32012R1071[1]

A Bizottság 1071/2012/EU rendelete ( 2012. november 14. ) Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

A BIZOTTSÁG 1071/2012/EU RENDELETE

(2012. november 14.)

Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Az eljárás megindítása

(1) 2012. február 16-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett értesítésben (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), Thaiföldről és Indonéziából (a továbbiakban: érintett országok) származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2) A dömpingellenes eljárás megindításának alapját az a panasz képezte, amelyet 2012. január 3-án a Defence Committee of Tube or Pipe Cast Fittings, of Malleable Cast Iron of the European Union (temperöntvény csőszerelvények és -illesztések európai uniós iparágának érdekvédelmi bizottsága, a továbbiakban: panaszos) nyújtott be olyan temperöntvény csőszerelvények és -illesztések (a továbbiakban: menetelt temperöntvény csőszerelvények) gyártói nevében, amelyek termelése a teljes uniós gyártás jelentős részét, ebben az esetben több mint 50%-át teszi ki. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra, és ez elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

2. Az eljárásban érintett felek

(3) A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a panaszost, az uniós gyártókat, az exportáló gyártókat, a független importőröket, a felhasználókat és az exportáló országok képviselőit. A Bizottság Argentína termelőit is tájékoztatta, mivel ezt az országot lehetséges analóg országnak tekinti. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(4) A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(5) Tekintettel a kínai exportáló gyártók, uniós gyártók és független importőrök nagy számára az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikke szerint mintavételt irányoztak elő. A Bizottság - annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát - felkért minden kínai exportáló gyártót, valamint minden uniós gyártót és független importőrt arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően nyújtson alapvető információkat az (alábbi B. szakaszban meghatározott) menetelt temperöntvény csőszerelvényekkel kapcsolatos, 2011. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakra vonatkozó tevékenységéről. A másik két érintett ország, Thaiföld és Indonézia tekintetében az exportáló gyártók körében nem irányoztak elő mintavételt.

(6) Annak érdekében, hogy a kínai exportáló gyártók - amennyiben ez szándékukban áll - piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelmet nyújthassanak be, a Bizottság formanyomtatványokat küldött az ismert érintett kínai exportáló gyártóknak és a kínai hatóságoknak. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján két vállalat kért piacgazdasági elbánást, az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése alapján pedig négy vállalat kért egyéni elbánást.

(7) A Bizottság hivatalosan közzétette a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat a kínai érintett exportáló gyártók, a kínai hatóságok és a panaszos számára. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk írásbeli ismertetésére.

(8) A (29) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint hat uniós gyártó adta meg a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Az együttműködő uniós gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság az értékesítési mennyiség alapján három uniós gyártóból álló mintát választott ki.

(9) A (31) preambulumbekezdésben leírtak szerint 33 független importőr szolgáltatott információkat és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. A tőlük kapott információk alapján a Bizottság a mintába azt a kilenc importőrt vette fel, amely a legnagyobb mennyiségben importál az Unióba és földrajzilag is az Unióban található. Mivel az egyik importőr nem nyújtott be kitöltött kérdőívet, a mintába végül a fennmaradó nyolc importőr került be.

(10) A (30) preambulumbekezdésben leírtak szerint 12 kínai exportáló gyártó adta meg a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Az exportáló gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság azt a három kínai exportáló gyártót vette fel a mintába, amely az Unióba irányuló legnagyobb exportvolumennel rendelkezik.

(11) A Bizottság kérdőíveket küldött a mintába felvett három uniós gyártónak, a mintába felvett három kínai exportáló gyártónak, három thaiföldi exportáló gyártónak, három indonéz exportáló gyártónak, a mintába felvett kilenc független importőrnek és hét felhasználónak.

(12) A mintába felvett három uniós gyártó, három kínai exportáló gyártó, két thaiföldi exportáló gyártó, egy indonéz exportáló gyártó és nyolc független importőr küldött vissza kitöltött kérdőívet. A felhasználók közül egy sem nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(13) A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte a dömping, az abból következő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

a) Uniós gyártók

- ATUSA Accesorios de Tuberia S.A., Salvatierra (Alava), Spanyolország

- Berg Montana Fittings EAD, Montana, Bulgária

- Georg Fischer Fittings GmbH, Traisen, Ausztria

b) Kínai exportáló gyártók

- Hebei Jianzhi Casting Group Ltd., Yutian County, Hebei, Kína

- Jinan Meide Casting Co., Ltd., Pingyin, Shandong, Kína

- Qingdao Madison Industrial Co., Ltd., Jimo, Shandong, Kína

c) Thaiföldi exportőr gyártók

- Siam Fittings Co., Ltd., Samutsakorn, Thaiföld;

- BIS Pipe Fitting Industry Co., Ltd, Samutsakorn, Thaiföld;

d) Indonéz exportáló gyártó

- PT. Tri Sinar Purnama, Semarang, Indonézia

e) Független uniós importőrök

- Crane Limited, Ipswich, Egyesült Királyság

- GEBO Armaturen GmbH, Schwelm, Németország

- Hitachi Metals Europe GmbH, Düsseldorf, Németország

- MegaGroup Trade Holding B.V., Veghel, Hollandia

- Raccorditalia s.r.l., Brugherio(MB), Olaszország

(14) Annak érdekében, hogy a piacgazdasági elbánásban nem részesíthető kínai exportőr gyártók részére a rendes értéket megállapítsák, a következő vállalat telephelyén a rendes értéknek az Indiából, mint analóg országból származó adatok alapján történő megállapítása céljából ellenőrző látogatásra került sor:

- Jainson Industries, Jalandhar, Punjab, India

3. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(15) A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2011. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2008-tól a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(16) Az érintett terméket az eljárás megindításáról szóló értesítés szerint azon menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések (a továbbiakban: az érintett termék) alkotják, amelyek jelenleg az ex 7307 19 10 KN-kód alá tartoznak.

(17) Az elsődleges nyersanyagok a fémhulladékok, a koksz és a villamos energia, homok (az öntéshez) és cink (a galvanizáláshoz). A gyártási eljárás első lépése a fémhulladék kupolókemencében való olvasztása. Ezt az öntési eljárás követi, amely során a folyékony fémet különböző formákba öntik, majd ezeket később darabolják. A termékeket hosszadalmas temperálási folyamatnak kell alávetni annak érdekében, hogy a megfelelő képlékenységet biztosítsák olyan területeken történő felhasználáshoz, ahol például lökés- és rezgésállóság szükséges, továbbá ahol a termékeknek gyors hőmérséklet-változást kell kibírniuk. Ezt követően a szerelvények szükség esetén galvanizálhatók. Ezután történik a menetvágás.

(18) A menetelt temperöntvény csőszerelvényeket két vagy több cső csatlakoztatására, egy cső berendezéshez történő csatlakoztatására, a folyadékáramlás irányának megváltoztatására vagy egy cső lezárására használják. A menetelt temperöntvény csőszerelvényeket főleg lakóépületek és nem lakás céljára szolgáló épületek gáz-, víz- és fűtési rendszereihez használják. Olajfinomítók csővezeték-rendszereiben is alkalmazzák őket. A temperöntvény csőszerelvények többféle kialakításban kaphatók: a leggyakoribbak a 90 fokos könyökidomok, T-idomok, kapcsolókarmantyúk, keresztidomok és csatlakozók. Fekete (nem galvanizált) és galvanizált kivitelben is készülnek.

2. Hasonló termék

(19) Az érintett termék és a Kínában, Thaiföldön és Indonéziában, valamint az analóg országnak tekintett Indiában gyártott és ezen országok belföldi piacain értékesített termékek, továbbá az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített termékek esetében megállapítható, hogy alapvető fizikai és műszaki tulajdonságaik azonosak. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonló terméknek (a továbbiakban: hasonló termék) kell tekinteni.

(20) A termékkörrel kapcsolatban számos kérelmet nyújtottak be. Legtöbbjük az importőröktől érkezett, azonban egy tagállam hatóságai is nyújtottak be kérelmeket. A kérelmekkel a Bizottság az alábbiak szerint egyenként foglalkozott.

(21) Az egyik importőr kérelme szerint az "elektrogalvanizált csőszerelvényeket" ki kellene zárni a menetelt temperöntvény csőszerelvények fogalommeghatározásából. Az érvelés szerint az elektrogalvanizált csőszerelvények előállításához a menetvágáson kívül további lépések, például mosás és további elektrogalvanizálás is szükséges. Vitatható, hogy a hagyományos csőszerelvényekhez képest a termékek minősége szempontjából ezek az eljárások magasabb minőséget vagy minőségi fejlesztést jelentenek-e. Az azonban teljesen egyértelmű, hogy az elektrogalvanizált csőszerelvények a hagyományos csőszerelvényekkel teljes mértékben felcserélhetők, így azok fizikai és műszaki jellemzői megegyeznek. Ezért ezeket a termékeket érintett terméknek kell tekinteni.

(22) Ugyanez az importőr roppantógyűrűs idomtesteket is importál, amelyek egyéb alkatrészekkel összeszerelve roppantógyűrűs csőszerelvény késztermékké alakít. Felmerült a kérdés, hogy a roppantógyűrűs idomtestek is az érintett termék fogalommeghatározása alá tartoznak-e. Noha ezek az idomtestek hasonlóak a szerelvényekhez és menettel is rendelkeznek, csövek csatlakoztatására közvetlenül nem alkalmazhatók: a teljes csőszerelvényt össze kell állítani ahhoz, hogy csatlakozóként alkalmazható legyen. Ezek az idomtestek jóval drágábbak, azonban - főleg javítások esetén, ritkábban új szereléseknél - ezeket is csövek és csővezetékek összeillesztésére használják, tehát más menetelt csőszerelvényekkel felcserélhetők. Ezért a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy a roppantógyűrűs csőszerelvények és a roppantógyűrűs idomtestek is az érintett termék fogalommeghatározása alá tartoznak.

(23) Néhány fél állítása szerint az uniós gyártók által előállított és értékesített temperöntvény csőszerelvényeket, illetve az érintett exportáló országokban gyártott és az Unió területére exportált temperöntvény csőszerelvényeket nem lehet hasonló termékeknek tekinteni, mivel az Unióban előállított termékekhez általában fehér töretű, az exportált termékekhez viszont fekete töretű temperöntvényt használnak.

(24) Amint azt az 1784/2000/EK tanácsi rendelet (3) ugyanezen termék vonatkozásában megállapította, a vizsgálat ideiglenesen azt mutatta ki, hogy a fehér, illetve fekete töretű szerelvények piaci megítélésében nincs számottevő különbség, mivel a széntartalomtól eltekintve a két típus minden tekintetben hasonló jellemzőkkel bír, felhasználásuk azonos, és emiatt felcserélhetők. Ezt az a tény is megerősítette, hogy az érintett országokból fekete töretű temperöntvény csőszerelvényeket, illetve az uniós gazdasági ágazat által gyártott fehér töretű temperöntvény csőszerelvényeket egyaránt beszerző importőrök/kereskedők a két anyag közötti különbségre való tekintet nélkül értékesítik vásárlóik számára az említett termékeket. Az érintett termék felhasználóit illetően a vizsgálat megerősítette, hogy a felhasználók nem különböztetik meg jelentős mértékben a fehér, illetve a fekete töretű szerelvényeket.

(25) A fentieket bizonyítja az is, hogy a fehér és a fekete töretű szerelvények egyaránt a temperöntvény csőszerelvények konstrukciójára és teljesítményére vonatkozó előírásokról szóló EN 10242 európai, illetve ISO 49 nemzetközi szabvány alá tartoznak. A felhasználható anyagok besorolását illetően ki kell emelni, hogy a fehér és a fekete töretű temperöntvény egyaránt elfogadott.

(26) A fentiek figyelembevételével ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy az uniós gyártók egy része által előállított és értékesített fehér töretű temperöntvény csőszerelvényeket és az érintett exportáló országban gyártott és az Unióba exportált fekete töretű temperöntvény csőszerelvényeket hasonló terméknek kell tekinteni.

(27) Az egyik importőr kis mennyiségben importál félkész, menet nélküli szerelvényeket. A menetvágást az importőr végzi. Mivel az importáruk menet nélküli termékek, ezért nem tekinthetők érintett terméknek.

(28) Az egyik tagállam hatóságai azt a tényt emelték ki, hogy a Kombinált Nómenklatúra magyarázata (4) szerint a "temper-" kifejezés magában foglalja a (duktil öntöttvassal megegyező) gömbgrafitos öntöttvasat is. Ugyan egyik érdekelt fél sem jelentette, hogy a vizsgálati időszakban duktil öntöttvasból készült menetelt csőszerelvényt értékesített volna, ezt a lehetőséget bizonyítékok támasztják alá. Mivel ezek a szerelvények ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, mint a vizsgált menetelt temperöntvény csőszerelvények, helyénvalónak tekinthető az a megállapítás, hogy a duktil öntöttvasból készült termékek az eljárás és az intézkedések hatálya alá tartoznak.

C. MINTAVÉTEL

1. Mintavétel az uniós gyártók körében

(29) A Bizottság az alaprendelet 17. cikke alapján a mintát a menetelt temperöntvény csőszerelvények független uniós vevők részére történő értékesítésének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választotta ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A kiválasztott minta két olyan vállalatcsoporthoz tartozó három gyártóból áll, amelyek értékesítése a menetelt temperöntvény csőszerelvények hat ismert uniós gyártója által a független uniós vevők részére történő értékesítésének a 81 %-át képviseli. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság valamennyi uniós gyártóval és a panaszossal konzultált, és valamennyi érdekelt felet felkérte, hogy a javasolt mintával kapcsolatban tegye meg észrevételeit. A minta kiválasztásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

2. Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(30) A Bizottság az alaprendelet 17. cikke értelmében a mintát a kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választotta ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A mintavétellel kapcsolatban tizenkét exportáló gyártó küldte be az eljárás megindításáról szóló értesítés A. mellékletében kért információkat. A szóban forgó gyártók a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló kínai export 51 %-át képviselték. A kiválasztott minta az együttműködő felek által a Kínából az Unióba exportált mennyiség több mint 88 %-át képviselő három vállalatból áll. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság konzultált valamennyi érintett exportáló gyártóval és a kínai hatóságokkal. A minta kiválasztásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

3. Mintavétel a független importőrök körében

(31) A Bizottság az alaprendelet 17. cikke alapján a mintát a vállalatok földrajzi elhelyezkedése, valamint az Unióba történő behozatal azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választotta ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A mintavétellel kapcsolatban összesen harminchárom független importőr küldte be az eljárás megindításáról szóló értesítés B. mellékletében kért információkat. A kezdetben kiválasztott minta öt tagállam hat importőréből állt, akik az együttműködő importőrök által az Unióba behozott menetelt temperöntvény csőszerelvények importjának 59 %-át képviselik. Az alaprendelet 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság minden importőrrel konzultált. Az észrevételeket követően további három vállalatot vettek fel a mintába, így a végleges minta hat tagállam kilenc importőréből állt, akik az együttműködő importőrök által az Unióba behozott menetelt temperöntvény csőszerelvények importjának 67 %-át képviselik. A kibővített mintával kapcsolatban további észrevételek nem érkeztek. Mivel az egyik importőr nem nyújtott be kitöltött kérdőívet, a mintába végül a fennmaradó nyolc importőr került be.

D. DÖMPING

1. Kínai Népköztársaság

1.1. Piacgazdasági elbánás

(32) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínából származó importra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket a 2. cikk (1)-(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azon gyártók esetében, amelyek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt kritériumoknak megfelelnek.

(33) Kizárólag tájékoztatás céljából az alábbiak röviden összefoglalják ezeket a feltételeket:

1. a vállalkozás döntéseit piaci jelzések alapján, jelentős állami beavatkozás nélkül hozzák meg, továbbá a költségek a piaci viszonyokat tükrözik;

2. a vállalkozás egy átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak;

3. nem állnak fenn a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások;

4. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; valamint

5. a valutaátváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(34) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján két exportáló gyártó igényelt piacgazdasági elbánást, akik a megadott határidőn belül benyújtották a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványt.

(35) A Bizottság megvizsgált minden szükségesnek ítélt információt, és a szóban forgó vállalatok telephelyén ellenőrizte a piacgazdasági elbánás iránti kérelemben benyújtott adatokat.

(36) A vizsgálat során megállapították, hogy a piacgazdasági elbánást igénylő két exportáló gyártó egyike sem teljesítette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt követelményeket.

(37) Az exportőrök könyvvizsgálat alá vont könyvelése nem felelt meg a nemzetközi számviteli standardoknak és az egyik exportőr könyvelése nem is volt teljes, mivel nem tartalmazott cash flow-kimutatást. Ezért egyértelmű, hogy a második feltételnek nem feleltek meg.

(38) Az egyik exportőr nem tudta bizonyítani, hogy a privatizáció során biztosított tőke-hozzájárulást megfelelően könyvelték, a másik exportőr pedig főleg nyereségadó-kedvezmény formájában állami juttatásban részesült. Így a harmadik feltételnek sem feleltek meg.

(39) A piacgazdasági elbánást igénylő egyik vállalat a közzététellel kapcsolatban észrevételeket tett. A közzétételben szereplő tények egyikét sem vitatta, azonban három fő észrevételt nyújtott be.

(40) Először is azzal érvelt, hogy a piacgazdasági elbánásra vonatkozó megállapítás nem jogszerű, mivel arra a jogszabályban foglalt határidőt követően mintegy két hónappal került sor. Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy ez a késedelem főleg annak volt köszönhető, hogy a piacgazdasági elbánáshoz kapcsolódó ellenőrzésre korábban nem kerülhetett sor, mivel a kínai exportőrök akkor még nem álltak rendelkezésre. Hangsúlyozni kell, hogy a megállapítás időpontja annak eredményét egyáltalán nem befolyásolta.

(41) Az említett fél másodsorban azzal érvelt, hogy a könyvvizsgálat alá vont könyvelés nem megfelelőségét kizárólag formai okokra hivatkozva állapították meg. Érvei között az is szerepelt, hogy "a nemzetközi számviteli standardoknak formai szempontból nem teljes mértékben megfelelő számviteli gyakorlat nem tekinthető a piacgazdasági elbánásra vonatkozó második feltétel megszegésének mindaddig, amíg az nem befolyásolja a vállalat pénzügyi eredményét". Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a második feltételben egyáltalán nem szerepel a vállalat pénzügyi eredménye. Ennélfogva az állítás megalapozatlan. A szóban forgó feltétel, azaz hogy "a vállalkozás egy átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek" valójában egy formai követelmény. Mindazonáltal érdemes megemlíteni, hogy a vállalatok minden esetben jelentős mértékben megszegték az előírásokat: vagy az érintett összegek nagyságrendjében való eltérés, vagy a követelmények megszegésének súlya volt jelentős. (például egy kötelezően előírt elemzést egyszerűen nem végeztek el).

(42) Végül azt állították, hogy nyereségadó-kedvezmény formájában biztosított állami juttatás miatt korábban nem tagadták meg a piacgazdasági elbánást. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság minden esetet egyedileg vizsgál. A piacgazdasági elbánásra vonatkozó harmadik feltétellel összefüggésben azt vizsgálják, hogy a kínai exportőröknél megfigyelhetők-e a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások. Ebben az esetben éppen ez a helyzet az állami juttatások miatt, amelyekben a vállalatok főleg nyereségadó-kedvezmény formájában részesülnek. Ezért a kínai exportőrök által benyújtott általános megjegyzések nem kellőképpen megalapozottak.

(43) Végezetül megállapítható, hogy az exportáló gyártók egyike sem bizonyította, hogy megfelelne a piacgazdasági elbánásra vonatkozó második és harmadik feltételnek, ezért ezeket a vállalatokat nem lehet piacgazdasági elbánásban részesíteni.

1.2. Egyéni elbánás

(44) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az említett rendelkezés hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek megfelelnek.

(45) Kizárólag tájékoztatás céljából az alábbiak röviden összefoglalják ezeket a feltételeket:

1. teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalkozás vagy vegyes vállalat esetén az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget;

2. az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg;

3. a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van. Azoknak az állami tisztviselőknek, akik az igazgatótanácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben kell lenniük, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól;

4. az árfolyamok átváltása piaci árfolyamon történik; és

5. az állami beavatkozás nem olyan mértékű, amely lehetővé teszi az intézkedések kijátszását olyan esetben, amikor egyedi exportőrökre eltérő vámtételeket határoznak meg.

(46) Azok az exportáló gyártók, amelyek nem feleltek meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek, illetve a mintába felvett harmadik gyártó egyéni elbánást igényelt. A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján ideiglenesen megállapította, hogy a mintába felvett valamennyi exportáló gyártó megfelel az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében foglalt követelményeknek, ezért egyéni elbánásban részesíthető.

1.3. Analóg ország

(47) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban (analóg ország) megállapított ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani.

(48) A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte azt a szándékát, hogy Argentínát használja megfelelő analóg országként a Kína részére megállapítandó rendes érték tekintetében, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(49) Az analóg ország kiválasztásával kapcsolatban számos exportőr és importőr nyújtott be észrevételt azzal érvelve, hogy Argentína - főleg a gyenge belföldi verseny és az argentin belső piacon ennek következtében uralkodó magas árszínvonal miatt - nem lenne megfelelő analóg ország. Valóban vannak arra utaló jelek, hogy az argentin piac legnagyobb részén három belföldi gyártó osztozik. Az argentin statisztikák szerint az argentin piacra érkező import elhanyagolható, mivel a hagyományosan legnagyobb külföldi beszállítók, Brazília és Kína termékeit magas dömpingellenes vámok sújtják.

(50) Ugyanezek az exportőrök és importőrök Thaiföldet, Indiát és Indonéziát javasolták alkalmasabb analóg országnak. A Bizottság az érdekelt felektől érkezett észrevételek figyelembevételével argentin és indiai gyártókkal vette fel a kapcsolatot, és végül egy argentin és egy indiai gyártó vállalta az együttműködést.

(51) Az adatok elemzése azt mutatta, hogy az egyetlen együttműködő argentin gyártó belföldi árai valóban nagyon magasak: jóval magasabbak, mint a mintába felvett uniós gyártók eladási, illetve kárt nem okozó árai.

(52) Másrészről kiderült, hogy az indiai piacon jelenlévő mintegy háromszáz gyártó miatt rendkívül erős a verseny. Ennek eredményeként az együttműködő indiai exportőr által bejelentett belföldi árakat ésszerűnek lehet tekinteni.

(53) A vizsgálatban Thaiföld és Indonézia is érintett, azonban mindkét ország piacán kevés gyártó van jelen, így a belföldi piacaikon Indiához képest jóval kisebb a verseny. A Bizottság ezért ideiglenesen megállapította, hogy India az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján megfelelő analóg ország.

1.4. Rendes érték

(54) Mivel a mintába felvett egyik kínai exportőrt sem lehetett piacgazdasági elbánásban részesíteni, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján állapította meg és analóg országnak Indiát - mint piacgazdasággal rendelkező harmadik országot - választotta.

(55) Először is mindegyik érintett exportáló gyártó vonatkozásában megállapította, hogy az analóg ország gyártói által a belföldi piacon értékesített menetelt temperöntvény csőszerelvények eladása reprezentatív volt-e, azaz a vizsgálati időszakban ezen értékesítések teljes mennyisége legalább 5 %-a volt-e az egyes exportáló gyártók által az Unióban értékesített érintett termékek teljes mennyiségének. A mintába felvett három exportáló gyártó közül kettő esetében ez volt a helyzet.

(56) Ezt követően megállapította, hogy melyek azok az egyes vállalatok által belföldön értékesített terméktípusok, amelyek az Unióba exportált típusokkal megegyeznek vagy azzal közvetlenül összehasonlíthatók, és amelyeket az analóg országbeli gyártó általában reprezentatív mennyiségben értékesíti a belföldi piacon.

(57) Az analóg országbeli gyártó által a belföldi piacon értékesített és az exportáló gyártók által az Unióba exportált menetelt temperöntvény csőszerelvényekkel közvetlenül összehasonlíthatónak minősített típusok esetében megállapította, hogy a belföldi értékesítés kellőképpen reprezentatívnak tekinthető-e. A terméktípus belföldi értékesítése akkor minősül kellően reprezentatívnak, ha a vizsgálati időszakban a terméktípus belföldön független vevőknek értékesített mennyisége legalább 5 %-a volt az exportáló gyártó által uniós exportra értékesített összehasonlítható terméktípus teljes mennyiségének.

(58) A Bizottság ezt követően az analóg országbeli gyártó vonatkozásában megvizsgálta, hogy a belföldi piacon reprezentatív mennyiségben értékesített hasonló termék egyes típusai rendes kereskedelmi forgalomban eladott terméknek voltak-e tekinthetők. Ez úgy történt, hogy a Bizottság minden terméktípus esetében megvizsgálta, hogy mekkora volt a vizsgálati időszakban a belföldi piacon független vevőknek történő nyereséges értékesítés aránya.

(59) Amennyiben egy bizonyos terméktípus a kiszámított előállítási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó eladási áron értékesített mennyisége az adott típus teljes értékesítésének több mint 80 %-át képviselte, és ha az említett típus súlyozott átlagára megegyezett az egységnyi előállítási költséggel, vagy meghaladta azt, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapították meg. Ezt az árat az adott típusból a vizsgálati időszak során történt összes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként számították ki.

(60) Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése legfeljebb a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az előállítási költséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a szóban forgó típus kizárólag nyereséges értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(61) Amennyiben valamennyi terméktípust veszteséggel értékesítettek, akkor a Bizottság ezeket nem a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek tekintette.

(62) Azon terméktípusoknál, amelyek értékesítésére a rendes kereskedelmi forgalmon kívül vagy a belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben került sor, a rendes értéket számtanilag képezték.

(63) A rendes érték kiszámításához a felmerült értékesítési, általános és adminisztratív költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek) és az analóg országbeli egyetlen együttműködő exportáló gyártó hasonló termékének - a vizsgálati időszakban rendes kereskedelmi forgalomban bonyolított - belföldi értékesítéséből származó nyereségének súlyozott átlagát hozzáadták az adott exportáló gyártó vizsgálati időszakban felmerült saját átlagos előállítási költségéhez. A belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusok esetében a rendes érték kiszámításához a nyereség súlyozott átlagát, valamint ezen nem reprezentatív, rendes kereskedelmi forgalomban bonyolított értékesítések SGA-költségeit használták fel. Az előállítási, valamint az SGA-költségeket még azelőtt kiigazították, hogy a rendes kereskedelmi forgalom szempontjából vizsgálták volna, és a rendes értékeket kiszámították volna.

1.5. Exportár

(64) Mivel a mintába felvett gyártók egyéni elbánásban részesültek és az érintett terméket közvetlenül független uniós vásárlók részére értékesítették, a Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján állapította meg.

1.6. Összehasonlítás

(65) A Bizottság a rendes értéket és az exportárakat a gyártelepi ár alapján hasonlította össze.

(66) A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében - az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően - kiigazítások formájában biztosította az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembevételét.

(67) Adott esetben kiigazításokat alkalmazott a fizikai jellemzők, a közvetett adók, a szállítási, biztosítási, kezelési, rakodási és járulékos költségek, csomagolási, bank- és hitelköltségek, valamint a jutalékok esetében, amennyiben úgy ítélte meg, hogy azok ésszerűek, pontosak és bizonyítékokkal alátámasztottak.

1.7. Dömpingkülönbözetek

(68) A mintába felvett vállalatok esetében az analóg ország minden egyes hasonló termékére megállapított rendes érték súlyozott átlagát - az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésében előírtaknak megfelelően - összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(69) Ez alapján az ideiglenes, súlyozott átlagú dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

(70) A mintában nem szereplő többi együttműködő kínai exportőr gyártók súlyozott átlagú dömpingkülönbözetét az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a mintába felvett exportőr gyártók átlaga alapján számították ki. Ezt a dömpingkülönbözetet a mintába felvett exportáló gyártók vonatkozásában megállapított különbözet alapján számították ki.

(71) Ennek alapján a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok esetében a dömpingkülönbözetet ideiglenesen 42,3 %-on állapították meg.

(72) A dömpingkülönbözetet az összes többi kínai exportáló gyártó esetében - az alaprendelet 18. cikke alapján - a rendelkezésre álló tények alapján állapították meg. Ennek érdekében először az együttműködés szintjét határozták meg oly módon, hogy az Unióba irányuló export együttműködő exportáló gyártók által bejelentett volumenét összehasonlították az Eurostat importstatisztikáiban szereplő, erre vonatkozó adatokkal.

(73) Mivel az együttműködés meghaladta az Unióba irányuló összes kínai export 50 %-át és a gazdasági ágazat a kínai exportáló gyártók nagy száma miatt tagoltnak tekinthető, az együttműködés mértéke magasnak minősíthető. Mivel semmi sem utalt arra, hogy bármely exportáló gyártó szándékosan nem működött volna együtt, a Bizottság a maradványvámszintet a mintába felvett vállalatok közül a legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező vállalat szintjén állapította meg. Ezt a szintet megfelelőnek tartotta, mivel semmi nem utalt arra, hogy az együtt nem működő vállalatok dömpingkülönbözete alacsonyabb lett volna, továbbá az intézkedések hatékonyságát így kívánta biztosítani.

(74) Ez alapján az ideiglenes, súlyozott átlagú dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

2. Thaiföld és Indonézia

2.1. Rendes érték

(75) Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság az együttműködő exportáló gyártók vonatkozásában először azt állapította meg, hogy a hasonló termék teljes belföldi értékesítése reprezentatív volt-e, azaz hogy az ilyen értékesítések mennyisége kitette-e az érintett termék Unióba irányuló összes exportértékesítésének legalább 5 %-át. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a hasonló termék thaiföldi és indonéziai belföldi értékesítése valamennyi együttműködő exportáló gyártó esetében reprezentatívnak tekinthető.

(76) Ezt követően a Bizottság meghatározta az általános belföldi reprezentatív értékesítéssel rendelkező exportáló gyártók által a belföldi piacon eladott azon terméktípusokat, amelyek megegyeztek vagy nagyon hasonlóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített típusokkal.

(77) Az exportáló gyártók belföldi piacon értékesített valamennyi olyan hasonló terméktípusánál, amelyet össze lehetett hasonlítani az érintett termék Unióba irányuló kivitel révén értékesített típusával, felmérte, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az adott típus belföldi értékesítése kellően reprezentatívnak tekinthető-e. A terméktípus belföldi értékesítése akkor minősült kellően reprezentatívnak, ha a vizsgálati időszakban a terméktípus belföldön független vevőknek értékesített mennyisége legalább 5 %-a volt az uniós exportra értékesített összehasonlítható terméktípus teljes mennyiségének.

(78) A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően ezt követően megvizsgálta, hogy a belföldi piacon reprezentatív mennyiségben értékesített hasonló termék egyes típusai rendes kereskedelmi forgalomban eladott terméknek voltak-e tekinthetők. Ez úgy történt, hogy a Bizottság minden terméktípus esetében megállapította, hogy mekkora volt a vizsgálati időszakban a belföldi piacon független vevőknek történő nyereséges értékesítés aránya.

(79) Azokban az esetekben, amikor az előállítási költségek kiszámított értékével azonos vagy annál magasabb nettó eladási áron értékesített terméktípus értékesítési mennyisége meghaladta az adott típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át, és amikor az adott típus súlyozott átlagára az egységnyi költség értékével egyenlő vagy annál nagyobb volt, a terméktípusonkénti rendes értéket az adott terméktípus teljes belföldi értékesítési árának súlyozott átlagaként számították ki.

(80) Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítésének mennyisége az adott terméktípus teljes értékesítési mennyiségében 80 %-ot vagy ennél kevesebbet képviselt, és amikor az adott terméktípus súlyozott átlagára az egységnyi költség értékénél alacsonyabb volt, a rendes érték alapját a tényleges belföldi ár képezte, amelyet az adott terméktípus kizárólag nyereséges belföldi értékesítésének súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(81) Amennyiben valamennyi terméktípust veszteséggel értékesítettek, akkor a Bizottság ezeket nem a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek tekintette.

(82) Azon terméktípusoknál, amelyek értékesítésére a rendes kereskedelmi forgalmon kívül vagy a belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben került sor, a rendes értéket számtanilag képezték.

(83) A rendes érték kiszámításához a felmerült SGA-költségeket és az érintett együttműködő exportáló gyártók hasonló termékének - a vizsgálati időszakban rendes kereskedelmi forgalomban bonyolított - belföldi értékesítéséből származó nyereségének súlyozott átlagát hozzáadták az adott exportáló gyártók vizsgálati időszakban felmerült saját átlagos előállítási költségeihez. A belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusok esetében a rendes érték kiszámításához a nyereség súlyozott átlagát, valamint ezen nem reprezentatív, rendes kereskedelmi forgalomban bonyolított értékesítések SGA-költségeit használták fel.

2.2. Exportár

(84) Mivel az együttműködő thaiföldi és indonéz exportőrök érintett termékeit független uniós vásárlók részére értékesítették, a Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján állapította meg.

2.3. Összehasonlítás

(85) A Bizottság a rendes értéket és az exportárakat a gyártelepi ár alapján hasonlította össze.

(86) A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében - az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően - kiigazítások formájában biztosította az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembevételét.

(87) Adott esetben kiigazításokat alkalmazott a kereskedelem szintje, a szállítási, biztosítási, kezelési, rakodási és járulékos költségek, csomagolási, bank- és hitelköltségek, valamint a jutalékok esetében, amennyiben úgy ítélte meg, hogy azok ésszerűek, pontosak és bizonyítékokkal alátámasztottak.

2.4. Dömpingkülönbözetek

a) Thaiföld

(88) A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésében előírtaknak megfelelően az együttműködő thaiföldi vállalatok esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(89) Mivel az együttműködés mértékét magasnak tekintette (a két együttműködő thaiföldi vállalat exportvolumene a vizsgálati időszak alatt meghaladta az Unióba irányuló összes thaiföldi export 80%-át), a dömpingkülönbözetet az összes többi thaiföldi exportáló gyártó esetében a két együttműködő vállalat dömpingkülönbözete közül a magasabbik szintjén állapította meg.

(90) Ez alapján a thaiföldi vállalatok vonatkozásában az ideiglenes, súlyozott átlagú dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

b) Indonézia

(91) A Bizottság az egyetlen együttműködő vállalat esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát - az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésében előírtaknak megfelelően - összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(92) Mivel az együttműködés mértékét magasnak tekintette (az egyetlen együttműködő indonéz vállalat exportvolumene a vizsgálati időszak alatt meghaladta az Unióba irányuló összes indonéz export 80%-át), a dömpingkülönbözetet az összes többi indonéz exportáló gyártó esetében az együttműködő vállalat vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözet szintjén határozta meg.

(93) Ez alapján az ideiglenes, súlyozott átlagú dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

E. A KÁR

1. Uniós termelés

(94) A vizsgálati időszak alatt hasonló terméket hat gyártó állított elő az Unióban. A fenti (29) preambulumbekezdésben említettek szerint a mintába az uniós gyártók két csoportjából három gyártó került be, amelyek a hasonló termék teljes uniós termelésének 81 %-át képviselik.

2. Az uniós gazdasági ágazat meghatározása

(95) Az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése és 5. cikke (4) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot a hasonló terméket a vizsgálati időszakban előállító, hat uniós gyártó mindegyike alkotja (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat).

3. Uniós felhasználás

(96) Az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacon megvalósuló értékesítési mennyisége, valamint az Eurostat importvolumenre vonatkozó és a vizsgálat megállapításai szerint kiigazított adatai alapján határozták meg.

(97) Az uniós felhasználás 2008 és 2009 között jelentősen, 21 %-kal visszaesett, majd 12 százalékponttal emelkedett, a figyelembe vett időszak elején mért felhasználási szintnél 9 %-kal alacsonyabb szintre.

4. Az érintett országokból érkező behozatal

4.1. Az érintett országokból származó behozatal hatásainak összesített értékelése

(98) A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból származó menetelt temperöntvény csőszerelvények behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében lehet-e összesítve értékelni.

(99) A dömpingkülönbözet minden egyes érintett országból származó behozatal esetén meghaladta az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott de minimis küszöbértéket (lásd a (74), (90) és (93) preambulumbekezdéseket).

(100) Az Indonéziából származó dömpingelt behozatal mennyiségét illetően a Bizottság azt állapította meg, hogy a vizsgálati időszakban a hasonló termék Unióba irányuló összes behozatalának mindössze a 2,5 %-át képviselte. Így ez a behozatal az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdése, továbbá a Kereskedelmi Világszervezet dömpingellenes megállapodásának rendelkezései értelmében az uniós gazdasági ágazatnak nem okozhatott jelentős kárt. (5)

(101) A vizsgálat ugyanakkor ebben az ideiglenes szakaszban megállapította, hogy az Indonéziából származó behozatal többsége esetében a termékeket helytelenül a menetelt temperöntvény csőszerelvényekre és -illesztésekre rendszerint vonatkozó 7307 19 10 helyett a 7307 99 10 KN-kód alá sorolták. Ezeket a feltehetően helytelenül más kód alá sorolt importtermékeket, vagy azok nagy részét azonban már beleszámították az előző preambulumbekezdésben említett 2,5 %-os mennyiségbe.

(102) A fentiekre tekintettel a Bizottság ideiglenesen úgy határozott, hogy ezeket az importokat nem kezeli együtt a Thaiföldről és a Kínából származó dömpingelt behozatallal.

(103) A Thaiföldről és Kínából származó dömpingelt behozatalt nem lehet elhanyagolhatónak tekinteni, mivel a vizsgálati időszakban a Thaiföldről származó behozatal piaci részesedése eléri az 5,4 %-ot, a Kínából származó import pedig a 47,3 %-ot.

(104) A Bizottság az összesített értékelést ideiglenesen megfelelőnek tartotta, mivel hasonló versenyfeltételek érvényesek az említett két országból származó behozatal és az uniós hasonló termék tekintetében, azaz a forgalmazás ugyanazon értékesítési csatornákon keresztül történik ugyanazon kategóriákba tartozó vevők számára. Számos esetben bebizonyosodott, hogy a Kínából és Thaiföldről származó importtermékeket is ugyanazon forgalmazók értékesítették.

(105) A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt valamennyi feltétel teljesül, ezért a Thaiföldről és a Kínából származó behozatalt (a továbbiakban: a két érintett országból származó behozatal) összesítve értékelték.

4.2. A két érintett országból származó behozatal mennyisége és piaci részesedése

(106) Az érintett termék két érintett országból származó, uniós piacra irányuló behozatalának mennyisége a figyelembe vett időszakban 15 %-kal nőtt. Míg a behozatal kezdetben 2008 és 2009 között a felhasználás a (97) preambulumbekezdésben említett visszaesése miatt 16 %-kal csökkent, később a vizsgálati időszakig 31 százalékponttal emelkedett.

(107) A két érintett országból származó dömpingelt behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 11 százalékponttal, 41,7 %-ról 52,7 %-ra emelkedett. A piaci részesedés főleg 2010 és a vizsgálati időszak között nőtt, amikor a kereslet fellendült.

4.3. A két érintett országból származó behozatal árai és áralákínálás

a) Az árak alakulása

(108) Az alábbi táblázat az Eurostat adatai alapján mutatja az érintett két országból érkező dömpingelt behozatal vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított átlagárát. A két érintett országból származó behozatal átlagára a figyelembe vett időszakban folyamatosan, összesen 14 %-kal nőtt.

b) Áralákínálás

(109) Típusok közötti ár-összehasonlítás készült az exportáló gyártók értékesítési árai és a mintába felvett uniós gyártók unión belüli értékesítési árai között. A Bizottság ehhez a mintába felvett uniós gyártók által a független vevők felé érvényesített árakat hasonlították össze a két érintett ország mintába felvett exportáló gyártóinak áraival. A kereskedelmi szint különbségei (nevezetesen az OEM-értékesítések) és a behozatal utáni költségek figyelembevétele céljából szükség szerint kiigazításokat kellett alkalmazni.

(110) Az összehasonlítás szerint a vizsgálati időszak során a Thaiföldről és Kínából származó behozott érintett termékeket az Unióban az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest 25-55 %-os áralákínálással értékesítették.

5. Az uniós gazdasági ágazat helyzete

(111) A dömpingelt import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Az alább ismertetett adatok a termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, valamint az értékesítés és a piaci részesedés tekintetében a teljes uniós gazdasági ágazatra, az összes többi mutató tekintetében pedig a mintába felvett gyártókra vonatkoznak. Ami a mintába felvett gyártók alapján megállapított mutatószámokat illeti, figyelembe véve, hogy a mintát csak két gyártói csoport alkotta, üzleti titoktartás miatt az alábbi kapcsolódó táblázatokban nem lehetett a tényleges összesített adatokat közölni, ezért a Bizottság csak az indexeket adta meg annak érdekében, hogy érzékeltetni tudja ezeknek a mutatóknak a trendjét.

5.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(112) Az uniós termelési mennyiség 2008 és 2009 között 39 %-kal esett vissza és az egyébként is alacsony szintről még a felhasználás következő években végbemenő 12 százalékpontos emelkedése ellenére is némiképp tovább csökkent, ahogyan azt a (97) preambulumbekezdés is mutatja.

(113) Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása a figyelembe vett időszakban, főként 2008 és 2009 között 21 %-kal csökkent. Ennek az volt a fő oka, hogy a figyelembe vett időszakban három uniós gyártó zárta be az üzemeit.

(114) Az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása a termelési kapacitás csökkenése ellenére is 26 %-kal visszaesett, főként 2008 és 2009 között.

5.2. Készletek

(115) A készletek mennyisége a figyelembe vett időszakban 23 %-kal csökkent, ami összhangban volt az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési mennyiségének visszaesésével.

5.3. Az értékesítési mennyiség és a piaci részesedés

(116) Az uniós piacon jelen lévő valamennyi uniós gyártó értékesítési mennyisége a csökkenő kereslet miatt jelentősen, 25 %-kal esett vissza 2008 és 2009 között. A kereslet 2009 után - a (97) preambulumbekezdésben említettek szerint - fellendült, az uniós értékesítések azonban egészen a figyelembe vett időszak végéig a 2009-es alacsony szinten maradtak.

(117) Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 9 százalékponttal, a figyelembe vett időszakban összesen 18 %-kal folyamatosan csökkent, míg a dömpingelt behozatal piaci részesedése ugyanebben az időszakban 11 százalékponttal emelkedett, amint azt a (107) preambulumbekezdés is mutatja.

5.4. Értékesítési árak és az árakat befolyásoló tényezők

(118) A mintába felvett uniós gyártók a figyelembe vett időszakban csak csekély, mindössze 4 %-os áremelést tudtak elérni. Az Unió piacát egyre nagyobb mennyiségben elárasztó dömpingelt behozatal miatt ez az áremelés nem tudta meghaladni a költségek növekedését.

5.5. Nyereségesség, a befektetések megtérülése és pénzforgalom

(119) A Bizottság az uniós gazdasági ágazat nyereségességét a hasonló termék uniós piacon, független vevők részére történő értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereség említett értékesítések forgalmi százalékában kifejezve állapította meg. Míg az uniós gazdasági ágazat nyereségessége a figyelembe vett időszak kezdetén még kielégítő volt, 2009-ben már szinte teljesen megszűnt. Noha a későbbiek során a nyereségesség némiképp helyreállt, a figyelembe vett időszak fennmaradó részében még mindig jóval a kárt nem okozó szint alatt maradt.

(120) A befektetések megtérülése - a befektetések könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség - tekintetében úgy tűnik, hogy ez a mutató a nyereségesség tendenciáját követte.

(121) A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom a figyelembe vett időszakban folyamatosan, összesen 64 %-kal csökkent és a vizsgálati időszakban nagyon alacsony szintet ért el.

5.6. Növekedés

(122) Az uniós felhasználás 2009 és a vizsgálati időszak között a (97) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint jelentősen, 8 000 tonnával emelkedett, míg a dömpingelt behozatal mennyisége ugyanebben az időszakban a (106) preambulumbekezdésben említettek szerint 9 000 tonnával nőtt. Az uniós piac 2009 és a vizsgálati időszak között végbement teljes növekedését a dömpingelt behozatal szolgálta ki, ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat uniós piacon megvalósuló értékesítései a 2009-es alacsony szinten maradtak. Ebből látszik, hogy az uniós gazdasági ágazat a két érintett országból származó dömpingelt behozatal piaci részesedésének emelkedése miatt nem tudta kihasználni az uniós felhasználás növekedéséből származó előnyöket.

5.7. Beruházások és tőkebevonási képesség

(123) A figyelembe vett időszak alatt a mintába felvett uniós gyártók beruházásai az alábbiak szerint alakultak:

(124) Amint azt a fenti táblázat is mutatja, az uniós gyártók beruházásai 2008 és 2010 között jelentősen visszaestek. Ez a tendencia a vizsgálati időszakban megfordult és a beruházások ismét jelentősen nőttek, azonban azok nem érték el a figyelembe vett időszak kezdetén megfigyelhető szintet.

5.8. Tőkebevonási képesség

(125) A (120) preambulumbekezdésben leírt elégtelen nyereségesség miatt néhány uniós gyártó nehézségekbe ütközött, amikor a jövőbeli beruházásaihoz ilyen körülmények között kívánt tőkét bevonni. A befektetések nem megfelelő megtérülése szintén hozzájárult a tőkebevonási problémákhoz.

5.9. Foglalkoztatás, termelékenység és munkaerőköltség

(126) A foglalkoztatási szint teljes munkaidős egyenértékben nagy vonalakban a gyártási mennyiség alakulását követte (lásd a (112) preambulumbekezdést), ami azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazatban megpróbálták racionalizálni az előállítási költségeket, amikor ez szükségessé vált. Az uniós gazdasági ágazat megpróbálta a foglalkoztatási szintjét a romló piaci helyzethez igazítani, ami azt eredményezte, hogy a foglalkoztatás a figyelembe vett időszakban folyamatosan, összesen 36 %-kal csökkent.

(127) Annak ellenére, hogy az uniós gazdasági ágazat a foglalkoztatást a romló piaci helyzethez próbálta igazítani, az uniós gyártók teljes munkaidős egyenértékre vonatkoztatott teljesítménye 2008 és 2009 között jelentősen, 19 %-kal csökkent. A helyzet ezt követően folyamatosan javult, azonban a figyelembe vett időszak kezdetén mért szintnél 9 %-kal alacsonyabb szinten maradt.

(128) Az uniós gazdasági ágazatban a munkaerő átlagköltsége a figyelembe vett időszakban folyamatosan, összesen 12 %-kal emelkedett.

5.10. A dömpingkülönbözet nagysága

(129) A két érintett országból származó behozatal dömpingkülönbözete a (74) és (90) preambulumbekezdésben leírtak szerint nagyon magas. Figyelembe véve a dömpingelt behozatal mennyiségét, piaci részesedését és értékesítési árát, a dömpingkülönbözetek hatása jelentősnek tekinthető.

5.11. Felépülés a korábbi dömping hatása alól

(130) A Brazíliából, a Cseh Köztársaságból, Japánból, Kínából, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények behozatalával összefüggésben 2000 és 2005 között (6) már voltak érvényben intézkedések (7) (a továbbiakban: korábbi intézkedések). Az uniós gazdasági ágazat figyelembe vett időszak kezdetén elért kielégítő nyereségessége (lásd a (120) preambulumbekezdést) arra utal, hogy az említett intézkedések átmenetileg könnyebbséget eredményeztek az uniós gazdasági ágazat számára. A növekvő mennyiségű dömpingelt behozatal azonban véget vetett ennek a kedvező időszaknak. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a korábbi intézkedésekkel érintett hat ország együttes piaci részesedése soha nem haladta meg a 29 %-ot (8), míg a jelenlegi vizsgálat alá vont két érintett ország a vizsgálati időszakban 52,47 %-os piaci részesedést tudott elérni, amint az a (107) preambulumbekezdésből is kiderül.

6. A kárra vonatkozó következtetés

(131) A figyelembe vett időszak során a kármutatók kedvezőtlenül alakultak. Ez különösen azokon a mutatókon vehető észre, amelyek a nyereségességgel, a gyártási mennyiségekkel, a kapacitáskihasználással, az értékesítési mennyiséggel és a piaci részesedéssel kapcsolatosak: ezek mindegyike egyértelműen hanyatló tendenciát mutatott.

(132) A két érintett országból származó menetelt temperöntvény csőszerelvények behozatala ugyanakkor a vizsgálati időszakban mintegy 55 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak (lásd a (110) preambulumbekezdést), amellyel egyben a piaci részesedését is jelentősen növelte (lásd a (107) preambulumbekezdést).

(133) A fentiek figyelembevételével ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

F. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1. Bevezetés

(134) A Bizottság az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a Kínából és Thaiföldről származó dömpingelt behozatal olyan mértékű kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak, amely jelentősnek tekinthető. A dömpingelt behozatal mellett azokat az ismert tényezőket is vizsgálta, amelyek ugyanabban az időben okozhattak kárt az uniós gazdasági ágazatnak azért, hogy elkerülje, hogy az egyéb tényezők által okozott esetleges kárt a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák.

2. A dömpingelt behozatal hatása

(135) 2008 és a vizsgálati időszak között a két érintett országból származó dömpingelt behozatal mennyisége 15 %-kal nőtt, ami azt eredményezte, hogy egy 9 %-kal zsugorodó piacon 41,47 %-ról 52,47 %-ra növelték uniós piaci részesedésüket.

(136) A két érintett országból származó érintett termék dömpingelt behozatalának a figyelembe vett időszakban bekövetkezett növekedése egybeesett az uniós gazdasági ágazat legtöbb kármutatójának egyre inkább romló tendenciájával. Az uniós gazdasági ágazat 8,7 százalékpontot veszített piaci részesedéséből és termelését 41 %-kal kellett csökkentenie. A jelentős áralákínálás megakadályozta, hogy az uniós gazdasági ágazat az eladási áraiban elfogadható mértékben továbbhárítsa a megnövekedett előállítási költségeket, ami a figyelembe vett időszak túlnyomó részében nagyon alacsony nyereségességi szintet eredményezett.

(137) A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonja le, hogy a két érintett országból származó, alacsony árú, dömpingelt behozatal, amely a figyelembe vett időszak alatt nagy és folyamatosan növekedő mennyiségben lépett be az uniós piacra és amely jelentősen alákínálta az uniós gazdasági ágazat árait, jelentős mértékű kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

3. További tényezők hatása

3.1. Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(138) Míg az Eurostat adatai szerint a figyelembe vett teljes időszakban Indiából jelentős mennyiségben érkeztek alacsony áron importtermékek, egyes jelek arra utalnak, hogy ezek a termékek nem tartoznak az érintett termékek körébe, hanem ugyanazon KN-kód alá besorolt, attól eltérő termékek.

(139) A többi harmadik országból a figyelembe vett teljes időszakban kis mennyiségű import érkezett. A két érintett országon kívüli más országokból érkező behozatal teljes piaci részesedése 2,1 százalékponttal 10,5 %-ról 8,4 %-ra csökkent.

(140) A vizsgálati időszakban ezt követően legnagyobb mennyiségben Indonéziából, Brazíliából és Törökországból érkezett import, melynek piaci részesedése egyenként 1,3 %-ot, valamint 1,6 %-ot tett ki, és a figyelembe vett időszakban ezen országok mindegyike veszített piaci részesedéséből.

(141) Az alacsony mennyiség és a csökkenő tendencia miatt megállapítható, hogy az érintett országokon kívüli harmadik országokból származó behozatal láthatóan nem járult hozzá azokhoz a károkhoz, amelyeket az uniós gazdasági ágazat szenvedett el a vizsgálati időszak során.

3.2. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(142) Az uniós gazdasági ágazat exportértékesítésének alakulása a figyelembe vett időszakban folyamatosan, összesen 34 %-kal csökkent.

(143) Az exportértékesítés ugyanakkor a teljes figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelésének mindössze 13-15 %-át képviselte. Ennélfogva úgy tűnik, hogy ez jelentősen nem járulhatott hozzá az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszak alatt elszenvedett kárhoz.

3.3. Az uniós felhasználás alakulása

(144) Amint az a (97) preambulumbekezdésből is kiderül, az uniós felhasználás 2008 és 2009 között 21 %-kal csökkent, ami azt eredményezte, hogy az uniós gazdasági ágazat uniós piacon megvalósuló értékesítése ugyanezen időszakban 25 %-kal esett vissza. Az uniós felhasználás 2009 után jelentősen, mintegy 8 000 tonnával emelkedett, míg a dömpingelt behozatal mennyisége ugyanebben az időszakban - a (106) preambulumbekezdésben említettek szerint - 9 000 tonnával nőtt. Az uniós piac 2009 és a vizsgálati időszak között végbement teljes növekedését a dömpingelt behozatal szolgálta ki, ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat uniós piacon megvalósuló értékesítései a 2009-es alacsony szinten maradtak.

(145) Érdekelt felek azt állították, hogy a spanyol építőipari piacon bekövetkezett válság jelentős mértékben hozzájárult a kárhoz, amely állítólag nagyban érintette az egyik fő panaszost, az ATUSA nevű spanyol vállalatot. Az ATUSA ugyanakkor az uniós tagállamok legtöbbjének piacán értékesíti termékeit és a spanyol építőipari válság a vállalat spanyol piacra irányuló értékesítéseit valójában igen csekély mértékben befolyásolta, mivel soha nem ezek az értékesítések jelentették a vállalat eladásainak nagy részét. Ezenkívül a kárról kialakult kép a mintába felvett két vállalatcsoportot, az összes panaszost és az uniós gazdasági ágazat egészét illetően egyértelmű. A kárelemzés az uniós gazdasági ágazat egészére kiterjedt, nem korlátozódott egy uniós gyártó teljesítményére vagy egyetlen nemzeti piacra.

(146) Érdekelt felek azt is állították, hogy az uniós felhasználás kedvezőtlen alakulása által okozott kár nem a dömpingelt behozatal, hanem más hatások miatt következett be. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az uniós felhasználás kedvezőtlen alakulása valóban okozhatott kárt az uniós gyártóknak. Ezt a kárt azonban súlyosbította az a tény, hogy egy zsugorodó piacon folyamatosan nőtt a dömpingelt behozatal. A fent említettek alapján az uniós felhasználás közelmúltban bekövetkezett fellendüléséből kizárólag a dömpingelt behozatal húzott hasznot, míg az uniós gyártók nem tudták növelni értékesítési mennyiségüket.

3.4. Az uniós gyártók strukturális problémái

(147) Érdekelt felek azt állították, hogy az a tény, hogy a Georg Fischer vállalat a magas árai ellenére is nyereséges maradt, míg a többi uniós gyártó nem tudott megfelelő eredményt elérni, arra utal, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt nem a dömpingelt behozatal, hanem strukturális problémák okozták. Ugyanakkor a Georg Fischer vállalat helyzete is kedvezőtlenül alakult: veszített piaci részesedéséből és a haszonkulcsa is csökkent. A vállalat foglalkoztatási szintje és teljesítménye is visszaesett. Ezért azt az állítást, hogy a Georg Fischer vállalat nem szenvedett kárt, el kell utasítani.

(148) Ezenkívül valamennyi uniós gyártó, többek között a Georg Fischer vállalat is ki volt téve a dömpingelt behozatal által kifejtett árleszorító hatásnak.

(149) Az érdekelt felek azzal is érveltek, hogy mivel az ATUSA csoport bulgáriai leányvállalata, a Berg Montana szintén képes volt arra, hogy nyereséges maradjon, szintén arra utal, hogy a kár nem a dömpingelt behozatalra, hanem más okokra vezethető vissza. A Berg Montana vállalatot ugyanakkor szintén kedvezőtlenül érintette a kínai behozatal: termelése és kapacitáskihasználása jelentősen visszaesett, csakúgy, mint a foglalkoztatási szintje. Mivel a Berg Montana értékesítéseinek többsége az ATUSA csoport kapcsolt vállalkozásai felé irányul, önmagában a Berg Montana nyereségességének vizsgálata az egész csoport pénzügyi eredményének figyelembevétele nélkül nem ad reális képet, mivel a Berg Montana nyereségességét a transzferárak befolyásolják és az ATUSA csoport összességében véve veszteséges. Ezért azt az állítást, hogy a Berg Montana nem szenvedett kárt, szintén el kell utasítani.

(150) Egyik állítás szerint a munkatermelékenység 2008 és a vizsgálati időszak közötti - a (127) preambulumbekezdésben kifejtett - 9 %-os visszaesése strukturális problémát jelez. Az említett visszaesés azonban abban az időszakban következett be, amikor az uniós gazdasági ágazat a teljes munkaerő-állományát 36 %-kal, teljesítményét pedig 41 %-kal csökkentette. Ezek a csökkentések azt jelzik, hogy az uniós gyártók folyamatosan arra voltak kényszerítve, hogy a dömpingelt behozatalból eredő piaci nyomáshoz és az átmenetileg gyengülő kereslethez igazítsák tevékenységeiket. Az ilyen zord gazdasági körülményeket figyelembe véve a munkatermelékenység 9 %-os visszaesése viszonylag enyhének tekinthető.

4. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(151) Következtetésképpen a fenti elemzés megmutatta, hogy a két érintett országból származó behozatal mennyiségét tekintve nőtt, és jelentős piaci részesedést szerzett a figyelembe vett időszak során. Ezenkívül ezek a megnövekedett mennyiségek, amelyek az uniós piacot dömpingelt áron árasztották el, és jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak.

(152) A Bizottság más olyan tényezőket is megvizsgált, amelyek kárt okozhattak volna az uniós gazdasági ágazatnak. E tekintetben megállapította, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye és az uniós felhasználás alakulása nem tűnnek olyan jelentősnek, hogy megtörnék a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszakban elszenvedett kár között megállapított okozati összefüggést.

(153) A fenti elemzés alapján - amely egyértelműen elkülönítette az összes ismert tényező uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásait a behozatal káros hatásaitól -, ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a Kínából és Thaiföldről származó behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

G. AZ UNIÓS ÉRDEK

1. Előzetes megjegyzés

(154) A Bizottság az alaprendelet 21. cikke alapján megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó ideiglenes következtetés ellenére fennáll-e olyan kényszerítő erejű ok, amely alapján úgy tűnik, hogy ebben a konkrét esetben az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elfogadása nem szolgálná az Unió érdekét. A Bizottság e célból az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése szerint az előterjesztett összes bizonyíték alapján valamennyi érintett fél esetében megvizsgálta a lehetséges intézkedések, illetve az intézkedések elmaradásának várható hatását.

2. Az uniós gazdasági ágazat

(155) Valamennyi ismert uniós gyártó támogatja a dömpingellenes intézkedések bevezetését. Emlékeztetni kell arra, hogy a legtöbb kármutató kedvezőtlen tendenciát mutatott, valamint hogy ez különösen az uniós gazdasági ágazat gyártási és értékesítési mennyiségére, piaci részesedésére és pénzügyi teljesítményére vonatkozó kármutatókat - például a nyereségességet, a befektetések megtérülését - súlyosan befolyásolta.

(156) Intézkedések bevezetése esetén az árak esése és a piaci részesedés elvesztése várhatóan megáll és az uniós gazdasági ágazat eladási árai várhatóan elkezdenek helyreállni, ami az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének jelentős javulásához vezet majd.

(157) Másfelől valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat piacának és pénzügyi helyzetének romlása dömpingellenes intézkedések bevezetése nélkül tovább folytatódna. Ilyen forgatókönyv esetén az uniós gazdasági ágazat várhatóan továbbra is veszítene piaci részesedéséből és már nem lenne képes követni a Kínából érkező dömpingelt behozatal által meghatározott piaci árakat. A várható hatás az lenne, hogy a termelés mennyisége tovább csökkenne, és uniós termelőkapacitásokat zárnának be, ami jelentős számú munkahely megszűnéséhez vezetne.

(158) Ennek megfelelően a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

3. Importőrök

(159) A (31) preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat során 32 független importőr működött együtt, amelyeknek a két érintett országból származó behozatala az összes import 45 %-át képviselte. Az importőrök általában véve ellenzik a dömpingellenes intézkedések bevezetését. A legtöbb esetben azonban az intézkedések hatása csekélynek tűnik. Az érintett termék forgalma legtöbbször az importőrök teljes üzleti forgalmának mindössze kis hányadát teszi ki. Néhány importőr más forrásokból is vásárol menetelt temperöntvény csőszerelvényeket és azok az importőrök is tudnak más beszerzési forrást találni - többek között az uniós gazdasági ágazat gyártói közül -, amelyek jelenleg csak a két érintett országból szereznek be ilyen terméket. Ideiglenesen tehát megállapítható, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelése nem gyakorol jelentős kedvezőtlen hatást az importőrök érdekeire.

4. Felhasználók

(160) A menetelt temperöntvény csőszerelvényeket a (18) preambulumbekezdésben említettek szerint főleg lakóépületek és nem lakás céljára szolgáló épületek gáz-, víz- és fűtési rendszereihez használják. A menetelt temperöntvény csőszerelvények felhasználói tehát a vízvezeték-szerelők. A vizsgálatban felhasználói és fogyasztói szövetségek nem vettek részt. Ezenkívül a menetelt temperöntvény csőszerelvények értéke a víz-, gáz- és fűtési rendszerek összes költségének mindössze kis részét teszi ki. Ideiglenesen tehát megállapítható, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelése nem gyakorol jelentős kedvezőtlen hatást a felhasználók érdekeire.

(161) A dömpingellenes intézkedések általános hatásának vizsgálata során összességében úgy tűnik, hogy az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt kedvező hatások egyértelműen meghaladják a többi érdekcsoportra gyakorolt potenciális kedvezőtlen hatásokat. Ezért ideiglenesen az állapítható meg, hogy a dömpingellenes vámok nem sértik az Unió érdekét.

5. Versenyszempontok

(162) Érdekelt felek azzal érveltek, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése duopol helyzetet eredményezhet az uniós piacon, amelyet a két fő panaszos, az ATUSA és a Georg Fischer vállalat uralna. Ezzel kapcsolatban először is meg kell jegyezni, hogy az említett két csoport jelenlegi piaci részesedése viszonylag alacsony, így az állítólagos "duopóliumnak" meglehetősen szerény, hozzávetőleg 30 %-os piaci részesedése lenne. Ezt az értéket kell összehasonlítani a két érintett ország 52,7 %-os piaci részesedésével, emellett az egyéb harmadik országokból származó behozatal is további 8,4 %-os piaci részesedéssel bír. A többi uniós gyártó piaci részesedése 7,5 %.

(163) Ezenkívül a dömpingellenes vámok célja nem az összes behozatal megakadályozása, hanem az egyenlő versenyfeltételek visszaállítása. Érdemes megjegyezni, hogy a 2000 és 2005 között hatályos korábbi intézkedések sem állították le a behozatalt. Éppen ellenkezőleg, Kína a 49,4 %-os dömpingellenes vámot elrendelő intézkedések bevezetését követően 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben nagyobb mennyiségben exportált az Unióba. Mindent egybevetve az uniós piacon jelen lévő versenytársak jelentős száma arra utal, hogy egy, az uniós piacot uraló versenyellenes duopólium létrejöttének kockázata meglehetősen alacsony.

6. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(164) A fenti szempontokat figyelembe véve a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az uniós érdekre vonatkozó, rendelkezésre álló információk alapján összességében nincsenek kényszerítő erejű okok a Kínából és Thaiföldről származó menetelt csőszerelvények behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések elrendelése ellen.

H. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(165) A dömpinggel, a dömpingből származó kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a két érintett országból származó dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(166) A Bizottság ezen intézkedések mértékének megállapításához a meglévő dömpingkülönbözeteket és az uniós gyártókat ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét vette figyelembe.

(167) A káros dömping hatásainak felszámolásához szükséges vám mértékének kiszámításakor úgy ítélte meg, hogy az intézkedések lehetővé kell, hogy tegyék, hogy az uniós gyártók fedezzék előállítási költségeiket és olyan adózás előtti nyereségre tegyenek szert, amelyet egy hasonló ágazatban működő gyártó rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül elérhetne.

(168) Az ugyanezt a terméket érintő korábbi vizsgálat során a Bizottság ezt az ésszerű nyereségszintet 7 %-ban állapította meg (9). Mivel a mintába felvett uniós gyártók a figyelembe vett időszak kezdetén hasonló nyereségszintet tudtak elérni, semmi nem utal arra, hogy ez a haszonkulcs már ne lenne ésszerű.

(169) A Bizottság ez alapján az uniós gyártók tekintetében kiszámította a hasonló termék kárt nem okozó árát. Ezen ár kiszámítása úgy történt, hogy a fent említett 7 %-os haszonkulcsot hozzáadták az előállítási költségekhez.

(170) A szükséges áremelést a súlyozott import átlagárnak az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített hasonló termékek kárt nem okozó árának súlyozott átlagával való összehasonlítása alapján határozta meg. Az összehasonlításból származó bármely különbséget ezt követően a súlyozott átlagos CIF-importár százalékában fejezte ki.

2. Ideiglenes intézkedések

(171) A fentiek alapján és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a Kínából és Thaiföldről származó behozatalra ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni, az alacsonyabb vámtétel szabályával összhangban a dömping és kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbat figyelembe véve.

(172) Mivel a kínai és thaiföldi exportáló gyártók igen magas arányban működtek együtt, a Bizottság a minden más vállalatra érvényes vámtételt az adott ország mintába felvett vagy a vizsgálatban együttműködő vállalataira kiszabott legmagasabb vámtétel szintjén határozta meg. A minden más vállalatra érvényes vámtétel azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek a vizsgálat során nem működtek együtt.

(173) A Bizottság a mellékletben felsorolt és a mintában nem szereplő együttműködő kínai vállalatok esetében a vám ideiglenes mértékét a mintába felvett vállalatokra alkalmazott vámtételek súlyozott átlagának szintjén állapította meg.

(174) A javasolt ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők: Kínai Népköztársaság Thaiföld

(175) A Bizottság a fenti dömpingellenes intézkedéseket ideiglenesen értékvám formájában állapítja meg.

(176) Az e rendeletben előírt, az egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételeket a Bizottság e vizsgálat megállapításai alapján határozta meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (a "minden más vállalatra" alkalmazandó országos vámmal szemben) így kizárólag a Kínából és Thaiföldről származó, az említett vállalatok - így konkrét jogi személyek - által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében név szerint nem említett vállalatok - beleértve a névvel és címmel felsorolt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat - által előállított importált termékekre nem vonatkozhatnak ezek a vámtételek; ezekre a termékekre a "minden más vállalatra" vonatkozó vámtételeket kell alkalmazni.

(177) A vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (10) kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, a belföldi értékesítéshez és az exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával.

(178) A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a minden más vállalatra alkalmazandó vám szintje nemcsak a nem együttműködő exportáló gyártókra vonatkozik, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak során egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(179) Thaiföld vonatkozásában ugyanakkor az utóbbi vállalatok - amennyiben megfelelnek az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében megfogalmazott követelményeknek - helyzetük egyéni elbírálása érdekében kérelmet nyújthatnak be az említett cikk szerinti felülvizsgálatra.

I. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(180) A felelősségteljes ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül a rendeletben megadott határidőn belül jelentkező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, illetve meghallgatást kérhetnek. Emellett fontos kijelenteni, hogy a vámok kivetése tekintetében az e rendelet céljait szolgáló megállapítások ideiglenesek, amelyeket végleges vám meghatározása esetén valószínűleg újra mérlegelni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A jelenleg az ex 7307 19 10 KN-kód (TARIC-kód 7307191010) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kerül kivetésre.

(2) Az alább felsorolt vállalatok által gyártott, az (1) bekezdésben meghatározott termék vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

(3) Az (1) bekezdésben említett termék Európai Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek kérhetik azon lényeges tényeket és megállapításokat alátámasztó részletes információk kiadását, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták, írásban ismertethetik véleményüket, és szóbeli meghallgatásra jelentkezhetnek a Bizottságnál az e rendelet hatálybalépésének időpontját követő egy hónapon belül.

Az 1225/2009/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján az érintett felek e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül észrevételeket tehetnek e rendelet alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. november 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) HL C 44., 2012.2.16., 33. o.

(3) HL L 208., 2000.8.18., 8. o. (17) preambulumbekezdés

(4) HL C 137., 2011.5.6., 1. o.

(5) Lásd az 1998. március 3-i 98/175/EK bizottsági határozatot, HL L 63., 1998.3.4., 32. o., 2. preambulumbekezdés

(6) Az EU bővítése miatt a Cseh Köztársaság ellen érvényben lévő intézkedések 2004. május 1-jén hatályukat veszítették.

(7) HL L 55., 2000.2.19., 3. o. (ideiglenes) és HL L 208., 2000.8.18., 8. o. (végleges).

(8) HL L 55., 2000.2.19., 3. o. (146) preambulumbekezdés

(9) HL L 55., 2000.2.19., 3. o. (188) preambulumbekezdés.

(10) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, 1049 Brüsszel, Belgium.