BH 2012.6.148 A magánindítvány előterjesztésének határideje eljárásjogi határidő, amelybe a tudomásszerzés napja - mint kezdőnap - nem számít bele [Be. 64. § (2) bek.].
Pertörténet:
Szentendrei Járásbíróság B.361/2005/62., Budapest Környéki Törvényszék Bf.85/2010/13., Kúria Bfv.950/2011/3. (*BH 2012.6.148*)
***********
A városi bíróság a 2009. november 10-én kihirdetett ítéletével a terhelteket felmentette az ellenük - a magánvádlók által - rágalmazás vétsége [Btk. 179. § (1) bek., (2) bek. a) pont] miatt emelt vád alól.
A magánvádlók fellebbezése alapján eljárva a másodfokú bíróság a 2011. január 18-án meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal, hogy a felmentés helyesen 2 rb. rágalmazás vétsége [Btk. 179. § (1) bek.] miatt emelt vádra vonatkozik.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az egyik magánvádló - jogi képviselője útján - 2011. július 21-én terjesztett elő - a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt a felmentés miatt, hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.
Indokai szerint - hivatkozva eseti döntésekre - a jogellenesség hiánya a már folyamatban lévő hatósági eljárás során tett kijelentéshez fűződik. Jelen ügyben azonban nem erről van szó, hanem egy birtokvédelmi eljárást kezdeményező iratról.
Ezen túlmenően nem az ügy elbírálásához szükséges mértékű a beadvány tartalma, és az ügy tárgyára nem tartozó valótlan tényállítást is tartalmaz.
Megállapítható továbbá az aljas indok és cél is. A beadvány ugyanis be lett nyújtva a felek között folyó közigazgatási perben, holott a beadvány épp ennek ellenkezőjét állítja, azt, hogy a magánvádlók magatartásának mögöttes szándéka a közigazgatási perhez történő bizonyíték szolgáltatása.
A Kúria az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a magánvádló jogi képviselője (a magánvádló jelenlétében) a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és azzal egyező, a védő pedig azzal ellentétes tartalommal szólalt fel.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A jelen ügyben kifogásolt beadvány számos tényállítást tartalmaz, azonban - amint azt a másodfokú bíróság helyesen megállapította - azok egyike sem alkalmas becsületcsorbításra.
A beadvány olyan történésről ad számot, aminek a beadványt írók nem csupán észlelői, hanem személyes érintettjei is voltak. A beadvány - irányadó tényállás szerinti - tényállításai azonban csupán valamely magatartás leírásai, mindemellett semmiképp nem gyalázkodók és egyike sem vonatkozik személyes képességre, tulajdonságra.
Észlelt történés tényszerű leírása becsületcsorbításra nem alkalmas, különben a büntetőjog magának az észlelésnek - tehát a következménynek - állítana gátat.
Ez pedig azt jelenti, hogy a kifogásolt cselekmény nem tényállásszerű és ezért nem bűncselekmény.
Ugyanakkor az indítványban foglaltak kapcsán - és az előzőekben már kifejtettek értelmében - a Kúria a következőkre mutat rá.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Jogkódex
Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása
A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges
Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!