A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27984/2013/34. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉLELMISZERLÁNC felügyelet ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 32. §, 50. §, 56. §, 72. §, 75. §, 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény) 78. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Szivák József

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

6.K.27.984/2013/34.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... polgármester és ... jogtanácsos által képviselt felperes neve (...) felperesnek, ... ügyvéd ( ....) által képviselt ... (...) - felperesi beavatkozónak - a dr. Révész Zoltán jogtanácsos által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.) alperes ellen erdő igénybevételének és helyreállítási kötelezettség alóli felmentés tárgyában hozott 04.4/2641-7/2012. közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság az alperes II. fokú erdészeti hatóság 2013. január hó 24. napján kelt 04.4/2641-7/2012. számú határozatát - az I. fokú erdészeti hatóság 2012. augusztus hó 21. napján kelt XIV-G-013/6704-8/2012. számú elsőfokú határozatra is kiterjedően -hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000,- ( húszezer) forint, felperesi beavatkozónak 20.000 ( húszezer) Ft perköltséget.

A le nem rótt 30.000,- ( harmincezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felperes keresete, felperesi beavatkozó nyilatkozatai, az alperes nyilatkozata, a közigazgatási iratok, valamint a felek által a tárgyaláson előadottak alapján a következő tényállást állapította meg:

felperes neve kérelmező 2011. december 21. napján igénybevételi kérelemmel fordult az erdészeti hatósághoz. A kérelem a ... hrsz-ú ingatlanon található, erdészeti igazgatás szerint 27A1 jelű erdőrészlet igénybevételéről szólt. Egyidejűleg kérelmező kezdeményezte az ugyanezen erdőben engedély nélkül igénybe vett részterületre fennálló helyreállítási kötelezettség alól történő felmentését is. A hiánypótlás elmaradása miatt az erdészeti hatóság XIV-G-033/648-6/2012. számon az eljárást megszüntette. A kérelmező 2012. május hó 17. napján, a korábbi kérelemmel azonos tartalommal ismételten kérelmet terjesztett elő, amely során a hiánypótlást teljesítette határidőre kérelmező.

Kérelmét arra alapozta, hogy az igénybe vett erdőnél nagyobb területű csereerdőt telepít, a tájidegen és invazív ostorfa kitermelésével, az igénybevétellel kialakított telkek értékesítéséből származó bevétellel az előírt eredeti állapot helyreállítási kötelezettség végrehajtása esetén fizetendő jelentős kártérítések megtakarításával egy zajos belterülettől távolabb elhelyezkedő erdő létesítését, ennek közjóléti funkciójának jobb érvényesítését tudja felajánlani.

Mivel a kérelemmel érintett ... erdőrészlet másodlagosan partvédelmi rendeltetésű, az erdészeti hatóság a 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 32.§ (7) bekezdésének d) pontja alapján megkérte a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulását, aki KTVF:32450-2/2012 számú állásfoglalásában feltételek közlése nélkül hozzájárulását adta.

Az elsőfokú erdészeti hatóság 2012. augusztus 21. napján kelt XIV-G-013/6704-8/2012. számú határozatával a kérelmet elutasította azzal az indokkal, hogy kérelmező nem támasztotta alá dokumentumokkal - így főként a helyi közcélt megtestesítő érvényes településrendezési tervvel a kérelmét.

A kérelmező fellebbezése folytán a másodfokon eljáró alperes 2013. január 24. napján kelt 04.4/2641-7/2012. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta alapvetően annak helyes indokaira tekintettel. Kiegészítette azzal, hogy az igénybevétel közérdekűségének alátámasztására az érintett önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott település-rendezési eszközökben foglaltakat veszik alapul, ennek vizsgálata pedig megállapította, hogy a település jóváhagyott településrendezési tervével nincs összhangban a kérelem, hiszen a település erdőterületei rendeltetésük szerint védőerdőkként vannak besorolva és nyilvántartva.

Felperes a részére nyitva álló törvényes határidőn belül a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt terjesztett elő kereseti kérelmet, amelyben kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az első- és másodfokú határozatokat, illetve kötelezze új eljárás lefolytatását rendelje el.

Kérelmében arra hivatkozott, hogy téves az az alperesi álláspont, hogy az igénybevétel a településvédelmet sérti. A kérdéssel kapcsolatban előadta, hogy a Helyi Építési Szabályzat ( továbbiakban HÉSZ) 46/2008 (IX.26.) önkormányzati rendeletként került megalkotásra, amely során az érintett terület véderdő övezeti besorolása 2008. szeptember 20. napján történt meg. A HÉSZ mellékletét képező térkép szerint az EV jelű erdőövezet a ... hrsz. erdőterületre vonatkozik. Ennek kis részletét képezi a .... hrsz. erdőterület. Településvédelmi funkciója nincs. Előadta, hogy az Önkormányzat soha nem kívánta a kérdéses területet sem közérdekből, sem egyéb okból védelmi rendeltetésű övezetbe sorolni, a védelmi besorolás az erdészeti hatóság kötelező előírása alapján került a HÉSZ-be. A korábban hatályban lévő, Szabályozási Terv alapján ( 22/1999 (XI.03.) Önkormányzati rendelet) az érintett terület, zöld park besorolású volt, amelyet az Állami Erdészeti Szolgálat 2393/1/1999. számú állásfoglalása is rögzít, többek között azzal, hogy a rendezési terv erdőterületet nem érint, a kérdéses terület nem erdő, ellene kifogást nem emel.

Amikor az önkormányzat a kérdéses telkek kialakítását elvégezte, az ingatlan-nyilvántartásban - amely egy közhiteles nyilvántartás - az érintett terület, közpark és nem "erdő" megnevezéssel szerepe, ennélfogva felperes jóhiszeműen járt el.

Térkép és fényképmellékleteket csatolt kérelméhez felperes, amelyből kitűnik, hogy a kérdéses terület, a ... utca mindkét oldalán családi házas jellegű beépítése történt, amelyre az engedélyeket a szakhatóságok minden esetben megadták. Az igénybe kívánt terület ún. "foghíjnak" minősül, amely során a települések a foghíjak beépítésére törekszenek, amely városképi szempontból mindenképp szükséges, így ebből következően közérdek.

Előadta felperes, hogy a közérdek az egész közösség javát szolgáló ügy, a társadalom, a közösség hasznát, kedvező helyzetét szolgáló hasznos, együttes cél. Ezzel kapcsolatban megjegyezte felperes, hogy azt az alperesi álláspontot, miszerint ezt a közérdeket egyedüliként a HÉSZ hordozza, nem tudja elfogadni, ahhoz több szempontot kell vizsgálni. Hivatkozott itt arra felperes, hogy az Állami Erdészeti Szolgálat 4242/19/2006. számú határozatában megállapította, hogy a kérdéses terület a korhadt fák miatt veszélyes. E veszélyhelyzet is hozzájárult ahhoz, hogy az említett erdőrészletet telekként igénybe vegye, így megnyugtatóan elzárja a veszélyforrást a közterülettől, azonban még így sem tudta elkerülni azt a tragédiát, hogy korábban egy korhadt fán hintázó kisgyermeket halálos kimenetelű baleset ne érjen.