BH+ 2007.8.333 A hivatalos személyként elkövetett visszaélés személyes adattal a hivatali visszaélés bűntettével a specialitás viszonyában áll, a két bűncselekmény alaki halmazata látszólagos [Btk. 12. § (1) bek., 177/A. § (2) bek., 225. §].

A megyei bíróság az ismételt hatályon kívül helyezést követő eljárásban 2005. november 9-én kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet hivatali visszaélés bűntette és jogosulatlan adatkezelés vétsége miatt, halmazati büntetésül, 200 napi tétel - napi tételenként 150 Ft - pénzbüntetésre; a II. r. terheltet felbujtóként megvalósított hivatali visszaélés bűntette és felbujtóként elkövetett jogosulatlan adatkezelés vétsége miatt, halmazati büntetésül 260 napi tétel - napi tételenként 300 Ft - pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetés esetén történő átváltoztatásáról, és külön-külön kötelezte a terhelteket 58 275 Ft, illetve 70 276 Ft bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. r. terhelt rendőr törzszászlós, G. községben rendőri körzeti megbízott. Szakközépiskolai érettségivel és műszerész szakképzettséggel rendelkezik. 1991-től teljesített rendőri szolgálatát cselekményéig jól látta el. Havi jövedelme 100 000 Ft. Nős, különváltan él, két kiskorú gyermeke után havi 42 000 Ft gyermektartásdíjat fizet. Vagyona egy lakó-ingatlan 1/2 része és egy használt személygépkocsi. 950 000 Ft-os kölcsöntartozása áll fenn, amelyet havi 26.000 Ft-os részletekben törleszt. Büntetlen előéletű.

A II. r. terhelt egyéni vállalkozó kb.70-80 000 Ft havi jövedelemmel. Műanyagburkoló szakmunkás képzettséggel rendelkezik. Nős, feleségétől különváltan él, két kiskorú gyermeke van, akiket felesége, illetve volt élettársa nevel. Vagyona egy lakó-ingatlan, egy ipari telephely, egy büfé és két gépkocsi, összesen kb. 16-16,5 millió Ft értékben. Vagyona összesen 19 millió Ft hitellel terhelt, amelyet évi 3 millió Ft összegben törleszt.

Büntetett előéletű, a városi bíróság korábban hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 6 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

H. Gy. sértett magánnyomozó, T. I. nevű társával 2002. december 6. napján délelőtt 8-1/2 9 óra körül P. J. megbízása alapján videofelvételt készített a II. r. terhelt vállalkozásának a telephelyéről, valamint lakóingatlanáról. Miután a telephelyen lévő alkalmazottak észlelték a videózást, erről - megadva a sértett személygépkocsijának forgalmi rendszámát is - telefonon értesítették a II. r. terheltet. A II. r. terhelt gépjárművével hazafelé tartva észlelte a sértett és társa gépkocsiját, akik a terhelt fényjelzésére autójukkal megálltak. Találkozásuk során H. Gy. és T. I. magánnyomozóként név szerint bemutatkoztak és elmondták a II. r. terheltnek, hogy egy peres ügy miatt P. J. megbízásából készítették a videofelvételeket. Eljárásuk miatt a II. r. terhelt szóban felelősségre vonta őket.

Ezt követően a II. r. terhelt 11 óra után két alkalommal mobiltelefonon felhívta az I. r. terheltet és megkérte, hogy a forgalmi rendszám alapján szerezze meg az adott gépkocsi tulajdonosára vonatkozó személyes adatokat.

Az I. r. terhelt a II. r. terhelt e felhívására jogosulatlanul lekérte a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivataltól az említett személygépkocsi tulajdonosára vonatkozó adatokat. Ezek közül a gépkocsi tulajdonosának nevét és lakcímét - az eljárás során nem tisztázott körülmények között - még ezen a napon továbbította a II. r. terheltnek.

A II. r. terhelt ezután, a tudomására hozott lakcím alapján a MATÁV tudakozótól megtudta H. Gy. szomszédjának, a telefonszámát, mert miután H. Gy. telefonszáma titkosított volt, azt a tudakozó nem szolgáltatta ki. Felhívva ezt a személyt, az egyik ott tartózkodó szomszédtól értesült H. Gy. telefonszámáról.

Másnap a II. r. terhelt felhívta H. Gy.-ék lakását, a házról videofelvételeket készített, majd több alkalommal felhívta H. Gy.-kat, telefonon zaklatta őket. Mivel B. L. nem hagyott fel a telefonálással, H. Gy. 2003. április 28. napján a személyes adataival visszaélés miatt feljelentést tett ellene.

A II. r. terhelt kb. egy hónappal az ítélethozatal előtt ismételten megjelent H. Gy. lakásánál a jelen büntetőügy miatt.

Az I. r. terhelt a Btk. 137. § (1) bekezdés k) pontja alapján hivatalos személynek minősül.

A megyei bíróság a Btk. 2. §-a felhívásával részletesen indokolta azon jogi álláspontját, amelynek lényege szerint az ügyben az elkövetéskori jogszabályok alkalmazandók, és ezek alapulvételével a terheltek a hivatali visszaélés bűntettének és a jogosulatlan adatkezelés vétségének halmazatát valósították meg.

Az elsőfokú ítélet ellen - amelyet az ügyész tudomásul vett - a terheltek és védőik jelentettek be fellebbezést, felmentés érdekében.

Az ítélőtábla a 2006. február 21-én meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta. A terhelteket az ellenük - a II. r. terhelt tekintetében, mint felbujtó ellen - jogosulatlan adatkezelés vétsége miatt emelt vád alól felmentette; a pénzbüntetések napi tételeinek számát - a halmazati büntetésre utalás mellőzésével és az egy napi tételnek megfelelő összegek érintetlenül hagyásával - az I. r. terhelt tekintetében 150 napra, míg a II. r. terheltnél 210 napra enyhítette.

A felmentő rendelkezést a következőkkel indokolta:

A cselekmény elkövetésének ideje 2002. december 6. napja. Az elkövetés idején hatályos törvény szerint "az az adatkezelő vagy adatfeldolgozó, aki jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vétséget követ el és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntethető."

2003. március 1. napjától a Btk. 177/A. §-a alatti tényállás megváltozott és a jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezelő [177/A. § (1) bekezdés a) pont] a bűncselekményt akkor követi el, ha ezzel a tevékenységével más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.

Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a terheltekre nézve az elkövetéskor hatályban lévő törvény alkalmazása kedvezőbb, ezért a Btk. 2. §-a szerint a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni.

Az elsőfokú bíróság kifejtette azon álláspontját, miszerint "arra is figyelemmel kellett lennie, hogy a 2003. március 1. napjától hatályos szabályozásban hivatkozott "más vagy mások érdekeit jelentősen sérti" törvényi tényállási elem megállapítható-e a vádlottak cselekménye tekintetében, ugyanis ellenkező esetben nem lehetne felelősségre vonni őket e bűncselekmény miatt."

E körben törvényesen, kétséget kizáró módon volt levonható következtetés arra nézve, hogy H. Gy. sértettet jelentős érdeksérelem érte. Helyes következtetéseket vont le a terheltek szándékát illetően, valamint arra is, hogy az I. r. terhelt hivatalos személyként valósította meg a bűncselekményt.

Osztotta az ítélőtábla a megyei bíróság azon megállapítását is, hogy - figyelemmel az állandósult és egységes bírói gyakorlatra - az eltérő jogtárgyakat érintő többszörös érdeksérelemre tekintettel nem kizárt a hivatali visszaélés bűntettének és a hivatalos személyként elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettének valóságos alaki halmazatban történő megállapítása (BH 2005/338., illetve BH 2000/384. számú jogesetek).