62008CJ0109[1]

A Bíróság (második tanács) 2009. június 4-i ítélete. Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Görög Köztársaság. Tagállami kötelezettségszegés - Az EK 28. cikk, EK 43. cikk és EK 49. cikk - 98/34/EK irányelv - Műszaki szabványok és szabályok - Elektromos, elektromechanikus és elektronikus számítógépes játékokra vonatkozó nemzeti szabályozás - A Bíróság kötelezettségszegés fennállását megállapító ítélete - A teljesítés elmaradása - EK 228. cikk - Pénzügyi szankciók. C-109/08. sz. ügy

C-109/08. sz. ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága

kontra

Görög Köztársaság

"Tagállami kötelezettségszegés - EK 28. cikk, EK 43. cikk és EK 49. cikk - 98/34/EK irányelv - Műszaki szabványok és szabályok - Elektromos, elektromechanikus és elektronikus számítógépes játékokra vonatkozó nemzeti szabályozás - A Bíróság kötelezettségszegés fennállását megállapító ítélete - A teljesítés elmaradása - EK 228. cikk - Pénzügyi szankciók"

Az ítélet összefoglalása

1. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset - A Bíróság kötelezettségszegést megállapító ítélete - A végrehajtás határideje

(EK 228. cikk)

2. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset - A Bíróság kötelezettségszegést megállapító ítélete - Az ítéletben foglaltak teljesítésére irányuló kötelezettség megszegése - Pénzügyi szankciók

(EK 228. cikk, (2) bekezdés)

3. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset - A Bíróság kötelezettségszegést megállapító ítélete - Az ítéletben foglaltak teljesítésére irányuló kötelezettség megszegése - Pénzügyi szankciók - Kényszerítő bírság

(EK 228. cikk, (2) bekezdés)

4. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset - A Bíróság kötelezettségszegést megállapító ítélete - Az ítéletben foglaltak teljesítésére irányuló kötelezettség megszegése - Pénzügyi szankciók - Átalányösszeg kiszabása

(EK 228. cikk, (2) bekezdés)

1. Az EK 228. cikk nem határozza ugyan meg a Bíróság kötelezettségszegés fennállását megállapító ítéletében foglaltak teljesítésére nyitva álló határidőt, a közösségi jog azonnali és egységes alkalmazásához fűződő érdek megköveteli, hogy a teljesítés azonnal kezdődjék el, és a lehető legrövidebb idő alatt történjék meg.

Más tekintetben az EK 228. cikk szerinti kötelezettségszegés fennállásának megítéléséhez szükséges referencia-időpont az említett rendelkezés alapján adott indokolással ellátott véleményben megállapított határidő lejárta.

(vö. 14., 15. pont)

2. Az EK 228. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás keretében minden egyes ügyben a Bíróság feladata annak értékelése, hogy az adott ügy körülményeire figyelemmel milyen pénzügyi szankciót kell kiszabni. E vonatkozásban a Bizottság javaslatai a Bíróságot nem kötik, azok csak hasznos hivatkozási alapként szolgálnak. Ugyanígy a Bizottság közleményeiben foglalt iránymutatások sem kötik a Bíróságot, de hozzájárulnak az átláthatóság, az előreláthatóság és a jogbiztonság biztosításához ezen intézmény tevékenységével kapcsolatban. A kényszerítő bírság és/vagy átalányösszeg fizetésére való kötelezésnek a célja a megállapított kötelezettségszegés megszüntetésére ösztönző gazdasági kényszer valamely mulasztó tagállammal szemben való alkalmazása. A kiszabott pénzügyi szankciókat tehát annak tükrében kell meghatározni, hogy milyen mértékű meggyőzésre van szükség ahhoz, hogy a szóban forgó tagállam változtasson a magatartásán.

(vö. 24-28. pont)

3. Amikor valamely tagállammal szemben kötelezettségszegést megállapító ítéletben foglaltak teljesítése elmaradásának szankcionálása érdekében történő bírság kiszabásáról van szó, mérlegelési jogkörének gyakorlása során a Bíróság feladata, hogy úgy határozza meg e kényszerítő bírságot, hogy az egyrészt megfeleljen a körülményeknek, másrészt arányos legyen a megállapított kötelezettségszegéssel, valamint az érintett tagállam fizetési képességével. Ezek alapján a közösségi jog egységes és tényleges alkalmazása céljából előírt kényszerítő bírság kényszerítő jellegének biztosítása érdekében figyelembe veendő alapszempontok főszabály szerint a következők: a jogsértés súlya, a jogsértés időtartama és a szóban forgó tagállam fizetési képessége. E szempontok alkalmazásához figyelembe kell venni különösen az ítéletben foglaltak teljesítése elmaradásának a magán- és közérdekeket érintő következményeit, továbbá azt, hogy a szóban forgó tagállamot milyen sürgősen kell a kötelezettségei teljesítésére szorítani.

(vö. 31., 32. pont)

4. Az átalányösszeg esetleges kiszabásáról minden egyes esetben a megállapított kötelezettségszegés jellemzőivel, valamint az EK 228. cikk alapján megindított eljárás során az érintett tagállam által tanúsított magatartással összefüggő, releváns tényezők összessége alapján kell dönteni. Ha a Bíróság elhatározza az átalányösszeg kiszabását, a mérlegelési jogkörének gyakorlása keretében e szankciókat oly módon határozza meg, hogy azok egyrészt a körülményekhez igazodjanak, másrészt pedig arányban álljanak a megállapított kötelezettségszegéssel, és az érintett tagállam fizetési képességével. Az ilyen határozat szempontjából a releváns tényezők sorában többek között olyan összetevők szerepelnek, mint a kötelezettségszegés tartós fennállása az azt megállapító ítéletet követően, valamint a szóban forgó köz- és magánérdekek.

(vö. 51., 52. pont)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2009. június 4.(*)

"Tagállami kötelezettségszegés - EK 28. cikk, EK 43. cikk és EK 49. cikk - 98/34/EK irányelv - Műszaki szabványok és szabályok - Elektromos, elektromechanikus és elektronikus számítógépes játékokra vonatkozó nemzeti szabályozás - A Bíróság kötelezettségszegés fennállását megállapító ítélete - A teljesítés elmaradása - EK 228. cikk - Pénzügyi szankciók"

A C-109/08. sz. ügyben,

az EK 228. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt a Bírósághoz 2008. március 10-én

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: M. Patakia és M. Konstantinidis, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek

a Görög Köztársaság (képviselik: N. Dafniou és V. Karra, valamint P. Mylonopoulos, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

alperes ellen

benyújtott keresete tárgyában,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, J.-C. Bonichot, J. Makarczyk, P. Kūris (előadó) és L. Bay Larsen bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. január 29-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2009. március 12-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az Európai Közösségek Bizottsága keresetével a következőket kéri a Bíróságtól:

- állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság - mivel nem tette meg a C-65/05. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2006. október 26-án hozott ítéletben (EBHT 2006., I-10341. o.) foglaltak teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést - nem teljesítette az EK 28., EK 43. és EK 49. cikkből, valamint az 1998. július 20-i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 217., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 21. kötet, 8. o.) módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 204., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 20. kötet, 337. o., a továbbiakban: 98/34 irányelv) 8. cikkéből eredő kötelezettségeit;

- kötelezze a Görög Köztársaságot, hogy fizessen a Bizottságnak az "Európai Közösség saját forrásai" számlára napi 31 798,80 euró összegű kényszerítő bírságot a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítése késedelmének minden napjára a jelen ügyben hozott ítélet kihirdetésének napjával kezdődően, az említett Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének napjáig;

- kötelezze a Görög Köztársaságot, hogy fizessen a Bizottságnak az "Európai Közösség saját forrásai" számlára napi 9 636 euró átalányösszeget 2006. október 26-tól a jelen ügyben hozott ítélet kihirdetésének napjáig vagy a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének napjáig, amennyiben az a jelen ügyben való ítélethozatal előtt megtörténik, valamint

- a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogi háttér

2 A 3037/2002. sz. törvény (FEK A' 174/30.7.2002.) "Játékok elhelyezésére vagy használatára vonatkozó tilalom" címet viselő 2. cikkének (1) bekezdése értelmében tilos az elektromos, elektromechanikus és elektronikus játékok "- a számítógépes játékokat is beleértve - használata nyilvános helyeken, úgy mint szállodákban, kávézókban, bármilyen közhasznú társaság termeiben, illetve minden más nyilvános vagy magánhasználatú közösségi helyiségekben. E játékok elhelyezése szintén tilos."

3 Ugyanezen törvény "Internetszolgáltató vállalkozások" címet viselő 3. cikke szerint "[n]em vonatkozik a 2. cikkben foglalt tilalom a számítógépeknek az internetszolgáltató vállalkozások helyiségeiben történő elhelyezésére és használatára. Tilos azonban e számítógépeken a játékok bármilyen módon történő használata."

4 Az említett tilalmak megsértése a nevezett törvény 4. cikkében előírt büntetőjogi szankciók, valamint az 5. cikkében előírt közigazgatási szankciók alkalmazását vonja maga után.

5 Végül, ugyanezen törvény 9. cikkének (1) bekezdése értemében a törvény rendelkezései "a 2206/1994. sz. törvény rendelkezései, illetve a játéktermekre vonatkozó egyéb rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandóak".

A Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet

6 A Bíróság a Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet rendelkező részének 1. pontjában a következőképpen határozott:

"Mivel a 3037/2002. sz. törvény 2. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkében, ugyanezen törvény 4. és 5. cikkében meghatározott büntetőjogi vagy közigazgatási szankciók terhével, megtiltotta minden elektromos, elektromechanikus és elektronikus játéknak - a szórakoztató technikai játékokat és minden számítógépes játékot is beleértve - a játéktermek kivételével bármely nyilvános vagy magánterületen történő elhelyezését és használatát, a Görög Köztársaság nem teljesítette az EK 28. cikkből, az EK 43. cikkből és az EK 49. cikkből, valamint a [98/34 irányelv] 8. cikkéből eredő kötelezettségeit."

A pert megelőző eljárás

7 A Görög Köztársaság a Bizottságnak a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének helyzetét illető 2006. december 11-i érdeklődésére a 2007. február 12-i levelében válaszolt. E levélben a görög hatóságok nem nyújtottak tényleges információt a vitatott nemzeti szabályozásnak ezen ítéletnek való megfelelés érdekében történt módosításáról. Ezzel szemben a görög hatóságok hangsúlyozták e módosítás fontosságát és összetettségét, azt állítva, hogy az illetékes minisztériumok a közösségi jogot és az arányosság elvét tiszteletben tartó, elfogadható szabályozás bevezetése érdekében együttműködnek.

8 A Bizottság - mivel álláspontja szerint a Görög Köztársaság nem tette meg a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket - 2007. március 23-án az EK 228. cikk alapján felszólító levelet küldött e tagállamnak.

9 Mivel a Görög Köztársaság nem válaszolt e levélre, a Bizottság 2007. június 29-én indokolással ellátott véleményt küldött e tagállamnak, amelyben felszólította, hogy a vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül tegye meg az említett ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

10 Miután a Görög Köztársaság nem válaszolt az említett véleményre, és azt sem közölte a Bizottsággal, hogy bármilyen jogalkotási intézkedést tett volna a nevezett ítéletben foglaltak teljesítése céljából, a Bizottság - mivel úgy ítélte meg, hogy e tagállam nem biztosította a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítését - benyújtotta a jelen keresetet.

A jelen eljárás során bekövetkezett fejlemények

11 A Görög Köztársaság 2008. március 12-én válaszolt az indokolással ellátott véleményre, vagyis két nappal a jelen kereset benyújtását követően, azt jelezvén, hogy a törvénymódosítás tervezetének kidolgozására kodifikációs bizottságot hívtak össze.

12 Ezenkívül a vitákból világossá vált, hogy a Görög Köztársaság 2008. május 7-én a törvénymódosítás első tervezetét, a 98/34 irányelv 8. cikkének megfelelően, megküldte a Bizottságnak. A Bizottság a 2008. augusztus 1-jei részletes véleményben fogalmazta meg észrevételeit, amelyre a Görög Köztársaság nem válaszolt. A felek között mindazonáltal 2008. december 1-jén Athénban találkozóra került sor.

13 A Görög Köztársaság képviselője azt is jelezte, hogy a törvénymódosítás új tervezetét a görög kormány hamarosan jóvá fogja hagyni még az előtt, hogy a rendelkezéseinek a 98/34 irányelv 8. cikke szerinti vizsgálata céljából a Bizottságnak elküldenék. Ezen eljárás végén e tervezet elfogadásáról a parlament szavaz.

A kötelezettségszegésről

14 Az EK 228. cikk nem határozza ugyan meg a Bíróság kötelezettségszegés fennállását megállapító ítéletében foglaltak teljesítésére nyitva álló határidőt, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a közösségi jog azonnali és egységes alkalmazásához fűződő érdek megköveteli, hogy a teljesítés azonnal kezdődjék el, és a lehető legrövidebb idő alatt történjék meg (lásd különösen a C-121/07. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2008. december 9-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 21. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

15 Más tekintetben az EK 228. cikk szerinti kötelezettségszegés fennállásának megítéléséhez szükséges referencia-időpont az említett rendelkezés alapján adott indokolással ellátott véleményben megállapított határidő lejárta (lásd különösen a C-503/04. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-6153. o.] 19. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

16 A jelen ügyben nyilvánvaló, hogy a 2007. június 29-i indokolással ellátott véleményben előírt két hónapos határidő lejártának az időpontjáig a Görög Köztársaság semmilyen intézkedést nem tett, amely a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges lett volna, a teljesítés érdekében tett első intézkedés tervezetéről is csak 2008. május 7-én tájékoztatta a Bizottságot.

17 E körülmények között meg kell állapítani, hogy - amint azt maga is elismeri - a Görög Köztársaság nem teljesítette az EK 228. cikk (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

A pénzügyi szankciókról

A kényszerítő bírságról

A felek érvei

18 A Bizottság az általa az EK-Szerződés 228. cikkének végrehajtásáról szóló, 2005. december 13-i [SEC(2005) 1658] közleményében meghatározott számítási mód alapján azt javasolja a Bíróságnak, hogy a késedelem minden napjára 31 798,80 euró összegű kényszerítő bírságot szabjon ki a Görög Köztársaságra a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítése elmaradásának szankcionálása érdekében, a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetésének napjával kezdődően és addig a napig, amíg az említett, Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak nem teljesülnek.

19 A Bizottság véleménye szerint a kényszerítő bírság megfizetésére való kötelezés a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy a megállapított kötelezettségszegés a lehető legrövidebb időn belül megszűnjön, és hogy a jelen esetben a késedelmi naponkénti 31 798,80 euró kényszerítő bírság megfelel a jogsértés súlyának és időtartamának, ugyanakkor figyelembe veszi a szankció ténylegessé tételének szükségességét is. Ezen összeg kiszámítása során a 600 eurós egységes alapot megszorozták a jogsértés súlyát figyelembe vevő (1-20-ig terjedő skálából vett) 11-es együtthatóval, a jogsértés időtartamát figyelembe vevő (1-3-ig terjedő skálából vett) 1,1-es együtthatóval és az e tagállam fizetési képességét mérni hivatott (a szóban forgó tagállam bruttó hazai termékén és a szavazatoknak az Európai Unió Tanácsában való súlyozásán alapuló) 4,38-as együtthatóval.

20 A jogsértés súlyát illetően a Bizottság előadja, hogy a vitatott nemzeti szabályozás a Szerződés által bevezetett négy alapvető szabadságból hármat megsért. Ezenkívül fenntartja, hogy a görög hatóságok nem teljesítették a 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdéséből eredő kötelezettségeiket, és egyébként sem működtek együtt teljes mértékben a Bizottsággal az EK 228. cikk szerint indult eljárás pert megelőző szakaszában.

21 A Görög Köztársaság úgy véli, hogy a megállapított kötelezettségszegés súlyát számításba venni hivatott együtthatót a Bizottság túlságosan magas szinten állapította meg, és hogy ezen együtthatónak nem kellene meghaladnia a 4-et. E tekintetben a Görög Köztársaság előadja, hogy a kötelezettségszegés csak szűk tevékenységi kört érintett, hogy a vitatott nemzeti szabályozást hátrányos megkülönböztetés nélkül alkalmazzák, és hogy ezenkívül ez a legmegfelelőbb megoldás a játékok káros és ellenőrizetlen működtetése által okozott gazdasági és társadalmi problémákra, ezért közérdeken alapuló kényszerítő okokkal igazolható. Végül a Görög Köztársaság a Bíróság ítélkezési gyakorlatára hivatkozva fenntartja, hogy az említett együttható sérti az arányosság elvét.

22 Ami a kötelezettségszegés időtartamát illeti, a Bizottság tizenegy teljes hónappal számol, amely a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet kihirdetésének napjától 2007. október 17-éig, a jelen kereset benyújtásáról hozott döntése napjáig telt el.

23 A Görög Köztársaság ezen együttható legalacsonyabb szintre történő leszállítását kéri. Szerinte a kötelezettségszegés az abban a 2006. december 11-i levélben meghatározott három hónapos határidő lejártakor kezdődik, amelyben a Bizottság információt kért a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítéséről.

A Bíróság álláspontja

24 A Bíróság - miután megállapította, hogy a Görög Köztársaság nem teljesítette a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltakat - az EK 228. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében átalányösszeg vagy kényszerítő bírság fizetésére kötelezheti e tagállamot.

25 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy minden egyes ügyben a Bíróság feladata annak értékelése, hogy az adott ügy körülményeire figyelemmel milyen pénzügyi szankciót kell kiszabni (a C-70/06. sz., Bizottság kontra Portugália ügyben 2008. január 10-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-1. o.] 31. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

26 Jelen esetben, amint az a jelen ítélet 18. pontjában megállapításra került, a Bizottság többek között 31 798,80 euró kényszerítő bírság kiszabását javasolja a Bíróságnak a Görög Köztársasággal szemben.

27 E vonatkozásban legelőször is hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság javaslatai a Bíróságot nem kötik, azok csak hasznos hivatkozási alapként szolgálnak (lásd a C-278/01. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2003. november 25-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-14141. o.] 41. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Ugyanígy a Bizottság közleményeiben foglalt iránymutatások sem kötik a Bíróságot, de hozzájárulnak az átláthatóság, az előreláthatóság és a jogbiztonság biztosításához a Bizottság tevékenységével kapcsolatban (lásd ebben az értelemben a C-304/02. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2005. július 12-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-6263. o.] 85. pontját, valamint a C-177/04. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2006. március 14-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-2461. o.] 70. pontját).

28 A Bíróság azt is kimondta, hogy a kényszerítő bírság és/vagy átalányösszeg fizetésére való kötelezésnek a célja a megállapított kötelezettségszegés megszüntetésére ösztönző gazdasági kényszer valamely mulasztó tagállammal szemben való alkalmazása. A kiszabott pénzügyi szankciókat tehát annak tükrében kell meghatározni, hogy milyen mértékű meggyőzésre van szükség ahhoz, hogy a szóban forgó tagállam változtasson a magatartásán (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben 2005. július 12-én hozott ítélet 91. pontját, valamint a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben 2006. március 14-én hozott ítélet 59. és 60. pontját).

29 A jelen esetben meg kell állapítani, hogy a Bíróság 2009. január 29-i tárgyalásán a Görög Köztársaság meghatalmazottja megerősítette, hogy semmilyen, a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben megállapított kötelezettségszegést megszüntető jogszabályi rendelkezést nem szavaztak meg, és ilyen rendelkezés még kevésbé lépett hatályba az adott napig.

30 Mivel a tények Bíróság általi vizsgálatának idején a szóban forgó kötelezettségszegés még fennállt, a Görög Köztársaság Bizottság által javasolt kényszerítő bírság fizetésére való kötelezése megfelelő eszköz arra, hogy e tagállamot a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének biztosításához szükséges intézkedések elfogadására ösztönözze (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Portugália ügyben hozott ítélet 37. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

31 Másfelől, mivel a kényszerítő bírság összegének számítási módszeréről is szó van, mérlegelési jogkörének gyakorlása során a Bíróság feladata, hogy úgy határozza meg e kényszerítő bírságot, hogy az egyrészt megfeleljen a körülményeknek, másrészt arányos legyen a megállapított kötelezettségszegéssel, valamint az érintett tagállam fizetési képességével (lásd különösen a fent hivatkozott Bizottság kontra Portugália ügyben hozott ítélet 38. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

32 Ezek alapján a közösségi jog egységes és tényleges alkalmazása céljából előírt kényszerítő bírság kényszerítő jellegének biztosítása érdekében figyelembe veendő alapszempontok főszabály szerint a következők: a jogsértés súlya, a jogsértés időtartama és a szóban forgó tagállam fizetési képessége. E szempontok alkalmazásához figyelembe kell venni különösen az ítéletben foglaltak teljesítése elmaradásának a magán- és közérdekeket érintő következményeit, továbbá azt, hogy a szóban forgó tagállamot milyen sürgősen kell a kötelezettségei teljesítésére szorítani (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Portugália ügyben hozott ítélet 39. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

33 Először is, ami a jogsértés súlyát és különösen a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítése elmaradásának a magán- és közérdekeket érintő következményeit illeti, meg kell állapítani, hogy a minden elektromos, elektromechanikus és elektronikus játék - a számítógépes játékot is beleértve - a játéktermek kivételével bármely nyilvános vagy magánterületen történő elhelyezésének, működtetésének és használatának olyan tilalma, mint amilyet a jelen ítélethez vezető ügyben érintett nemzeti szabályozás előír, sérti az áruk szabad mozgásának, valamint a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságának az EK 28., az EK 43., illetve az EK 49. cikkből következő elvét.

34 Ahogy azt a Bíróság a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet 29., 30., 51. és 55. pontjában megállapította, e nemzeti szabályozás nem csak a többi tagállamból származó ilyen játékok behozatala mértékének csökkenéséhez, hanem valójában az említett tilalom bevezetése óta e behozatal megszűnéséhez vezetett. Ráadásul, az említett szabályozás megakadályozza más tagállamok gazdasági szereplőit a szolgáltatásaik nyújtásában, sőt a Görögországban e célból történő letelepedésükben is.

35 Egyébiránt, amint azt a főtanácsnok is kifejtette indítványa 54. pontjában, a Görög Köztársaság nem tett semmilyen intézkedést a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélethez vezető ügyben vitatott szabályozás alkalmazása felfüggesztésének érdekében, és így lehetővé tette ez utóbbi alapján gazdasági szereplőkkel szembeni pénzügyi szankciók és szabadságelvonással járó büntetések kiszabását. Ezért a Görög Köztársaságnak sürgősen módosítania kell ezt a szabályozást.

36 Végül figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben megállapított kötelezettségszegés a 98/34 irányelv 8. cikkében előírt műszaki szabályok közlésének elmaradásán alapszik. Ezen különös kötelezettség teljesítése ugyanis ezen irányelv (2) és (3) preambulumbekezdésében megfogalmazott, a belső piac zavartalan működésének biztosítására irányuló céljának teljes körű megvalósításához szükséges feltételt képezte.

37 Egyébiránt a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélethez vezető ügyben vitatott nemzeti szabályozás célja azon tény miatt előállt súlyos társadalmi problémák elleni küzdelem volt, hogy az érintett játékok egyszerűen átalakíthatóak voltak szerencsejáték-gépekké, amelyek Görögországban a játéktermeken kívül tiltottak. A Bíróság ezen ítélet 38. pontjában megállapította, hogy a Görög Köztársaság által hivatkozott, közérdeken alapuló kényszerítő okok igazolhatják az áruk szabad mozgásának ezen ügyben megállapított korlátozását. Az említett ítélet 41. pontjában a Bíróság mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy az említett játékoknak a játéktermek kivételével bármely nyilvános vagy magánterületre vonatkozó tilalma a kitűzött célhoz képest aránytalan intézkedésnek minősül.

38 Tekintettel ezen megfontolásokra, a kötelezettségszegés súlyát számításba vevő együtthatót 8-ban kell meghatározni, amely megfelelő módon fejezi ki a szóban forgó jogsértés jellemzőit.

39 Ami másodsorban ezen jogsértés időtartamát illeti, azt nem azon időpont alapján kell értékelni, amikor a Bizottság a Bírósághoz fordult, hanem a tények Bíróság általi, az EK 228. cikk alapján indított eljárásban történő mérlegelésének időpontja alapján (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Portugália ügyben hozott ítélet 45. pontját).

40 A jelen esetben a Görög Köztársaságnak a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítésével kapcsolatos kötelezettségszegése több mint két éve tart, tekintettel az említett ítélet 2006. október 26-i kihirdetése óta eltelt jelentős időtartamra.

41 E körülmények között (az 1-től 3-ig terjedő skálán) az 1,5-ös együttható tűnik megfelelőnek a jogsértés időtartamának kifejezésére.

42 Ami harmadsorban a szóban forgó tagállam fizetési képességét illeti, a Bizottság azon javaslata, miszerint e tagállam bruttó hazai termékén és a Tanácsban rendelkezésére álló szavazatok számán alapuló együttható alkalmazandó, főszabály szerint megfelelő mód arra, hogy tükrözze e szempontot úgy, hogy emellett fenntartja az egyes tagállamok közötti ésszerű különbséget (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Portugália ügyben hozott ítélet 48. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

43 A jelen esetben a Bizottság által javasolt és az EK-Szerződés 228. cikkének végrehajtásáról szóló, 2005. december 13-i bizottsági közleményben említett 4,38-as együttható megfelelően tükrözi a Görög Köztársaság fizetési képessége értékelésének alapját képező tényezők változását.

44 Ugyanez érvényes azon alapösszegre, amely vonatkozásában az együtthatókat alkalmazni kell, és amelyet 600 euróban kell meghatározni.

45 A fentiekre tekintettel, ha a 600 eurós alapösszeget megszorozzuk a jogsértés súlya vonatkozásában megállapított 8-as együtthatóval, az annak időtartama vonatkozásában megállapított 1,5-ös együtthatóval és az érintett tagállam fizetési képessége vonatkozásában megállapított 4,38-as együtthatóval, az jelen esetben a késedelem minden napjára 31 536 eurót jelent. Ezt az összeget megfelelőnek kell tekinteni a kényszerítő bírságnak a jelen ítélet 28. pontjában említett céljaira tekintettel.

46 A fenti megállapításokat figyelembe véve a Görög Köztársaságot kötelezni kell, hogy fizessen a Bizottságnak az "Európai Közösség saját forrásai" számlára napi 31 536 euró összegű kényszerítő bírságot a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételében való késedelemért a jelen ítélet kihirdetésétől az említett Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítéséig.

Az átalányösszegről

A felek érvei

47 A Bizottság azt javasolja a Bíróságnak, hogy a Görög Köztársaságot 9 636 euró átalányösszeg megfizetésére kötelezze a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítése késedelmének minden napjára ezen ítélet meghozatalának napjától az említett ítéletben foglaltak maradéktalan teljesítésének napjáig vagy a jelen ügyben való ítélethozatal napjáig, ha a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltakat nem teljesítenék maradéktalanul ezen időpontig.

48 Ezt a napi összeget úgy kell meghatározni, hogy a 200 eurós alapösszeget meg kell szorozni a jogsértés súlyához igazodó, a jelen esetben az 1-től 20-ig terjedő skálán 11-re becsült együtthatóval, valamint a Görög Köztársaság fizetési képességét kifejező, 4,38-ra értékelt tényezővel.

49 Az e jogcímen javasolt teljes összeg 3 420 780 eurót tesz ki, amelyet a 9 636 eurós napi összeg 355-tel, azaz 2006. október 26., a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet kihirdetésének napja és 2007. október 17., a jelen kereset benyújtásáról hozott bizottsági döntés meghozatalának napja között eltelt napok számával való megszorzása eredményez.

50 A Görög Köztársaság előadja, hogy nem indokolt őt átalányösszeg fizetésére kötelezni, mivel e pénzügyi szankció az érintett tagállam múltbeli magatartását szankcionálja. Ezenkívül a Görög Köztársaság szerint a Bizottság által javasolt átalányösszeg mértéke aránytalan a jogsértés súlyához és időtartamához képest is, valamint eltúlzott, tekintettel többek között a játékokra vonatkozó görögországi szabályozás problémás jellegére.

A Bíróság álláspontja

51 Ami az átalányösszeg kiszabását illeti, arról minden egyes esetben a megállapított kötelezettségszegés jellemzőivel, valamint az EK 228. cikk alapján megindított eljárás során az érintett tagállam által tanúsított magatartással összefüggő, releváns tényezők összessége alapján kell dönteni (a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben 2008. december 9-én hozott ítélet 62. pontja).

52 Ha a Bíróság elhatározza a kényszerítő bírság vagy az átalányösszeg kiszabását, a mérlegelési jogkörének gyakorlása keretében e szankciókat oly módon határozza meg, hogy azok egyrészt a körülményekhez igazodjanak, másrészt pedig arányban álljanak a megállapított kötelezettségszegéssel, és az érintett tagállam fizetési képességével. Ami különösen az átalányösszeg kiszabását illeti, e tekintetben a releváns tényezők sorában olyan összetevők szerepelnek, mint a kötelezettségszegés tartós fennállása az azt megállapító ítéletet követően, valamint a szóban forgó köz- és magánérdekek (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben 2008. december 9-én hozott ítélet 64. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

53 Az olyan helyzetben, mint amilyen a jelen kereset tárgya, figyelembe véve a kötelezettségszegés tartós fennállását az azt megállapító ítéletet követően hosszú időszakon keresztül, a szóban forgó köz- és magánérdekeket, a vonatkozó szabályozás alkalmazásának felfüggesztéséről szóló, a büntetőeljárások megindításának elkerülését lehetővé tevő döntésnek, valamint az ezen ítéletben foglaltak egyértelmű teljesítése megkezdésének a hiányát, az átalányösszeg fizetésére való kötelezés elkerülhetetlen.

54 A fentiekre tekintettel a jelen ügy körülményei megfelelő értékelésének megfelel, ha a Bíróság a Görög Köztársaság által megfizetendő átalányösszeget hárommillió euróban állapítja meg.

55 Következésképpen kötelezni kell a Görög Köztársaságot, hogy fizessen a Bizottságnak az "Európai Közösség saját forrásai" számlára hárommillió euró átalányösszeget.

A költségekről

56 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §-a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Görög Köztársaságot, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) A Görög Köztársaság - mivel nem módosította az EK 28., EK 43. és EK 49. cikknek, valamint az 1998. július 20-i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének megfelelően a 3037/2002. sz. törvény 2. cikkének (1) bekezdését és 3. cikkét, amely az ugyanezen törvény 4. és 5. cikkében előírt büntetőjogi vagy közigazgatási szankciók terhével megtiltja minden elektromos, elektromechanikus és elektronikus játéknak, minden számítógépes játékot is beleértve, a játéktermek kivételével bármely nyilvános vagy magánterületen történő elhelyezését és használatát - nem tette meg a C-65/05. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2006. október 26-án hozott ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést, és ebből következően nem teljesítette az EK 228. cikkből eredő kötelezettségeit.

2) A Bíróság kötelezi a Görög Köztársaságot, hogy fizessen a Bizottságnak az "Európai Közösség saját forrásai" számlára napi 31 536 euró összegű kényszerítő bírságot a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételében való késedelemért a jelen ítélet kihirdetésétől az említett Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítéséig.

3) A Bíróság kötelezi a Görög Köztársaságot, hogy fizessen az Európai Közösségek Bizottságának az "Európai Közösség saját forrásai" számlára hárommillió euró átalányösszeget.

4) A Bíróság a Görög Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: görög.