T/8405. számú törvényjavaslat indokolással - A választási eljárásról

2013. évi XXXVI. törvény

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. Fejezet

Alapvető szabályok

1. A törvény hatálya

1. §

E törvényt kell alkalmazni

a) az országgyűlési képviselők választásán,

b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán,

c) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán,

d) az Európai Parlament tagjainak választásán,

e) abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)-e) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: választás].

2. A választási eljárás alapelvei

2. §

(1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása,

b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,

d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,

e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,

f) a választási eljárás nyilvánossága.

(2) A választási szervek rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak.

(3) A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, legfeljebb 5 napon belül tesznek eleget.

3. Értelmező rendelkezések

3. §

E törvény alkalmazásában

1. hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa,

2. jelölő szervezet: a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő egyesület, a szakszervezet kivételével, továbbá a nemzetiségi önkormányzat, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette,

3. képviselő: a törvény hatálya alá tartozó választáson megválasztható képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester,

4. magyarországi lakcím: a bejelentett magyarországi lakóhely címe; a sem magyarországi, sem külföldi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a bejelentett magyarországi tartózkodási hely címe,

5. meghatalmazott: közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy,

6. miniszter: a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter,

7. név: házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév,

8. polgármester: a polgármester és a főpolgármester,

9. település: a község, a város, járásszékhely város, megyei jogú város és a fővárosi kerület,

10. települési szintű lakóhely: olyan lakóhely, amely esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás a bejelentett település neve mellett a "lakcím nélküli" bejegyzést tartalmazza,

11. ügyfélkapu: a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere.

4. A nemzetközi megfigyelő

4. §

(1) Nemzetközi szervezet vagy állam Nemzeti Választási Központ által - a választások megfigyelése céljából - nyilvántartásba vett megfigyelője

a) a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, a választási szervek munkájánál jelen lehet,

b) a választási bizottságok irataiba betekinthet, azokból - a személyes adatokat nem tartalmazó - másolatot kérhet,

c) kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre,

d) a választási eljárást és a választási szervek tevékenységét nem zavarhatja és nem befolyásolhatja,

e) tevékenysége végzése alatt köteles a Nemzeti Választási Központ által rendelkezésére bocsátott regisztrációs kártyát jól látható helyen és módon viselni,

f) köteles pártatlanul végezni tevékenységét.

(2) A Nemzeti Választási Központ a nemzetközi megfigyelőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a nemzetközi megfigyelő nevét, születési helyét és idejét, valamint a megbízó állam vagy nemzetközi szervezet nevét. A nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó állam vagy nemzetközi szervezet nevét a Nemzeti Választási Központ a választások hivatalos honlapján közzéteszi.

(3) A nemzetközi megfigyelő nyilvántartásba vételéről, valamint nyilvántartásból való törléséről a Nemzeti Választási Központ elnöke dönt, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) A nemzetközi megfigyelő személyes adatait a nyilvántartásból és a választások hivatalos honlapjáról a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon törölni kell.

5. A külképviseleti megfigyelő

5. §

(1) A külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg.

(2) Külképviseleti megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet.

(3) A külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál - nevének és személyi azonosítójának, ennek hiányában magyar állampolgárságát igazoló okirata típusának és számának közlésével - a magyarországi szavazást megelőző tizedik napig kell bejelenteni. A Nemzeti Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi. A Nemzeti Választási Központ a külképviseleti megfigyelő nevét és személyi azonosítóját, ennek hiányában magyar állampolgárságát igazoló okirata típusát és számát megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő

a) figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját és a szavazás menetét,

b) a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja,

c) a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,

d) kifogást nyújthat be,

e) a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja,

f) a szavazóhelyiségben köteles kitűzőt viselni.

(5) A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót terhelik.

6. A választás kitűzése

6. §

(1) A választást a kitűzését követő hetvenedik és kilencvenedik nap közötti napra kell kitűzni.

(2) A szavazást vasárnap kell megtartani.

(3) A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.

7. §

Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki.

8. §

(1) Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított százhúsz napon belülre kell kitűzni. Ha az időközi választás eredménytelen, a következő időközi választást az eredménytelen választás napjától számított százhúsz napon belülre kell kitűzni.

(2) Nem lehet időközi választást tartani az általános választás évében január 1-je és az általános választás napja között.

Az országgyűlési képviselők általános választásának napjára vagy a helyi önkormányzati képviselők általános választásának napjára nem tűzhető ki országos népszavazás.

7. A határidők számítása

10. §

(1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.

(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.

(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.

(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt - a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével - a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.

11. §

(1) Az e törvényben foglalt határidők naptár szerinti dátumait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Ha az e törvényben foglalt határidő munkaszüneti napon járna le, a miniszter a rendeletében a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg.

8. A választási eljárás költségei

12. §

A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő egyéb költségeket - az Országgyűlés által megállapított mértékben - a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.

9. Beszámoló

13. §

(1) A Nemzeti Választási Központ elnöke az általános választásokat követően a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az Országgyűlésnek.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság elnöke az általános választásokat követően a Nemzeti Választási Bizottság választáson végzett tevékenységéről beszámol az Országgyűlésnek.

II. Fejezet

A választási bizottságok

10. A választási bizottság

14. §

(1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei.

(2) Választási bizottságok:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) helyi választási bizottság,

e) szavazatszámláló bizottság.

(3) Az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét a helyi választási bizottság gyakorolja.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság legalább hét, a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább öt, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább három tagból áll.

15. §

(1) A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet.

(2) A munkáltató a választási szerv (1) bekezdés szerinti tagját megillető bér és járulékai megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a helyi választási irodától.

11. A választási bizottság tagjai

16. §

A választási bizottság választott és megbízott tagokból áll.

17. §

(1) A 26. §-ban, a 28. §-ban, a 35. § (3) bekezdésében és a 158. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével

a) a szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen,

b) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak csak az országgyűlési egyéni választókerületben,

c) a területi választási bizottságnak csak a megyében, illetve fővárosban,

d) a Nemzeti Választási Bizottságnak csak

magyarországi lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékbe vételre jogosult választópolgár lehet tagja.

(2) A választási bizottság választott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat, és jogi egyetemi diplomával rendelkezik.

(4) A választási bizottság megbízott tagja az lehet, aki bármely választáson jelöltként indulhat.

18. §

(1) A választási bizottságnak nem lehet tagja

a) a köztársasági elnök,

b) a háznagy,

c) képviselő,

d) alpolgármester,

e) jegyző,

f) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, állami vezető,

g) másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja,

h) a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint

i) jelölt.

(2) Nem lehet a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl párt tagja, a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.

19. §

(1) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei - a 41. § (3) bekezdésében és a 45. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - azonosak.

(2) A választási bizottság választott tagjait tiszteletdíj illeti meg.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap nyolcszorosa. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap tizenháromszorosa.

(4) A többi választási bizottság választott tagjainak tiszteletdíját a miniszter rendeletben állapítja meg.

12. A választási bizottság tagjainak megválasztása

20. §

A Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja kilenc évre. A Nemzeti Választási Bizottság tagjának és póttagjának megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

21. §

A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, megyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt.

22. §

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, illetve megyei közgyűlés az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre - az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének javaslatára is figyelemmel - a területi választási iroda vezetője tesz indítványt.

23. §

A helyi választási bizottság három - az egy szavazókörrel rendelkező településen öt -tagját és legalább két póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.

24. §

(1) A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait és a póttagokat települési szinten kell megválasztani.

(2) Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottságot választani.

(3) A 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban kiegészíti, ha - az átjelentkező választópolgárokra tekintettel - a szavazókör névjegyzékében lévő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat.

25. §

(1) A választási bizottság tagjaira és póttagjaira tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható be.

(2) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásáról egy szavazással dönt az Országgyűlés, a közgyűlés, illetve a képviselő-testület.

26. §

Ha a választási bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem kerül sor,

a) a szavazatszámláló bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

b) a helyi választási bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára a területi választási bizottság,

c) a területi választási bizottság tagjait a területi választási iroda vezetőjének, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjait az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének indítványára a Nemzeti Választási Bizottság -jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - haladéktalanul megbízza.

13. A választási bizottság tagjainak megbízása

27. §

(1) A Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak. E bekezdés alapján nincs lehetőség bizottsági tag megbízására az országgyűlési képviselők általános választása kitűzésének napja és az Országgyűlés alakuló ülésének napja között.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listát állító jelölő szervezetek bízzák meg.

(3) Az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját a listát állító jelölő szervezetek bízzák meg.

28. §

A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a helyi választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetve a listát állító jelölő szervezetek, valamint a választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.

29. §

(1) A közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek önállóan jogosultak a választási bizottság egy-egy tagjának megbízására.

(2) Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt egy választási bizottságba csak egy tagot bízhat meg.

30. §

(1) A választási bizottság megbízott tagját a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagját a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni.

(2) A választási bizottság megbízott tagját - a 27. § (1) bekezdése kivételével - legkésőbb a szavazás napját megelőző tizenhatodik napon lehet bejelenteni.

(3) A bejelentés tartalmazza a megbízott tag nevét, magyarországi lakcímét és személyi azonosítóját.

31. §

A megbízott tag választójogát a választási iroda ellenőrzi.

32. §

(1) Ha a megbízás nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, a választási bizottság elnöke a választási bizottság elé terjeszti az ügyet.

(2) A választási bizottság a bejelentéstől számított három napon belül határozattal dönt a megbízás elfogadásáról vagy visszautasításáról.

(3) A szavazatszámláló bizottság megbízott tagja esetében a helyi választási iroda vezetője határozattal visszautasítja a megbízást, ha az nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek.

14. A választási bizottsági tag megbízatásának megszűnése

33. §

(1) A Nemzeti Választási Bizottság

a) választott tagjának megbízatása a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésétől számított kilenc év lejártáig tart,

b) 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az országgyűlési képviselők következő általános választása kitűzésének napjáig, de legfeljebb a képviselőcsoport megszűnéséig,

c) 27. § (2) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig,

d) 27. § (3) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének jogerőssé válásáig

tart.

(2) Ha az Országgyűlés a Nemzeti Választási Bizottság tagjait nem választja meg az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőig, az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak megbízatása az új Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésének időpontjáig meghosszabbodik.

(3) A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a helyi választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság

a) választott tagjának megbízatása a következő általános választásra megválasztott választási bizottság alakuló üléséig,

b) megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének jogerőssé válásáig tart.

34. §

(1) A választási bizottság tagjának megbízatása a 33. §-ban foglaltakon túl megszűnik:

a) ha a megbízatás 17. §-ban foglalt feltételei megszűntek,

b) a 18. § szerinti összeférhetetlenség esetén,

c) lemondással,

d) ha a megbízott tag megbízatását a megbízó visszavonja,

e) ha a megbízott tagot megbízó független jelölt vagy a jelölő szervezet által állított, a megbízásra jogosító jelölt vagy lista kiesik.

(2) A választási bizottsági tag megbízatásának az (1) bekezdés szerinti megszűnését a választási bizottság határozattal állapítja meg.

(3) A megbízatás (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti megszűnésének megállapítását bárki indítványozhatja.

(4) Az indítványról a választási bizottság három napon belül dönt. A döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni.

15. A választási bizottság megüresedett tagságának betöltése

35. §

(1) Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti okból megszűnt, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban soron következő - a szavazatszámláló bizottság esetében a helyi választási iroda vezetője által kijelölt - póttag lép.

(2) Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, megyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ.

(3) Ha nem került sor a választási bizottság új tagjának megválasztására, a 26. § szerint kell eljárni. Ha 26. § a) pontja szerinti esetben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nem működik, helyette a helyi választási bizottság, ha a 26. § b) pontja szerinti esetben a területi választási bizottság nem működik, helyette a Nemzeti Választási Bizottság jár el.

36. §

Ha a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott okból megszűnt, helyébe a megbízó új tagot bízhat meg.

16. Eskü- vagy fogadalomtétel

37. §

(1) A választási bizottság tagja a megválasztását vagy megbízását követő három napon belül, a szavazatszámláló bizottság tagja legkésőbb a szavazást megelőző második napon esküt vagy fogadalmat tesz.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt, a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az Országgyűlés elnöke előtt, a területi választási bizottság és az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagja és póttagja a főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke előtt, a szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja az illetékes polgármester előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt vagy fogadalmat.

(3) Ha az eskü vagy fogadalom kivételére az (1) bekezdésben foglalt határidőig nem kerül sor, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni.

(4) A választási bizottság tagja az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatja jogait.

17. A választási bizottság alakuló ülése

38. §

(1) A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskütételét követően - alakuló ülést tart.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság az alakuló ülését az előző Nemzeti Választási Bizottság megbízatásának lejártát követő munkanapon tartja meg. A 20. § (2) bekezdése szerinti esetben a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülését a megválasztása napján kell megtartani.

18. A választási bizottság elnöke

39. §

(1) A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az elnök és az elnökhelyettes személyére a bizottság tagjai tehetnek javaslatot.

(2) A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnök hatáskörét a helyettese gyakorolja.

19. A választási bizottság ülése

40. §

(1) A választási bizottság ülése nyilvános.

(2) A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.

(3) A választási bizottság üléséről - a szavazatszámláló bizottság kivételével - jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelen lévő tagok nevét, a választási bizottság döntését, valamint a kisebbségi véleményt.

41. §

(1) A választási bizottság határozatképes, ha az esküt vagy fogadalmat tett tagok többsége jelen van.

(2) A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság határozatképes, ha legalább három tag jelen van.

(3) A Nemzeti Választási Bizottságnak az országos nemzetiségi önkormányzat által megbízott tagját csak a nemzetiségeket érintő ügyekben kell figyelembe venni a határozatképesség szempontjából.

20. A Nemzeti Választási Bizottság ügyrendje

42. §

A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása részletes szabályait ügyrendben állapítja meg, amelyet a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.

21. A tényállás megállapítása

43. §

(1) A választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.

(2) A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.

(3) A választási bizottság a beadványozó részére - kérésére - biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha jelen van - lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.

(4) A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(5) A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

22. A választási bizottság döntése

44. §

(1) A választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.

(2) A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.

45. §

(1) A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok többségének szavazata szükséges.

(2) Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság az országos nemzetiségi önkormányzat által megbízott tagja csak a nemzetiségeket érintő ügyekben rendelkezik szavazati joggal.

23. A határozat

46. §

A választási bizottság határozata tartalmazza

a) a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,

b) a beadványozó nevét és lakcímét vagy székhelyét,

c) a rendelkező részben

ca) a választási bizottság döntését,

cb) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást,

d) az indokolásban

da) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,

db) a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

dc) a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,

dd) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta,

e) a döntéshozatal idejét,

f) a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát.

47. §

(1) A választási bizottság első fokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt.

(2) A választási bizottság másodfokú, valamint a Nemzeti Választási Bizottság első fokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem nyújtottak be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő letelt.

24. A határozat közlése

48. §

(1) A határozatot - ha jelen van, vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll - a meghozatala napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése

a) a jelen lévők részére a határozat átadásával,

b) telefaxon,

c) elektronikus dokumentum formájában (email), vagy

d) a kézbesítési megbízott részére az a)-c) pontban meghatározott módon

történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.

(2) A határozat (1) bekezdés szerinti közlésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.

(3) A határozatot - ha a közlésre az (1) bekezdés a) pontja szerint nem került sor -hivatalos iratként kézbesíteni kell az érintettnek.

49. §

(1) A határozatot kérésére, ingyenesen át kell adni a választási bizottság megbízott tagja részére.

(2) A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza.

25. A határozat kijavítása

50. §

(1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság, illetve felhatalmazása alapján a választási bizottság elnöke a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(2) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavított határozatot közölték, továbbá nyilvánosságra kell hozni.

26. Az állásfoglalás

51. §

(1) A Nemzeti Választási Bizottság állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében.

(2) Az állásfoglalás kötelező jogi hatással nem rendelkezik, kizárólag iránymutató jellegű, ellene jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az állásfoglalást a Magyar Közlönyben és a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.

III. Fejezet

A választási irodák

27. A választási iroda

52. §

(1) Választási irodák:

a) Nemzeti Választási Központ,

b) területi választási iroda,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

d) helyi választási iroda,

e) külképviseleti választási iroda.

(2) A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg.

28. A Nemzeti Választási Központ

53. §

(1) A Nemzeti Választási Központ autonóm államigazgatási szerv.

(2) A Nemzeti Választási Központ független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Nemzeti Választási Központ számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.

54. §

(1) A Nemzeti Választási Központ fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(2) A Nemzeti Választási Központ tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

(3) Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Nemzeti Választási Központ a következő években a feladatai teljesítésére felhasználhatja.

29. A Nemzeti Választási Központ elnöke

55. §

(1) A Nemzeti Választási Központot elnök vezeti. A Nemzeti Választási Központ elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a felsőfokú végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgárok közül.

(2) A Nemzeti Választási Központ elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, képviselő, alpolgármester, főpolgármester-helyettes, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.

(3) A köztársasági elnök a Nemzeti Választási Központ elnökét kilenc évre nevezi ki.

(4) A Nemzeti Választási Központ elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

56. §

(1) A Nemzeti Választási Központ elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással.

(2) A Nemzeti Választási Központ elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá a lektori és a szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(3) A Nemzeti Választási Központ elnöke nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

(4) A Nemzeti Választási Központ elnöke nem lehet

a) választási bizottság tagja,

b) jelölt,

c) jelölt hozzátartozója,

d) jelölő szervezet tagja.

57. §

(1) A Nemzeti Választási Központ elnöke a kinevezését követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a Nemzeti Választási Központ elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.

(3) A vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a választások hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Nemzeti Választási Központ elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el.

(4) A Nemzeti Választási Központ elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnöknél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a miniszterelnök az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a miniszterelnök ellenőrzi.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Nemzeti Választási Központ elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni a miniszterelnök részére. Az ellenőrzés eredményéről az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be.

(6) A Nemzeti Választási Központ elnöke által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

58. §

(1) A Nemzeti Választási Központ elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, azzal, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke az államtitkári vezetői illetménypótlék másfélszerese.

(2) A Nemzeti Választási Központ elnökét naptári évenként húsz munkanap szabadság illeti meg.

59. §

(1) A Nemzeti Választási Központ elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(2) Az elnök megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

60. §

(1) A Nemzeti Választási Központ elnökének megbízatása megszűnik

a) a megbízatási idejének lejártával;

b) lemondásával;

c) halálával;

d) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértésének megállapításával;

e) összeférhetetlensége megállapításával.

(2) A Nemzeti Választási Központ elnöke a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Nemzeti Választási Központ elnökének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a Nemzeti Választási Központ elnöke az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök indítványára dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A Nemzeti Választási Központ elnökének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök állapítja meg. A köztársasági elnök - a miniszterelnök indítványára - megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok megsértését, ha a Nemzeti Választási Központ elnöke vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(5) A miniszterelnök a (3) és (4) bekezdés alapján megtett indítványát a köztársasági elnök és a Nemzeti Választási Központ elnöke részére egyidejűleg megküldi.

(6) A Nemzeti Választási Központ elnöke az indítvány megalapozatlanságának megállapítása iránt az indítvány kézhezvételét követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A pert a miniszterelnök ellen kell megindítani. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyben a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül jár el, és a keresetet, valamint az ügy érdemében hozott jogerős döntését a bíróság a köztársasági elnökkel is közli.

(7) Ha a Nemzeti Választási Központ elnökének a (6) bekezdés alapján benyújtott keresete alapján a bíróság jogerős ítéletében azt állapítja meg, hogy a miniszterelnök a (3) és (4) bekezdés alapján megtett indítványa megalapozatlan, a köztársasági elnök a Nemzeti Választási Központ elnöke megbízatásának megszűnését nem állapítja meg.

(8) A köztársasági elnök a miniszterelnök a (3) és (4) bekezdés alapján megtett indítványáról

a) ha a Nemzeti Választási Központ elnöke a (6) bekezdés szerinti határidőben nem fordul bírósághoz, a határidő lejártát követő tizenöt napon belül,

b) ha a Nemzeti Választási Központ elnöke a (6) bekezdés szerinti határidőben bírósághoz fordul, az ügy érdemében hozott jogerős döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül

dönt.

(9) A megbízatás az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti megszűnése esetén a Nemzeti Választási Központ elnökét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.

(10) A köztársasági elnöknek a (3) és (4) bekezdéssel és az 55. §-sal a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

30. A Nemzeti Választási Központ személyi állománya

61. §

(1) A Nemzeti Választási Központ közszolgálati tisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Nemzeti Választási Központ elnöke gyakorolja.

(2) A Nemzeti Választási Központ közszolgálati tisztviselői és munkavállalói összeférhetetlenségére az 56. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a Nemzeti Választási Központ közszolgálati tisztviselője vagy munkavállalója az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Központ elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A Nemzeti Választási Központ elnöke más központi államigazgatási szerv közszolgálati tisztviselőjét és munkavállalóját - a szerv vezetőjének engedélyével - a Nemzeti Választási Központ feladatainak elvégzésébe bevonhatja, részére utasítást adhat.

31. A Nemzeti Választási Központ elnökének helyettesei

62. §

(1) A Nemzeti Választási Központ elnöke jogosult legfeljebb három elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. A Nemzeti Választási Központ elnökhelyettese felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(3) Az elnökhelyettesnek meg kell felelnie a Nemzeti Választási Központ elnökének kinevezéséhez szükséges, az 55. § (1) és (2) bekezdésében előírt feltételeknek.

(4) Az elnökhelyettes összeférhetetlenségére az 56. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, gyakorolja az elnök hatásköreit és ellátja feladatait.

63. §

Az elnökhelyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra az 57. § rendelkezései megfelelően irányadóak, azzal, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök helyett a Nemzeti Választási Központ elnöke jár el, és az ellenőrzés eredményéről nem kell tájékoztatni a köztársasági elnököt.

64. §

(1) Az elnökhelyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(2) Az elnökhelyettest naptári évenként húsz munkanap szabadság illeti meg.

(3) Az elnökhelyettes a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(4) Az elnökhelyettes megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

65. §

(1) A Nemzeti Választási Központ elnökhelyettesének megbízatása megszűnik

a) lemondásával;

b) halálával;

c) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával;

d) összeférhetetlensége megállapításával;

e) felmentésével;

f) a tisztségétől való megfosztással.

(2) A Nemzeti Választási Központ elnökhelyettese a Nemzeti Választási Központ elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Nemzeti Választási Központ elnökhelyettesének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a Nemzeti Választási Központ elnökhelyettese az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Központ elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A Nemzeti Választási Központ elnöke felmenti a Nemzeti Választási Központ elnökhelyettesét, ha a Nemzeti Választási Központ elnökhelyettese neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(5) A Nemzeti Választási Központ elnöke a Nemzeti Választási Központ elnökhelyettesét felmentheti, ezzel egyidejűleg a Nemzeti Választási Központ elnökhelyettesének a Nemzeti Választási Központban közszolgálati tisztviselői megbízatást kell felajánlani.

(6) A Nemzeti Választási Központ elnöke megfosztja tisztségétől a Nemzeti Választási Központ elnökhelyettesét, ha a Nemzeti Választási Központ elnökhelyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(7) A Nemzeti Választási Központ elnökhelyettesének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a Nemzeti Választási Központ elnöke állapítja meg.

32. Az egyéb választási irodákra vonatkozó rendelkezések

66. §

(1) A területi választási iroda vezetője a főjegyző.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerület székhely településének jegyzője.

(3) A helyi választási iroda vezetője a jegyző.

(4) Ha a (2)-(3) bekezdés szerinti tisztség betöltetlen, a területi választási iroda vezetőjét a Nemzeti Választási Központ elnöke, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda és a helyi választási iroda vezetőjét a területi választási iroda vezetője nevezi ki.

(5) A választási iroda vezetője a választási iroda tagjai közül kinevezi helyettesét.

67. §

(1) A választási iroda további tagjait a választási iroda vezetője a választási iroda feladatainak végrehajtásához szükséges számban, határozatlan időre bízza meg. A választási iroda a tagjairól nyilvántartást vezet.

(2) A választási iroda tagjának megbízatását a választási iroda vezetője indokolás nélkül visszavonhatja.

68. §

(1) A választási iroda tagjává közszolgálati tisztviselő és közalkalmazott bízható meg.

(2) A külképviseleti választási iroda vezetőjét és többi tagját a Nemzeti Választási Központ elnöke bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjává a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni.

69. §

(1) A választási irodának nem lehet tagja

a) képviselő,

b) alpolgármester,

c) választási bizottság tagja,

d) jelölt,

e) a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint

f) a választókerületben induló jelölt hozzátartozója.

(2) Ha a választási iroda vezetőjével szemben kizárási ok merül fel, azt haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Választási Központ elnökének, aki őt felmenti, és kinevezi az iroda új vezetőjét.

(3) A választási iroda tagja a vele szemben felmerült kizárási okot a választási iroda vezetőjével köteles haladéktalanul közölni, aki őt felmenti.

70. §

A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt, a választási iroda többi tagja a megbízó előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

71. §

(1) A választási irodák szakmai tevékenységét a Nemzeti Választási Központ elnöke irányítja.

(2) A Nemzeti Választási Központ elnöke a többi a választási iroda vezetője részére, a területi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője és a helyi választási iroda vezetője részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője a helyi választási iroda vezetője részére az e törvényben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.

(3) A felettes választási iroda vezetőjén kívül más személy vagy testület a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetőjének nem adhat utasítást. A választási iroda tagja számára a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására csak a választási iroda vezetője adhat utasítást.

72. §

A Nemzeti Választási Központ elnöke a választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek vezetői részére a választási feladatok végrehajtása körében utasítást adhat.

73. §

(1) A választási iroda tagjait a miniszter által megállapított mértékű díjazás illeti meg.

(2) A Nemzeti Választási Központ elnöke a feladatai nem vagy nem megfelelő módon történő végrehajtása esetén a választási iroda vezetőjét megillető díj mértékét csökkentheti, végső esetben annak kifizetésétől eltekinthet.

74. §

A választási iroda vezetőjének határozatára a 46. §, a 47. §, a 48. § (3) bekezdése és az 50. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

33. A választási irodák feladatai

75. §

A választási irodák

a) ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat,

b) gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek,

c) ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket, a benyújtott jogorvoslati kérelmeket továbbítják az azok elbírálására hatáskörrel rendelkező szervekhez,

d) biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit,

e) megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását,

f) gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, illetőleg megsemmisítéséről,

g) ellátják az igazgatási és informatikai próbákkal kapcsolatos feladatokat,

h) az adatvédelem és az informatikai biztonság követelményeinek biztosításával, feladatkörükben eljárva működtetik a választás lebonyolításához szükséges választási információs rendszereket,

i) a technikai háttér biztosításával segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez, a választás eredményének megállapításához,

j) ellátják a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.

34. A Nemzeti Választási Központ további feladatai

76. §

A Nemzeti Választási Központ ellátja a 75. §-ban foglalt feladatokat, továbbá

a) irányítja a névjegyzékbe vétellel kapcsolatos feladatokat,

b) gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, a termékek, szolgáltatások beszerzéséről,

c) gondoskodik az informatikai rendszer kialakításáról és biztonságos működtetéséről,

d) gondoskodik a választás központi logisztikai feladatainak ellátásáról,

e) gondoskodik a választás pénzügyi lebonyolítása központi feladatainak ellátásáról,

f) gondoskodik a választáshoz kapcsolódó adatok biztonságos tárolásáról,

g) működteti a választások hivatalos honlapját,

h) megszervezi az igazgatási és informatikai próbákat,

i) gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges központi nyomtatványok előállításáról és szállításáról.

IV. Fejezet

A szavazókörök

35. A szavazókörök kialakítása

77. §

(1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője határozattal állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre legalább ezer, legfeljebb kétezer, a központi névjegyzékbe való felvételre jogosult választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör.

(2) A központi névjegyzékbe való felvételre jogosult választópolgárok számát a helyi választási iroda vezetője a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás és a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának felhasználásával állapítja meg.

(3) A szavazókör területe nem lépheti át sem a település, sem az országgyűlési, sem a helyi önkormányzati választások választókerületi határait.

78. §

A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási iroda vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak.

36. A szavazókörök felülvizsgálata

79. §

(1) A szavazókörök kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén módosítja a szavazóköri beosztást.

(2) A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet szavazókör határát és sorszámát, továbbá település határát és elnevezését, utcanevet, házszámot és - ha az érintett ingatlan lakcímnyilvántartás szerinti címe annak helyrajzi száma - helyrajzi számot megváltoztatni.

37. A határozat közzététele

80. §

A helyi választási iroda vezetője a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozatát a helyben szokásos módon tizenöt napra közzéteszi, megjelölve a központi névjegyzékbe való felvételre jogosult választópolgárok szavazókörönkénti számát, továbbá a 78. § alapján kijelölt szavazókört is.

38. A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása

81. §

A szavazókörök és választókerületek nyilvántartását a Nemzeti Választási Központ a választások hivatalos honlapján folyamatosan közzéteszi. A helyi választási iroda vezetője a nyilvántartásban átvezeti a módosításokat.

V. Fejezet

A központi névjegyzék

39. A központi névjegyzék

82. §

(1) A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Központ által vezetett elektronikus nyilvántartás.

(2) A központi névjegyzék annak a választójoggal rendelkező, valamint választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött polgárnak (e fejezetben a továbbiakban együtt: választópolgár) az adatait tartalmazza, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek.

83. §

A központi névjegyzék

a) 2. melléklet f) pontja és - a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében - l) és m) pontja szerinti adatát a Nemzeti Választási Központ, az ib), j), k) és - a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár esetében - l) és m) pontja szerinti adatait a választópolgár lakcíme szerint illetékes jegyző rögzíti a névjegyzékben,

b) a 2. melléklet a)-e), és iá) pontja szerinti adatait a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásból, g) pontja szerinti adatát a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának felhasználásával, n) pontja szerinti adatait a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásából történő adatátvétellel kell létrehozni,

c) a 2. melléklet h) pontja szerinti adatot a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának szavazóköri névjegyzéke alapján kell létrehozni.

40. A központi névjegyzék vezetése

84. §

(1) A Nemzeti Választási Központ a 87. § (1) bekezdése szerinti időszakban (a továbbiakban: feliratkozási időszak) új központi névjegyzéket állít össze.

(2) A központi névjegyzék adatait folyamatosan frissíteni kell a következő nyilvántartások adataiban bekövetkezett változásokkal:

a) a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás,

b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása,

c) a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása.

(3) A Nemzeti Választási Központ közvetlen hozzáférést biztosít a) a jegyző számára a település választópolgárainak,

b) a helyi választási iroda számára a település választópolgárainak, a jelöltként indulni szándékozó választópolgárok, valamint a központi névjegyzékben nyilvántartott adatairól másolatot igénylő választópolgárok

központi névjegyzéki adataihoz.

(4) A választópolgár a központi névjegyzékben nyilvántartott adatairól bármely helyi választási irodában másolatot kérhet.

85. §

A Nemzeti Választási Központ az előző központi névjegyzék adatait a feliratkozási időszak január 15. napját követő munkanapján megsemmisíti.

41. A választópolgárok tájékoztatása a névjegyzékbe vétel módjáról

86. §

A Nemzeti Választási Központ

a) azt, aki a feliratkozási időszak első napján jogosult arra, hogy kérje a névjegyzékbe vételét, a feliratkozási időszak előtti augusztus hónapban,

b) azt, aki a feliratkozási időszak első napját követően válik jogosulttá arra, hogy kérje a névjegyzékbe vételét, jogosultságának megszerzését követően

levélben tájékoztatja a választójoga gyakorlásának feltételeiről és névjegyzékbe vétele módjáról.

42. A központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem benyújtása

87. §

(1) A választópolgár a névjegyzékbe vétele iránti kérelmet négyévenként szeptember 1. napjától

a) ha a következő évben legkésőbb június 30-án az országgyűlési képviselők vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására kerül sor, a szavazást megelőző tizenötödik napig, egyébként

b) a következő év április 30. napjáig nyújthatja be.

(2) A még nem nagykorú polgár a tizenhetedik életévének betöltését követően kérheti a névjegyzékbe vételét. A kérelem benyújtásakor a polgár önállóan tehet jognyilatkozatot.

(3) Az, aki a feliratkozási időszakban január 31. napját követően válik jogosulttá arra, hogy kérje a névjegyzékbe vételét, az (1) bekezdéstől eltérően bármikor kérheti névjegyzékbe vételét.

88. §

(1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár

a) a lakcíme szerinti jegyzőhöz

aa) személyesen vagy

ab) a feliratkozási időszakban szeptember 1. és 15. napja között levélben,

b) a Nemzeti Választási Központhoz az ügyfélkapun keresztül nyújthatja be.

(2) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a Nemzeti Választási Központhoz

a) levélben,

b) az ügyfélkapun keresztül nyújthatja be.

89. §

(1) A feliratkozási időszakban a névjegyzékbe vétel iránti kérelem személyesen munkanapon, közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen - a székhely település kivételével - legalább heti két munkanapon nyújtható be.

(2) A feliratkozási időszakban a levélben benyújtott kérelemnek a kérelem benyújtására meghatározott határidőben kell beérkeznie a jegyzőhöz, illetve a Nemzeti Választási Központba.

90. §

(1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár

a) nevét,

b) anyja nevét,

c) személyi azonosítóját,

d) értesítési címét a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében.

(2) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár is közölheti értesítési címét, ha a választási szervek küldeményeinek a lakcímétől eltérő címre való kézbesítését kéri.

(3) Ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a névjegyzékbe vétel iránti kérelmének az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt adatokon túl tartalmaznia kell a választópolgár

a) magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát,

b) születési nevét,

c) születési helyét és idejét.

43. Felvétel a központi névjegyzékbe

91. §

(1) A magyarországi lakcímmel rendelkező kérelmezőt a lakcíme szerint illetékes jegyző, a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező kérelmezőt a Nemzeti Választási Központ felveszi a központi névjegyzékbe, ha

a) a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, személyi azonosítóval nem rendelkező kérelmező esetén a magyar állampolgárságát igazoló okirata nyilvántartásának adataival és

b) választójogosult vagy kizárólag a nagykorúság hiánya miatt nem választójogosult, de tizenhetedik életévét betöltötte.

(2) Azt, hogy a kérelmező adatai megegyeznek-e a magyar állampolgárságát igazoló okirat nyilvántartásának adataival, a Nemzeti Választási Központ a nyilvántartást vezető szerv megkeresése útján ellenőrzi.

(3) A megkeresett szerv a megkeresésnek három napon belül tesz eleget.

44. A Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétele

92. §

A Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétel iránti kérelmére és a névjegyzékbe vételére a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

45. Törlés a központi névjegyzékből

93. §

(1) A jegyző, illetve a Nemzeti Választási Központ törli a központi névjegyzékből azt, aki törlését - a 94. § (2) bekezdésében meghatározott adatokkal - kéri.

(2) A Nemzeti Választási Központ törli a központi névjegyzékből azt, aki

a) meghal,

b) elveszíti választójogát.

46. A központi névjegyzékbe bejegyezhető egyéb adatok

94. §

(1) A központi névjegyzékbe felvételét kérő választópolgár, illetve a központi névjegyzékben már szereplő választópolgár kérheti

a) nemzetiséghez tartozásának,

b) szavazási segítség iránti igényének,

c) személyes adatai kampánycélú kezeléshez való hozzájárulásának bejegyzését a központi névjegyzékbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzés, annak módosítása vagy törlése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár

a) nevét,

b) anyja nevét,

c) személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.

47. A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartással kapcsolatos kérelem

95. §

A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a nemzetiség megjelölését,

b) a választópolgár nyilatkozatát, amelyben megvallja az adott nemzetiséghez tartozását,

c) annak megjelölését, hogy nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbe vételét az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal kéri-e.

96. §

A nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbevétel iránti kérelmet el kell utasítani, ha a választópolgár már nemzetiségi választópolgárként szerepel a központi névjegyzékben.

48. Fogyatékossággal élő választópolgárok segítése

97. §

A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:

a) braille írással készült értesítő megküldése,

b) könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,

c) braille írással ellátott szavazósablon,

d) akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása.

49. Hozzájárulás a kampánycélú adatkezeléshez

98. §

A választópolgár hozzájárulását adhatja ahhoz, hogy

a) a jelölő szervezetek és a jelöltek a választási kampányanyagok eljuttatása érdekében személyesen felkeressék,

b) a jelölő szervezetek és a jelöltek a választási kampányanyagok eljuttatása érdekében számára címzett postai küldeményt küldjenek, vagy

c) a jelölő szervezetek és a jelöltek a választási kampánnyal összefüggésben nyilvános telefonkönyvben szereplő telefonszámon megkeressék.

50. A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem

99. §

A 93. § (1) bekezdése, a 95. §-98. § és a 321. § (2) bekezdése szerinti kérelmet

a) a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár személyesen a lakcíme szerinti jegyzőhöz, vagy az ügyfélkapun keresztül a Nemzeti Választási Központhoz,

b) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár levélben vagy az ügyfélkapun keresztül a Nemzeti Választási Központhoz nyújthatja be.

100. §

(1) A 87. §-90. §, a 93. § (1) bekezdése, a 95. §-98. § és a 321. § szerinti kérelmet a beérkezésétől számított öt napon belül kell elbírálni.

(2) A beérkezése napján, vagy ha nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell elbírálni

a) a 87. §-90. § és a 321. § (1) bekezdése szerinti kérelmet, ha választás kitűzése és a szavazást megelőző tizenhatodik nap között érkezik be,

b) a 93. § (1) bekezdése és a 95. §-98. § szerinti kérelmet, ha a választás kitűzése és a szavazást megelőző második nap között érkezik be,

c) a 321. § (2) bekezdése szerinti kérelmet, ha az Európai Parlament tagjai választásának kitűzése és a szavazást megelőző második nap között érkezik be.

(3) A 90. § (3) bekezdés szerinti esetben a kérelem elbírálására megállapított határidőt a magyar állampolgárságot igazoló okirat nyilvántartását vezető szerv megkeresésre adott válaszának beérkezésétől kell számítani.

101. §

A jegyző, illetve a Nemzeti Választási Központ a 87. §-90. §, a 93. § (1) bekezdése, a 95. §-98. § és a 321. § szerinti kérelemről, valamint a 93. § (2) bekezdés b) pontja szerinti törlésről határozattal dönt. A határozatra a 74. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

51. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása

102. §

(1) A Nemzeti Választási Központ vezeti a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását. A nyilvántartásba fel kell venni azt a nagykorú, valamint tizenhetedik életévét betöltött kiskorú polgárt, aki

a) a belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt,

b) a büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,

c) a közügyektől eltiltott,

d) a szabadságvesztés büntetését tölti.

(2) A Nemzeti Választási Központ elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, közvetlen adathozzáféréssel átveszi a polgárok törvényben meghatározott adatait

a) a gondnokoltak nyilvántartásából,

b) a bűntettesek nyilvántartásából.

(3) A Nemzeti Választási Központ a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának karbantartását a személyazonosító és lakcímadatok tekintetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel biztosítja.

(4) Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte, adatait a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából törölni kell. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstől számított hat hónapig meg kell őrizni.

103. §

(1) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.

(2) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának adatait az (1) bekezdésben meghatározott célból a jegyző, a választási iroda, a Nemzeti Választási Központ, a választási bizottság és a bíróság jogosult igényelni.

104. §

(1) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy a saját adatai tekintetében, a bíróság, a jegyző, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be. A betekintésről nyilvántartást kell vezetni.

(2) Bármely nagykorú polgár kérheti a Nemzeti Választási Központtól annak igazolását, hogy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján vele szemben nem áll fenn a választójogból való kizáró ok.

VI. Fejezet

A szavazóköri névjegyzék

52. A szavazóköri névjegyzék

105. §

A Nemzeti Választási Központ a választás kitűzését követő naptól a szavazást követő tizenötödik napig a választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adatait - a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával összekapcsolva - szavazóköri bontásban teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára (a továbbiakban: szavazóköri névjegyzék).

106. §

(1) Az általános és időközi választásokon az a választópolgár szerepelhet a szavazóköri névjegyzékben, aki a legkésőbb a szavazást megelőző tizenötödik napon benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben.

(2) A feliratkozási időszakban szeptember 1. és december 31. között megtartott választáson az a választópolgár szerepelhet a szavazóköri névjegyzékben, aki az előző központi névjegyzékben szerepel.

107. §

(1) Egy választópolgár csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet.

(2) Az a polgár, aki legkésőbb a szavazás napján betölti tizennyolcadik életévét, a választás kitűzésének napját követő naptól szerepel a szavazóköri névjegyzéken.

(3) Azt a választópolgárt, aki a 97. § d) pontja szerint kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át.

(4) A szavazatszámláló bizottság tagját és jegyzőkönyvvezetőjét kérelmére a helyi választási iroda annak a szavazókörnek a névjegyzékébe teszi át, amely szavazatszámláló bizottságának munkájában a szavazás napján részt vesz, feltéve, hogy az ugyanazon választókerületbe tartozik, mint a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör.

53. A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke

108. §

(1) A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt gátolt választópolgár nyújthatja be.

(2) A mozgóurna iránti kérelemnek

a) a választás kitűzését követően, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához vagy

b) a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz.

(3) A mozgóurna iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a választópolgár

aa) nevét,

ab) személyi azonosítóját,

ac) szavazókör területén lévő tartózkodási helyét, ahova a mozgóurna kivitelét kéri, ha az a lakcímétől eltér, valamint

b) a mozgóurna-igénylés okát.

109. §

(1) A helyi választási iroda a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe.

(2) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe, és törli a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből.

110. §

(1) A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő adatait tartalmazza, továbbá a 108. § (3) bekezdés ac) pontja szerinti adatot.

(2) A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.

54. A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének kinyomtatása

111. §

(1) A szavazást megelőző második napon 16 óráig bekövetkező változások átvezetését követően a Nemzeti Választási Központ a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét lezárja.

(2) A helyi választási iroda - vagy megbízása alapján a területi választási iroda - a lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét legkésőbb a szavazást megelőző napon kinyomtatja. A helyi választási iroda vezetője a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét hitelesíti.

112. §

(1) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárok adatait.

(2) Ha egy napon több választást is tartanak a szavazókörben, a kinyomtatott szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke tartalmazza valamennyi választás adatait, valamint azt, hogy a választópolgár melyik választáson jogosult szavazni.

(3) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken és mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékén - a 109. § (2) bekezdése szerinti változás kivételével - nem vezethető át változás.

55. A megismételtetett szavazás névjegyzéke

113. §

Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson

a) azok a választópolgárok szerepelhetnek a szavazóköri névjegyzékben, akik

aa) a megismételtetett szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek,

ab) a megismételtetett szavazás napját követően, de legkésőbb az ismételt szavazás napján válnak nagykorúvá,

b) nem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok, akik a megismételtetett szavazás napját követően létesítenek lakcímet a szavazókörben.

56. A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének megsemmisítése

114. §

(1) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékét a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon meg kell semmisíteni.

(2) A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének adatait a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon törölni kell.

57. A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtása

115. §

(1) A 108. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet a választópolgár

a) személyesen,

b) meghatalmazott útján,

c) levélben,

nyújthatja be ahhoz a helyi választási irodához, amelynek szavazóköri névjegyzékében szerepel.

(2) A 108. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet a szavazatszámláló bizottsághoz kell eljuttatni.

(3) A 237. §, a 246. § és a 252. § szerinti kérelmet a választópolgár

a) személyesen vagy levélben bármely helyi választási irodához,

b) az ügyfélkapun keresztül a Nemzeti Választási Központhoz, nyújthatja be.

116. §

A levélben benyújtott kérelemnek a kérelem benyújtására meghatározott határidőben kell beérkeznie a választási irodába.

58. A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálása

117. §

(1) A kérelmet az a választási iroda bírálja el, ahol a kérelmet benyújtották.

(2) Az ügyfélkapun benyújtott kérelmet a Nemzeti Választási Központ bírálja el.

(3) A 108. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet az a helyi választási iroda bírálja el, amelynek szavazóköri névjegyzékén a választópolgár a kérelem benyújtásakor szerepel.

(4) A 108. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet a szavazatszámláló bizottság bírálja el.

118. §

(1) A 108. § (2) bekezdés a) pontja, a 237. §, a 246. § és a 252. § szerinti kérelmet beérkezése napján, vagy ha nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon kell elbírálni.

(2) A 108. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző második napon, a 108. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet beérkezésekor haladéktalanul el kell bírálni.

119. §

A választási iroda a 108. § (2) bekezdés a) pontja, a 237. §, a 246. § és a 252. § szerinti kérelem elutasításáról határozattal dönt.

59. A választópolgár tájékoztatása

120. §

(1) Azt a választópolgárt, aki a legkésőbb a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napon benyújtott kérelme alapján a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a helyi választási iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről.

(2) Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző negyvennyolcadik napig kell megküldeni.

(3) Az értesítő tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a választókerületet,

d) a szavazókört,

e) a szavazóhelyiség címét,

f) a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt,

g) a választópolgár nevét,

h) a választópolgár magyarországi lakcímét,

i) a választópolgár névjegyzékbeli sorszámát,

j) a választással kapcsolatos tájékoztatást.

(4) A választópolgár - ha nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész - a helyi választási irodától új értesítőt igényelhet.

121. §

(1) A helyi választási iroda értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napot követően benyújtott kérelem alapján kerül a település szavazóköri névjegyzékébe.

(2) Ha a választási iroda a 237. § vagy a 246. § szerinti kérelemnek helyt ad, értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a választópolgárt.

122. §

A választópolgár részére - a 97. § a) pontja szerinti kérelmére - braille írással készült értesítőt küld a Nemzeti Választási Központ.

VII. Fejezet

A jelöltállítás

60. A jelölő szervezet bejelentése

123. §

(1) Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

(2) A jelölő szervezetet a képviseletére jogosult személy jelentheti be.

61. Az ajánlóív

124. §

(1) Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.

(2) Az ajánlóívet a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó, nyilvántartásba vett jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően.

(3) Az ajánlóív iránti igénynek tartalmaznia kell a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy

a) a jelölést elfogadja,

b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond.

(4) Az ajánlóív iránti igényben be kell jelenteni azon személyek nevét és lakcímét, akik az ajánlások gyűjtésében részt vesznek.

125. §

(1) Az ajánlóíven a választási iroda feltünteti a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölő szervezet nevét vagy a független jelölés tényét, a választókerület megjelölését. Közös jelölt esetén az ajánlóíven a közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.

(2) A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban a szavazást megelőző negyvennyolcadik napon átad az igénylő részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. A választási iroda valamennyi ajánlóívet sorszámmal, valamint hitelesítő bélyegzőlenyomattal lát el.

(3) A választási iroda az igénylő kérésére az ajánlóívekkel együtt átadja az adatszolgáltatás napján a választókerület szavazóköri névjegyzékében szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatai kizárólag az ajánlások gyűjtésére használhatók fel.

62. Az ajánlás

126. §

(1) Az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választókerület szavazóköri névjegyzékében szerepel.

(2) Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.

(3) Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

(4) Egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek.

(5) Az ajánlás nem vonható vissza.

(6) Ajánlást a 124. § (4) bekezdése szerint bejelentett személy gyűjthet. Az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét, lakcímét és aláírását.

127. §

(1) Ajánlást a polgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jelölő szervezet vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár 124. § (4) bekezdése szerint bejelentett képviselője bárhol gyűjthet.

(2) Nem gyűjthető ajánlás:

a) az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,

c) tömegközlekedési eszközön,

d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,

e) felsőoktatási és köznevelési intézményben,

f) egészségügyi szolgáltató helyiségében.

(3) Az ajánlásért az ajánlást adó választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos. Az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt, illetve nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét.

(4) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.

128. §

(1) A jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál.

(2) A független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet, valamint a 125. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatás adatait tartalmazó összes adathordozót köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben.

63. Az ajánlások ellenőrzése

129. §

(1) A választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi.

(2) Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 126. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani az érvényes ajánlások számát.

(3) Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a szavazóköri névjegyzék adataival való összevetésével kell elvégezni.

130. §

Az ajánlás érvényes, ha

a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvenötödik nap és harmincnegyedik nap közötti bármely időpontban szerepelt a választókerület szavazóköri névjegyzékében,

b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a szavazóköri névjegyzék adataival teljes körűen megegyeznek,

c) az ajánlás megfelel a 126. §-ban foglalt követelményeknek.

131. §

(1) Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított három napon belül kell elvégezni.

(2) Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy

a) az érvényes ajánlások száma tízzel meghaladja a jelöltséghez szükséges számot vagy

b) az érvényes ajánlások száma nem éri el a jelöltséghez szükséges számot.

(3) Ha az ajánlások ellenőrzése során a választási iroda megállapítja, hogy az ajánlást adó választópolgár ugyanazon jelöltre több ajánlást is adott, csak egy ajánlása érvényes.

(4) Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot.

132. §

Az ajánlóíveket és a 128. § (2) bekezdése alapján átvett adathordozókon lévő adatokat az illetékes választási iroda a szavazást követő három napon belül megsemmisíti.

64. A lista bejelentése

133. §

(1) A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy

a) a jelölést elfogadja,

b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond.

(2) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg.

(3) A listát és az azon szereplő jelölteket a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásában szereplő jelölő szervezet jelentheti be.

134. §

(1) A listán szereplő jelöltek sorrendjét a lista bejelentése után nem lehet módosítani.

(2) Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép. A bejelentett listára új jelölt nem jelenthető be.

(3) A jelölő szervezet a listát, illetve a listán szereplő jelölt jelölését legkésőbb a lista bejelentésére rendelkezésre álló határidő utolsó napján visszavonhatja.

135. §

A közös listával kapcsolatos jognyilatkozatot a közös listát állító jelölő szervezetek közösen teszik meg.

65. A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele

136. §

Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő harmadik napon - nyilvántartásba vesz.

137. §

(1) A választási iroda a bejelentett egyesület létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi.

(2) A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.

138. §

(1) A jelölő szervezet rövidített neve a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő rövidített név, ennek hiányában a jelölő szervezet bejelentésekor megjelölt egyéb rövidített név, amely azonban nem lehet azonos más egyesületnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vagy a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásába már bejegyzett nevével vagy rövidített nevével.

(2) A jelölő szervezet jelképeként csak a Magyarország nemzeti jelképeit szabályozó törvényeknek megfelelő jelkép vehető nyilvántartásba.

66. A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása

139. §

(1) A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását a Nemzeti Választási Központ vezeti. A nyilvántartás változásait a nyilvántartásba vevő vagy abból törlő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti át a nyilvántartáson.

(2) A jelöltek adatait a központi névjegyzék adatai alapján folyamatosan frissíteni kell. Ha a jelölt elveszíti a választhatóság jogát, ennek tényét a nyilvántartásból való törlése érdekében a választási iroda haladéktalanul jelzi a választási bizottságnak.

140. §

A jelölő szervezetek adatait a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adatai alapján folyamatosan frissíteni kell. Ha a jelölő szervezetet törlik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából, a Nemzeti Választási Bizottság törli a jelölő szervezetet a jelölő szervezetek nyilvántartásából.

67. A jelölt és a lista kiesése

141. §

(1) A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemond, a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti vagy meghal, továbbá ha a választási bizottság a jelöltet állító jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. A kiesett jelölt nevét a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.

(2) A lista kiesik, ha a jelölő szervezet a listát visszavonja, a szavazás megkezdése előtt a listán szereplő valamennyi jelölt kiesik, továbbá ha a választási bizottság a jelöltet állító jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. A kiesett listát a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint a szavazólapokról törölni kell.

68. A hadkötelezettséggel kapcsolatos adatszolgáltatás

142. §

A Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelezettség bevezetése után a behívás alóli mentesség megállapítása céljából igényelheti a Nemzeti Választási Központtól a jelöltként nyilvántartásba vett személy nevét, személyi azonosítóját és lakcímét.

VIII. Fejezet

A szavazás előkészítése

69. A szavazólap adattartalma

143. §

Az egyéni szavazólap adattartalmát az 5. melléklet, a listás szavazólap adattartalmát a 6. melléklet állapítja meg.

144. §

(1) Ha az egyéni szavazólapon két vagy több azonos nevű választópolgár szerepelne jelöltként, e jelölteket a születési évük - nevük után, zárójelben való - feltüntetésével kell megkülönböztetni. Ha két, azonos nevű, ugyanazon jelölő szervezet által állított vagy független jelölt azonos évben született, e jelölteket

a) a lakcímük szerinti település, ha az is azonos

b) foglalkozásuk

nevük után, zárójelben való feltüntetésével kell megkülönböztetni a szavazólapon.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a választási iroda felhívására az érintett jelöltek legkésőbb a felhívástól számított harmadik napon nyilatkoznak a szavazólapon feltüntetendő foglalkozásukról.

145. §

(1) Közös jelölt, illetve lista esetén a szavazólap a jelölt, illetve lista állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezet nevét tartalmazza.

(2) A szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt az egyesület a szavazólap adattartalmának jóváhagyását megelőzően kéri.

146. §

(1) A több utónévvel rendelkező jelölt kérheti, hogy a szavazólap csak az egyik utónevét tartalmazza.

(2) A jelölt kérheti, hogy a szavazólap a nevének részét képező "dr." megjelölést ne tartalmazza.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelem ellenére is tartalmazza a szavazólap a jelölt mindkét utónevét, illetve a "dr." megjelölést, ha ellenkező esetben az egyéni szavazólapon több azonos nevű jelölt szerepelne.

70. Az esélyegyenlőség érvényesítése a szavazólapon

147. §

(1) A szavazólapon a jelöltek, illetve listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek.

(2) A választási bizottság a bejelentett jelöltek, illetve listák - azoknak a jelölteknek vagy listáknak a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították - sorrendjének sorsolását a jelöltek, illetve listák bejelentésére rendelkezésre álló határnapon, 16 óra után végzi el.

(3) Ha a sorsolást követően valamely jelöltet vagy listát nem vesznek nyilvántartásba, vagy abból törölnek, a szavazólapon szereplő jelöltek, illetve listák egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik. A szavazólapon a jelölteket, listákat folyamatos sorszámozással ellátva kell feltüntetni.

148. §

(1) A szavazólapon a jelöltek, jelölő szervezetek adatait nagybetűvel, azonos betűtípussal és betűméretben kell feltüntetni.

(2) A jelölő szervezet jelképét húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen kell elhelyezni a szavazólapon.

(3) Ha a közös jelölt, illetve lista állításában részt vevő jelölő szervezetek több jelkép feltüntetését kérik a szavazólapon, azokat együttesen kell a húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen elhelyezni.

71. A szavazólap adattartalmának jóváhagyása

149. §

(1) A szavazólap adattartalmát a választási bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vétele tárgyában döntést hozott.

(2) Ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően - jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében - megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon.

72. A szavazólapok elkészítése

150. §

(1) A szavazólapok elkészítéséről a Nemzeti Választási Központ gondoskodik.

(2) A szavazólapokat a szavazóhelyiségben is ellenőrizhető biztonsági elemmel kell ellátni.

73. A szavazásnapi iratok és kellékek átadása

151. §

(1) A szavazást megelőző napon a helyi választási iroda átadja a szavazóköri névjegyzéket, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét, a szavazólapokat és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket a szavazatszámláló bizottság elnökének.

(2) Az iratok és kellékek őrzését a szavazás napjáig a helyi választási iroda biztosítja.

74. A szavazóhelyiség kialakítása

152. §

(1) A szavazóhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy

a) a választópolgárok számára jól megközelíthető legyen,

b) garantálja a választópolgárok befolyásolástól mentes joggyakorlását,

c) biztosítsa a szavazatszámláló bizottság zavartalan működését.

(2) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely - részben vagy egészében - a jelölt vagy a jelölő szervezet használatában van.

153. §

Minden településen minden választókerületben legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell.

154. §

(1) A szavazóhelyiség berendezéséről a helyi választási iroda gondoskodik.

(2) A szavazóhelyiségben a szavazás titkosságának biztosítása érdekében a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani.

(3) A szavazóhelyiségben legalább két szavazóurnát kell elhelyezni, valamint legalább egy mozgóurnát kell biztosítani.

(4) A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben - megfelelő módon rögzítve - tollat kell elhelyezni.

(5) Abban a szavazóhelyiségben, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki a 97. § c) pontja szerinti segítséget igényelte, braille írással ellátott szavazósablont kell biztosítani.

IX. Fejezet

A szavazás

75. A szavazás helye

155. §

A választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat

a) a szavazóhelyiségben vagy

b) mozgóurnával.

76. A szavazás ideje

156. §

A szavazóhelyiségben és mozgóurnával szavazni a szavazás napján 7 órától 19 óráig lehet.

77. Szavazás a szavazóhelyiségben

157. §

A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy - rendkívüli, a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény kivételével - felfüggeszteni.

158. §

(1) Ha a szavazatszámláló bizottság - az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság - munkájában részt vevő tagok száma kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottsági póttagjának megbízásával.

(2) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény miatt lehetetlenné válik, a szavazást a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai azonnal felfüggesztik, az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik.

159. §

(1) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják.

(2) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt - a hivatalos választási iratok és az (1) bekezdés szerinti toll kivételével - nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.

160. §

(1) A választási iratok, egyéb kellékek elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(2) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(3) A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg.

(4) A választópolgár - valamint a 168. § (1) bekezdése szerinti segítője - a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

161. §

(1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgár - aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet - jelenlétében a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja.

(2) Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból - az urna szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

(3) Ezt követően a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgár a szavazóköri jegyzőkönyvön aláírásával tanúsítja, hogy az urnák lezárásukkor üresek, továbbá az urnák szabályszerű lezárását.

(4) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.

162. §

A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.

163. §

A választópolgár igazolja személyazonosságát, valamint lakcímét vagy személyi azonosítóját. A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.

164. §

(1) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki

a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni,

b) nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben,

c) már szavazott.

(2) A visszautasított választópolgárokról a jegyzőkönyvvezető külön jegyzéket vezet, a visszautasítást a szavazatszámláló bizottság nem foglalja határozatba.

165. §

(1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.

(2) A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül -megmagyarázza a szavazás módját.

(3) Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazólapok elkészítése után, de a szavazás napját megelőzően kiesett, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon át kell húzni.

166. §

(1) A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.

(2) Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.

167. §

(1) A szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, de arra nem kötelezheti.

(2) A szavazólap kitöltésének ideje alatt - a 168. § (1) bekezdése kivételével - csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.

(3) A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.

168. §

(1) Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti.

(2) A 154. § (5) bekezdése szerinti szavazókörben a látássérült választópolgár braille írással ellátott szavazósablont vehet igénybe a szavazás segítése céljából. A szavazatszámláló bizottság a választópolgár szavazólapját belehelyezi a szavazósablonba, és így adja át a választópolgár részére. A szavazást követően a választópolgár a szavazólapot kiveszi a szavazósablonból, borítékba helyezi és az urnába dobja, a szavazósablont visszaadja a szavazatszámláló bizottságnak.

169. §

(1) A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezi és az urnába dobja.

(2) Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat - választópolgáronként és szavazólapfajtánként - csak egyszer adhat ki.

170. §

A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.

78. Szavazás mozgóurnával

171. §

(1) A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki - a szavazókör területén belül - a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.

(2) Az esetleges rontott szavazólapok kicserélése érdekében a mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál öttel több szavazólapot visz ki a szavazatszámláló bizottság két tagja.

(3) A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen, a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal látja el a szavazatszámláló bizottság.

(4) A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségbe történő visszaérkezésükkor felhasználásra alkalmatlanná teszik, és külön csomagolják.

(5) A mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával.

172. §

(1) A mozgóurnás szavazásra a 162. §-169. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a névjegyzék helyett azonban a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét kell használni.

(2) Szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani.

79. A szavazás módja

173. §

(1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.

(2) Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.

X. Fejezet

Az eredmény megállapítása

80. A szavazatszámlálás nyilvánossága

174. §

A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

81. A szavazatszámlálás

175. §

A szavazóhelyiségben és a mozgóurnába leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően haladéktalanul megszámlálja.

176. §

A szavazatszámláló bizottság először megszámlálja a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat, és azokat külön-külön csomagolja.

177. §

A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján megállapítja a szavazáson megjelent választópolgárok számát.

178. §

(1) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, és felbontja az urnát.

(2) Ha a mozgóurnában nem található az ellenőrző lap, a mozgóurnában lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. Ebben az esetben e szavazólapokat meg kell számlálni és külön kell csomagolni.

179. §

A szavazatszámláló bizottság összekeveri az urnákban és a mozgóurnában lévő - a 178. § szerint nem érvénytelen - szavazólapokat, majd azokat megszámlálja.

180. §

(1) Érvénytelen a szavazólap, amely

a) nincs borítékba helyezve,

b) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,

c) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy

d) nem tartalmaz érvényes szavazatot.

(2) Érvénytelen az a szavazat, amelyet

a) az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerint érvénytelen szavazólapon adtak le,

b) nem a 173. § szerint adtak le,

c) kiesett jelöltre, listára adtak le.

(3) A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.

181. §

A szavazatszámláló bizottság külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rá kell vezetni, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírják. A szavazatszámláló bizottság az érvénytelen szavazólapokat külön csomagolja.

182. §

Az érvényes szavazatokat jelöltenként, illetve listánként külön-külön meg kell számolni, majd el kell végezni a szavazólapok csomagolását. A csomagra rá kell írni az érvényes szavazatok jelöltenkénti, illetve listánkénti számát.

183. §

A szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

184. §

Ha az urnákban talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül - a többlet szerinti számban - jelöltenként, illetve listánként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít.

185. §

A szavazólapokat tartalmazó csomagokat úgy kell lezárni, hogy - a csomagolás megsértése nélkül - ne lehessen abból szavazólapot kivenni, illetve abba szavazólapot betenni. A csomagra rá kell írni a szavazókör sorszámát és a csomagban lévő szavazólapok számát.

82. A szavazóköri eredmény megállapítása

186. §

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.

83. A választás eredményének megállapítása

187. §

A választási bizottság megállapítja a választás eredményét.

188. §

A listás szavazás eredményének megállapításakor a listák sorrendjét a 147. § (1) bekezdése alapján elvégzett sorsolás eredménye szerint kell figyelembe venni.

84. Jegyzőkönyv

189. §

(1) A szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvet két példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak.

(3) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát - a jegyzőkönyv kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodába továbbítja, amely azt a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.

(4) A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság elnöke -kérésükre, haladéktalanul és ingyenesen - átadja a választási bizottság megbízott tagjainak. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot bélyegzőlenyomattal és aláírásával hitelesíti.

190. §

(1) A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodához szállítja, amely a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.

(2) A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat a szavazás napján 19 óra után nyilvánosságra hozzák.

191. §

A jegyzőkönyv egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.

192. §

(1) A szavazólapokat a helyi választási irodában kell elhelyezni, és kilencven napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő kifogás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni.

(2) A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyvek első példányát kilencven nap elteltével a Magyar Országos Levéltárnak át kell adni.

85. A megbízólevél

193. §

A választás eredményét megállapító választási bizottság a választás eredményének jogerőssé válását követő három napon belül átadja a megbízólevelet a megválasztott képviselőnek. A választási bizottság e hatáskörét a választási bizottság elnökére átruházhatja.

86. A képviselők nyilvántartása

194. §

(1) A Nemzeti Választási Központ a megválasztott képviselőkről nyilvántartást vezet.

(2) A képviselők nyilvántartásán az általános választások közötti változásokat a megbízólevelet átadó választási bizottság mellett működő választási iroda átvezeti.

(3) A Nemzeti Választási Központ a képviselők választójogát a központi névjegyzék adatai alapján folyamatosan ellenőrzi, a választójog megszűnéséről a megbízólevelet átadó választási bizottságot haladéktalanul értesíti.

XI. Fejezet

A jogorvoslat

87. A kifogás benyújtása

195. §

Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

196. §

(1) A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező választási bizottsághoz.

(2) Folyamatosan fennálló (állapotszerű) tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység elkövetésének (fennállásának) teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

197. §

(1) A választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik.

(2) Ha a választáson az (1) bekezdés szerinti választási bizottság nem működik, a kifogást az a választási bizottság bírálja el, amely mellett a választási iroda felettes választási irodája működik.

198. §

A szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen - a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével - kifogást lehet benyújtani.

199. §

(1) A kifogást írásban - személyesen, levélben vagy elektronikus levélben eljuttatva -lehet benyújtani.

(2) A kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar

állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más jogi személy esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát.

(3) A kifogás tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

88. A kifogás áttétele

200. §

(1) Ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem az a választási bizottság illetékes, amelyhez azt benyújtották, a választási bizottság az ügyet - legkésőbb a beérkezését követő napon - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az annak elbírálására illetékes választási bizottsághoz. A választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben.

(2) A választási bizottság az (1) bekezdés szerinti hatáskörét - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - a bizottság elnökére átruházhatja.

(3) Ha a választási bizottság, illetve a bizottság elnöke az ügyet nem teszi át az illetékes választási bizottsághoz, a választási bizottság köteles az ügyben eljárni.

(4) Ha a kifogás áttételére kerül sor, a kifogás határidőben történt benyújtásának vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az első választási bizottsághoz beérkezett.

89. A kifogás elbírálása

201. §

A választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől - számított harmadik napon dönt.

202. §

Ha a kifogás elkésett, nem tartalmazza a 199. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

203. §

A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja.

204. §

(1) A választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

(2) Ha a választási bizottság által érdemben elbírált ügyben újabb kifogást nyújtanak be, és az nem tartalmaz a választási bizottság által még nem értékelt bizonyítékot, a választási bizottság elnöke megküldi a kifogás benyújtója részére a választási bizottság határozatának - személyes adatokat nem tartalmazó - másolatát, és erről a következő ülésen tájékoztatja a választási bizottságot. A választási bizottság az elnök tájékoztatását jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel tudomásul veszi, vagy határozatot hoz.

205. §

(1) A választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

(2) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad

a) megállapítja a jogszabálysértés tényét,

b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől,

c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti,

d) a választási kampány szabályainak megsértése, illetve a 128. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegése esetén bírságot is kiszabhat.

206. §

(1) A választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

(2) A bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse.

207. §

Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.

90. A fellebbezés

208. §

(1) A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.

(2) Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.

91. A bírósági felülvizsgálat

209. §

(1) A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

(2) A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették, vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt.

(3) Nincs helye bírósági felülvizsgálatnak a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen.

92. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtása

210. §

(1) A fellebbezést személyesen, levélben vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben lehet benyújtani.

(2) Nem nyújthat be fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja.

(3) Fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani

a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve

b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

211. §

(1) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni.

(2) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.

(3) A fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelem 210. § (3) bekezdése szerinti alapját,

b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más jogi személy esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát.

(4) A kifogás tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

(5) A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

212. §

A fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

213. §

A fellebbezést a választási iroda az ügy összes iratával a beérkezése napján felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz.

214. §

(1) A bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási iroda az ügy összes iratával legkésőbb a beérkezését követő napon 9 óráig felterjeszti az annak elbírálására jogosult bírósághoz.

(2) Az ügyben nem érintett természetes személy által benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem felterjesztésekor a választási iroda tájékoztatja a bíróságot, hogy a polgár szerepel-e a központi névjegyzékben.

93. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása

215. §

A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási bizottság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt.

216. §

(1) A bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla bírálja el. A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el.

(2) A bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.

(3) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság legkésőbb a felterjesztésétől számított harmadik napon dönt.

217. §

A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság, illetve a bíróság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban a fellebbezési eljárást hivatalból folytathatja.

218. §

(1) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) elkésett,

b) nem a 211. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be,

c) nem tartalmazza a 211. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(2) A bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha aj a 216. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be,

b) az illetéket nem rótták le.

(3) A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem nem utasítható el, ha a jogosult a fellebbezést az elbírálására jogosult választási bizottságnál, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet az elbírálására jogosult bíróságnál - határidőben - terjeszti elő. A fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság mellett működő választási iroda, illetve a bíróság ebben az esetben haladéktalanul intézkedik az iratok beszerzéséről.

(4) A fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

(5) A választási bizottság, illetve a bíróság a megtámadott határozatot

a) helybenhagyja, vagy

b) megváltoztatja.

219. §

(1) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték.

(2) A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a határozat jogerőre emelkedését követően - a határozattal együtt - visszaküldi az első fokon eljáró választási bizottsághoz.

220. §

(1) A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a kérelmezővel és azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli.

(2) A bíróság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza.

(3) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

94. A szavazókörök kialakításával és felülvizsgálatával kapcsolatos jogorvoslat

221. §

(1) A helyi választási iroda vezetőjének a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozata ellen a közzétételének időtartama alatt nyújtható be fellebbezés a helyi választási iroda vezetőjéhez.

(2) A helyi választási iroda vezetője a fellebbezést a területi választási iroda vezetőjéhez terjeszti fel, aki azt három napon belül elbírálja, és a szavazóköri beosztást módosítja, vagy a fellebbezést elutasítja.

(3) A területi választási iroda vezetőjének határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

95. A névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat

222. §

(1) A szavazóköri névjegyzékbe való felvétel, valamint az abból való kihagyás, illetve törlés miatt - a (2) bekezdés szerinti jogorvoslat kivételével - legkésőbb a szavazást megelőző második napon lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A jegyző, illetve a helyi választási iroda vezetőjének a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet elbíráló döntése ellen legkésőbb az arról szóló értesítés kézhezvételét követő tizenötödik napon, a választás kitűzését követően meghozott döntés esetén legkésőbb az arról szóló értesítés kézhezvételét követő harmadik napon lehet fellebbezést benyújtani.

223. §

(1) A névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezést a jegyzőhöz, illetve a helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A jegyző, illetve a helyi választási iroda vezetője a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő tizenötödik napon, a választás kitűzését követően meghozott döntés esetén legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.

(3) Ha a jegyző, illetve a helyi választási iroda vezetője a fellebbezésnek helyt ad, a névjegyzéket módosítja.

(4) Ha a jegyző, illetve a helyi választási iroda vezetője a fellebbezésnek nem ad helyt, a fellebbezést legkésőbb az elbírálására rendelkezésre álló határidő utolsó napján felterjeszti a járásbírósághoz.

(5) A bíróság a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő tizenötödik napon, a választás kitűzését követően meghozott döntés esetén a beérkezését követő három napon belül, de legkésőbb a szavazást megelőző napon dönt. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság egyesbíróként jár el.

(6) Ha a bíróság a fellebbezést alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a fellebbezést elutasítja.

(7) A Nemzeti Választási Központ a 88. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, valamint a 117. § (2) bekezdése alapján hozott határozata elleni fellebbezést a Nemzeti Választási Központ elnökéhez kell benyújtani. A fellebbezés benyújtására és elbírálására a 222. § (2) bekezdése és a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a Nemzeti Választási Központ elnöke a fellebbezésnek nem ad helyt, a fellebbezést a Fővárosi Törvényszék bírálja el.

224. §

A fellebbezést el kell utasítani, ha azt a fellebbezés benyújtója a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás vagy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása adataival ellentétes tényekre alapozza.

225. §

A választási iroda vezetőjének döntését az érintettel és azzal, aki a fellebbezést benyújtotta, a bíróság határozatát a megtámadott határozatot hozó jegyzővel, választási iroda vezetőjével, illetve a Nemzeti Választási Központtal is közölni kell.

96. A jelöltek, listák sorrendjének sorsolása elleni jogorvoslat

226. §

A 147. § szerinti sorsolás ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak. A sorsolás törvényessége elleni jogorvoslat a szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni bírósági felülvizsgálati kérelembe foglalható.

97. A szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni jogorvoslat

227. §

(1) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási bizottság székhelye szerinti ítélőtábla, a Nemzeti Választási Bizottság esetén a Kúria bírálja el. A bíróság legkésőbb a bírósági felülvizsgálati kérelem felterjesztését követő napon dönt.

98. A választás eredménye elleni jogorvoslat

228. §

(1) A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

(2) A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.

(4) Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazóköri eredményt, a szavazatok újraszámlálására csak a (3) bekezdés alapján van lehetőség.

99. Jogorvoslat a választási szerv hallgatása miatt

229. §

(1) Ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és

a) a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja vagy

b) meghozza az elmulasztott döntést.

(2) Ha a Nemzeti Választási Bizottság eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a Kúria az erre irányuló kifogás megérkezésétől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a Nemzeti Választási Bizottságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.

KÜLÖNÖS RÉSZ

XII. Fejezet

Az országgyűlési képviselők választása

230. §

Az országgyűlési képviselők választásán e törvény I. Fejezet-XI. Fejezetét az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

100. A választás kitűzése

231. §

(1) Az országgyűlési képviselők időközi választását - az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság kezdeményezésére - a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki.

(2) Ha a választási bizottság vagy a bíróság a levélben szavazást megismételteti, a szavazás megismételtetéséről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő negyvenedik és ötvenedik nap közötti időpontra tűzi ki.

101. A választási szervek

232. §

Az országgyűlési képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

c) szavazatszámláló bizottság (egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság).

102. A szavazókörök kialakítása

233. §

Az időközi választáson nem jelölhető ki az általános választásra kisorsolt választókerülettől eltérő országgyűlési egyéni választókerületben a 78. § szerinti szavazókör, ha az időközi választásra nem a település valamennyi választókerületében kerül sor.

103. A szavazóköri névjegyzék

234. §

(1) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a külképviseleti névjegyzékben és a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok adatait sem.

(2) A 78. § szerint kijelölt szavazókör névjegyzéke az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület megjelölését is tartalmazza.

(3) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a mozgóurna iránti kérelemben a település területén lévő tartózkodási helyet jelölhet meg, ahova a mozgóurna kivitelét kéri.

235. §

(1) A szavazóköri névjegyzék tartalmazza a választópolgár nemzetiségének megjelölését, ha a választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon benyújtott kérelme alapján az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére is kiterjedő hatállyal szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben.

(2) Az értesítő, valamint a szavazóköri névjegyzék a nemzetiség megnevezését is tartalmazza az (1) bekezdés szerint nemzetiségi választópolgárként nyilvántartott választópolgárok tekintetében.

236. §

(1) Ha legkésőbb a szavazást megelőző második napon a választópolgár kérelmére

a) a választópolgár nemzetiséghez tartozását a jegyző törli a központi névjegyzékből, vagy

b) a jegyző úgy módosítja a választópolgár adatait a központi névjegyzékben, hogy nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vételének hatálya az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére nem terjed ki,

a szavazóköri névjegyzékből a választópolgár nemzetiségi adatát törölni kell.

(2) A választópolgár nemzetiségi adatát a Nemzeti Választási Központ törli a szavazóköri névjegyzékből, ha az adott nemzetiség nem rendelkezik nemzetiségi listával.

104. Az átjelentkezés

237. §

(1) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a lakcíme szerint kijelölt szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik.

(2) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

(3) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár

a) nevét,

b) anyja nevét,

c) személyi azonosítóját,

d) annak a településnek a megjelölését, ahol szavazni fog.

(4) A helyi választási iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a (3) bekezdés d) pontjában megjelölt

település 78. § szerint kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, egy szavazókörös településen a szavazókör névjegyzékébe.

(5) Az átjelentkező választópolgár a szavazást megelőző második napon 16 óráig módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét. A kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár

a) nevét,

b) anyja nevét,

c) személyi azonosítóját.

105. A megismételtetett szavazás névjegyzéke

238. §

Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson nem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok sem, akik a megismételtetett szavazáson a külképviseleti névjegyzékben vagy a levélben szavazók névjegyzékében szerepeltek.

106. A jelölt bejelentése

239. §

(1) Az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.

(2) Az egyéni választókerületi jelöltet az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

107. Az országos lista bejelentése

240. §

(1) Az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.

(2) Az országos listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

241. §

(1) A pártlista állításánál a jelölő szervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjei számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elutasította, valamint akit a nyilvántartásból a 140. § alapján törölt.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság törli a nyilvántartásból a pártlistát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

242. §

A névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok számának megállapításakor a nemzetiségi választópolgárként a szavazást megelőző negyvennyolcadik napon a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal szereplő választópolgárokat kell figyelembe venni.

108. A szavazólap adattartalma

243. §

(1) Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi, az országos pártlistás és -nemzetiségenként - a nemzetiségi listás szavazásra.

(2) A levélben szavazás szavazólapja a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló területen a "levélben szavazás szavazólapja" körfeliratot tartalmazza,

(3) Az országos listás szavazólap nem tartalmazza a lista sorszámát.

(4) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapja tartalmazza a nemzetiség megnevezését is.

(5) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapján a 6. melléklet a)-f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

(6) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapján a jelölő szervezet kérésére a jelölő szervezet nevét, rövidített nevét, a jelölt kérésére a jelölt nevét a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

109. A szavazás

244. §

(1) A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék, illetve a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján a választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy országos pártlistás, az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére nemzetiségének listás szavazólapját adja át.

(2) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel. A választópolgár a szavazólapokat a borítékba helyezi, és a borítékot lezárja.

(3) A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága a mozgóurnás szavazás lebonyolítását az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok tekintetében a település egészére kiterjedő illetékességgel végzi.

110. A szavazatszámlálás

245. §

(1) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok által levélben leadott szavazatok megszámlálásánál a Nemzeti Választási Bizottság, a Nemzeti Választási Központ, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő lehet jelen.

(2) A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni választókerületi és az országos listás választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

111. A külképviseleti névjegyzék

246. §

(1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nyújthat be.

(2) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon kell megérkeznie.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező:

aa) nevét,

ab) anyja nevét

ac) személyi azonosítóját,

ad) értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri.

b) annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja.

247. §

A kérelem alapján a választási iroda a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg feltünteti a szavazóköri névjegyzéken a külképviseleti névjegyzékbe vételét.

248. §

(1) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napon módosíthatja a 246. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatot.

(2) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napon kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből és visszavételét a lakcíme szerinti névjegyzékbe.

249. §

A külképviseleti névjegyzékéből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.

250. §

A Nemzeti Választási Központ a külképviseleti névjegyzék adatait oly módon továbbítja a külképviseletekre, hogy annak adatait csak a külképviseleti választási iroda ismerhesse meg. Ha a Nemzeti Választási Központ a külképviseleti névjegyzék adatait elektronikus úton küldi meg a külképviseletnek, a külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket kinyomtatja és hitelesíti.

251. §

A külképviseleti névjegyzék adatait a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon törölni kell.

112. A levélben szavazók névjegyzéke

252. §

(1) A levélben szavazók névjegyzékébe való felvételére irányuló kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nyújthat be.

(2) A levélben szavazók névjegyzékébe való felvételre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően,

a) ha a választópolgár a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kéri, legkésőbb a szavazást megelőző tizedik napon,

b) ha a választópolgár a szavazási levélcsomagot személyesen vagy meghatalmazott útján a helyi választási irodában veszi át, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon

kell megérkeznie.

(3) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon kérheti törlését a levélben szavazók névjegyzékéből és visszavételét a szavazóköri névjegyzékbe.

(4) A levélben szavazók névjegyzékébe való felvételre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a választópolgár

aa) nevét,

ab) anyja nevét,

ac) személyi azonosítóját,

ad) lakcímét, továbbá

b) annak megjelölését, ha a szavazási levélcsomagot a lakcíme szerinti helyi választási irodában kívánja átvenni.

253. §

(1) A kérelem alapján a választási iroda a választópolgárt felveszi a levélben szavazók névjegyzékébe, egyidejűleg feltünteti a szavazóköri névjegyzéken a levélben szavazók névjegyzékébe vételét.

(2) A Nemzeti Választási Központ felveszi a levélben szavazók névjegyzékébe a központi névjegyzékben szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárokat. A Nemzeti Választási Központ feltünteti a központi névjegyzéken a választópolgárnak a levélben szavazók névjegyzékébe vételét.

(3) A 95. §-97. § szerinti kérelem alapján a központi névjegyzékbe történt felvételt, annak módosítását vagy az abból való törlést a levélben szavazók névjegyzékén nem kell átvezetni.

254. §

A levélben szavazók névjegyzékéből törölni kell azt, akit a központi névjegyzékből, illetve a szavazóköri névjegyzékből törölnek.

255. §

A levélben szavazók névjegyzékének adatait a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon törölni kell.

113. Szavazás a külképviseleten

256. §

(1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi.

(2) A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 7 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 7 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 7 és 19 óra között lehet szavazni.

(3) A külképviseleti választási iroda - a szavazatszámlálás kivételével - ellátja a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat, valamint dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben.

(4) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat. A szavazás céljára szükség esetén több helyiséget kell biztosítani, továbbá a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok folyamatos szavazását lehetővé tevő számú szavazófülkét kell kialakítani és urnát kell felállítani.

(5) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a külképviseleti választási iroda tagja, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a külképviseleti és a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(6) A szavazás felfüggesztésének tényéről a Nemzeti Választási Bizottságot a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni kell.

257. §

A külképviseleti választási iroda - a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben.

258. §

(1) A külképviseleten szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel.

(2) A választópolgár a szavazólapokat a borítékba helyezi, és a borítékot lezárja.

259. §

Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a külképviseleti választási iroda tagja is lehet.

260. §

A külképviseleti választási iroda a szavazás lezárását követően az urnában - annak felnyitása nélkül - elhelyezi a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvet, és az urnát lezárja úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani.

114. A szavazási levélcsomag

261. §

A levélben szavazók névjegyzékébe felvett választópolgár levélben szavazhat.

262. §

(1) A szavazási levélcsomag tartalmazza

a) a levélben szavazás szavazólapját,

b) a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát (a továbbiakban: azonosító nyilatkozat),

c) a levélben szavazás szavazólapjának borítékját (a továbbiakban: belső boríték),

d) a belföldi postára adás esetére bérmentesített válaszborítékot,

e) a szavazás módjáról szóló tájékoztatást.

(2) A szavazási levélcsomag válaszborítékjának címzése

a) a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda címét,

b) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében a Nemzeti Választási Központ címét

tartalmazza.

(3) A levélben szavazás szavazólapjának mérete és kialakítása eltérhet a szavazóhelyiségben használt szavazólaptól. A levélben szavazás szavazólapja bélyegzőlenyomat nélkül érvényes.

263. §

Ha a választópolgár rendelkezik magyarországi lakcímmel, a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz.

115. A szavazási levélcsomag kézbesítése

264. §

(1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár számára - annak kivételével, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte - a Nemzeti Választási Központ a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul, a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint megküldi a szavazási levélcsomagot.

(2) Annak a választópolgárnak, aki a szavazási levélcsomagok (1) bekezdés szerinti megküldését követően kerül a levélben szavazók névjegyzékébe, a helyi választási iroda - legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon - küldi meg vagy adja át a szavazási levélcsomagot.

(3) Az a választópolgár, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon veheti át a szavazási levélcsomagot a lakcíme szerinti helyi választási irodában.

116. Szavazás levél útján

265. §

(1) A választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólap kitöltését követően a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és azt lezárja.

(2) A választópolgár az azonosító nyilatkozatot kitölti és aláírja.

(3) A lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a választópolgár a válaszborítékba zárja.

117. A levélben leadott szavazási irat eljuttatása a választási irodához

266. §

(1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot

a) a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába postai úton juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen, vagy

b) a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába.

(2) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot

a) a Nemzeti Választási Irodába juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen,

b) a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába, vagy

c) a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatja bármely országgyűlési egyem választókerületi választási irodába.

267. §

(1) A szavazatot tartalmazó válaszboríték belföldön bérmentesítés nélkül feladható.

(2) A postai szolgáltató a legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon belföldön felvett vagy átvett válaszborítékot a szavazást megelőző napon 24 óráig kézbesíti a Nemzeti Választási Központ részére.

268. §

(1) A külképviseleten a külképviseleti választási iroda, az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda biztosítja a szavazatot tartalmazó válaszboríték leadásának lehetőségét.

(2) A válaszborítékot az iroda folyamatos felügyelete alatt álló urnába lehet bedobni. A külképviseleten az urnát 16 és 9 óra között biztonságos helyen kell tárolni.

(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országos listát állító jelölő szervezetek által megbízott megfigyelők jelen lehetnek az urna felügyelete során. A megfigyelőkre az 5. §-t kell alkalmazni.

118. A szavazatok továbbítása

269. §

(1) A 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága az átjelentkezéssel szavazó választópolgár által leadott szavazatok borítékját nem bontja fel, hanem külön szállítóborítékba zárva a helyi választási bizottsághoz szállítja. A szállítóborítékon fel kell tüntetni a benne lévő borítékok számát.

(2) A helyi választási iroda a szállítóborítékot a szavazást követő napon az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodának adja át.

270. §

(1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a nála levélben leadott szavazatokat tartalmazó válaszborítékokat szállítóborítékba zárja.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a szavazást követő napon a Nemzeti Választási Központhoz szállítja a nála levélben leadott szavazatokat tartalmazó válaszborítékokat, valamint a helyi választási irodáktól átvett szállítóborítékokat.

271. §

A külképviseleti választási iroda a külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó lezárt urnát, valamint a külképviseleten levélben leadott szavazatokat tartalmazó válaszborítékokat a magyarországi szavazást követő negyedik nap 24 óráig a Nemzeti Választási Központhoz szállítja. Az ezt követően beérkező szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

272. §

(1) A Nemzeti Választási Központ a magyarországi szavazást követő ötödik napon a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat felbontja.

(2) Ha az urna határidőn túl vagy nem a 260. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban érkezik meg a Nemzeti Választási Központhoz, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem lehet figyelembe venni, az urnát felbontás nélkül kell tárolni, és - tartalmával együtt - a választást követő kilencven nap után meg kell semmisíteni. Arról, hogy az urna nem a 260. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban van, a Nemzeti Választási Bizottság dönt.

273. §

Ha a külképviseletről érkezett urnában vagy az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatai között lezáratlan vagy olyan boríték van, amely az egyéni választókerület megjelölését nem tartalmazza, az le nem adott szavazatnak számít, és külön kell csomagolni.

274. §

(1) A Nemzeti Választási Központ a külképviseletekről érkezett urnákban található lezárt borítékokat, valamint az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatait tartalmazó lezárt borítékokat országgyűlési egyéni választókerületenként szétválogatja és zárt csomagba helyezi, amelyen fel kell tüntetni az abban elhelyezett borítékok számát. A Nemzeti Választási Központ a csomagban elhelyezett borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek egy példányát szintén a csomagba helyezi, és azt lezárja. A csomagot a Nemzeti Választási Központ elnöke aláírásával és bélyegzőlenyomattal hitelesíti.

(2) A Nemzeti Választási Központ a csomagot, valamint a külképviseleteken levélben leadott, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda részére megcímzett válaszborítékokat az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének vagy az általa megbízott tagjának adja át.

119. A levélben leadott szavazási iratok ellenőrzése

275. §

(1) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazatát tartalmazó szavazási iratok ellenőrzését az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok szavazatát tartalmazó szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Központ végzi.

(2) A szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Központ legkorábban a szavazást megelőző hatodik napon, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda legkorábban a szavazást követő napon kezdheti meg.

276. §

(1) A választási iroda megvizsgálja a határidőben beérkezett szavazási iratokat.

(2) A szavazási iratok vizsgálata során a választási iroda a beérkezett szavazási iratot - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül - ellenőrzi. Az azonosító nyilatkozat tartalmát a választási iroda a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzi.

(3) Érvénytelen a szavazási irat, ha

a) a válaszboríték nincs lezárva,

b) a válaszborítékból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték,

c) a válaszborítékban - ugyanazon választáson - több belső boríték van,

d) a belső boríték nincs lezárva,

e) a nyilatkozat hiányosan tartalmazza a választópolgár adatait, vagy nem tartalmazza a választópolgár aláírását,

f) a polgár nem szerepel a levélben szavazók névjegyzékében,

g) a választópolgár már leadott érvényes szavazási iratot,

h) a választópolgárnak az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a levélben szavazók névjegyzékében szereplő adataitól, kivéve az időközben történt név-, illetve lakcímváltozást,

i) a szavazási irat elkésett.

277. §

(1) Ha a szavazási irat a 276. § (3) bekezdése szerint érvénytelen, ennek okát a válaszborítékon fel kell tüntetni, s a válaszboríték tartalmát - a belső boríték felnyitása nélkül - vissza kell helyezni a válaszborítékba.

(2) Az érvénytelen szavazási iratot tartalmazó válaszborítékokat külön kell csomagolni.

278. §

(1) Ha a szavazási irat a 276. § (3) bekezdése szerint érvényes, a választási iroda a levélben szavazók névjegyzékén megjelöli, hogy a választópolgár érvényes szavazási iratot adott le.

(2) A választási iroda az érvényes szavazási iratokban lévő belső borítékokat - azok felnyitása nélkül - a megszámlálásukig külön tárolja. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a borítékokat külön csomagolja. A csomagban elhelyezett borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek egy példányát szintén a csomagba helyezi, és azt lezárja. A csomagot a helyi választási iroda vezetője aláírásával és bélyegzőlenyomattal hitelesíti.

(3) Az érvényes szavazási iratokban lévő azonosító nyilatkozatokat külön kell csomagolni.

120. A szavazatok megszámlálása

279. §

(1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazást megelőző 8. napig kijelöli a külképviseleteken leadott szavazatok, az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok által leadott szavazatok, valamint a választókerületben lakcímmel rendelkező választópolgárok által levélben leadott szavazatok megszámlálására illetékes, az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén működő szavazatszámláló bizottságot, amely nem lehet a 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárásakor lezárja az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani. Az urnát a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének adja át, aki gondoskodik annak biztonságos őrzéséről.

(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a magyarországi szavazást követő hatodik napon az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság elnökének átadja

a) az urnát,

b) a 274. § (2) bekezdése szerinti csomagot, valamint

c) a 278. § (2) bekezdése szerinti csomagot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a csomagokban lévő borítékokat -azok felbontása nélkül - összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal, és a X. Fejezetben a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat haladéktalanul elvégzi

280. §

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben leadott szavazatait a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett a Nemzeti Választási Központ számlálja meg. A számlálást nem lehet megkezdeni a szavazás napján 19 órát megelőzően.

121. A választás eredményének megállapítása

281. §

(1) Az egyéni választókerületi szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodához továbbítja.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja a választás egyéni választókerületi eredményét. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példányát -annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul - a Nemzeti Választási Központhoz juttatja el.

282. §

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.

283. §

(1) Az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Központhoz juttatja el.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság

a) az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek,

b) a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint

c) a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek

alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja a választás országos listás eredményét.

122. A jogorvoslat

284. §

(1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá,

b) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

123. A választás eredményének közzététele

285. §

A Nemzeti Választási Bizottság a választás eredményének jogerőssé válását követően a Magyar Közlönyben közzéteszi a választás eredményéről készült közleményét.

124. A megbízólevél

286. §

A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi szószóló részére is átadja a megbízólevelet.

125. Időközi választás

287. §

Az időközi választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár csak levél útján szavazhat, a válaszborítékot csak postai úton juttathatja el az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába.

XIII. Fejezet

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

288. §

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán e törvény I. Fejezet-XI. Fejezetét az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

126. A választás kitűzése

289. §

(1) A választást a kitűzését követő nyolcvanadik és századik nap közötti napra kell kitűzni.

(2) A települési önkormányzati képviselők és a polgármester időközi választását a helyi választási bizottság, a megyei, illetve a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester időközi választását a területi választási bizottság tűzi ki.

127. A választási eljárás költségei

290. §

A képviselő-testület, közgyűlés feloszlásának kimondása vagy feloszlatása miatt tartott időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a helyi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani.

128. A választási szervek

291. §

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) helyi választási bizottság,

d) szavazatszámláló bizottság.

129. Az uniós állampolgár jelölt bejelentése

292. §

Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról is, hogy az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan jogszabályi, bírósági vagy más hatósági rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.

130. A mandátumok számának megállapítása

293. §

A helyi választási iroda, illetve a területi választási iroda vezetője az általános választást megelőző évben június 30-ig határozatban állapítja meg a képviselő-testület, illetve a közgyűlés soron következő általános választáson megválasztandó tagjainak számát.

131. A szavazókörök kialakítása

294. §

(1) A tízezernél több lakosú településen a helyi választási iroda vezetője az általa kisorsolt választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazására.

(2) Az időközi választáson nem jelölhető ki az általános választásra kisorsolt választókerülettől eltérő választókerületben az (1) bekezdés szerinti szavazókör, ha az időközi választásra nem valamennyi választókerületben kerül sor.

XIV. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzati képviselők választása

295. §

A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán e törvény I. Fejezet-XI. Fejezetét, továbbá a 261. §, a 262. §, a 264. §, a 265. § és a 276. §-278. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

132. A választás kitűzése

296. §

(1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hetvenötödik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a helyi választási bizottság, a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a területi választási bizottság, az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki.

133. A választási eljárás költségei

297. §

Az időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a nemzetiségi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani, ha az időközi választást azért kell megtartani, mert

a) az általános választást követően az önkormányzat nem alakult meg,

b) a képviselő-testületet, közgyűlést feloszlatták,

c) a képviselő-testület, közgyűlés kimondta feloszlását.

134. A választási szervek

298. §

(1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) helyi választási bizottság,

d) szavazatszámláló bizottság.

(2) A választási bizottságba a jelölő szervezet nem bízhat meg tagot.

(3) A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban kiegészíti, ha a nemzetiségi szavazókör névjegyzékében lévő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat.

135. A szavazókör kialakítása

299. §

Valamennyi nemzetiség számára közös szavazókör szolgál.

136. A névjegyzék

300. §

A választópolgár azon településen szerepelhet a nemzetiségi szavazóköri névjegyzékben, ahol a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szavazóköri névjegyzékében szerepel vagy - időközi választás esetén - szerepelhet.

301. §

Az értesítő, az ajánlószelvény, valamint a szavazóköri névjegyzék a nemzetiség megnevezését is tartalmazza.

302. §

Azon nemzetiség választópolgárát, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választását a Nemzeti Választási Bizottság nem tűzte ki, vagy amelynek választását jelöltek hiányában nem lehet megtartani, a helyi választási iroda felveszi a levélben szavazók névjegyzékébe. Az ilyen választópolgár számára megküldött értesítő a 120. § (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatot nem tartalmazza.

137. A jelölt- és listaállításhoz szükséges ajánlások számának megállapítása

303. §

A jelölt, lista állításához szükséges ajánlások számát a választást kitűző határozatban, egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani.

138. A nemzetiségi szervezet bejelentése

304. §

(1) A jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság - amelynél a jelölő szervezetet bejelentették - veszi nyilvántartásba. Időközi választáson a jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vételére hatáskörrel rendelkező választási bizottságnál kell bejelenteni a jelölő szervezetet.

(2) A jelölő szervezet bejelentéséhez csatolni kell az alapszabályát, amely bizonyítja, hogy az adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó nemzetiségi egyesület.

139. A jelölt bejelentése

305. §

(1) A települési nemzetiségi önkormányzati jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzati jelöltet a helyi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) a nemzetiség képviseletét vállalja,

b) a választást megelőző tíz évben általános vagy időközi nemzetiségi önkormányzati választás során nem volt más nemzetiség önkormányzatának jelöltje, és

c) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

140. A lista bejelentése

306. §

(1) A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.

(2) A területi nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát és az azon szereplő jelölteket a területi választási bizottság, az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát és az azon szereplő jelölteket a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A 305. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a listán állított jelöltekre is alkalmazni kell.

307. §

(1) A lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett -települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította, valamint akit a nyilvántartásból a 140. § bekezdése alapján törölt.

(2) A választási bizottság törli a nyilvántartásból a listát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

141. A szavazólap adattartalma

308. §

(1) Külön szavazólap szolgál a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására.

(2) A szavazólap tartalmazza a nemzetiség megnevezését is.

(3) A szavazólapon az 5. mellékelt á)-f) és k) pontja, illetve a 6. melléklet á)-f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

(4) A szavazólapon a jelölő szervezet kérésére a jelölő szervezet nevét, rövidített nevét, a jelölt kérésére a nevét a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

142. A szavazási levélcsomag eljuttatása a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számára

309. §

(1) A helyi választási iroda a szavazási levélcsomagban megküldött belső borítékon feltünteti a nemzetiség megnevezését.

(2) A választópolgár részére a helyi választási iroda - legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon - küldi meg vagy adja át a szavazási levélcsomagot.

(3) Az a választópolgár, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon veheti át a szavazási levélcsomagot a lakcíme szerinti helyi választási irodában.

143. Szavazás

310. §

(1) Ha a településen tartanak települési nemzetiségi önkormányzati választást, a különböző, települési nemzetiségi önkormányzati választásban érintett nemzetiségek számára - a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választásra is - közös nemzetiségi szavazóhelyiség szolgál.

(2) A nemzetiségi szavazóhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy a fogyatékossággal élő választópolgárok számára akadálymentes legyen.

(3) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot a lakcíme szerinti területi választási irodába postai úton juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen.

144. A levélben leadott szavazási iratok ellenőrzése

311. §

(1) A szavazási iratok ellenőrzését a területi választási iroda legkorábban a szavazást követő napon kezdheti meg.

(2) A szavazási irat abban az esetben is érvénytelen, ha a belső borítékon nincs feltüntetve a nemzetiség megnevezése.

145. A szavazatszámlálás nyilvánossága

312. §

A levélben leadott szavazatok megszámlálásánál a számlálást végző választási bizottság, a választási iroda, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő lehet jelen

146. A szavazatszámlálás

313. §

A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat nemzetiségenként, valamint a települési, a területi és az országos nemzetiségi választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

147. A levélben leadott szavazatok megszámlálása

314. §

A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok területi és országos nemzetiségi önkormányzati választásra leadott szavazatainak megszámlálását és a levélben szavazás eredményének megállapítását a területi választási bizottság végzi.

148. A választás eredményének megállapítása

315. §

A települési nemzetiségi önkormányzati választás eredményét a helyi választási bizottság állapítja meg.

316. §

(1) A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához.

(2) A területi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek és a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja a területi nemzetiségi önkormányzati választás eredményét.

(3) A területi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek és a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság a területi választási bizottságoknak az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét megállapító jegyzőkönyvei alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás eredményét.

149. A jogorvoslat

317. §

(1) A helyi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a települési nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik.

(2) A területi választási bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a területi nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik,

b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá, és az elkövetés helye a területi választási bizottság illetékességi területén található,

c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az országos nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik,

b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja vagy a (2) bekezdés a) pontja alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,

c) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

XV. Fejezet

Az Európai Parlament tagjainak választása

318. §

Az Európai Parlament tagjainak választásán e törvény I. Fejezet-XI. Fejezetét, a 231. § (2) bekezdése, a 234. § (1) és (3) bekezdése, a 237. §, a 238. §, a 243. § (2) bekezdése, a 244. § (3) bekezdése, a 245. § (1) bekezdése, a 246. §-252. §, a 253. § (1) és (3) bekezdése, a 254. §-257. §, a 258. § (2) bekezdése, a 259. §-261. §, a 262. § (1) és (3) bekezdése, a 264. §, a 265. §, a 267. §, a 268. §, a 271. §-273. §, a 275. § (2) bekezdése, a 276. §, a 277. §, a 278. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 285. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

150. A választás kitűzése

319. §

(1) A választást a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzésével együtt kell kitűzni.

(2) A választást az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli vasárnapra kell kitűzni.

151. A választási szervek

320. §

Az Európai Parlament tagjainak választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) helyi választási bizottság,

d) szavazatszámláló bizottság.

152. Az Európai Unió más tagállama állampolgárának névjegyzékbe vétele iránti kérelem

321. §

(1) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának az Európai Parlament tagjainak választására történő névjegyzékbe vétel iránti kérelmének tartalmaznia kell

a) a választópolgár

aa) nevét,

ab) személyi azonosítóját,

b) ha alkalmazható, akkor annak a településnek vagy választókerületnek a megjelölését, amelynek névjegyzékébe az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb felvették,

c) a választópolgár nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak Magyarországon gyakorolja.

(2) A névjegyzékből való törlésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár

a) nevét,

b) személyi azonosítóját.

153. Az Európai Unió más tagállama állampolgárának névjegyzékbe vétele

322. §

A Nemzeti Választási Központ a választás évében május 20-ig értesíti az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során ezen adatok fogadására illetékes központi szerveit azokról az állampolgáraikról, akik a szavazóköri névjegyzékében szerepelnek. Az értesítés a választópolgár következő adatait tartalmazza:

a) név,

b) nem,

c) születési hely és idő,

d) állampolgárság,

e) az a település, szavazókör vagy választókerület, amelynek névjegyzékében az érintett az állampolgársága szerinti államban utoljára szerepelt.

154. A választójogukat más uniós tagállamban gyakorló választópolgárok törlése

323. §

Az Európai Parlament tagjainak választására az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárokról kapott értesítés alapján az érintett választópolgárokat a Nemzeti Választási Központ törli a szavazóköri névjegyzékből.

155. Adatszolgáltatás a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából

324. §

A Nemzeti Választási Központ az Európai Unió tagállamának az európai parlamenti választás során az adatkezelésre jogosult, illetékes szerve kérésére három napon belül adatot szolgáltat a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából az európai parlamenti választáson az érintett tagállamban névjegyzékbe vételét kérő vagy jelöltként induló magyar állampolgár választójogáról.

156. A lista bejelentése

325. §

(1) A listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.

(2) A listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A lista ajánlására a 124. §-132. § rendelkezéseit is alkalmazni kell.

326. §

(1) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról is, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán csak Magyarországon indul jelöltként.

(2) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentésekor a Nemzeti Választási Bizottság a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságának megkeresése útján ellenőrzi, hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható, illetve hogy ilyen kizáró okról az illetékes hatóságnak nincs tudomása.

(3) A Nemzeti Választási Központ a 2. melléklet a), ia) és ib) pontja szerinti adatok megküldésével - a nyilvántartásba vétel jogerőre emelkedését követő három napon belül - tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak illetékes szerveit azokról az állampolgáraikról, akiket a Nemzeti Választási Bizottság jelöltként nyilvántartásba vett.

327. §

A Nemzeti Választási Bizottság elutasítja annak a jelöltnek a nyilvántartásba vételét, illetve törli a jelöltek közül azt, akit az Európai Unió más tagállamában jelöltként nyilvántartásba vettek.

157. Szavazás levél útján

328. §

(1) A szavazási levélcsomag válaszborítékjának címzése a Nemzeti Választási Központ címét tartalmazza.

(2) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot

a) a Nemzeti Választási Irodába juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen,

b) a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába.

(3) A szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Központ végzi.

158. A szavazatszámlálás

329. §

A külképviseleten és a levélben leadott szavazatokat a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett a Nemzeti Választási Központ számlálja meg.

159. A választás eredményének megállapítása

330. §

(1) A szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Központhoz továbbítja.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság

a) a szavazóköri jegyzőkönyvek,

b) a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és

c) a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja a választás eredményét.

331. §

A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.

160. A jogorvoslat

332. §

(1) A szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottságnál kell előterjeszteni.

(2) A helyi választási bizottság dönt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról.

(3) A területi választási bizottság dönt a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés vagy a (3) bekezdés alá,

b) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről,

c) a szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezésről.

ZÁRÓ RÉSZ

XVI. Fejezet

Záró rendelkezések

161. Felhatalmazó rendelkezések

333. §

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályait,

b) a választási eljárásban használandó nyomtatványokat,

c) a választási eljárás határidőit és határnapjait,

d) a választási eredmény országosan összesített adatainak körét,

e) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét,

f) a Nemzeti Választási Bizottság kivételével a választási bizottságok tagjait megillető tiszteletdíj és a választási irodák tagjait megillető díjazás összegét,

g) a médiatartalom-szolgáltató képviseletében eljáró személy e minőségének igazolására használható okiratokat,

h) a bírság megfizetésének részletes szabályait.

162. Hatályba léptető rendelkezések

334. §

Ez a törvény 2013. február 15-én lép hatályba.

163. A jogszabály rövidítésének meghatározása

335. §

E törvény rövidítése: "Ve.".

164. Átmeneti rendelkezések

336. §

(1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

a) az e törvény hatályba lépését követő első általános országgyűlési választásokat megelőző időközi országgyűlési választásokon,

b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek e törvény hatályba lépését követő választásán a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eljárási szabályait megállapító törvény hatálybalépéséig,

c) az országos és helyi népszavazásról, az országos és helyi népi kezdeményezésről, valamint a polgári kezdeményezésről szóló törvény hatálybalépéséig az országos és helyi népszavazásokra, az országos és helyi népi kezdeményezésekre, valamint a polgári kezdeményezésekre.

(2) Az 1997. évi C. törvényben az Országos Választási Bizottság számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Bizottság, az Országos Választási Iroda számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Központ látja el.

337. §

(1) Az Európai Parlament tagjainak 2014. évi választásán nem kell alkalmazni a319. §(1) bekezdését.

(2) Az Európai Parlament tagjainak 2014. évi választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

c) szavazatszámláló bizottság (egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság).

(3) Az Európai Parlament tagjainak 2014. évi választásán

a) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) a Nemzeti Választási Bizottság dönt

ba) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az a) pont alá,

bb) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

338. §

Az első feliratkozási időszak 2013. szeptember l-jén kezdődik.

339. §

(1) A Nemzeti Választási Bizottság tagjait első alkalommal az e törvény hatályba lépését követő kilencven napon belül kell megválasztani.

(2) Az e törvény hatályba lépésekor működő Országos Választási Bizottság tagjainak megbízatása az (1) bekezdés szerint megválasztott Nemzeti Választási Bizottság alakuló üléséig tart.

340. §

2014-ben nem lehet időközi önkormányzati választást tartani április 1-je és az önkormányzati általános választás napja között.

165. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

341. §

(1) Az Első rész, valamint az 1-6. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A XII. Fejezet és a 7. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A XIII. Fejezet az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

166. Az Európai Unió jogának való megfelelés

342. §

(1) A 86. §, a 321. §-324. §, a 326. §, a 327. § - az Alaptörvény XXIII. cikk (2) bekezdésével együtt - a Tanács az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választások során történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 93/109/EK irányelvének (1993. december 6.) való megfelelést szolgálja.

(2) A 292. § - az Alaptörvény XXIII. cikk (2) bekezdésével együtt - a Tanács az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 94/80/EK irányelvének (1994. december 19.) való megfelelést szolgálja.

(3) A 319. § (2) bekezdése és a 331. § - az Alaptörvény XXIII. cikk (2) bekezdésével és az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló 2003. évi CXIII. törvénnyel (a továbbiakban: EPvjt.) együtt - a Tanács az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához mellékelt okmánynak való megfelelést szolgálja.

167. Módosító rendelkezések

343. §

A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 15/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15/B. § (1) A bíróságnak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.

(2) A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége

a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy

b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik."

344. §

Az EPvjt. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A listaállításhoz legalább ötezer, a névjegyzékben szereplő választópolgár ajánlása szükséges."

345. §

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a) a 11. § (1) bekezdés e), f), h) és i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatok, továbbá

b) a 16. § (1) bekezdés f) és i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés a), d) és i) pontjában meghatározott adatok."

346. §

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Autonóm államigazgatási szerv]

"e) a Nemzeti Választási Központ."

347. §

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát az általános választást megelőző év január 1-jei lakosságszám alapján kell meghatározni."

348. §

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább kétszáz, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár ajánlása szükséges."

349. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pontja a következő l) alponttal kiegészülve lép hatályba:

"l) a választási bizottság tagja;"

350. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-ában a "Közbeszerzési Hatóság" szövegrész helyébe a "Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Központ" szöveg lép.

168. Hatályon kívül helyező rendelkezések

351. §

Hatályát veszti

a) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény,

b) az EPvjt. 5. § (3) bekezdése,

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 9/A. §-ában a "magyar állampolgár," szövegrész,

d) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 57. §-a, 98. § (1) bekezdésének második mondata, valamint (2) bekezdése,

e) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 55. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata.

1. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

A választókerületek és szavazókörök nyilvántartásának adattartalma

A választókerületek és szavazókörök nyilvántartása tartalmazza:

a) az országgyűlési egyéni választókerületek sorszámát, a választókerületbe tartozó választópolgárok számát, a választókerületbe tartozó, a központi névjegyzékben szereplő választópolgárok számát, a választókerületbe tartozó települések nevét, valamint azon települések esetében, amelyek több egyéni választókerületre oszlanak, a választókerületbe tartozó szavazókörök sorszámát,

b) a tízezernél több lakosú településeken a helyi önkormányzati egyéni választókerületek sorszámát, a választókerületbe tartozó választópolgárok számát, a választókerületbe tartozó, a központi névjegyzékben szereplő választópolgárok számát, a választókerületbe tartozó szavazókörök sorszámát,

c) településenként az egyes szavazókörök sorszámát, a szavazókörbe tartozó címeket, a szavazókörbe tartozó választópolgárok számát, a szavazókörbe tartozó, a központi névjegyzékben szereplő választópolgárok számát, a szavazókör szavazóhelyiségének címét,

d) az 78. § szerint kijelölt szavazókör megjelölését,

e) a nemzetiségi szavazókör szavazóhelyiségének címét,

f) a 268. § (1) bekezdése szerinti szavazatleadó hely címét,

g) a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt,

h) a szavazókörök és választókerületek térképes megjelenítését,

i) annak megjelölését, hogy - a legutóbbi népszámlálásnak a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint - a településen melyik nemzetiséghez tartozó személyek száma éri el a harminc főt.

2. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

A központi névjegyzék adattartalma

A központi névjegyzék tartalmazza

a) a választópolgár nevét, születési nevét,

b) a választópolgár személyi azonosítóját,

c) a választópolgár lakóhelyének és tartózkodási helyének címét,

d) a választópolgár anyja nevét,

e) a választópolgár születési helyét és idejét,

f) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében továbbá a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, ha nem rendelkezik személyi azonosítóval,

g) annak megjelölését, hogy a választópolgár mely választáson, mely választókerületben rendelkezik a szavazás jogával, mely választáson választható,

h) annak megjelölését, hogy melyik településen és egyéni választókerületben szerepelt a választópolgár a szavazóköri névjegyzékben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek legutóbbi választásának napján,

i) az Európai Unió más tagállamának állampolgáraként az Európai Parlament tagjainak választására névjegyzékbe vett választópolgár esetében továbbá

iá) állampolgárságát,

ib) ha rendelkezésre áll, annak a településnek vagy választókerületnek a megjelölését, amelynek névjegyzékébe az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb felvették,

j) a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgár esetében annak megjelölését, hogy a választópolgár

ja) mely nemzetiséghez tartozóként szerepel a névjegyzékben,

jb) nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vétele az országgyűlési képviselők választására is kiterjed-e,

k) annak megjelölését, hogy a fogyatékossággal élő választópolgár milyen, a 97. § szerinti segítséget igényel,

l) a 98. § szerinti nyilatkozat tartalmát,

m) a választópolgár értesítési címét,

n) a választópolgár lakcíme szerinti település nevét, a választókerület és a szavazókör megjelölését.

3. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

A szavazóköri névjegyzék adattartalma

A szavazóköri névjegyzék tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a települést és a választókerületet,

d) a szavazókör sorszámát,

e) a szavazóhelyiség címét,

f) a választópolgár

fa) nevét,

jb) személyi azonosítóját,

fc) magyarországi lakcímét,

fd) 97. § szerint igényelt szavazási segítség megjelölését,

fe) névjegyzékbeli sorszámát,

g) az országgyűlési képviselők választásán átjelentkezéssel szavazó választópolgár lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület megjelölését,

h) a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok számát.

4. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásának adattartalma

A jelölő szervezetek jelöltek és listák nyilvántartása tartalmazza

a) a jelölő szervezet

aa) nevét és székhelyét,

ab) rövidített nevét,

ac) jelképét,

ad) típusát,

ae) képviselőjének nevét és lakcímét, képviseleti jogának terjedelmét,

aj) nevében jelölt, lista bejelentésére meghatalmazott személy nevét, lakcímét és meghatalmazásának terjedelmét,

b) a jelölt

ba) nevét és lakcímét,

bb) személyi azonosítóját,

bc) független jelölésének tényét vagy annak megjelölését, hogy melyik jelölő szervezet egyéni jelöltje, illetve melyik jelölő szervezet listáján szerepel,

bd) nyilatkozatát arról, ha több utóneve közül csak az egyik feltüntetését kéri, illetve a "dr" megjelölés feltüntetését nem kéri a szavazólapon,

be) nyilatkozatát arról, ha neve nemzetiségi nyelven való feltüntetését kéri a szavazólapon,

bf) foglalkozását a 143. § (2) bekezdése szerinti esetben,

c) a listát állító jelölő szervezetet,

d) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb - személyes adatnak nem minősülő -adatokat.

A nyilvántartás tartalmazza annak megjelölését, hogy a jelölő szervezetet, jelöltet, listát melyik választásra vették nyilvántartásba, a jelölt melyik választókerületben indul, illetve a listát melyik választókerületben állították.

5. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

Az egyéni szavazólap adattartalma

Az egyéni szavazólap tartalmazza

a) a "szavazólap" megjelölést,

b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában,

c) a választás megnevezését,

d) a szavazás napját,

e) a választókerület megjelölését,

f) annak megjelölését, hogy hány jelöltre lehet érvényesen szavazni,

g) a jelölt sorszámát,

h) a jelölt nevét,

i) a szavazásra szolgáló kört,

j) a jelölő szervezet nevét vagy a "független jelölt" megnevezést,

k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.

6. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

A listás szavazólap adattartalma

A listás szavazólap tartalmazza

a) a "szavazólap" megjelölést,

b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában,

c) a választás megnevezését,

d) a szavazás napját,

e) a választókerület megjelölését,

f) annak megjelölését, hogy csak egy listára lehet érvényesen szavazni,

g) a lista sorszámát,

h) a szavazásra szolgáló kört,

i) a jelölő szervezet nevét,

j) a listán szereplő első öt jelölt nevét,

k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.

7. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

A külképviseleti névjegyzék adattartalma

A külképviseleti névjegyzék tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a külképviselet megjelölését,

d) a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár

da) nevét,

db) személyi azonosítóját,

dc) magyarországi lakcímét,

dd) anyja nevét,

de) születési helyét,

df) névjegyzékbeli sorszámát,

e) a választópolgár részére átadandó szavazólapok megjelölését,

f) a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok számát.

8. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

A levélben szavazók névjegyzékének adattartalma

A levélben szavazók névjegyzéke tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a választókerületet,

d) a választópolgár

da) nevét,

db) személyi azonosítóját, ennek hiányában a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát,

dc) magyarországi lakcímét, ennek hiányában lakóhelyének címét,

dd) anyja nevét,

de) születési helyét és idejét,

df) névjegyzékbeli sorszámát,

dg) értesítési címét,

e) annak megjelölését, ha a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte,

f) a választópolgár részére megküldendő szavazólapok megjelölését,

g) a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számát.

Indokolás

Általános indokolás

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) közel másfél évtizede nyújt biztos szabályozási hátteret a közjogi választások lebonyolításához. Az elmúlt időszakban történt változások, így mind az Alaptörvény megalkotása, mind az országgyűlési képviselők választásának új rendszere azonban a választási eljárási szabályok megújításának szükségességét vetik fel. A joggyakorlatban felhalmozott tapasztalatok szintén indokolttá teszik a választási eljárási szabályok átgondolását.

A választási eljárásról szóló törvény továbbra is önálló eljárási törvény. A jogszabály általános és különös részre tagozódik, melyben az általános rész tartalmazza a közjogi választásokra alkalmazandó közös szabályokat, míg a különös rész az egyes választástípusok közöstől eltérő vagy kiegészítő szabályait.

2014-től a választási feliratkozás nélkülözhetetlen lesz. így feliratkozás alapján lehet nyilvántartásba venni a külföldön élő választópolgárokat, továbbá a nemzetiségi névjegyzékbe történő felvétel iránti igényt is külön kérelemben kell jelezni. A hosszabb távon, munkavállalás vagy tanulás miatt külföldön tartózkodók - akik közül sokuk tartós külföldi tartózkodásáról a magyar államigazgatási szerveknek nincsen tudomása - is csak feliratkozás útján tudják jelezni, hogy távolról kívánnak szavazni. Továbbá meg kell említeni a Magyarországon élő más uniós ország állampolgárait is, akik az EP választáson eddig is feliratkozás útján tudták jelezni magyarországi szavazási szándékukat. Az említettekhez hasonlóan a belföldi lakóhellyel rendelkező polgárok választójoga gyakorlásának is feltétele a továbbiakban, hogy a választópolgár előre jelezze, hogy szavazni kíván.

A választói névjegyzékben szereplők adatait egy központilag, folyamatosan vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni. A szavazóköri névjegyzék az adott választásra, a kitűzéskor készül el. A központi és a szavazóköri névjegyzék automatikusan frissül a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján.

A központi választási szervek megújulnak. A Nemzeti Választási Bizottság Országgyűlés által választott tagjainak száma 7 fő, mandátumuk 9 évre szól. A választott tagok mellett a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek által megbízott tagokkal egészül ki.

A Nemzeti Választási Központ, mint a központi választási iroda felelős a választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért. A Nemzeti Választási Központ - megnövekedett feladataira tekintettel - a továbbiakban autonóm államigazgatási szervként működik.

Az ajánlási rendszer megújul: az országgyűlési választásokon 200 ajánlás szükséges az egyéni jelöltállításhoz, az EP választáson pedig 5000 ajánlást kell összegyűjteni. Az ajánlószelvény intézménye megszűnik, az ajánlásokat a továbbiakban ajánlóíven lehet gyűjteni. A választópolgárok politikai véleményének sokszínűsége az ajánlási folyamat során még inkább érvényesül: minden, a választói névjegyzékben szereplő polgár több ajánlást adhat le.

Az Országgyűlés - hosszú ideig tartó adósságot törlesztve - első alkalommal 2014-ben teszi lehetővé, hogy az országgyűlési választásokon külföldön élő honfitársaink is részt vehessenek. A külhoni magyarság szavazati jogával levélszavazás útján élhet. A külhoni választópolgár szavazási iratát postai úton küldheti meg vagy a külképviseleten, illetve Magyarországon bármely egyéni választókerületi választási irodában adhatja le.

Eddigi formájában szintén fennmarad a külföldön szavazás lehetősége a magyarországi lakcímmel rendelkező honfitársainknak. Részükre a magyar külképviseletek biztosítanak szavazási lehetőséget. A külföldön tartózkodó magyar választópolgárok levélben is szavazhatnak.

A magyarországi lakcímüktől távol, de belföldön tartózkodó választópolgárok azon a településen szavaznak, ahol a szavazás napján tartózkodnak. Ennek módja azonban a továbbiakban nem az igazolás, mely eddig számos visszaélésre adott okot. Az új jogintézmény elnevezése "átjelentkezés". A papíron kiadott igazolás helyett a helyi választási iroda vezetője közvetlenül felveszi a szavazás napján máshol tartózkodó választópolgárt az érintett szavazókör névjegyzékére. Ezzel megszűnnek a korábbi problémák: az igazolás késve vagy egyáltalán nem érkezett meg a postán, a kijelölt szavazókörökben hosszú sorállás alakult ki. Az átjelentkezés során biztosításra kerül, hogy az átjelentkezők a lakcímük szerinti egyéni szavazólapra szavazzanak. Ezzel a visszaélési lehetőségek megszűnnek, azonban meg kell szervezni és lebonyolítani, hogy minden választópolgár szavazólapja a saját lakcíme szerinti egyéni választókerületbe kerüljön vissza.

A Javaslat nagy hangsúlyt fektet a fogyatékkal élők joggyakorlásának elősegítésére. A mozgássérültek akadálymentes szavazóhelyiséget és fülkét használhatnak. Ha az akadálymentesített szavazóhelyiséget igénylő választópolgár lakcíme szerinti szavazóhelyiség nem akadálymentesített, őt a helyi választási iroda vezetője ugyanazon településen és választókerületben egy másik, akadálymentesített szavazóhelyiség névjegyzékére teszi át.

A látássérülteket braille-írásos értesítővel és szavazósablonnal segíti a Javaslat. A sablon egy olyan karton- vagy műanyag tasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza, és azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, a sablon ki van vágva. A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság becsúsztatja a sablonba, a látássérült választópolgár pedig a fülkében kitapogatja a sablon szövegét, és - az általa választott jelölt neve melletti kivágáson keresztül - a szavazólapon berajzolja az X-et, kiveszi a szavazólapot a sablonból és az urnába dobja.

A választópolgárok tájékozódását könnyített formában megírt tájékoztató anyagok is segítik.

A fogyatékossága miatt önállóan szavazni nem képes választópolgárt egyébként -felkérésére - bárki (vagy az SZSZB két tagja együttesen) segítheti a szavazófülkében.

A választási jogorvoslatok rendszere alapvetően nem változik. Újdonság azonban a szankciórendszer bővülése: ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a jelenlegi jogkövetkezményeken túl a törvényben meghatározott esetekben bírságot szabhat ki.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A törvény hatálya az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament tagjainak választására terjed ki.

A 2. §-hoz

A választási eljárás alapelvei között új elemként kap helyet a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése.

Továbbra is alapelvi szinten jelenik meg a választási eljárás nyilvánossága, amelynek keretében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 3. §-hoz

Értelmező rendelkezéseket tartalmaz.

A 4. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a választások lebonyolítását nemzetközi megfigyelők figyelemmel kísérhessék.

Az 5. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a külképviseleteken nem működik választási bizottság, a jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek megfigyelő útján ellenőrizhetik a külképviseleti választási szerv tevékenységének törvényességét.

A 6. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a szavazás napját csak vasárnapra lehet kitűzni, de az nem eshet munkaszüneti napra. Megszűnik az a korlát, amely szerint a munkaszüneti napot követő vagy megelőző napon sem lehetett választást tartani.

Tekintettel arra, hogy húsvét- és pünkösdvasárnap nem munkaszüneti nap, a Javaslat e napokon is kifejezetten megtiltja a választás megtartását.

A 7. §-hoz és a 231. §-hoz

A szavazás megismételtetése esetén a megismételt szavazást 30 napon belül meg kell tartani. Abban az esetben azonban, ha az országgyűlési képviselők választásán a levélben szavazást (is) meg kell ismételni, az ismétlésre - a postai kézbesítésre való tekintettel - a 4050. nap kötött kerül sor.

A 8. §-hoz

Annak érdekében, hogy a képviselői hely minél előbb betöltésre kerüljön, a Javaslat az időközi választás megtartására 4 hónapos határidőt állít. Ez az általános határidő irányadó a testület feloszlása vagy feloszlatása miatti időközi választásra is.

A 9. §-hoz

A Javaslat általában lehetővé teszi, hogy különböző típusú választásokat azonos napon tartsanak, ez alóli kivételként azonban megtiltja, hogy általános országgyűlési vagy önkormányzati választással azonos napon országos népszavazásra kerüljön sor.

A 10. §-hoz és a 11. §-hoz

A határidők számítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

A 12. §-hoz, a 290. §-hoz és a 297. §-hoz

A törvény hatálya alá tartozó választások költségeit a központi költségvetésből kell biztosítani. Ez alól a helyi önkormányzati testület és a nemzetiségi önkormányzati választás tekintetében tesz kivételt a Javaslat: a helyi önkormányzati, valamint a nemzetiségi önkormányzati testület feloszlásának kimondása vagy feloszlatása miatt tartott időközi választás, továbbá a nemzetiségi önkormányzati testület megalakulásának elmaradása miatti választás költségeit az önkormányzat fizeti. Ezzel kívánja a választásokra fordított állami kiadásokat minimalizálni, a képviselő-testület, közgyűlés tagjait együttműködésre késztetni.

A 13. §-hoz

Mind a Nemzeti Választási Központ elnöke, mind a Nemzeti Választási Bizottság elnöke beszámol az Országgyűlésnek az általános választásokról.

A 14. §-hoz

A választási bizottságokat, valamint azok minimális létszámát állapítja meg.

A 15. §-hoz

A Javaslat a szavazást lebonyolító választási bizottságok tagjait mentesíti a szavazást követő napi munkavégzési kötelezettség alól.

A 16. §-18. §-hoz

A választási bizottsági tagság feltételeire, valamint a tagok összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat állapít meg.

A 19. §-hoz

A választási tagok tiszteletdíját a Javaslat úgy határozza meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak díját a közszolgálati tisztviselői illetményalaphoz kötve határozza meg, a többi választási bizottság választott tagjai tiszteletdíjának meghatározására pedig felhatalmazást ad. A választási bizottságok megbízott tagjai nem kapnak díjazást az állami költségvetésből, számukra a megbízójuk fizethet díjazást.

A 20. §-26. §-hoz

A választási bizottságok választott tagjainak megválasztására vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

A 27. §-32. §-hoz

A választási bizottságok megbízott tagjainak megbízására vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

Közös jelölt vagy lista állítása esetében a választási bizottságba az érintett jelölő szervezetek nem együttesen, hanem külön-külön jogosultak egy-egy tag megbízására.

Egy választási bizottságba - abban az esetben is, ha egy jelölő szervezet több jogcímen is jogosult a delegálásra - egy jelölő szervezet csak egy tagot bízhat meg.

A 33. §-36. §-hoz

A választási bizottsági tagság megszűnésére, valamint a megüresedett hely betöltésére vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

A 37. §-hoz

A választási bizottság tagja csak eskütételt követően vehet részt a bizottság munkájában. Arra az esetre, ha valamilyen okból az arra jogosult akadályozva van az eskü kivételében, a Javaslat biztosítja az eskütétel alternatív lehetőségét, így a bizottsági tag a tevékenységének gyakorlásában nem lesz akadályozva.

A 38. §-hoz

A választási bizottságok a tagok megválasztását követően tartják meg az alakuló ülésüket. Ettől eltérő rendelkezést tartalmaz a Javaslat a Nemzeti Választási Bizottságra nézve, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottság megbízatása egy meghatározott időpontig tart.

A 39. §-hoz

A választási bizottság elnökére és annak helyettesére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 40. §-hoz és a 41. §-hoz

A választási bizottság határozatképessége tekintetében új rendelkezésként a Javaslat a szavazatszámláló bizottság (valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság) határozatképességét nem az összes taghoz viszonyított 50%-ban, hanem konkrétan 3 főben jelöli meg. így a bizottság tevékenységében részt nem vevő delegáltak, valamint a mozgóurnáztatásban részt vevő tagok hiányában sem lehetetlenül el a bizottság munkája a szavazóhelyiségben.

A Nemzeti Választási Bizottságba az országgyűlési választásokon a nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzatok is - jelölő szervezetként - jogosultak l-l tagot megbízni. E tagok azonban csak azokban a kérdésekben rendelkeznek szavazati joggal a testület működése során, amelyek a nemzetiségek választásával kapcsolatosak. Egyéb kérdések tárgyalásakor a határozatképesség megállapításakor nem kell őket figyelembe venni.

A 42. §-hoz

A Nemzeti Választási Bizottság köteles ügyrendben megállapítani az eljárására vonatkozó részletes szabályokat.

A 43. §-hoz

A választási bizottság a tényállás megállapítása során az általános eljárásjogi rendelkezések szerint jár el.

A 44. §-45. §-hoz

A Javaslat orvosolja azt a korábbi problémát, hogy a választási bizottságnak minden kérdésben határozatot kellett hoznia. Az ügy érdemébe nem tartozó kérdésben (pl. áttétel, ügyek egyesítése, elnök megválasztása) jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz, ami ellen nincs helye jogorvoslatnak.

A Javaslat továbbra is fenntartja azt a rendelkezést, hogy a választási bizottság tagjai a határozathozatal során nem tartózkodhatnak. A szavazategyenlőség miatt meghiúsuló döntésképtelenség megelőzése érdekében a Javaslat szerint az elnök szavazata dönt szavazategyenlőség esetén.

A 46. §-50. §-hoz

A választási bizottságnak az ügy érdemében hozott határozatára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Az 51. §-hoz

A Nemzeti Választási Bizottság továbbra is állásfoglalás útján gondoskodik a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséről és az egységes joggyakorlat kialakításáról. Az állásfoglalást nem kell közzétenni a Magyar Közlönyben, mivel kötelező joghatással nem rendelkezik, megismerhetőségét a választások hivatalos honlapján kell biztosítani.

Az 52. §-hoz

Az átjelentkezéssel szavazók számára kijelölt szavazókörben a helyi választási iroda vezetője a szükségletek függvényében szabadon határozhatja meg a jegyzőkönyvvezetők számát, így jelentős számú szavazó esetében is elkerülhetővé válik a hosszú sorok kialakulása.

Az 53. §-hoz és az 54. §-hoz

A választások szervezéséért és lebonyolításáért felelős Nemzeti Választási Központ autonóm államigazgatási szervként működik, így biztosított a függetlensége a kormányzati befolyástól.

Az 55. §-65. §-hoz

A Nemzeti Választási Központ elnökének és helyetteseinek kinevezésére, jogállására, összeférhetetlenségére és vagyonnyilatkozatára vonatkozó rendelkezések biztosítják függetlenségüket.

A periodikusan változó nagyságú munkateherre tekintettel a Nemzeti Választási Központ munkájába más központi államigazgatási szervek közszolgálati tisztviselőit és munkavállalóit is bevonhatja - a szerv vezetőjének engedélyével - a Nemzeti Választási Központ vezetője.

A 66. §-74. §-hoz

A választási irodák vezetőire és tagjaira vonatkozó kinevezési, összeférhetetlenségi, utasítási és egyéb szabályokat tartalmaz.

A 75. §-hoz és a 76. §-hoz

A választási irodák, valamint speciálisan a Nemzeti Választási Központ általános feladatait állapítja meg.

A 77. §-hoz

A szavazókörök kialakításánál nem a névjegyzékben szereplő választópolgárokat kell figyelembe venni (hiszen azok száma időről-időre változik), hanem a névjegyzékbe-vételre jogosult valamennyi választópolgárt. Mivel ez a szám meghaladja a névjegyzékbe vett választópolgárok számát, a korábbi törvényhez képest magasabb számban határozza meg a Javaslat az egy szavazókörre jutó személyek számát.

A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy valamennyi választást ugyanazon szavazóköri beosztás alapján lehessen lebonyolítani.

A 78. §-hoz, a 233. §-hoz és a 294. §-hoz

Minden olyan településen, ahol egynél több szavazókör működik, ki kell jelölni azt, amelyikben a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak. Az országgyűlési választáson ugyanezen szavazókör szolgál az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazására is.

Olyan településen, amely több önkormányzati egyéni választókerületre oszlik (a 10 000-nél több lakosú településeken) a helyi választási iroda vezetője kisorsolja, hogy melyik választókerületben legyen a kijelölt szavazókör, majd - ha a választókerület több szavazókörre oszlik - azon belül jelöli ki a szavazókört. Az időközi választásokon el kell kerülni azt, hogy a kijelölt szavazókör eltérő választókerületbe helyezésével a települési szintű lakóhellyel rendelkezők újabb képviselő megválasztásában is részt vegyenek, vagy képviselet nélkül maradjanak.

A 79. §-81. §-hoz

A szavazóköri beosztás törvényességének fenntartását több tényező miatt is (választókerületi beosztás módosítása, népességmozgás) időről-időre biztosítani kell. A helyi választási iroda vezetője ezért köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy a szavazóköri beosztás aktuális állapota megfelel-e a törvényi előírásoknak, és szükség esetén haladéktalanul (kivéve a választás kitűzésétől a szavazás napjáig tartó időszakot) módosítani a szavazóköri beosztást.

Az aktuális szavazóköri beosztás a választások hivatalos honlapján folyamatosan megtekinthető.

A 82. §-hoz

A választási eljárás korábbi szabályai a névjegyzék elkészítését és vezetését a helyi választási iroda vezetőjének hatáskörébe utalták. 2006 óta azonban már adottak a technikai feltételei annak, hogy a névjegyzék egy központi adatbázis legyen, amelyet a módosítására jogosultak online elérhetnek, másrészt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában bekövetkező változások közvetlenül átvezethetők legyenek.

A központi névjegyzékbe azokat a választójogosultakat kell felvenni, akik abba feliratkoznak. A központi névjegyzékben nemcsak a választójogosultak, hanem azok is szerepelhetnek, akik 17. életévüket betöltötték, azaz rövid időn belül választójogosulttá válnak. Ez utóbbiak természetesen csak akkor szavazhatnak, ha legkésőbb a szavazás napjáig nagykorúvá válnak.

A 83. §-hoz

A központi névjegyzék adattartalmát a 2. melléklet határozza meg. Az adatok egy részét a választópolgár kérelmében foglaltak alapján a jegyző vagy a Nemzeti Választási Központ rögzíti, a többi adatot pedig a névjegyzék háttérnyilvántartásaiból kell átvenni.

A 84. §-hoz és a 85. §-hoz

A központi névjegyzék az összeállítását követő 4 évre határozza meg a választójog gyakorlására jogosultak körét. Ebben az időszakban az adattartalmát folyamatosan frissíteni kell, majd a következő feliratkozási időszakban január 15-e után meg kell semmisíteni (így a következő feliratkozási időszak elején, december 31-ig megtartásra kerülő időközi választásokon is még az előző központi névjegyzék alapján szavazhatnak a választópolgárok).

A 86. §-hoz

A választópolgárokat a Nemzeti Választási Központ megfelelő időben tájékoztatja a névjegyzékbe vétel lehetőségéről, feltételeiről és módjáról.

A 87. §-hoz

A feliratkozás négyévenként, főszabály szerint szeptember 1-jétől a következő évben sorra kerülő általános országgyűlési választások előtti 15. napig tart. A választópolgárok ekkor kérhetik névjegyzékbe vételüket a következő 4 évben megtartott valamennyi általános és időközi választásra.

Ezt követően csak azok iratkozhatnak fel, akik ezen időszak elteltét követően szereznek választójogot.

A 88. §-hoz

A feliratkozás lehetősége az ügyfélkapun keresztül, továbbá a magyarországi lakcímmel rendelkezők számára személyesen, a külhoni magyar állampolgárok számára levélben áll rendelkezésre. A feliratkozási időszak első két hetében a magyarországi lakcímmel rendelkezők is kérhetik levélben a névjegyzékbe vételüket.

A 89. §-hoz

A személyes feliratkozás valamennyi munkanapon lehetséges, és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen is biztosítani kell legalább heti két munkanapot a feliratkozásra.

A 90. §-hoz

A feliratkozáskor a választópolgár megadhat a lakcímétől eltérő értesítési címet is annak érdekében, hogy az értesítőt, a levélben szavazás szavazólapját, valamint a választási szervektől kapott egyéb küldeményeket is időben megkapja. A külföldön élő választópolgárnak minden esetben meg kell adnia az értesítési címét, ami akár a lakóhelyének címe is lehet.

A 91. §-hoz

A kérelmező névjegyzékbe vétele nem mérlegelési kérdés: ha a kérelemben feltüntetett adatok megegyeznek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival (vagy ha abban nem szerepel, a magyar állampolgárságát igazoló okirat nyilvántartásának adataival), és a kérelmező bármelyik, a Javaslat hatálya alá tartozó választáson választójogosult, fel kell venni a központi névjegyzékbe.

Mivel a Nemzeti Választási Központ a magyar állampolgárságot igazoló okiratok nyilvántartásait elektronikus úton nem éri el, ezen adatokat megkeresés útján ellenőrzi.

A 92. §-hoz

A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban magyarországi lakcím nélkül szereplő választópolgárok jogi helyzete osztja a külföldön élő választópolgárok helyzetét.

A 93. §-hoz

Amint a feliratkozás a választópolgár szabad elhatározásán alapul, úgy a leiratkozás is. A feliratkozással ellentétben a leiratkozás nincs határidőhöz kötve, sem pedig az adatok módosításának lehetősége. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában bekövetkező változások átvétele alapján a Nemzeti Választási Központ törli a központi névjegyzékből azt, aki elveszíti választójogát, valamint azt, aki meghal.

A 94. §-hoz

A központi névjegyzék nemcsak arra szolgál, hogy a választójog gyakorlására jogosultak körét meg lehessen határozni, hanem a választópolgárok egyéb, választásokon áthúzódó adatait is tartalmazhatja a választópolgárok kérelmére. így a központi névjegyzék tartalmazza a nemzetiségi választójoggal, a fogyatékossággal élők szavazásának elősegítésével és a kampánycélú adatkezeléshez való hozzájárulással kapcsolatos adatokat.

A 95. §-hoz és a 96. §-hoz

Akár a feliratkozással egyidejűleg, akár később kérheti a választópolgár, hogy a központi névjegyzékben kerüljön rögzítésre az, hogy valamelyik nemzetiség választópolgára. Ez a feltétele annak, hogy a nemzetiségi önkormányzati választásokon részt vehessen, és a helyi önkormányzati választásokon nemzetiségi jelöltként indulhasson. A nemzetiségiként feliratozó választópolgár külön dönthet arról, hogy az országgyűlési választásokon is nemzetiségiként szerepeljen a névjegyzékben (ebben az esetben a nemzetiségi listára szavazhat, ha van), vagy a nemzetiségi státusa ne terjedjen ki az országgyűlési választásokra (ebben az esetben a pártlistára szavazhat).

Egy választópolgár csak egy nemzetiséghez tartozását vállalhatja fel. A nemzetiséghez tartozással kapcsolatos adatok törlését vagy módosítását (ide nem értve annak módosítását, hogy melyik nemzetiséghez tartozik) a központi névjegyzékben bármikor kérheti a választópolgár.

A 97. §-hoz

Akár a feliratkozással egyidejűleg, akár később kérheti a választópolgár, hogy fogyatékosságára tekintettel segítséget nyújtsanak számára a választási szervek. Az igényelt segítségek körének módosítását, vagy a segítség iránti igény törlését a központi névjegyzékből a választópolgár bármikor kérheti.

A 98. §-hoz

Az, hogy a jelölő szervezetek és a jelöltek felkereshetik-e személyesen, levélben vagy telefonon a választópolgárokat, a választópolgár - akár a feliratkozással egyidejűleg, akár később tett - rendelkező nyilatkozatának megadásától függ.

A 99. §-101. §-hoz

A központi névjegyzékben szereplő választópolgárok ugyanolyan módon kérhetik a központi névjegyzékből való törlésüket, valamint az egyéb adatok bejegyzését, mint a névjegyzékbevételüket.

A névjegyzékbevétel iránti, valamint a központi névjegyzékkel kapcsolatos egyéb kérelem elbírálására 5 nap áll rendelkezésre olyankor, amikor éppen nincs választási időszak. A választás kitűzése után azonban - a választójog gyakorlásának elősegítése érdekében - a kérelmeket 2 napon belül el kell bírálni.

A 102. §-104. §-hoz

A Nemzeti Választási Központ vezeti a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását. A nyilvántartás adatait a Javaslat szerint már nem egyedi adatszolgáltatással, hanem a gondnokoltak nyilvántartásából, illetve a bűntettesek nyilvántartásából történő közvetlen adatátvétellel kell biztosítani.

A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.

A 105. §-hoz

A Nemzeti Választási Központ által vezetett központi névjegyzék adataiból a választás kitűzését követően kell leválogatni azok adatait, akik az adott választáson aktív, illetve passzív választójoggal rendelkeznek. Míg tehát a központi névjegyzék egy általános, valamennyi, a választójog gyakorlására jogosult választópolgárt tartalmazó adatbázis, addig a szavazóköri névjegyzék az, amelyet egy-egy választásra névjegyzékként lehet használni.

A 106. §-hoz

Az adott választáson csak az vehet részt, aki a szavazást megelőző 15. napig kéri felvételét a központi névjegyzékbe, és abba felvételre kerül.

Külön rendelkezést tartalmaz a Javaslat arra az esetre, ha egy választásra éppen a feliratkozási időszakban (négyévenként szeptember 1-től a következő és tavaszáig) kerül sor. 1. Ha a szavazást a feliratkozási időszak első felében, legkésőbb 31-én tartják, azok a választópolgárok szavazhatnak, akiket még az előző feliratkozási időszakban (illetve az azóta választójogot szerzettek azt követően) névjegyzékbe vettek, hiszen az új feliratkozási időszak még olyan rövid ideje tart, ami a feliratkozás gyakorlati lehetőségét túlzott mértékben szűkíti. 2. Ha a választást a feliratkozási időszak második felében, január 1-je utáni időpontra tűzik ki, már az új feliratkozási időszakban névjegyzékbe vett választópolgárok gyakorolhatják a választójogukat.

A 107. §-hoz

A választójog egyenlőségének garanciájaként szolgál az a szabály, amely szerint egy választópolgár csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet.

Az a választópolgár, aki a választás kitűzésekor még nem nagykorú, de a szavazás napjáig betölti a 18. életévét, már a választási eljárás elejétől szerepel a szavazóköri névjegyzékben. Ennek indoka, hogy már a szavazás napját megelőzően is vannak olyan eljárási cselekmények, amelyek a választójog gyakorlásával szorosan összefüggenek, és ezekből való kihagyása a választójog gyakorlását nagymértékben akadályozná (pl. értesítő küldése, átjelentkezés, külföldön szavazás kérelmezése).

A javaslat tudomásul veszi azt a tényt, hogy sajnálatos módon nem valamennyi szavazóhelyiség akadálymentes. A fogyatékossággal élők szavazásának elősegítése érdekében azonban az ilyen segítséget kérő választópolgárt - ha a lakcíme szerinti szavazóhelyiség nem akadálymentes - a helyi választási iroda egy másik, a lakcíme szerintitől eltérő, akadálymentes szavazókörbe osztja be (de ugyanazon választókerületen belül; a 153. § alapján ilyen esetben a választókerületben legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell).

A Javaslat segítséget kínál a választási szervek szavazóhelyiségben dolgozó tagjainak is. Eddig ők csak akkor szavazhattak, ha történetesen abban a szavazókörben laktak, amelyben végezték megbízatásukat. A Javaslat szerint e személyek kérhetik, hogy abban a szavazóhelyiségben adhassák le szavazatukat, amelyben tevékenységüket végzik (természetesen csak ugyanazon választókerületen belül).

A 108. §-110. §-hoz

A mozgóurnát a szavazást megelőző 2. napig a helyi választási irodától, a szavazás napján 15 óráig pedig az SZSZB-től lehet igényelni.

A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a szavazóköri névjegyzék speciális változata. A többes szavazás lehetőségének kizárása érdekében egy választópolgár vagy csak a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken, vagy csak a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékén szerepelhet.

A 111. §-hoz és a 112. §-hoz

Abban az esetben, ha egy napon több választásra is sor kerül a szavazókörben (pl. az EP tagjainak választása és a helyi önkormányzati választás), az SZSZB-nek csak egy névjegyzéket kell kezelnie, amely tartalmazza azt az információt, hogy a választópolgár milyen szavazólapokat kaphat.

A 113. §-hoz

A korábbi Ve. nem tartalmazott rendelkezést arra, hogy a szavazás megismétlése esetén ki szavazhat. A Javaslat pótolja ezt a hiányosságot.

A 114. §-hoz

A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a szavazást követően már nem használható, ezért azokat meg kell semmisíteni.

A 115. §-119. §-hoz

A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtására többféle módszer közül választhat a választópolgár: személyesen, illetve levélben is megkeresheti bármely helyi választási irodát. Ezen kívül ügyfélkapun keresztül is lehetőség van az ügyintézésre. Ez alól egyetlen kivétel a mozgóurna igénylése: azt csak az adott település helyi választási irodájától lehet kérni.

A 120. §-122. §-hoz és a 235. §-hoz

Arról, hogy a választópolgár szerepel a szavazóköri névjegyzékben, és így a kitűzött választáson szavazhat, értesítő megküldésével kell tájékoztatni. Az értesítő a Javaslat szerint -a visszaélések elkerülése érdekében - nem tartalmazza a választópolgár személyi azonosítóját.

Az országgyűlési választáson az értesítő azt is tartalmazza, ha a választópolgár valamelyik nemzetiség tagjaként szerepel a szavazóköri névjegyzékben, és így a nemzetiség listájára szavazhat.

A 123. §-hoz

Minden választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni azt a szervezetet, amely a választáson indulni kíván.

A 124. §-132. §-hoz

A Javaslat az ajánlószelvényen történő ajánlás helyett az eddigieknél jóval kevesebb támogatás ajánlóíven történő összegyűjtését írja elő.

Az ajánlóívet a választási iroda adja ki a jelöltként indulni szándékozó választópolgárnak.

Az ajánlóív csak annak a jelöltnek, jelölő szervezetnek a nevében használható fel, amelyik részére kiadásra került. A fel nem használt ajánlóíveket a választási irodának le kell adni.

Az ajánlóív előnye:

- teljesen megszűnik postaládák feltörése

- megszüntethető az a gyakorlat, hogy a választók csak személyes adataikat töltik ki, a többit a jelölő szervezetre bízzák

- a visszaélések adott j elölthöz, j elölő szervezethez köthetők, könnyebben bizonyíthatók az ajánlószelvények alkalmazásánál olcsóbb

adatvédelmi szempontból előnyösebb:

o a jelölt, jelölő szervezet bejelentése az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentést is pótolja

o az ajánlóíveket hiánytalanul vissza kell szolgáltatni, így - ellentétben az ajánlószelvénnyel

- eredeti példány nem maradhat a jelölő szervezetnél, o a lehetséges jelöltek, listák száma és személye előre ismertté válik, így ez a későbbiekben

figyelembe vehető.

A választási irodák munkaterének csökkentése érdekében nem szükséges valamennyi támogató aláírás ellenőrizni, csak annyit, amennyi a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges.

A választópolgár továbbra sem részesíthető ellenszolgáltatásban az ajánlásért, az ajánlásokat gyűjtő önkéntesek azonban díjazást kaphatnak a jelölő szervezettől vagy a jelölttől.

A 133. §-135. §-hoz

A lista bejelentésével kapcsolatos új rendelkezés, hogy a jelölő szervezet a lista feletti rendelkezés jogát nem veszíti el teljesen a lista bejelentésével, így a listát, valamint a rajta szereplő jelöltet visszavonhatja.

A 136. §-138. §-hoz

A jelölő szervezet, jelölt és lista nyilvántartásba vételéről a választási bizottság 3 napon belül dönt.

A 139. §-140. §-hoz

A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását a Nemzeti Választási Központ vezeti. E nyilvántartás adatait a választási bizottságok figyelembe veszik a jelölő szervezetek jelöltek és listák nyilvántartásba vételekor.

A 141. §-hoz

A javaslat felsorolja azokat az eseteket, amikor egy jelölt vagy egy lista kiesik, és így törölni kell a nyilvántartásból és a szavazólapról.

A 142. §-hoz

A Magyar Honvédség a behívás alóli mentesség megállapítása céljából igényelheti a Nemzeti Választási Központtól a jelöltként nyilvántartásba vett személy

A 143. §-146. §-hoz

A szavazólapon feltüntetendő adatok körét a törvény melléklete sorolja fel.

A Javaslat pontosan meghatározza, hogy milyen adatokat kell a szavazólapon feltüntetni abban az esetben, ha az egyéni szavazólapon két egyforma nevű jelölt indul. Megszűnik az a lehetőség, hogy önkényesen választott betűjelzéssel (vagy annak apropóján ragadványnevek feltüntetésével) kerüljenek a jelöltek a szavazólapra.

A Javaslat a korábbiakhoz képest rugalmasabb szabályozással lehetővé teszi, hogy a jelölt nevét a szavazólapon az általa kért - a választópolgárok számára esetleg ismerősebb -formában tüntessék fel.

A 147. §-hoz és a 148. §-hoz

A Javaslat - az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében - a korábbi abc-sorrend helyett az egyéni szavazólapon is sorsolásos sorrendben rendeli feltüntetni a jelölteket.

A Javaslat konkrétan meghatározza a jelöltenként, illetve listánként az embléma feltüntetésére szolgáló terület méretét, amely független attól, hogy hány jelölő szervezet emblémája kerül fel a szavazólapra.

A 149. §-hoz és a 150. §-hoz

A szavazólap adattartalmát a választási bizottság határozza meg közvetlenül azután, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba vétele tárgyában döntést hozott, nem megvárva a döntés jogerőre emelkedését. így a választási bizottság a szavazólap adattartalmának jóváhagyásakor azokat a jelölteket (listákat) teszi fel a szavazólapra, amelyeket

- jogerősen nyilvántartásba vett,

- nyilvántartásba vett, de ez a döntése még nem jogerős.

Azokat a jelölteket (listákat), amelyek nyilvántartásba vételét elutasította, a szavazólap adattartalmának jóváhagyásakor figyelmen kívül hagyja abban az esetben is, ha az elutasító döntése még nem jogerős.

Ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően változás történik a jelöltek nyilvántartásában, és újabb jelöltet kell felvenni a szavazólapra, vagy valamely jelöltet arról törölni kell, a szavazólap adattartalmát a választási iroda megfelelően módosítja, újabb bizottsági döntésre nincs szükség.

A 151. §-hoz

A szavazás lebonyolításához szükséges kellékeket és iratokat a helyi választási iroda a szavazást megelőző napon adja át a szavazatszámláló bizottság elnökének, ekkor van lehetőség azok hiánytalanságának közös ellenőrzésére. Az átadás-átvételt követően is a helyi választási iroda feladata az átadott kellékek és iratok biztonságos őrzése a szavazás napjának reggeléig.

A 152. §-154. §-hoz

A szavazóhelyiség berendezésének követelményei garanciát nyújtanak a szabad választás és a titkos szavazás elvének érvényesülésére.

A fogyatékossággal élők joggyakorlásának elősegítése érdekében minden település minden választókerületében legalább egy szavazóhelyiségben biztosítani kell az akadálymentes szavazás lehetőségét.

A 155. §-hoz és a 156. §-hoz

A választópolgár fő szabály szerint a lakóhelye szerinti szavazókör szavazóhelyiségében, vagy az onnan kivitt mozgóurna segítségével szavazhat, reggel 7 és este 7 óra között.

A 157. §-170. §-hoz

A Javaslat a hatályos rendelkezésekhez képest több kérdésben is új rendelkezéseket tartalmaz a szavazás lebonyolításával kapcsolatban.

Tekintettel arra, hogy az urnák a szavazás folyamán végig a szavazatszámláló bizottság látóterében vannak, a Javaslat nem írja elő ellenőrző lap elhelyezését azokban. A gyakorlatban a szavazatszámláló bizottságok sokszor feledkeztek meg az ellenőrző lap urnába helyezéséről, majd az ellenőrző lap hiánya miatt általában semmilyen jogkövetkezményt nem alkalmaztak, nem érvénytelenítették az urna tartalmát. A Javaslat szerint annak tényét, hogy lezárásakor az urna üres volt, a jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazókörből kivitt mozgóurna esetében azonban továbbra is követelmény az ellenőrző lap elhelyezése, amelynek hiánya a mozgóurnába leadott szavazatok érvénytelenségét eredményezi (178. §).

A választópolgár visszautasítása tekintetében a Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy milyen esetekben kerülhet rá sor.

A szavazás titkosságának új garanciájaként a Javaslat értelmében minden egyes szavazólapon ugyanazon, előre kijelölt helyre kell elhelyezni a bélyegzőlenyomatot.

A szavazófülke igénybevételére továbbra sem kötelezhető a választópolgár, de a szavazás titkosságának további garanciája, hogy a szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottságnak fel kell hívnia a választópolgárt. Ugyancsak a titkosság érvényesítésének garanciája, hogy a borítékot előre, a szavazólappal együtt át kell adni a választópolgárnak, továbbá hogy a boríték nélkül az urnába dobott szavazólap érvénytelen (180. §).

A fogyatékossággal élők szavazásának elősegítésére az eddig alkalmazott intézkedések mellett a Javaslat új elemeket is tartalmaz. így minden szavazóhelyiségben akadálymentes szavazófülkét kell elhelyezni, az értelmi fogyatékosok segítésére a szavazás módját számukra is érthető módon el kell magyarázni, a vakok és látássérültek pedig az önálló szavazásuk lehetővé tétele érdekében braille írásos szavazósablon segítségével szavazhatnak. Az aki testi fogyatékossága vagy egyéb ok miatt önállóan nem tudja kitölteni a szavazólapot, ehhez segítőt (akinek nem kell választópolgárnak lennie) vehet igénybe.

A 171. §-hoz és a 172. §-hoz

A mozgóurnás szavazás során a szavazóköri névjegyzék helyett a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét kell használni a választópolgárok választójogosultságának ellenőrzésére.

A 173. §-hoz

Az érvényes szavazás módja az 1997 óta alkalmazott és bevált két, egymást metsző vonal.

A 174. §-hoz

A szavazáshoz hasonlóan a Javaslat a szavazatszámlálás során is érvényesíti a nyilvánosság alapelvét.

A 175. §-186. §-hoz

A szavazás lezárását követően a szavazatszámlálási feladatokat haladéktalanul meg kell kezdeni. E feladatok sorában egyik az ellenőrző lap meglétének ellenőrzése a mozgóurnában. Az eddigi szabályozás az ellenőrző lap hiánya esetére nem tartalmazott előírást az urnában található szavazólapok érvénytelenségére vonatkozóan. Most a Javaslat - a szavazás tisztaságának garanciájaként - egyértelműen fogalmaz: ha az ellenőrző lap a mozgóurnából hiányzik, az abban található valamennyi szavazólap érvénytelen.

A szavazás titkosságának garanciájaként a szavazókörben leadott és a mozgóurnába gyűjtött szavazatokat megszámlálásuk előtt össze kell keverni.

A Javaslat meghatározza a szavazólap és a szavazat érvénytelenségének eseteit. A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon a érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.

A szavazólapokat, illetve a szavazatokat - az eddigi törvényi előírásokat alkalmazva -legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A szavazólapok elcsomagolását követően a szavazóköri eredményt haladéktalanul meg kell állapítani. Mivel az adatlapok rendszere megszűnik, a szavazóköri eredmény haladéktalan megállapításához elemi érdek fűződik.

A 187. §-hoz és a 188. §-hoz

A törvény különös részében erre hatáskörrel felruházott választási bizottság állapítja meg a választás eredményét.

A 189. §-191. §-hoz

A szavazás és a választás eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmának haladéktalan továbbítása szintén garanciális elem: a közvélemény így értesülhet minél előbb a választás eredményéről. Szintén garanciális elem, hogy a jegyzőkönyvből a választási bizottságok delegált tagjainak azonnal másolati példányt kell adni, továbbá a szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási irodában a szavazást követő három napon át meg lehet tekinteni.

A 192. §-hoz

A szavazólapok és választási iratok megsemmisítéséhez fontos érdek fűződik: a törvény alapján lefolytatott jogviták lezárását követően a választási eredményt újból kétségessé ne lehessen tenni, a választás legalitását ne lehessen megkérdőjelezni.

A 193. §-hoz

A megbízólevél átadása az eredményt megállapító választási bizottság feladata.

A 194. §-hoz

Újdonság, hogy a Nemzeti Választási Központ a megválasztott képviselőkről nyilvántartást vezet. A Nemzeti Választási Központ a képviselők választójogát a központi névjegyzék adatai alapján folyamatosan ellenőrzi, a választójog megszűnéséről a megbízólevelet átadó választási bizottságot haladéktalanul értesíti. Ezáltal biztosított, hogy a kieső képviselő helye mihamarabb betöltésre kerülhessen.

A 195. §-229. §-hoz

A választási jogorvoslatok általános szabályait a Javaslat alapvetően nem változtatja meg. A választási bizottság elsőfokú határozatot hoz

- jogorvoslati eljárás során a választási jogszabályokat és alapelveket sértő cselekmények megsértése miatt benyújtott kifogás esetén,

- kérelemre,

- hivatalból.

A választási bizottság elsőfokú döntése ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezés indokai között az első fokon eljáró választási bizottság által hozott határozat jogellenessége vagy a határozat meghozatalánál irányadó szempontok nem megfelelő mérlegelése miatt lehet.

A választási bizottság másodfokú döntése ellen bírósági felülvizsgálat lehetséges. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla bírálja el. A Nemzeti Választási Bizottság első fokon meghozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, a döntés ellen a Kúriához lehet felülvizsgálati kérelemmel fordulni. A felülvizsgálat indokai azonosak lehetnek a fellebbezés indokaival.

A jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságok és bíróságok hatásköre a szankciók alkalmazása tekintetében kibővült a bírság alkalmazásának lehetőségével. A választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét, annak szándékosságát - veszi figyelembe.

Új elem a speciális választási jogorvoslatok között a választási szerv hallgatása miatti jogorvoslat. Ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja vagy meghozza az elmulasztott döntést. A Nemzeti Választási Bizottság esetében a Kúria rendelkezik a fenti hatáskörrel.

A 230. §-hoz

E fejezet tartalmazza az országgyűlési választásoknak az általános résztől eltérő, illetve kiegészítő szabályait. E § a fejezetnek az általános részhez való viszonyát határozza meg.

A 231. §-hoz

Az országgyűlési képviselők időközi választásának kitűzése a továbbiakban is ugyanazon szabályok mentén történik, mint eddig: az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság kezdeményezésére a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki az időközi választást.

Az országgyűlési választások esetében előfordulhat, hogy a levélben szavazás megismételtetésre kerül. Ebben az esetben az általános szabálynál hosszabb időt kell biztosítani a szavazás megismétlésére. Az ismételt szavazást így a megismételtetett szavazás napját követő negyvenedik és ötvenedik nap közötti időpontra kell kiűzni.

A 232. §-hoz

E § a szavazóköri és választókerületi struktúra figyelembe vételével határozza meg a választáson eljáró választási bizottságokat.

A 233. §-hoz

A választójog egyenlőségének érvényesítése érdekében a települési szintű lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazására szolgáló szavazókör kijelölése során biztosítani kell, hogy a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok az időközi választás alapján ne maradhassanak képviselet nélkül, vagy ne választhassanak több képviselőt. E szabály előírásának célja ennek elkerülése.

A 234. §-236. §-hoz

A szavazóköri névjegyzék és az értesítő - kérelemre - az adott nemzetiséghez tartozó választópolgár nemzetiségét is tartalmazza. A nemzetiséghez tartozásnak a névjegyzéken történő megjelenítése, illetve az erre vonatkozó adat törlése a feliratkozásra vonatkozó szabályok szerint kérhető.

A 237. §-hoz

A magyarországi lakcímüktől távol, de belföldi tartózkodási helyükön szavazni kívánó választópolgárok a továbbiakban nem igazolás útján, hanem "átjelentkezéssel" szavazhatnak. Az átjelentkezési szándékot a választópolgár bármely helyi választási irodában jelezheti. A papíron kiadott igazolás helyett a helyi választási iroda vezetője közvetlenül felveszi a szavazás napján máshol tartózkodó választópolgárt az érintett szavazókör névjegyzékére. Ezzel megszűnnek a korábbi problémák: az igazolás késve vagy egyáltalán nem érkezett meg a postán, a kijelölt szavazókörökben hosszú sorállás alakult ki.

A 238. §-hoz

E § a megismételt szavazás névjegyzékéről rendelkezik.

A 239. §-242. §-hoz

E §-sok a jelöltek és az országos lista bejelentésére vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket. E szerint országos listát a Nemzeti Választási Bizottságnál kell bejelenteni. Míg pártlista állításának egyéni jelöltek indítása a feltétele, a nemzetiségi lista állításához ajánlásokat kell gyűjteni. A lista indításához szükséges ajánlások számát e törvény határozza meg.

A 243. §-hoz

E § az országgyűlési szavazólap adattartalmára vonatkozóan állapít meg további rendelkezéseket. Ezek közül kiemelni szükséges, hogy mivel a levélben szavazás szavazólapján bélyegzőlenyomat nem szerepelhet, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy azon a levélben szavazásra utaló feliratot kell elhelyezni. E § rendelkezik továbbá a nemzetiségi lista állítása esetén alkalmazandó további, a szavazólapot érintő következményekről.

A 244. §-hoz

Az átjelentkezés során biztosításra kerül, hogy az átjelentkezők a lakcímük szerinti egyéni szavazólapra szavazzanak. Ezzel megszűnik az igazolás alkalmazása során eddig jelen lévő visszaélésveszély: az átjelentkező a továbbiakban nem befolyásolhatja egy másik egyéni választókerület eredményét.

A 245. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az országgyűlési választáson kétféle szavazás él egymás mellett, a szavazatszámlálásra vonatkozó szabályokat külön-külön mindkét szavazási fajtára alkalmazni kell.

A 246. §-251. §-hoz

Az a választópolgár, aki szerepel a magyarországi lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékében, de a szavazás napján külföldön tartózkodik, választása szerint a külképviseleten vagy levél útján szavazhat.

A külképviseleti szavazás feltétele, hogy a választópolgár a szavazást megelőző 16. napig kérje felvételét a külképviseleti névjegyzékbe.

A 252. §-255. §-hoz

A Magyarországon élő, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár a külképviseleti szavazás helyett azt is kérheti, hogy levélben szavazhasson: ebben az esetben fel kell venni a levélben szavazók névjegyzékébe.

A külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok (valamint azok is, akik nem külföldön élnek, de nincs nyilvántartott magyarországi lakóhelyük vagy tartózkodási helyük sem), csak levél útján szavazhatnak. Őket nem kérelemre, hanem automatikusan veszi fel a levélben szavazók névjegyzékébe a Nemzeti Választási Központ.

A 256. §-260. §-hoz

A külképviseleti szavazás tekintetében jelentős adminisztrációsteher-csökkentést valósít meg a Javaslat. Ennek értelmében a külképviseleten személyesen szavazó választópolgárnak -miután személyazonosságát, és azt, hogy szerepel-e a névjegyzéken, a külképviseleti választási iroda ellenőrzi - nem kell szavazásról szóló nyilatkozatot kitöltenie, hanem a szavazólapot tartalmazó, lezárt borítékot közvetlenül az urnába dobja.

A 261. §-268. §-hoz

A levélben szavazó választópolgár számára a választási iroda küldi meg a szavazási levélcsomagot. Ez tartalmazza az érvényes szavazáshoz szükséges kellékeket.

A választópolgár a kitöltött szavazólapot (külföldön élő választópolgárok) vagy szavazólapokat (Magyarországon élő választópolgárok) egy borítékba zárja, majd egy, az azonosításához szükséges adatokat tartalmazó nyilatkozat kíséretében egy másik, nagyobb borítékba zárja. Ezt a válaszborítékot kell visszajuttatnia a választási irodába.

A Magyarországon élő választópolgár a válaszborítékot feladhatja postán (belföldön ez számára ingyenes), ebben az esetben a szavazást megelőző szombaton éjfélig kell beérkeznie a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerületi választási irodához. Másik lehetősége a szavazata visszajuttatására, hogy bármelyik külképviseleten két héten keresztül leadhatja a válaszborítékot, és a külképviselet gondoskodik a szavazat hazaszállításáról.

A külföldön élő választópolgár a fentiek mellett úgy is visszajuttathatja szavazatát, hogy a szavazás vasárnapján bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában leadja.

A 269. §-280. §-hoz

A különböző helyeken leadott szavazatokat a megszámlálásuk helyére kell továbbítani.

Az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatait a kijelölt szavazatszámláló bizottságoktól a Nemzeti Választási Központhoz kell szállítani, amely azokat egyéni választókerületenként szétválogatja, majd eljuttatja a megfelelő egyéni választókerületbe.

A külképviseleten szavazók szavazatait a külképviseleti választási iroda a Nemzeti Választási Központhoz szállítja, amely a fenti szortírozást e borítékok esetében is elvégezve azokat az egyéni választókerületbe továbbítja.

A levélben szavazók válaszborítékjai többféle utat is bejárhatnak:

A Magyarországon élő, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár külképviseleten leadott válaszborítékját a külképviseleti választási iroda a Nemzeti Választási Központhoz szállítja, amely a fenti szortírozást e válaszborítékok esetében is elvégezve azokat az egyéni választókerületbe továbbítja. E szavazási iratokat az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda ellenőrzi - azaz a szavazási nyilatkozaton feltüntetett adatokat összeveti a levélben szavazók névjegyzékének adataival. Ezt követően valamennyi fent említett szavazatot az egyik, erre a célra kijelölt szavazatszámláló bizottság számlálja meg.

A külföldön élő választópolgárok levélben leadott szavazatait is a Nemzeti Választási Központhoz szállítja a külképviseleti választási iroda, csakúgy mint az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a nála leadott levélszavazatokat. E szavazási iratokat, valamint a hozzá postán megérkezett szavazási iratokat a Nemzeti Választási Központ ellenőrzi - azaz a szavazási nyilatkozaton feltüntetett adatokat összeveti a levélben szavazók névjegyzékének adataival - majd - a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett -megszámlálja.

A 281. §-283. §-hoz

Az egyéni választókerületi választás eredményét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, az országos listás szavazás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.

A 284. §-hoz

E § a választási bizottságok közötti hatáskörmegosztást rendezi az országgyűlési választásokkal kapcsolatos jogorvoslatok tekintetében.

A 285. §-hoz

A Nemzeti Választási Bizottság a választás eredményének jogerőssé válását követően a Magyar Közlönyben is közzéteszi a választás eredményéről készült közleményét.

A 286. §-hoz

A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi szószóló részére is átadja a megbízólevelet.

A 287. §-hoz

Az időközi országgyűlési választáson nem működnek sem a külképviseleti választási irodák, sem a többi egyéni választókerületi választási iroda, így a külföldön élők és tartózkodók csak postán feladott levélben szavazhatnak.

A 288. §-hoz

E fejezet tartalmazza a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának az általános résztől eltérő, illetve kiegészítő szabályait. E § a fejezetnek az általános részhez való viszonyát határozza meg.

A 289. §-hoz

Az általános és az időközi választás kitűzésére irányadó szabályokat tartalmaz.

A 290. §-hoz

A Javaslat fenntartja azt a szabályozást, miszerint a képviselő-testület, közgyűlés feloszlásának kimondása vagy feloszlatása miatt tartott időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a helyi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani. Ezzel kívánja a választásokra fordított állami kiadásokat minimalizálni, a képviselő-testület, közgyűlés tagjait együttműködésre késztetni.

A 291. §-hoz

E § a szavazóköri és választókerületi struktúra figyelembe vételével határozza meg a választáson eljáró választási bizottságokat.

A 292. §-hoz

Az uniós állampolgár jelöltként való indulása esetén nyilatkoznia kell, hogy hazájában sem zárták ki a választójog gyakorlásából.

A 293. §-hoz

A mandátumok számának megállapítására irányadó rendelkezést tartalmaz.

A 294. §-hoz

A választójog egyenlőségének érvényesítése érdekében a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazására szolgáló szavazókör kijelölése során biztosítani kell, hogy a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok az időközi választás alapján ne maradhassanak képviselet nélkül, vagy ne választhassanak több képviselőt. E szabály előírásának célja ennek elkerülése.

A 295. §-hoz

E fejezet tartalmazza a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának az általános résztől eltérő, illetve kiegészítő szabályait. E § a fejezetnek az általános részhez való viszonyát határozza meg.

A 296. §-hoz

A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani. A választást a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki, határozatában meghatározza, hogy mely választókerületekben.

A 298. §-hoz

E § a szavazóköri és választókerületi struktúra figyelembe vételével határozza meg a választáson eljáró választási bizottságokat.

A 299. §-hoz

A településen a szavazásra valamennyi nemzetiség számára közös szavazókör szolgál.

A 300. §-302. §-hoz

A választópolgár nem szerepelhet két különböző település névjegyzékén egyszerre.

Abban az esetben, ha a választópolgár lakcíme szerinti településen nem kerül sor települési nemzetiségi önkormányzati választásra, a választópolgár levélben szavazhat a területi és országos nemzetiségi önkormányzati választáson. Ennek érdekében fel kell venni őt a levélben szavazók névjegyzékébe.

A 303. §-hoz

A nemzetiségi választást kitűző választási bizottság már a kitűző határozatában megállapítja a jelölt és listaállításhoz szükséges ajánlások számát. A határozat jogerőre emelkedését követően a szükséges ajánlások száma vita tárgyát nem képezheti.

A 304. §-307. §-hoz

E §-ok a jelölő szervezet, a jelölt és a lista bejelentéséről rendelkeznek.

A 308. §-hoz

E § a nemzetiségi választás szavazólapjának adattartalmát bővíti a nemzetiség megnevezésével és a szavazólap további adattartalmának a nemzetiség nyelvén történő megjelenítésével.

A 309. §-hoz és a 310. §-hoz

A településen a szavazásra valamennyi nemzetiség számára közös szavazókör szolgál. A fogyatékkal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése érdekében a nemzetiségi szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell.

A levélben szavazó választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot a lakcíme szerinti területi választási irodába postai úton juttathatja el legkésőbb a szavazást megelőző napon 24 óráig.

A 311. §-hoz és a 312. §-hoz

Abban az esetben, ha a választópolgár lakcíme szerinti településen nem kerül sor települési nemzetiségi önkormányzati választásra, a választópolgár levélben szavazhat a területi és országos nemzetiségi önkormányzati választáson. A szavazási levélcsomagban érkező szavazási irat általános szabályok szerinti érvénytelenségi okai mellett akkor is érvénytelen, ha a belső borítékon nincs feltüntetve a nemzetiség megnevezése.

A 313. §-316. §-hoz

E §-ok a szavazatszámlálás és eredménymegállapítás körében határoznak meg az általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket.

A 317. §-hoz

E § a választási bizottságok közötti hatáskörmegosztást rendezi a nemzetiségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos jogorvoslatok tekintetében.

A 318. §-hoz

E fejezet tartalmazza a Európai Parlament tagjai választásának az általános résztől eltérő, illetve kiegészítő szabályait. E § a fejezetnek az általános részhez való viszonyát határozza meg.

A 319. §-hoz

Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) 23. cikke szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására - az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választás kivételével - az európai parlamenti képviselők választásával egy napon kerül sor. Indokolt a két választást egyidőben kitűzni.

A 320. §-hoz

E § a határozza meg a választáson eljáró választási bizottságokat.

A 321. §-324. §-hoz

Az Európai Unió más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező polgára kérelmére választójogával Magyarországon élhet. A másik uniós tagállam területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár kérelmére a lakóhelye szerinti tagállamban szavazhat. E §-ok az e szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazzák.

A 325. §-327. §-hoz

A lista bejelentéséhez ötezer választópolgárnak ajánlóíven leadott ajánlása szükséges.

A Javaslat biztosítja annak tagállami feltételeit, hogy az uniós polgár csak egy tagállamban indulhasson jelöltként.

A 328. §-hoz és a 329. §-hoz

A külképviseleten és a levélben leadott szavazatok központi szinten kerülnek megszámlálásra, mivel az ország az Európai Parlament tagjainak választásán egy választókerület.

A 330. §-hoz

E § a választás eredményének megállapítására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

A 331. §-hoz

Az egyes uniós tagállamokban történő szavazás befolyásolásmentes lebonyolítása érdekében a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.

A 332. §-hoz

E § a választási bizottságok közötti hatáskörmegosztást rendezi az európai parlament tagjai választásával kapcsolatos jogorvoslatok tekintetében.

A 333. §-hoz

A miniszter számára rendeletalkotásra adott felhatalmazást tartalmazza.

A 334. §-hoz

Hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.

A 335. §-hoz

A törvény rövidítését tartalmazza.

A 336. §-340. §-hoz

E §-ok átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak.

A 341. §-hoz

E § az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést tartalmazza.

A 342. §-hoz

E § az Európai Unió jogának való megfelelésre utal.

A 343. §-350. §-hoz

E §-ok a törvény végrehajtásához szükséges további módosító rendelkezéseket tartalmaznak.

A 351. §-hoz

E § hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.