A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20708/2013/3. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 121. §, 130. §, 206. §, 254. §, 318. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 216. §, 319. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Felker László, Pestovics Ilona, Takácsné dr. Kükálo Judit

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.21259/2012/14., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20708/2013/3.*, Kúria Pfv.20756/2014/4. (BH 2015.6.163)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.20.708/2013/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. M. Tóth Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: Dr. M. Tóth Balázs ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - Balla és Gelányi Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: Dr. Balla Gábor ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2013. március 7. napján kelt 22.P.21.259/2012/14. számú ítélete ellen, a felperes által 16. szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 948.000 (kilencszáznegyvennyolcezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket, valamint az alperesnek 15 napon belül 100.000 (százezer) Ft + áfa másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és a felperest az alperes javára 15 napos teljesítési határidővel 140.000 Ft perköltségben marasztalta. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, külön felhívásra 711.000 Ft le nem rótt kereseti illetéket.

Ítéletének indokolásában tényállásként megállapította, hogy az alperes vállalkozási szerződést kötött a G. Kft-vel, mint kivitelezővel a D. ... helyrajzi szám alatti ingatlanon, családi ház szerkezetkész felépítésére. 2009. november 13. és december 11. között a lakóépület alapozási munkái elkészültek. Az alperes ezen munkák ellenértékét számla alapján ki is egyenlítette. 2010. február 18-án a G. Kft. és az alperes a vállalkozási szerződést közös megegyezéssel megszüntették. A G. Kft. akkori ügyvezetője T. Gy. nyilatkozott, hogy a további kivitelezést az E. Kft.. végzi és ez ellen a G. Kft ügyvezetőjének kifogása nincsen. Ezt követően a felperes email útján különféle munkavégzésekről számolt be az alperesnek, elszámolásokat készített, és az elszámolásban szereplő összegektől eltérő összegű számlát is kiállított. Az alperes 2011. január 4-éig teljesített is a felperes felé, majd a felperesi elszámolásokat ezt követően nem fogadta el, és további teljesítés a részéről nem történt. 2011. február 15-én az építésügyi hatóság a perbeli ingatlanon helyszíni szemlét tartott, és megállapította, hogy a lakóépület a terveknek megfelelően elkészült.

Ilyen előzmények után a felperes keresetében 11.850.401 Ft és annak 2011. január 3-tól járó kamataiban kérte az alperes marasztalását vállalkozói díj címén. Kereseti kérelme indokaként hivatkozott arra, hogy 2009. szeptember 13-án az alperes és a G. Kft. vállalkozási szerződést kötött. A G. Kft. a kivitelezési munkákra részletes árajánlatot és költségvetést is készített. A szerződés írásba foglalása azonban elmaradt. Ettől függetlenül 2009. szeptember 13-án az alperes a munkaterületet a G. Kft. kivitelezőnek átadta és 2009. december 9-ére az első ütem munkái teljesültek is. Innentől kezdve, tehát a második ütemként megjelölt munkálatoktól a G. Kft. jogutódjaként a felperes végezte az alperesi ingatlanon az építési munkákat. Lényegében a felperes a G. Kft. tartozását átvállalta. A felperes áll tehát az eredetileg szerződő vállalkozó helyébe. A munkák elvégzésére bizonyítást is felajánlott. Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatta a kereset összegszerűségét és jogalapját is. Hivatkozott arra, hogy a peres iratokból egyértelműen megállapítható, miszerint a G. Kft. és az alperes között a vállalkozási szerződés megszűnt, az elszámolás is megtörtént, ebből pedig az következik, hogy nincs olyan tartozás, amit a felperes átvállalhatott volna. A felperes keresetében a szerződés pontos tartalmát meg sem jelölte, így az összegszerűséggel kapcsolatos követelése is alaptalan.