BH 1999.4.156 Az orvost és az egészségügyi szakdolgozót az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok tekintetében a beteg gyógykezelésének befejezése után is köti a titoktartási kötelezettség [Ptk. 81. §, 84. § (1) bek. a) pont, 1972. évi II. tv. 77. § (4) bek., 78. § (1) bek. 11/1972. (VI. 30.) EüM r. 27. § (1) bek., 1992. évi LXIII. tv. 1. § (1) bek., 2. § 2/b) pont, 5. pont, 3. § (5) bek.].

A jogerős ítélet kártérítés fizetéséről szóló, felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezése mellett megállapította, hogy az I. r. Z. kórház alperes megsértette a felperes személyiségi jogát (magántitkát) azzal a magatartásával, hogy a felperes orvosi kezelésére vonatkozó iratokat a felperes felhatalmazása nélkül a II. r. alperes részére kiadta. Megállapította továbbá, hogy a II. r. alperes megsértette a felperes személyiségi jogát (magántitkát) azzal a magatartásával, hogy a felperes orvosi kezelésére vonatkozó iratokat átvette, és azok felhasználásával szakvéleményt készített.

A jogerős ítélet indokolása a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében megállapította, hogy a felperes terhességére, gyógykezelésére, a szülés lefolyására és az elhalt magzata boncolására vonatkozó orvosi iratokat az I. r. alperes a felperes hozzájárulása nélkül átadta a II. r. alperesnek, aki azok felhasználásával magánszakértői véleményt készített.

A jogerős ítélet indokolása szerint az orvosi titoktartásra külön jogszabályok vonatkoznak: az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (továbbiakban: Eü. tv) és a 11/1972. (VI. 30.) EüM rendelet. E speciális szabályokra figyelemmel nem alkalmazhatók a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Atv.) rendelkezései, amelyek általános szabályokat tartalmaznak.

Az Eü. tv. 77. §-ának (1) bekezdése szerint az orvos az általa vizsgált vagy gyógykezelt személy egészségi állapotáról adatot csak a beteggel és annak hozzátartozójával, illetőleg - ha ez a beteg gyógykezeléséhez szükséges - a beteg gondozójával közölhet. Az Eü. tv. 78. §-ának (1) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor az orvost nem köti a titoktartás kötelezettsége. Ilyen eset az, amikor az adatok közlésére jogszabály ad lehetőséget, vagy erre az érdekelt személy ad felhatalmazást.

A felperes az orvosi iratok periratokhoz való csatolásával arra adott felhatalmazást, hogy azok a peres eljárás keretei között kerülhessenek felhasználásra. Ez az adott esetben kiterjedt arra, hogy a bíróság által kirendelt szakértő azokat megismerje, miként a perben részt vevő személyek is. Ez a felhatalmazás nem értelmezhető kiterjesztően úgy, hogy a felperes előre ahhoz is hozzájárult, hogy az adatokat perben részt nem vevő személy is megismerje. Az adatok közlésére az I. r. alperest jogszabály sem hatalmazta fel. A perben a fél szabadon beszerezhet magánszakértői véleményt, amit a bíróság a fél előadásaként értékel. A magánszakértői vélemény beszerzésének joga nem jelenti egyben azt is, hogy a felperesre vonatkozó adatokat a felperes hozzájárulása nélkül az I. r. alperes kiadhatta a II. r. alperesnek. Az adatok engedély nélküli kiadásával az I. r. alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát (Ptk. 81. §). Ugyanezt a jogsértést valósította meg az egyébként kijelölt igazságügyi szakértőként tevékenykedő II. r. alperes azzal, hogy az iratokat átvette, és azok alapján magánszakértői véleményt készített. A bíróság a jogsértést a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján megállapította.

Az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet részben történő megváltoztatásával a felperes személyhez fűződő joga megsértésének megállapítására előterjesztett keresetének elutasítását és annak megállapítását kérték, hogy a perben a fél által beszerzett magánszakértői vélemény nem egyszerűen a fél álláspontja, hanem olyan szakmai vélemény, amely ha ellentétes a kirendelt igazságügyi szakértő véleményével, akkor a bíróság az ellentmondást köteles feloldani. A felülvizsgálati kérelmében azt fejtette ki, hogy az Atv. és az Eü. tv. rendelkezéseit együtt kell alkalmazni, s azokból az következik, hogy a perbeli esetben nem történt jogsértés. A magánszakértői vélemény az alperes jogszerű védekezése a per keretei között, s az adatok ennek megfelelő felhasználását a jogszabály is biztosítja. Az eljárásbeli egyenlőség akkor valósul meg, ha a feleket azonos jogok illetik meg, vagyis az, hogy mindkét fél beszerezhet magánszakértői véleményt.

A felperes a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseinek a hatályában való fenntartását kérte.