31998L0034[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról[2]

HL L 204., 1998.7.21., 37—48. o. (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

cseh különkiadás: fejezet 13 kötet 020 o. 337 - 348

észt különkiadás: fejezet 13 kötet 020 o. 337 - 348

lett különkiadás: fejezet 13 kötet 020 o. 337 - 348

litván különkiadás: fejezet 13 kötet 020 o. 337 - 348

magyar különkiadás fejezet 13 kötet 020 o. 337 - 348

máltai különkiadás: fejezet 13 kötet 020 o. 337 - 348

lengyel különkiadás: fejezet 13 kötet 020 o. 337 - 348

szlovák különkiadás: fejezet 13 kötet 020 o. 337 - 348

szlovén különkiadás: fejezet 13 kötet 020 o. 337 - 348

bolgár különkiadás: fejezet 13 kötet 023 o. 207 - 219

román különkiadás: fejezet 13 kötet 023 o. 207 - 219

horvát különkiadás: fejezet 13 kötet 042 o. 58 - 69

Az Európai Parlament és a Tanács 98/34/EK irányelve

(1998. június 22.)

a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100.a, 213. és 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],[3]

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],[4]

a Szerződés 189b. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],[5]

(1) mivel a műszaki szabványok és szabályok terén [4] a tájékoztatási eljárás megállapításáról szóló, 1983. március 28-i 83/189/EGK tanácsi irányelv többször lényegesen módosult; mivel az említett irányelvet az érthetőség és ésszerűség érdekében egységes szerkezetbe kell foglalni;[6]

(2) mivel a belső piac egy olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása; mivel az áruk mozgására vonatkozó mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma egyike a Közösség alapelveinek;

(3) mivel a belső piac zavartalan működésének előmozdítása érdekében a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságra kell törekedni a műszaki szabványok és szabályok megállapítását célzó nemzeti kezdeményezések terén;

(4) mivel a termékekre vonatkozó műszaki szabályokból eredő kereskedelmi akadályokat csak akkor lehet megengedni, ha ezek az alapvető követelmények teljesüléséhez szükségesek, és ha fő biztosítékként közérdekű célt szolgálnak;

(5) mivel a Bizottság számára lényeges, hogy a műszaki rendelkezések elfogadását megelőzően a szükséges információ rendelkezésére álljon; mivel azoknak a tagállamoknak, amelyeknek elő kell segíteniük, hogy a Bizottság teljesíthesse a Szerződés 5. cikke szerinti feladatát, értesíteniük kell a Bizottságot a műszaki szabályokat érintő projektjeikről;

(6) mivel a tagállamokat is tájékoztatni kell az egyes tagállamok által tervezett műszaki szabályokról;

(7) mivel a belső piac célja olyan környezet megteremtése, amely előmozdítja a vállalkozások versenyképességét; mivel a fokozottabb információszolgáltatás elősegíti e piac előnyeinek a vállalkozások által történő jobb kihasználását; mivel a bejelentett projektek címeinek rendszeres közzététele és a bizalmas jellegre vonatkozó rendelkezések útján lehetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára, hogy a más tagállamok által javasolt nemzeti műszaki szabályok hatásait illetően állást foglaljanak;

(8) mivel a jogbiztonság érdekében célszerű, hogy a tagállamok közzétegyék, milyen nemzeti műszaki szabályt fogadtak el az ezen irányelvben meghatározott alaki követelményeknek megfelelően;

(9) mivel a termékekre vonatkozó műszaki szabályokat illetően a piac megfelelő működésének vagy folyamatos fejlődésének biztosítását célzó intézkedések a nemzeti célokat átláthatóbbá teszik, valamint bővítik a javasolt szabályok piacra gyakorolt lehetséges hatása értékelésének szempontjait és feltételeit;

(10) mivel értékelni kell a termékekkel kapcsolatban megállapított követelményeket, és figyelembe kell venni a termékek szabályozására vonatkozó nemzeti gyakorlat fejlődését;

(11) mivel azok a műszaki leírásnak nem minősülő követelmények, amelyek a termék forgalomba hozatala utáni életciklusára vonatkoznak, e termékek szabad mozgását befolyásohatják, vagy a belső piac megfelelő működését akadályozhatják;

(12) mivel meg kell határozni a de facto műszaki szabály fogalmát; mivel különösen azok a rendelkezések, amelyekkel egy hatóság műszaki leírásokra vagy más követelményekre utal vagy ösztönzi ezek figyelembevételét, illetve a termékekre vonatkozó, a köz érdekében a hatósággal kapcsolatos rendelkezések szigorúbban követendő jelleget kölcsönöznek az ilyen követelményeknek vagy leírásoknak, mint amilyenek magánjellegű eredetű termékek esetén lennének;

(13) mivel a Bizottságnak és a tagállamoknak elegendő időt kell biztosítani, hogy egy tervezett intézkedéssel kapcsolatban módosításokat javasolhassanak, azon korlátozások megszüntetése vagy mérséklése céljából, amelyeket az intézkedés az áruk szabad mozgása elé állíthatna;

(14) mivel az érintett tagállamnak figyelembe kell vennie ezeket a módosításokat a tervezett intézkedések végleges szövegének megfogalmazásakor;

(15) mivel a belső piacra jellemző, hogy különösen akkor, amikor a tagállamok nem tudják a kölcsönös elismerés elvét alkalmazni, a Bizottság kötelező közösségi jogszabályokat fogad el, vagy javasol elfogadásra; mivel egy különleges ideiglenes szünetelési időtartamot állapítottak meg, hogy a nemzeti intézkedések bevezetése ne veszélyeztesse a kötelező közösségi jogszabályoknak a Tanács vagy a Bizottság által történő elfogadását ugyanazon a területen;

(16) mivel a szóban forgó tagállamnak a Szerződés 5. cikkében meghatározott általános kötelezettségei alapján el kell halasztania a tervezett intézkedés végrehajtását annyi idővel, amely elegendő ahhoz, hogy a javasolt módosításokat közösen megvizsgálják, vagy javaslatot tegyenek a Tanács kötelező jogszabályára, illetve kötelező bizottsági jogszabályt fogadjanak el; mivel a szünetelésről és a Bizottság értesítéséről szóló, a legutóbb az 1973.március 5-i megállapodással módosított [5], a tagállamok kormányait képviselő, a Tanács keretében ülésező képviselők 1969. május 28-i megállapodásában [6] szereplő határidők a szóban forgó esetekben nem bizonyultak megfelelőnek, és ezért ezeket meg kell hosszabbítani;[7]

(17) mivel a 1969. május 28-i megállapodásban foglalt szünetelésre és a Bizottság értesítésére vonatkozó eljárás továbbra is alkalmazandó azokra a termékekre, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá;

(18) mivel a közösségi intézkedések Tanács általi elfogadásának elősegítése érdekében a tagállamoknak tartózkodniuk kell műszaki szabályok elfogadásától, ha a Tanács már közös álláspontot fogadott el az adott ágazatra vonatkozó bizottsági javaslatról;

(19) mivel a nemzeti műszaki szabványoknak gyakorlatilag ugyanolyan hatása lehet az áruk szabad mozgására, mint a műszaki szabályoknak;

(20) mivel a Bizottságot ugyanolyan feltételek mellett kell tájékoztatni a szabványtervezetekről, mint amilyen feltételek a műszaki szabályokra vonatkoznak; mivel a Bizottság a Szerződés 213. cikke alapján a Tanács által a Szerződés rendelkezéseivel összhangban megállapított korlátok és feltételek mellett a számára kijelölt feladatok végrehajtása érdekében információkat gyűjthet és ellenőrzést folytathat;

(21) mivel szükséges, hogy a tagállamok és szabványügyi intézmények tájékoztatást kapjanak a más tagállamok szabványügyi intézményei által tervezett szabványokról;

(22) mivel rendszeres értesítésre csak új szabványosítási témák esetén van szükség, és csak akkor, ha ezen témák nemzeti szintű kezelése olyan eltéréseket okozhat a nemzeti szabványokban, amelyek a piac működésének zavarát eredményezhetik; mivel a nemzeti tevékenységgel kapcsolatos további értesítés vagy tájékoztatás attól függ, hogy az ilyen tevékenységek iránt milyen érdekeltséget jelentenek be azok, akikkel ezt az új témát már közölték;

(23) mivel a Bizottság részére lehetőséget kell biztosítani, hogy kérhesse a nemzeti szabványosítási programok egészben vagy részben történő közlését, hogy megvizsgálhassa a szabványosítás előrehaladását az egyes gazdasági ágazatokban;

(24) mivel az európai szabványosítási rendszert az egységesség, az átláthatóság, a nyilvánosság, a konszenzus, az egyéni érdekektől való függetlenség, a hatékonyság és a nemzeti képviseleten alapuló döntéshozatal elvének szem előtt tartásával az érintett felek által és számára kell megszervezni;

(25) mivel a Közösségben a szabványosítás működését a nemzeti szabványügyi testületek alapvető jogaira kell alapozni, ilyen például a szabványtervezetekhez történő hozzájutás lehetősége, tájékoztatás a benyújtott észrevételekre tett intézkedésekről, részvétel a nemzeti szabványosítási tevékenységben vagy nemzeti szabványok helyett európai szabványok kidolgozásának kérése; mivel a tagállamoknak meg kell tenniük a hatáskörükbe tartozó megfelelő intézkedéseket, hogy a szabványügyi testületeik figyelembe vegyék ezeket a jogokat;

(26) mivel az európai szabványok kidolgozása során a nemzeti szabványügyi testületekre alkalmazandó szünetelési rendelkezéseket összhangba kell hozni az európai szabványügyi testületek keretében működő szabványügyi testületek által elfogadott vonatkozó rendelkezésekkel;

(27) mivel egy, a tagállamok jelöltjeiből álló állandó bizottságot kell létrehozni azzal a feladattal, hogy segítse a Bizottságot a nemzeti szabványtervezetek vizsgálatában, és közreműködjön a Bizottság azon törekvésében, hogy csökkentse e tervezeteknek az áruk szabad mozgására gyakorolt kedvezőtlen hatását;

(28) mivel célszerű az állandó bizottság véleményét kikérni az ezen irányelvben említett szabványtervezet-kérésekről;

(29) mivel ezen irányelv nem befolyásolhatja a tagállamoknak a III. melléklet B. részében foglalt irányelvek átültetési határidejére megállapított kötelezettségét,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában az következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1. "termék": minden iparilag előállított termék és mezőgazdasági termék, beleértve a haltermékeket is;

2.[8] "szolgáltatás"; az információs társadalom bármely szolgáltatása, azaz bármely, általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatás.

E meghatározás alkalmazásában:

- "távolról"; azt jelenti, hogy a szolgáltatást a felek egyidejű jelenléte nélkül nyújtják,

- "elektronikus úton"; azt jelenti, hogy a szolgáltatás kezdőpontjától való elküldése és célállomásán való fogadása adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést is) és tárolására szolgáló elektronikus berendezés útján történik, valamint annak elküldése, továbbítása és vétele teljes egészében vezetéken, rádión, optikai vagy egyéb elektromágneses eszköz útján történik,

- "a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére"; azt jelenti, hogy az adatok továbbításával nyújtott szolgáltatás egyéni kérelemre történik.

Azoknak a szolgáltatásoknak a tájékoztató jegyzékét, amelyek nem tartoznak e meghatározás alá, az V. melléklet tartalmazza.

Ez az irányelv nem alkalmazható:

- rádiós műsorszórási szolgáltatásokra,

- azon televíziós műsorszórási szolgáltatásokra, amelyekre a 89/552/EGK irányelv [8] 1. cikkének a) pontja vonatkozik.[9]

3.[10] "műszaki leírás": egy dokumentumban szereplő részletes leírás, amely egy termék előírt tulajdonságait határozza meg, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, a biztonság vagy a méretek, beleértve a termékre alkalmazandó olyan követelményeket, mint a termék megnevezése, a terminológia, a jelképek, a vizsgálat és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés vagy címkézés és a megfelelőségértékelési eljárások.

A "műszaki leírás" kifejezés a Szerződés 38. cikkének (1) bekezdése alapján mezőgazdasági termékekkel kapcsolatosan használt gyártási módszerekre és eljárásokra, emberi és állati fogyasztásra szánt termékekre, valamint a 65/65/EGK irányelv [7] 1. cikkében meghatározott gyógyszerekre, illetve más termékekre vonatkozó gyártási módszerekre és eljárásokra is kiterjed, ha ezek hatással vannak a termék tulajdonságaira;[11]

4.[12] "egyéb követelmények": a műszaki leíráson kívüli egyéb olyan követelmény, amelyet a termékre különösen a fogyasztók vagy a környezet védelme céljából írnak elő, és amely befolyásolja a termék forgalomba hozatal utáni életciklusát, ilyen követelmény például a használat, az újrafeldolgozás, az újrafelhasználás vagy hulladékkezelés feltételei, ha ezek a feltételek jelentősen befolyásolhatják a termék összetételét vagy természetét, valamint értékesítését;

5.[13] "szolgáltatásokra vonatkozó szabály"; a 2. pont értelmében vett szolgáltatási tevékenységek megkezdésére és végzésére vonatkozó általános jellegű követelmény, különösen a szolgáltatóra, a szolgáltatásokra és a szolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó rendelkezések, ide nem értve az olyan szabályokat, amelyek nem kifejezetten az említett pontban meghatározott szolgáltatásokra vonatkoznak.

Ezen irányelv nem alkalmazható az azon kérdésekre vonatkozó szabályokra, amelyekre a 90/387/EGK irányelv [9] szerint meghatározott, a távközlési szolgáltatások területéhez tartozó közösségi jogszabályok vonatkoznak.[14]

Ezen irányelv nem alkalmazható az azon kérdésekre vonatkozó szabályokra, amelyekre az ezen irányelv VI. mellékletében nem kizárólagos jelleggel felsorolt, a pénzügyi szolgáltatások területéhez tartozó közösségi jogszabályok vonatkoznak.

A 8. cikk (3) bekezdése kivételével ezen irányelv nem alkalmazandó a klíring vagy elszámolási funkciókat végző, a 93/22/EGK irányelv értelmében szabályozott piacok által vagy számára, illetőleg más piacok vagy szervek által vagy számára elfogadott szabályokra.

E meghatározás alkalmazásában:

- valamely szabályt kifejezetten az információs társadalom szolgáltatásaira irányulónak kell tekinteni, ha figyelembe véve az indokolását és a rendelkező részét, annak összes vagy néhány egyedi intézkedésének kifejezett célja és tárgya az ilyen szolgáltatások kifejezett és célzott módon történő szabályozása,

- valamely szabályt nem lehet kifejezetten az információs társadalom szolgáltatásaira irányulónak tekinteni, ha az ilyen szolgáltatásokat csak hallgatólagos vagy esetleges módon érinti.";

6.[15]

7.[16]

8.[17]

9.[18]

10.[19]

11.[20] "műszaki szabály": műszaki leírások és más követelmények, beleértve a vonatkozó közigazgatási intézkedéseket is, amelyek betartása egy tagállamban vagy annak nagyobb részében való értékesítés vagy használat esetén de jure vagy de facto kötelező, valamint a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései, kivéve a 10. cikkben foglaltakat, amelyek megtiltják valamely termék gyártását, behozatalát, értékesítését vagy használatát.

A de facto műszaki szabályok a következőket foglalják magukban:

- valamely tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései, amelyek műszaki leírásokra vagy más követelményekre, valamint olyan szakmai, illetve gyakorlati szabályzatokra vonatkoznak, amelyek azonban műszaki leírásokra vagy más követelményekre vonatkoznak, és amelyek betartása feltételezi a fent említett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések által előírt kötelezettségeknek való megfelelést,

- önkéntes megállapodások, amelyeknél az egyik szerződő fél állami hatóság, amely a köz érdekében intézkedik a műszaki leírások vagy más követelmények teljesítéséről, kivéve a közbeszerzési ajánlati leírásokat,

- műszaki leírások vagy más követelmények, amelyek az ezeknek való megfelelés ösztönzése által termékek fogyasztására vagy szolgáltatások igénybevételére hatással bíró adó- vagy pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatosak; ide nem értve a nemzeti társadalombiztosítási rendszerekkel kapcsolatos műszaki leírásokat vagy más követelményeket, illetve szolgáltatásra vonatkozó szabályokat.

Ez magában foglalja azokat a műszaki szabályokat, amelyeket a tagállamok által kijelölt hatóságok írtak elő, és amelyek a Bizottság által 1995. július 1-ig az 5. cikkben említett bizottság keretében összeállítandó jegyzékben szerepelnek.

Ugyanezen eljárást kell alkalmazni e jegyzék módosítása esetén is.

12.[21] "műszakiszabály-tervezet" a műszaki leírás vagy más követelmény, illetve a szolgáltatásra vonatkozó szabály szövege, beleértve a közigazgatási rendelkezéseket is, amelyet azzal a céllal fogalmaztak meg, hogy azt műszaki előírásként elfogadtassák, vagy amelyet végül elfogadnak, és a szöveg az előkészítés olyan fokán áll, amelyen még lényeges módosítások végezhetők;

Ezen irányelv nem vonatkozik azokra az intézkedésekre, amelyeket a tagállamok a Szerződés alapján a termékeket használó személyek, különösen a munkavállalók védelme szempontjából szükségesnek ítélnek, amennyiben ezek az intézkedések nincsenek hatással a termékekre.

2. cikk[22]

3. cikk[23]

4. cikk[24]

5. cikk

Egy állandó bizottságot kell létrehozni a tagállamok által kijelölt képviselőkből, akik szakértők vagy tanácsadók segítségét vehetik igénybe; a bizottság elnöke a Bizottság egy képviselője..

Eljárási szabályzatát az állandó bizottság maga állapítja meg.

6. cikk

(1)[25] Az állandó bizottságnak legalább évente kétszer kell üléseznie.

A bizottságnak meghatározott összetételben kell összeülnie az információs társadalom szolgáltatásaival kapcsolatos kérdések megvizsgálására.

(2) A Bizottság az ezen irányelvben meghatározott eljárások végrehajtásáról és alkalmazásáról jelentést nyújt be a bizottságnak, és javaslatokat tesz a létező vagy előrelátható kereskedelmi akadályok elhárítására.

(3) A bizottság kialakítja az álláspontját a (2) bekezdésben említett közleményekről és javaslatokról, és ezzel kapcsolatban különösen azt javasolhatja, hogy a Bizottság:

-[26]

- biztosítsa, hogy először az érintett tagállamok maguk között határozzanak a megfelelő intézkedésekről, hogy elkerüljék a kereskedelem korlátozásának kockázatát,

- tegyen meg minden megfelelő intézkedést,

- határozza meg azokat a területeket, ahol a harmonizáció szükségesnek tűnik, és végezze el a megfelelő harmonizációt az adott ágazatban.

(4) A Bizottságnak konzultálnia kell a bizottsággal:

a)[27]

b)[28]

c) az ezen irányelvben előírt információcsere tényleges rendszerének kialakításakor, vagy ha annak bármilyen módosításáról határoz;

d) az ezen irányelv által létrehozott rendszer működésének felülvizsgálatakor;

e)[29]

(5) A Bizottság konzultálhat a bizottsággal az általa kapott előzetes műszakiszabály-tervezetekről.

(6) Bármely, az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdés a bizottság elé terjeszthető az elnök vagy egy tagállam kérésére.

(7) A bizottság jegyzőkönyvei és a bizottsághoz benyújtandó információk bizalmas jellegűek.

A bizottság és a nemzeti hatóságok azonban a szükséges óvintézkedések megtétele mellett szakvélemény beszerzése céljából konzultálhatnak természetes vagy jogi személyekkel, beleértve a magánszektorban működő személyeket is.

(8)[30] A szolgáltatásokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a Bizottság és az állandó bizottság tanácsot kérhet az ipar vagy a tudományos körök természetes vagy jogi személyeitől, és adott esetben az olyan képviseleti szervektől, amelyek alkalmasak arra, hogy szakvéleményt nyújtsanak a szolgáltatásokra vonatkozó szabálytervezetek szociális és társadalmi céljairól és következményeiről, és tanácsukat figyelembe lehet venni, ha annak kikérésére sor került.

7. cikk[31]

A tagállamok a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően műszakiszabály-tervezetként közlik a Bizottsággal a szabványügyi intézményekhez benyújtott, meghatározott termékekre vonatkozó műszaki előírás vagy szabvány kidolgozására vonatkozó kérelmeket az ilyen termékekre vonatkozó műszaki szabály elfogadása céljából, és indokolják azok elfogadását.

8. cikk

(1)[32] A 10. cikkre is figyelemmel a tagállamok azonnal közölnek a Bizottsággal minden műszakiszabály-tervezetet, kivéve ha az csak egy nemzetközi vagy európai szabvány teljes szövegét ülteti át, ebben az esetben a megfelelő szabványra történő hivatkozás is elegendő; a Bizottságot egy közleményben a szabály elfogadása szükségességének indokairól is tájékoztatni kell, amennyiben ezek nem derülnek ki már a tervezetből is.

Ha szükséges, a tagállamok egyidejűleg közlik az elsődlegesen és közvetlenül érintett alapvető törvényi és rendeleti rendelkezések szövegét, ha ezen szövegek ismerete szükséges a műszakiszabály-tervezet jelentőségének megítéléséhez, amennyiben egy korábbi közleményben még nem tették ezt meg.

A tagállamok a fenti feltételek mellett újra közlik a tervezetet, ha olyan változtatásokat hajtanak rajta végre, amelyek jelentős mértékben módosítják azok hatályát, lerövidítik a végrehajtására eredetileg előirányzott időtartamokat, leírásokat vagy követelményeket fűznek hozzá, illetve ez utóbbiakat szigorítják.

[10]Ha a tervezet - a közegészségügyre vagy a fogyasztók illetve a környezet védelmére tekintettel - különösen egy kémiai anyag, készítmény vagy termék értékesítését vagy használatát kívánja korlátozni, a tagállamok átadják a szóban forgó anyag, készítmény vagy termék, valamint az ismert és létező helyettesítő anyagok valamennyi lényeges adatára vonatkozó összesítést vagy tájékoztatást, ha ilyen létezik, és közlik az intézkedésnek a közegészségügyre és a fogyasztók, illetve a környezet védelmére gyakorolt várható hatásait, a kémiai anyagok kockázatbecslésére vonatkozó általános elveknek megfelelően elvégzett kockázatelemzéssel együtt, meglévő anyagok esetében a 793/93/EGK tanácsi rendelet [8] 10. cikkének (4) bekezdésében foglaltak, vagy új anyagok esetében a 67/548/EGK tanácsi irányelv [9] 3. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint.

A Bizottság haladéktalanul értesíti a többi tagállamot a tervezetről és minden hozzá beérkezett dokumentumról. E tervezettel kapcsolatban véleményt kérhet az 5. cikkben említett bizottságtól és szükség esetén a szóban forgó területért felelős bizottságtól.

Tekintettel az 1. cikk (11) bekezdése második albekezdésének harmadik francia bekezdésében említett műszaki leírásokra vagy más követelményekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozó szabályokra, a Bizottság vagy a tagállamok észrevételei vagy részletes véleményei csak azokra a szempontokra vonatkozhatnak, amelyek a kereskedelmet, vagy - a szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések tekintetében - a szolgáltatások szabad áramlását, illetve a szolgáltató vállalkozások letelepedési szabadságát gátolhatják, és nem vonatkozhatnak az intézkedés adó- vagy pénzügyi szempontjaira.

(2) A Bizottság és a tagállamok észrevételeket tehetnek a műszakiszabály-tervezetet benyújtó tagállamnak; a tagállamnak az ilyen észrevételeket a legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie a műszaki szabály későbbi kidolgozása során.

(3) A tagállamok késedelem nélkül közlik a Bizottsággal a műszaki szabály végleges szövegét.

(4) Az e cikk alapján szolgáltatott információk nem bizalmasak, ha ezt a bejelentő tagállam kifejezetten nem kéri. A kérést meg kell indokolni.

Ilyen esetekben az 5. cikkben említett bizottság és a nemzeti hatóságok a szükséges óvintézkedések megtétele mellett szakvéleményt kérhetnek a magánszektorban működő természetes vagy jogi személyektől.

(5) Ha a műszakiszabály-tervezet olyan intézkedés részét képezi, amelyet egy másik közösségi jogszabály alapján a tervezési szakaszban közölni kell a Bizottsággal, a tagállamok az (1) bekezdés szerinti közleményt e másik jogszabály keretein belül tehetik meg, amennyiben szabályszerűen utalnak arra, hogy az említett közlemény ezen irányelvet is érinti.

Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételt ezen irányelv szerint egy műszakiszabály-tervezetre, ez nem sértheti a közösségi jogszabályok alapján meghozandó egyéb döntéseket.

9. cikk

(1) A tagállamok a 8. cikk (1) bekezdésében említett közleménynek a Bizottság által történő kézhezvételétől számított három hónap időtartamra elhalasztják a műszakielőírás-tervezet elfogadását.

(2)[33] A tagállamoknak el kell halasztaniuk:

- négy hónappal az 1. cikk 11. pontja második albekezdésének második francia bekezdése értelmében vett önkéntes megállapodás formájában megjelenő műszaki szabálytervezet elfogadását,

- a (3), (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül, hat hónappal minden egyéb műszaki szabálytervezet elfogadását (kivéve a szolgáltatásokra vonatkozó szabálytervezeteket),

attól az időponttól kezdődően, amikor a Bizottság kézhez vette a 8. cikk (1) bekezdésében említett közleményt, ha a Bizottság vagy egy másik tagállam ettől az időponttól számított három hónapon belül olyan részletes véleményt ad ki, amely szerint az előirányzott intézkedés akadályozhatja az áruk szabad mozgását a belső piacon;

- a (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül, négy hónappal minden egyéb, szolgáltatásokra vonatkozó szabálytervezet elfogadását, attól az időponttól számítva, hogy a Bizottság kézhez vette a 8. cikk (1) bekezdésében említett közleményt, ha a Bizottság vagy egy másik tagállam ettől az időponttól számított három hónapon belül olyan részletes véleményt ad ki, amely szerint az előirányzott intézkedés akadályozhatja a szolgáltatások szabad mozgását vagy a szolgáltató vállalkozások letelepedésének szabadságát a belső piacon.

Tekintettel a szolgáltatásokra vonatkozó szabálytervezetekre, a Bizottság vagy a tagállamok részletes véleményei nem lehetnek hatással – különösen az audiovizuális szférában – azon kultúrpolitikai intézkedésekre, amelyeket a tagállamok a közösségi joggal összhangban, nyelvi eltéréseikre, sajátos nemzeti és regionális jellegzetességeikre és kulturális örökségükre tekintettel fogadhatnak el.

Az érintett tagállamnak be kell jelentenie a Bizottságnak, hogy milyen intézkedést javasol tenni az ilyen részletes véleményekkel kapcsolatban. A Bizottság erre észrevételt tesz.

Tekintettel a szolgáltatásokra vonatkozó szabályokra, az érintett tagállamnak adott esetben meg kell jelölnie annak okát, hogy miért nem lehet figyelembe venni a részletes véleményt.

(3)[34] A szolgáltatásokra vonatkozó szabálytervezetek kivételével, a tagállamok tizenkét hónappal elhalasztják a műszaki szabálytervezet elfogadását attól az időponttól kezdődően, amikor a Bizottság kézhez vette a 8. cikk (1) bekezdésében említett közleményt, ha a Bizottság ettől az időponttól számított három hónapon belül bejelenti azon szándékát, hogy ebben a témában a Szerződés 189. cikkével összhangban irányelvre, rendeletre vagy határozatra kíván javaslatot előterjeszteni vagy elfogadni.

(4) A tagállamok tizenkét hónappal elhalasztják a műszakiszabály-tervezet elfogadását attól az időponttól kezdődően, amikor a Bizottság kézhez vette a 8. cikk (1) bekezdésében említett közleményt, ha a Bizottság ettől az időponttól számított három hónapon belül bejelenti, hogy véleménye szerint a műszakiszabály-tervezet olyan ügyre vonatkozik, amelyre kiterjed egy, a Szerződés 189. cikkének megfelelően a Tanácsnak irányelv, rendelet vagy határozat meghozatalára tett javaslat.

(5) Ha a Tanács a (3) és (4) bekezdésben említett szünetelési idő alatt közös álláspontot fogad el, akkor ezt az időtartamot a (6) bekezdéstől függően 18 hónapra meg kell hosszabbítani.

(6) A (3), (4) és (5) bekezdésben említett kötelezettségek megszűnnek, ha:

- a Bizottság arról tájékoztatja a tagállamokat, hogy többé nem szándékozik kötelező közösségi jogszabályt javasolni vagy elfogadni,

- a Bizottság arról tájékoztatja a tagállamokat, hogy visszavonta tervezetét vagy javaslatát,

- a Bizottság vagy a Tanács kötelező közösségi jogszabályt fogadott el.

(7)[35] Az (1)–(5) bekezdést nem lehet alkalmazni azokra az esetekre, amelyekben:

- sürgős okokból, melyeket a közegészségügy vagy közbiztonság védelmével, az állatvédelemmel vagy növényvédelemmel kapcsolatos komoly és előre nem látott körülmények idéztek elő, valamint a szolgáltatásokra vonatkozó szabályok esetében, közérdekből is, különösen a kisebbségek védelmében, a tagállam köteles igen rövid időn belül műszaki szabályokat kidolgozni annak érdekében, hogy elfogadtathassa és bevezethesse őket minden előzetes egyeztetés lehetősége nélkül, vagy

- sürgős okokból, melyeket a pénzügyi rendszer biztonságának és sértetlenségének védelmével, különösen a betétesek, a befektetők és a biztosítottak védelmével kapcsolatos komoly körülmények idéztek elő, a tagállam köteles haladéktalanul pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat elfogadni és bevezetni.

A 8. cikkben említett közleményben a tagállamnak meg kell jelölnie a megtett intézkedések sürgősségének okát. A Bizottságnak mielőbb közölnie kell a közleményre vonatkozó észrevételeit. Az eljárás helytelen alkalmazása eseteiben megfelelő lépéseket kell tennie. A Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet.

10. cikk

(1) A 8. és 9. cikk nem alkalmazható a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire, vagy azokra az önkéntes megállapodásokra, amelyek következtében a tagállamok:

-[36] eleget tesznek a kötelező erejű közösségi jogszabályoknak, amelyek műszaki leírások vagy szolgáltatásokra vonatkozó szabályok elfogadását eredményezik a Közösségben,

-[37] teljesítik azon nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségeiket, amelyek közös műszaki leírások vagy szolgáltatásokra vonatkozó szabályok elfogadását eredményezik a Közösségben,

- kötelező közösségi jogszabályokban előírt védzáradékot használnak,

- a 92/59/EGK irányelv [10] 8. cikkének (1) bekezdését alkalmazzák,[38]

- az Európai Közösségek Bírósága által hozott ítélet végrehajtására korlátozódnak,

-[39] az 1. cikk 11. pontja szerinti műszaki előírás módosítására szorítkoznak, a Bizottság kérelmének megfelelően, a kereskedelmet, vagy - a szolgáltatásokra vonatkozó szabályok esetében - a szolgáltatások szabad mozgását, illetve a szolgáltató vállalkozások letelepedésének szabadságát gátló akadály elhárítását tartva szem előtt.

(2) A 9. cikk nem alkalmazható a tagállamok gyártást tiltó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseire, ha azok nem gátolják a termékek szabad mozgását.

(3)[40] A 9. cikk (3)–(6) bekezdése nem alkalmazható az 1. cikk 11. pontja második albekezdésének második francia bekezdésében említett önkéntes megállapodásokra.

(4)[41] A 9. cikk nem alkalmazható az 1. cikk 11. pontja második albekezdésének harmadik francia bekezdésében említett műszaki szabályokra és más követelményekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó szabályokra.

11. cikk[42]

A Bizottság ezen irányelv alkalmazásának eredményeiről kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A Bizottság a kapott értesítések statisztikáját évente közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

12. cikk

Amikor a tagállamok elfogadnak egy műszaki szabályt, abban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy ahhoz hivatalos kihirdetése alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

13. cikk

(1) A III. melléklet A. részében felsorolt irányelvek és határozatok hatályukat vesztik, a tagállamoknak az említett irányelvek átültetésére a III. melléklet B. részében megadott határidőkre vonatkozó kötelezettségeinek sérelme nélkül.

(2) A hatályon kívül helyezett irányelvekre és határozatokra történő hivatkozást az ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni, és a IV. mellékletben foglalt korrelációs táblázatnak megfelelően kell olvasni.

14. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

15. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1998. június 22-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. M. Gil-Robles

a Tanács részéről

az elnök

J. Cunningham

I. MELLÉKLET[43]

II. MELLÉKLET[44]

III. MELLÉKLET

A. RÉSZ

Hatályon kívül helyezett irányelvek és határozatok

(amelyeket a 13. cikk említ)

83/189/EGK irányelv és az azt követő módosítások

88/182/EGK tanácsi irányelv

90/230/EGK bizottsági határozat

92/400/EGK bizottsági határozat

Az Európai Parlament és a Tanács 94/10/EK irányelve

96/139/EK bizottsági határozat

B. RÉSZ

A nemzeti jogba történő átültetési határidők jegyzéke

(amelyeket a 13. cikk említ)

IV. MELLÉKLET

KORRELÁCIÓS TÁBLÁZAT

V. MELLÉKLET[45]

Azoknak a szolgáltatásoknak a tájékoztató jegyzéke, amelyekre nem vonatkozik az 1. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

1. Nem "távolról" nyújtott szolgáltatások

Azok a szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő fizikai jelenlétében nyújtanak, még ha ezek elektronikus eszközöket foglalnak is magukban

a) orvosi vizsgálatok vagy kezelés az orvos rendelőjében, elektronikus berendezés alkalmazásával, a beteg fizikai jelenlétében;

b) elektronikus katalógus megtekintése az üzletben, a vevő fizikai jelenlétében;

c) repülőjegy-foglalás utazási ügynökségnél számítógépes hálózat útján, az ügyfél fizikai jelenlétében;

d) játékteremben rendelkezésre bocsátott elektronikus játékok, a felhasználó fizikai jelenlétében.

2. Nem "elektronikus úton" nyújtott szolgáltatások

- anyagi tartalommal bíró szolgáltatások, még ha elektronikus eszközök útján nyújtják is őket:

a) készpénz- vagy jegykiadó automaták (bankjegyek, vasúti jegyek);

b) belépés fizetésköteles úthálózatokba, gépkocsi-parkolókba, stb. még akkor is, ha a bejáratnál/kijáratnál a belépést ellenőrző és/vagy a pontos fizetést biztosító elektronikus eszközök vannak elhelyezve,

- off-line szolgáltatások: CD ROM-ok vagy hajlékony lemezen tárolt szoftverek értékesítése,

- olyan szolgáltatások, amelyeket nem elektronikus feldolgozó/nyilvántartó rendszerek útján nyújtanak:

a) távbeszélő szolgáltatások;

b) telefax/telex szolgáltatások;

c) távbeszélő vagy telefax útján nyújtott szolgáltatások;

d) orvosi tanácsadás telefon/telefax útján;

e) jogi tanácsadás telefon/telefax útján;

f) direkt marketing telefon/telefax útján.

3. Nem "a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére" nyújtott szolgáltatások

Egyéni kérelem nélkül, adatátvitel útján, korlátlan számú egyéni igénybevevő részére egyidejűleg nyújtott szolgáltatások (egy pontról több pontra történő átvitel):

a) a 89/552/EGK irányelv 1. cikkének a) pontja alá tartozó televíziós műsorszórási szolgáltatások (beleértve a near-video igény szerinti szolgáltatásokat is);

b) rádiós műsorszórási szolgáltatások;

c) (televízión leadott) teletext.

VI. MELLÉKLET[46]

Az 1. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatások tájékoztató jegyzéke

- Befektetési szolgáltatások

- Biztosítási és viszontbiztosítási műveletek

- Banki szolgáltatások

- Nyugdíjalapokkal kapcsolatos műveletek

- Határidős vagy opciós ügyletekkel kapcsolatos szolgáltatások

Ezek a szolgáltatások különösen a következőket foglalják magukban:

a) A 93/22/EGK irányelv [1] mellékletében említett befektetési szolgáltatások, kollektív befektetési vállalkozások szolgáltatásai;[47]

b) A 89/646/EGK irányelv 9 mellékletében említett, kölcsönös elismerésen alapuló tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások [2];[48]

c) A következő irányelvekben említett biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységekhez tartozó műveletek:

- 73/239/EGK irányelv [3] 1. cikke,[49]

- 79/267/EGK irányelv [4] melléklete,[50]

- 64/225/EGK irányelv [5],[51]

- 92/49/EGK irányelv [6] és a 92/96/EGK irányelv [7][52]