11/2016. (IV. 29.) ORFK utasítás

az arcképelemzési nyilvántartás és az arcképelemző rendszer igénybevételével kapcsolatos feladatokról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az arcképelemzési nyilvántartás és az arcképelemző rendszer igénybevételével kapcsolatos, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre háruló feladatok egységes végrehajtásának meghatározása érdekében kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás szervi hatálya kiterjed:

a) az Országos Rendőr-főkapitányságra;

b) a Készenléti Rendőrségre;

c) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra;

d)[1]

e) a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra;

f) a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra;[2]

g) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre

[a továbbiakban az a)-g) alpontok együtt: igénybevételre jogosult rendőri szervek].

2. Az utasítás hatálya kiterjed:

a) a bűncselekmények megelőzése, megakadályozása, felderítése és megszakítása, valamint az elkövetők elfogása és felelősségre vonása érdekében - a nyomozó hatóság által folytatott büntetőeljárásban - a nyomozó hatóság rendelkezésére álló vagy általa rögzített arcképmás felhasználásával a terhelt személyazonossága megállapítására, valamint ellenőrzésének igénylésére [az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 9. § (1) bekezdés];

b) a bűncselekmények megelőzése, megakadályozása, felderítése és megszakítása, valamint az elkövetők elfogása és felelősségre vonása érdekében - a nyomozó hatóság által folytatott büntetőeljárásban - a nyomozó hatóság által kezelt, a feltételezett elkövetőről készült arcképmás felhasználásával az ismeretlen személy azonosításának igénylésére [Törvény 9. § (2) bekezdés a) pont];

c) a körözési eljárást folytató szerv által kezelt arcképmás felhasználásával a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott körözött személyek azonosításának és az eltűnt személyek felkutatásának igénylésére [Törvény 9. § (4) bekezdés];

d) a titkos információgyűjtő tevékenység és leplezett eszköz-alkalmazás támogatása érdekében - törvényben meghatározott titkos információgyűjtő tevékenység, valamint leplezett eszköz-alkalmazás folytatására feljogosított szervek rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával - a személyazonosság ellenőrzésének és az ismeretlen személy azonosításának igénylésére [Törvény 9. § (6) bekezdés b) pontja];[3]

e) a kiemelten védett vezetők tekintetében, a személyvédelmi feladatok ellátása során, a rendelkezésre álló arcképmás felhasználásával a személyazonosság ellenőrzésének és az ismeretlen személy azonosításának igénylésére [Törvény 9. § (8) bekezdés a) pont];

f) a jogszabályban meghatározott központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények, valamint a kiemelten fontosnak minősített rendőrségi épületek, az ott folyó tevékenységek megfelelő szintű védelme, valamint a belépési jogosultság ellenőrzése során a rendelkezésre álló arcképmás felhasználásával a személyazonosság ellenőrzésének igénylésére [Törvény 9. § (10) bekezdés b) pont];

g) a jogsegély vagy nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében, a külföldi hatóságtól érkezett álló- vagy mozgófelvételeken, rajzokon szereplő feltételezett elkövetők személyazonossága megállapításának, valamint ellenőrzésének igénylésére [Törvény 9. § (11) bekezdés a)-b) pont];

h) a rendkívüli halál esetén, illetve az ismeretlen személyazonosságú holttest azonosítása céljából folytatott közigazgatási eljárás során a rendelkezésre álló arcképmás felhasználásával az ismeretlen személy azonosításának igénylésére [Törvény 9. § (12) bekezdés];

i) a Tanúvédelmi Szolgálat rendelkezésére álló vagy általa rögzített arcképmás felhasználásával

ia) a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben meghatározott fenyegetett helyzetben lévő személy vagy érintett,

ib) a biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat, illetve a különleges óvintézkedések előkészítése és végrehajtása során felmerülő személy,

ic) a nemzetközi együttműködés keretében a külföldi társszervtől közvetlenül a Tanúvédelmi Szolgálathoz érkezett álló- vagy mozgófelvételeken, rajzokon szereplő személy személyazonossága megállapításának, valamint ellenőrzésének igénylésére [Törvény 9. § (13) bekezdés];

j) a határforgalom-ellenőrzés során az államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonossága megállapításának, valamint ellenőrzésének igénylésére [Törvény 9. § (14) bekezdés];

k) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárnak minősülő személy személyazonossága megállapításának, valamint ellenőrzésének igénylésére [Törvény 9. § (15) bekezdés].

l) a rendőri intézkedéssel érintett személyek személyazonosságának megállapítása, ellenőrzése céljából az igazoltatás során, továbbá a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések megelőzése, megakadályozása, felderítése és a cselekmény megszakítása, valamint az elkövetők felelősségre vonása céljából a rendőr által - az arcképmás rögzítésére és továbbítására alkalmas eszközzel - rögzített arcképmás felhasználásával az elkövető vagy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29. §-a alapján igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítás igénybevételére [Törvény 9/A. § (1) bekezdés];[4]

m) a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések megelőzése, megakadályozása, felderítése és a cselekmény megszakítása, valamint az elkövetők felelősségre vonása érdekében az előkészítő eljárást lefolytató szerv által a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén folytatott eljárásban a rendelkezésére álló vagy általa rögzített arcképmás felhasználásával a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést elkövető személyazonosságának megállapítására, valamint ellenőrzésének igénylésére [Törvény 9. § (18) bekezdés].[5]

3. Az utasítás alkalmazásában:

a) haladéktalan eljárás: az arcképelemző rendszer működtetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 5. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott eljárás;[6]

b) hozzáférésre felhatalmazott személy: az igénybevételre jogosult rendőri szervek állományának azon tagja, aki az igénybevételre jogosult rendőri szerv nevében jogosult a rendelkezésre álló arcképmás felhasználásával arcképelemző tevékenységet igénybe venni személyazonosság ellenőrzése vagy ismeretlen személy azonosítása érdekében;[7]

c) soron kívüli eljárás: a BM rendelet 5. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott eljárás.

d) arcképelemző tevékenységet végző szerv: a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról szóló 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 5. §-ában kijelölt szerv.[8]

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

1. Az igénybevételre jogosult rendőri szervek, illetve a hozzáférésre felhatalmazott személyek jogosultság nyilvántartásba való felvételének kezdeményezésével összefüggő rendelkezések

4. Az igénybevételre jogosult rendőri szerv vezetője - az 1. mellékletben szereplő, az arcképprofil-nyilvántartás vezetéséért és az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szervvel (a továbbiakban: központi szerv) létrehozandó együttműködési megállapodás megkötése iránti szándéknyilatkozat megküldésével - haladéktalanul kezdeményezi a jogosultság nyilvántartásba történő felvételét. A 2. mellékletben szereplő, az igénybevételre jogosult rendőri szerv adatait tartalmazó adatlap a szándéknyilatkozat mellékletét képezi.[9]

5. Az igénybevételre jogosult rendőri szerv vezetője a jogosultság nyilvántartásba való felvételét követően bekövetkezett, a 2. melléklet szerinti adatokat érintő változás esetén - az adatlap újraküldésével - a központi szervet haladéktalanul értesíti.

6. A központi szerv és az igénybevételre jogosult rendőri szerv közötti, az arcképelemző tevékenység nyújtásának és igénybevételének feltételeit tartalmazó együttműködési megállapodás hatálybalépését követően az igénybevételre jogosult rendőri szerv vezetője az Integrált Portálalapú Lekérdező alkalmazás (a továbbiakban: IPL) felületén a központi szerv által rendszeresített jogosultság nyilvántartó adatlapon kezdeményezi a hozzáférésre felhatalmazott személyek részére az egyedi azonosítók kiadását.

7. A hozzáférésre felhatalmazott személyekről a jogosultság nyilvántartásban kezelt adatokban bekövetkezett változást, illetve a hozzáférési jogosultság megszűnését is az IPL felületén rendszeresített adatlap útján kell haladéktalanul jelezni a központi szerv felé.

8. A soron kívüli, illetve a haladéktalan eljárás IPL felületen történő kezdeményezésére az igénybevételre jogosult rendőri szerv vezetője, illetve az általa meghatalmazott személy jogosult. A 6. pontban meghatározott együttműködési megállapodás hatálybalépését követően az igénybevételre jogosult rendőri szerv vezetője által kitöltött, a 3. melléklet szerinti nyilatkozatot a központi szerv részére kell megküldeni. Az igénybevételre jogosult rendőri szerv vezetője a legalább osztályvezetői, illetve ügyeletvezetői beosztást betöltő személyeket, valamint a bűnügyi készenléti szolgálatot ellátó állomány vezetőjét hatalmazhatja fel a soron kívüli, illetve a haladéktalan eljárás igénylésére.[10]

9. A hozzáférésre felhatalmazott személyek körének meghatározásakor, illetve az egyedi arcképelemzési szolgáltatás igénybevételekor figyelemmel kell lenni az arcképprofil-nyilvántartásnak a Törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott forrásnyilvántartásaira. A központi szerv által kezelt arcképprofil-nyilvántartás a forrásnyilvántartásokban szereplő arcképmásból képzett arcképprofilokat tartalmazza, illetve a központi szerv által az elemzés eredményeként átadott technikai kapcsoló szám vagy számok alapján is a forrásnyilvántartásból igényelhető az azonosított személy természetes személyazonosító adata.[11]

9/A. Automatizált összehasonlítást a rendőri intézkedés során az igénybevételre jogosult rendőri szerv egyéni azonosítóval rendelkező tagja a szolgálati célra használt informatikai eszközön keresztül, közvetlen adatkapcsolat útján, a megkezdett adatellenőrzés adataihoz kapcsoltan, az arcképmás megküldésével kezdeményezhet.[12]

2. Az arcképelemző tevékenység igénybevételével kapcsolatos rendelkezések

10. A hozzáférésre felhatalmazott személy az igénybevételre jogosult rendőri szerv és az arcképelemző tevékenységet végző szerv közötti közvetlen rendszer-rendszer kapcsolaton keresztül, mind az IPL, mind a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) erre a célra implementált felületén elektronikus úton arcképelemző tevékenységet kezdeményezhet ismeretlen személy azonosításának vagy a személyazonosság ellenőrzésének elemzői támogatása érdekében.[13]

11. Az elektronikus úton benyújtott kérelemben az alábbi adatokat kell rögzíteni:

a) az ügy azonosítását szolgáló adatot (szervezeti belső iktatószám);

b) az igénybevétel célját megalapozó, a Törvényben meghatározott adatkezelési felhatalmazást (a 2. pontban foglaltak alapján);

c) a feladat tárgyát (ismeretlen személy azonosítása, személyazonosság ellenőrzése);

d) az ügy prioritását (normál, soron kívüli, haladéktalan);[14]

e) soron kívüli vagy haladéktalan prioritás esetén a hozzáférésre felhatalmazott nyilatkozatát arra, hogy a BM rendelet 5. § (1) vagy (5) bekezdésében foglaltak szerint mire hivatkozva kéri a soron kívüli vagy haladéktalan eljárást (soron kívüli: kiskorú személy veszélyeztetettsége, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot közvetlenül és súlyosan fenyegető helyzet, kiemelt bűnüldözési érdek, haladéktalan: különleges jogrendben alkalmazandó intézkedés, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelése);[15]

f) az arcképmást tartalmazó fényképet;

g) amennyiben több személy látható a beküldött felvételen, a fényképhez tartozó leírásban az elemzés tárgyát képező arcképmás pontos megjelölését (a beküldött fényképfelvételen elhelyezett jelölés nem alkalmazható).[16]

12. A szervezeti belső iktatószám képzése a 4. melléklet alapján történik.[17]

13.[18]

14. A hozzáférésre felhatalmazott személynek az arcképelemző tevékenységet végző szerv által - a kérelem adattartalmának hiányosságai, a felvétel azonosításra való alkalmatlansága vagy az abból a beküldő igénybevételre jogosult rendőri szervre, az ügyre vagy az érintett személyre levonható következtetéseket megalapozó információra tekintettel - megküldött hiánypótlási felhívás teljesítésére 15 nap áll a rendelkezésére. A hozzáférésre felhatalmazott személy minden igénylés esetén különös körültekintéssel köteles az egyes kérelmekkel kapcsolatban esetlegesen megküldött hiánypótlási felhívásoknak eleget tenni, figyelemmel arra, hogy a kért hiánypótlás elmaradása esetén a központi szerv 15 nap elteltével a kérelmet eredmény nélkül lezárja. A hozzáférésre felhatalmazott személy a hiánypótlás teljesítésével összefüggésben köteles tekintettel lenni arra is, hogy a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig eltelt idő az ügyintézési határidőbe nem számít bele.[19]

15. A hozzáférésre felhatalmazott személy az IPL vagy a Robotzsaru rendszer felületén keresztül, az arcképelemző tevékenységet végző szerv által a kiértékelés eredményeként továbbított technikai kapcsoló szám vagy számok segítségével - külön eljárásban megvalósuló hatósági adatszolgáltatás keretében - a felvételhez kapcsolódó személy jogszabályban meghatározott adatait két munkanapon belül lekérdezi, eredményét a Robotzsaru rendszerben az ügyirathoz csatoltan rögzíti.[20]

15/A. Az automatizált összehasonlító eljárást az igénybevételére jogosult a rendelkezésre álló informatikai adatkapcsolatot biztosító mobil eszközzel készített arckép alapján kezdeményezi. A kezdeményező az igénybe vett mobil eszközre a Törvény 12/A. §-ában meghatározott eljárás szerint kapott válasz - rendszerüzenet, illetve találati lista - alapján végrehajtja a személy azonosítását vagy dönt más rendőri intézkedés foganatosításáról, illetve a személy előállításáról. A kezdeményezéshez és az azzal kapcsolatos válaszadathoz tartozó adatok automatikusan csatolásra kerülnek az informatikai eszközön generált azonosító számhoz, majd ezt követően az eszközről törlődnek.[21]

3. Az azonosításra beküldött felvételekre vonatkozó követelmények

16. Az igénybevételre jogosult rendőri szerv által készített vagy rendelkezésére álló arcképmást tartalmazó fényképet a Robotzsaru rendszerben, az arcképmás kezelését megalapozó ügyirathoz csatoltan, az erre rendszeresített felületen kell rögzíteni.

17. Nem rendőrségi helyiségben történő arcképmás felvételekor - amennyiben az arcképmás Robotzsaru rendszerben történő rögzítésének feltételei nem adottak - az arcképmást készítő a felvételeket először informatikai eszköz igénybevételével köteles eltárolni, majd ezt követően az informatikai lehetőségektől függően haladéktalanul, strukturáltan rögzíteni a Robotzsaru rendszerben, és az informatikai eszközön előzőleg rögzített arcképmást törölni.

18. A sikeres arcképelemzés elvégzése érdekében az azonosításra beküldött felvételnek az alábbi feltételeknek javasolt megfelelnie (a feltételektől való eltérés nem zárja ki a kérelem beküldésének lehetőségét, azonban jelentősen csökkentheti az azonosítás eredményességét):[22]

a) az azonosításra beküldött felvételen lehetőség szerint szemből kell láthatónak lennie az azonosítandó személy arcának, az alábbiak szerint:

aa) a fej oldalirányú elfordulása nem lehet több, mint 30°,

ab) a fej függőleges billenése nem haladhatja meg a 10°-ot;

b) az arcnak szórt fénnyel jól megvilágítottnak kell lennie;

c) az arc nem lehet - egyik irányból sem - koncentráltan megvilágított;

d) az azonosításra beküldött - ".jpg" kiterjesztésű - felvételnek lehetőség szerint jó minőségűnek, minél nagyobb felbontásúnak kell lennie, az alábbiak szerint:

da) az azonosításra beküldött felvételen az azonosítandó személy két szeme közötti távolságnak minimum 50 pixelnek kell lennie,

db) az arckép felbontása nem lehet kisebb, mint 0,3 megapixel,

dc) a felvételen a személy arcának részleteiben jól láthatónak kell lennie (így különösen nem lehet homályos, elmosódott);

e) a beküldésre szánt felvételt lehetőség szerint olyan módon kell rögzíteni, hogy az a lehető legjobb képminőséget eredményezze:

ea) külső, képrögzítésre alkalmas eszközzel történő képernyőfotózás alkalmazását mellőzni szükséges, helyette a képmentés vagy az ún. "print screen" funkció használata indokolt,

eb) a képi anyag mentése során törekedni kell az adatveszteség minimalizálására (pl. fájlformátumok közötti konvertálás);

f) az azonosításra beküldött felvételen az azonosítandó személy arcának jelentős része nem lehet kitakarva (pl. ruhadarab, kiegészítő, egyéb tárgy által).

4. Az ismeretlen személyazonosságú holttestek halottszemléinél alkalmazott fényképfelvételi eljáráshoz kapcsolódó eltérő szabályok

19. Az ismeretlen személyazonosságú holttestek halottszemléinél alkalmazott fényképfelvételi eljárás során a digitális arcfelismeréshez az alábbiakra kell figyelemmel lenni:[23]

a) a holttest arcáról történő fényképfelvétel készítése során törekedni kell egy igazolványképhez legjobban hasonlító arcképmás rögzítésére, így különösen arra, hogy a fényképfelvételen a fülek is láthatók legyenek;

b) nyitott és csukott szemű holttest esetén is a szemeknek érintetlenül kell maradniuk, kerülni kell a szemhéjak felhúzását, illetve más mesterséges úton történő rögzítését;

c) a fényképfelvételi eljárást megelőzően - szükség esetén a holttest arcán található anyagmaradványok megfelelő rögzítését követően - az arcszőrzet kivételével el kell távolítani a holttest arcán található valamennyi szennyeződést, így különösen a vért és az egyéb testnedveket;

d) a fényképfelvételi eljárás során gondoskodni kell arról, hogy a haj ne takarja az arcot és a füleket;

e) amennyiben a megtalálás helyén az arcról a szennyeződés eltávolítása vagy a száj zárt állapotba helyezése nem megoldható, akkor az arcról készített fényképfelvételi eljárást a boncolás helyszínén meg kell ismételni;

f) a holttest arcáról elsőként szemből, az arc síkjára merőleges vagy a merőlegestől 5-10°-kal a homlok irányába kitérő fotósík alkalmazásával kell igazolványképszerű fényképfelvételt készíteni;

g) az f) alpontban rögzítettek végrehajtását követően a holttest arcáról legalább két profil és két félprofil fényképfelvételt kell készíteni oly módon, hogy az objektív tengelye az arccal 45°-os (félprofil), valamint 90°-os (profil) szöget zárjon be;

h) a holttest arcáról úgy kell igazolványképszerű fényképfelvételt készíteni, hogy az orrcsúcs a kép középpontjában helyezkedjen el;

i) a fényképfelvételt megközelítőleg 120 centiméter távolságból úgy kell elkészíteni, hogy állókép készítése esetén a holttest arca a kép rövid éléhez képest a kép megközelítőleg felét töltse ki;

j) a holttest arcáról való fényképfelvétel készítés során a direkt vaku használata kerülendő, a fényképfelvételt lehetőleg szórt vakufény alkalmazásával kell elkészíteni, ügyelve arra, hogy a holttest arcára árnyékok ne vetődjenek;

k) fényképfelvételi eljárás során a műfogsor, egyéb protézis, valamint a testékszerek eltávolítását mellőzni szükséges;

l) amennyiben ismert, hogy az elhunyt szemüveget viselt, és az általa viselt szemüveg rendelkezésre áll, úgy a holttest arcáról úgy is fényképfelvételt kell készíteni, hogy arra a szemüveg felhelyezésre került;

m) az ismeretlen személyazonosságú holttest testsúlyfeleslege esetén a lehajtott fej tokájának torzító hatását úgy kell megszüntetni, hogy egy sterilkesztyűvel a fejet megemelve a tokát kézzel le kell fogni;

n) az ismeretlen személyazonosságú holttestek halottszemléinél alkalmazott fényképfelvételi eljárás során lehetőség szerint tükörreflexes fényképezőgépet kell használni, a digitális nagyítás nem alkalmazható;

o) a fényképfelvételeket az adott fényképezőgéptípushoz, a gyártó által meghatározott, torzításmentes felvétel készítésére alkalmas gyújtótávolságú (normál, 50 mm-es) objektívvel kell elkészíteni.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

21. Hatályát veszti az Automatikus Arcképfelismerő és Azonosító Rendszer bevezetéséről szóló 58/2010. (OT 33.) ORFK utasítás.

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 11/2016. (IV.29.) ORFK utasításhoz

2. melléklet a 11/2016. (IV. 29.) ORFK utasításhoz

3. melléklet a 11/2016. (IV. 29.) ORFK utasításhoz

4. melléklet a 11/2016. (IV. 29.) ORFK utasításhoz

A szervezeti belső iktatószám felépítésével kapcsolatos magyarázat

Az IPL felületén az arcképelemző rendszer szolgáltatásának igénylése során a szervezeti belső iktatószám kitöltésével kapcsolatban az alábbi rögzítési metodikát kell alkalmazni.

Felépítés:

1-5. számjegyek: szervezeti kód

6. számjegy: i - ideiglenes, á - általános, b - büntető, s - szabálysértés

7-10. számjegyek: évszám

Ha általános az ügy:

11-13. számjegyek: iktatókönyv

14-19. számjegyek: főszám

Ha büntető-, szabálysértés, ideiglenes az ügy:

11-19. számjegyek: főszám