Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 2006.3.82 A kültag házastársnak a Csjt.-n alapuló felelőssége, a beltag házastársnak - a betéti társaság vagyonával nem fedezett - tartozásáért való helytállási kötelezettsége alapján [Csjt. 27-28. §, 30. §; Gt. 90. §, 101. §, 103. §].

A v.-i városi bíróság a jelen per felperesének a keresete alapján indult perben hozott ítéletével arra kötelezte az E. Betéti Társaságot, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4 718 820 forintot, valamint ezen összegből egyes részösszegek után 1999. augusztus 30-ától, a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát, és úgy rendelkezett, hogy amennyiben a betéti társaság vagyona a felperes javára megítélt követelést nem fedezné, úgy azért H. J. - aki a jelen per alperesének házastársa - mint a betéti társaság beltagja köteles helytállni.

Az alperesek fellebbezése folytán eljárt Megyei Bíróság a 2002. október 24. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokainál fogva - helybenhagyta.

Az E. Bt. ellen felszámolási eljárás indult, amelynek során megállapítást nyert, hogy a társaság vagyonában nincs fedezet a hitelezői igények kielégítésére. A felperes H. J. beltaggal szemben is végrehajtást kezdeményezett, amely azonban eredményre nem vezetett, mivel az adósnak vagyona nincs. A társaság kültagja H. J. házastársa: az alperes volt.

A v.-i társasházi lakásingatlan az alperes és házastársa tulajdonát képezte, mely 2000. július 3. napján értékesítésre került. Az alperes ezt követően családi házat vásárolt, melynek tulajdonosa kizárólag ő lett.

A felperes keresetében 4 718 820 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Csjt. 30. § (2) és (3) bekezdése alapján. Arra hivatkozott, hogy a követelés keletkezésekor 1999. évben H. J. beltag és az alperes házasságban éltek. Amennyiben a felek között időközben a házastársi közös vagyon megosztásra került, a felperes annak a reá jutó részével felel az életközösség fennálltakor keletkezett adósságért.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, mivel a bíróságok a felperesi követelés megfizetésére az E. Bt.-t, illetve annak behajthatatlansága esetén H. J. beltagot kötelezték. Az alperes a hivatkozott bt.-nek kültagja volt, így őt a felperesi követelés megfizetésére kötelezni nem lehet.

Az elsőfokú bíróság ítéletével 4 718 820 forint tőke és törvényes kamatának megfizetésére kötelezte az alperest.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a követelés keletkezésekor H. J. beltag az alperessel házassági életközösségben élt, a házastársak a gazdasági társaságban együttműködtek, a társaságnak az előnyeit és kötelezettségeit közösen viselték. A perbeli tartozás a betéti társaság tartozása, amelyért az 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 101. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 90. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a beltag korlátlanul köteles helytállni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Csjt. 30. § (2) bekezdése alapján a társaságban a kültag házastárs esetében a beltag házastárs által kötött ügyleteket a házastárs hozzájárulásával kötöttnek kell tekinteni, így az alperes ezen kötelezettségekért a közös vagyonból a rá eső rész erejéig helytállni köteles. A közös vagyont képező v.-i ingatlan eladásából az alperesnek jutó rész 10 000 000 forint volt, melyet az alperes sem vitatott, ennek erejéig a tartozásért felel.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezéssel élt.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Ítéletének indokolása szerint egyetértett az elsőfokú bíróság azon jogi okfejtésével, hogy a Gt. felhívott rendelkezései értelmében a társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A törvény értelmében a betéti társaság beltagjának felelőssége korlátlan, tehát a társaság tartozásaiért - ha a társaság vagyona elegendő fedezetet nem nyújt - saját teljes vagyonával is felel. A beltag korlátlan felelőssége mögöttes felelősség, amely csak akkor és oly mértékben áll fenn, amennyiben a társaság vagyona a követelést nem fedezi. A kültag vagyoni felelőssége korlátozott, csupán a vagyoni betétje erejéig áll fenn.

Helytálló az elsőfokú bíróság azon megállapítása is, hogy a betéti társaság tartozásának keletkezésekor az alperes házastársával életközösségben élt. Közös tulajdonukat képezte a társasházi ingatlan, mely 20 000 000 forintért értékesítésre került. Az alperes és házastársa között 2001. április 22. napján jött létre a házassági vagyonközösséget megszüntető szerződés. A 3. pont értelmében a szerződő felek a közöttük fennálló életközösség közös vagyoni részét a szerződésben foglaltaknak megfelelően rögzítik és számolják el azzal, hogy házassági életközösségük esetleges megszakadása és bírósági felbontása esetén jelen szerződésben foglaltakat tekintik irányadónak. Ezen szerződéses pontból következik, hogy a megállapodás megkötésekor a házastársak között az életközösség fennállt. Nyilatkozatuk szerint az ingatlan 20 000 000 forintos vételárából az alperes 11 750 000 forint felhasználásával megvásárolta a családi házat, mely az alperes különvagyonát képezi. Az alperes házastársa a részére jutó 8 250 000 forintot az E. Betéti Társaság részére, mint beltagi kölcsönt nyújtotta. A megállapodás 9. pontjában rögzítik azt is, hogy a házastársak az egymás tartozásaiért keletkezett felelősséget a Csjt. 30. §-ában foglaltakon kívül kizárják.

Az elsőfokú bíróság azonban tévedett, amikor a jogvita eldöntése során a Csjt. 30. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján járt el. Nem helytálló azon álláspontja, hogy a hivatkozott ügyletet a társaságban beltagként közreműködő házastárs esetében a kültag házastárs hozzájárulásával kötöttnek kell tekinteni. H. J. az ügyletet nem a saját nevében, hanem az E. Betéti Társaság nevében kötötte, ezért a Csjt. hivatkozott §-a jelen perben nem alkalmazható. A gazdasági perben hozott jogerős, H. J.-t marasztaló ítéleti rendelkezés a házastársak belső viszonyában a férj adóssága, amely a peradatok és a Csjt. rendelkezései alapján közös tartozásnak minősül, és azt az erre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A házastársak egymás közötti belső jogviszonyában a Csjt. 27. § (1) bekezdése szerint nem csupán az aktív vagyontárgyak, hanem a passzív vagyontárgyak tekintetében is törvényes vélelem szól amellett, hogy amelyek az életközösség tartama alatt keletkeztek, házastársak közös kötelezettségét képezik.

A Csjt. 28. §-ának (1) bekezdése határozza meg azon vagyontárgyak körét, amelyek a házastársak különvagyonához tartoznak. A házastársak - közös vagyonból és különvagyonokból álló - vagyona nem csupán aktív, hanem passzív elemeket is tartalmaz; ide sorolhatók az adósságok, amelyek harmadik személyekkel szemben valamelyik, vagy mindkét házastársat terhelik. Ezen adósságok rendezésével kapcsolatban a Csjt. iránymutatást nem ad. Az eljárás során az alperes hivatkozott arra, hogy az E. Betéti Társaság alapításakor a 400 000 forint értékű törzsbetétjét férje különvagyonából fedezte. Az eljárás során ezt az alperes nem bizonyította, így a törvényes vélelem alapján az közös vagyonnak minősül.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!