BH 2016.5.122 Az eseti választottbíróság megsértette az eljárásra a felek által alkalmazni rendelt, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének ajánlása szerinti Eseti Választottbíráskodás Eljárási Mintaszabályzatának 9. § (4) bekezdésében foglaltakat, mert a választottbírósági felperes közvetlenül nem az ellenérdekű félnek küldte meg a keresetlevelet és a választottbíróság jelölésére vonatkozó felhívást. Ezért megállapítható, hogy a választottbírósági ítélet érvénytelenítésének a Vbt. 55. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt feltételei megvalósultak [1994. évi LXXI. tv. 55. § (1) bek. c), e) pontok].

[1] A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás szerint a peres felek között 2007. május 16-án vételi jogot és használati jogot alapító szerződés jött létre a felperes tulajdonát képező ingatlanra. A szerződésben az abból eredő jogviták elbírálására a felek kikötötték a Budapesti Ügyvédi Kamara támogatásával működő eseti választottbíróságot (a továbbiakban: eseti választottbíróság). A szerződést a felperes társaság részéről tulajdonosként Z. T. írta alá, aki az aláírás időpontjában, egészen 2007. május 27-ig, a felperes társaság képviseletére önálló aláírási joggal felhatalmazott ügyvezető volt.

[2] A szerződés teljesítésével kapcsolatban a felek között vita alakult ki, ezért a jelen per alperese (választottbírósági felperes) 2011. január 17-én keresetet nyújtott be a kikötött eseti választottbíróságnál, melyben szerződésszegéssel okozott kár megtérítése jogcímén kérte a jelen per felperesét (választottbírósági alperes) kötelezni 40 694 880 Ft és járulékainak megfizetésére. Keresetleveléhez csatolta az alperes nevében Z. T. ügyvezető által 2007. május 21-én aláírt ügyvédi meghatalmazást, amelyben a dr. Sz. V. G. Ügyvédi Irodát, eljáró ügyvédként dr. Sz. V. G.-t meghatalmazta, hogy az ügyvédi törvényben meghatározottak szerint képviselje a 2007. május 16-án kelt vételi és használati jogot alapító szerződésben foglalt választottbírósági alávetés alapján a választottbírósági alperest minden, a választottbírósági, illetve az ezekkel összefüggő egyéb eljárásban, így a választottbírói jelölés folyamatában is. E meghatalmazás alapján a választottbírósági felperes által jelölt választottbíró a választottbírósági alperes képviselőjeként dr. Sz. V. G. ügyvéd részére kézbesítette a keresetlevelet, a választottbíró jelölésére vonatkozó felhívást, majd minden, a választottbírósági alperes részére címzett, a választottbírósági eljárásban keletkezett iratot. Az eljárás során a választottbírósági alperes képviselője 2011. február 10-én bejelentette, hogy a társaságnak nincs olyan eljárási jogosultsággal rendelkező ügyvezetője, aki a társaság gazdasági tevékenységének folytatására, így különösképpen a peres felek között létrejött, fentiekben részletezett szerződés teljesítésére és a választottbírósági felperes által hivatkozott felszólítások tartalmának megfelelő intézkedések foganatosítására jogosult lenne, illetve lett volna.

[3] Az eseti választottbíróság a 2011. június 6-án kelt ítéletében az érvénytelenítési per alperesét kötelezte 33 227 200 Ft kár megtérítésére, valamint az eljárás költségeinek a megfizetésére, ezt meghaladóan a választottbírósági felperes keresetét elutasította. A 2011. június 6-i határnapon kihirdetett és írásba foglalt ítéletet a felek határnapon jelen levő képviselőinek átadta. Ítéletében a választottbírósági alperesnek a vezető tisztségviselő hiányával összefüggő védekezését olyan, neki felróható körülményként értékelte, amelyre az ellenérdekű féllel szemben megalapozottan nem hivatkozhatott.

[4] A választottbírósági eljárás alperese 2013. október 8-án nyújtott be keresetet az elsőfokú bíróságnál (továbbiakban: felperes), melyben a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 55. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt érvénytelenítési okok megvalósulására hivatkozással kérte a választottbírósági ítélet érvénytelenítését.

[5] Állította, hogy a választottbírósági ítéletet részére szabályszerűen nem kézbesítették, ezért a 60 napos jogvesztő keresetindítási határidő rá nem vonatkozott.

[6] Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra való hivatkozással, hogy a felperes elmulasztotta a jogvesztő keresetindítási határidőt.

[7] Érdemben vitatta, hogy a felperes által megjelölt érvénytelenítési okok megvalósultak volna. Hivatkozott arra, hogy mind a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), mind az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) előírja, a folyamatban lévő polgári eljárásokban be kell jelenteni a képviseleti jog megszűnését, az ügyvédi megbízás megszűnését. E per felperesének meghatalmazott képviselője a választottbíróság felé címzetten a meghatalmazotti képviseleti jog megszűnését nem jelentette be. A választottbíróság eljárási cselekményei pedig nem álltak ellentétben sem a Vbt., sem a vonatkozó mintaszabályzat előírásaival.

[8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, mert arra a megállapításra jutott, hogy a felperes a jogvesztő keresetindítási határidőt elmulasztotta.

[9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására utasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felperes keresetlevele mellékleteként csatolta a 2010. április 13-án kelt okiratot és annak 2010. április 23-i kézbesítését igazoló tértivevényt is, amelyek szerint a felperes visszavonta a dr. Sz. V. G. ügyvéd részére 2007. május 21-én adott meghatalmazását. A visszavonással megszűnt meghatalmazás tényére figyelemmel arra a jogi következtetésre jutott, hogy az ítélet közléséhez fűződő joghatások 2011. június 6-án, a szabályszerű meghatalmazás hiányában nem álltak be és nem nyílt meg a Vbt. 55. § (1) bekezdésében szabályozott perindítási határidő, így a keresetlevél nem volt elkésettnek tekinthető. A felperes az általa megjelölt iratbetekintéssel megvalósult tudomásszerzési (nem közlési) időponthoz képest 2013. október 8-án a 60 napos jogvesztő perindítási határidőn belül fordult a bírósághoz.

[10] Az elsőfokú bíróság az érdemben lefolytatott eljárás eredményeként hozott ítéletében a felperes keresetét elutasította.

[11] Határozatának indokolásában többek között kifejtette, hogy a felperes keresetét az általa, a törvényes határidőn belül megjelölt egyik érvénytelenítési ok [Vbt. 55. § (1) bekezdés b), c), e) pontja] alapján sem találta megalapozottnak. Tényként állapította meg, hogy a 2010. április 13-án kelt nyilatkozat alapján az érvénytelenítési per felperese visszavonta dr. Sz. V. G. ügyvédnek 2007. május 27-én adott meghatalmazását. A meghatalmazás megszűnésének harmadik személyek felé hatályossá válásához azonban mind a Ptk. 223. § (2) bekezdése, mind az Ütv. 24. § (4) bekezdése előírja, hogy a meghatalmazás megszűnését a harmadik személlyel, hatósággal közöljék. Amennyiben a képviseleti jog megszűnését a megbízási szerződésen kívül álló olyan harmadik személlyel nem közlik, aki előtt egy polgári eljárás van folyamatban, a meghatalmazás megszűnésére hivatkozni nem lehet. A fellebbviteli bíróság ténymegállapításával ellentétben az iratok nem tanúsították, hogy a választottbírósághoz címzetten bejelentették volna a meghatalmazás visszavonását. Ezt nem pótolhatja az a tény, hogy az ügyvédi megbízási szerződésben részes felek közül a megbízó a megbízottjával a meghatalmazás visszavonását jelentő nyilatkozatot közöl. A választottbíróság eljáró tanácsával ilyen nyilatkozatot e perben bizonyítottan nem közöltek. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének ajánlásával kiadott Eseti választottbíráskodás Eljárási Mintaszabályzatának (továbbiakban: Eljárási Mintaszabályzat) 38. § 1. pontja értelmében a felek a választottbírósági eljárásban közvetlenül, vagy szabályszerűen meghatalmazott képviselők útján vehetnek részt. A Választottbíróság eljárási cselekményei a teljesítésük időpontjában megfeleltek a Vbt. és az Eljárási Mintaszabályzat előírásainak.