BH 1980.8.284 I. A szerződéssel létesített ingatlanhasználati jog és a telki szolgalmi jog alanya tekintetében a döntő különbség az, hogy a használati jogosult kizárólag a szerződésben szereplő fél lehet, szolgalmi jogosult pedig a szerződést kötő félen kívül bárki más is, aki jogszerűen kerül az ingatlan birtokába [Ptk. 165. § (1) bek., 166. § (1) bek.]

II. Az ingatlannyilvántartásra vonatkozó szabályok az ingatlannyilvántartási hatóság részére nem teszik lehetővé, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat tartalmát a bejegyezni kívánt jog fennállása szempontjából értelmezze [1972. évi 31. sz. tvr. 15. § (1) bek., 27/1972 (XII. 31.) MÉM sz. r. 76. § (1) bek., c) pont.]

A kérelmező ellenfele - a továbbiakban: vevő - az 1972. április 8-án kelt adásvételi szerződéssel 34 320 Ft vételár ellenében megvásárolta a kérelmezők 429 n.öl nagyságú, zártkerti földjét. A telekkönyv az eladott ingatlant 0186/13. helyrajzi számon tüntette fel, majd az ingatlannyilvántartás szerkesztése során azt a cs-i 1298 számú tulajdoni lapon 1807 helyrajzi számon jegyezték be. A felek által kötött szerződés ötödik bekezdésében akként rendelkezik, hogy K. J. eladó biztosítja B. Gy-né vevő részére a saját területén levő kút használatát.

A járási és városi földhivatal a vevő 1978. május 22-én előterjesztett kérelmére határozatával elrendelte a kérelmezők tulajdonában levő, a cs-i 1296 számú tulajdoni lapon nyilvántartott, 1805 helyrajzi számú zártkerti ingatlanra a cs-i 1298 számú tulajdoni lapon szereplő, 1807 helyrajzi számú ingatlan mindenkori tulajdonosa javára a kúthasználati szolgalmi jog bejegyzését. A földhivatali határozat egyidejűleg az utóbbi ingatlant megillető szolgalmi jognak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéséről is rendelkezett.

A kérelmezők a földhivatal határozatát fellebbezéssel támadták, amelyet a megyei földhivatal alaptalannak talált és határozatával a járási földhivatal határozatát helyben hagyta. A határozat indokolása szerint a felek által kötött adásvételi szerződés a kérelmezett javára a kérelmezők ingatlanán levő kút használatát kikötötte, a "használat biztosítása helyes megfogalmazással szolgalmi jog alapításának felel meg", tehát annak ingatlannyilvántartási bejegyzését a (vevő) jogszerűen igényelte.

A kérelmezők a földhivatal határozatát a bíróság előtt jogorvoslati kérelemmel támadták meg, amelyben annak akként történő megváltoztatását kérték, hogy az ingatlannyilvántartás az ingatlanukra a vevő javára használati jogot jegyezzen be.

A városi bíróság végzésével a földhivatal határozatát megváltoztatta és a vevő telki szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelmét elutasította, továbbá őt a kérelmezők javára 200 Ft eljárási költségben marasztalta. A végzés indokolása szerint telki szolgalmi jog szerződésen alapuló létrejöttéhez a jogosultság ingatlannyilvántartási bejegyzése is szükséges. A felek által kötött adásvételi szerződés azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az eladó ilyen tartalmú jog ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez hozzájárulna, ennek megfelelő jognyilatkozatot a kérelmezők a jelen eljárásban sem tettek. Ezért a szerződési akaratuk nem értelmezhető akként, hogy a vevő javára telki szolgalmi jogot kívántak alapítani.

Az első fokú bíróság végzése ellen a vevő fellebbezéssel élt. Ebben a bírósági végzés hatályon kívül helyezésével a földhivatal határozatának hatályban tartását kérte.

A másodfokú bíróság végzésével a városi bíróság végzését megváltoztatta, és a kérelmezőknek a földhivatali határozat megváltoztatása iránti kérelmét elutasította, egyidejűleg egyetemlegesen arra kötelezte őket, hogy a vevő részére 15 napon belül fizessenek meg 310 Ft első és másodfokú költséget.

A jogerős végzés indokolása rámutat, hogy a felek által kötött adásvételi szerződés, amelynek alapján a vevő ingatlantulajdont szerzett, "kifejezetten rendelkezik a kúthasználati jog megszerzése kérdésében. Kétségtelen, hogy ez a szerződés a szolgalmi jog kifejezést nem tartalmazza, de az ügy iratából megállapítható, és erre enged következtetni a szerződés minden egyéb rendelkezése is, hogy a felek az eladott ingatlan javára szolgalmi jogot kívántak létesíteni." Ezért a másodfokú bíróság helytállónak találta a földhivatal első és másodfokú határozatait, amelyek a vevő kérelmére a szolgalmi jogot az ingatlannyilvántartásba bejegyezték.

A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.