A Kecskeméti Törvényszék G.21476/2020/26. számú határozata. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bek., 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 68. § (1) bek., 98. § (1) bek., 1995. évi LVII. törvény (Vgt.) 3. § (2) bek., 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 2. §, 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) 61. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:523. §, 6:535. § (1) bek., (2) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. § (5) bek., 83. § (1) bek., 101. § (3) bek., 172. § (3) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (3) bek., 4. § (1) bek.] Bíró: Bódog Zoltánné

Kecskeméti Törvényszék 2

10.G.21.476/2020/26-II

Kecskeméti Törvényszék Kijavító végzés 27. szám alatt!

10.G.21.476/2020/26. szám

A Kecskeméti Törvényszék FELPERESI JOGI KÉPVISELŐ NEVE pártfogó ügyvéd (6000 Kecskemét, Jókai utca 34.) által képviselt FELPERES NEVE, CÍME szám alatti székhelyű felperes által - JOGTANÁCSOS 1., JOGTANÁCSOS 2. NEVE jogtanácsos által képviselt ALPERES NEVE, CÍME szám alatti székhelyű alperes ellen jogsértő magatartástól való eltiltás és egyéb igények érvényesítése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 363.000 (háromszázhatvanháromezer) forint perköltséget.

Megállapítja, hogy 36.000 (harminchatezer) forint feljegyzett eljárási illeték az állam terhén marad.

A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, elektronikus úton a Kecskeméti Törvényszéknél kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve. Ha a fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a fellebbezést visszautasítja.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás

[1] A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a A VÁROSi Járásbíróság G.1/1. sz. ügyirata, a Kecskeméti Törvényszék G.2/2. sz. ügyirata és a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] Az alperes 2017. október 5-én írta alá a "A-B csatorna (más néven: C-CSATORNA) térségének komplex vízgazdálkodása, fejlesztése" támogatási szerződést a HUSRB/1601/11/0001 azonosítási számú projekt keretében megvalósuló tervezési, kivitelezési és beszerzési munkákra. A projekt az Eu támogatásával az Interve-Ipa Magyarország-Szerbia határon átnyúló együttműködési program keretében valósult meg, a támogatás összege több min 7,3 millió euró volt. A projekt vezető kedvezményezettje az alperes, partnere az újvidéki székhelyű D Közvállalat) és a E.

[3] A munkálatok a tápcsatorna érvényes üzemeltetési engedélyében szereplő műszaki paraméterek helyreállítását célozták, melynek keretében magyar területen kotorták a csatorna legkritikusabb szakaszát, mintegy 5,6 km-en F és G térségében eltávolítva a nagy mennyiségű felhalmozódott iszapot. A kotrás célja: kedvezőbbé váljanak a hidrobiológiai viszonyok, javuljon a csatorna vízszállító képessége. A terveknek megfelelően három helyen, GY TELEPÜLÉSEN, F TELEPÜLÉSEN és G TELEPÜLÉSEN uszadékfogót alakítottak ki 2018. évben. A projekt célja volt továbbá az eredeti vízelvezető képesség olyan helyreállítása, mely a vizek állapota romlásának megelőzését, megakadályozását szolgálja, az érintett vizek jó ökológiai vízminőségi és mennyiségi állapotát elérje, fenntartsa.

[4] A projekt megalapozásaként az igazgatóság ökológus szakértő bevonásával ökológiai tanulmányt készíttetett. E szerint a csatorna legjelentősebb problémája a fokozott eutrofizáció (túlnövényesedés), emiatt a gyors feltöltődés, feliszaposodás. A projekt az ily módon nagy mennyiségben keletkezett szerves üledék eltávolításával a víz minőségi ökológiai problémákat hivatott javítani, miáltal változatosabb vízi életközösségek fennmaradását is biztosítja.

[5] Az alperes 2017. december 6-án a nyilvánosság döntéshozatalban való részvétele érdekében H TELEPÜLÉSEN nyitókonCiát tartott, 2018. szeptember 28-án kerekasztal beszélgetést A VÁROSBAN, 2018. január 18-án szintén tájékoztatót tartott, mely alapján több újságcikk is ismertette a projektet, az a Facebookon is megtalálható. Levelében tájékoztatta felperest is külön a projekt állásáról 2018. január 31-én.

[6] A C tápcsatorna vízjogi engedélye 3/3. számon 1971. december 6-án került kiadásra az alperes, mint elsőfokú vízügyi hatóság részéről.

[7] A A VÁROS RENDŐRKAPITÁNYSÁGA a perbeli ügyet érintő nyomozás eredményeként a 2019. szeptember 23-án kelt 4/4 bü. számú határozatával az eljárást azzal, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, megszüntette.

[8] A A JÁRÁSI ÜGYÉSZSÉG B.5/5. számú 2020. április 15-én kelt határozatával az eljárást megszüntető határozat ellen bejelentett panasz elbírálásaként a panaszt, mint nem jogosulttól származót érdemi indokolás nélkül elutasította. Az elutasító határozat indokolási része tartalmazta, hogy tanúként kihallgatásra került a J Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi őre, K, beszerezte a vonatkozó iratokat, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatalától és a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól, valamint adatgyűjtést, helyszíni megtekintést végzett. Kifejtette, hogy az eljárás során védett halfajok pusztulása kétséget kizáró módon nem volt bizonyítható, illetve nem merültek fel olyan adatok, amelyek a környezetkárosítás vagy a természetkárosítás bűntettének tényállását kimerítették volna.

[9] A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 2019. november 22-én kelt 6/6. iktatószámú ügyiratával tájékoztatta a felperest, hogy a C csatorna partvonalán mintegy 50 kg becsült össztömegű kis méretű maximum 10-15 cm nagyságú elpusztult haltetem volt található, elsősorban kárászok és keszegfélék. Ezt követően 2019. október 4-én harmadfokú vízminőségi kárelhárítást rendeltek el, melynek keretében a haltetemeket összegyűjtötték és elszállították az arra alkalmas gyűjtőhelyre. A kárelhárítási tevékenység során mintegy 150 kg össztömegű haltetem került elszállításra. A katasztrófavédelem mobil laborja 2019. október 25-én felszíni víz analitikai vizsgálatot végzett az érintett csatornaszakaszon, amely során megállapították, hogy a helyszínen elhullott hal, állat, illetve arra utaló jel, azaz dögszag nem volt észlelhető, a vízparton azonban építési törmeléket, elhasznált homokzsákokat találtak. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az ügyben a helyszínen 2019. október 25-én hatósági célellenőrzés tartott. Az ellenőrzés időpontjában a hatóság tömeges halpusztulásra utaló körülményt nem tapasztalt a helyszínen.