, a diszkrecionális bevételi intézkedések, az uniós alapokból származó bevételek által teljes mértékben fedezett, uniós programokkal kapcsolatos kiadások, az Unió által finanszírozott programok társfinanszírozásával kapcsolatos nemzeti kiadások, a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások ciklikus elemei, valamint az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított kormányzati kiadás;

3. "referencia-pálya": a Bizottság által az azon tagállamokkal - a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveik kidolgozásakor - folytatandó párbeszédhez keretként megküldött többéves nettó kiadási pálya, amelyekben az államadósság meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 60 %-át, vagy amelyekben a költségvetési hiány meghaladja a GDP 3 %-át;

4. "technikai információ": a Bizottság által azon tagállamok kérésére - a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveik kidolgozását megelőzően - megküldött iránymutatás, amelyekben az államadósság nem haladja meg a GDP 60 %-át, és a költségvetési hiány nem haladja meg a GDP 3 %-át;

5. "nettó kiadási pálya": valamely tagállam nettó kiadásaira vonatkozó többéves pálya;

6. "nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv": egy tagállam költségvetési, reform- és beruházási kötelezettségvállalásait tartalmazó dokumentum, amely az adott tagállam parlamenti ciklusának rendes hosszától függően, egy négy- vagy ötéves időszakra vonatkozik;

7. "az elért eredményekről szóló éves jelentés": valamely tagállam jelentése a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv végrehajtásáról, ideértve a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályát, valamint a reformokat és a beruházásokat is;

8. "kiigazítási időszak": azon időszak, amely alatt egy tagállam általi költségvetési kiigazításra sor kerül, amely négyéves időszakot fed le, vagy meghosszabbítása esetén egy négyéves időszakot, plussz egy legfeljebb hároméves további időszakot;

9. "kontrollszámla": egy tagállam észlelt nettó kiadásainak a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való pozitív, illetve negatív, kumulált eltéréseit tartalmazó nyilvántartás;

10. "strukturális egyenleg": az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított, ciklikusan kiigazított államháztartási egyenleg;

11. "strukturális elsődleges egyenleg": a kamatkiadások nélkül számított strukturális egyenleg.

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI SZEMESZTER

3. cikk

Az európai szemeszter

(1) A gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása és a tagállamok gazdasági és szociális teljesítményének tartós konvergenciája érdekében a Tanács és a Bizottság - az Európai Parlamentnek az e rendelet 27. cikkével összhangban történő bevonásával - az EUMSZ-ben meghatározott célkitűzésekkel és követelményekkel összhangban többoldalú felügyeletet végez az európai szemeszter keretében.

(2) A többoldalú felügyeletnek a 223/2009/EK rendeletben meghatározott elvekkel összhangban készített, magas színvonalú és független statisztikákon kell alapulnia.

(3) Az európai szemeszter a következőket foglalja magában:

a) az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatások, valamint az országspecifikus ajánlások és az euroövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlások kidolgozása és végrehajtásának felügyelete;

b) az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdésével - többek között a szociális jogok európai pillérének elveivel - összhangban a tagállamok által figyelembe veendő foglalkoztatási iránymutatások, valamint a kapcsolódó országspecifikus ajánlások kidolgozása és végrehajtásának felügyelete. A végrehajtás Bizottság általi felügyelete magában foglalja a szociális jogok európai pillére elveinek és kiemelt céljainak végrehajtása terén elért előrehaladásnak a szociális eredménytáblán és a társadalmi konvergenciával kapcsolatos kockázatok azonosítását célzó kereten keresztül való nyomon követését;

c) a tagállamok nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveinek benyújtása, értékelése és jóváhagyása, valamint azok végrehajtásának az elért eredményekről szóló éves jelentések révén történő nyomon követése;

d) a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzése és kiigazítása érdekében végzett, az 1176/2011/EU rendelet szerinti felügyelet.

4. cikk

Az európai szemeszter végrehajtása

(1) Amennyiben szükséges, a Tanács a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveknek, az elért eredményekről szóló éves jelentéseknek és a tagállamok társadalmi-gazdasági helyzetének az e rendelet szerinti értékelését követően, a Bizottság ajánlásai alapján ajánlásokat intéz a tagállamokhoz, teljes mértékben kihasználva az EUMSZ 121. és 148. cikkében, valamint a kapcsolódó másodlagos jogi aktusokban előírt jogi eszközöket.

(2) A tagállamok - a gazdaság-, szociális, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikáik kialakításával kapcsolatos kulcsfontosságú döntések meghozatala előtt kellőképpen figyelembe veszik a 3. cikk (3) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat, illetve ajánlásokat és foglalkoztatási iránymutatásokat. A Bizottság nyomon követi az elért eredményeket.

(3) Amennyiben egy tagállam nem jár el a (2) bekezdésben említett iránymutatások és ajánlások nyomán, az a következőket eredményezheti:

a) további ajánlások;

b) az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése szerinti bizottsági figyelmeztetés vagy tanácsi ajánlás;

c) az e rendelet, az 1467/97/EK rendelet vagy az 1176/2011/EU rendelet szerinti intézkedések.

III. FEJEZET

A REFERENCIA-PÁLYA

5. cikk

Referencia-pálya

Amennyiben az államadósság meghaladja a GDP 60 %-át, vagy a költségvetési hiány meghaladja a GDP 3 %-át, a Bizottság eljuttatja az érintett tagállamnak és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a nettó kiadásokra vonatkozó referencia-pályát, amely egy négyéves, a 14. cikkel összhangban legfeljebb három évvel meghosszabbítható kiigazítási időszakot fed le.

6. cikk

A referencia-pályára vonatkozó kockázatalapú követelmények

A referencia-pályának kockázatalapúnak és az egyes tagállamok tekintetében differenciáltnak kell lennie, biztosítva, hogy:

a) a tervezett államadósság-ráta a kiigazítási időszak végére - feltételezve, hogy nincsenek további költségvetési intézkedések - megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, vagy ilyen pályán maradjon, vagy középtávon prudens szinten, a GDP 60 %-a alatt maradjon;

b) a tervezett költségvetési hiány a kiigazítási időszak során a GDP 3 %-a alá kerüljön, és - feltételezve, hogy nincsenek további költségvetési intézkedések - középtávon is az említett referenciaérték alatt maradjon;

c) a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv időszakában a költségvetési kiigazítási erőfeszítés főszabályként lineáris, és a kiigazítási időszak egésze alatt tett teljes erőfeszítéssel legalább arányos legyen; és

d) adott esetben fennálljon az összhang az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében említett korrekciós pályával.

7. cikk

Államadósság-fenntarthatósági védintézkedés

(1) A referencia-pályának biztosítania kell, hogy a tervezett GDP-arányos államadósság évente átlagosan legalább a következők szerint csökkenjen:

a) a GDP 1 százalékpontjával, amíg a GDP-arányos államadósság meghaladja a 90 %-ot;

b) a GDP 0,5 százalékpontjával, amíg a GDP-arányos államadósság 60 % és 90 % között marad.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett átlagos csökkenést a referencia-pálya kezdőpontja előtti évtől, vagy - attól függően, hogy melyik következik be később - azon évtől kell számítani, amelyben a túlzott hiány esetén követendő eljárás az előrejelzések szerint - az 1467/97/EK rendelet értelmében - lezárul, a kiigazítási időszak végéig.

8. cikk

A költségvetési hiányra vonatkozó reziliencia-célú védintézkedés

(1) A referencia-pályának biztosítania kell, hogy a költségvetési kiigazítás szükség esetén mindaddig folytatódjon, amíg az érintett tagállam el nem éri azt a hiányszintet, amely strukturális értelemben a GDP 1,5 %-ának megfelelő közös reziliencia-célú mozgásteret biztosít a GDP 3 %-ának megfelelő hiány-referenciaértékhez képest.

(2) A strukturális elsődleges egyenlegnek az előírt mozgástér eléréséhez szükséges éves javulása a GDP 0,4 százalékpontja, amelyet a kiigazítási időszak 14. cikkben említett meghosszabbítása esetén a GDP 0,25 százalékpontjára kell csökkenteni.

9. cikk

A Bizottság előzetes iránymutatása

(1) Azon év január 15-éig, amelyben a tagállamoknak a 11. cikkel összhangban be kell nyújtaniuk a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervüket, vagy valamely tagállamnak a felülvizsgált terv 15. cikk szerinti benyújtására vonatkozó kérelmét követő három héten belül a Bizottság eljuttatja az érintett tagállamnak és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a következőket:

a) az alapul szolgáló középtávú államadósság-előrejelzési keret és eredmények;

b) a bizottsági makrogazdasági előrejelzések és feltételezések;

c) a referencia-pálya, amennyiben az az 5. cikk értelmében szükséges, vagy a technikai információ - ha azt e cikk (3) bekezdése alapján a tagállam kérelmezi -, valamint a megfelelő strukturális elsődleges egyenleg, beleértve a táblázatsablonokat és a teljes reprodukálhatóság biztosítása érdekében szükséges egyéb releváns információkat.

(2) Azon határidőt megelőző hónapban, ameddig a Bizottságnak meg kell küldenie egy tagállam számára az e cikk első bekezdésében említett előzetes iránymutatást, a tagállam a Bizottsággal való technikai információcserét kérhet. Az ilyen technikai információcserének alkalmat kell nyújtania a legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai információknak, valamint az érintett tagállam gazdasági és költségvetési kilátásainak megvitatására.

(3) Azon tagállamok számára, amelyeknek a költségvetési hiánya nem haladja meg a GDP 3 %-át, és az államadóssága nem haladja meg a GDP 60 %-át, a Bizottság - a tagállam kérésére - technikai információt nyújt az annak biztosításához szükséges strukturális elsődleges egyenlegről, hogy az államháztartási hiány a GDP 3 %-a alatt maradjon, feltételezve, hogy közép- és hosszú távon nincsenek további szakpolitikai intézkedések, és jelezve, hogy ehhez szükség van-e költségvetési kiigazításokra. Az ilyen technikai információnak összhangban kell állnia a 8. cikkben említett, a költségvetési hiányra vonatkozó reziliencia-célú védintézkedéssel is.

10. cikk

A megalapozottság értékelése

(1) Annak értékelésekor, hogy egy tagállam tervezett államadósság-rátája megalapozottan csökkenő pályán van-e, vagy prudens szinten marad-e, a Bizottság a következő feltételeken alapuló, reprodukálható, kiszámítható és átlátható módszertant alkalmazza:

a) az államadósság-ráta a Bizottság középtávú államadósság-előrejelzési keretének determinisztikus forgatókönyvei szerint csökken, vagy prudens szinten marad;

b) kellőképpen alacsony annak a kockázata, hogy a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő kiigazítási időszakot követő öt évben az államadósság-ráta nem csökken, amelynek értékelése a Bizottság adósságfenntarthatósági elemzésén kell, hogy alapuljon.

(2) Az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Bizottságot, hogy a 28. cikkben említett gazdasági párbeszéd keretében ismertesse a módszertanát.

(3) A Bizottság nyilvánosságra hozza a megalapozottságra vonatkozó értékelését és az annak alapjául szolgáló adatokat tartalmazó táblázatsablonokat, valamint az egyéb releváns információkat annak biztosítása érdekében, hogy az eredmények a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervnek a 11. cikk szerinti benyújtásakor reprodukálhatók legyenek.

IV. FEJEZET

NEMZETI KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVEK

11. cikk

A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtása

(1) A hatályban lévő terv utolsó éve áprilisának 30. napjáig minden egyes tagállam nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet nyújt be a Tanácsnak és a Bizottságnak. Egy tagállam és a Bizottság szükség esetén megállapodhat az említett határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról.

(2) Egy tagállam felkérheti a releváns független költségvetési intézményt, hogy adjon ki véleményt a nettó kiadási pályát alátámasztó makrogazdasági előrejelzésről és makrogazdasági feltételezésekről, elegendő időt biztosítva a független költségvetési intézmény számára a véleményének elkészítéséhez.

A releváns független költségvetési intézmények 2032. május 1-től kiadják az említett véleményeket, feltéve, hogy elégséges kapacitást építettek ki. Ha a független költségvetési intézmény észszerű határidőn belül nem ad ki véleményt, az nem akadályozza meg a tagállamot a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve benyújtásában. A Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervhez csatolni kell a független költségvetési intézmény véleményét, amennyiben az rendelkezésre áll.

(3) A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve benyújtását megelőzően minden tagállam konzultációt folytat - a nemzeti jogi keretével összhangban - a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal és más releváns érdekelt felekkel.

(4) A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének benyújtását megelőzően minden tagállam - a nemzeti jogi keretével összhangban - megvitathatja a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervére vonatkozó javaslatot a nemzeti parlamentjével.

(5) Minden tagállam a Tanácsnak és a Bizottságnak történő benyújtásakor nyilvánosságra hozza a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét.

12. cikk

Technikai párbeszéd

Minden tagállam a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének benyújtását megelőzően technikai párbeszédet folytat a Bizottsággal annak biztosítása céljából, hogy a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv megfeleljen a 13. és a 15. cikknek.

13. cikk

A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervekre vonatkozó követelmények

A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv:

a) tartalmazza a nettó kiadási pályát, valamint az annak alapjául szolgáló makrogazdasági feltételezéseket és a tervezett költségvetési-strukturális intézkedéseket a 16. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt költségvetési követelményeknek való megfelelés alátámasztása céljából;

b) magában foglalja a Bizottság által az 5. cikk, illetve a 9. cikk (3) bekezdése alapján megküldött referencia-pályát, illetve technikai információkat; amennyiben a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv nagyobb nettó kiadási pálya szerinti kiadásokat tartalmaz a Bizottság által az 5. cikk alapján előterjesztett referencia-pályában foglaltaknál, az érintett tagállam a tervében megalapozott és adatvezérelt gazdasági érveket szolgáltat az eltérés magyarázataképpen;

c) ismerteti, hogy az érintett tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében - különösen az országspecifikus ajánlásokban - azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy az említett tagállam miként fogja kezelni a következő közös uniós prioritásokat:

i. a méltányos zöld és digitális átállás, ideértve az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket is;

ii. társadalmi és gazdasági reziliencia, ideértve a szociális jogok európai pillérét is;

iii. energiabiztonság; és

iv. szükség esetén a védelmi képességek kiépítése;

d) leírja, hogy az érintett tagállam milyen intézkedést hozott az 1176/2011/EU rendelet szerinti, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szempontjából releváns, neki címzett országspecifikus ajánlások, és adott esetben az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése szerinti bizottsági figyelmeztetések vagy tanácsi ajánlások nyomán;

e) adott esetben ismerteti, hogy az érintett tagállam miként fogja biztosítani a tagállamra vonatkozó kiigazítási időszak legfeljebb három évvel történő meghosszabbítását alátámasztó, a 14. cikkben említett releváns reformok és beruházások megvalósítását;

f) magában foglalja - megalapozott és adatvezérelt gazdasági bizonyítékokkal alátámasztva - az érintett tagállam által már végrehajtott reformok és beruházások hatását, különös figyelmet fordítva a jövőbeli államháztartási bevételek, kiadások és potenciális növekedés révén a költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt hatásra;

g) információkat tartalmaz a következőkről:

i. a fő makrogazdasági és költségvetési feltételezések;

ii. implicit és feltételes kötelezettségek;

iii. a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások várható hatása;

iv. a nemzeti finanszírozású közberuházások előre jelzett szintje a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv által lefedett időszak során;

v. közberuházási igények, ideértve az e cikk c) pontjában említett közös uniós prioritásokhoz kapcsolódókat is;

vi. a nemzeti parlamentekkel folytatott konzultáció és a 11. cikkben említett konzultáció;

vii. a következetesség és adott esetben a kiegészítő jelleg a kohéziós politikai alapokkal, valamint az érintett tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervével a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz működési időtartama alatt, az (EU) 2021/241 rendelet szerint.

14. cikk

A kiigazítási időszak meghosszabbítására vonatkozó kritériumok

(1) Amennyiben egy tagállam elkötelezi magát a (2) bekezdésben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások mellett, a kiigazítási időszak legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

(2) Általános szabályként a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásoknak összességében véve teljesíteniük kell a következő kritériumokat:

a) hiteles és prudens feltételezések alapján az érintett tagállam gazdaságának növekedési és reziliencia-potenciáljának fenntartható módon történő javításához vezetnek;

b) az államháztartás középtávú szerkezeti javulása révén - például a GDP-arányos államháztartási kiadások csökkentése vagy a GDP-arányos államháztartási bevételek növelése útján - támogatják a költségvetési fenntarthatóságot;

c) a 13. cikk c) pontjában említett közös uniós prioritásokra irányulnak;

d) kezelik az érintett tagállamnak címzett releváns országspecifikus ajánlásokat, ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében kiadott ajánlásokat is;

e) biztosítják, hogy a nemzeti finanszírozású közberuházások tervezett általános szintje a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv által lefedett időszak alatt ne legyen alacsonyabb az említett időszakot megelőző középtávú szintnél, figyelembe véve az országspecifikus kihívások hatókörét és nagyságrendjét.

(3) A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások mindegyikének kellően részletesnek, az időszak elejére ütemezettnek, határidőhöz kötöttnek és ellenőrizhetőnek kell lennie, és meg kell felelnie a következő kritériumoknak:

a) a reform- és beruházási kötelezettségvállalások leírásának világosnak kell lennie, és lehetővé kell tennie a Bizottság számára azoknak a (2) bekezdésben meghatározott kritériumokkal való összevetéssel történő értékelését;

b) a reformokat a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv által lefedett időszakon belül végre kell hajtani;

c) a beruházások végrehajtásában a kiigazítási időszak végére jelentős előrehaladást kell elérni;

d) a reformok és beruházások leírásába adott esetben bele kell foglalni a végrehajtásuk és nyomon követésük értékelését lehetővé tevő mutatókat.

(4) A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettség-vállalásoknak összhangban kell lenniük az érintett tagállam jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt kötelezettségvállalásokkal az (EU) 2021/241 rendelet szerinti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz működési időtartama alatt, valamint a többéves pénzügyi keret alapján az érintett tagállammal létrejött partnerségi megállapodással.

15. cikk

Felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv

(1) A tagállamok legfeljebb tizenkét hónappal a folyamatban lévő nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv vége előtt kérelmezhetik egy felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervnek a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv által lefedett időszak vége előtt történő benyújtását a Bizottság részére, ha annak végrehajtását az említett időszakon belül objektív körülmények gátolják. Ebben az esetben a felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervnek le kell fednie a terv eredeti időtartamának végéig tartó időszakot.

(2) Újonnan kinevezett kormány esetében a tagállam felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet nyújthat be, amely - a tagállam rendes törvényhozási ciklusától függően - egy új, négy- vagy ötéves időszakot fed le.

(3) A tagállamok felkérhetik a releváns független költségvetési intézményt, hogy adjon ki véleményt a nettó kiadási pályát alátámasztó makrogazdasági előrejelzésről és makrogazdasági feltételezésekről, elegendő időt biztosítva a független költségvetési intézmény számára ahhoz, hogy elkészítse véleményét.

A releváns független költségvetési intézmények 2032. május 1-től kiadják az említett véleményeket, feltéve, hogy elégséges kapacitást építettek ki. Ha a független költségvetési intézmény észszerű határidőn belül nem nyilvánít véleményt, az nem akadályozhatja meg a tagállamot a felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének benyújtásában. A Bizottságnak benyújtott felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervhez csatolni kell a független költségvetési intézmény véleményét, amennyiben az rendelkezésre áll.

(4) A felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervnek a tagállam által az (1) vagy a (2) bekezdésnek megfelelő elkészítése céljából a Bizottság új referencia-pályát vagy az adott tagállam kérésére új technikai információt juttat el az említett tagállamnak és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak.

(5) Figyelembe véve az érintett tagállam által végrehajtott korábbi kiigazításokat, vagy azok hiányát, az új referencia-pálya nem ütemezheti későbbre a költségvetési kiigazítási erőfeszítést, és főszabályként nem vezethet alacsonyabb költségvetési kiigazítási erőfeszítéshez.

(6) Felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv benyújtása esetén a 12., a 13., a 14. és a 16-20. cikk alkalmazandó.

(7) Adott esetben a Bizottság különösen azt értékeli, hogy a kiigazítási időszak esetleges meghosszabbítása a felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv keretében alkalmazandó-e, vagy továbbra is alkalmazandó-e. A Bizottság az értékelésében figyelembe veszi a meghosszabbítást alátámasztó, az eredeti nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv szerinti reform- és beruházási kötelezettségvállalások végrehajtását, valamint a felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv szerint az államadósság-problémák tekintetében bekövetkezett változásokat.

16. cikk

A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek Bizottság általi értékelése

(1) A Bizottság a benyújtástól számított hat héten belül értékeli az egyes nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveket. Az érintett tagállam és a Bizottság szükség esetén megállapodhat az említett időszak - főszabályként - legfeljebb két héttel történő meghosszabbításáról.

(2) A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv értékelésekor a Bizottság minden egyes tagállam tekintetében megvizsgálja, hogy a nettó kiadási pálya megfelel-e azon követelményeknek, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, vagy ilyen pályán maradjon, vagy a nettó kiadási pálya prudens szinten, a GDP 60 %-a alatt marad-e, és a költségvetési hiányt középtávon a GDP 3 %-a alá csökkenti-e, és e szint alatt tartja-e.

(3) A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv értékelésekor a Bizottság azon tagállamok tekintetében, amelyek referencia-pályát kaptak, megvizsgálja, hogy a nettó kiadási pályájuk megfelel-e a 6., a 7. és a 8. cikkben meghatározott követelményeknek.

(4) A Bizottság valamennyi tagállam tekintetében megvizsgálja, hogy a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervük megfelel-e a 13. cikkben meghatározott követelményeknek.

(5) A Bizottság megvizsgálja, hogy az érintett tagállam tekintetében a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások megfelelnek-e a 14. cikknek.

17. cikk

A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv Tanács általi jóváhagyása

(1) A Tanács - a Bizottság ajánlása alapján - ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő, a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat. Az említett tanácsi ajánlást főszabályként a bizottsági ajánlás elfogadásától számított hat héten belül kell elfogadni.

(2) Amennyiben a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv a 31. cikkben foglaltak szerint a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazításához szükséges korrekciós intézkedési tervként szolgál, a Tanács az ajánlásában jóváhagyja az egyensúlyhiány kiigazításához szükséges reformokat és beruházásokat is.

18. cikk

A felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervre irányuló tanácsi ajánlás

Amennyiben a Tanács úgy ítéli meg, hogy a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv nem felel meg a 16. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek - figyelembe véve a Bizottság értékelését -, a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tesz az érintett tagállamnak arra, hogy nyújtson be egy felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet.

19. cikk

Tanácsi ajánlás a tagállam meg nem felelése esetén

A Tanács - a Bizottság ajánlása alapján - ajánlást tesz az érintett tagállamnak arra, hogy főszabályként a Bizottság által kiadott referencia-pálya legyen a tagállam nettó kiadási pályája, amennyiben:

a) az érintett tagállam a 18. cikkben említett tanácsi ajánlástól számított egy hónapon belül nem nyújt be felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet;

b) a Tanács úgy véli, hogy a felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv nem felel meg a 16. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és ezen álláspontját megfelelően megindokolja;

c) a tagállam - a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban - nem nyújtja be első nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét, vagy nem nyújt be a folyamatban lévő nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv által lefedett utolsó évben új nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet.

Az első albekezdés a) pontjában említett esetben az érintett tagállam és a Bizottság megállapodhat az említett határidő főszabályként legfeljebb egy hónappal történő meghosszabbításáról.

20. cikk

A tagállamok meg nem felelése a kiigazítási időszakuk meghosszabbítását alátámasztó beruházási és reform-kötelezettségvállalásoknak

Amennyiben egy tagállam kiigazítási időszaka meghosszabbításra kerül, de a tagállam nem teljesíti kielégítően a 14. cikkben említett, a meghosszabbítást alátámasztó reformokat és beruházási kötelezettségvállalásokat, a Tanács - a Bizottság ajánlása alapján, a 29. cikkel összhangban - ajánlást tehet egy felülvizsgált nettó kiadási pályára rövidebb kiigazítási időszakkal, kivéve, ha az eredeti határidőig történő végrehajtást objektív körülmények gátolják.

V. FEJEZET

A NEMZETI KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVEK VÉGREHAJTÁSA

21. cikk

Az elért eredményekről szóló éves jelentés

(1) Minden tagállam minden évben április 30-ig benyújtja a Bizottságnak az elért eredményekről szóló éves jelentést.

(2) Az elért eredményekről szóló éves jelentésnek tájékoztatást kell tartalmaznia különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya végrehajtása, a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása, valamint adott esetben a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások végrehajtása terén elért haladásról.

(3) Minden tagállam nyilvánosságra hozza az elért eredményekről szóló éves jelentését.

(4) A Bizottság felhasználja a tagállamok által az elért eredményekről szóló éves jelentésükben közölt információkat, egyéb releváns információkkal együtt, a 4. cikk (1) bekezdésében említett értékelés elkészítésének céljából. A Bizottság értékelését nyilvánosságra kell hozni.

(5) A tagállamok - a nemzeti jogi keretükkel összhangban - megvitathatják az elért eredményekről szóló jelentést a nemzeti parlamentjükben, valamint a civil társadalommal, a szociális partnerekkel és a releváns érdekelt felekkel.

22. cikk

A Bizottság általi nyomon követés

(1) A Bizottság nyomon követi a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv végrehajtását, különös tekintettel a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályára, valamint a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformokra és beruházásokra.

(2) A Bizottság az észlelt nettó kiadásoknak a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való pozitív és negatív, kumulatív eltéréseinek a követése céljára létrehoz egy kontrollszámlát, amelynek egyenlege az új nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv Tanács általi jóváhagyását követően visszaáll a kezdőértékre.

(3) A kontrollszámlán terhelésként jelenik meg az, ha az érintett tagállamban az észlelt nettó kiadások egy adott évben túllépik a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályát.

(4) A kontrollszámlán jóváírásként jelenik meg az, ha az érintett tagállamban az észlelt nettó kiadások egy adott évben elmaradnak a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától.

(5) A kontrollszámla kumulált egyenlege a (3) és a (4) bekezdésben említett, adott évi terhelések és jóváírások összegével egyenlő. Ezt az egyenleget a GDP százalékában kell kifejezni.

(6) A terheléseket és a jóváírásokat évente kell rögzíteni, a költségvetési eredményadatok alapján.

(7) Amennyiben a Tanács ajánlást fogadott el a 25. vagy a 26. cikk alapján, az érintett tagállam kontrollszámláján nem jelenhetnek meg eltérések.

23. cikk

A független költségvetési intézmények szerepe

(1) A tagállamok felkérhetik a 2011/85/EU irányelv 8a. cikkében említett releváns független költségvetési intézményt, hogy adjon értékelést az elért eredményekről szóló éves jelentésben rögzített költségvetési eredményadatoknak a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályának való megfeleléséről.

(2) Adott esetben a tagállamok felkérhetik a releváns független költségvetési intézményt arra, hogy elemezze a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való eltérés mögöttes tényezőit. Az ilyen elemzés kötelező erővel nem bír, és kiegészíti a Bizottság elemzését.

24. cikk

Az Európai Költségvetési Tanács

(1) Az (EU) 2015/1937 bizottsági határozattal (23) létrehozott Európai Költségvetési Tanács tanácsot ad az EUMSZ 121., 126. és 136. cikkében meghatározott többoldalú költségvetési felügyeleti funkcióknak a Bizottság és a Tanács általi ellátására vonatkozóan.

(2) Feladatainak ellátása során az Európai Költségvetési Tanács teljes függetlenséget élvez funkcióinak gyakorlása terén, tevékenységét pártatlanul és kizárólag az Unió egészének érdekében végezve. Nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat tagállami kormánytól, uniós intézményektől vagy szervektől, vagy bármely egyéb köz- vagy magánjogi szervtől.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az Európai Költségvetési Tanács feladatai a következők:

a) kellő időben biztosítja az uniós költségvetési irányítási keretrendszer végrehajtásának utólagos értékelését;

b) tanácsot ad az euroövezet egészét tekintve megfelelő jövőbeli költségvetési irányvonalra, valamint az azzal összhangban lévő, a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai szerinti megfelelő nemzeti költségvetési irányvonalakra vonatkozóan;

c) a Bizottság vagy a Tanács kérésére szakvéleményt nyújt a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásáról, többek között az általános mentesítési rendelkezés e rendelet 25. cikke (3) bekezdésének megfelelő meghosszabbításáról;

d) szorosan együttműködik a 2011/85/EU irányelv 8a. cikkében említett független költségvetési intézményekkel a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása érdekében;

e) javaslatokat tesz a költségvetési keretrendszer jövőbeli alakítására vonatkozóan.

(4) Az Európai Költségvetési Tanács az elnökből és négy tagból áll.

(5) Az Európai Költségvetési Tanács elnökét és tagjait az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal való konzultációt követően a Bizottság választja és nevezi ki, átlátható folyamat keretében, az államháztartási elemzés és a makroökonómia területén szerzett, bizonyított tapasztalatuk, valamint az e területekkel kapcsolatos kompetenciájuk alapján. Az Európai Költségvetési Tanács elnökét és tagjait háromévre kell kinevezni, amely időszak egy alkalommal további három évre megújítható.

(6) Az Európai Költségvetési Tanács megállapítja a saját eljárási szabályzatát.

(7) Az Európai Költségvetési Tanács évente egyszer jelentést tesz az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére a tevékenységeiről. Az Európai Költségvetési Tanács valamennyi jelentését és szakvéleményét közzé kell tenni.

25. cikk

Általános mentesítési rendelkezés

(1) A Tanács a Bizottság által az elemzése alapján tett ajánlás nyomán - főszabályként négy héten belül - olyan ajánlást fogadhat el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén eltérjenek a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályájuktól, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a középtávú költségvetési fenntarthatóságot. A Tanács egyéves határidőt jelöl ki az ilyen eltérésre vonatkozóan.

(2) Az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés fennállása alatt a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri az államadósság fenntarthatóságát, valamint biztosítja a szakpolitikák összehangolását és egy olyan következetes gazdaságpolitikai kombináció alkalmazását, amely figyelembe veszi az euroövezeti és az uniós dimenziót.

(3) A Tanács a Bizottság ajánlása alapján meghosszabbíthatja azon időszakot, amelyben a tagállamok eltérhetnek a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályájuktól, feltéve, hogy az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés továbbra is fennáll. Az Európai Költségvetési Tanács véleményt ad ki az általános mentesítési rendelkezés meghosszabbításáról. A meghosszabbításra többször is sor kerülhet. Minden egyes meghosszabbítás azonban legfeljebb további egy évre szól.

26. cikk

Nemzeti mentesítési rendelkezések

(1) A Tanács - valamely tagállam kérésére és a Bizottság által az elemzése alapján tett ajánlás nyomán - a bizottsági ajánlástól számított négy héten belül olyan ajánlást fogadhat el, amely a tagállam által nem befolyásolható, a tagállam államháztartására jelentős hatást gyakorló rendkívüli körülmények esetén lehetővé teszi a tagállam számára a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályájától való eltérést, feltéve, hogy az ilyen eltérés nem veszélyezteti a középtávú költségvetési fenntarthatóságot. A Tanács megállapítja az ilyen eltérésre vonatkozó határidőt.

(2) A Tanács - az érintett tagállam kérésére és a Bizottság ajánlása alapján - meghosszabbíthatja azon időszakot, amely alatt az említett tagállam eltérhet a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától, feltéve, hogy a rendkívüli körülmények továbbra is fennállnak. Meghosszabbítás többször is adható. Minden egyes meghosszabbítás azonban legfeljebb további egy évre szól.

VI. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

27. cikk

Az Európai Parlament szerepe

(1) Az Európai Parlament a meghozott döntésekkel kapcsolatos átláthatóság, elszámoltathatóság és felelősségvállalás fokozása érdekében rendszeresen és strukturált módon részt vesz az európai szemeszterben, különösen a 28. cikkben említett gazdasági párbeszéd révén.

(2) A Bizottság továbbítja az Európai Parlamentnek a tagállamok által benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveket. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet az említett nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek átfogó értékeléséről. Az Európai Parlament illetékes bizottsága a 28. cikkben említett gazdasági párbeszéd keretében felkérheti a Bizottságot az előtte való megjelenésre. Ilyen alkalmakkor a Bizottságot felkérhetik arra, hogy mutassa be a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervekre vonatkozó értékelését.

(3) A Tanács elnöke és a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet az e rendelet alapján végzett többoldalú felügyelet eredményeiről.

(4) A Tanács elnöke és a Bizottság az Európai Parlamentnek szóló jelentésében beszámol az e rendelet alapján végzett többoldalú felügyelet eredményeiről.

(5) Az eurocsoport elnöke minden évben jelentést tesz az Európai Parlament részére a többoldalú felügyelet területén az euroövezet tekintetében bekövetkezett fejleményekről.

(6) A Bizottság elkészíti és továbbítja a Tanácsnak legalább a következő információkat, és azokat indokolatlan késedelem nélkül az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja:

a) az adósságfenntarthatósági értékelések és azok módszertani kerete, miután nyilvánosságra hozták azokat;

b) a tagállamok által benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek, ideértve a referencia-pályákat és a nettó kiadási pályákat, valamint azok bármely felülvizsgálata;

c) a tagállamok által benyújtott, az elért eredményekről szóló éves jelentések;

d) e rendelet 17-20. cikke alapján a Tanácsnak címzett bizottsági értékelések és ajánlások;

e) adott esetben a gazdasági és társadalmi fejleményeknek az európai szemeszter részeként közzétett, a Bizottság általi elemzése;

f) az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése szerinti bizottsági figyelmeztetések;

g) a mentesítési rendelkezések e rendelet 25. vagy 26. cikke szerinti aktiválása esetén a Bizottság elemzése, amely megállapítja, hogy a középtávú költségvetési fenntarthatóság nem fog veszélybe kerülni.

(7) Az Európai Parlament illetékes bizottsága évente legalább kétszer felkérheti a Bizottságot arra, hogy az e rendelet 28. cikkében említett gazdasági párbeszéd keretében adjon tájékoztatást a többoldalú felügyelet eredményeiről.

28. cikk

Gazdasági párbeszéd

(1) Az uniós intézmények - mindenekelőtt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság - közötti párbeszéd megerősítése érdekében az Európai Parlament felkérheti a Tanács elnökét, a Bizottságot és adott esetben az Európai Tanács elnökét vagy az eurocsoport elnökét, hogy jelenjen meg az Európai Parlament ülésén a Bizottság által a tagállamok részére kiadott szakpolitikai iránymutatásnak, az Európai Tanács következtetéseinek és az e rendelet szerinti többoldalú felügyelet eredményeinek megvitatása céljából.

(2) Az európai szemeszter keretében - adott esetben - konzultációt kell folytatni a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, a Gazdaságpolitikai Bizottsággal, a Foglalkoztatási Bizottsággal és a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal.

(3) A legfontosabb szakpolitikai kérdéseket illetően adott esetben a releváns érdekelt felek - különösen a nemzeti parlamentek és a szociális partnerek - részt vesznek az európai szemeszterrel kapcsolatos munkában, összhangban az EUMSZ rendelkezéseivel, valamint a nemzeti jogi és politikai megállapodásokkal.

(4) Az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Tanács elnökét, a Bizottságot és adott esetben az Európai Tanács elnökét vagy az eurocsoport elnökét arra, hogy vegyen részt a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek, valamint a 27. cikk (6) bekezdésében felsorolt egyéb információk megvitatásában.

(5) A Tanács elnöke és a Bizottság az EUMSZ 121. cikkének (5) bekezdésével összhangban, valamint adott esetben az eurocsoport elnöke minden évben jelentést tesz az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a többoldalú felügyelet eredményeiről.

29. cikk

A "tartsd be vagy indokold meg" elv

A Tanácsnak főszabályként követnie kell a Bizottság ajánlásait és javaslatait, vagy nyilvánosan magyarázattal kell szolgálnia álláspontjáról.

30. cikk

Párbeszéd a tagállammal

Az Európai Parlament illetékes bizottsága az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése alapján tanácsi ajánlást kapott tagállamnak felkínálhatja a lehetőséget véleménycserén való részvételre.

VII. FEJEZET

KÖLCSÖNHATÁS AZ 1176/2011/EU RENDELETTEL

31. cikk

Kölcsönhatás a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással

(1) A tagállam nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervében foglalt, a makrogazdasági egyensúlyhiány szempontjából releváns reformoknak és beruházásoknak az e rendelet 21. cikkének megfelelően értékeltek szerint nem kielégítő végrehajtását figyelembe kell vennie:

a) a Bizottságnak, amikor az 1176/2011/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti részletes felülvizsgálatot végez; és

b) a Tanácsnak és a Bizottságnak saját ajánlásaik vonatkozásában, amikor azt mérlegelik, hogy megállapítsák-e túlzott egyensúlyhiány fennállását, és ajánlják-e az érintett tagállamnak, hogy az 1176/2011/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban hozzon kiigazító intézkedéseket.

A Bizottság figyelembe vesz minden, az érintett tagállam által relevánsnak tekintett információt.

(2) Azon tagállamnak, amelynek tekintetében az 1176/2011/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás indul, e rendelet 15. cikkével összhangban felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet kell benyújtania. Az említett felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervnek követnie kell az 1176/2011/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi ajánlást. A felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv benyújtásához szükséges e rendelet 17-20. cikkével összhangban a Tanács jóváhagyása. A felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet e rendelet 16. cikkével összhangban kell értékelni.

(3) Amennyiben egy tagállam - e cikk (2) bekezdése alapján - felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet nyújt be, az említett felülvizsgált tervnek az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt korrekciós intézkedési tervként kell szolgálnia, továbbá meg kell határoznia a tagállam által végrehajtott vagy végrehajtani kívánt konkrét szakpolitikai intézkedéseket, és tartalmaznia kell az említett intézkedések ütemtervét.

(4) A Tanács az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban - a Bizottság jelentése alapján - a benyújtástól számított két hónapon belül értékeli a felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet. A felülvizsgált terv végrehajtásának nyomon követését és értékelését e rendelet 22. cikkével, valamint az 1176/2011/EU rendelet 9. és 10. cikkével összhangban kell elvégezni.

VIII. FEJEZET

KÖLCSÖNHATÁS A 472/2013/EU RENDELETTEL

32. cikk

Kölcsönhatás a megerősített felügyeleti eljárással

(1) E rendelet 11. és 21. cikkétől eltérve, egy tagállam nem köteles nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet vagy az elért eredményekről szóló éves jelentést benyújtani, amennyiben a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) 7. cikke alapján makrogazdasági kiigazítási program hatálya alatt áll.

(2) Amennyiben egy tagállam aktív nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervvel rendelkezik, és az említett tagállam a 472/2013/EU rendelet 7. cikke alapján makrogazdasági kiigazítási program hatálya alá kerül, az említett nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet figyelembe kell venni a makrogazdasági kiigazítási program kialakítása során.

IX. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

33. cikk

Párbeszéd a tagállamokkal

A Bizottság biztosítja a tagállamokkal való folyamatos párbeszédet. E célból a Bizottság különösen helyszíni látogatásokat tesz az érintett tagállam társadalmi-gazdasági helyzetének felmérése, valamint az e rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos esetleges kockázatok és nehézségek azonosítása érdekében. Az említett párbeszéd céljából a Bizottság kikérheti az érintett tagállambeli releváns érdekelt felek véleményét.

34. cikk

Nyomonkövetési látogatások

(1) A Bizottság nyomonkövetési látogatásokat tehet az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése alapján kibocsátott ajánlások hatálya alá tartozó tagállamokban.

(2) Amennyiben az érintett tagállam olyan tagállam, amelynek pénzneme az euro, vagy olyan tagállam, amely részt vesz a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszának az 1997. június 16-i európai tanácsi állásfoglalással (25) létrehozott árfolyam-mechanizmusában (ERM II), a Bizottság adott esetben felkérheti az Európai Központi Bank képviselőit az említett nyomonkövetési látogatásokban való részvételre.

35. cikk

Jelentés

(1) A Bizottság 2030. december 31-ig, majd azt követően ötévente jelentést tesz közzé e rendelet alkalmazásáról, adott esetben csatolva ahhoz a rendelet módosítására irányuló javaslatot is.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentés a következőket tekinti át:

a) e rendelet hatékonysága az 1. cikkben meghatározott célkitűzéseinek elérése terén;

b) előrelépés a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményük folyamatos egymáshoz közelítése terén.

(3) A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

36. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az első nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervekre a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) a 9. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a Bizottság 2024. június 21-ig a legfrissebb előrejelzésén alapuló előzetes iránymutatást küld az érintett tagállamoknak, és a tagállamok a 11. cikkel összhangban 2024. szeptember 20-ig benyújtják nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervüket, kivéve, ha a tagállam és a Bizottság megállapodik az említett határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról;

b) a 9. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a Bizottsággal való technikai információcserét kérhetnek a 2024. június 21-t megelőző hónapban;

c) a 11. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a tagállamok - a 11. cikkben meghatározott elvek mentén, megfelelő határidők mellett - nyilvános konzultációt folytathatnak a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal, a civil társadalmi szervezetekkel és más releváns nemzeti érdekelt felekkel;

d) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz működésének időtartama alatt figyelembe kell venni az érintett tagállam jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt kötelezettségvállalásokat a kiigazítási időszaknak a 14. cikknek megfelelő meghosszabbítása tekintetében, feltéve, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan jelentős reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek célja az államháztartás fenntarthatóságának javítása és a gazdaság növekedési potenciáljának fokozása, és hogy az érintett tagállam vállalja a reformtörekvés folytatását a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv által lefedett időszak hátralévő részében, valamint a nemzeti finanszírozású beruházásoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által lefedett időszak során megvalósított átlagos szintje fenntartását;

e) amennyiben egy tagállam mentességet kér a későbbre ütemezés tilalmára vonatkozó, a 6. cikk c) pontjában említett védintézkedés alól, figyelembe kell venni a 2025-ben és 2026-ban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott hitelekkel támogatott projekteket, valamint az Unió által finanszírozott programok nemzeti társfinanszírozását, feltéve, hogy az ilyen mentesség nem veszélyezteti a középtávú költségvetési fenntarthatóságot;

f) elismerve a közelmúltbeli gazdasági sokkok és a jelenlegi bizonytalanság kivételes hatását a potenciális növekedésre vonatkozó becslésekre, a tagállamok a közösen elfogadott módszertan eredményeként keletkezetteknél stabilabb idősorokat is alkalmazhatnak, feltéve, hogy az ilyen alkalmazást gazdasági érvek kellően indokolják, és hogy az előrejelzési időhorizont során a kumulált növekedés nagyrészt továbbra is összhangban marad az említett módszertan eredményeivel.

(2) A Bizottság 2028. december 31-ig közli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos előzetes megállapításait.

37. cikk

Az 1466/97/EK rendelet hatályon kívül helyezése

Az 1466/97/EK rendelet hatályát veszti.

38. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2024. április 29-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. MICHEL

(1) HL C 290., 2023.8.18., 17. o.

(2) Az Európai Parlament 2024. április 23-i álláspontja (még nem tették közzé a Hivatalos Lapban) és a Tanács 2024. április 29-i határozata.

(3) A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.).

(4) A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(5) Az amszterdami Európai Tanács állásfoglalása (1997. június 17.) a Stabilitási és Növekedési Paktumról (HL C 236., 1997.8.2., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231., 2021.6.30., 60. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).

(10) A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433. I, 2020.12.22., 23. o.).

(11) A Tanács (EU) 2020/672 rendelete (2020. május 19.) a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról (HL L 159., 2020.5.20., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1174/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről (HL L 306., 2011.11.23., 8. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2481 határozata (2022. december 14.) a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról (HL L 323., 2022.12.19., 4. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(17) A Tanács 2011/85/EU irányelve (2011. november 8.) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről (HL L 306., 2011.11.23., 41. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 473/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről (HL L 140., 2013.5.27., 11. o.).

(19) A Tanács (EU) 2024/1264 rendelete (2024. április 29.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról (HL L, 2024/1264., 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1264/oj).

(20) A Tanács (EU) 2024/1265 irányelve (2024. április 29.) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelv módosításáról (HL L, 2024/1265., 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1265/oj).

(21) https://www.consilium.europa.eu/media/20399/st00tscg26_en12.pdf

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(23) A Bizottság (EU) 2015/1937 határozata (2015. október 21.) a független tanácsadó Európai Költségvetési Tanács létrehozásáról (HL L 282., 2015.10.28., 37. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).

(25) HL C 236., 1997.8.2., 5. o.

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1263/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)